Budapesten a tömegközlekedés az utazóknak néha valódi kihívást jelent. Egyes járművek a reggeli és délutáni csúcsidőben tömve vannak, napközben pedig előfordulnak járatkimaradások. A probléma nem ritka jelenség Csepelen, a Királyerdőben sem, ahol a 148-as autóbusz közlekedik.
Csaknem hat éve annak, hogy a tömegközlekedés átszervezése miatt, az addigi 48-as és 52-es autóbuszokat összevonták, és létrejött a mai148-as jelzésű busz vonala. Az alapjárat Csepel, Soroksári révtől indul és átszállás nélkül 37 megállóhelyet érintve érkezik Kőbánya-Kispest M végállomásra. Ezen a vonalhosszon több mint 15 kilométeres útszakaszt jár be és menetideje mintegy háromnegyed óra. Az autóbuszok az egyenletes menetrendi követés érdekében a Nagykőrösi út (Határ út) és a Szent Imre tér megállóknál néhány percet várakozhatnak – olvasható a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) honlapján. A 2013. július 1-jétől érvényes menetrendtáblázat tájékoztató jellegű adatai alapján a busz hétköznap és hétvégenként általában tíz percenként (kivétel hajnali és esti órák) közlekedik. A királyerdei lakosok azonban a gyakorlatban nem ezt tapasztalják. A megkérdezett utasok elmondása szerint a legkritikusabb időszak reggel hét és nyolc óra között tetőzik, amikor a helybeliek az iskolába, óvodába, piacra, szakrendelőbe és a HÉV-hez igyekeznek. Gyakran előfordul, hogy ebben az időintervallumban a Nyárfás utcai megállóban várakozók már fel sem férnek a dugig megtelt járatra.
B. K. csepeli lakos a BKK-hoz és a kerületi önkormányzathoz eljuttatott panaszlevelében két esetről is beszámol: „A Szent István úton lakom, pár lépésnyire a 148-as busz Nyárfás utcai megállójától. Pár éve egy nyári napon majdnem 30 percbe telt reggel, hogy felérjek a Sétáló utcáig és átszálljak a csepeli HÉV-re. Papíron ez csak öt perc lenne. Gondolom kettő járat kimaradt. Másik alkalommal 15 perc várakozás után szálltam fel este a Széchenyi István utcánál a tömött buszra. A Sporttelepnél egy házaspár fel sem jutott babakocsiban ülő kisgyermekükkel.”
Az alacsonypadlós jármű vonalán hétköznapokon csuklós buszok, míg hétvégenként és ünnepnapokon a csekély utasforgalom miatt szóló járművek közlekednek. Aki kisebb szakaszok megtételére vállalkozik, az is pórul járhat. B. S. Rigó utcai lakos Csepel polgármesteréhez címezte több hónapja panaszát: „Sokszor busszal utazom a munkahelyemre, a kisfiam pedig a nagymamával az iskolába. Amióta az 52-es helyett a 148-as számú busz jár Királyerdőben, egyszerűen szörnyű lett a közlekedés. Gyakran előfordul, hogy kimaradnak járatok, ilyenkor a következő buszra már föl sem lehet szállni. Ha szerencsésebb az ember és feljut rá, szinte egymáshoz préselődve, embertelen körülmények között utazunk. Tűrhetetlen, hogy az egyébként tíz perces út várakozással együtt gyakran 45 percig tart. Reggel hét órakor kint vagyunk a Borz utcai megállóban, és jó, ha háromnegyed nyolcra beérünk a Sétáló utcai iskolába. „
A leveleket az önkormányzat munkatársai továbbították a BKK-hoz, és - az utóbbi években megnövekedett lakossági panaszok miatt - Németh Szilárd polgármester nyílt levelet írt Vitézy Dávid vezérigazgatónak, melyet alább olvashatnak:
Nyílt levél Vitézy Dávid, a BKK Zrt. vezérigazgatója részére
Tisztelt Vezérigazgató Úr!
Ezúton szeretnék köszönetet mondani a 2013-ban megvalósult, Csepel számára kiemelten fontos fejlesztésekért: a Csepeli (H7) HÉV járatainak sűrítéséért, a kapcsolódó buszjáratok összeegyeztetéséért, az újonnan létesített gyalogos átkelőhelyekért, valamint a 71-es busz útvonalának a lakosság számára kedvező módosításáért.
Engedje meg, hogy most egy újabb, de nem új keletű probléma megoldásában kérjem segítségét, mellyel a kerület polgárai fordultak hozzám: Csepel közlekedésének vérkeringésében kiemelkedő szerepet lát el a Királyerdőt a városközponttal összekötő, majd három kerületen átívelő útvonalú 148-as buszjárat. Ebből adódóan számos probléma van, ami viszont kiszámíthatatlanná teszi a busz menetrendjét. Előfordul, hogy 3-4 perces különbséggel, egymás után akár két 148-as busz követi egymást, de gyakran 15-25 perces várakozás után érkezik a járat.
A csepeli polgárok nevében ezért kérem segítségét a 148-as járat kiszámíthatóbbá tételében, az utazóközönség számára kiemelt időszakokban való járatszám sűrítésében, és az átszállási kapcsolatok felülvizsgálatában, azok összhangjának megteremtésében.
Segítő együttműködését előre is köszönöm, egyúttal kívánok sikeres újévet Önnek és a BKK Zrt. minden munkatársának!
Budapest, 2014. január
Tisztelettel,
Németh Szilárd
országgyűlési képviselő,
Csepel polgármestere
Ha valaki a január 20-ai határidő után adja le a nyilatkozatát, februárban még nem lesz jogosult a díjmentes készpénzfelvételre
Ma jár le az ingyenes készpénzfelvételre bejelentkezés első határideje. Aki a számlavezető bankjánál a szükséges formanyomtatványon még hétfőn megteszi ezzel kapcsolatos nyilatkozatát, már februárban kétszer ingyenesen vehet fel készpénzt, összesen 150 ezer forintot. Számos pénzintézet az internetbankján keresztül is lehetőséget biztosít a nyilatkozattételre. Ilyen nyilatkozatot csak egyszer kell tenni.
