A reformáció a magyarságnak olyan nemzeti kincset adott, amely felekezetre való tekintet nélkül mindenkié - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Reformáció Emlékbizottság első ülésén, a Parlamentben.

A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából 2017-ben tartandó ünnepségeket előkészítő emlékbizottságnak a reformáció értékei közül a nemzetmegtartó szerepére is fel kell hívnia a figyelmet, mert az ország három részre szakadása idején a reformáció nélkül "a nemzeti életben maradás" aligha sikerülhetett volna - hangsúlyozta a kormányfő.

Fontos mai üzenete van annak is - folytatta -, hogy a magyar reformátorok a legjobb külföldi egyetemeken tanultak, de természetesnek tekintették, hogy utána visszatértek saját hazájukba, és itt szolgáltak.

Orbán Viktor szerint 500 évvel ezelőtt a reformáció válasz volt az akkori Európa egyre jobban mélyülő válságára is, a kontinensnek pedig "van mit tanulnia ebből a történetből", mert szellemi megújulás nélkül ma sem keveredhet ki a válságból.

Azt mondta, a méltó megemlékezés az 500. évfordulóról "önmagunk felé támasztott jogos igény", egyúttal helyesnek nevezte, hogy az állam és az egyházak közös testületben szervezik meg az ünnepi rendezvényeket.

Indoklásul a miniszterelnök úgy fogalmazott: Magyarország mindig akkor volt erős, a nemzet is akkor volt egységes és rendelkezett kellő önbecsüléssel, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházakat, különösképpen a történelmi egyházakat. "Ezt a szövetségesi hagyományt szeretnénk folytatni" - tette hozzá.

Orbán Viktor fontosnak tartotta emlékeztetni arra is, hogy "nem volt olyan nagyon régen", amikor még elnyomták az egyházakat, üldözték a vallást. Ezzel kapcsolatban idézte azt a "politikai bölcsességet", amely szerint "az egyház olyan üllő, amelyen sok kalapács elkopott már". "Bizony, mind a kalapács elkopott, mind a sarló kicsorbult, ezt jó észben tartanunk az ünnep előestéjén" - mondta a kormányfő.

Magyarországon a tüdőszűrést a tbc, a tüdőgümőkór visszaszorításának érdekében szervezték meg a múlt század közepén. A szűrővizsgálatok száma a hetvenes években érte el a csúcsát, amikor évente mintegy hétmillió lakos, gyakorlatilag a teljes felnőtt népesség részt vett tüdőszűrésen.

A tbc-s megbetegedések számának rohamos csökkenését követően, de főként a kilencvenes évektől lett alacsonyabb a szűrési aktivitás, de a korai, tünetmentes szakban kiemelt nagyszámú, köztük több mint félezer fertőző beteg időben elkezdett kezelése miatt még mindig jelentős népegészségügyi tényező a tüdőszűrés. Fontos érv a tüdőszűrés mellett, hogy a röntgenátvilágítással a tüneteket még nem okozó daganat is sokszor felismerhető, így a kezelés korán elkezdődhet, ami a gyógyulás esélyét jelentősen megnöveli.

2014. január 1-től megszűnt a járványügyi érdekből végzett kötelező lakosságszűrés, mely a megelőző évek megbetegedési adatai alapján került elrendelésre. Helyét a rizikócsoportok célzott vizsgálata vette át. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerést szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet 2.sz. mellékletében foglaltak alapján az ajánlott – térítésmentes! – szűrés lehetősége továbbra is megmarad: évente egy alkalommal a 40 éves kor feletti biztosított jogosult igénybe venni a felnőttkori szűrővizsgálatok keretében ajánlott térítésmentes szűrést. Szakmailag nem indokolt, ezért kérésre, csak orvosi javaslatra (beutalóval) végezhető el a 40 év alattiak szűrővizsgálata. Kivétel ez alól a munkáltató által egészségügyi okból kért szűrővizsgálat.

