Emlékülést tartottak a magyar nyelv napján Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban a meghívottak arról beszéltek, hogy mit jelent számunkra a magyar nyelv.

L. Simon László kultúráért felelős államtitkár kiemelte, hogy a magyar tudományos nyelvhasználat elősegítésére 2013-ban 100 millió forint keretösszegben könyvkiadási programot indít az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Elmondta azt is, hogy elkészült a magyar nyelv állapotáról szóló jelentés, amely reményei szerint nagy vitákat fog gerjeszteni.

Az Országgyűlés 2011-ben egyhangúlag nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává, 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt.

forrás: MHO

Tisztelt Csepeli Polgárok!

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket a Közös Képviselők Napja alkalmából szervezett rendezvényére.

Időpont: 2012. november 15. 11 óra

Helyszín: a polgármesteri hivatal nagytanácsterme (1211 Budapest, Szent Imre tér 10.)

Az előző szocialista kormányok ideje alatt évről évre egyre kevesebb bérlakást hirdettek meg – mondta a Lánchíd Rádiónak Csepel alpolgármestere. A felvételt meghallgathatják ide kattintva.

Ábel Attila kifejtette: több száz igénylő volt, viszont csupán 26 ingatlant pályáztattak meg, miközben több tucat állt üresen. A bérlakások felújítását pedig egy MSZP-hez közeli céggel végeztették. Ábel Attila hozzátette: a szociális bérlakásokat korábban ráadásul olyanok nyerték el, akik egyáltalán nem voltak rászorulók.

2012. november 13-án, kedden 18 órától díjtalan ismeretterjesztő előadás a Radnóti Miklós Művelődési Házban (Vénusz utca 2.)

Részletek az alábbi linken: 

http://www.csepelivaroskep.hu/radnoti-miklos-muvelodesi-haz/a-csokolade-tortenete/

A Csepel Örökség díjjal kitüntetett 85 esztendős, Ráckevén élő Forgács Jánosról mindenképpen meg kell említeni, hogy a nemrég elhunyt feleségével hét gyereket nevelt fel, 38 unokája és 18 dédunokája van. „Feleségemmel együtt vallásos családban éltünk, s eleve sok gyereket szerettünk volna” – emlékezik vissza a fiatalságára.

Forgács János Csepelen született, itt végezte el az elemi és a polgári iskoláit. A katonaságnál rádiós tisztnek osztották be 1948-ban. Amikor úgy látta, hogy a honvédség nem csak a haza védelméről szól, le akart szerelni, de politikai tisztje közölte vele: „Sokba kerülne az magának…” Szolgált Pécsen, Kaposváron, Kecskeméten, Táborfalván, Budapesten. A forradalom kitörésekor Ráckevén lett nemzetőrparancsnok, mivel arra kérték meg, hogy tartsa fenn a rendet. A városban történt tömegmegmozdulás után ugyanis elmenekültek a kommunista hivatalnokok és rendőrök, lincshangulat alakult ki. „Hat józan embert találtam, akikkel nemzetőrként kettesével járőröztünk a városban, hogy féken tartsuk az indulatokat, elejét vegyük a rendbontásnak. Egy alkalommal sikerült megakadályozni egy kommunista felakasztását, mert azt mondtam: ezt hagyjuk a bíróságra!” Forgács Jánost november elején letartóztatták, de a csepeli munkástanács, név szerint Malackó József közbenjárására pár nap múlva szabadon engedték. A csepeliek jól ismerték Forgácsot, de még az apja, nagyszülei is eleven emlékezetben éltek. 1957 márciusában azonban újra őrizetbe vették, s előbb Kistarcsára, majd Tökölre internálták hat-hat hónapra, s csak december végén szabadult. „Azzal vádoltak, hogy lázító beszédet tartottam és letartóztattam egy párttitkárt. Egy szó sem volt igaz.”

Forgács János ezután rendőri felügyelet mellett segédmunkásként helyezkedett el, majd a Vituki céghez került, ahol 22 éven át dolgozott. Szakmunkás, majd laborvezető lett és felsőfokú végzettséget szerzett. A Vízkutató és Fúró Vállalattól főenergetikusként ment nyugdíjba. Jelenleg a Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnökhelyetteseként tevékenykedik, s népes családja szeretetét élvezi.

