A zord téli időjárás után, a jó idő beköszöntével megnő a szabadtéren, az újra éledő természeti környezetben keletkező tűzesetek száma. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság felhívja a szabadban kirándulók, szabadidejüket a természetben eltöltők, a természeti környezet közvetlen közelében lakók, továbbá a mezőgazdasági területen dolgozók figyelmét, hogy tevékenységük során igyekezzenek megelőzni a tűz keletkezését, és tartsák be a tűzgyújtási tilalom idejére vonatkozó előírásokat, valamint a mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatos szabályozásokat.

Tavasszal, majd az azt követő, jellemzően rendkívüli meleg és csapadékmentes időjárás miatt az ország területén lévő erdőkben és azok közvetlen környezetében fokozott tűzveszély alakulhat ki. A főváros területére a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, valamint országosan a Vidékfejlesztési Minisztérium adhat ki határozatot a tűzgyújtási tilalom elrendelésére. Tűzgyújtási tilalom elrendelését követően az erdőkben, természeti környezetben kijelölt tűzrakó helyeken sem szabad tüzet gyújtani.

Különös tekintettel a száraz, csapadékmentes időjárásra, a szabadtéri tűzesetek megelőzése érdekében az erdőkre, fásításokra, valamint az erdőterületek és fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területeken - ideértve a magántulajdonban lévő ingatlanokat is (lakóépületek udvara, zártkertek, üdülőépületek udvara, stb.) - be kell tartani a tűzgyújtási tilalmat, mivel a légmozgás következtében a felgyülemlett vastag, száraz avar takaró egy elszálló parázs vagy egy eldobott izzó cigarettavég gyújtóhatása következtében is könnyedén lángra kaphat. Az erdőterületek és fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területeken - ideértve a magántulajdonban lévő ingatlanokat is - csak abban az esetben szabad tüzet gyújtani, pl. kerti sütögetés céljából, ha az esetleg ott lokálisan elterjedő tűz oltására alkalmas tűzoltó eszköz (vödör víz, vödör homok, tűzoltó készülék, stb.) a helyszínen rendelkezésre áll, az azonnali beavatkozáshoz.

A szabadtéri tüzek megelőzésével kapcsolatban, a tűzesetek elkerülése érdekében legalább az alábbiakat szükséges megvalósítani:

• A tervezett avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetésének helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség (1131 Budapest, Zsinór u. 8-12.) a  IV., XIII.,  XIV.,  XV. és XVI. kerületek esetében, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség (1081 Budapest, Dologház u. 3.) az V., VI., VII., VIII., IX., és X. kerületek esetében, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség (1191 Budapest, Üllői út 235.) a XVII., XVIII., XIX., XX. és XXIII. kerületek esetében, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség (1035 Budapest, Vihar u. 3.) az I., II., III. és XII. kerületek esetében,
a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség (1113 Budapest, Tas vezér u. 9.) pedig a XI., XXI. és XXII. kerületek esetében rendelkezik területi illetékességgel.

• A növényi hulladékot csak szélcsendes időben, és csak a megfelelő tűzvédelmi szabályok betartásával szabad elégetni.

• A növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az érintett területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani.

• Erdőben kizárólag kijelölt tűzrakó helyeken szabad tüzet gyújtani.

• A fasorok, facsoportok védelmét biztosítani kell.

• Az égetést szakaszosan, kezelhető nagyságú területen kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni.

• Az égetés időtartamára a tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni.

• A tüzet tilos őrizetlenül hagyni, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.

• Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. - a parázslást, izzást meg kell szüntetni.

Kérjük, hogy saját területükön tartsák be az előírásokat és tegyenek meg mindent a tűzesetek megelőzése érdekében!

Amennyiben mégis tűzeset következik be, annak észlelésekor az első és legfontosabb feladat a kezdeti “kis tűz” eloltásán túlmenően, az illetékes tűzoltóság – és ha lehetséges a terület tulajdonosának – haladéktalan értesítése.

Az észlelt tűzesetet késedelem nélkül a 105 (ingyenes) telefonszámon jelezni kell a tűzoltóságnak. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 06-1-459-2300 számon is elérhető.