Ha valaki a január 20-ai határidő után adja le a nyilatkozatát, februárban még nem lesz jogosult a díjmentes készpénzfelvételre. Ezután is legkésőbb az adott hónap 20. napjáig kell leadni a nyilatkozatot ahhoz, hogy a következő hónaptól jogosult legyen az ügyfél az ingyenes készpénzfelvételre. Tehát például a január 21. és február 20. között leadott nyilatkozat esetén csak március 1-jétől él az ügyfél jogosultsága.
Az MNB honlapján található tájékoztató szerint a készpénzfelvételi kedvezményre az a természetese személy jogosult, aki betöltötte a 16. életévét, Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy melyik számlára vonatkozóan szeretné igénybe venni a kedvezményt. Az érintett tranzakciók esetében a tranzakciós illeték költségei nem terhelhetők át a fogyasztókra, ugyanakkor a hitelintézetek e tételek után is kötelesek az illetéket megfizetni. Egy számlához csak egy nyilatkozat tehető, a kedvezmény tehát nem tulajdonosonként, hanem számlánként vehető igénybe.
Az ingyenes készpénzfelvételről az MTI által megkérdezett bankok munkatársai a múlt hét közepén úgy nyilatkoztak, hogy roham nem volt, de ügyfeleik csaknem 40 százaléka addigra már igényelte a kétszeri ingyenes készpénzfelvételi jogosultságot.
Az országgyűlési választások tétje, hogy visszajönnek-e azok, akik megnyomorították a magyar embereket, akik belehajtották az embereket a devizahitelekbe és a sárgacsekk-tartozások világába – jelentette ki Németh Szilárd.
Németh Szilárd emlékeztetett rá, az MSZP szombati választmányi ülésén jóváhagyta a Gyurcsány-koalíciót, valamint annak programját. A fideszes politikus vasárnapi sajtótájékoztatóján ennek kapcsán idézett egy Gyurcsány Ferenccel készült interjúból. A baloldali politikustól megkérdezték, hogy mi lesz a baloldal közös álláspontja a rezsicsökkentéssel kapcsolatban, erre ő azt felelte: „az egy hülyeség” – hívta fel a figyelmet. „Aztán újabb kérdés következik: ön ezt mondja, az MSZP viszont a parlamentben megszavazta. Jön rá a válasz: teljesen mindegy” – idézte Németh Szilárd Gyurcsány szavait.
A fideszes országgyűlési képviselő emlékeztetett, Gyurcsány kormányzása idején 15 alkalommal emelték a villany és a gáz árát, és a magyar emberek fizették Európában a legtöbbet a rezsiért. Ugyanez a koalíció volt, aki akkor is a kirakatban mást beszélt, mint amit cselekedett – utalt Lendvai Ildikó elhíresült kijelentésére, melyben azt ígérte, nem lesz gázáremelés.
A 2014. április 6-i országgyűlési választások tétje, hogy visszajönnek-e azok, akik megnyomorították a magyar embereket, akik belehajtották az embereket a devizahitelekbe és a sárgacsekk-tartozások világába – hangsúlyozta. Ennek kapcsán megjegyezte, a rezsitartozások esetében a magyar családok kintlevősége 2012 májusában 143 milliárd forintot tett ki, egy év alatt pedig 20 milliárddal csökkent ez a szám.
"GYURCSÁNY KORMÁNYZÁSA IDEJÉN 15 ALKALOMMAL EMELTÉK A VILLANY ÉS A GÁZ ÁRÁT, ÉS A MAGYAR EMBEREK FIZETTÉK EURÓPÁBAN A LEGTÖBBET A REZSIÉRT."
Ezzel a koalícióval szemben, amely a családok és a nyugdíjasok mindennapjait tette tönkre, mi január 24-én, a Fidesz és a KDNP kihelyezett frakcióülésén továbbra is hitet teszünk a rezsicsökkentés politikája mellett – fogalmazott. Mint mondta, be fogják jelenteni, hogy 2014-ben a távfűtés, a villany és a gáz árában „mikortól és mennyit fogunk engedni”.
Rámutatott, hogy emellett fenntarthatóvá kívánják tenni a rezsicsökkentést. A cél az lesz, hogy a családok meg tudják fizetni a rezsiköltségeket, ne fizessenek többet az uniós átlagárnál, és biztonságos, minőségi szolgáltatást kapjanak közszolgáltatásként – sorolta.
Hangsúlyozta, a baloldalon „bármit mondanak, bárhol fogják letagadni, elővesznek megint valakit valahonnan, aki mást fog mondani, a rezsicsökkentés meg fogják szüntetni, és vissza fogják állítani a 2002 és 2010 közötti állapotot”.
Az ingyenes készpénzfelvétellel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy azért döntöttek a 150 ezer forintos összeghatár mellett, mert ez egy átlagfizetésnek felel meg. A politikus egyúttal arra bíztatott mindenkit, aki eddig nem tette meg, hogy éljen a lehetőséggel, és regisztráljon.
(fidesz.hu)
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az egész nemzet pótolhatatlan vesztesége a magyarországi németek hatvannyolc évvel ezelőtti elhurcolása. A kormányfői üzenetet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatta el az MTI-hez.
A levélben Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarország kétszer tapasztalta meg a diktatúra iszonyatát, ez éppen kettővel több annál, mint amennyit egy országnak valaha is el kellene viselnie. A történelem szégyenének nevezte, hogy "két diktatúra között, az előző árnyékában, az utóbbi hajnalán sem érezhették magyarok és nemzettársaik a haza által nyújtott biztonságot".