Cs. A.

fotó: Burger Barna

A Magyar Birkózó Szövetség hivatalos honlapján közzétette a felnőtt férfi birkózó Csapat Bajnokság négyes döntőjének részletes programját. A kiírásból kiderül, hogy a Csepeli BC sportolói a Haladás ellen lépnek majd szőnyegre november 21-én.

A hivatalos versenykiírás alapján a két elődöntő négy továbbjutó csapata, a Csepel és a Ferencváros, illetve a Haladás és a Vasas került be a 21-i fináléba. A Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban sorra kerülő összecsapások 17 órakor kezdődnek, a III.-IV. helyért Csepel-Haladás, az I.-II. helyért Vasas-FTC találkozókra kerül sor.

 

 

                                                         2012. évi NBI. Birkózó CSB
Döntő I-II. és III-IV. helyért
Időpont: november 21. szerda
Verseny rendezője: Magyar Birkózó Szövetség
Verseny helye: Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok 1146, Budapest Istvánmezei út.1-3.
Mérlegelés: 15:30 - 16:00 óra között (Müller Ferdinánd edzőterem)
Verseny hivatalos kezdési ideje: 17:00 óra
Résztvevő csapatok:
Vasas SC - FTC I-II. helyért
Csepeli BC- HVSE III-IV. helyért

 

A verseny lebonyolítása: A MBSZ versenykiírása alapján, egy szőnyegen az alábbiak szerint:
I-II. és III-IV. helyért oda-visszavágó.

 

Légrádi Gábor

Forrás: MBSZ

A Magyar Birkózó Szövetség hivatalos honlapján közzétette a felnőtt férfi birkózó Csapat Bajnokság négyes döntőjének részletes programját. A kiírásból kiderül, hogy a Csepeli BC sportolói a Haladás ellen lépnek majd szőnyegre november 21-én.

A hivatalos versenykiírás alapján a két elődöntő négy továbbjutó csapata, a Csepel és a Ferencváros, illetve a Haladás és a Vasas került be a 21-i fináléba. A Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban sorra kerülő összecsapások 17 órakor kezdődnek, a III.-IV. helyért Csepel-Haladás, az I.-II. helyért Vasas-FTC találkozókra kerül sor.

 

 

                                                         2012. évi NBI. Birkózó CSB
Döntő I-II. és III-IV. helyért
Időpont: november 21. szerda
Verseny rendezője: Magyar Birkózó Szövetség
Verseny helye: Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok 1146, Budapest Istvánmezei út.1-3.
Mérlegelés: 15:30 - 16:00 óra között (Müller Ferdinánd edzőterem)
Verseny hivatalos kezdési ideje: 17:00 óra
Résztvevő csapatok:
Vasas SC - FTC I-II. helyért
Csepeli BC- HVSE III-IV. helyért

 

A verseny lebonyolítása: A MBSZ versenykiírása alapján, egy szőnyegen az alábbiak szerint:
I-II. és III-IV. helyért oda-visszavágó.

 

Légrádi Gábor

Forrás: MBSZ

Kedves Barátaink!

A Csepeli Német Önkormányzat és a Csepeli Svábok Szabad Kulturális Egyesülete 2012. november 24-én (szombaton) 18.00–02.00-ig Német Nemzetiségi Kulturális- és Táncgálát, valamint Erzsébet és Katalin napi táncos rendezvényt szervez, melyre ez úton szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját, barátait.

A rendezvény színhelye: Királyerdei Művelődési Ház (1213 Bp., Szent István út 230.)

Műsor

• A színházteremben:

18.00-20.00 óráig

Árpád utcai Óvoda német nemzetiségi csoportjainak előadása,

Csepeli Német Nemzetiségi Táncegyüttes Óvodás Csoport bemutatkozása,

Eötvös J. Ált. Iskola német nemzetiségi I.-II.-III.-IV.-V. osztályainak bemutatkozó műsora,

Csepeli Német Nemzetiségi Ifjúsági Táncegyüttes előadása.