A Budapest Főváros szmogriadótervéről szóló 69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet 4/A. § (1) d) pontja alapján az avart és kerti hulladékot Budapest Főváros közigazgatási területén elégetni tilos. Ezen kívül általános jelleggel tilos a hulladék nyílt téri égetése, valamint a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerint: Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) 602. § szabályozza a kalászos termények betakarításával kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat. A jogszabály értelmében a learatott kalászos termény, szalma a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra helyezhető el. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni. Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

A szérű, rostnövénytároló, kazal elhelyezésének, kialakításának tűzvédelmi előírásait az OTSZ 603. § szabályozza. A jogszabály előírja a kazal, szérű és rostnövény tároló elhelyezésével, a minimális védőtávolságokkal, valamint a tárolással kapcsolatos kötelező szabályokat. Az OTSZ 604-605. § előírja a kazal, szérű és rostnövénytároló közelében végezhető és kötelezően végzendő tevékenységeket. A terményszárítás szabályait az OTSZ 609. § szabályozza.

A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáit kiszolgáló mezőgazdasági erő- és munkagépekre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket az OTSZ 607. § tartalmazza.

Kiemelten felhívjuk a figyelmet a tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályaira, amelyet az OTSZ 606. § ír elő. Ennek értelmében az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés – amennyiben jogszabály e tevékenység végzését megengedi – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. Az égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni. A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. Az égetés célját szolgáló tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. A tarlóégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

Ennek érdekében:
- a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
- tarlóégetés 15 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

- a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008 (VIII. 1.) ÖM rendelet alapján:

6. § (1) Az erdővel érintkező vagy azon áthaladó vasút és közút kezelője az erdő felőli oldalon köteles 2 méter széles védősávot kialakítani.
6. § (2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól, cserjéktől, fáktól tisztán kell tartani.
6. § (3) Erdősítéskor a tűzpásztára nem szabad fát telepíteni (magot vetni, csemetét ültetni). A tűzpászta minimálisan 3 méter széles, minden éghető anyagtól mentes, talajjal fedett terület, melynek folyamatos karbantartásáról, azaz gyomtól és egyéb éghető anyagtól mentes állapotban tartásáról az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.

7. § Az erdőgazdálkodó köteles a kijelölt tűzrakó hely környékéről az éghető anyagokat eltávolítani, és azt állandó jelleggel az éghető anyagoktól mentesen tartani.

8. § Az erdőgazdálkodó köteles az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál, az autóspihenőknél, valamint a tűzrakó helyeken – jól látható módon – az erdőben történő tűzrakásra, a nyílt láng használatára, a dohányzás szabályaira és a tűzjelzés módjára vonatkozó figyelmeztető, tájékoztató táblákat elhelyezni.

9. § (7) Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni.
11. § (1) Az erdőben létesített építmények használatára, fűtő- és tüzelőberendezéseinek üzemeltetésére, tűzvédelmére, az építményekben tartózkodó személyek magatartására vonatkozó szabályokat az erdőgazdálkodó, illetve az erdőgazdálkodóval egyetértésben az építmény használója külön jogszabály szerinti tűzvédelmi szabályzatban köteles megállapítani.
11. § (2)-(3) Az erdő területén az éghető folyadék tárolóhelyét, valamint a környezetét legalább 5 méteres körzetben gyomtalanítva, éghető anyagoktól mentesen kell tartani, és az egész területet további legalább 4 méter széles, felszántott és felásott védősávval kell körülvenni. Bekerített tárolóhelynél a védősávot a kerítés külső oldalán kell létesíteni. Éghető folyadékot az erdei tűzrakó helytől csak 50 méternél nagyobb távolságban lehet tárolni.
12. § (1) Az erdőgazdálkodó a tűzgyújtási tilalom ideje alatt a tűzvédelmi szempontból nagymértékben veszélyeztetett területek esetében köteles
a) az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál és a tűzrakó helyeken az általános tűzgyújtási tilalomra figyelmeztető táblát elhelyezni,
b) a tűzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni,
c) a veszélyeztetett helyekre a tűz jelzésére alkalmas eszközökkel felszerelt tűzvédelmi őröket (tűzjelző szolgálatot) állítani,
d) az erdőtűz oltására megfelelő munkacsoport, felszerelés és jármű készenlétben tartásáról gondoskodni.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. Törvény 6. § (1) alapján erdő:
a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület;
b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek
ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi;
bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme;
c) az időlegesen igénybe vett erdő területe;
d) a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb.
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza az erdőt alkotó fa- és cserjefajok jegyzékét, elkülönítve - legfeljebb erdészeti tájcsoport szintű lehatárolással - az őshonos és az idegenhonos fajokat.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. Törvény 12. § (1) alapján fásítás az erdei fafajból vagy fafajokból álló
a) egyes fa;
b) jellemzően vonalas kiterjedésű fával borított terület, ahol az állományon belüli egyes fák, és a terület kisebb kiterjedése szerinti szélső fák egymástól mért tőtávolsága átlagosan nem nagyobb húsz méternél (fasor);
c) ötezer négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább ötven százalékban fával borított területen lévő fák összessége (facsoport);
d) olyan legelő művelési ágban lévő földrészlet, amelyet a fák koronavetülete egyenletes elosztásban legfeljebb harminc százalékban fed (fás legelő).
(2) Fásítás esetében e törvény rendelkezései közül a károsítók károkozása elleni védelemre (58-59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62-63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §), az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel az erdő telepítésére (45-48. §), az erdő felújítására (51-52. §), a fakitermelésre (70. §) és az erdő látogatására (91-96. §) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

