Könnyű félrediagnosztizálni, mert a tünetek sokféle bajra utalhatnak. Pszichózis, stroke, infarktus gyanúja is felmerülhet, ha a beteg rossz közérzetre, fejfájásra, szédülésre panaszkodik, hiszen az oxigénhiány, ami ráadásul zavartsággal, bénulásos jelekkel is társulhat, nem csak szén-monoxid-mérgezés következménye lehet.

A fűtési szezonban jóval gyakoribb a szén-monoxid okozta rosszullétek száma, ám nem árt tudni, hogy minden időszakban, akár a kánikula kellős közepén is előfordulhatnak mérgezéses esetek. Több esetben nem csupán az emberi gondatlanság vezethet bajhoz: főleg a viharos szélnek lehet jelentősége a szén-monoxid-mérgezésben, mert ennek hatására megváltozhatnak az épületben a levegőbevezetésének vagy az égéstermék elvezetésének helyénél a nyomásviszonyok. A következmény pedig az, hogy a tüzelőberendezés levegőellátása, illetve az égéstermék elvezetése nem megfelelő. A füst elvezetését egyrészt a kémény eltömődése, vagy a nem megfelelően méretezett kémény okozhatja. S hogy mi akadályozhatja meg az égéstermék távozását? Például egy helyéről kiesett tégla, vagy éppen egy madárfészek okozta torlasz is a baj okozója lehet.

Végzetes hibák

A lakásban a nyitott égésterű tüzelőberendezések okozhatnak bajt, ezek közül is elsősorban a gázkészülékek (cirkók, átfolyós vízmelegítők). Sokszor a kellő körültekintés hiánya miatt alakulhat ki akár életveszélyes mérgezés is, és ez nem csak a gázszerelő, hanem a mi gondatlanságunk következménye is lehet. Hogy csak néhány példát említsünk: ha letakarjuk a fürdőszobai szellőzőrácsokat, vagy légelszívót építünk be egy olyan helyiségbe, ahol fokozott légzárású ablakok vannak, könnyen baj lehet. De az is előfordulhat, hogy az építkezés vagy a lakás átalakítása során önkényesen figyelmen kívül hagyjuk a hatósági előírásokat. Ez utóbbi például akkor fordulhat elő, ha egy új tüzelőberendezést a régi kéménybe kötnek be úgy, hogy ennek sem ellenőrzése, sem esetleg szükséges átalakítása nem történik meg.

Megtévesztő tünetek

Mivel a szén-monoxid teljesen szagtalan, sokszor csak a rosszullét figyelmeztet arra, hogy valami gond van. Fejfájás, hányinger, fülzúgás, szédülés a kezdeti tünetek: ezeket sokan csak múló rosszullét jeleinek hiszik, nem is gondolva arra, hogy mérgezés állhat a gyengeség mögött. Ha továbbra is beszívjuk a szén-monoxidot, erőteljesebb állapotromlás léphet fel: izomgörcs, bénultság, fulladás, eszméletvesztés is kialakulhat, de még ezek a tünetek sem mindig egyértelműek – ezért is fordul elő, hogy infarktus vagy agyvérzés gyanújával érkezik a beteg a kórházba. Abban az esetben mindenképpen szén-monoxid-mérgezésre kell gyanakodni, ha a beteg potenciálisan veszélyes helyiségben tartózkodott (kazánház, garázs, fürdőszoba), esetleg többször, több családtagnál is ugyanott jelentkeztek a panaszok.

A gázmérgezést megelőzhetjük az előírásosan telepített és lelkiismeretesen karbantartott, átvizsgáltatott berendezésekkel és a kéményekkel. Ám ezek mellett sem árt, ha olyan érzékelőt is beszerzünk, ami jelzi, ha megemelkedik a levegő szén-monoxid-koncentrációja.

A cikknek szomorú aktualitást ad, hogy október 12-én, Csepelen két ember meghalt szén-monoxid-mérgezésben egy Bajcsy-Zsilinszky úti lakásban.

Ez az ünnep szent, mert a magyarok szabadságért hullott vére megszentelte - hangsúlyozta ünnepi beszédében Orbán Viktor az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a Kossuth téren. Köszöntőjében a miniszterelnök rámutatott arra is, hogy a nyugati világ gazdasága nem a saját lábán áll, hanem egy pénz-világbirodalom hitelzsinórján függ.

Az eseményen készült videó ide kattintva érhető el.

1956. október 23-át, a forradalmat és szabadságharcot jöttünk ünnepelni. Ez az ünnep szent, mert a magyarok szabadságért hullott vére megszentelte. Mi, akik a magyar szabadság és függetlenség szenvedélyes hívei vagyunk, ezen a napon minden évben összegyülekezünk, s ilyenkor itt van velünk lélekben minden szabadságszerető magyar Kolozsvártól Budapesten át Los Angelesig – kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor. Összegyülekezünk, hogy hálával emlékezzünk azokra a hősökre és mártírokra, akik bátran s nem egyszer halált megvető bátorsággal szembeszálltak az idegen elnyomókkal, és a saját véreik ellen fegyvert fogó hazai zsoldosaikkal. Puskával, géppisztollyal, benzines palackkal harcoltak a nagy túlerőben felvonuló páncélautók, tankok és nehézágyúk ellen – fűzte hozzá.