Kísér:  Lustige Musikanten együttes

• A táncteremben:

20.30-02.00-ig               Táncos est

Játszik:  a Lustige Musikanten együttes

23.00 órakor                 Tombola (a tombolára felajánlásokat várunk)

A BELÉPÉS DÍJTALAN!

A műsor támogatói:

- Csepeli Svábok Szabad Kulturális Egyesülete

- Csepeli Német Önkormányzat

Asztalfoglalás: (csak előre bejelentés alapján)

• Kaltenecker Antalné 06-1/276-1300 (munkaidőben)
• Lászlóné Balázsovits Magdolna 06-20/ 967-4145

 

Csepeli Német Önkormányzat Testülete

Arcok. Arcok tegnapelőttről. Ma már szinte ismeretlenek, tegnap, tegnapelőtt meg mindennap velünk voltak. Sportolók, játékosok, versenyzők, edzők, akiket a sport emelt fel, akik a sportot felemelték, aztán egy idő után kikoptak sportéletünkből, csendben élik mindennapjaikat. Ilyen sportembereket kerestünk meg, és sorozatunkban igyekszünk bemutatni, hogyan élnek, mi lett velük.

Nem könnyű elérni Paragi Ferencet, a tudakozó és az atlétikai szövetség sem tudta megadni a telefonszámát. Pedig a magyar atlétika utolsó világcsúcstartója nem a világ végén, hanem a közeli Pesterzsébeten él. Sőt a sportágtól sem szakadt el, létrehozta a Paragi Ferenc Gerelyhajító Alapítványt, amely fiatal tehetségeket támogat.

– Emlékszik még 1980. április huszonharmadikára?
- Hát persze. Nem mindennap dob az ember világcsúcsot. Tatán edzőtáboroztam a válogatottal. Hűvös, borús idő volt, ezért megbeszéltem edzőmmel, Tamás Lászlóval, hogy ha délután esik az eső, akkor nem indulok a szövetség délutáni dobóversenyén.

– Aztán délután a Népsport szerkesztőségében felhívott Mintszenty János, a szövetség szakfelügyelője, hogy Paragi világcsúcsot dobott. Emlékszem, a napos szerkesztő először azt hitte, csak viccelek.
– Pedig a 96,72 méteres rekord nem volt váratlan. Az év elején Új-Zélandon edzőtáboroztunk, s ott a felkészülési időszakban dobtam kilencvenkét métert. A verseny előtti héten pedig edzésen tucatszor hajítottam a gerelyt nyolcvanöt fölé. A tatai versenyen elsőre javítottam meg Németh Miklós a montreali olimpián, szintén az első sorozatban elért 94,58 méteres világcsúcsát. A harmadik dobásom még nagyobb volt, de a szektoron kívül esett le a gerely. Mondták, hogy lemérik, de nem kértem.

– Külföldön és itthon is kissé tamáskodva fogadták az új rekordot, amely egy edzőtáborban rendezett viadalon született.
– Pedig előre bejelentett verseny volt, sőt nemzetközi, mert francia dobók is indultak. Ugyan nem törődtem a rosszindulatú megjegyzésekkel, de aztán minden tamáskodónak befogtam a száját, amikor néhány hét múlva a walesi válogatott viadalon 96,20-szal győztem.

– Mindezek után óriási csalódás volt, hogy a moszkvai olimpia döntőjében nyolcvan méteren aluli eredménnyel csak tizedik lett.
– A mai napig nem tudom túltenni magam ezen. Pályafutásom legnagyobb csalódása volt. Az olimpia előtt begyulladt a térdem, amire a Sportkórházban kezelést kaptam. Mindezek után is még reménykedtem, mert a selejtezőben nyolcvannyolc métert dobtam, amivel éremesélyes maradtam. Aztán a döntőben két dobásnál is erős fájdalmat éreztem a térdemben. Ez lelkileg még most is fáj.