2013. április 11-én, a költészet napján megjelent a Csepeli Hírmondó legfrissebb száma.

A tartalomból:

- Csatornázás: további 200 család csatlakozhat a hálózatra. Részletek, információk a lapban.

- Beszélő jelzőlámpa – a találmány egy csepeli embernek köszönhető, aki a látássérült sorstársainak nyújt segítséget újításával, amelyet az ország egyre több pontján alkalmaznak.

- Csepelről Párizsba? Bemutatjuk az Egressy Béni Református Művészeti Középiskola egyik ifjú tehetségét.

- Álrendőrök, trükkös lopások: egyre több – főleg – idős ember esik áldozatául a különböző hamis igazolványokkal megjelenő tolvajoknak. Mire figyeljünk?

Kultúra, rejtvények, sport, civil élet, csepeli programok. Keresse lapunkat a postaládájában.

Tisztelt Csepeli Polgárok!

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. április 11-én (csütörtökön) 07.00 órai kezdettel rendkívüli képviselő-testületi ülést tart, melynek helyszíne a polgármesteri hivatal nagytanácsterme (1211 Budapest, Szent Imre tér 10. földszint 5.).

A meghívót megtekinthetik ide kattintva.

Április 10-én a Ma reggel vendége Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport elnöke volt. A felvétel megtekinthető ide kattintva.

A tervek szerint folytatódik a rezsicsökkentés. Még februárban döntött arról a Fidesz és a KDNP frakció, hogy a korábbi 10 százalékos gáz, áram és távhő árcsökkentést ki kell terjeszteni a további közműszolgáltatókra, hasonló mértékben csökkentve a víz és csatorna, a szemét, sőt esetleg a kéményseprés díjait is. A Fidesz aláírásgyűjtésbe is kezdett a rezsicsökkentés megvédéséért, amit itthon és nemzetközi szinten is sok támadás ér. Ezek egy része kimerül a nyomásgyakorlásban vagy bírósági keresetekben, de több helyen fizikailag támadtak rá az aláírást gyűjtő aktivistákra.

Németh Szilárd, a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport elnöke az M1 Ma reggel című műsorában elmondta: az utolsó információk alapján 370 ezer aláírás gyűlt össze. Hozzátette: Csepelen gyűlt össze a legtöbb, soha ennyien nem támogattak még aláírásgyűjtő akciót. Megjegyezte: nem csodálkozik a támadásokon, hiszen szerinte a szocialista Török Zsolt például egy blogbejegyzésben buzdította az embereket, hogy Fidesz-irodákat és kormányhivatalokat foglaljanak el.

A jogszabályokat mindenkinek be kell tartania és ebben az esetben július elsejétől mindenkinek végre kell hajtania a rezsicsökkentést – fogalmazott Németh Szilárd a műsorban. Több ezer levél érkezett a rezsicsökkentéssel kapcsolatban, ez is mutatja, hogy óriási a támogatottsága a csökkentésnek – tette hozzá.

