A miniszterelnök szerint az EU múlt heti országjelentése közvetlenül arról is szól, hogy Magyarország IMF-kölcsön nélkül is biztosan megáll a lábán. Orbán Viktor azonban - mint azt pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta - továbbra is megegyezésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az unióval.

Az Európai Bizottság november 7-i országjelentését értékelve - amely szerint 2013-ban 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány Magyarországon, a növekedés pedig 0,3 százalék - úgy fogalmazott: a magyar gazdaság pénzügyi szempontból Európa egyik leginkább rendben lévő gazdasága, a kormány pedig régóta várta, hogy erőfeszítéseit, a tehermegosztás politikáját elismerjék.

A "világ különböző sarkaiból" érkező nyomás azonban - például a bankadó és a multinacionális vállalatokat terhelő adók csökkentésére - még mindig érezhető, ám a kabinet ragaszkodik ahhoz, hogy a válság terheit méltányosan kell szétosztani - magyarázta Orbán Viktor, majd a tranzakciós illetékre utalva jelezte, mindent megtesznek, hogy a bankok ne hárítsák ezt a terhet az ügyfelekre, de ha mégis megteszik, "megkeressük az eszközöket, hogy ez ne fordulhasson elő". Úgy véli, a magyar gazdaságpolitika - a munkahelyvédelmi akciótervvel - megteremti a növekedés alapjait, "ezért Magyarországon a következő évben lesz növekedés".

Magyarország IMF-kölcsön nélkül is biztosan megáll a lábán

A miniszterelnök szerint az országjelentés indirekt módon arról is szólt, hogy Magyarország IMF-kölcsön nélkül is biztosan megáll a lábán. Hozzátette ugyanakkor, ő szeretné, ha lenne megállapodás az IMF-fel és az EU-val, és úgy látja, közel is a megegyezés. "Azért javaslom, hogy Magyarország továbbra is tárgyaljon az IMF-fel, mert nehéz idők fognak jönni Európában (...), és nekünk jó volna, ha egy biztonsági védőhálónk lenne. De való igaz, ilyen relatíve jó helyzetben lévő, pénzügyileg stabil ország nem szokott IMF-hitelért folyamodni, és kapni sem szokott" - mondta.

Az interjúban bejelentette egyúttal, hogy kétharmados, azaz minősített többséget igénylő jogszabály lesz az új földtörvény. Azt mondta, a kabinet az erről szóló döntését a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) javaslatára hozta meg.
Arra a kérdésre, hogy a törvény miatt Magyarország nem nyit-e újabb frontot az uniós bírósággal, a kormányfő azt válaszolta: "szerintem nem nyitunk, de majd meglátjuk, ha nyitunk is, majd jól megnyerjük azt a csatát is".

A magyar jogalkotó megtalálta a szükséges eszközöket

Az új földtörvénnyel Magyarország azokhoz az uniós tagállamokhoz csatlakozik, amelyekben nem sértik az EU-s jogot, mégis az a helyzet alakult ki, hogy a helyi gazdák a földek kizárólagos tulajdonosai - magyarázta Orbán Viktor, jelezve azt is, hogy a nagybirtokot korlátozó irányba mozdítják a magyar mezőgazdaságot, és a jövőben azok tudnak termőföldhöz jutni, akik ténylegesen gazdálkodnak vele. Ez egy forradalmi változás, egy 100-130 éves nagy vitát zár le - jegyezte meg.

A zsebszerződésekről szólva közölte: "jöhet ide az Európai Unió vagy akárki, de törvénytelenül szerzett dolog vagy törvénytelenül létrejött szerződés semmilyen későbbi változás révén nem válik törvényessé. Tehát azt a földet vissza kell adni". Nehéz dolog, dzsungelharc, de a magyar jogalkotó megtalálta a szükséges eszközöket - mondta.

"Új korszakba léptünk"

A rádióinterjúban érintették az új választási eljárási törvényjavaslatot is, amellyel kapcsolatban a kritikákra a miniszterelnök úgy reagált: "jókat mosolygok ezeken a vitákon, mert nyilvánvaló", hogy a mostani választási rendszer fenntartása a Fidesznek lenne a leginkább érdeke, hiszen a jelenlegi kormánypárt a hatályos szabályokkal kétharmados győzelmet aratott 2010-ben. A választási eljárás rendszerét viszont azért kell újraszabályozni, mert "új korszakba léptünk" például a 2014-től már kisebb parlamenttel vagy a külföldön élő magyarok választójogával - fejtette ki.

Orbán Viktor szólt az önkormányzati adósság egy részének állami átvállalásáról is, közölve: az ötezres lélekszámnál kisebb települések adósságának idei teljes mértékű rendezését az teszi lehetővé, hogy a magyar gazdaság remekül teljesített 2012-ben, és előállította az ehhez szükséges százmilliárd forintot. Hozzáfűzte, hogy az ötezer lakosúnál nagyobb települések esetében 2013 közepéig minden érintettel egyenként megállapodnak.

(MTI - fidesz.hu)

Tarlós István, Budapest főpolgármestere a főváros napja alkalmából díszpolgári címeket és elismeréseket adott át november 16-án. Az ünnepélyes díjátadón öt csepeli illetőségű személy munkásságát ismerték el Németh Szilárd, Csepel polgármestere felterjesztése nyomán.

Fatér Károly olimpiai bajnok labdarúgó, kimagasló sportteljesítményéért Pro Urbe Budapest díjat vehetett át, Dombainé Arany Verát a csepeli Humán Szolgáltatások Igazgatóságának munkatársát a csepeliekért végzett kiemelkedő és példaértékű szakmai munkájáért a Budapestiek Esélyegyenlőségéért létrehozott Zalabai Gábor díjjal jutalmazták. A Főváros Közbiztonságáért járó Dr. Barna Sándor Emlékérmet pedig Sághi Jenő, a Csepeli Közterület- felügyeleti Csoport vezetője kapta, a csepeli közbiztonság javításáért. A Masat-1, első magyar műhold alkotóit is jutalmazta Budapest elöljárósága, a Budapesti Műszaki Egyetem alkotógárdája, - köztük a csepeli Bükkfejes András, és Czifra Dávid- is Pro Urbe díjat vehetett át.

Díszpolgári címet vett át az Újvárosházán Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardvívó, Kozák Danuta kétszeres olimpiai bajnok kajakos, ifj. Kocsis Sándor édesapjának, az Aranycsapat legendás csatárának nevében, Berki Krisztián olimpiai bajnok tornász és Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó.

Légrádi G.
Fotók: Zarándi Bence

Magyarországnak örülnie kell annak, hogy a szlovák gazdaság jól teljesít - mondta Orbán Viktor pénteken a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-szlovák gazdasági fórumán. A Robert Fico szlovák kormányfő részvételével zajló budapesti tanácskozáson a magyar miniszterelnök arról is szólt, hogy a Budapest és Pozsony közötti gazdasági együttműködés a vitás kérdések megoldását is segítheti. Röviden arra is utalt: költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kabinet a jövő évi 2,7 százalékos hiány érdekében, részleteket azonban nem közölt.

Magyarországnak érdeke, hogy sikeres szomszédai legyenek, örülnie kell a szlovák gazdaság jó teljesítményének, és ha nem tartja elfogadhatónak gazdasági lemaradását északi szomszédjához képest, akkor nem azért kell szurkolnia, hogy a szlovákoknak rosszabbul menjen, hanem tennie kell azért, hogy jobban menjenek a saját dolgai - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "mi egy tehetséges és sikeres szomszéddal akarunk versenyezni, mert a Forma-1-ben akarunk indulni és nem a Forma-2-ben, nem a Forma-3-ban", még akkor is, ha ott könnyebb dobogós helyezéshez jutni.

Előadásában érintette a magyar-szlovák kapcsolatokat, közölve, hogy "Magyarország nem dugja homokba a fejét", pontosan tudja ugyanis, melyek a fennálló vitás kérdések Budapest és Pozsony között, és "nem ringatjuk magunkat" abba az illúzióba, hogy könnyű lenne ezek megoldása. A jó gazdasági együttműködés azonban segíthet megoldani az egyéb konfliktusokat is - vélekedett, hozzátéve: "mindkét fél tudatában van annak, hogy együtt fogjuk leélni itt, egymás mellett a következő jó néhány száz évünket is, tehát valamilyen egyezségre kell jutnunk egymással".

Orbán Viktor megerősítette azt az álláspontját, amely szerint az európai válság még jó ideig velünk marad, mert "nem egy vagy két alkatrésze hibásodott meg a rendszernek, hanem úgy, ahogy van, az egész bedöglött", és "nekünk nem az autót kell megjavítani, hanem egy új autót kell szerkeszteni".

Beszédében egyúttal bejelentette, hogy költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kabinet az elmúlt két napban annak érdekében, hogy jövőre 2,7 százalék legyen a hiány mértéke. Mindezt olyan megfogalmazásban ismertette, hogy bár nem akar a nyugat-európai társadalmakról negatív véleményt tükröző összehasonlításokat tenni, de "azért mégiscsak érdemes elgondolkodni azon, miért van az, hogy a magyar kormány szerdán, illetve péntek reggel arról döntött, hogy akkor 2,9-es hiány helyett hogyan lesz 2,7 százalék, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól". Vagyis költségvetési egyenlegjavító döntéseket hozott a kormány az elmúlt két napban, "miközben Nyugat-Európában milliók vannak az utcákon", folyamatos a politikai instabilitás, és bár az emberek Közép-Európában sem dobálják a kalapjaikat az égig, de pontosan tudják, hogy ha nem végzik el országaik átalakítását, nincs esélyük a jövőre - fogalmazott. A kormányfő a közölt számokkal arra utalt, hogy az Európai Unió múlt heti országjelentése szerint 2013-ban 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány Magyarországon, a magyar kormány azonban 2,7 százalékos mértékre törekszik. Az újabb intézkedések részleteire Orbán Viktor a fórumon nem tért ki.

A mintegy 250 szlovák és magyar vállalkozó, valamint kormányzati képviselő előtt a kormányfő ismét hangsúlyozta a közép-európai együttműködés és a Németországhoz való kapcsolat fontosságát. "Amikor a német export megy, mi is jól megyünk" - példázta a közép-európai gazdaságok és Németország összefonódását. Megítélése szerint a következő években az európai gazdasági térség növekedéséhez a legnagyobb mértékben Közép-Európa és Németország fog együtt hozzájárulni. Emellett az elkövetkező 15-20 évben a közép-európai térség - a makrogazdasági mutatók mellett - a bérek, a nyugdíjak, az életszínvonal területén is felzárkózik a Nyugathoz, sőt még elé is szeretne kerülni - fűzte hozzá.

A miniszterelnök úgy vélekedett, míg korábban az elméletek úgy szóltak, hogy a jól működő, sikeres nyugati modellhez kell kapcsolódni, addig mára ez a "mankó" kiesett, a mai kérdésekre ez a kijelentés már nem válasz. Orbán Viktor ezt úgy ítélte meg, "visszakaptuk a gondolkodás szabadságát". Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Magyarország jövője csak Nyugat-Európával együtt képzelhető el, "egy csónakban ülünk, a csónak nem hagyható el (...), egy gazdasági rendszerben vagyunk", vagyis érdekeltek vagyunk a többi tagállam sikerében.

Erősíteni kell az együttműködést

Robert Fico a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén úgy vélekedett, hogy a szlovák gazdasági növekedést támogatja a szlovák és magyar gazdasági kapcsolatok erősítése, a politikusok feladata pedig a vállalkozói együttműködés lehetőségeinek megteremtése.

Hozzáfűzte: az infrastrukturális és energetikai összekapcsolódás is lehetőségeket rejt, emellett az autóipar és a kohéziós források felhasználása területén szintén erősíteni kell a kooperációt. Az uniós kohéziós politikával kapcsolatban megjegyezte, Szlovákiának érdeke a megegyezés, de "szolidárisak leszünk, a szlovák kormány nem fog Brüsszelben semmilyen egyéni játékot játszani". Szavai szerint öncélú érdekeket lehet tapasztalni a nettó befizetők részéről, holott például Szlovákia a fejlesztéseinek 75 százalékát EU-s alapokból finanszírozza, de ennek 50 százaléka visszajut az ott beruházó nyugati cégekhez.

Robert Fico egyúttal javaslatot tett arra, hogy a szlovák-magyar gazdasági fórumot kormányzati szinten intézményesítsék, rendszeresítsék, majd nyomatékosította: Szlovákiának abszolút érdekében áll, hogy a lehető legjobb gazdasági és baráti kapcsolatokat ápolja Magyarországgal.

Álláspontja szerint Magyarország és Szlovákia is ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe, mindkét országnak szüksége van a sikerre. A két ország közötti jó gazdasági és pénzügyi együttműködés megalapozza a többi területen történő kooperációt is - vélekedett a szlovák kormányfő.

Mint fogalmazott, a gazdasági növekedés a szlovák kormánynak sem "szent tehén", majd kifejtette: Európában és az eurózónában a hosszú távú pénzügyi válságkezelés lényege a kiadások korlátozása, az állandó megszorítás, amelyet ugyanakkor nem lehet kombinálni a gazdasági növekedéssel. Ha ez így folytatódik, a miniszterelnök szerint kérdéses a válság problémáinak megoldása.

A szlovák kormány elfogadja az európai válságkezelést, a költségvetés jövőre is 3 százalék alatti hiánnyal zár majd. Hozzátette: az Európai Bizottság előrejelzése szerint a szlovák gazdaság 2012-ben 2,6 százalékos növekedést ér el, majd 2013-ban 2, 2014-ben pedig 3 százalékkal bővül a gazdaság.

A szlovák miniszterelnök előadásában szorgalmazta az eurózóna és az Európai Unió mélyebb integrációját. "Bennünket nem bánt, ha az európai intézmények nagyobb hatásköröket kapnak. Nem lehet saját nemzeti fiskális politikákat kialakítani és egy közös európai pénznemet. Ez így nem mehet, éppen ezért támogatni fogjuk az olyan intézményeket, mint a bankunió" - fejtette ki, kiemelve ugyanakkor a nemzeti banki felügyelet erősítésének fontosságát annak elkerülése érdekében, hogy a külföldi anyabankok a helyi pénzintézeteiknél azt csináljanak, amit akarnak. Szlovákiának nincs más alternatívája, mint az EU és az eurózóna - jelentette ki Fico, hozzátéve, hogy országa teljesíti pénzügyi kötelezettségét, és nem engedi, hogy "Szlovákia kiessen a játék magjából".

(MTI-fidesz.hu)

Két napirendi témáról döntött a képviselő-testület csütörtöki rendkívüli ülésén. A képviselők egyhangúan szavazták meg, hogy Csepel Önkormányzata  nem kíván idegenforgalmi adót bevezetni; az adó kivetésének jogát átengedi a Fővárosi Önkormányzatnak, ugyanúgy, mint tavaly. 2012. III. negyedév végéig 4.016 eFt átutalása történt meg, amely meghaladja az önkormányzat 2012. évi költségvetési rendeletében jóváhagyott tervezett bevétel (5.112 eFt) időarányos részét.

A második napirenden az szerepelt, hogy az önkormányzat az év hátralevő időszakában megtartandó rendezvények, ünnepségek kiadásaira „a közbiztonsági feladatok ellátására” céltartalékból 10 millió forintot biztosít. Dobák István (MSZP) és pártja nem értett egyet a javaslattal. Sérelmezték, nem tudják, hová kerül ez a pénz. Borbély Lénárd alpolgármester megnyugtatta az ellenzéket, hogy a közbiztonságra szánt céltartalékot nem fenyegeti veszély, Csepel közbiztonsága nem szenved hátrányt és a csepeli polgárok továbbra is a megszokott színvonalas rendezvényeken vehetnek majd részt.

Csarnai

fotó: Kitzinger Adrienn – Csepel.hu

A csepeliek kétharmada lakótelepen él, nem mindegy tehát, hogy a közös képviselők miféle gondokra hívják fel a figyelmet, illetve milyen megoldásokat javasolnak az élhetőbb környezetért. Jó tudni, hogy a csepeli rendőrök két közvetlen számon érhetők el a leggyorsabban. Egyebek mellett ez is elhangzott az önkormányzat által szervezett közös képviselők napján, amelyet a polgármesteri hivatal épületében tartottak meg csütörtökön. Az eseményen javarészt a társasházak közös képviselői vettek részt, de megjelentek a rendőrség, tűzoltóság, a Csepeli Városgazda Zrt. munkatársai is.

Németh Szilárd polgármester arról beszélt, hogy a közös képviselők ismerik a legjobban a lakók gondjait, ezért is rendezték meg a közös képviselők napját. Az önkormányzat jelenleg a lakótelepi felújítási projekt 3. ütemét készíti elő. A korábbi projektek során mintegy 200 millió forintot spóroltak meg, mert nem kötöttek szerződéseket olyan vállalkozókkal, akik korábban irreálisan magas áron végezték el az építési munkákat. Szóba került, hogy az ingatlantulajdonosoknak nemcsak jogaik, hanem kötelességeik is vannak; ez vonatkozik például arra, hogy rendben tartsák házaikat és környezetüket. Aktuális témaként szó esett a hajléktalanokról is, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a törvényt, amely szabálysértésként kezelte a fedélnélküliek közterületen való életvitelszerű tartózkodását. Tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság döntését, a polgármester elgondolkodtatónak tartotta, hogy helyes-e, ha az emberek utcán laknak – különösen most, a tél közeledtével. Tavaly egy ember szenvedett fagyhalált Budapesten, míg a korábbi esztendőkben jóval magasabb volt ez a szám. Félő, hogy megint számos, sorsukra hagyott honfitársunkat veszítjük el közterületeken.

Kálcsics Ferenc, a Csepeli Városgazda Zrt. városfejlesztési menedzsere azt emelte ki, hogy célként szerepel a panelházakban élők lakáskörülményeinek javítása. Ezt szolgálta az Ady-projekt és a Csepel kapuja szociális város-rehabilitációja. A közös képviselőknek jól kell gazdálkodniuk a pénzzel, mert a támogatások nem elegendőek a felújításokra, a lakók anyagi hozzájárulása is szükséges. Arra is ügyelniük kell, hogy a nyílászárók cseréjét ne télen, hanem tavasszal, nyáron végezzék el.

Szitza András tűzoltó százados egyebek mellett arról szólt, hogy a lépcsőházakban elhelyezhetők virágok, növények, de legalább 1,1 méter szélességű átjárást kell biztosítani.

Papp Péter ezredes, csepeli rendőrkapitány előadásában közölte: az elmúlt 10 évben ezerrel csökkent a regisztrált bűncselekmények száma a kerületben. Jelenleg Csepelen naponta nyolc olyan esemény történik, amelyek miatt a rendőrök bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja miatt intézkednek. A felderítés eredményességi mutatója 35-40 százalék körül mozog, ami évek óta változatlan. A rendőrség kiemelten fontos feladatként kezeli a betöréses lopások számának visszaszorítását. Tavaly 407 ilyen bűncselekmény történt, de ebbe beletartoznak a gyár területén lévő cégekhez való betörések is. A felderítési arány alacsony, nem éri el a 3 százalékot, a rendőrség azonban terveket dolgozott ki, hogyan buktathatók le a betörők és az orgazdák.  A rablások terén jobb az elfogási arány. A falakat összefirkálókkal szemben jó megoldás lenne, ha a bíróság közmunkára ítélné az elkövetőket, és kötelezné őket a firkák eltávolítására. A trükkös lopások esetében jó tudni, hogy már a lépcsőházba való bejutás is magánlaksértésnek számít. Ha a lakók gyanúsat észlelnek, azonnal értesítsék a hatóságokat.

A kapitány felhívta rá a figyelmet, hogy a csepeli kapitányság a leggyorsabban a következő telefonszámokon érhető el: 427-4640, illetve 06-70-460-7242. A hívások egyenesen az ügyeletes tiszthez érkeznek.

Cs. A.

November 13-án fejeződött be a III. korcsoportos fiú röplabdázók kerületi diákolimpiai selejtezője. A tornának otthont adó Kék Iskola csapata veretlenül nyerte meg  a selejtezőkört.

Az iskola tornatermében 5 csapat vetette magát a küzdelmekbe: a házigazdákon kívül a Kazinczy, a Herman, a Móra és a Katona iskolák ifjú röplabda palántái mérték össze tudásukat. A játékvezetést Fehér Gábor testnevelő és Börcsök Csaba röplabda edző vállalta magára, akik elmondták, hogy izgalmas, helyenként színvonalas mérkőzéseket eredményező tornán vannak túl, ahol számos tehetséges gyerek csillogtatta meg tudását. A tavaly országos döntőben szereplő Kék Iskola csapata ezúttal sem talált legyőzőre és magabiztosan nyerte meg a tornát, csatlakozva az intézmény másik három gárdájához, akik ugyancsak veretlenül végeztek az első helyen korosztályuk versenyében.

Csepeli kerületi röplabda diák olimpia selejtező 2012-2013

1.Kék Iskola
2. Kazinczy
3. Herman
4. Móra
5. Katona

Légrádi G.
Forrás és fotó: Kék Iskola

November 13-án fejeződött be a III. korcsoportos fiú röplabdázók kerületi diákolimpiai selejtezője. A tornának otthont adó Kék Iskola csapata veretlenül nyerte meg  a selejtezőkört.

Az iskola tornatermében 5 csapat vetette magát a küzdelmekbe: a házigazdákon kívül a Kazinczy, a Herman, a Móra és a Katona iskolák ifjú röplabda palántái mérték össze tudásukat. A játékvezetést Fehér Gábor testnevelő és Börcsök Csaba röplabda edző vállalta magára, akik elmondták, hogy izgalmas, helyenként színvonalas mérkőzéseket eredményező tornán vannak túl, ahol számos tehetséges gyerek csillogtatta meg tudását. A tavaly országos döntőben szereplő Kék Iskola csapata ezúttal sem talált legyőzőre és magabiztosan nyerte meg a tornát, csatlakozva az intézmény másik három gárdájához, akik ugyancsak veretlenül végeztek az első helyen korosztályuk versenyében.

Csepeli kerületi röplabda diák olimpia selejtező 2012-2013

1.Kék Iskola
2. Kazinczy
3. Herman
4. Móra
5. Katona

Légrádi G.
Forrás és fotó: Kék Iskola

A kereszténység szilárd alapjára épülő Európa fontosságát hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Parlamentben, ahol átadta a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést Christoph Schönborn bíborosnak, bécsi érseknek.

Áder János köztársasági elnök a közép-európai katolikus összefogás előmozdításáért, a Magyarország melletti határozott kiállásáért és Európa keresztény gyökereinek következetes védelméért adományozta a kitüntetést a bécsi érseknek, az Osztrák Püspöki Konferencia elnökének. 

A keresztény gyökereiről megfeledkező Európa hasonlatos ahhoz az emberhez, aki alap nélkül homokra építette a házát, majd jött az áradat, beleütközött ebbe az épületbe, amely az összeomlás szélére került - fogalmazott méltatásában az elismerést átadó kormányfő, aki szerint ezért ma sok felelősen gondolkodó ember közös célja az, hogy az új Európa ismét a kereszténység sziklaszilárd alapjára épüljön.

Orbán Viktor azt mondta, Európának a válsággal való sikeres szembenézéshez tisztáznia kell saját keresztény múltjához fűződő viszonyát, és meg kellene szilárdítania identitását. "Európa és Magyarország számára csak akkor lehetséges gazdasági felemelkedés, ha megtörténik a lelkek és a szívek felemelkedése is. Meggyőződésünk, hogy Európának a nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke" - fejtette ki.

A miniszterelnök idézte az új magyar alaptörvényt, amely kimondja, hogy a kereszténység nemzetmegtartó erő, és a család, valamint a nemzet képezi a társadalmi együttélés alapját.

A kormányfő szavai szerint Christoph Schönbornra a Magyarország elleni közelmúltbeli támadások idején "mindig barátként számíthattunk", ő ugyanis nem azt kereste, mit lehet kifogásolni a magyar alaptörvényben, hanem éppen arra mutatott rá, hogy a szekularizált Európában milyen értékeknek kell újra hangot adni.

Beszédében a bécsi érsek azt mondta, a kitüntetés kifejezi az Ausztria és Magyarország egyházai közötti kapcsolat mély gyökereit, a több évszázados közös történelmet.

"Mindannyian tudjuk, hogy Európa gyökerei a zsidó-keresztény hagyományokban, a nagy római jogforrásokban, illetve a görög kultúrában találhatóak. Mindazonáltal tudjuk azt is, hogy ezek a gyökerek manapság veszélybe kerültek" - mutatott rá Christoph Schönborn, aki köszönetet mondott Orbán Viktornak azért, hogy ma is bátran kiáll ezen értékek mellett, és az új magyar alkotmány központi helyet biztosít nekik.

Az Országház Munkácsy termében rendezett ceremónián részt vett mások mellett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és több államtitkár is.

Orbán Viktor miniszterelnök júniusi bécsi látogatása alkalmával - amikor megkoszorúzta Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek emléktábláját - köszönetet mondott Christoph Schönborn bíborosnak, bécsi érseknek azért, hogy egy magyar népi hős, Mindszenty József előtti "főhajtásban a társunk, ez a magyarok számára egy fontos gesztus az osztrák katolikus egyház részéről".

(MTI)

A Hely - Harci- és küzdő sportok - 1. rész

A Hely című riportműsor szokatlan, érdekes és fontos helyekre viszi el a hallgatókat. Helyszíneinkre egy hónapon keresztül négyszer is visszatérünk.

Szerkesztő: Kiss Bea és Kiss Rita
Műsorvezető: Farkas Erika
Felelős szerkesztő: Markovits Ferenc

Nemcsak gazdasági válság alakult ki 2010-re, hanem szellemi és morális válság is - mondta Kövér László Kecelen, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) győri szervezetének Mit? Miért? Hogyan? Magyarország talpra áll! című országjáró kerekasztal-beszélgetésén.

Az Országgyűlés elnöke a szerda esti rendezvényen tartott előadásában hangsúlyozta: az ország 2010-ben "történelmének a legnagyobb válságába került Mohácsig visszamenőleg". A fideszes politikus szerint nemcsak gazdasági válság volt, hanem az egész állam került válságba. Emlékeztetett a közbiztonság gyengülésére, a cigánygyilkosságokra, amelyekről a titkosszolgálatoknak volt információjuk. Szellemi, morális válság is kialakult az "őszödi böszmének" köszönhetően - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy a Bajnai-kormány által elfogadott 2010-es költségvetést az IMF és az Európai Bizottság is elfogadta, annak ellenére, hogy a költségvetés szerint az ország csak az év szeptemberéig lett volna finanszírozható. A nemzetközi pénzügyi körök, "akik cinkosak voltak annak a hazugságnak az elfogadásában", nem engedték azt meg, hogy a hivatalba lépő Orbán-kormány a költségvetési hiányt módosítsa, ezért "kényszer szülte vállalásokat" kellett elfogadni.

Az Orbán-kormány álláspontja szerint az Európai Unió ötödik legalacsonyabb bérszínvonalú országában nem lehetett tovább terhelni a lakosokat, ezért kellett a korábban extraprofitot termelő bankokra is terheket rakni. A számítások szerint a bankok a kivetett új adókkal 3 ezer milliárd forinttal járultak az Orbán-kormány első két évben a magyar közteherviseléshez - mondta.

Kövér László az átalakításokat azzal indokolta, hogy húsz év után akkor is fel kell újítani egy rendszert, ha nem történik semmi.

A szocialista kormányok 2002 és 2010 között brutálisan eladósították az országot, 8 ezer milliárd forintról 21 ezer milliárd forintra emelték az államadósságot. A Medgyessy-, a Gyurcsány-, végül a Bajnai-kormány a GDP - a bruttó nemzeti össztermék - 53 százalékáról 81 százalékra emelte az államadósságot - mondta Lanczendorfer Erzsébet, a KDNP országgyűlési képviselője.

A kereszténydemokrata politikus emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány 1998 és 2002 között az államadósságot a GDP 62 százalékáról 53 százalékra csökkentette. A politikus szerint az államadósság növekedés azt jelenti, hogy az éves kamatteher 500 milliárd forintról 2012-re 1300 milliárd forintra emelkedett. A különbözetből évente 20 új Duna-hidat lehetne felépíteni - szemléltette a különbséget.

A keceli művelődési központot megtöltő több száz ember előtt, a KÉSZ 194. kerekasztal-beszélgetésén a KDNP-s politikus hangsúlyozta: nem a visszafelé mutogatás miatt kell ezeket az adatokat elmondani, hanem azért, hogy tisztán lássanak az emberek.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy Bajnai Gordon kormányzása alatt az államadósság a GDP 70 százalékról 81 százalékra emelkedett. Az nem művészet, hogy felvesszük a hiteleket, majd a következő kormányra hagyjuk - fogalmazott.

A kereszténydemokrata államtitkár kiemelte: az államadósság legnagyobb terheit, 2100 milliárd forintot 2012-ben és 2013-ban kell törleszteni. Ez megközelíti az évente a nyugdíjakra kifizetett összeget, mely 2500 milliárd forint. A nyugdíjrendszer valamint a szociális rendszerek átalakítását a társadalom többsége elfogadta - tette hozzá.

Soltész Miklós örvendetesnek nevezte, hogy az év első nyolc hónapjának adatai szerint nőtt a születések és csökkent az abortuszok száma az előző évek hasonló időszakához viszonyítva.

(MTI-fidesz.hu)