– Hallottam akkor olyan véleményt, hogy az olimpiára elfogyott a koksz ereje.
– Én is hallottam ilyen hülyeséget. Hetvenhattól ugyanis bevezették a doppingellenőrzéseket. A montrea­li olimpián én voltam az első magyar sportoló, aki doppingvizsgálaton esett át. Nyolcvanban is sokszor ellenőriztek, s akkor még nem voltak csodaszerek, ha kokszoltam volna, akkor lebukom. És a versenyzés befejezése után összementem volna, mint egy léggömb. De hála istenek a hatvanhoz közel is jó erőben vagyok.

– Edzőként hogyan látja, miért volt a csúcson a hetvenes években a magyar gerelyhajítás?
– Volt olyan év, hogy a magyar ranglistán az első tízbe csak nyolcvan feletti eredménnyel lehetett bekerülni. Az eredményesség oka a mennyiség és a minőség volt. Akkor volt ötven felnőtt gerelyhajítónk, most öt van. A kiváló edzői gárdának köszönhettük, hogy uraltuk a nemzetközi élmezőnyt. Koltai Jenő, Kulcsár Gergely, Tamás László, Várszegi József, Lázár István, mindegyikük kiváló szakember volt.

– Miért nem lett abból a kiváló gerelyes gárdából senki sem nemzetközi szintű edző?
– Az atlétaedzőket soha sem fizették hazánkban jól, de ami most van, az már nem is elszomorító, hanem nevetséges. Egy másodállású edző húszezer forintot kap, egy főállású nyolcvan-százezret. Edzői fizetésből nem lehet eltartani egy családot. Ezért kényszerűségből még a fanatikusok is elhagyják az atlétikát. Ez a csodálatos alapsportág haldoklik. Negyven éve Budapesten legalább ötven szakosztály volt, most a tizede van. Hiába tehetséges valaki, ha befejezi a tanulmányait, vagy éhen hal, vagy abbahagyja, és elmegy dolgozni.

– Talán javul a helyzet, mert az állam kiemelten támogatja majd az atlétikát is.
– Ez nagyon jó hír, azonban csak akkor hoz javulást, ha a több pénzt hatékonyan költik el. Milyen sokat vártunk kétezer elején a sok millió forintba kerülő Nemzeti atlétikai programtól is, aztán nem több, hanem kevesebb lett az igazolt atléta. Nem a jól fizetett vezetők, hanem az atléták számát kellene a pluszpénzből növelni.

– Pályafutása alatt hűséges maradt a Csepelhez. Milyenek voltak a hetvenes években a körülmények Csepelen?
– Akkor az ország harmadik-negyedik legerősebb atlétikai szakosztálya működött Csepelen. A személyi feltételek igen jól voltak. A körülményekről már ezt nem mondhatom el, mert a dobópálya mellett szeméttelep volt. És egy gumiszőnyeg nekifutóról jutottam el a nemzetközi élvonalba.

– Lehangoló a jelenlegi helyzet, nincs magyar gerelyhajító az első százban a világranglistán.
– Ezért hoztam létre a gerelyhajító-alapítványt, amelynek a célja, hogy segítsük, menedzseljük a fiatal tehetségeket. Egy sportcipő tizenötezerbe, egy gerely nyolcvanezerbe kerül, ezért anyagi okok miatt sok tehetségből nem lehet gerelyhajító. A gond az, hogy nagyon kevesen támogatják anyagilag az alapítványt. Németh Miklóstól kaptunk gerelyeket, amelyeket tehetséges gyereknek adunk, hogy tudjanak mivel edzeni, tanulni.

– Nem bánta meg, hogy testnevelő tanár lett?
– Nem, mert szeretek fiatalokkal foglalkozni. Az elején még élveztem is, de aztán egyre nehezebb lett. A számítógép előtt ülő gyerekek annyira ellustultak, hogy egyre nehezebb rávenni őket a sportolásra. Nagyon veszélyes jelenség, hogy sok fiatal megveti a mozgást, és sajnos a szülők is rossz példát mutatnak.