Dr. Boldizsár Györgyi

kerületi tisztifőorvos

Csepel testvérvárosából, Kielcéből háromtagú küldöttség érkezett Csepelre, az önkormányzattal történő stratégiai kapcsolatok együttműködésének megerősítésére. A lengyelországi Kielce Technology Park (KTP) képviseletében Szymon Mazurkiewicz igazgató, Joanna Rudawska és Dominik Kraska szakemberek folytattak szakmai tanácskozást, amelyen részt vett Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester, Werner Péter, a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

A megbeszélésen a KTP igazgatója elmondta: a csepeliek 2012-es látogatása óta technológiai parkjuk dinamikusan fejlődik, mely elsősorban gazdasági tevékenységekhez biztosít multifunkcionális területet a jövőbeli innovációk és az új technológiák terén tevékenykedők számára. Borbély Lénárd hangsúlyozta, hogy a kerületben főként az iparosítási koncepció modellje érvényesíthető.

A lengyel vendégek a három napos látogatás alkalmával prezentációkon vesznek részt, és ellátogatnak az egykori Csepel Művek gyártelepére is.

Búcsúzóul az alpolgármester Szymon Mazurkiewicznek Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere üdvözletét tolmácsolta és továbbította Wojciech Lubawski, Kielce polgármesterének jókívánságait.

Antal Zsuzsa

fotó: Tóth Bea

Kun Tamás a közelmúltban a sátoraljaújhelyi fegyházban töltötte tényleges életfogytiglani büntetését – tudtuk meg a börtönök rendjét ismerő forrásból. Valószínű, hogy Deme Gábor sincsen mindig a szegedi fegyházban, hanem egyik fegyházból a másikba utaztatják. Ennek oka az, hogy ne szokják meg és ne ismerjék ki túlságosan egy-egy fegyház szokásait. Azt is el akarják kerülni, hogy a fogvatartottak bizalmi kapcsolatba kerüljenek rabtársaikkal, illetve a fegyőrökkel.

Kun Tamás tényleges életfogytiglani, Deme Gábor pedig szintén életfogytiglani büntetését tölti többnyire a szegedi fegyházban azzal a halvány reménnyel, hogy 36 év múlva feltételesen szabadulhat. Demének még 31 éve van hátra, hiszen büntetésébe beleszámít az eddig letöltött öt esztendő. Leghamarabb 2045-ben szabadulhat.

Kun Tamás és Deme Gábor személyes körülményeiről aránylag kevés dolog tudható, mert személyiségi jogaikra hivatkozva nem járultak hozzá a közlésükhöz. Az azonban tudható, hogy nincsenek mindig Szegeden, hanem néhány hónapot más fegyintézetben töltenek. Így például megfordulhattak Sopronkőhidán is, ahol Kun korábban már több hónapot lehúzott.

Információnk szerint Kun Tamás és Deme Gábor is beilleszkedett a kemény fegyházélet rendjébe, rendkívüli esemény nem fűződik a nevükhöz. A fogvatartottak a hétköznapok egyhangúságát egyebek között azzal dobhatják fel, hogy megtanulnak kötni, hímezni, festeni, mások fülpiszkálókat válogatnak szét zsákszámra, esetleg apró állatokat gondozhatnak. A zárkában nincsenek egyedül, hanem hozzájuk hasonló kaliberű sorstársukkal vannak összezárva.

Bármely fegyházban is vannak, Kun és Deme külön zárkában található, de napközben, a maximum egyórás séta idején vagy a börtönfolyosón elvileg találkozhatnak. A zárkában nincsenek egyedül, de azt csak találgatni lehet, kivel osztják meg magányukat. Kun esetében 32 név jöhet szóba, akik Magyarországon jelenleg tényleges életfogytiglani büntetésüket töltik. Köztük lehet Péntek László, aki a pécsi rendőrlányt ölte meg, esetleg Szita Bence gyilkosai vagy a 90-es évek hírhedt mészárosa, Magda Marinko. Deme hasonló kaliberű emberekkel szívhatja cellájának levegőjét. Idejét többnyire tévézéssel tölti, de állítólag a hímzéssel is barátkozik.