Elmondta, hogy a rezsicsökkentés körét kiterjesztik a kéményseprésre, a palackos és tartályos gázra, a szemétszállításra és vízi közművekre is, valamint újabb energiaár-csökkentésről is szó van. Németh Szilárd megjegyezte: a legbonyolultabb a szemétszállítás, a nagyjából 200, ezen a területen dolgozó cég egyötödének lejárt a szerződése 2012 év végén. Hozzátette: az új tenderekben felesleges műszaki paraméterek megadásával áremelések történtek, és jelenleg ezeket az ügyekben vizsgálat folyik.

Rengeteg hívás érkezik a rezsicsökkentési problémák miatt létrehozott zöldszámra: január óta több mint 3400-an kérték a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal segítségét. A szervezethez ezenkívül csak tavaly mintegy négyezer reklamáció érkezett, igaz, ezekből nem mind volt jogos. A fogyasztók viszont nem csupán itt, hanem az alapvető jogok biztosánál is panaszkodtak - számol be a Magyar Nemzet.

Meglehetősen sok panasz érkezett az elmúlt időszakban a közműszolgáltató cégekre a lakosság részéről. A Magyar Nemzet megkeresésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (MEKH) azt közölték, a januári 10 százalékos rezsicsökkentéssel kapcsolatos panaszok bejelentésére létrehozott zöldszámra eddig már 3408 hívás érkezett.

Mint a laphoz eljuttatott közlésből kiderült, a zöldszámon kezdetben azután érdeklődtek a legtöbben, hogy az árcsökkenés hogyan épül fel, illetve az hogyan jelenik meg a gáz-, a villany- és a távhőszámlán. Később a rezsicsökkentéssel nem érintett termékek, szolgáltatások területén várható változások után érdeklődtek. Ilyen a palackos gáz, hulladékszállítás, ivóvíz- és csatornaszolgáltatás, amelyek díja a kormány tervei szerint július 1-jétől ugyancsak csökkenni fog.

A MEKH szerint azonban jelenleg legtöbben abban kérnek segítséget, hogy az egyes díjtételekben jelentkező árcsökkentést a konkrét számlájukon hogyan tudják követni. (A számlakép márciusban megváltozott, így azon kiemelt felületen fel kell tüntetniük a szolgáltatóknak, hogy a fogyasztók mennyit takarítottak meg az árcsökkentésnek köszönhetően, ugyanakkor a legtöbb cég ezt csak áprilistól jelzi.) Ezen kívül számos reklamáció érkezett a hivatalhoz a hulladékszállítás és az ivóvíz-szolgáltatás területén a szolgáltatók által korábban megvalósított áremelés mértéke miatt. A két szegmensben ez évtől már a MEKH szabhatja meg majd a díjakat, ám ez eddig a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozott.

Azonban a hivatalhoz nem csak a zöldszámon érkeztek panaszok. A MEKH közlése szerint a reklamációk száma évről évre növekszik, tavaly pedig csaknem négyezer panasz érkezett hozzájuk az energiaszolgáltatókkal kapcsolatban. Ezek döntő többségét lakossági fogyasztók küldték be. A panaszok több mint fele szerződésszegéssel volt kapcsolatos. A hivatal azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ezek közül nem minden beadvány bizonyult jogosnak. 2008 és 2012 között ugyanis csupán a panaszok 37,5 százaléka volt jogos, miközben 62,5 százalékukat nem ítélte megalapozottnak a MEKH. Igaz, ez utóbbi szám azért is magas, mert sok reklamációt a felhasználó végül visszavont.

(Dékány–Jakubász)

További részletek a Magyar Nemzet szerdai számában.

Tisztelt Csepeli Polgárok!

A költészet napján,  április 11-én 11 órakor HOBO "Tudod, hogy nincs bocsánat" című előadásával a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium (Táncsics Mihály utca 92.) vendége lesz. A József Attila verseiből összeállított délelőttöt 600 csepeli közép- és általános iskolás tekintheti meg a közönség soraiban.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

A Budapesti Közlekedési Központ a 71-es viszonylat nyári hétvégi közlekedési rendjének átalakítására készül május 1-jétől, valamint új idényjellegű autóbuszjárat indítását tervezi 171-es jelzéssel.