Orbán Viktor aláhúzta: emlékezzünk tisztelettel azokra, akik öt nap alatt leverték az első hullámban ránk támadó szovjet megszálló csapatokat, és csak a novemberben felvonuló hatalmas hadsereggel szemben szenvedtek vereséget. Emlékezzünk a győzelem mámoros érzésére, emlékezzünk a túlerővel szembeni fizikai vereségre. Emlékezzünk azokra a magyarokra, akik állva maradtak a vas előtt, küzdöttek utolsó percükig, és meghaltak. Emlékezzünk azokra, akik vállalták a mártírsorsot, tisztelettel hajtsuk meg fejünket a kivégzett, és a keserves börtönbüntetésre ítélt hősök előtt – tette hozzá, leszögezve: ígérjük, nem feledjük őket. A kormányfő szerint ők ütötték az első és végzetes rést a szovjet világbirodalmon, ők ébresztették fel a nyugati baloldal lelkiismeretét. Négy évtizeddel később ők adták nekünk az erőt, hogy kiszorítsuk a szovjeteket, hogy földre döntsük a Szocialista Munkáspártot, hogy megsemmisítsük a szabad világtól elválasztó aknazárat és szögesdrót-akadályokat – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Ma az egész világ tudja és elismeri, hogy a magyarok forradalmával és szabadságharcával az egész világ lett jobb – emelte ki Orbán Viktor. „Éljen Magyarország, vivát magyarok” – jegyezte meg.

„Szégyennek és bűnnek minősítették, ha valaki polgár volt”

A miniszterelnök, felidézve azt az utat, amely az ’56-os forradalom kirobbanásához vezetett, kifejtette: a Magyar Kommunista Munkáspárt (MKP) a megszálló szovjet hadsereg fegyveres segítségével brutálisan leverte a háború végétől reménykeltően gyarapodó magyar demokráciát. Ennek kapcsán hangsúlyozta: felmorzsolták a nemzeti, a polgári, a keresztény és a baloldali erőket is – fűzte hozzá. Létükben támadták az egyházakat és a szakszervezeteket, és egy többségében önállóságra és polgárosodásra vágyó országban visszafelé szégyennek és bűnnek minősítették, ha valaki polgár volt, vagy bármilyen vallásos családból származott – mutatott rá a kormányfő.

Az élet minden zugában tapintható volt az elnyomás és a függés – húzta alá, hozzátéve: sok százezer megalázott, mindenéből kiforgatott és fogságra vetett embert kényszerítettek hazugságra és lelkes éljenzésre. „Ez vezetett ide, 1956. október 23-án a Kossuth térre” – szögezte le.

Ezen a téren történt meg a csoda, a forradalom csodája – emelte ki. Egyetlen szempillantás alatt értette meg mindenki – a párttagok is -, hogy becsület nélkül nem lehet élni – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a lelkek kitárultak és egymásra találtak, barátságban, bizalomban.

A pártreformerek kezéből a nép kiragadta a marsallbotot

„A pártreformerek szocializmusjavító törekvései itt fordultak át a szabadság és függetlenség követelésévé” – fogalmazott. A pártreformerek kezéből a nép kiragadta a marsallbotot, és amikor fizikai ellenállásba ütközött, maga fogott fegyvert, és maga hódította vissza a nemzet szabadságát – mutatott rá Orbán Viktor.

A 2006. október 23-i eseményekre utalva kiemelte: a szabadságharc leverői nem tűntek el a magyar közéletből. A szocializmus - amely a világ legfejlettebb demokráciájának hirdette magát -, 1956-ban egyik napról a másikra összeomlott – mondta a kormányfő. Ennek kapcsán megjegyezte: kiderült, hogy az a rendszer nem a nép akaratán állt, hanem egy világbirodalom zsinórján függött. Hozzátette: „a tartózsinór elszakadt, vagy a marok gyengült el, de az egész építmény lezuhant”.

A zsinór elszakadt

Ugyanakkor a miniszterelnök felidézte a Lehmann Brothers 2008-as összeomlását is, mellyel összefüggésben úgy fogalmazott: egy amerikai pénzóriás New Yorkban összeomlott, és a nyugati gazdaság megrendült. Kiderült, hogy a nyugati világ gazdasága – amelyhez immár mi is tartozunk -, „nem a saját lábán áll, hanem egy pénz-világbirodalom hitelzsinórján függ” – húzta alá.

A zsinór elszakadt, és az egész építmény lezuhant, és összetört számos nemzetgazdaságot és sok millió emberi sorsot – hangsúlyozta. A kommunista világbirodalomra és a jelenlegi pénzvilágra utalva Orbán Viktor úgy fogalmazott: azért rendült meg mindkettő, mert egyik sem az igazság útján járt. „Hazugságokra, dogmákra, önámításra és megtévesztésre nem lehet sem államot, sem gazdaságot építeni” – tette hozzá.

A nagy változások idejét éljük

Kifejtette: a modern ember most tanulja az ősi törvényt, hogy igazság nélkül nincsen élet, se szeretet, szépség, semmi, amiért érdemes élni. De nincsen tisztes gazdaság sem, amiből élni lehet – fűzte hozzá. A nagy változások idejét éljük – emelte ki a kormányfő, hozzátéve: olyasmi történik velünk, ami évtizedekre megváltoztatja az életünk. „Bár szeretnénk a tengelytörést szenvedett európai életet visszaállítani, de tudjuk, oda már nincs visszaút” – fogalmazott. Európa feje búbjáig eladósodott, drágán termel, és saját dogmái kötik gúzsba – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Ennek kapcsán Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a nagy változás megrostálja nemzeteket, „szétdobálja őket”, eldönti, ki lesz szegény és melyik lesz jómódú nemzet. Eldönti, kinek lesz munkája és kinek nem, ki gályázik reménytelenül az adósságtengeren és ki az, aki visszanyerve szabadságát, partot ér – tette hozzá.