A miniszterelnök a magyarországi németek elhurcolását az egész nemzet pótolhatatlan veszteségének tartja. Felidézte, amikor hatvannyolc éve, 1946. január 19-én elindultak a marhavagonok Németországba, a magyarországi németek kitűzték a vagonokra a magyar zászlót, amelyre azt írták: "Isten veled, hazánk!".
Még akkor is, abban az utolsó pillanatban, amikor már mindannyian tudatában voltak az elkerülhetetlennek, akkor is a hazától vettek utolsóként búcsút. Mert a diktatúrában is a haza az egyetlen, ami nem árulhat el - azt csak ember teheti - írta Orbán Viktor.
Minden ember saját maga felel bűneiért. Egy bűnös rendszer képviselőinek bűneiért nem felelhetnek azok, akiknek "bűnük" annyi, hogy ugyanazt a nyelvet beszélik. Mégis vannak, akik még ma is ragaszkodnak ahhoz, hogy kollektívan el lehet ítélni népeket és népcsoportokat. Bűnt bűnnel jóvátenni nem lehet, vélt bűnt bűnnel jóvátenni még kevésbé, és vélt bűnt kollektív büntetéssel végképp nem - hangsúlyozta.
A kormányfő szerint az emlékezés kultúrájára van szükség Magyarországon minden gaztettel és gonosztettel szemben. Az emlékezés a megbékélést szolgálja, s ennek beteljesedése lehet 2014-ben, hatvannyolc évvel a magyarországi németek elhurcolása után, ha az új Országgyűlésben németül, saját anyanyelvén szólalhat meg a magyarországi német nemzetiség választott vagy delegált képviselője - fejtette ki.
Orbán Viktor a levelét azzal zárta, hogy Magyarország osztozik az emlékezésben, és "közösen fogjuk építeni az emlékezés kultúráját, s közösen, összefogásban építjük tovább Magyarország jövőjét".
Az Országgyűlés 2013. december 17-én nyilvánította a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. A parlament határozatában hangsúlyozta, tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.
Szégyenteljes és embertelen volt, hogy a kollektív bűnösség jegyében 1945 után több százezer német ajkú honfitársunkat telepítették ki Magyarországról – mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján, január 19-én a soroksári vasútállomáson.
Németh Szilárd országgyűlési képviselő azt emelte ki, hogy Szent István királyunk intelme az idegenek befogadásáról máig érvényes követelmény. (A teljes emlékező beszéd cikkünk második felében olvasható.) Csepelen és Soroksáron koszorút helyzetek el kerületünk elöljárói, valamint a Fidesz, a Jobbik és az Együtt-PM képviselői. Az elhurcolásokért felelős kommunista párt jogutódja, az MSZP csepeli szervezete sem Csepelen, sem Soroksáron nem koszorúzott.
Kaltenecker Gábor, a Csepeli Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese a csepeli polgármesteri hivatal épületénél megtartott megemlékezésen azt mondta, hogy az országban módszeresen gyűjtötték össze és deportálták Németországba a német ajkú polgárokat csak azért, mert német nemzetiségűek voltak. Másokat – nem csak német nemzetiségűeket – pedig málenkij robotra hurcoltak el a Szovjetunióba a kollektív bűnösség jegyében.
A polgármesteri hivatal Petz Ferenc utcai falán lévő emléktáblát megkoszorúzta Németh Szilárd országgyűlési képviselő, polgármester, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek. A pártok részéről a Fidesz, a Jobbik és az Együtt-PM képviselői helyezték el koszorúikat. Szintén koszorúztak a Csepeli és a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselői, valamint magánszemélyek. A csepeli MSZP részéről sem hivatalosan, sem magánemberként nem kívántak megemlékezni az elűzött németekről és a szovjet munkatáborokba kényszerített ártatlan civilekről.
A megemlékezés ezt követően Soroksáron folytatódott, ahol a Hősök terei katolikus templomban tartottak misét.
A Hősök terétől mintegy 200 méterre található az a vasútállomás, ahonnan 1945 után több szerelvényen szállították el Németországba a soroksári svábokat.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: mindent el kell követni azért, hogy soha többé ne történhessen olyan szörnyűség, mint a magyarországi németek kitelepítése. A magyarok tudják, hogy mit jelent a kollektív bűnösség, hiszen sok helyen jutott nekik is osztályrészül ez a bélyeg. Ez is szerepet játszott abban, hogy az Országgyűlés január 19-ét az elhurcolt, hazájuktól, vagyonuktól megfosztott magyarországi németség emléknapjává nyilvánította. Noha a magyarországi németeket nagyhatalmi döntés nyomán, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság döntése alapján űzték el szülőföldjükről, ám később a kommunista hatalom is kihasználta a döntést. A Rákosi-korszakban hazaárulóknak, osztályidegeneknek bélyegezték a németség azon tagjait, akik itthon maradtak; internálták, kényszermunkára hurcolták őket, a német iskolákat bezárták, sokszor még a német nyelvet is fasiszta nyelvnek bélyegezték.
Németh Szilárd országgyűlési képviselő Szent István királyunk intelmét idézte, hogy a hazánk tagjaiként élő idegenek befogadása helyes és hasznos cselekedet. Érdemes ma is hallgatnunk az intelemre. A képviselő emlékeztetett rá, hogy 1945-ben 55-60 ezer magyarországi németet hurcoltak el málenkij robotra a Szovjetunióba, majd 1946-ban 200-220 ezer német ajkú magyart telepítettek ki Németország amerikai megszállási övezetébe. Soroksárról 5-6 ezer embert szállítottak marhavagonokban Németországba, ahol mintegy 230 településen leltek új hazára.
Németh Szilárd bejelentette, hogy kezdeményezi egy olyan munkacsoport felállítását, amely hitelesen feltárja a csepeli és a soroksári németség kitelepítését. Egyben közölte: „fejet hajtok és bocsánatot kérek a kitelepített sváboktól”.
Weinmann Antal, a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke azt hangsúlyozta: a helyi németség nem értette, hogy miért veti ki magukból őket az a haza, amelyet építettek, amelyért dolgoztak, és amelyért, ha kellett, harcoltak is.
A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták a vasútállomás falán azt a márványtáblát, amely a soroksári németség tragédiájára emlékeztet. Az MSZP csepeli szervezete a soroksári eseményen sem vett részt.
Csepel.hu
fotó: Tóth Beáta és Halászi Vilmos
Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármesterének emlékező beszéde - változtatás nélkül
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Emlékezők!
„A telepes és jövevény férfiak haszna oly nagy, hogy a királyi méltóságban méltán bírhatja a hatodik helyet. … A telepesek különböző országokból jönnek, tehát különböző nyelvet és szokásokat, különféle tudományt és fegyvereket hoznak magukkal, melyek mind a királyi udvart díszítik és teszik naggyá… Tehát, parancsolom neked, fiam, hogy jó akarattal lásd el és tisztességesen tartsd őket, hogy szívesebben nálad éljenek, mint másutt lakjanak. …” Szent István királyunk 1027-ben ilyen szavakkal intette a vendégek „befogadására és gyámolítására” trónörökös fiát, Szent Imre herceget.
Ha úgy tetszik, államalapító királyunk törvénybe foglalta a nemzetiségekkel való együttélés fontosságát, alapszabályait és azok hasznosságát.
Még figyelmeztetésül – mintegy látva a tragikus jövőt - azt is hozzáteszi, hogy „…amit én építettem, lerombolni, vagy amit összegyűjtöttem, szétszórni törekednél, királyságod kétségtelenül a legnagyobb kárt szenvedné.”
Bizony nagy árat kellett fizetnünk azért, amiért nem mindig hallgattunk államalapítónk bölcs tanácsára. Elég, ha csak 20. századi történelmünket, a két világháborút, a trianoni tragédiát, vagy éppen azt a rettenetes időszakot nézzük, amelynek ma az emléknapját tartjuk: a magyarországi németek elhurcolására és elűzetésére emlékezve.
Tisztelt Emlékezők!
A II. világháborút követően Magyarország, mint vesztes ország a Szövetséges Ellenőrző Bizottság vagyis a bolsevik Moszkva ellenőrzése alatt alá került. A megszálló szovjet csapatok általi un. „emberi igénybevételt”, hazug megtévesztés és aljas cinizmus kísérte. 1944. karácsonyán ugyanis a megszállók, közvetlen a front mögötti területen végzendő munkára mozgósították a 17 és 45 év közötti magyarországi német férfiakat illetve a 18 és 30 közötti német származású nőket. Az azonban csak véletlenül derült csak ki, hogy a valóságban a magyarországi németek Szovjetunióba hurcolásáról, munkatáborokba zárásáról, a „málenkij robot”-ról van szó. A munkára kötelezetteket gyűjtőtáborokba kényszerítették, ahonnan az első szerelvények 1945. január 5-én indultak el. Az elhurcoltak túlnyomó része kéthetes munkavégzésről tudott, így nem is készült fel a zord éghajlati viszonyok, ellátási gondok elviselésére. Számukról sajnos nincsenek megbízható adatok. Nem egyértelműek a hazahozottakról készült nyilvántartások sem, arról nem is beszélve, hogy az időközben végrehajtott magyarországi kitelepítések miatt sok elhurcoltat már szovjet területről, másokat a magyar fogadó táborokból közvetlenül Németországba szállították családjaikhoz. Becslések szerint a Magyarországról elhurcolt németek száma 55-60 ezer között lehet, a málenkij robotot, a szovjet lágerek szörnyűségeit, pedig kevesebb, mint felük, csak 20-25 ezer ember élhette túl.
Tisztelt Emlékező Közösség!
A Szovjetunióba kényszermunkára való hurcolással azonban nem értek véget a hazai németség szenvedései. Az ún. kitelepítésekkel vált teljessé a magyarországi német kisebbség kollektív felelősségre vonása és elítélése. Azonban mindezt már kendőzetlenül, az akkori jogszabályok alapján, de hivatkozásában, továbbra mélységes, kommunista cinizmussal kísérve követték el. Ezeket egyértelműen igazolja az akkori Népgondozó Hivatal telepítési főosztályvezetőjének kijelentése is: "A sváb kérdés megoldásánál feltétlenül figyelembe kell venni azt, hogy nem csak kifejezett volksbundisták ártottak a magyar földteleneknek, hanem azok is, akik kifejezetten nem mutatták ezt, de titokban annál ártalmasabbak voltak"
Mindezek következményeként - bár pontos és megbízható adataink, az akkori zűrzavaros világnak és a hiányos adatszolgáltatásnak köszönhetően nincsenek – a földjükről, házukból elűzött, a kemény munkával megszerzett vagyonuktól megfosztott, kollektíven megalázott és ártatlan meghurcolt magyarországi németek számát 200 és 220 ezer közé teszik.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Emlékezők!
Most nézzük szűkebb környezetünket, Soroksárt és Csepelt! Sajnos, nagyon hiányos és pontatlan a tudásunk. Csepelen úgy tudjuk nem volt kitelepítés, volt viszont koncentrációs tábor, itt szemben velünk Királymajorban. Jól nyomon követhető rajta 20. századi hányattatásunk. Egy 1929-es Csepel térképen Királymajor egy kis, kezdetleges beépítésű terület. Valószínűleg kezdetben nem erre a célra alakították ki. De a koncentrációs tábor első őrizetesei a Tanácsköztársaság kommunista bűnözői voltak. Ezt követően lakó-funkciót töltött be, a trianoni döntés következtében elszakított területekről érkezőket helyezték ide. Később miután a betelepülteket áthelyezték Csepel község belsőbb lakóövezetébe, a zsidókat internálták ide, majd innen küldték őket a haláltáborokba. A szovjet megszállás után pedig a csepeli nyilasok kerültek ide. A II. világháború után pedig a németeket gyűjtötték itt össze. Sem létszámról, sem tényleges időtartamról nem tudunk. Viszont túlélőkről sincs tudomásunk. A szovjet megszállás Csepelen is együtt járt a „málenkij robot”-ra elhurcoltak tragédiájával. Csepelről kb. 300 embert hajtottak el gyalogosan.
A soroksári kitelepítésekről viszonylag többet tudunk. Innen összesen öt szerelvény indult el Németország amerikai megszállási övezete felé. A személyi motozás szigorúan meg volt tiltva, de több szemtanú is egybehangzóan állította, hogy a „partizánok” az emberektől az értékesebbnek vélt holmikat elvették. Az első szerelvény május 2-án Augsburgba, a második május 3-án Göppingenbe, a harmadik május 8-án Aalenbe, a negyedik május 11-én Böblingenbe, az ötödik pedig május 13-án Backnangba indult. A kitelepített soroksáriak 230 településen találtak új hazára. Ezzel egy egyedülálló magyarországi német nyelvsziget, melynek nyelve, szokásai, normái csak Soroksárra voltak jellemzők és a Magyarországon eltöltött több mint 200 év alatt alakultak ki, nagyrészt megszűnt.
A kitelepített soroksáriak számának meghatározása sem egyszerű feladat, és teljes biztonsággal erről sem lehet pontos adatokat mondani. A KSH névjegyzéke alapján a kitelepítettek száma 3898 fő, a családtagjaikat követő hazatérő hadifoglyok és kényszermunkára elhurcoltakkal együtt 5600-6000 fő. Az első két transzportnál németországi levéltári források alapján ismert, hogy az Augsburgba május 9-én megérkezett szerelvényen 967-en, a Göppingenbe május 12-én éjjel fél 2-kor befutott vonaton pedig 971-en kerültek Németországba. Ezekből az adatokból megállapítható, hogy egy-egy szerelvényen ezer alatti személy lett kitelepítve. A május 13-án indított szerelvényen vecsésiek is voltak, így az 1946 májusában kitelepítettek száma valószínűleg 4779, ami minden bizonnyal a vagonlistákon nyugszik.
Tisztelt Emlékezők! Tisztelt Német Nemzetiségű Honfitársaim! Tisztelt Soroksáriak, tisztelt Csepeliek!
Én azokkal értek egyet, akik azt mondják, nem szabad párhuzamot vonni a különböző népek, nemzetiségek múltbéli vagy akár jelenkori sérelmein, mert egy adott nemzetiség tragédiáját, csak a nemzetiséghez tartozók érezhetik át hitelesen. A nemzetiségen kívüliek csak szolidárisak és együtt érzőek lehetnek. A múltat azonban fel kell tárnunk, és meg kell ismernünk, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg a szenvedés.
Ezért a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alakalomból, mint Csepel polgármestere és országgyűlési képviselője fejet hajtok az ártatlan áldozatok előtt, és kezdeményezem, egy helytörténészekből álló munkacsoport létrehozását, a Csepelen és Soroksáron történtek felderítésére, dokumentálására és a közvéleménnyel, elsősorban a tanuló ifjúsággal való megismertetésére.
Köszönöm a figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak! Isten áldja közös hazánkat, Isten óvja közösségünket!
Áder János szombaton bejelentette, hogy április 6-án lesz a parlamenti választás.
A törvényt szerint a választás napját 70-90 nappal előre kell kitűzni. Áder már korábbban beszélt arról, hogy rövid kampányt szeretne. A választás a becslések szerint körülbelül 4 milliárd forintba fog kerülni.
Az idei választás nagyon sok tekintetben eltér az eddigiektől, a választók számára azonban nem tartalmaz sok újdonságot. Az eddigi 386 képviselő helyett csak 199 lesz majd a parlamentben: 106-an egyéni választókerületből, 93-an az országos listákról juthatnak be. A választás csak egyfordulós lesz, azaz április 6-án minden eldől.
A Nemzeti Választási Iroda a szavazás előtt 48 nappal mindenkinek értesítőt küld arról, mikor lesz a választás, és kinek melyik szavazóhelyiségben kell majd szavaznia. Mivel a parlament létszámának csökkentésével a választókerületeket teljesen újrarajzolták, nem biztos, hogy mindenkinek ugyanoda kell majd mennie szavaznia, ahol ezt eddig megszokta.
Február-március: a jelöltek aláírásokat gyűjtenek
A pártoknak most első lépésben be kell jelentkezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál, hogy jelöltet és/vagy listát akarnak állítani. Január 14-én az MSZP, az Együtt-PM, a Demokratikus Koalíció és a Liberálisok eldöntötték, hogy közös országos listát állítanak, az egyéni jelölteket pedig felosztják egymás között.
Bár a rendszer sokat változott, a jelöltállításhoz most is kell a választók ajánlása. A korábbankomoly visszaélésekre alkalmat adó ajánlószelvényes rendszer azonban megszűnt, helyette a jelölteknek támogató aláírásokat kell gyűjteniük. Az ajánlóíveket a választási iroda állítja ki, csak ez lesz hiteles.
A támogató alíírások összegyűjtésére a jelölteknek két hetük lesz a választás előtti 48. nap és 34 nap között. Egy jelölt indulásához most elég lesz csak 500 ajánlást összegyűjteni. Ezzel a kis pártok is viszonylag könnyen elindulhatnak a választásokon. Az aláírásokat az aktivisták nem gyűjthetik buszon, iskolákban, közhivatalokban, a rendészeti szerveknél és a kórházakban.
Újdonság lesz, hogy a választók az ajánlóívek közül akármennyit kitölthetnek, azaz akár támogathatják a körzetükben a fideszes és az ellenzéki jelölt indulását is. Egy jelöltre viszont értelemszerűen csak egy ajánlást adhatnak, és az ajánlás nem vonható vissza. Az érvényes ajánláshoz fontos, hogy mindenki felírja az ívre a személyes adatait is.
Jelöltek bejelentése, listaállítás
A választási eljárásról szóló törvény szerint a választásokon induló pártok legkésőbb a választás előtti 34 napig be kell jelenteni a jelöltjeiket az egyéni választókerületi választási bizottságnál. Az országos listát legkésőbb a szavazás előtti 33. napon kell bejelenteni. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 9 megyében plusz Budapesten, összesen legalább 27 egyéni jelöltet tud indítani. Az országos listát a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.
Elindulhat a kampány
A választási kampány az ajánló aláírások gyűjtésével egy időben kezdődik meg (hivatalosan a szavazás előtti 50. naptól). A listával rendelkező pártok fejenként 470 perc, azaz közel nyolc órányi hirdetési időt kapnak. A nemzetiségi listát állító jelölő szervezeteknek is lesz 130 percük reklámra. Mivel a tévécsatornáknak ingyen kell közzétenniük a hirdetéseket, biztosra vehetjük, hogy a pártok ki is fogják használni ezt a keretet.
Kampánycsend nem lesz. A kampány hivatalosan is a szavazás napján az urnazárásig tart. Annyi megkötés van csak, hogy a választás ideje alatt nem lehet majd a tévében hirdetni, illetve választási gyűlést tartani, illetve tilos lesz kampányolni a szavazókör bejáratától számított 150 méteren belüli közterületen. A törvény ugyanakkor nem tiltja az online kampányt ezen a napon.
A nemzetiségi lista
A kormány úgy próbálja megoldani a nemzetiségek parlamenti képviseletét, hogy 13 kisebbség számára lehetővé teszi azt, hogy nemzetiségi listát állítson. Erre külön lehet szavazni – de csak annak, aki előzetesen regisztrálta magát a nemzetiségi névjegyzékbe. Erre január elsejétől lehet regisztrálni levélben vagy online - a tájékoztatókat az év elején mindenki megkapta. Bárki vallhatja magát valamelyik nemzetiséghez tartozónak, így viszont regisztrációjával automatikusan kizárja magát az országos listára való szavazásból. Ebben az esetben tehát csak egyéni jelöltre és valamelyik nemzetiségi listára szavazhat.
A szavazás napja
Aki magyar állampolgár és itthon is él
Csak annyit kell tennie, hogy a választás napján elmegy és leadja szavazatát. Az Alkotmánybíróság döntése után az állampolgári szempontból is kifogásolható kötelező regisztrációt - bár áterőszakolhatta volna - végül elvetette a kormány.
Szavazni érvényes személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal lehet, emellett szükség lesz a lakcímkártyára vagy személyi azonosítóra is. Aki nem a bejelentett címe alapján akar szavazni, az a szavazás előtti péntek délután négyig benyújthatja átjelentkezési kérelmét a lakcímkártya szerinti választókerület választási irodájában.
Aki magyar állampolgár, van magyarországi lakcíme, de a szavazás napján külföldön van
Ők az adott ország magyar külképviseletén szavazhatnak.
Aki magyar (kettős) állampolgár, és nincs magyarországi lakcíme:
A határon túli magyarok csak úgy szavazhatnak, ha előbb regisztráltatják magukat a Nemzeti Választási Irodánál. Ehhez kérniük kell, hogy vegyék fel őket a választói névjegyzékbe. A kérelmet online vagy postán küldhetik el. Igazolniuk kell, hogy megszerezték a magyar állampolgárságot is. A mostani választáson az szavazhat, aki a választási regisztrációs kérelmét a szavazás előtti 15. napig eljuttatta a Nemzeti Választási Irodába. A határon túli magyarok a választásokon csak az országos listára szavazhatnak, egyéni jelöltre nem.
Két papír, két iksz
Miután azonosítottuk magunkat, a szavazás napján megnézik a nevünket a választói névjegyzékben, aláírjuk a jelenléti ívet, és két szavazólapot kapunk: az egyiken egyéni jelöltre, a másikon országos listára (vagy nemzetiségi listára) szavazhatunk. Szavazni iksszel vagy kereszttel lehet, a lényeg, hogy két egymást metsző vonalat rajzoljunk oda. Második forduló már nem lesz, áprilisban minden eldől.
forrás: Index
Nem volt értéke az emberi életnek a holokauszt idején, amikor megkülönböztették, üldözték a zsidóságot és 6 millió európai, ezen belül 600 ezer magyarországi áldozata lett a népirtásnak - mondta Deutsch László főrabbi a budapesti gettó felszabadításának 69. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen, pénteken a budapesti Dohány utcai zsinagógában.
A főrabbi hangsúlyozta: az anyagi károkat lehet pótolni, de az emberi veszteségeket soha, ezért "soha nem felejtjük mártírjainkat", a "maradék" - az életben maradtak - pedig Istent dicsőítik megmenekülésükért. Kitért a bibliai Jób sorsára is, ő több gyermekének elvesztése után újra tudta kezdeni az életét, és ismét lehettek gyermekei.
Mint mondta, az évforduló alkalmából örülhetnének, hogy 69 éve felszabadult a budapesti gettó, de a vészkorszak idején a többség odaveszett, "könyörtelenül meggyilkolták" őket. Ezért emlékezni és emlékeztetni kell a mártírokra, "akiket soha nem felejtünk", akiket embertelenül elhurcoltak otthonaikból és "lelketlenül, szívtelenül elpusztítottak". Ugyanígy emlékezni kell a "hős katonákra", akik lerombolták a gettó falait, és az embermentőkre is, akik életüket kockáztatták - állapította meg.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete elmondta: a fővárosi gettóban életben maradt 70 ezer zsidó ember, akiket a Vörös Hadsereg mentett meg, így a szovjet katonák jelentették a zsidóságnak a megmenekülést a náci pokoltól, s ezt a történelmi tényt nem lehet elvitatni. A magyar társadalomnak tudomásul kell vennie mindenkinek a fájdalmát, ezek közül egyet sem lehet kicsinyíteni - hívta fel a figyelmet.