A lakossági véleményeket az alábbi linken várják 2013. április 15-ig: 

http://www.bkk.hu/tomegkozlekedes/tarsadalmi-egyeztetes/71-es-171-es-egyeztetes/

Részletek:

A nyári strandszezonban, május 1. és augusztus 31. között a csepeli strandra utazók nagy száma miatt a 71-es hétvégén napközben a többi időszakban érvényes 30 perces követése helyett háromszor sűrűbben, 10 percenként közlekedik. A járat útvonala 2012-ben módosult a Deák tér és a Rákóczi tér térségében, útvonala ezáltal meghosszabbodott, így a strandot hosszabb menetidővel éri el. További probléma, hogy a jelenlegi kötött menetrendi struktúra miatt a 71-es járat kedvezőtlen időjárás esetén is sűrítve közlekedett.

A csepeli strandra közlekedők gyorsabb eljutása érdekében, valamint a strandolásra alkalmatlan időjárás esetén való felesleges és pazarló sűrítés kiküszöbölésére az idei strandszezontól kezdődően új viszonylatot indítunk 171-es jelzéssel. Az új járat Csepel, Szent Imre tértől Csepel, Soroksári révig közlekedik. A Szent Imre téren a 71-essel közös megállóhelyről indul, s útvonala is megegyezik a 71-esével egészen a Széchenyi István utcáig, ahonnan az autóbuszok egyenesen tovább haladnak a 151-es járat útvonalán, a Határ utcától pedig ismét a 71-es vonalát követik. A csepeli strandfürdő elérése után a 148-as autóbuszok végállomásánál, a Soroksári révnél fordulnak vissza a járatok.

A 171-es viszonylat üzemideje a strandszezonra korlátozódik, csak hétvégén 8-20 óra között közlekedik, ebben az időszakban is csak akkor, ha az időjárás strandolásra megfelelő. Követési ideje a 71-eshez igazodva 10-20 perc, így a két viszonylat közös követési ideje 10 perc. A két járat útvonala ugyan eltérő, és a 171-es rövidebb idő alatt éri el a strandfürdőt, a hangolás a Szent Imre téren a strandfürdő irányában, míg a strandfürdőnél a Szent Imre tér irányában valósul meg. A 71-es járatok ezzel együtt hétvégén egységes menetrend szerint, 30 percenként közlekednek.

A módosítás előnye, hogy Csepel központjából a strandfürdő 2-3 perccel gyorsabban elérhetővé válik, valamint a Királymajori lakótelep felől is közvetlenül megközelíthető lesz. További előnye a módosításnak, hogy a sűrűbb közlekedést csak a szükséges szakaszon tartja fenn, ezáltal a soroksári réven túli szakaszon a pazarló és felesleges kapacitásbővítés elkerülhető, valamint az időjárás függvényében a strandra igyekvő utazási igények kiszolgálása rugalmasabban szervezhető. A hálózati átalakítás az utasok kényelmén túl javítja a hatékonyságot, gazdaságosabb üzemeltetés valósítható meg.

A közlekedési igényekhez megfelelőbben illeszkedő szolgáltatás megteremtése, valamint a strandszezon kezdetéhez igazított bevezetés érdekében a társadalmi egyeztetés időtartamát lerövidítjük.

Budapest, 2013. április 9.

A várakozásnak megfelelően alakult az öttusa utánpótlás Magyar Kupa II. fordulója, ahol a XXI. kerületi versenyzők folytatták sikeres szereplésüket. A Csepeli Öttusa és Vízi- Sport Egyesület képviselői Székesfehérváron álltak rajthoz április 6-án, és ismét bizonyítottak.

A kék-piros klub egységei szám szerint öt csapatéremmel gazdagították az egyesületi érem-gyűjteményt. Ezek közül négy egyéni elsőség született, és az így megszerzett pontok is jól jöttek a klub „konyhájára”.
Az úgynevezett „F” és a „D2” korosztályban versenyző fiúk között három csepeli végzett az első tízben, míg az embert próbáló „B” kategóriában ez négy „szigetországi” fiatalembernek sikerült. A lányok sem vallottak szégyent, akik ugyancsak a „B” kategóriában állhattak fel a dobogó második fokára. A fiúknál különösen Páczai Dávid, Temesvári Gergő, az F fiú csapat,
Holba Dániel, Tárkányi Zsombor, az E fiú csapat, Pataki Gergely, Horváth Merse, az Ifi D2 fiú csapat, Kardos Bence, Mikó Domonkos, és az Ifi B fiú csapat teljesített kiemelkedően, míg a lányoknál Zs. Tóth Anna, az Ifi B lány csapat alkotott maradandót.
A kiváló szereplés továbbra is életben tartja az Ifjúsági „B” Európa- bajnokságon való csepeli részvételt is, legyen szó akár fiú, akár leány versenyzőről.
Az Eb szereplés megvalósításhoz vezető út következő lépését hazai környezetben, a Magyar Kupa III. fordulójában, három hét múlva tehetik meg a csepeli öttusázók.