„Nem fogadunk el kettős mércét”

Európa még nem döntötte el, hová is álljon. Brüsszelben még nem tudják, a fékre lépjenek, vagy inkább a gázpedálra, jobbra, vagy balra fordítsák a kormánykereket – folytatta Orbán Viktor. Mint fogalmazott, Európa keleti és nyugati versenytársai nincsenek híján sem az önbizalomnak, sem a józan észnek. Az unió ezzel szemben kételkedik önmagában, és józan ész helyett ideológiákra támaszkodik, pedig ma a kontinensnek a bátor elszántságra, a józan észre és a szívek felemelésére egyszerre lenne szüksége – emelte ki a kormányfő, aki szerint Európának meg kellene értenie, hogy „nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke”.

Orbán Viktor külön köszönetet mondott a békemenetnek, amely ezért az európai Magyarországért áll ki.

Brüsszelben szép számmal találunk olyanokat, akik az európai gazdaság megújítása helyett a megroggyant pénz- és bankkapitalizmusba akarnak újra életet lehetni. Akik munka alapú gazdaság helyett a spekulánsok rendszerét akarják feltámasztani, akik azt akarják, hogy méltányos tehermegosztás helyett ismét az emberek viseljék a válság terheit. Ezt nem fogadhatjuk el - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Mint mondta, elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de nem fogadhatjuk el, „hogy mások mondják meg helyettünk, mit tehetünk meg és mit nem a saját hazánkban”. Hozzátette, elfogadjuk az európai együttműködés mindenkire érvényes szabályait, de nem fogadjuk el, hogy „bármilyen kifinomult módszerrel idegenek kormányozzanak bennünket”.

Elfogadjuk az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét, de nem fogadunk el kettős mércét. Elfogadjuk és teljesítjük azokat a kötelezettségeinket, amelyeket Magyarország vállalt, de nem fogadjuk el, hogy a szocialista kormányok hibái miatt az egész országot büntessék Brüsszelben még ma is – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzáfűzte, elfogadjuk, hogy az európai intézményeket is megilleti a tisztelet, de nem fogadjuk el, hogy „az unió bármely intézménye tiszteletlenül bánjon a magyarokkal”.

„Képesek vagyunk megújítani Magyarországot”

Ha 1956-ban, vagyis tíz évvel a világháború, a párizsi békediktátum és a szovjet megszállás után a magyar nemzet képes volt fegyvert fogni a szabadságért, akkor nekünk, mai magyaroknak sincs okunk kételkedni saját erőnkben. Ha a nagyszüleink a világháború után néhány év alatt puszta kézzel újjáépítették az országot, akkor legyen bármilyen keserves munka is, mi is képesek vagyunk megújítani Magyarországot – mondta a kormányfő. Úgy fogalmazott, 2010-ben az európai válság ellenére képesek voltunk visszarántani hazánkat a csőd széléről, húsz évvel a rendszerváltás után képesek voltunk új alkotmányt adni a nemzetnek.

Kilencven évvel Trianon után képesek voltunk a határokon átívelő nemzetegyesítéssel több százezer embernek visszaadni a magyar állampolgárságát – sorolta a kormányfő. Orbán Viktor hozzátette, emellett az elmúlt két évben, „a válság szélviharában is tudtunk faragni az adósságunkból”, a pénzvilág ellenében is ki tudtak menteni több százezer devizahiteles családot az adósságcsapdából, meg tudták védeni a nyugdíjakat és a béreket, megemelték a minimálbért, és csökkentették a családok adóterheit. Miközben egész Európában csökken a munkahelyek száma, képesek voltunk segély helyett munkát adni kétszázezer embernek, és vele a segély kétszeresét meghaladó munkabért – hívta fel a figyelmet, megjegyezve: „ha kitartunk, képesek leszünk megnyitni a kifizetődő munka és a nagyobb megbecsülés távlatát a bérből és fizetésből élők előtt is”.

Hegyeket tudunk megmozgatni

Képesek leszünk olyan Magyarországot ácsolni, ahová néhány év múlva visszajönnek a ma idegen földön szerencsét próbáló fiataljaink is; mi nem azt üzenjük a fiataljainknak, hogy el lehet innen menni, hanem azt, hogy haza lehet ide jönni, mindenkit visszavárunk – hangsúlyozta.

Orbán Viktor szólt arról is, sokan nem hiszik, hogy mindez sikerülhet. A csüggedőket, a megfáradtakat és a reményvesztetteket arra emlékeztette, hogy 1956. legnagyszerűbb leckéje az volt, hogy a forradalmat javarészben munkások, az akkori bérből és fizetésből élők csinálták, akik annak ellenére, hogy kisemmizettek és jövőtlenek voltak, mégsem törődtek bele a kilátástalanságba. Üres volt a zsebük, de hatalmas volt a szívük, és nem fogadták el, hogy a jövő nekik semmit sem tartogat – emelte ki, hozzátéve, hitből, szabadságvágyból és szeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, amit ember létrehozhat: „fellázadtak, és ezzel visszaadták a nemzet méltóságát”.

Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint nekik volt, hegyeket tudunk megmozgatni – hangsúlyozta. Orbán Viktor azt kívánta a forradalom emlékére összesereglett magyar ünneplőknek, hogy október 23-a mindig emlékeztesse őket arra, „annyira élünk csak, amennyire Magyarország él”. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! – zárta szavait a miniszterelnök.