A zárka szűk helyiségében egy asztal, stokiszerű szék, vaságy, lavor, ruhaszárító, 37 centiméteres tévé és egy vécé található. Reggel 5 óra 30 perckor van ébresztő, este pedig 22 órakor takarodó, amikor kintről lekapcsolják a villanyt. Napközben nem henyélhetnek az ágyon; az ébresztő után azonnal fel kell kelniük, kötelező a tisztálkodás, majd a zárka rendbetétele. Maguk mossák a ruháikat és sepregetnek össze a helyiségben. Idejük túlnyomó részét a zárkában töltik, de naponta legalább egy óra séta engedélyezett a fegyház udvarán, ha erre igényt tartanak. Napjában háromszori étkezés biztosított, az ételt a cellában fogyasztják el. Lámpaoltásig tévézhetnek, a könyvtárból könyveket kölcsönözhetnek és előfizethetnek újságokra. Internetet nem használhatnak, telefonálni pedig csak az engedélyezett kapcsolattartóval szabad. Havonta egyszer kaphatnak csomagot és szintén egy alkalommal látogathatják meg őket. A hozzátartozók általában 1-2 év múlva elmaradoznak, legtovább az anyák keresik fel gyereküket.

A szegedi fegyház különlegessége, hogy a fogvatartottak állatterápiában vehetnek részt, ha kiérdemlik. Ennek lényege, hogy az elítéltek a zárkájukban gondozhatnak apró állatokat, például tengeri malacot vagy hörcsögöt. Talán meglepő, de az életfogytiglani büntetésüket töltők között gyakorlatilag sosem fordul elő öngyilkossági kísérlet. Folyton abban bíznak, hogy csoda folytán – amnesztiával vagy azzal, hogy kiderül állítólagos ártatlanságuk – hamarosan kiszabadulhatnak.

Kun és Deme is egyfolytában reménykedik. Abban bíznak, hogy a strasbourgi bíróságnak elküldött beadványukat kedvezően elbírálják. Az ügyüket jól ismerő jogászok szerint azonban erre semmi esélyük sincsen.

Csarnai Attila

Ingyen nyelvórákkal segíti a kormány azokat, akik a hiányzó nyelvvizsgájuk miatt nem kaphattak diplomát - jelentette be a foglalkoztatásért felelős államtitkár. Czomba Sándor hozzátette: 3 milliárd forintot költ a kormány a képzésekre, amely tízezer fiatal számára teszi lehetővé, hogy letegye a nyelvvizsgát. Pályázni március elseje után lehet, a hónap végén már indulnak is a tanfolyamok.

Sokan munka mellett végezték el az egyetemet vagy főiskolát, ezért sem idejük, sem pénzük nem volt arra, hogy közben nyelvet is tanuljanak. Nyelvvizsga nélkül viszont hiába államvizsgáztak le, nem kaphattak diplomát. Többeknek ez a fizetésén is meglátszik.

Csaknem ötvenezren vannak Magyarországon olyanok, akiknek nyelvvizsga hiányában nincs diplomájuk. Ennek legtöbbször az az oka, hogy a felsőfokú tanulmányok befejezése után munka és család mellett már nem tudják vállalni a nyelvtanulás több százezer forintos költségét.

Nagy Zoltán, a Katedra Nyelviskola  ügyvezető igazgatója a Duna Híradónak elmondta: egy középfokú nyelvvizsgáig eljutni 5-600 ezer forintba kerül, ha valakinek nagyjából alapfokú nyelvtudása van, akkor körülbelül 250-300 ezer forintból oldható meg.

