A kormány nem vesz részt a tranzakciós illeték jegybankra való kiterjesztése körül kialakult vitában - jelentette ki Orbán Viktor pénteken az MR1-Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításának pénteki parlamenti elfogadása után "bármikor beeshetnek" a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői a hivatalos tárgyalások megkezdésére.
A kormányfő szerint még sok vita lesz a tranzakciós illetéknek az MNB-re való kiterjesztéséről - amely a munkahelyvédelmi akcióterv egyik forrása -, de ebben a vitában a kormány nem fog részt venni, a jegybank ugyanis független, és a saját belátása szerint jár el.
"Hogy ide hárítja, oda hárítja, ráteszi a bankokra a terhet, maga akarja állni - ebben a vitában a kormány nem vehet részt" - mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és a jegybank sem lehet kivétel.
Az MNB-vel összefüggésben közölte azt is, hogy a nemzeti bankról szóló törvény módosításának pénteki parlamenti elfogadása után "bármikor beeshetnek" az IMF képviselői a Magyarországgal való hivatalos tárgyalások megkezdésére. Arra a felvetésre, hogy a jegybanktörvény-módosítás megszavazása után "pár percen belül lehet időpontot kérni a valutaalaptól", azt felelte: "nem kell kérni időpontot, jönnek ők (...), bármikor beeshetnek mostantól". Hangsúlyozta, szerinte az IMF-hitel értelme a pozíciójavítás, nem pedig a túlélés.
A munkahelyvédelmi terv időzítésére kitérve a kormányfő azt mondta: először meg kellett várni, hogy Brüsszel június 22-én visszavonja "a Magyarországra indokolatlanul kirótt büntetéseket". Az elmúlt két évben Magyarországnak más gazdaságpolitikájáért folyamatosan küzdenie kellett, "folyamatosan fenyegettek bennünket, részben források elvonásával, részben azzal, hogy rossz hírünket keltették a nemzetközi pénzpiacokon, leminősítettek bennünket. (...) Amíg nem sikerült megnyernünk ezt a csatát az EU-val, addig újabb csatát nem érdemes megnyitni. Ezt a csatát megnyertük", most pedig egy következő szakasz kezdődik - fejtette ki.
Hozzátette, a meghirdetett tízpontos akciótervtől, a szociális adócsökkentéstől elsősorban nem munkahely-növekedést, hanem a meglévő munkahelyek stabilizálását várja. Külön kiemelte a képzettséget nem igénylő munkát végzők támogatását, véleménye szerint ugyanis ma Magyarországon ezeknek az embereknek a kelleténél jóval kisebb a megbecsültségük, ezért a munkahelyvédelmi tervnek az is célja, hogy világossá tegye: ezek a munkavállalók fontosak, tisztelik őket, megbecsülik őket. Megjegyezte azt is, hogy a hatmillió forintnál kevesebb éves adóbevétellel rendelkező kisadózók január 1-jétől választhatják majd az átalányadózást.
"Nem akarok senkit sem ijesztgetni, de Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek az asztalfiókjában jó néhány terv lapul még" - mondta Orbán Viktor, példaként említve, hogy a tárcavezetőnek van egy beruházásösztönző terve, amelyre ősszel tér vissza a kormány.
Azzal kapcsolatban, hogy meddig megy el a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv érdekében, a miniszterelnök azt válaszolta: ha a kiszámíthatatlan európai gazdaságpolitika miatt néhány dolog másképp alakul, és "kicsit kell változtatnunk, a tartalék módosításával és felhasználásával reagálunk, ha nagyot kell reagálni, ha gyors és mély reakció kell, akkor összehívjuk a parlamentet, és megváltoztatjuk a törvényt".
A jövő évi költségvetésről szólva a kormányfő azt mondta, a büdzsével két dolgot kell garantálni a gazdasági életnek: kiszámíthatóságot és rugalmasságot. Utóbbit azért, "mert csak a jóisten tudja, hogy mi fog történni és mi nem az eurózónán belül, amire nekünk azonnal reagálni kell". Így a 2013-as költségvetés főszámai nem változnak, azokat tartani kell, de a büdzsé belső szerkezetében kellő és rugalmas tartalékalapot kell biztosítani - emelte ki, megjegyezve, hogy összességében nincs olyan terület, amelyre ne jutna több pénz, mint a korábbiakban
MHO/MTI
Összesen harmincnégy év börtönt kapott összesen tizenegy cigány, amiért rasszista indíttatásból megverték egy autó utasait Miskolcon. A rasszista indíttatás magyarok ellen irányult. Ugyanis azt kiabálták az elkövetők, hogy „öljétek meg a magyarokat”, a veréshez pedig többek között egy olyan botot használtak, amelyre a következő feliratot véste egy átkozott kéz: „Halál a magyarokra”.
(Csak emlékeztetőül jegyzem meg: az olaszliszkai állatok is azt ordították, miközben halálra verték gyermekei szeme láttára a magyar tanárembert, hogy „öld meg a magyart!” Lassan divat lesz ez bizonyos cigány körökben. Mint nem is olyan régen az amerikai négerek által alapított, „Fekete Párducok” nevű egyesület tagjai körében a fehérverés, fehérölés. Persze a párhuzam mégsem igazán helytálló, ugyanis a Fekete Párducok legalább tettek hasznos dolgokat is…)
Miután a bíró kihirdette az ítéletet, a vádlottak szabadon távoztak, ugyanis előzetesben már letöltötték azt a fejenként nagyjából három évet, amely rájuk kiszabatott.
Ennek ellenére a baloldali sajtó és az ismert és kevésbé ismert jogvédők azonnal feljajdultak és összerándultak, mint az osztriga, ha citromot cseppentenek rá.
Legnagyobb fájdalmuk az, hogy a bíróság kimondta: rasszista erőszak történt.
A Klubrádióban Pikó András kolléga hosszú beszélgetést folytatott a „hallatlan ügyről” egy általam eleddig nem ismert jogvédővel – ha nem haragszanak, nem kutatom elő a nevét, már csak azért sem, mert olyan mindegy. Pont olyan ő név nélkül, mint az összes többi névvel. Meg nem nevezett jogvédő kijelentette, nagyon megdöbbentő és ártalmas fejleménynek tartja, hogy a közösség tagja elleni erőszak tényállását a többségi magyarokra is alkalmazzák – szó szerint ezt mondta! –, mert ez eredetileg a kisebbségek tagjainak lett kitalálva, őket akarta a törvényalkotó megvédeni.
Tehát: honi jogvédőink álláspontja szerint rasszista erőszakot nem lehet elkövetni a magyarok ellen. A „halál a magyarokra!”, „öld meg a magyart!” kitételek nem rasszista indíttatásúak, hanem… Itt megakadok, mert nincs tovább. Nincsen hanem, nincsen magyarázat. Csak a jogvédők vannak, az ostobaság sívó homokján, saját elviselhetetlenségük és tolerálhatatlanságuk óceánjának partjára vetetten. Ők maradtak, akik tevékenységükkel, létezésükkel és vérlázító mondataikkal, tetteikkel előkészítik a terepet valami rettenetnek. Valaminek, amitől minden normális és tisztességes ember fél, s amit megvet, elítél, de ami nem elkerülhető, ha ezek az emberek még egy darabig azt teszik, amit tesznek. Ami feltartóztathatatlanul közeleg, s minden nappal egy lépéssel közelebb jön, ha Korózs Lajos exállamtitkár és az MSZP elnökségi tagja Auschwitzhoz és Mengeléhez hasonlítja a kormány egészségügyi intézkedéseit. Aki ilyet mond, az egy gazember.
Minden nappal közelebb jön a rettenet, amikor minden létező mártírium, bosszú és gyűlölet szemüvegén keresztül kap értelmet; amikor Gerő leantiszemitázza Romsicsot, mert Romsics leírja, hogy a népbiztosok döntő többsége zsidó volt; amikor napi rutinná válnak Elie Wiesel egykori szavai: „Minden zsidónak fenn kell tartania egy helyet a szívében, ahol gyűlölnie kell mindent, ami német.”. Önmagában is rettenetes kijelentés ez, de meg lehet magyarázni a második világháború borzalmaival.
Illetve nem lehet megmagyarázni – csak úgy teszünk illedelmesen, mintha meg lehetne.
De ahhoz már illedelmesnek és kötelezően „píszínek” sem muszáj lenni, hogy kijelentsük: csaknem hetven évvel a borzalmak után ez a gyűlölet – ami most már ellenünk, magyarok ellen irányul – egyszerűen anakronizmus. Egyszerre szánalmas és nevetséges, felháborító és elviselhetetlen. És nagyon félek, hogy ante portas állnak, akik nem csak ki fogják ezt mondani…
A jogvédők másik fájdalma a harmincnégy évet kapott cigányok ügyében, hogy a bíróság nem vette figyelembe azt a tényt, amely szerint a cigányok féltek, és erre Tatárszentgyörgy után meg is volt minden okuk.
Így van, uraim. S éppen így félnek, rettegnek észak-magyarországi, szabolcsi, somogyi falvainkban az öregek, a gyerekek, a betegek, a magatehetetlenek s mindenki, aki még ott maradt, s aki naponta van kitéve az adott közösségben immáron többségben lévő cigányok elviselhetetlen agressziójának. Annak, hogy nevezett közösségek nagy létszámú tagjaival egész egyszerűen nem lehet együtt élni, ugyanis nevezettek felmondták az együttélés szabályait, és nem viselkednek emberként.
Ez a probléma. Ezt tessék megjegyezni.
Bayer Zsolt
A következő napokban is lehetnek zivatarok, de a hőség marad, lassú enyhülésre jövő keddtől lehet számítani – közölte Pátkai Zsolt, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.
A meteorológiai szolgálat péntekre Vas és Zala megyére másodfokú, az ország többi területére viszont továbbra is harmadfokú figyelmeztetést adott ki. Eszerint az ország jelentős részén továbbra is tartósan 27 Celsius-fok, Vas és Zala megyében várhatóan 25 fok felett alakul a napi középhőmérséklet. Az UV-B sugárzás maximuma pénteken is meghaladhatja az extrém szintet jelző 8-as értéket.
Emellett az ország valamennyi megyéjében elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a várható heves zivatarok, illetve felhőszakadás miatt.
Keddtől jöhet az enyhülés
Pátkai Zsolt elmondta: a hőmérséklet pénteken országszerte 33-38 Celsius-fokig emelkedhet, de a sok napsütés mellett már az Alföld térségében is előfordulhatnak záporok, zivatarok. Az elkövetkező napokban is többfelé lehet számítani záporokra, zivatarokra, de egyszerre nagy területet érintő csapadék nem várható, s ezzel együtt a hőség is megmarad. Hétfőig 35 fok feletti maximumok várhatók.
A kánikula keddtől lassan enyhülhet, a hét második felében 30 fok közeli maximumértékek lesznek jellemzőek – tette hozzá Pátkai. Az országos tiszti főorvos a múlt szombat óta tartó hőségriadót jövő hétfő éjfélig hosszabbította meg.
Felfüggesztették a kamionstopot
A hőségriadó miatt a szakminiszter felfüggesztette a hétvégi kamionstopot – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) csütörtökön. A közlemény szerint az előírások értelmében július első szombatján lép életbe és augusztus végéig tart a nehéz tehergépjárművek forgalomkorlátozása. A tehergépkocsik júliusban és augusztusban a főszabály szerint szombaton 15 óra és vasárnap 22 óra között nem közlekedhetnek a magyarországi utakon – tették hozzá.
A tartós kánikula miatt azonban, egészségvédelmi okokból, a nehéz tehergépkocsik korlátozás nélkül közlekedhetnek a következő hétvége mindkét napján. A járművezetők a szállítási feladatukat a vezetési és a pihenőidő betartása mellett megszakítás nélkül teljesíthetik, nem kell a nagy hőségben a kocsijukban várakozniuk – áll a közleményben. A kamionstop nyári rendje így a legkorábban július második szombatján léphet életbe. A korlátozás időszakos meghosszabbítása augusztus 31-ig tart. A tehergépjárműveknek ősztől – jövő júliusig – újra szombat estétől vasárnap estig kell majd a parkolókban időzniük – közölték.
Hőség vagy nátha?
A klímaberendezések használatakor figyelni kell rá, hogy azok megfelelően tisztán legyenek tartva, mivel a hűtéshez szükséges vízből baktériumok kerülhetnek a levegőbe. A távkapcsoló kézbe vételekor törekedni kell a külső és belső hőmérséklet közötti 5-6 fokos differenciára.
forrás: MNO.hu/MTI
fotó: köpönyeg.hu
2012. július 9-én, hétfőn 7.00 órától módosul a Weiss Manfréd út ideiglenes forgalmi rendje a Corvin út és a Szállítók útja közötti szakaszon. Az új ideiglenes forgalmi rend szerint a 2x1 sávos forgalom átkerül a Szállítók útja felöli oldalra, míg a Petróleum utca felé kialakított kerülő változatlanul érvényben marad.
Kérjük, fokozott figyelemmel közlekedjenek a jelzett útszakaszon!
2012. július 9-én (hétfő) 8.00 órától várhatóan július 30-ig a Hollandi úton a Hollandi út és a Somlyói utca torkolata – csatornaépítési munkálatok miatt – lezárásra kerül, ezért a 71-es autóbuszok rövidített útvonalon közlekednek Csepel, Szent Imre tér végállomás és a Szent István út megállóhely között.
Ideiglenes útvonal:
A járat a Hollandi úton a Szent István útig eredeti útvonalon közlekedik, majd a körforgalomban visszafordul -> Hollandi út, tovább közlekedik az eredeti útvonalon a Szent Imre tér felé.
Kimaradó megállóhelyek:
Ideiglenes megállóhely:
Tisztelt csepeli lakosok!
2012. július 6-án 18.30 órától napnyugtáig légi, 2012. július 9-10-én 22.00 órától földi kémiai szúnyogirtást végeznek Csepelen Királymajor, Kertváros, Királyerdő területén és a Duna-parton.
Munkahelyvédelmi akciótervet jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök, aki egyetért a családi csődvédelem bevezetésének szükségességével. Az ellenzéki reagálásokból azt vonta le a kormányfő, hogy ők is támogatják a bejelentéseket. A munkahelyvédelmi akció tíz intézkedése összességében háromszázmilliárd forinttal támogatja a foglalkoztatást, a munkahelyek megőrzését és újak teremtését – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Hozzátette, a tranzakciós illeték végső formája teremti meg a programhoz szükséges költségvetési forrásokat.
Az akcióterv:
Nagymértékű szociálisjárulék-csökkentés
1. A 25 év alatti munkavállalóknál felére csökkentik a munkáltatói járulékot
2. Az 55 év feletti munkavállalóknál is felére csökken a munkáltatói járulék
3. A 25 és 54 év közötti szakképzetlen munkavállalóknál is megfelezik a járulékot
4. A tartósan munkanélküliek járulékát az első két évben 100 százalékkal csökkentik
5. A gyesről és gyedről visszatérő anyák után két évig nem kell járulékot fizetni
A Kisadózók, kisvállalkozók megsegítése
6. A hatmillió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások választhatják a kisadózók tételes adózását
7. A kisvállalatok számára bevezetik a kisvállalatok adóját. Az adó kulcsa 16 százalék lesz
8. Az 500 ezer euró alatti bevételű cégeknek létrejön a pénzforgalmi szemléletű áfa
9. Lazulnak a számviteli szabályok a devizaárfolyamok miatt nehéz helyzetbe került cégeknek
10. Könnyítenek a házipénztárrendszerre vonatkozó szabályokon
„Magyarország utat mutat, kövessük a magyar utat!” – ez állt a lengyel transzparensek egyikén a március 15-i Kossuth téri nagygyűlésen. A lengyel gesztusra reagálva az 1956-os Magyarok Világszövetsége és az 1956-os Pesti Srác Alapítvány nyolctagú küldöttsége Poznanba látogatott, hogy a lengyel ’56-osokkal megemlékezzenek a poznani „júniusi események” áldozatainak emlékművénél.
A magyarok nyolctagú küldöttsége június végén Lengyelországba utazott, hogy tisztelegjen az ottani ’56-os hősök emléke előtt. „A lengyelektől csak szeretet kaptunk, nagy örömmel fogadtak minket. Hihetetlen volt látni, annak ellenére, hogy Lengyelországban 1956-ban mindössze egy napig tartott a forradalom, múzeumot és számos emlékművet állítottak Poznanban, többek között Mansfeld Péter tiszteletére is” – mondta el lapunknak Trencsényi László, az 1956-os Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke, aki maga is a küldöttség tagja volt. Hozzátette, a lengyel júniusi események előrevetítették a mi ’56-os forradalmunkat. Akkor sok transzparensen állt a következő szöveg: „…úgy, mint a lengyelek”.
Trencsényi László elmondta, Wittner Máriával koszorúkat helyeztek el Mansfeld Péter Poznanban állított emléktáblájánál, illetve az ottani ’56-os emlékműnél is. „A Mansfeld Péter és Romek Strzalkowszki tiszteletére állított táblákat két egymásba futó utcában állították ki. Romek tizenhárom évesen az elsők között vesztette életét a felkelésen ’56-ban, amikor a helyi ÁVH a tömegbe lőtt” – mondta az elnök. Kifejtette, mind a lengyelek, mind a magyar küldöttség tagjai kitüntetéseket vehettek át, az ’56-os forradalom alatt tanúsított tetteik méltatásaképp. „Mélyen megrendített, amikor a poznani emlékműnél megállt egy zsidó rabbi, levette a kalapját, és letett egy szál virágot a többi közé. Ott mindenki fejet hajt a hősök előtt” – emlékezett Trencsényi László. Lapunknak beszámolt arról is, hogy a lengyel–magyar összefogás részeként hagyomány született, így közösen tisztelegnek évről évre egymás nemzeti hősei előtt. Így az idei október 23-i megemlékezésekre is eljönnek a lengyelek.
Trencsényi László hozzátette, az utazás létrejöttéhez Pokorni Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, a XII. kerület polgármestere is nagyban hozzájárult, aki – az ügyvezető elnök elmondása szerint – amikor csak lehet, segíti az ’56-os szervezetet.
A poznani látogatáson részt vett Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő, ’56-os halálraítélt is, aki úgy fogalmazott lapunk kérdésére, hogy a lengyel ’56-os emlékmű méltó, égbetörő alkotás, amely hűen tükrözi a forradalom szellemiségét. „A poznani ’56-os múzeum számára két zászlót adtunk át, a későbbi koszorúzásra pedig a Gazeta Polska munkatársainak kíséretében mentünk, akik a márciusi békemeneten is részt vettek” – mondta Wittner Mária. Hangsúlyozta, olyan hagyomány alakul ki, amelynek a lengyel oldalról nincs akadálya, viszont az összetartást magyar részről is táplálni kell. „A barátság nem olyan, mint a kampány, hogy amikor szükségem van rá, előveszem, és megmutatom a világnak. A lengyel–magyar összetartozásnak történelme van, és ezt ápolni kell” – emelte ki Wittner Mária.
Jobbágyi Zsófia
www.mho.hu
A Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. személyes ügyfélszolgálata eddig a FŐTÁV Zrt ügyfélszolgálati irodáiban működött, de július elejétől új helyszínen, meghosszabbított nyitva tartással várják a régi és új ügyfeleket, a Fővárosi Vízművek Zrt.-vel közös irodában.
Cím: 1134 Budapest, Váci út 23-27. (Bejárat a Dózsa György út felől)
Nyitva tartás:
Hétfő: 8-20 óráig
Kedd: 8-17 óráig
Szerda: 8-17 óráig
Csütörtök: 8-17 óráig
Péntek: 8-14 óráig
Ügyfélszolgálat telefonszáma, rendelésfelvétel: 06 40 55 00 55
További információkért látogassa meg az FTSZV Kft. honlapját: www.ftszv.hu
Klug Lajos vezérigazgató utasítására, az eddig szolgálaton kívüli, meghibásodott locsolóautókat felújították és forgalomba állították. Az intézkedésnek köszönhetően mától 30 locsolóautó, kétszer 12 órában hűti folyamatosan a főváros fő és tömegközlekedési útvonalait, a villamossíneket, a lakótelepeket és a sűrűn lakott városrészeket.
Az aszfaltra permetezett vízzel enyhítik a forróságot - az útburkolat 50-60 fokra is felhevülhet - így csökkentik a budapestiek hőérzetét, javítják közérzetüket, illetve lekötik a port és a polleneket.
Szűcs Panni
szóvivő
BVK Holding Zrt.
Fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