(fidesz.hu)

A Szent Imre téren álló 1956-os emlékmű megkoszorúzása után a tiszteletadás és emlékezés 10 órától a Királyerdei Művelődési Ház színháztermében folytatódott október 23-án. 

A Csete Balázs Szakközépiskola és Gimnázium Emlékezzünk 1956 hőseire! című megindító, színvonalas előadásával kezdődött az ünnepi műsor, majd dr. Fónagy János szólt a résztvevőkhöz. Az államtitkár kiemelte: „Emlékezni mindig felelősség.”

A nap eseményeiből a Csepeli Városkép munkatársai által készített fotógalériát ide kattintva érhetik el.

Beszédében hangsúlyozta: az emlékezés felelőssége a túlélőké, a történelmi események megszenvedőié és utókoré is. Elmondta: a magyar történelem viharos évszázadai nem múltak el nyomtalanul, de a magyar társadalom szabadságszeretetét nem tudták kiirtani. Dr. Fónagy János 15 évesen élte át 1956 októberének eseményeit. Visszaemlékezéséből kiderült, hogy egy vízi edzés közben, testközelből élte át, hogyan hullámzik az embertömeg a Margit hídon, hogyan kiabálják a jól ismert jelmondatokat. „ Elemi erővel indult meg a főváros, az egyetemek, a középiskolák, majd a munkáskerületek.” – mesélt a történelmi pillanatokról. „Felelősséggel jár, ki, mire és hogyan emlékezik.” - az államtitkár Csepel kiemelt felelősségéről is beszélt, elmondta: a kerület 94 embert veszített el a harcokban, 1957 első hónapjaiban pedig legalább 10 csepelit végeztek ki. Hozzátette: a hatalom elhallgatta, hogy a csepeli munkások a forradalom oldalán álltak. „Elhallgatták, hogy a csepeli ellenállásban résztvevők az utolsó pillanatig kitartottak az eszme mellett.” – mondta el, majd aláhúzta: „Fontos feladatunk, hogy tanítsuk a forradalom eszméjét, a demokrácia, a szabadság eszméjét.” 

Az emlékünnepség keretében került sor a Csepel Örökség díjak átadására. Az elismeréseket Németh Szilárd, Csepel polgármestere nyújtotta át a díjazottaknak. 2012-ben Csepel Örökség díjban részesült Besenyeiné Perge Viktória zenepedagógus, Debre Istvánné cigánypedagógus, óvodavezető, Forgács János nyugalmazott alezredes, Kulinyiné Varga Zsuzsanna kémia-fizika szakos tanár, posztumusz Csepel Örökség kapott Marosiné Földváry Irén szobrászművész, naiv festő. Elismerést vehetett át Papp Ferencné biológia-kémia szakos középiskolai tanár, Paragi Ferenc magyar bajnok gerelyhajító, világcsúcstartó, Tóthfalusi Istvánné magyar-angol szakos középiskolai tanár és Várkonyi András okleveles építészmérnök. A kerület Csepel Örökség díjjal fejezte ki köszönetét az ADU Oktatási Központ, az ALPIQ Csepeli Erőmű, a Csepeli Lelkész Kör, a Csepeli Sváb Bál, a Király-Erdei Galéria, a Poci Büfé és a Rizmajer Kézműves Sörfőzde felé.
A rendezvény állófogadással zárult, ahol pohárköszöntőjében a Csepel Örökség díjazottjait méltatta Németh Szilárd polgármester.

Angel Marianna - Csepel.hu

fotó: Bede Orsolya, Burger Barna és Zarándi Bence

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt hajtott fejet a kerület október 23-án. A megemlékezés a Szent Imre téren, az 1956-os emlékműnél kezdődött 8 órakor. A Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar előadása nyitotta az ünnepi megemlékezést, majd Arató Réka köszöntötte a résztvevőket.

Beszédében Mindszenty József, a kommunista rendszer által meghurcolt és bebörtönzött bíboros gondolatait idézte: „A rendszert az egész magyar nép söpörte el. A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen.” 

A tisztelet és a hála koszorúját elsőként XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Németh Szilárd polgármester, országgyűlési képviselő, Borbély Lénárd alpolgármester, országgyűlési képviselő, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint Dr. Szeles Gábor jegyző helyezték el az emlékmű talapzatánál. Magyarország kormánya nevében dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára rótta le tiszteletét a szabadságharc hősei előtt. Nagyszalonta Önkormányzata nevében koszorút helyezett el Török László polgármester, majd a Történelmi Igazságtételi Bizottság Katonai tagozatának képviselői és az 1956-os Nemzetőrség tagjai járultak a szoborhoz. Ezt követően az önkormányzat frakcióinak képviselői helyezték el virágaikat, majd a Csepeli Lelkészkör és a Csepeli Diákönkormányzat koszorúzott.

Az emlékezés koszorúit helyezték el a Csepeli Roma, Német és Örmény Nemzetiségi Önkormányzatok képviselői, majd a kerületi civil szervezetek és a lakosság tagjai hajtottak fejet az emlékmű előtt.

Angel Marianna - Csepel.hu

fotó: Burger Barna

Nekünk együtt kell dolgozni azon, hogy ez a seb begyógyuljon! A zászlón is, az ország testén is, mert ez a mi érdekünk, ez a mi hazánk – fogalmazott portálunknak adott interjújában Wittner Mária ’56-os hős. A fideszes országgyűlési képviselő szerint, ha Bajnaiék még egy évig kormányoztak volna, akkor kitehették volna az országhatárra, hogy „Magyarország elkelt”.

