Az Országgyűlés mai döntésével elutasította azt a jogszabályi rendelkezési javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy a Fővárosi Önkormányzat felhatalmazást kapjon a személyforgalmi behajtási díj (dugódíj) bevezetésének rendeleti szabályozására.

Demszky Gábor és a szocialista szabaddemokrata többségű városvezetés 2009-ben meghozott döntése alapján kerülhet sor arra, hogy a 4-es METRO beruházását támogató Európai Bizottsági határozat külön is nevesítette Budapest számára a dugódíj bevezetésének kötelezettségét.

Tarlós István főpolgármester és a városvezetés hangsúlyozottan sem most, sem korábban nem ragaszkodott a személyforgalmi behajtási díj bevezetéséhez, oly annyira nem, hogy annak 2009-es közgyűlési döntését elutasította a Tarlós István vezette akkori ellenzéki FIDESZ-KDNP frakció. Akkor is hangsúlyoztuk, hogy a dugódíj egy lehetséges forgalomszabályozási eszköz, de annak bevezetését számos infrastrukturális beruházásnak meg kell előznie, és a bevezetést, ha a tanulmányok ennek szükségességét igazolják, megfelelően elő kell készíteni.

A városvezetés örökségét képező dugódíj bevezetésével kapcsolatos tanulmányok most készülnek, hiszen az Európai Bizottság vonatkozó határozata és a Magyar Kormány, illetve a Fővárosi Önkormányzat között a közösségi közlekedés hosszú távú finanszírozása biztosítása érdekében megkötött megállapodás szerint a fővárosnak előkészítő feladatai vannak.

Amennyiben a tanulmányokból az derül ki, hogy bármilyen okból a dugódíj bevezetése idő előtti vagy alkotmányossági aggályok miatt nem javasolt, a Kormánnyal emiatt, de a 2013-as költségvetés tervszámainak ismeretében egyébként is haladéktalanul egyeztető tárgyalásokat kell folytatni a közösségi közlekedés finanszírozásának megoldására, mert a hiányzó források pótlására az elvi lehetőségek tárháza helyett most már érdemi megoldásokat kell találni. Ugyanakkor természetesen azonnal meg kell kezdeni a személyforgalmi behajtási díj bevezetésének kötelezettségét rögzítő dokumentumok módosítását előkészítő tárgyalásokat is.

2012. július 6.

György István

városüzemeltetési

főpolgármester-helyettes

Az előző ciklusban az MSZP, az SZDSZ és az MDF fővárosi frakciói szavazták meg a dugódíj bevezetését – derül ki a lapunk birtokába került 2009. január 29-i közgyűlési jegyzőkönyvből. 

Az Európai Bizottság, a 4-es metró első szakaszának pénzügyi támogatásával kapcsolatos határozatában ez olvasható: „Összhangban a Budapesti Közlekedésfejlesztési Tervében lefektetett intézkedésekkel, úgynevezett hozzáférési díj (vagy dugódíj) kerül bevezetésre a főváros belső, legforgalmasabb területein, legkésőbb a 2007–2013-as programozási javaslat végéig.” A bizottság határozata és a szavazási jegyzőkönyv is alátámasztja Tarlós István főpolgármester szavait, aki korábban elmondta, a dugódíjat muszáj bevezetni, mert az előző városvezetés által a 180 milliárd forintos uniós támogatásokról kötött megállapodásban feltételként szabták meg a díj bevezetését, amit Demszky Gáborék el is fogadtak. 