A foglalkoztatásért felelős államtitkár szerdán bejelentette: ingyenesen szerezhetik meg a következő másfél évben a középfokú angol, vagy német nyelvvizsgát azok, akiknek csak ez hiányzik a diplomájukhoz. A Diplomamentő programra három milliárd forintot különítettek el, amiből mintegy tízezer fiatal tanulását tudják támogatni. Czomba Sándor szerint erre azért van szükség, mert a diplomásoknak sokkal jobbak az esélyei a munkaerőpiacon.

Az NGM államtitkára a Duna Híradónak elmondta: a diplomások körében 6 százalékos  munkanélküliségi ráta, míg általában a fiatalok között 26 százalék körül van, vagyis egyértelmű, hogy munkaerő-piaci szempontból is előnyös, ha diplomás valaki.

Az ingyenes képzésre azok pályázhatnak majd, akik már leállamvizsgáztak és nincs hallgatói jogviszonyuk, alapfokon beszélik az angolt, vagy a németet és legfeljebb 35 évesek. A gyesen, vagy gyeden lévők esetében nincs korhatár. Elbíráláskor előnyt élveznek majd a regisztrált álláskeresők. 

Pályázni interneten keresztül lehet majd március elsejétől, a képzések pedig március végén kezdődnek.

A Móra Ferenc Általános Iskola kis tanulói zenével és verssel köszöntötték  január 22-én szerdán, a kora délután kiállító Ganevné Székely Katalint. A gyöngyfűző népi iparművészt megnyitóbeszédében, Kovácsné Bárány Margit pedagógus röviden így mutatta be: ”Kati néni óvónő volt Halásztelken. Tagja lett az ottani bábcsoportnak, amely magyar népmeséket adott elő. A mai napig is fellép a Bel Canto nevű énekegyüttessel. Hobbija a gyöngyfűzés, amelyet mint itt is látható mesterfokon űz és nem véletlen, hogy őt választották a Magyar Gyöngy Egyesület elnökévé. Gyönyörű kertje van, ahol olyan fák teremnek gyümölcsöt, amelyek sajnos már más helyen nem találhatók.”

A kiállítását bemutató művész természetesen mi másról, mint a gyöngyfűzésről beszélt, kis hallgatóinak. „Nagyon fontos, hogy megismerjük a történelmét. Sajnos nagyon kevés írásos, illetve képi anyag maradt fent, így inkább szájhagyományok és „továbbvitel” alapján tudhatunk erről a csodálatos mesterségről. Hagyományait Dél-Dunántúlon, Somogy és Tolna megyében kereshetjük. A fűzés egyedi az egész világon, hiszen a többi országéval ellentétben, mi vízszintesen fűzünk. Természetesen ezt mindig asszonyok végezték, akiknek gyorsan járt a kezük. A gyöngyfűzésük illet a ruhájukhoz attól függően, hogy templomba vagy bálba mentek. Az elkészítés milyensége attól is függ, hogy aki majd viselni fogja hány éves. A nyakbavetőt, amely vállig ért a menyasszonyok hordták, a fürtöst pedig a szüretelők vették fel. Az üveggyöngyöket, amelyeket Csehországból és Olaszországból kapunk az öt alapszínnel – kék, zöld, arany, fekete, bordó-, dolgozzuk fel. Szeretném, ha a gyöngyfűzés is ugyan olyan Hungaricum lenne, mint megannyi kiváló magyar termék.”

Az előadás végeztével, Mikus Judit igazgatónő virággal kedveskedett a kiállító művésznek, akinek – mint elmondta -, kedvenc idézete: Az igazat érteni, a szépet érezni, a jót gyakorolni kell. (Bolyai János), ott „marad” február 14-e után is, az iskola falán.