- Hogyan vélekedik arról, hogy most, október 23-án az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért szervezet tüntetésén jelentheti be Bajnai Gordon visszatérését a politikába?

- Sajnos a rendszerváltás óta csak két miniszterelnök volt, akik erkölcsileg is elfogadhatóak az ország számára. Az, hogy egy pufajkást, aki részt vett a sortüzekben és a megtorlásokban, visszaszavaztak a hatalomba, holott ’56 szellemére épült maga a rendszerváltás is, finoman szólva is kissé bizarr. De itt van még a D-209-es, a tartótiszt Medgyessy, és a harmadik, Gyurcsány Ferenc, akit én segédmunkásnak nem vennék fel az állataim mellé… Annak idején sokat gondolkodtam ezen, és beszélgettem a barátaimmal, hogy nekünk csak olyan kormányfő jár, akit csak szégyellni lehet? Aztán 1998 és 2002 között végre megérezhettük, hogy jó itthon lenni, jó magyarnak lenni. De az Orbán Viktor elleni jelenlegi támadások sem szólnak semmi másról, csak hogy a nyakunkba ültessék azt a Bajnai Gordont, aki ugyan rövid ideig kormányzott, de senki nem választotta meg miniszterelnöknek, hanem az „őszödi böszme” nevezte ki. Azt mondtam akkor, hogyha még egy évet hatalmon maradnak, akkor kitehettük volna a táblát, hogy „Magyarország elkelt”.

- ’89-ben Önök azt gondolhatták, hogy megismerhetővé és lezárhatóvá válik a múlt, mégis, ha az említett politikusok kormányzó pozícióba kerülhettek, akkor a múlt nagyon is itt van a jelenben…

- Valójában rendszerátmentés zajlott, ugyanis a ’80-as évek közepére gazdasági csődbe jutott az ország, ezért tárgyalni kellett az IMF-fel. Nagyon érdekes, hogy az a Kádár, aki addig úgy építette a szocializmust, hogy megtöltötte a 301-es parcellát, egy mondat után fejet hajtott a kapitalizmusnak. „Eddig szocializmust építettünk, ezután majd kapitalizmust építünk” – gondolta ő. Hát kik ezek az emberek? Elvtelen, hataloméhes erkölcsi hullák! Mert, ha nekem van egy elvem, azt én viszem a halálomig, és nem adom fel. De mi történt? A hatalomért, pénzért, vagyonért kiszolgáltattak egy egész nemzetet. Megtermelt értékeinket átjátszották, és ezért tudja őket elfogadni a Nyugat, mert lakájmódon azonnal meghajoltak, mint annak idején Moszkvának. Nekik teljesen mindegy, hogy kinek szolgáltatják ki hazánkat. Úgy, mint két malomkő között őrlődik ez az ország a keleti internacionalizmus és a nyugati globalizmus között. Ilyenkor felteszem magamnak a kérdést: ezért harcoltunk, ezért halt meg annyi ember. És ezt súlyosbítja, hogy nem engedik a forradalmat tisztára mosni.

- Az egyik legnagyobb hazugság épp Tóth Ilona koncepciós pere volt…

- Épp a napokban olvastam a könyvet. Nagyon megrázott. Pedig én előtte már logikailag összeraktam azt, ami ebben a könyvben le van írva. Én pontosan tudtam, hogy Tóth Ilona pere volt az egyetlen nyilvános per a Díszteremben. Az egész azért volt, hogy a Nyugatnak és a kommunista elvtársaknak bebizonyítsák, „nincs itt baj Magyarországon, csak a csőcselék randalírozott, ugyanis", „ha egy orvos ennyire szadista, akkor milyenek lehetnek a pesti srácok az utcán?” Így gyalázták meg Tóth Ilonát emberségében, és rajta keresztül a forradalmat. Nem véletlen, hogy Kádár titkosíttatta ’56 sajtóját, mert ez volt az a két hét, amikor nem hazudott a sajtó. De én mindig azt szoktam mondani, nincs titok a Nap alatt, mert az igazság egyszer kiderül. Két gyermek naplója is előkerült később, amelyben a forradalom napjait örökítették meg úgy, ahogy ők akkor tizenkét-tizennégy évesen látták az eseményeket.

- Ön ismerte személyesen Tóth Ilonát?

- Nem, de a sorsát igen. Ráadásul a koncepciós perek logikáját tökéletesen nyomon lehet követni Tóth Ilona esetén keresztül, és azért kellene megcsinálni a történet nagyjátékfilmes feldolgozását is, mert így juttatható el széles tömegekhez, hogy mi történt valójában ’56-ban. Aki megnézi ezt a drámát, soha nem fogja elfelejteni, hogy mit csináltak, és hogyan mocskolták be a forradalmat. Nekünk az volt a célunk, hogy ezt a mocskot lemossuk Tóth Ilonáról. Tóth Ilona gyerekkora óta orvosnak készült, de képesek voltak rá, hogy meggyalázzak hivatástudatában, s felakasszák a forradalommal együtt. Nagyon kemény harcot folytattunk Tóth Ilona igazságáért. Az évekig dobozban lévő nyers filmet csak gyűjtésből tudtuk megcsinálni. De én akkor is azt mondtam és most is: Tóth Ilona sorsát ország világ elé kell tárni, mert meg kell értenie az embereknek, hogy miről is szóltak azok a perek.

- Később aztán az első Orbán-kormány idején megtörtént Tóth Ilona rehabilitációja és úgy kerülhetett a SOTE elé szobra.

- Igen, Ilona visszajuthatott ércbe öntött tisztaságában oda, ahonnan elindult. 

- Jelenthet bármilyen körülmény felmentést azoknak az embereknek, akik szerepet játszottak a koncepciós perekben?

- Soha, sehol nem igazolhatjuk a hóhérokat, nincs igazolás arra, amit tettek. Főleg annak fényében, hogy később ők rendszerátmentést csináltak a haszon reményében. Ezekből a vöröskönyves kommunistákból lettek az élkapitalisták. Egész életüket átszövi a hazugság, és még mindig vissza akarnak jutni a hatalomba. Erről szól a 23-i tüntetésük is, ezt tervezik, de nem fog menni. Az az ember, aki mindig megbotránkozott a hazugságon, az nem tudja elfogadni azt a hazugsághalmazt, amit be akar adagolni nap mint nap a baloldal a Parlamentben ma is.

- Beszélhetünk ’56 misztériumáról?

- A zászlónkban van a misztérium, ugyanis ez egy lukas zászló, amiből kivágták az átkos címert, és mi mindig erre az átkos címerre asszociáltunk. Egy egészséges gondolkodású, olasz fiatalember adta meg igazán a lyukas zászló értékét. Ő azt mondta, hogy ezen a zászlón a lyuk lehet Krisztus sebe, de akár golyó ütötte seb is, a kérdés az, hogy mikor gyógyul be ez a seb.

- Mit üzenhet ’56 eszménye a ma emberének?

- Például azt, hogy nekünk együtt kell dolgozni azon, hogy ez a seb begyógyuljon! A zászlón is, az ország testén is, mert ez a mi érdekünk, ez a mi hazánk. Aki kifosztotta, menjen a vagyonával, de bennünket hagyjon, hogy újjáépíthessük ezt az országot. Hagyja, hogy felemelhessük úgy, ahogyan ’56-ban szerettük volna. Ez a seb akkor fog begyógyulni, ha Magyarországon már elfogadott lesz a fiatalok körében is az 1956-os forradalom tisztasága és hősiessége. Tudom, hogy nehéz éveken vagyunk túl, de ha van remény arra, hogy fölemelkedik az ország, akkor, mielőtt a markunkat tartjuk, mi áldozzunk ezért a hazáért, úgy, ahogy áldoztak 1956-ban a forradalmárok, akár az életüket is.

(fidesz.hu)

Képzőművészet, irodalom, zene, tánc: a művészet minden ága képviselteti magát Csepelen, a november 26-a és december 1-je között megrendezésre kerülő művészeti héten. A szervező Csepeli Városkép Kft. ügyvezetőjét, Vida Istvánt kérdeztük a részletekről.

„Az esemény megnyitója november 26-án, 18 órakor lesz a Csepel Galériában, ahol közel harminc csepeli, vagy csepeli kötődésű művész alkotásaiból nyílik kiállítás Tisztelgés Csepelnek címmel. Szintén a galéria lesz a helyszíne azoknak a rendhagyó művészeti foglalkozásoknak, amire a kerület középiskolásait várjuk. Lacza Márta és Dékány Ágoston festészetről és grafikáról, míg Pálffy Katalin és Málik Irén szobrászatról és textilművészetről mesél majd. A kisebbeknek a Radnóti Miklós Művelődési Házban lesznek foglalkozások Hangszerek világa címmel; a kerület két zeneiskolája komolyzenei hangversenyt ad, de a Jézus Szíve Templomban is – itt orgonahangverseny lesz és kóruséneket is hallgathatnak – élvezhetik majd a zenét az érdeklődők. A Csepeli Irodalmi Kávéház két alkalommal is várja a vendégeket: Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke lesz a rendező és a házigazda.”

További ízelítő a művészeti hét eseményeiből, a teljesség igénye nélkül: néptáncgála lesz a Királyerdei Művelődési Házban, ahol a kerület valamennyi néptánccsoportja fellép.  A modern táncokat a nemzetközi sikereket elért Freetime TSE, és Csep' Jazz Dance képviseli.

A művészeti hét táró eseménye december 1-jén lesz: Tabáni István ad koncertet a Királyerdeiben.

A rendezvényeket – a Tabáni koncert kivételével – ingyenes látogathatják. A művészeti hét részletes programjait, helyszíneit a hamarosan megjelenő programfüzetben, illetve a Csepeli Hírmondó novemberi számaiban olvashatják.

Nyolcvanadik születésnapját ünnepli október 21-én Csernai Pál, a magyar és a nemzetközi futball kiemelkedő alakja, aki a Csepeli Vasas középpályásaként kezdte meg labdarúgó pályafutását.

A felnőtt csapatban először 1952-ben mutatkozott be, ahol hamarosan a csapat egyik alapemberévé vált. Pályafutása csúcsán, 1955-ben két alkalommal is pályára lépett a magyar labdarúgó-válogatottban. Az 1956-os forradalmat követően a Német Szövetségi Köztársaságba emigrált és a bajnokcsapat Karlsruher SC játékosa lett, akiknél 28 mérkőzésen lépett pályára melyeken összesen hat gólt szerzett. Az 1958/59-es bajnoki szezonban Svájcban, majd utána a Stuttgarter Kickers kötelékében játszott. Stuttgartban hat év alatt száztizenhárom mérkőzés alatt tizenegy gólt szerzett. Levezetésként ismét Svájcba szerződött, végül 1966-ban fejezte be játékos-pályafutását.
Edzői szakképesítését Svájcban szerezte, majd 1968-ban a másodosztályú Wacker Berlin szakvezetője lett, majd két év múlva másodosztályú csapatokat trenírozott. 1971-ben egy rövid időre a belga Royal Antwerp csapatát irányította.
1973-ban visszatért az NSZK-ba és a badeni labdarúgó-szövetséghez került, ahol a helyi amatőr-válogatott edzője lett. 1977-ben a legendás Lóránt Gyula segítőjeként az Eintracht Frankfurt pályaedzője lett, majd Lóránttal együtt a Bayern Münchenhez került. Nem sokkal később menesztették Lórántot és Csernai Pál vette át a bajorok vezetőedzői posztját, először csak ideiglenes jelleggel. Wilhelm Neudecker, a Bayern akkori elnöke eredetileg az osztrák Max Merkelt kívánta leszerződtetni, de a játékosok sztrájkfenyegetése miatt végül Csernai maradt a vezetőedző, viszont Neudecker távozott posztjáról.
1980-ban -6 esztendőt követően ismét- német bajnoki címet szerzett, amit egy évvel később megismételtek. Sikeresen alkalmazta az újdonságnak számító területi védekezést alkalmazó, ún. Pál-rendszert. 1982-ben a német labdarúgó-kupát is elhódította csapatával. 1983-ban távozott Münchenből.

Még abban az évben átvette a görög PAOK Szaloniki csapatát, ám egy év után távozott és a portugál Benficához szerződött, ahol korábban Guttmann Béla és Baróti Lajos is tevékenykedtek. Csapatával megnyerte ugyan a portugál kupát, de a bajnokságban csak harmadik lett, ezért távozott a klubtól.

Ezt követően rövid ideig a Borussia Dortmund és a török Fenerbahçe csapatának is vezetőedzője volt, majd 1988-ban korábbi csapata, az Eintracht Frankfurt kispadjára is leült, de abban a szezonban a csapat több edzőt is foglalkoztatott, és Csernait a karácsonyi ünnepség alkalmával menesztették. Egy év szünetet követően fél évig a svájci Young Boys Bernnél dolgozott, s később visszatért Németországba, ahol a kiesés ellen küzdő Hertha BSC edzéseit vezette, de ott sem dolgozott sokáig.
Egy hosszabb szünet után az Észak-koreai labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki, de nem tudta kijuttatni a csapatot az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra, emiatt menesztették. Edzői pályafutásának végén hazatért Magyarországra és az EMDSZ Soproni LC vezetőedzője lett, de nem tudta a csapatot megmenteni a kieséstől.

Ezután vonult vissza az edzőségtől, napjainkban Budapesten él, és kora ellenére meglehetősen fitt, naponta jár tornászni, és egyszer egy héten hódol úszó szenvedélyének.
Isten éltesse!

Légrádi G.

Forrás: Wikipédia,Nemzeti Sport

Nyolcvanadik születésnapját ünnepli október 21-én Csernai Pál, a magyar és a nemzetközi futball kiemelkedő alakja, aki a Csepeli Vasas középpályásaként kezdte meg labdarúgó pályafutását.

A felnőtt csapatban először 1952-ben mutatkozott be, ahol hamarosan a csapat egyik alapemberévé vált. Pályafutása csúcsán, 1955-ben két alkalommal is pályára lépett a magyar labdarúgó-válogatottban. Az 1956-os forradalmat követően a Német Szövetségi Köztársaságba emigrált és a bajnokcsapat Karlsruher SC játékosa lett, akiknél 28 mérkőzésen lépett pályára melyeken összesen hat gólt szerzett. Az 1958/59-es bajnoki szezonban Svájcban, majd utána a Stuttgarter Kickers kötelékében játszott. Stuttgartban hat év alatt száztizenhárom mérkőzés alatt tizenegy gólt szerzett. Levezetésként ismét Svájcba szerződött, végül 1966-ban fejezte be játékos-pályafutását.
Edzői szakképesítését Svájcban szerezte, majd 1968-ban a másodosztályú Wacker Berlin szakvezetője lett, majd két év múlva másodosztályú csapatokat trenírozott. 1971-ben egy rövid időre a belga Royal Antwerp csapatát irányította.
1973-ban visszatért az NSZK-ba és a badeni labdarúgó-szövetséghez került, ahol a helyi amatőr-válogatott edzője lett. 1977-ben a legendás Lóránt Gyula segítőjeként az Eintracht Frankfurt pályaedzője lett, majd Lóránttal együtt a Bayern Münchenhez került. Nem sokkal később menesztették Lórántot és Csernai Pál vette át a bajorok vezetőedzői posztját, először csak ideiglenes jelleggel. Wilhelm Neudecker, a Bayern akkori elnöke eredetileg az osztrák Max Merkelt kívánta leszerződtetni, de a játékosok sztrájkfenyegetése miatt végül Csernai maradt a vezetőedző, viszont Neudecker távozott posztjáról.
1980-ban -6 esztendőt követően ismét- német bajnoki címet szerzett, amit egy évvel később megismételtek. Sikeresen alkalmazta az újdonságnak számító területi védekezést alkalmazó, ún. Pál-rendszert. 1982-ben a német labdarúgó-kupát is elhódította csapatával. 1983-ban távozott Münchenből.

Még abban az évben átvette a görög PAOK Szaloniki csapatát, ám egy év után távozott és a portugál Benficához szerződött, ahol korábban Guttmann Béla és Baróti Lajos is tevékenykedtek. Csapatával megnyerte ugyan a portugál kupát, de a bajnokságban csak harmadik lett, ezért távozott a klubtól.

Ezt követően rövid ideig a Borussia Dortmund és a török Fenerbahçe csapatának is vezetőedzője volt, majd 1988-ban korábbi csapata, az Eintracht Frankfurt kispadjára is leült, de abban a szezonban a csapat több edzőt is foglalkoztatott, és Csernait a karácsonyi ünnepség alkalmával menesztették. Egy év szünetet követően fél évig a svájci Young Boys Bernnél dolgozott, s később visszatért Németországba, ahol a kiesés ellen küzdő Hertha BSC edzéseit vezette, de ott sem dolgozott sokáig.
Egy hosszabb szünet után az Észak-koreai labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki, de nem tudta kijuttatni a csapatot az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra, emiatt menesztették. Edzői pályafutásának végén hazatért Magyarországra és az EMDSZ Soproni LC vezetőedzője lett, de nem tudta a csapatot megmenteni a kieséstől.

Ezután vonult vissza az edzőségtől, napjainkban Budapesten él, és kora ellenére meglehetősen fitt, naponta jár tornászni, és egyszer egy héten hódol úszó szenvedélyének.
Isten éltesse!

Légrádi G.

Forrás: Wikipédia,Nemzeti Sport

„Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem! Isten után szomjazik lelkem, az élő Isten után” (Zsoltárok könyve 42,2-3)

A zsoltárban elénk állított kép a szarvasé. Tudjuk róla, milyen nehéz közvetlenül szemügyre venni, szemtől-szembe találkozni, „barátkozni” vele, hiszen a legkisebb gyanús zörejre kész azonnal messze befutni az erdő rejtekébe. Kevésbé közismert, hogy ha szarvast akarunk látni, nyári melegben mindig érdemes lesben állni a forrásnál, a folyóparton és az odavezető csapások mentén, mert szomjúsága elnyomja rejtőzködésre ösztönző éberségét.

Ivás előtt, ivás közben így ez a riadt, gyors lábú állat mégis „megnyílik” a vizsgáló tekintetek előtt.

Ilyen félelemmel teli, nyughatatlan, rejtőzködő emberek vagyunk mi is. Űzött vadakként hajszol minket sok-sok határidős tennivalónk, a család, munkahely, lakóközösség elvárásai, a hírcsatornákból ránk zúduló információk özöne. Elgondolkodásra, megállásra szinte nem is jut időnk, vagy ha mégis, akkor túlhajszolt lelkünk már nem képes azt értelmesen felhasználni. Kapcsolataink is híján vannak a meghittségnek, sokszor a pillanatnyi tennivalókra szorítkoznak. Nem merjük vagy nem is tudjuk már igazán megmutatni magunkat mások előtt. Ebben a folytonos menekülésben már azzal sem vagyunk tisztában, kik vagyunk, miért élünk, milyen rugók mozgatják tetteinket.

A hívő ember többlete: csendben maradva meg tud nyugodni, idejét rászánva oda tud fordulni másokhoz, hogy ápolja kapcsolatait, végül tisztában van saját céljaival, belső szándékaival. A forrás, amely szomjúságát megelégíti: az élő Isten. Valaki, aki nem menekül előle szarvasként, hanem kitárja gondolatait előtte a Bibliában – attól sem riadva vissza, hogy félreértelmezhetik. Sőt, aki kitárta neki ölelő szívét Jézus Krisztus földi sorsában – még a visszautasítás, keresztre feszítés sem tarthatta ettől vissza.

Kéri Tamás

                 református lelkipásztor

A BRFK XXI. kerületi Rendőrkapitánysága az „Iskola rendőre” program keretében ingyenes kerékpár átvizsgáló napot rendezett október 20-án a Rákóczi Kertben. A kerület általános iskoláiba és óvodáiba kiküldött felhívásra mintegy 140-en jelentkeztek.

Közülük sokan családtagjaikkal együtt érkeztek a kerékpárok szervizelésére, melyet a Velocipede Kft. munkatársai végeztek.

A szakemberek szinte megállás nélkül olajozták a láncokat, ellenőrizték a fékpofákat, beállították a váltókat, felpumpálták a kerekeket és tanácsokat adtak a komolyabb beavatkozást igénylő javításokra, az esetleges alkatrész cserékre.

Szabó János ügyvezető elmondta, hogy a legtöbb hiba a karbantartások hiányából adódik. Ezért nem árt odafigyelnünk a fékberendezésekre, a láncoknak és a fogaskerék csoportoknak a kenésére, mert a megfelelő ápolással hosszú távú élettartamot spórolhatunk a biciklinknek. A szakember évente kétszer (tavasz és ősz) ajánlja a kerékpárok szakszerű átvizsgálását.

Az úttesten való biztonságos kerekezés érdekében fontos jól ismernünk a közlekedést segítő jelzőtáblákat és útburkolati jeleket. Ha biciklivel a közúton tekerünk kötelező fejvédő sisakot és láthatósági mellényt viselnünk, de ajánlottak a fényvisszaverő pántok, a könyök és térdvédők használatai is. A kerékpárunkon viszont kötelező lennie fehér színű első lámpának, piros színű hátsó lámpának és prizmának, két egymástól független féknek, valamint legalább az első keréken borostyánsárga küllőprizmának.

A kerékpár átvizsgáló napra ellátogató gyerekek Szuperbringa kalauzt, világító biciklis matricát és kerékpáros közlekedést segítő jelzőtáblás papírvonalzót kaptak ajándékba a csepeli rendőrkapitányság munkatársaitól.

Szöveg és fotó: Antal Zsuzsa