A részletes eredménylista az alábbi linkre kattintva érhető el: http://www.pentathlon.hu/2013eredmenyek/MK2/MK2.pdf

Légrádi G.
Forrás: Csepeli Öttusa és Vízi- Sport Egyesület

A XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a Szenteczky János csepeli MSZP-elnök ellen hűtlen kezelés miatt indított egyik büntetőügyben a nyomozást – értesült a Csepel.info.

A politikus ellen több büntetőügy van folyamatban. Ennek az esetnek az az előzménye, hogy a politikus a 62 millió forintos veszteséggel küszködő Csepeli Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójaként úgy döntött egy közel ötmillió forintos korengedményes nyugdíjazásról, hogy a cég üzleti terve ezt nem tette lehetővé, a tulajdonos önkormányzat pedig nem engedélyezte, és pénzt sem adott rá. A cégtulajdonos csepeli képviselő-testület hiába utasította el egymás után kétszer a korengedményes nyugdíjazásról szóló határozati javaslatot, a politikus juszt is kifizettette a pénzt.

Amennyiben a döntés nem változik, a következmények súlyos, a demokrácia intézményét közvetlenül megrendítő zavarokat okozhatnak. Az állami és önkormányzati cégvezetők ugyanis ez alapján az önkormányzatok, az állam vagy az Országgyűlés, sőt akár népszavazások döntésével szembe helyezkedve olyan dolgokra költhetik el az adófizetők pénzét, amit a polgárok vagy a képviselőik nem engedélyeztek nekik. A Csepel.info úgy tudja, hogy az ügyészségi határozat ellen panaszt nyújtanak be.

Logikailag nem stimmel és önmagával ellentétes

A Csepel.info által megkeresett szakértők szerint már logikailag sincs rendben, “nem kerek” a nyomozást megszüntető ügyészségi határozat. Van olyan állítása, ami láthatóan nem igaz, és van olyan is, amelyik az ügyészség korábbi álláspontjával ütközik.  Az átlagemberek jogérzékével pedig teljesen ellentétes, hogy amennyiben egy döntéshez a tulajdonos beleegyezését kérik, hogyan lehet törvényes a döntés a tulajdonos beleegyezésének megtagadása esetén?

Ez az határozati javaslat, amit elutasított a cég tulajdonosi jogait gyakorló képviselő-testület: az ügyészség szerint nincs benne, hogy a beruházási igazgató korengedményes nyugdíjazásról döntöttek volna. Ön szerint?

A nyomozást megszüntető ügyészségi indoklásban, a második oldalon például az olvasható, hogy az önkormányzat képviselő-testülete nem a korengedményes nyugdíjazás megengedhetősége kérdésében döntött, hanem arról, hogy az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet biztosítja-e. Csakhogy a képviselő-testületi határozat szövege teljesen egyértelmű (a fenti képen látható szöveg a jegyzőkönyv 53. oldalának közepén olvasható). A határozat – teljes ellentétben az ügyészségi indoklással – arról szól, hogy elutasítása esetén a tulajdonos nem járul hozzá az érintett vezető korengedményes nyugdíjazásához, és emellett az ehhez szükséges forrást sem biztosítja az önkormányzati cégnek. Az ügyészség határozata abban is logikai szarvashibát követ el a szakértőink szerint, hogy nem foglalkozik a kifizetett pénz forrásával. Ha ugyanis nem volt jogszerű forrása a kifizetett összegnek, és a képviselő-testület sem szavazta meg rá a pénzt, miért nem foglalkozik azzal az ügyész, hogy milyen forrásból fizették ki az összeget, és mitől lesz az törvényes, ha előtte még nem volt az?

