Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere július 6-án az Országgyűlés ülésén napirend előtt beszélt Csepel újjáépítésének 300. évfordulója apropóján.

A napirend előtti felszólalás - melyet közel 80 csepeli tekinthetett meg élőben a karzaton - teljes szövege alább olvasható:

"Tisztelt Elnök Úr!

Tisztelt Országgyűlés!

2012. július 18-án lesz három évszázada, hogy a török pusztítás után úrbéri szerződésbe foglalták Csepel újjáépítését. Ez a neves alkalom úgy kívánja, hogy itt a Tisztelt Házban is megemlékezzünk a magunk mögött hagyott háromszáz év neves és fontos eseményeiről.

Csepel története nem háromszáz évvel ezelőtt kezdődött, hanem a honfoglaló magyarok koráig nyúlik vissza. Csepel, amely nevét a legenda szerint Árpád lovásza után kapta, 973-ban már fejedelmi székhely volt. Korabeli jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a mohácsi vész előtti történelmi korban is alig volt olyan jelentős magyar uralkodó, aki ne kötődött volna valamilyen formában Csepelhez. Itt született Árdád fejedelem Zolta nevű fia, ide jött gyógyulni V. István Árpád-házi király, és itt búcsúzott el Mária királyné is a mohácsi csatába induló férjétől, II. Lajostól.

A törökdúlás után, 1712. július 18-án, Savoyai Jenő herceg svábországi hadfiak számára adott engedélyt, hogy azon a helyen, ahol egykor Beatrix királyné lakja volt, Csepel falut újraépíthessék.

Időben egy kicsit ugorva azt láthatjuk, hogy Csepelen valósult meg a magyar hadiipar hőskora, és lett a település a nemzeti modernizáció egyik meghatározó központja. A csepeli ipart és ezzel a magyar hadiipart is egy zsidó család teremtette meg Magyarországon. A gyáralapító Weiss Manfréd közösségépítő eredményei, az ipari teljesítményen túl is rendkívül jelentősek. Gyári kaszinót és könyvtárat alapított, dolgozói lakásokat építetett és kórházat hozott létre, dalárdát és számos jótékonysági egyletet működtetett. Csepel rendkívül sokat köszönhet neki, talán neki köszönhetjük a legtöbbet.

Tisztelt Képviselőtársaim!

A csepeli emberek bátorságáról és a szabadságba vetett hitéről tanúskodnak a különböző diktatúrákkal szembeni küzdelmeik. A nyilas uralommal szembeni egyetlen tömegtüntetés Csepel nevéhez fűződik. A csepeliek voltak azok, akik 1944 decemberében, Koncz János főjegyző vezetésével megtagadták a nyilasok kiürítési parancsát. Az 1956-os forradalom és szabadságharc szovjet leverésével szembeni egyik legjelentősebb és leghosszabb fegyveres ellenállás is Csepelen bontakozott ki. Talán kevesen tudják, de szintén csepeli a Sztálin szobor 1956-os ledöntésében aktívan részt vevők egyike is. Szabadságharcosok voltak ők, akik küzdelmet vállatak és áldozatot hoztak a szabadság érdekében. Tisztelet és megbecsülés nekik.

 Tisztelt Országyűlés!

Mi csepeliek elmondhatjuk, hogy volt és lesz ereklyés országzászlónk, és van bencés gyökerekkel rendelkező gimnáziumunk. A szocializmus sötét évtizedei sem kerültek el azonban bennünket. Volt ezért internálótáborünk és ránk ragadt a „vörös” jelző. Büszkék lehetünk azonban nagyszerű munkásainkra és a csepeli ipar értékteremtő eredményeire.

A száz évvel ezelőtt, 1912-ben alapított Csepel SC sportolóinak sikere az egész világot bejárta. Kovács István, a máig egyetlen magyar szabadfogású birkózó világbajnok. Tóth II. József a budapesti magyar-angolon, az Aranycsapat tagjaként lőtte az 5. gólt abból a bizonyos hétből. Balczó András világ- és olimpiai bajnok, utánozhatatlan módon uralta az öttusa sportágat. Világverő kajakosaink, Kőbán Rita és Kolonics György elévülhetetlen nemzetközi sikereit talán még ennyire sem kell bemutatnom.

Van tehát mire büszkének lennük, és azt gondolom, hogy múltunk és eredményeink közös sikerre köteleznek bennünket.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Csepelt azonban messze elkerülte a rendszerváltozás, így a kommunisták rombolása, pusztítása itt nem az elmúlt 40, hanem 60 év terméke. Ennyi ideig tartották kezükben a teljes gazdasági, politikai és kulturális élet irányítását. De ezzel az óriási lehetőséggel nem a közjót és a közcélokat szolgálták, hanem csak saját üzlet- és elvtársaik útját egyengették. Fejlesztési ígéreteiket sohasem teljesítették, lezüllesztettek a valaha világhírű ipari termelést, elvették a dolgozók kenyeret adó munkáját, az értékes üzemi ingatlanokat meg lenyúlták. Szó szerint meggyalázták Weiss Manfréd dicső örökségét.

Éppen ezért 2010. október 3., ugyanúgy, ahogy 1712. július 18. a csepeli újjáépítésre adott felhatalmazás, csak nem egy herceg, hanem a csepeli emberek döntő többségének demokratikus akarata alapján. Választóink felelősségre vonást, elszámoltatást, a romok eltakarítását és és Csepel újjáépítését kérték tőlünk. Közéleti munkánk középpontjába ezért Csepel és az itt élők érdekeinek képviseletét, a megteremtett és a természeti értékek gondos megőrzését, a kerület szellemi, erkölcsi és anyagi gyarapítását állítottuk. Az elmúlt másfél esztendőben több évtized lemaradását kellett behoznunk, s mérhetetlen pazarlást kellett megszüntetnünk. Csak néhány jelentősebb intézkedésünket említem:

• megkezdtük az örökül hagyott órriáai költségvetési hiány drasztikus csökkentését,
• országos természetvédelmi védettségű lett a Tamariska-domb,
• a nemzeti összetartozás erősítésének programját valamennyi iskolánkra kiterjesztettük,
• befejeztük lakótelepi rehabilitációnk első ütemét, de máris többszázmilliós támogatást nyertünk a második ütemre,
• 41 év ígérgetés után elindítottuk Csepel teljes csatornázását,
• még idén átadjuk a húsz évvel ezelőtt megígért Gerincutat is,
• a Weiss Manfréd Terv keretében most kezdtük el kidolgozni az újraiprosítás, a munkahelyteremtés, a termelő munka megindításának lehetőségeit.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés!

Csepel ma jó úton halad. Méltóak és hűek akarunk lenni, dicső elődeink áldozatos és szorgalmas munkájához és példát szertnénk mutatni a következő nemzedékeknek kitartásból, türelemből, összefogásból egyaránt. Bízunk az együttesen, közös akarattal alakított jövőben, a csepeli fiatalok tehetségében, hagyományaink értékében, erejében.

Köszönöm a figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak!"

fotó: Bede Orsolya