A jelenleg is fővárosi képviselőként dolgozó szocialista Andó Sándor, Bánsághi Tamás, Havas Szófia, Horváth Csaba, Móricz Eszter, Szaniszló Sándor és Tüttő Kata is igennel voksolt 2009. januárban a dugódíj bevezetésére. Ez a névsor két politikus kivételével az egész jelenlegi MSZP-frakciót lefedi. 2009-ben az azóta – más ügyekből kifolyólag – büntetőeljárás alá vont képviselők is igent mondtak a dugódíj bevezetésére, így Wieszt János, Hunvald György és Hagyó Miklós is. Mellettük a teljes SZDSZ-frakció és a háromtagú MDF-képviselőcsoport – Hock Zoltán, Katona Kálmán, Vaskor László – is rábólintott a dugódíjra. A Fidesz és a KDNP képviselői tartózkodtak, a fideszes Szatmáryné Jahl Angéla elutasította a tervezetet. A fővárosi rendelet elfogadásáról megkapta a szavazási jegyzőkönyvet az Európai Közösségek Bizottságának Főtitkársága, Karl von Kempis főtitkár. Az ő nevében küldték meg a 4-es metró első szakaszának támogatásával kapcsolatos határozatot 2009 szeptemberében az Európai Unió mellett működő magyar állandó képviseletnek, azzal a kéréssel, hogy azt adják át Göncz Kinga (MSZP) akkori külügyminiszternek. A dugódíj 2012-es bevezetéséről Demszky Gábor (SZDSZ) kabinetje 2009-ben, még a közgyűlési döntés előtt egy koncepciót fogadott el. Ebben 400–600–800 forintos behajtási díjakkal kalkuláltak. Sőt Horváth Csaba, az MSZP főpolgármester-jelöltje 2010. május elsején a parkolási díjakból és a környezetvédelmi zöldzónák kialakításából, tehát a dugódíj bevezetéséből fedezte volna a BKV használatának ingyenessé tételét. Demszky akkor ezt azzal ütötte el, hogy eszerint brutális mértékű dugódíjat kellene bevezetni. 

Németh Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője lapunknak kifejtette, az új városvezetés kontójára Demszky Gábor és csapata, az MSZP–SZDSZ–MDF intézte el a fővárosnak a dugódíjat, hiszen 2009-ben ők vállalták az EU felé annak bevezetését 2013-ig. Emlékeztetett, a Fidesz–KDNP nem szavazta meg a javaslatot.

Magyar Hírlap

Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere július 6-án az Országgyűlés ülésén napirend előtt beszélt Csepel újjáépítésének 300. évfordulója apropóján.

A napirend előtti felszólalás - melyet közel 80 csepeli tekinthetett meg élőben a karzaton - teljes szövege alább olvasható:

"Tisztelt Elnök Úr!

Tisztelt Országgyűlés!

2012. július 18-án lesz három évszázada, hogy a török pusztítás után úrbéri szerződésbe foglalták Csepel újjáépítését. Ez a neves alkalom úgy kívánja, hogy itt a Tisztelt Házban is megemlékezzünk a magunk mögött hagyott háromszáz év neves és fontos eseményeiről.

Csepel története nem háromszáz évvel ezelőtt kezdődött, hanem a honfoglaló magyarok koráig nyúlik vissza. Csepel, amely nevét a legenda szerint Árpád lovásza után kapta, 973-ban már fejedelmi székhely volt. Korabeli jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a mohácsi vész előtti történelmi korban is alig volt olyan jelentős magyar uralkodó, aki ne kötődött volna valamilyen formában Csepelhez. Itt született Árdád fejedelem Zolta nevű fia, ide jött gyógyulni V. István Árpád-házi király, és itt búcsúzott el Mária királyné is a mohácsi csatába induló férjétől, II. Lajostól.

A törökdúlás után, 1712. július 18-án, Savoyai Jenő herceg svábországi hadfiak számára adott engedélyt, hogy azon a helyen, ahol egykor Beatrix királyné lakja volt, Csepel falut újraépíthessék.

Időben egy kicsit ugorva azt láthatjuk, hogy Csepelen valósult meg a magyar hadiipar hőskora, és lett a település a nemzeti modernizáció egyik meghatározó központja. A csepeli ipart és ezzel a magyar hadiipart is egy zsidó család teremtette meg Magyarországon. A gyáralapító Weiss Manfréd közösségépítő eredményei, az ipari teljesítményen túl is rendkívül jelentősek. Gyári kaszinót és könyvtárat alapított, dolgozói lakásokat építetett és kórházat hozott létre, dalárdát és számos jótékonysági egyletet működtetett. Csepel rendkívül sokat köszönhet neki, talán neki köszönhetjük a legtöbbet.