A hivatalos megnyitó végeztével gyerekek (természetesen inkább a lányok), fogták körül Kati nénit és kérlelni kezdték, hogy felpróbálhassák a remek gyöngykollekciókat. Dolgoztak a fényképezőgépek és a mobiltelefonok, hogy a kis nebulók másnap eldicsekedhessenek az osztálytársaknak és megmutathassák rajtuk a csodálatos mesterműveket. A közel száz alkotást, például a Váraljai rojtost, a Nagykrizát, a Sárközi kétszer csavartat, a Decsi virágost vagy a nyakbavetőket, február 24-ég lehet megtekinteni.

Czapp József

fotó: Halászi Vilmos

A Magyar Kultúra Napja alkalmából a Kölcsey Ferenc Általános Iskola tantestülete és diákjai megemlékezést tartottak január 22-én. Az intézmény húsz éve választotta névadójának Kölcseyt.

A Himnusz szavalata után az iskola bejáratánál lévő Kölcsey emléktáblánál koszorút helyezett el Málek István intézményvezető, dr. Fazekas Lászlóné, az iskola volt igazgatója, a csepeli önkormányzat képviseletében Sallai Tibor, a tanulók és a Szülői Munkaközösség képviselői.

Ünnepi beszédében Majorné Szekeres Edit magyar-dráma tagozatos pedagógus hangsúlyozta: „Húsz éve, amikor méltó nevet kerestünk iskolánknak, Kölcseyre esett a választásunk. Emberi tartásával, a haza, a magyar nyelv iránti tiszteletével és alázatával, a tudás utáni olthatatlan vágyával olyan örökérvényű példa iskolánk tanulói és tanárai számára, melyet vállalni és továbbadni nemes feladat. Azóta fogadalom köt bennünket rendíthetetlenül továbbvinni szellemiségét.”

Az ünnepség az aulában folytatódott, ahol a tanulók zenés irodalmi műsorral emlékeztek Kölcseyre. A róla készült szobor előtt is koszorút helyeztek el a résztvevők.

Antal Zsuzsa

A korcsolyázás friss levegőt, egészséges mozgást és jó mulatságot jelent gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt – és nem csak a hosszúra nyúlt téli szünet idején. Csepel központjában, a Szent Imre téren tavaly november végén felállított jégpályát január elejéig több százan keresték fel.

A kicsik cseperedésével a szülőknek nagy élményt, igazi családi programot nyújtott a közös csúszkálás, annál is inkább, mivel a korcsolyázás általában minden korosztálynak javasolt. A szabadtéri sport előnyére írható, hogy növeli a szervezet betegségekkel szembeni ellenálló-képességét, és segíti a tanulási készségeket. Mindenképpen érdemes tehát még egy bő hónapig felkeresni a csepeli jégpályát.

Kata korcsolyát talált a karácsonyfa alatt, aminek jobban örült, mint bármilyen más játéknak. „Anyukám az elmúlt években több alkalommal elhozott korizni. Eddig mindig kölcsönöztük a korcsolyát, azzal tanultam meg egyedül siklani, és most már a sajátommal forogni is tudok párat. Szeretek ide kijárni, jó a hangulat, néhány osztálytársammal találkozhatok” – osztotta meg lapunkkal élményeit interjúalanyunk.

Az első esések

Természetesen három évvel ezelőtt Kata sem úszta meg kisebb esések nélkül. Minden kezdet nehéz, erre bizony számíthatunk az elején. Fontos, hogy ne erőltessük, és ne vegyük el gyermekünk kedvét, hanem – a szakedző javaslata szerint – az ő tempójához igazodjunk. Nincs abban semmi rémisztő, ha néha elesünk, ez is a korcsolyázás része. Ha már az első lépésen, az esésből való felállás megtanulásán túl vagyunk, akkor jöhet a lényeg, a saját egyensúlyunk megtalálása. Segítségünkre az oktatók lehetnek, akiktől szakszerűen megtanulhatjuk a könnyed jégen csúszást és az esés-kelés fortélyát.