A nagykövet rámutatott: a holokauszt 70. évfordulója alkalmas arra, hogy megbocsásson egyik fél a másiknak, a polgárok egymásra találjanak, "a társadalom kibéküljön önmagával", és felvegyék a küzdelmet az antiszemitizmussal. A nemzeti megbocsátást hátráltatja, ha valaki ideológiai okokból át szeretné íratni a történelmet, minden ilyen próbálkozás akadályozza a gyógyulást - jegyezte meg.
Vámos Tibor akadémikus arról beszélt, hogy az emlékezés "az élőknek szól és a jövőt alakítja". A történelemben visszatérő ciklussággal megjelennek a gyilkos indulatok, "a gonoszság ezer arca", ami a tudatlanságból és az irigységből fakad. A holokauszt idején "a bűnbakok ideológiája" állampolitikai szintre emelkedett, antiszemitizmusba és a háború elvesztésébe kergette az országot, s a deportálások 51 napja 20 ezer csendőr kíséretében ennek volt a végjátéka - emlékeztetett.
A megemlékezésen részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Fónagy János államtitkár, Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere, Alberto Bottari de Castello, a Vatikán magyarországi apostoli nunciusa, valamint a diplomáciai testület tagjai és több egyház képviselője is.
I. Építményadó
1.) Vonatkozó jogszabályok:
2.) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő épület, épületrész.
3.) Építményadó fizetési kötelezettség azt az adóalanyt terheli, aki az év első napján az építmény tulajdonosa, illetve aki az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult.
Vagyoni értékű jogok:
4.) Az adó alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
5.) Az adó mértéke:
Adóköteles a magánszemély tulajdonában lévő 16m2 – nél nagyobb alapterületű garázs illetve ha több garázs van a tulajdonában.
6.) Mentesül az adófizetési kötelezettség alól:
A műemlék épületek felújításához kapcsolódó adómentességek tekintetében a helyi adókról szóló törvény 13/A. §-ban foglaltak az irányadóak.
A kerület mezőgazdasági területén lévő nem lakás céljára szolgáló – hétvégi ház jellegű – építmények után az adómérték 50%-át kell megfizetni.
7.) Adófizetési kötelezettség a használatbavételi, illetve fennmaradás engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik.
Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az építményadó az adóhatóság részére benyújtott adóbevallás alapján kivetéssel kerül megállapításra, melyet két egyenlő részletben tárgyév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell teljesíteni – a határidők elmulasztása esetén késedelmi pótlék kerül felszámításra.
Adóbevallás határidőn túl történő benyújtása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.
Az építményadó fizetési kötelezettség elévülési ideje 5 év.
8.) Az építményadó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos változásokat tárgyévet követő év január 15-ig kell az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.
9.) Az építményadó fizetési kötelezettség megszűnik, ha az építmény eladásra vagy lebontásra kerül, illetve a funkciója megváltozik.
Az adókötelezettség tárgyév utolsó napjával szűnik meg, illetve ha az épület bontása az év első félévében történik, a második félévre vonatkozó adókötelezettség már nem kerül megállapításra.
II. Telekadó
1.) Vonatkozó jogszabályok:
2.) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.
3.) Telekadó fizetési kötelezettség azt az adóalanyt terheli, aki az év első napján a telek tulajdonosa, illetve az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult.
Vagyoni értékű jogok:
4.) Az adó alapja: a telek m2-ben számított területe.
5.) Az adó mértéke: 108,- Ft/m2
6.) Mentesül az adófizetési kötelezettség alól:
7.) Az adókötelezettség:
A telekadó az adóhatóság részére benyújtott adóbevallás alapján kivetéssel kerül megállapításra, melyet két egyenlő részletben tárgyév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell teljesíteni – a határidők elmulasztása esetén késedelmi pótlék kerül felszámításra.
Adóbevallás határidőn túl történő benyújtása esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.
A telekadó fizetési kötelezettség elévülési ideje 5 év.
8.) Az telekadó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos változásokat tárgyévet követő év január 15-ig kell az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.
9.) Az adókötelezettség:
belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése vagy mezőgazdasági művelésének megkezdése évének utolsó napján szűnik meg,
külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése évének utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy a tanyához tartozó földterület ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll,
a telek épülettel való beépítése félévének utolsó napján
szűnik meg.
III. Talajterhelési díj
1. Vonatkozó jogszabályok:
2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
Budapest-Csepel Önkormányzata talajterhelési díjjal kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 33/2012. (XI. 29.) önkormányzati rendelete. (Egységes szerkezetben a 39/2013. (XI. 28. önkormányzati rendelettel.)
Hatályos: 2014. 01. 01-től
2.) Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz.
Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
Amennyiben a kibocsátó évközben kötött rá a közcsatornára, abban az esetben a díjfizetési kötelezettség csak a rákötés napjáig áll fenn. A csatlakozásról szóló igazolást az adóbevalláshoz mellékelni kell.
3.) A fizetési kötelezettség a szolgáltatott, méréssel igazoltan felhasznált illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége után keletkezik.
4.) A talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon, önadózás útján a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a tárgyévet követő március 31-ig.
5.) Díjszámítás módja:
Díjfizetési alap x egységdíj x területérzékenységi szorzó
Díjfizetési alap: a felhasznált víz mennyisége a tárgyévben (m3)
Egységdíj: 2014. 01. 01-től 1.200 Ft/m3
Területérzékenységi szorzó: 3
6.) A díjfizetési alap csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
2013. évtől május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakra locsolási célú felhasználás miatt az adott időszakra jutó vízfogyasztás 10 %-kal csökkentett, korrigált mennyiségét kell figyelembe venni.
7.) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz.
A.) 2013. január 1-vel kezdődő kibocsátási időszakra díjmentesség illeti meg azt a lakossági kibocsátót:
Aki egyedül él és a bevallást megelőző három hónapban szerzett összes nettó jövedelme alapján számított egy havi átlagjövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét (71.250,- Ft).
Akinek a saját és a vele közös háztartásban élő személyekkel a megelőző három hónapban közösen szerzett összes nettó jövedelméből számított egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét (57.000,- Ft).
Akinek a saját és a vele közös háztartásban élő személyekkel a megelőző három hónapban közösen szerzett összes nettó jövedelméből számított egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresét (114.000,- Ft), továbbá a közcsatornára való műszaki rákötés az Fővárosi Csatornázási Művek által jóváhagyott rákötési tervvel igazoltan műszaki nehézségbe ütközik, minek következtében:
- gravitációs csatorna esetében a közterületi gerinccsatornára, illetve a házi bekötő csonkra történő rákötés, csatlakozás csak házi átemelő kiépítésével oldható meg.
- a rácsatlakozás érdekében 25 métert meghaladó hosszban lenne szükséges bekötő csatorna kiépítése. A csatornahossz számítása a telekhatáron belül, a telekhatártól számított 1m-től kezdődik, a végpontja pedig az épületbe történő becsatlakozási hely.
Díjmentességben részesülnek a jogi akadály elhárultáig mindazon kibocsátók, akik számára a közcsatornára való rákötés a közcsatorna felett futó útszakasz burkolatára vonatkozó építési, bontási vagy változtatási tilalom fennállása miatt nem lehetséges. A burkolatbontási tilalom fennállását a bontásra vonatkozó kérelem elutasítását igazoló hatósági határozattal kell bizonyítani.
A 2014. június 30. napjáig díjmentességben részesülnek mindazon kibocsátók, akik a számára a közcsatorna a COL4 fejlesztési ütem során 2013. január 1. után válik műszakilag hozzáférhetővé.
A díjmentességre vagy díjkedvezményre való jogosultság igazolásának kötelezettsége a kibocsátót terheli.
8.) A kibocsátónak a talajterhelési díjfizetési kötelezettség keletkezését, változását, illetve megszűnését 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatósághoz.
A talajterhelési díj fizetési kötelezettség elévülési ideje 5 év.
2013. évben az öregségi nyugdíj legkisebb összege: 28.500,- Ft.
IV. Gépjárműadó
A teljesítmény szerinti adóalap után a gépjármű mértéke a következő:
gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kW;
gyártási évet követő 4–7. naptári évben 300 Ft/kW;
gyártási évet követő 8–11. naptári évben 230 Ft/kW;
gyártási évet követő 12–15. naptári évben 185 Ft/kW;
gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kW.
Az adó alapja az autóbusz, a nyerges vontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya).
Az adó mértéke ezekben az esetekben az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:
a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 850 Ft;
az előző pont alá nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft.
Fontos!
Felhívjuk a tisztelt gépjármű-tulajdonosok figyelmét, hogy a gépjármű eladása esetében a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonosnak (a továbbiakban: átruházó) legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül be kell jelentenie, mert ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, akkor a korábbi tulajdonos (eladó) marad az adó alanya!
A meghatározott bejelentési mód a következő: a tulajdonjog-változásról készült külön jogszabályban meghatározott tartalmú teljes bizonyító erejű magánokiratot (adásvételi szerződés) a keltétől számított 8 napon belül be kell nyújtani a Budapest Főváros Kormányhivatala XXI. Kerületi Hivatala Okmányirodai Osztály (Szent Imre tér 3).
Továbbra is kell bevallást benyújtani, ha a gépjármű vagy annak tulajdonosa adómentes, ilyen például, ha az adó alanya mozgáskorlátozott vagy társadalmi szervezet, alapítvány, meghatározott mentességi feltételek fennállása esetében.
A gépjárműadó-fizetési kötelezettség megállapítása az okmányirodák által vezetett járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján történik.
A gépjárműadó alanya az, aki az év első napján a gépjármű tulajdonosaként, üzembentartójaként szerepel e hatósági nyilvántartásban.
Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
Internetes és papíralapú aláírás-gyűjtési kampányt indított a Fidesz a gyed extra megvédésére - jelentette be Pelczné Gáll Ildikó, a kormánypárt EP-képviselője.
A politikus hangsúlyozta, kezdeményezésük nemcsak az anyákról, az apákról és a nagyszülőkről szól, hanem "egész egyszerűen a jövőnkről".
"Nálunk a család áll az első helyen" - hangoztatta Pelczné Gáll Ildikó. Kiemelte: a gyed extrát az újra összeálló "Gyurcsány-koalícióval" szemben tartják szükségesnek megvédeni, mivel szerintük az eltörölné a Fidesz-kabinetnek ezt az intézkedését.Az EP-képviselő azt kérte, minél többen csatlakozzanak a Fidesz kezdeményezéséhez, "tekintélyes számú" aláírás összegyűlése esetén ugyanis határozatban védhetnék meg a gyed extrát az Országgyűlésben. Kiemelte, ebben az esetben nem fordulhatna elő még egyszer az, ami 2009-ben, amikor a megszorításokkal a családoktól vettek el.
Pelczné Gáll Ildikó közölte, az online aláírásgyűjtő ívet az acsaladazelso.fidesz.hu címen, míg a papíríveket a Fidesz székházában és irodáiban szignálhatják a támogatók.
Híradó.hu
Kerületi hírek, információk, sport, kultúra, civil élet, programok, rejtvények. Keresse lapunkat kéthetente a postaládájában.