Az ügyészségi határozat 1. oldala

Az ügyészségi határozat 2. oldala

A nyomozást leállító ügyészségi határozat furcsa okfejtése az is, hogy a korengedményes nyugdíjazást úgy kezeli, mintha annak elfogadása és kifizetése kötelező lenne a munkáltató részére. “Ha a feljelentő logikáját fogadnánk el, valamennyi korengedményes nyugdíjazás hűtlen kezelésnek minősülne” – írja az ügyész. Pedig a feljelentés nem abból indult ki, hogy a korengedményes nyugdíjazás hűtlen kezelés, hanem abból, hogy a tulajdonos nem adott rá engedélyt. Az önkormányzat képviselő-testülete, mint tulajdonos sem a korengedményes nyugdíjazást tiltotta meg, hanem azt az egy esetet, melynek megadása nem volt kötelező, és amellyel kapcsolatban a politikus a tiltás ellenére fizettette ki a közel ötmillió forint közpénzt.

A korábbi ügyészségi határozat egy korábbi panasz elfogadásáról, 1. oldal

A korábbi ügyészségi határozat egy korábbi panasz elfogadásáról, 2. oldal

Az ügyészségi határozat emellett ellentétes a korábbi, a nyomozás folytatását elrendelő ügyészségi határozattal, amely egyértelműen elismeri a feljelentés jogi érvelését. Az időben első ügyészségi döntés logikailag jól felépített, érthető, egyezik az átlagember jogérzékével, és persze azzal is, hogy ha valamit megtagadtunk, akkor azt nem engedélyeztük.

Számonkérés: gazdasági siker, jogi katasztrófa

Csepelen éppen három évvel ezelőtt, 2010 április 6-án kísérelt meg feljelentést tenni az akkori MSZP-s önkormányzati és pártvezetéshez kötődő “lakásmutyi-ügyben” a még ellenzéki Németh Szilárd országgyűlési képviselő. (Jellemző, hogy a feljelentést már akkor sem sikerült aznap megtenni.) A “csepeli lakásmutyi ügy” során kivételezett emberek, köztük az akkori csepeli rendőrkapitány kapott a rászorulók helyett teljesen felújított önkormányzati szociális bérlakásokat. Ezeket az érintettek fél évvel később harmadáron, éppen csak a felújítási költség felett már meg is vehették, majd ezt követően jellemzően eladták – immáron nyilván már a piaci árnak megfelelő összegért.

2010 októbere, az önkormányzati választások után a működés jogi és gazdasági átvilágítása során egyre-másra derültek ki a bűncselekmény-gyanús ügyek, szerződések. Az új, fideszes vezetés számos újabb feljelentést tett, a bűncselekmény-gyanús szerződéseket pedig egyoldalúan felbontották. Már az első hónapokban százmilliókat sikerült így megtakarítani, ahogy azonban a költségvetési számok is egyértelműen bizonyítják, 2012-re ez a “korrupcióirtás” évi kétmilliárd forintnál is többet hagyott a költségvetésben. Mindezt úgy úgy, hogy ha az inflációt és azt nem is számoljuk, hogy az önkormányzat nem csak fenntartotta, de számos szolgáltatását jelentősen ki is bővítette.

Az elszámoltatás jogi oldala azonban több mint kiábrándító. Bár egy vádemelés már megszületett, a legtöbb feljelentés ügyében – így a már említett három évvel ezelőttiben is – még mindig nem történt érdemi előrelépés a nyomozó hatóságok részéről. A Csepel.info úgy tudja, hogy a feljelentések többségében még mindig nyomoznak, miközben a közvélemény lassan teljesen elfelejti, hogy azok miért indultak, az érintett MSZP-s politikusok pedig igyekeznek azokat meghurcolásként kommunikálni.

forrás: Csepel.info

Hetvenhárom évvel ezelőtt, ezen a napon látta meg a napvilágot Nyírlakon Fatér Károly, a Csepel Sport Club legendás kapuvédője. A tavaly Pro Urbe Budapest-díjjal kitüntetett sportember 199 mérkőzésen védte a kék-pirosak hálóját, és 1968- ban Mexikóban olimpiai bajnoki címet szerzett a magyar válogatott tagjaként.

Légrádi G.