A csepeli jégpálya előreláthatólag február közepéig várja látogatóit.

anzsu -

Egyszerre akár 100 ezer külhoni és hazai diák szavalhatja együtt a Himnuszt a magyar kultúra napján. Szerdán reggel 10 órától az internet segítségével kapcsolódnak össze a versmondók. Az eseményt a közmédia több hazai és külföldi helyszínről is élőben közvetíti.

Kedden főpróbát tartottak a pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskolában. A Himnuszt gyakorolták, szerdán ezzel indul ugyanis az Együtt Szaval a Nemzet akció.
Ügyelni kell a ritmusra, hiszen a szervezők reményei szerint több mint 15 ezer intézmény 100 ezer diákja kapcsolódik be a közös versmondásba. A csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában 52 nyolcadikos diák szavalja majd a nemzeti himnuszt.

„Számomra nagyon fontos, és nagyon-nagy élmény lesz, hogy együtt szavalhatunk így a magyarországi gyerekekkel” – nyilatkozta a Híradónak kedden Zakariás Adrienn.

A szabadkai diákok is gyakoroltak, hogy a magyar kultúra napján együtt szavalhassanak a világ minden táján élő társaikkal.

„A magyartanárnőnktől hallottunk erről a kezdeményezésről, amit az egész osztály nagyon szívesen vállalt. Másodikos korunkban tanultuk már a himnuszt, szóval ma csak a közös szavalást kellett gyakorolnunk” – fogalmazott Badócsi Beáta.

Szerdán délelőtt 10 órától indul Jordán Tamás irányításával a közös versmondás a Budajenői Általános Iskolában. A világ számos pontján verselőket interneten kötik majd össze.

„A diákok leülnek egy tornateremben, és az én intésemre mondják a verset. Ezt minden iskolában a csatorna segítségével látják. Projektorral ki tudják vetíteni, tehát ugyanazt nézhetik elvileg minden iskolában, mint amit a budajenői gyerekek” – magyarázta Jordán Tamás Kossuth-díjas színész-rendező.

„Erdély is ott ragyog szent korona fényén, Erdély is énekel karácsony estéjén” – Bálint Anita különleges verssel készül a magyar kultúra napjára, hiszen az iskoláknak szerdán arra is lehetőségük lesz, hogy más szavalatokat is feltöltsenek egy videómegosztó portálra.

Verseket április 11-ig, a magyar költészet napjáig lehet feltölteni. A legnézettebb videók készítői jutalmakat kapnak.

A Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar 2014-ben újabb nagy dobásra készül. A méltán népszerű csepeli együttes tagjai stúdióban töltik az újesztendő első hétvégéit: a csapat ugyanis második hanghordozójának zenei anyagát rögzíti.

A Péntek János karmester vezette társulat korábban már nagy sikert aratott „Magyar tájakon” címet viselő cd-jével, amelyen több műfajt is kitűnően szólaltattak meg fúvós hangszereken, és a zenei stílusok változatosságára sem lehetett panasz. Az új albummal kapcsolatosan gyakorlatilag ugyanez elmondható, ám zenei világát tekintve teljesen más tájakra kalandozik a zenekar, akik ezúttal is neves szólisták közreműködésével készítik a felvételeket. A csapat munkájában természetesen ezúttal is részt vesznek az Egressy Béni Református Művészeti Középiskola és a Fasang Árpád Zeneiskola növendékei, tanárai.

Anélkül, hogy „lelőnénk a poént” ottjártunkkor éppen a New York, New York című világslágert rögzítették a stúdióban, természetesen Péntek János karnagy irányításával (akivel a Csepeli Hírmondó következő számában olvashatnak hosszabb beszélgetést- a szerk.) és a fegyelmezett munkának köszönhetően már hét számot is sikerült rögzíteni a leendő album hanganyagából. A csepeli önkormányzat támogatásával készülő hanghordozó várhatóan már tavasszal elérhető lesz a nagyközönség számára is.

Légrádi G.
Fotó: Tóth Bea