Tisztelt Képviselőtársaim!

A csepeli emberek bátorságáról és a szabadságba vetett hitéről tanúskodnak a különböző diktatúrákkal szembeni küzdelmeik. A nyilas uralommal szembeni egyetlen tömegtüntetés Csepel nevéhez fűződik. A csepeliek voltak azok, akik 1944 decemberében, Koncz János főjegyző vezetésével megtagadták a nyilasok kiürítési parancsát. Az 1956-os forradalom és szabadságharc szovjet leverésével szembeni egyik legjelentősebb és leghosszabb fegyveres ellenállás is Csepelen bontakozott ki. Talán kevesen tudják, de szintén csepeli a Sztálin szobor 1956-os ledöntésében aktívan részt vevők egyike is. Szabadságharcosok voltak ők, akik küzdelmet vállatak és áldozatot hoztak a szabadság érdekében. Tisztelet és megbecsülés nekik.

 Tisztelt Országyűlés!

Mi csepeliek elmondhatjuk, hogy volt és lesz ereklyés országzászlónk, és van bencés gyökerekkel rendelkező gimnáziumunk. A szocializmus sötét évtizedei sem kerültek el azonban bennünket. Volt ezért internálótáborünk és ránk ragadt a „vörös” jelző. Büszkék lehetünk azonban nagyszerű munkásainkra és a csepeli ipar értékteremtő eredményeire.

A száz évvel ezelőtt, 1912-ben alapított Csepel SC sportolóinak sikere az egész világot bejárta. Kovács István, a máig egyetlen magyar szabadfogású birkózó világbajnok. Tóth II. József a budapesti magyar-angolon, az Aranycsapat tagjaként lőtte az 5. gólt abból a bizonyos hétből. Balczó András világ- és olimpiai bajnok, utánozhatatlan módon uralta az öttusa sportágat. Világverő kajakosaink, Kőbán Rita és Kolonics György elévülhetetlen nemzetközi sikereit talán még ennyire sem kell bemutatnom.

Van tehát mire büszkének lennük, és azt gondolom, hogy múltunk és eredményeink közös sikerre köteleznek bennünket.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Csepelt azonban messze elkerülte a rendszerváltozás, így a kommunisták rombolása, pusztítása itt nem az elmúlt 40, hanem 60 év terméke. Ennyi ideig tartották kezükben a teljes gazdasági, politikai és kulturális élet irányítását. De ezzel az óriási lehetőséggel nem a közjót és a közcélokat szolgálták, hanem csak saját üzlet- és elvtársaik útját egyengették. Fejlesztési ígéreteiket sohasem teljesítették, lezüllesztettek a valaha világhírű ipari termelést, elvették a dolgozók kenyeret adó munkáját, az értékes üzemi ingatlanokat meg lenyúlták. Szó szerint meggyalázták Weiss Manfréd dicső örökségét.

Éppen ezért 2010. október 3., ugyanúgy, ahogy 1712. július 18. a csepeli újjáépítésre adott felhatalmazás, csak nem egy herceg, hanem a csepeli emberek döntő többségének demokratikus akarata alapján. Választóink felelősségre vonást, elszámoltatást, a romok eltakarítását és és Csepel újjáépítését kérték tőlünk. Közéleti munkánk középpontjába ezért Csepel és az itt élők érdekeinek képviseletét, a megteremtett és a természeti értékek gondos megőrzését, a kerület szellemi, erkölcsi és anyagi gyarapítását állítottuk. Az elmúlt másfél esztendőben több évtized lemaradását kellett behoznunk, s mérhetetlen pazarlást kellett megszüntetnünk. Csak néhány jelentősebb intézkedésünket említem:

• megkezdtük az örökül hagyott órriáai költségvetési hiány drasztikus csökkentését,
• országos természetvédelmi védettségű lett a Tamariska-domb,
• a nemzeti összetartozás erősítésének programját valamennyi iskolánkra kiterjesztettük,
• befejeztük lakótelepi rehabilitációnk első ütemét, de máris többszázmilliós támogatást nyertünk a második ütemre,
• 41 év ígérgetés után elindítottuk Csepel teljes csatornázását,
• még idén átadjuk a húsz évvel ezelőtt megígért Gerincutat is,
• a Weiss Manfréd Terv keretében most kezdtük el kidolgozni az újraiprosítás, a munkahelyteremtés, a termelő munka megindításának lehetőségeit.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés!

Csepel ma jó úton halad. Méltóak és hűek akarunk lenni, dicső elődeink áldozatos és szorgalmas munkájához és példát szertnénk mutatni a következő nemzedékeknek kitartásból, türelemből, összefogásból egyaránt. Bízunk az együttesen, közös akarattal alakított jövőben, a csepeli fiatalok tehetségében, hagyományaink értékében, erejében.

Köszönöm a figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak!"

fotó: Bede Orsolya

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete tisztelettel meghívja Önöket 2012. július 10-én (kedden) 17.00 órai kezdettel tartandó rendkívüli ülésére, melynek helyszíne a Polgármesteri Hivatal nagytanácsterme (1211 Budapest, Szent Imre tér 10. földszint 5.).

A kormány nem vesz részt a tranzakciós illeték jegybankra való kiterjesztése körül kialakult vitában - jelentette ki Orbán Viktor pénteken az MR1-Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításának pénteki parlamenti elfogadása után "bármikor beeshetnek" a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői a hivatalos tárgyalások megkezdésére.

A kormányfő szerint még sok vita lesz a tranzakciós illetéknek az MNB-re való kiterjesztéséről - amely a munkahelyvédelmi akcióterv egyik forrása -, de ebben a vitában a kormány nem fog részt venni, a jegybank ugyanis független, és a saját belátása szerint jár el.

"Hogy ide hárítja, oda hárítja, ráteszi a bankokra a terhet, maga akarja állni - ebben a vitában a kormány nem vehet részt" - mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és a jegybank sem lehet kivétel.

Az MNB-vel összefüggésben közölte azt is, hogy a nemzeti bankról szóló törvény módosításának pénteki parlamenti elfogadása után "bármikor beeshetnek" az IMF képviselői a Magyarországgal való hivatalos tárgyalások megkezdésére. Arra a felvetésre, hogy a jegybanktörvény-módosítás megszavazása után "pár percen belül lehet időpontot kérni a valutaalaptól", azt felelte: "nem kell kérni időpontot, jönnek ők (...), bármikor beeshetnek mostantól". Hangsúlyozta, szerinte az IMF-hitel értelme a pozíciójavítás, nem pedig a túlélés.

A munkahelyvédelmi terv időzítésére kitérve a kormányfő azt mondta: először meg kellett várni, hogy Brüsszel június 22-én visszavonja "a Magyarországra indokolatlanul kirótt büntetéseket". Az elmúlt két évben Magyarországnak más gazdaságpolitikájáért folyamatosan küzdenie kellett, "folyamatosan fenyegettek bennünket, részben források elvonásával, részben azzal, hogy rossz hírünket keltették a nemzetközi pénzpiacokon, leminősítettek bennünket. (...) Amíg nem sikerült megnyernünk ezt a csatát az EU-val, addig újabb csatát nem érdemes megnyitni. Ezt a csatát megnyertük", most pedig egy következő szakasz kezdődik - fejtette ki.

Hozzátette, a meghirdetett tízpontos akciótervtől, a szociális adócsökkentéstől elsősorban nem munkahely-növekedést, hanem a meglévő munkahelyek stabilizálását várja. Külön kiemelte a képzettséget nem igénylő munkát végzők támogatását, véleménye szerint ugyanis ma Magyarországon ezeknek az embereknek a kelleténél jóval kisebb a megbecsültségük, ezért a munkahelyvédelmi tervnek az is célja, hogy világossá tegye: ezek a munkavállalók fontosak, tisztelik őket, megbecsülik őket. Megjegyezte azt is, hogy a hatmillió forintnál kevesebb éves adóbevétellel rendelkező kisadózók január 1-jétől választhatják majd az átalányadózást.

"Nem akarok senkit sem ijesztgetni, de Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek az asztalfiókjában jó néhány terv lapul még" - mondta Orbán Viktor, példaként említve, hogy a tárcavezetőnek van egy beruházásösztönző terve, amelyre ősszel tér vissza a kormány.
Azzal kapcsolatban, hogy meddig megy el a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv érdekében, a miniszterelnök azt válaszolta: ha a kiszámíthatatlan európai gazdaságpolitika miatt néhány dolog másképp alakul, és "kicsit kell változtatnunk, a tartalék módosításával és felhasználásával reagálunk, ha nagyot kell reagálni, ha gyors és mély reakció kell, akkor összehívjuk a parlamentet, és megváltoztatjuk a törvényt".

A jövő évi költségvetésről szólva a kormányfő azt mondta, a büdzsével két dolgot kell garantálni a gazdasági életnek: kiszámíthatóságot és rugalmasságot. Utóbbit azért, "mert csak a jóisten tudja, hogy mi fog történni és mi nem az eurózónán belül, amire nekünk azonnal reagálni kell". Így a 2013-as költségvetés főszámai nem változnak, azokat tartani kell, de a büdzsé belső szerkezetében kellő és rugalmas tartalékalapot kell biztosítani - emelte ki, megjegyezve, hogy összességében nincs olyan terület, amelyre ne jutna több pénz, mint a korábbiakban

MHO/MTI

Összesen harmincnégy év börtönt kapott összesen tizenegy cigány, amiért rasszista indíttatásból megverték egy autó utasait Miskolcon. A rasszista indíttatás magyarok ellen irányult. Ugyanis azt kiabálták az elkövetők, hogy „öljétek meg a magyarokat”, a veréshez pedig többek között egy olyan botot használtak, amelyre a következő feliratot véste egy átkozott kéz: „Halál a magyarokra”.

(Csak emlékeztetőül jegyzem meg: az olaszliszkai állatok is azt ordították, miközben halálra verték gyermekei szeme láttára a magyar tanárembert, hogy „öld meg a magyart!” Lassan divat lesz ez bizonyos cigány körökben. Mint nem is olyan régen az amerikai négerek által alapított, „Fekete Párducok” nevű egyesület tagjai körében a fehérverés, fehérölés. Persze a párhuzam mégsem igazán helytálló, ugyanis a Fekete Párducok legalább tettek hasznos dolgokat is…)

Miután a bíró kihirdette az ítéletet, a vádlottak szabadon távoztak, ugyanis előzetesben már letöltötték azt a fejenként nagyjából három évet, amely rájuk kiszabatott.

Ennek ellenére a baloldali sajtó és az ismert és kevésbé ismert jogvédők azonnal feljajdultak és összerándultak, mint az osztriga, ha citromot cseppentenek rá.
Legnagyobb fájdalmuk az, hogy a bíróság kimondta: rasszista erőszak történt.

A Klubrádióban Pikó András kolléga hosszú beszélgetést folytatott a „hallatlan ügyről” egy általam eleddig nem ismert jogvédővel – ha nem haragszanak, nem kutatom elő a nevét, már csak azért sem, mert olyan mindegy. Pont olyan ő név nélkül, mint az összes többi névvel. Meg nem nevezett jogvédő kijelentette, nagyon megdöbbentő és ártalmas fejleménynek tartja, hogy a közösség tagja elleni erőszak tényállását a többségi magyarokra is alkalmazzák – szó szerint ezt mondta! –, mert ez eredetileg a kisebbségek tagjainak lett kitalálva, őket akarta a törvényalkotó megvédeni.

Tehát: honi jogvédőink álláspontja szerint rasszista erőszakot nem lehet elkövetni a magyarok ellen. A „halál a magyarokra!”, „öld meg a magyart!” kitételek nem rasszista indíttatásúak, hanem… Itt megakadok, mert nincs tovább. Nincsen hanem, nincsen magyarázat. Csak a jogvédők vannak, az ostobaság sívó homokján, saját elviselhetetlenségük és tolerálhatatlanságuk óceánjának partjára vetetten. Ők maradtak, akik tevékenységükkel, létezésükkel és vérlázító mondataikkal, tetteikkel előkészítik a terepet valami rettenetnek. Valaminek, amitől minden normális és tisztességes ember fél, s amit megvet, elítél, de ami nem elkerülhető, ha ezek az emberek még egy darabig azt teszik, amit tesznek. Ami feltartóztathatatlanul közeleg, s minden nappal egy lépéssel közelebb jön, ha Korózs Lajos exállamtitkár és az MSZP elnökségi tagja Auschwitzhoz és Mengeléhez hasonlítja a kormány egészségügyi intézkedéseit. Aki ilyet mond, az egy gazember. 

Minden nappal közelebb jön a rettenet, amikor minden létező mártí­rium, bosszú és gyűlölet szemüvegén keresztül kap értelmet; amikor Gerő leantiszemitázza Romsicsot, mert Romsics leírja, hogy a népbiztosok döntő többsége zsidó volt; amikor napi rutinná válnak Elie Wiesel egykori szavai: „Minden zsidónak fenn kell tartania egy helyet a szívében, ahol gyűlölnie kell mindent, ami német.”. Önmagában is rettenetes kijelentés ez, de meg lehet magyarázni a második világháború borzalmaival. 
Illetve nem lehet megmagyarázni – csak úgy teszünk illedelmesen, mintha meg lehetne. 

De ahhoz már illedelmesnek és kötelezően „píszínek” sem muszáj lenni, hogy kijelentsük: csaknem hetven évvel a borzalmak után ez a gyűlölet – ami most már ellenünk, magyarok ellen irányul – egyszerűen anakronizmus. Egyszerre szánalmas és nevetséges, felháborító és elviselhetetlen. És nagyon félek, hogy ante portas állnak, akik nem csak ki fogják ezt mondani…
A jogvédők másik fájdalma a harmincnégy évet kapott cigányok ügyében, hogy a bíróság nem vette figyelembe azt a tényt, amely szerint a cigányok féltek, és erre Tatárszentgyörgy után meg is volt minden okuk.

Így van, uraim. S éppen így félnek, rettegnek észak-magyarországi, szabolcsi, somogyi falvainkban az öregek, a gyerekek, a betegek, a magatehetetlenek s mindenki, aki még ott maradt, s aki naponta van kitéve az adott közösségben immáron többségben lévő cigányok elviselhetetlen agressziójának. Annak, hogy nevezett közösségek nagy létszámú tagjaival egész egyszerűen nem lehet együtt élni, ugyanis nevezettek felmondták az együttélés szabályait, és nem viselkednek emberként.
Ez a probléma. Ezt tessék megjegyezni.

Bayer Zsolt

A következő napokban is lehetnek zivatarok, de a hőség marad, lassú enyhülésre jövő keddtől lehet számítani – közölte Pátkai Zsolt, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.

A meteorológiai szolgálat péntekre Vas és Zala megyére másodfokú, az ország többi területére viszont továbbra is harmadfokú figyelmeztetést adott ki. Eszerint az ország jelentős részén továbbra is tartósan 27 Celsius-fok, Vas és Zala megyében várhatóan 25 fok felett alakul a napi középhőmérséklet. Az UV-B sugárzás maximuma pénteken is meghaladhatja az extrém szintet jelző 8-as értéket. 
Emellett az ország valamennyi megyéjében elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a várható heves zivatarok, illetve felhőszakadás miatt.

Keddtől jöhet az enyhülés

Pátkai Zsolt elmondta: a hőmérséklet pénteken országszerte 33-38 Celsius-fokig emelkedhet, de a sok napsütés mellett már az Alföld térségében is előfordulhatnak záporok, zivatarok. Az elkövetkező napokban is többfelé lehet számítani záporokra, zivatarokra, de egyszerre nagy területet érintő csapadék nem várható, s ezzel együtt a hőség is megmarad. Hétfőig 35 fok feletti maximumok várhatók.

A kánikula keddtől lassan enyhülhet, a hét második felében 30 fok közeli maximumértékek lesznek jellemzőek – tette hozzá Pátkai. Az országos tiszti főorvos a múlt szombat óta tartó hőségriadót jövő hétfő éjfélig hosszabbította meg.

Felfüggesztették a kamionstopot

A hőségriadó miatt a szakminiszter felfüggesztette a hétvégi kamionstopot – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) csütörtökön. A közlemény szerint az előírások értelmében július első szombatján lép életbe és augusztus végéig tart a nehéz tehergépjárművek forgalomkorlátozása. A tehergépkocsik júliusban és augusztusban a főszabály szerint szombaton 15 óra és vasárnap 22 óra között nem közlekedhetnek a magyarországi utakon – tették hozzá.

A tartós kánikula miatt azonban, egészségvédelmi okokból, a nehéz tehergépkocsik korlátozás nélkül közlekedhetnek a következő hétvége mindkét napján. A járművezetők a szállítási feladatukat a vezetési és a pihenőidő betartása mellett megszakítás nélkül teljesíthetik, nem kell a nagy hőségben a kocsijukban várakozniuk – áll a közleményben. A kamionstop nyári rendje így a legkorábban július második szombatján léphet életbe. A korlátozás időszakos meghosszabbítása augusztus 31-ig tart. A tehergépjárműveknek ősztől – jövő júliusig – újra szombat estétől vasárnap estig kell majd a parkolókban időzniük – közölték.

Hőség vagy nátha?

A klímaberendezések használatakor figyelni kell rá, hogy azok megfelelően tisztán legyenek tartva, mivel a hűtéshez szükséges vízből baktériumok kerülhetnek a levegőbe. A távkapcsoló kézbe vételekor törekedni kell a külső és belső hőmérséklet közötti 5-6 fokos differenciára.

forrás: MNO.hu/MTI

fotó: köpönyeg.hu

2012. július 9-én, hétfőn 7.00 órától módosul a Weiss Manfréd út ideiglenes forgalmi rendje a Corvin út és a Szállítók útja közötti szakaszon. Az új ideiglenes forgalmi rend szerint a 2x1 sávos forgalom átkerül a Szállítók útja felöli oldalra, míg a Petróleum utca felé kialakított kerülő változatlanul érvényben marad.

Kérjük, fokozott figyelemmel közlekedjenek a jelzett útszakaszon!

2012. július 9-én (hétfő) 8.00 órától várhatóan július 30-ig a Hollandi úton a Hollandi út és a Somlyói utca torkolata – csatornaépítési munkálatok miatt – lezárásra kerül, ezért a 71-es autóbuszok rövidített útvonalon közlekednek Csepel, Szent Imre tér végállomás és a Szent István út megállóhely között.

Ideiglenes útvonal:

A járat a Hollandi úton a Szent István útig eredeti útvonalon közlekedik, majd a körforgalomban visszafordul -> Hollandi út, tovább közlekedik az eredeti útvonalon a Szent Imre tér felé.

Kimaradó megállóhelyek:

• Csepel, Horgásztanya végállomás
• Szent István út (Csepel, Szent Imre tér felé)

Ideiglenes megállóhely:

• Szent István út végállomás (a Pálma utca ker. előtt ideiglenesen kiépített fél öböl)

Tisztelt csepeli lakosok!

2012. július 6-án 18.30 órától napnyugtáig légi, 2012. július 9-10-én 22.00 órától földi kémiai szúnyogirtást végeznek Csepelen Királymajor, Kertváros, Királyerdő területén és a Duna-parton.