– Két gyermeke közül valamelyik követte az apja példáját?
– Eszter és Zsuzsanna is szereti a sportot, a mozgást, azonban élsportoló nem lett belőlük. Talán nem is bánom.

– Ötvenkilenc évesen milyen céljai vannak?
– Lehetőségem szerint mindent megteszek azért, hogy a magyar gerelyhajítók ismét visszakerüljenek a világ élvonalába. Jó lenne megélni, hogy legalább a világcsúcs közelébe repülne a magyar gerely. És szeretnék sokat játszani majd az unokáimmal. Egy már van, s nagyon aranyos. S mivel vadászom, szeretnék lőni egy nagyon vén, nagy agyarú vadkant.

Pályakép

Paragi Ferenc
Született: 1953. augusztus 23., Csepel. Egyesülete: Csepel 1967–1988. Edzője: Tamás László. Legjobb eredményei gerelyhajításban: 96,72 méter, világcsúcs, 1980. április 23., Tata (régi: 94,58, Németh Miklós, 1976). Olimpián: 19876-ban selejtezőben 77,48, 1980-ban selejtezőben 88,76, a döntőben: 79,52-vel tizedik. Az 1978-as Eb-n a selejtezőben 86,04, a döntőben 79,08-cal kilencedik.

 

forrás: Magyar Hírlap

Ahogy arról hétfőn reggel a Csepel.info hírblog beszámolt, a rendőrség tájékoztatása szerint megalapozott a gyanúja annak, hogy Juhász Ferenc MSZP-közeli vállalkozó jelentős anyagi kárt okozó csalás bűntettét követte el a csepeli önkormányzati lakások felújítása során. Mivel a vállalkozóhoz kapcsolódó cégek 2010 októbere előtt sok százmillió forint értékben kaptak megbízásokat a csepeli adófizetők pénzéből, és mert ugyanaz a cég az MSZP-nek nagy értékű telket és irodaépületet is eladott, Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata hivatalosan is az Állami Számvevőszékhez fog fordulni. Önkormányzatunk arra kíváncsi, hogy kerülhetett-e a csepeli adófizetők pénze ingatlanügyleteken keresztül MSZP-s pártkasszába vagy a fővárosi MSZP pártirodáiba.

A Fidesz-KDNP képviselőjeként 2010. április 6-án tettem meg az első rendőrségi feljelentést a csepeli lakásmutyiként elhíresült botrányban. Az azóta eltelt 31 hónapban Csepelen az elszámoltatás keretében számos büntető feljelentést tett az önkormányzat vagyonkezelője a feltárt bűncselekmény-gyanús vagy korrupciós ügyekben. Elzártuk az MSZP-s pártkasszához vezető pénzcsapokat, és megszüntettük a politikai korrupciót, amivel több, mint kétmilliárd forintot tud most megtakarítani a csepeli önkormányzat minden azóta eltelt évben. Ezt úgy tudtuk véghezvinni, hogy az önkormányzati szolgáltatásokat vagy a korábbi színvonalon tartottuk, vagy jelentősen bővítettük.

A számonkérés során megtett feljelentések ügyében eddig öt olyan rendőrségi meggyanúsítás történt, amely politikusokat is érint. Három ügyben Szenteczky Jánost, a csepeli MSZP jelenlegi vezetőjét és polgármester-jelöltjét, egy ügyben Takács Krisztián frakciótársát, és egy ügyben Juhász Ferenc soroksári MSZP-közeli vállalkozót gyanúsította meg a rendőrség bűncselekmény elkövetésével.

Ugyanakkor azt aggasztónak tartom, hogy az elmúlt 31 hónapban a feljelentések közül egyetlen egy sem került át a nyomozati szakaszból ügyészségi szakaszba, tehát egy esetben sem történt vádemelés. Ez azt a benyomást erősíti, hogy a politikusok úgy lophatnak el akár sok százmillió forintot is, hogy nem történik utána felelősségre vonás. A magyar közélet csak akkor tisztulhat meg, ha a nyilvánvaló bűncselekmények nem maradnak következmények nélkül.

 

Budapest, 2012. november 12.

Németh Szilárd
polgármester
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata