A Nemzetközi Holokauszt Emléknapja alkalmából egész napos ünnepi megemlékezéseket és kulturális műsorokat rendezett Csepel Önkormányzata.

A Csete Balázs Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolában kezdődött Radnóti Miklós nyolcórás versmondó nap ünnepélyes megnyitóján Kormosné Laboncz Johanna intézményvezető köszöntötte Németh Szilárd országgyűlési képviselőt, Csepel polgármesterét, Borbély Lénárd országgyűlési képviselőt, alpolgármestert, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármestereket, Tóth János tankerületi igazgatót, Mérey Ritát, a Fővárosi Szakképzési Osztály képviselőjét, az iskolák intézményvezetőit és a megjelent vendégeket.

Az ENSZ közgyűlése 2005-ben január 27- ét a holokauszt nemzetközi évévé nyilvánította. 1945-ben ezen a napon szabadult fel az auschwitz-birkenaui legnagyobb és leghírhedtebb haláltábor. A náci rezsim által irányított népirtás mintegy hatmillió emberáldozatot követelt – hangzott el a Csete szakközépiskola intézményvezetőjének megemlékezésében.

Németh Szilárd ünnepi beszédében az áldozatokra emlékezett: „Nekünk, magyaroknak különös számvetést kell tennünk. El kell gondolkodnunk azon, hogyan jutott Magyarország erre a rossz sorsra. Mit jelent nekünk az a négy és ötszázezer közöttire becsült áldozat hiánya, akik a haláltáborban pusztultak el. Azok a családok, akik megszenvedték ezt a korszakot, akik elvesztették szeretteiket. A gyász és fájdalom mellett hatalmas veszteség ez a magyar nemzetnek. Csepelről 960 embert vittek el, s mindössze hatvanan élték túl. Csepelen nem volt olyan zsidó család, akit teljes egészében el nem tüntettek volna, vagy akinek valakije nem veszett volna oda a haláltáborokban” – tette hozzá a polgármester, majd felidézte a Weiss család történelmét.

Németh Szilárd bejelentette, hogy a csepeli önkormányzat ösztöndíj pályázatot hirdet végzős egyetemisták részére, hogy kutassák fel Weiss Manfréd családjának és egykori gyárának történetét. Ezután az országgyűlési képviselő felolvasta dr. Fónagy János államtitkár emlékező beszédét, aki távollétében magyar kormányt képviseli a mai napon Auschwitz-Birkenauban.

Az ünnepségen Csercsa Attila diák meggyújtotta a tisztelet jegyében égő jelképes örökmécsest, mely azt szimbolizálja, hogy soha többé népirtás ne legyen a világon. Radnóti portréja előtt a csepeli diákság nevében helyezett el koszorút Faragó Barbara és Erdélyi Fanni, majd a kerületi diákok egy-egy szál virágot.

A holokauszt és Radnóti Miklós tiszteletére rendezett versmondó napot a Fasang Árpád Zeneiskola hangszeres játéka nyitotta meg. Az ünnepi műsor Kocsis Gyöngyi tolmácsolásában Radnóti Miklós Nem tudhatom című versének szavalatával folytatódott, amit megható verssorok követtek. A Budapesti Zsidó Hitközség Dél-Pesti Körzetének nevében a résztvevőket köszöntő Béke Mirjam saját költeményét adta elő, melynek címe: "Egy holokauszttúlélő gyermekének fohásza", melyet negyven évvel ezelőtt 23 évesen írt a haláltábort megjárt édesanyjához.

Az ünnepi megemlékezések a Nefelejcs utcai izraelita temetőben folytatódtak, ahol Fináli Gábor vallási vezető mondott beszédet: „Idén tavasszal lesz 70 éve, hogy Magyarországon is utolérte a zsidóságot az Európában sokak által nekik szánt sors. A magyar zsidóság kétharmadát a saját államuk mészároltatta le a szövetségesével, a fennmaradó tízezreket sajátkezűleg gyilkolták meg a Dunába lökve vagy a keleti fronton munkaszolgálatosként embertelen körülmények között. Senki sem okolja Magyarországot önmagában, hiszen a gyűlölet uniójához csatlakozott, amit sok ellentét mellett egy közös érdek tartott össze a zsidóság gyűlölete és a zsidókérdés megoldása. Ukránok, litvánok, szlovákok, norvégok, lettek, hollandok, osztrákok, franciák, románok tízezrei, százezrei meneteltek együtt egy faji felsőbbrendűségtől fűtött vérorgiába ezzel kívánva elhozni egy új világot. Zagyva filozófiájuk, neopogány teológiájuk, melyet a sovinizmus és a rasszizmus azt megelőző száz éve teljesen torzzá tett emberáldozatot követelt, emberek millióit” – hangsúlyozta a vallási vezető.

Az auschwitz-birkenaui haláltábor 70. évfordulójának felszabadulásakor a Nefelejcs utcai izraelita temető emlékműveit megkoszorúzták a csepeli városvezetők, Fidesz-KDNP képviselői és a résztvevők a kegyelet köveivel és mécsesekkel rótták le kegyeletüket.

A holokauszt megemlékezések következő helyszínén a Petőfi téri Szamos Mátyás Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola emléktáblájánál koszorút helyezett el a csepeli önkormányzat elöljárói, az intézmény képviselői, a Fidesz-KDNP küldöttei, az MSZP csepeli képviselői, valamint Kerényi András, a Budapesti Zsidó Hitközség Dél-Pesti Körzetének elnöke.

A Salgótarjáni úti izraelita temetőben Weiss Manfréd síremlékénél néma főhajtással rótták le kegyeletüket a csepeli városatyák és a megjelent tiszteletadók. A XXI. kerületi önkormányzat nevében a sírhelynél koszorút helyezett el Németh Szilárd polgármester.

A délelőtti események a Weiss Manfréd úti emlékmű megkoszorúzásával zárultak, ahol a csepeli városvezetők, a Fidesz-KDNP képviselői és a Budapesti Zsidó Hitközség Dél-Pesti Körzetének emlékezői tisztelegtek.

A holokauszt emléknapi rendezvények a Jedlik Ányos Gimnáziumban folytatódtak, ahol Radnóti-emlékműsort adott Bálint András színművész. Este 18 órakor a Radnóti Miklós Művelődési Házban Huzella Péter előadói estjét tekinthetik meg az érdeklődők.

Antal Zsuzsa

Fotó: Halászi Vilmos

Magyarország ígéretes és szép jövő előtt áll – jelentette ki Orbán Viktor az Országházban rendezett ünnepélyes díjátadón.

Orbán Viktor kitüntetéseket adott át a 2013. évi Nemzetközi Diákolimpián eredményesen szereplő diákok, csapatvezető és felkészítő tanáraik tiszteletére adott ünnepségen az Országház kupolatermében.

Ünnepi beszédében Orbán Viktor aláhúzta, a diákolimpiákon elért sikerek azt bizonyítják, hogy a sokszor lesajnált magyar oktatási rendszer még mindig képes lépést tartani a világ élvonalával. A kormányfő szerint a kérdés az, hogy ma kényelmesen baktathatunk-e, vagy szaporáznunk kell a lépteinket ahhoz, hogy megőrizzük az előkelő helyünket. Úgy látom, Magyarországon egyetértés van abban, hogy a poroszkálás lehetőségei kimerültek, ideje lejárt – tette hozzá. A miniszterelnök hangsúlyozta, a diákolimpián jól szereplő fiatalok példája a legerősebb érv amellett, miszerint ha eredményt és sikert akarsz, nem hagyatkozhatsz az unott, napi rutinra.

" TÍZ ÉVE NEM VOLT OLYAN, HOGY NŐTT VOLNA A FIATALOK ÉS A NŐK FOGLALKOZTATOTTSÁGA HAZÁNKBAN."

Orbán Viktor beszédében arra is emlékeztetett, az elmúlt száz évben nem volt könnyű Magyarországon élni; minden nemzedék legalább egyszer nyakába vette a világot, tanult, dolgozott, lehúzta a maga diák-és inaséveit külföldön. Minden nemzedék feltette magának a kérdést: van-e értelme hazajönni, és hazahozni a kint szerzett tudást. "Én hazajöttem, de éppen azt a célt tűztem ki magam elé, hogy Magyarországot, ha törik, ha szakad, olyan országgá tegyük, ahová haza lehet jönni, sőt ahová érdemes is hazajönni" – fűzte hozzá a kormányfő. Kapjon és találjon lehetőséget minden fiatal Magyarországon – jegyezte meg.

A miniszterelnök ünnepi beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy tíz éve nem volt olyan, hogy nőtt volna a fiatalok és a nők foglalkoztatottsága hazánkban. Ez biztató jel önök számára is – mondta a kormányfő a díjátadón jelenlevő fiataloknak. Magyarország előnyére változott, ma kiáll magáért, megvívja a vitákat, és ha kell, összefog és cselekszik. Összefogás szükséges, ha árvizet akarunk kivédeni, növekedést beindítani, ha munkahelyeket akarunk teremteni – fogalmazott. Hozzátette: a diákolimpián eredményesen szereplő fiatalok sikeréhez is össze kell fogni a diákoknak, a tanároknak, és a szülőknek. Ha önök nem bíztak volna magukban és az összefogás erejében, ma aligha lehetnének itt – jegyezte meg.

Örülök, hogy végre kezd megjönni a magyarok önbizalma, helyreáll az önbecsülésünk, és így egyre több biztatást, reményt és inspirációt tudunk adni a fiataloknak is. Magyarország – és vele önök is – ígéretes és szép jövő előtt áll – fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő szerint izgalmas és lelkesítő korszak előtt áll Magyarország és egész Európa. Orbán Viktor meggyőződése, hogy egy felívelő korszak következik hazánk, és Európa életében is; a magyar szellem és tudás számára komoly lehetőségek nyílnak meg. Az egész világ, és abban Európa is megújulásra szorul, és ezeket a változásokat az idő ki is fogja kényszeríteni. Ilyen változások idején a világot mindig azok viszik előre, akik új utakat keresnek. Ha valamiben, akkor az új utak keresésében mi, magyarok mindig jeleskedtünk – jegyezte meg a miniszterelnök.

A kormányfő azt kívánta a diákoknak, hogy legyenek a nyughatatlan, felfedező magyar szellem továbbvivői, Magyarország és a magyar nemzet nagyságának képviselői. Ha így lesz, akkor önök – ahogyan az alkotmány írja – ismét naggyá teszik majd Magyarországot – zárta ünnepi beszédét Orbán Viktor.

(fidesz.hu)

Leghamarabb április elsejétől tud csökkenni a gáz ára, mert a parlamentnek februárban kell elfogadnia a törvényt, a villamos energia ára pedig szeptemberben mérséklődik újra, mert „picit várunk, hogy a piaci árak alakulása utolérje azt a mértéket, amit szeretnénk” – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője az M1 Ma reggel című műsorában. A távhő ára a következő fűtési szezon kezdete előtt csökken – tette hozzá.

Rogán Antal szombaton jelentette be, hogy háromlépcsős idei rezsicsökkentésről nyújt be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a Fidesz-KDNP. Ennek alapján a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökken. A politikus az M1 adásában kijelentette: ellentétben a Gyurcsány-koalíció korszakával, amikor akkor is emelkedett az ár, amikor a világpiacon csökkent, „mi arra törekszünk, hogy ne legyen profit az árakban (…), amikor pedig az várható, hogy csökken a beszerzési ár, akkor azt az emberek meg is kapják.” Hozzátette: a Fidesz előkészíti a nonprofit közműszolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot, de az arról szóló döntést „csak a választók erősíthetik meg”.

„Van két gondolkodásmód ma Magyarországon. Az egyiket az újjáalakuló-félben lévő Gyurcsány-koalíció képviseli, annak mindenféle politikusával. Ők 2002 és 2010 között azért emelték durván az árakat, (...) mert profitot akarnak előállítani a külföldieknek az árban. Mi pedig úgy gondolkodunk, hogy ez egy nonprofit tevékenység, és ha nincs profit az árban, akkor lehet ezt alacsonyan tartani" – fogalmazott.

Mindenki tudja, hogy szükség van atomerőműre, a vihar csak a választási kampány miatt van – jelentette ki kérdésre válaszolva Rogán Antal. A frakcióvezető emlékeztetett: a szocialisták 2009-ben és 10-ben teljes mellszélességgel támogatták az atomerőmű megújítását és bővítését. Ők is azt mondták: olcsó villamos energiát csak Paks tud előállítani – idézte fel Bajnai Gordon kijelentését, Mesterházy Attila pedig arról beszélt, hogy kell a bővítés és az sok ezer magyar munkahelyet fog teremteni – emlékeztetett Rogán Antal. „Nem mi fordítottunk álláspontot, ők voltak azok, akik 2009-ben benyújtották a határozatot a bővítésről, mi a parlament döntéseit csak végrehajtottuk, és előkészítettük, hogy ténylegesen elindulhasson a beruházás” – hangsúlyozta.

Az ország ma energiaimportőr, függ attól, hogy külföldről milyen áron tud villamos energiát vásárolni, az atomenergia ugyanakkor az egyik legbiztonságosabb előállítási mód, Magyarországon pedig megvan a kellő tudás és tapasztalat – emelte ki.

A devizahitelesekről szólva Rogán Antal megismételte: az árfolyamgát lehetősége mindenki előtt nyitva áll, és továbbra is javasolja, hogy az érintettek lépjenek be a rendszerbe. Hangsúlyozta: bármilyen megoldás is születik a devizahitelesekre vonatkozóan, az ugyanazokkal a feltételekkel érvényes lesz az árfolyamgáton belül lévőkre is.

"Úgy tűnik, a bankok át akarják verni az embereket" 

Nincs újabb döntés az ingyenes készpénzfelvétellel kapcsolatban, az összeg esetleges emeléséről, bár a téma felmerült a Fidesz-KDNP frakcióülésén – erről Rogán Antal a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt. Úgy tűnik, hogy a bankok át akarják verni az embereket – jelentette ki –, a bankautomaták jelentős részét ugyanis úgy állították be, hogy azok legfeljebb 40-50 ezer forintot tudjanak kiadni. Ez teljesen nyilvánvaló átverés, amit nem szabad engedni – hangsúlyozta. A 150 ezer forinthoz való ingyenes hozzáférést meg kell oldani, „és ha bankok nem hajlandók maguktól, akkor fogjuk őket kötelezni erre” – mondta a frakcióvezető a 180 percben.

Felhívással fordult a magyarországi rádiók és televíziók szerkesztőségeihez a köztársasági elnök a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából. Áder János közleményében azt írta: az auschwitz-birkenaui haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel, és bár Auschwitz sok száz kilométerre van hazánktól, mégis a magyar törtelem része, hiszen csaknem félmillió honfitársunk embertelen gyötrelmeinek, megaláztatásának és halálának helyszíne volt. Az államfő ezért arra kéri a magyarországi rádiók és televíziók szerkesztőségeit, lehetőségeik szerint segítsék elő, hogy január 27-én este 7 órakor a holokauszt 70. évfordulója alkalmából 70 másodperces néma gyásszal közösen emlékezzünk meg ártatlanul elpusztított honfitársainkról. A közmédia csatlakozik Áder János köztársasági elnök felhívásához, amely itt olvasható:

Az auschwitz-birkenaui haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel az első ukrán front katonái. Az Egyesült Nemzetek Szervezete e napot a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Auschwitz, bár sok száz kilométerre van hazánktól, mégis a magyar törtelem része. Ez a haláltábor közel félmillió honfitársunk embertelen gyötrelmeinek, megaláztatásának és halálának helyszíne volt. Hetven évvel ezelőtt, hazánk 1944-es német megszállását követően a náci helytartók és a velük kollaboráló magyar állami szervek közreműködésével beteljesülni látszott Hitler náci Németországának akarata. Alig fél év leforgása alatt könyörtelenül végrehajtották a gettósítást, és deportálták szinte a teljes vidéki magyar zsidóságot.

Soha nem felejthetjük el, hogy abban a hetven esztendővel ezelőtti tragikus évben halálvonatok végeláthatatlan sora indult el magyar területekről a náci koncentrációs táborokba. Mint ahogy soha nem feledhetjük el azt sem, hogy ha a háború menete a hitleri Németország és nyilas kiszolgálói szándékai szerint alakul, a gettókba zsúfolt honfitársaink további százezreire is ugyanez a sors várt volna. A magyar zsidók tragédiája egész politikai nemzetünk fájdalma és pótolhatatlan vesztesége.

Ezért felhívással fordulok a magyarországi rádiók és televíziók szerkesztőségeihez, arra kérve őket, hogy a maguk lehetőségei szerint segítsék elő, hogy 2014. január 27-én este 7 órakor a holokauszt 70. évfordulója alkalmából 70 másodperces néma gyásszal közösen emlékezzünk meg ártatlanul elpusztított honfitársainkról. Legyen ez a csend közös gyász, a halálba taszított honfitársainkért érzett közös fájdalmunk csendje. Az ártatlan gyermekek, idősek, nők és férfiak százezrei előtti tiszteletadásunkkal juttassuk kifejezésre nemzetünk egységét és eltökéltségét abban, hogy a szabad és demokratikus Magyarország polgárai semmiféle közösséget nem vállalnak semmilyen emberellenes eszmével vagy ideológiával, sem azokkal, akik a XX. századi történelmünk során a magyar állam nevében követtek el jóvátehetetlen bűnöket saját honfitársaikkal szemben.

Hiszem, hogy a néma tiszteletadás közös csendjének ereje hozzájárul ahhoz, hogy felismerjük egymásban a jót, és közösen ítéljük el a rosszat.

Áder János
Magyarország köztársasági elnöke

A kerület olyan programon dolgozik, amely a szolgáltató, az önkormányzat és a fogyasztó együttes tehervállalásával szabadítaná meg az embereket a nyomasztó adósságtól - jelentette be a rezsicsökkentést ellenőrző parlamenti munkacsoport elnöke az M1 A Lényeg című műsorában.

A Fidesz frakcióülése után szombaton bejelentették: újabb 6,5 százalékkal csökken áprilistól a gáz ára, amit néhány hónappal később a villamos energia 5,7 és a távfűtés árának 3,3 százalékos mérséklése követ. Az áprilisi immár a gáz árának harmadik mérséklése: az eredeti ár 2013 januárjától 10, novemberétől újabb 10 százalékkal csökkent, aminek eredményeként a 2012. év végi 136 forintról 122, majd 108 forintra esett, most pedig 101 forintra mérséklődik majd. Ez hat évvel ezelőtti árszintet jelent. Az előző rezsicsökkentés eredményeként 240 milliárd forint maradt a polgárok zsebében. Szájer József EP képviselő egy vidéki rezsifórumon azt mondta, ez pontosan annak az egyhavi fizetésnek vagy nyugdíjnak felel meg, amelyet a korábbi szocialista kormányok elvettek az emberektől.

Egyhavi nyugdíj, egyhavi jövedelem jön vissza

A rezsicsökkentést ellenőrző parlamenti munkacsoport elnöke az M1 A Lényeg című műsorában vasárnap este megerősítette: az rezsicsökkentés harmadik fázisával sikerül elérni, hogy azt az egyhavi nyugdíjat, egyhavi jövedelmet, amelyet az egyébként az energiaárakat folyamatosan emelő Gyurcsány-kormány annak idején elvett az emberektől, most vissza lehet adni nekik. Németh Szilárd hozzátette: mindez törvényszerűen együtt jár majd a közműpiac alapos átalakításával, ahol a szabályokat, árakat már nem a szolgáltatók diktálják, hanem az a legfontosabb szempont, hogy az emberek tudják kifizetni az általuk elfogyasztott energiát. Az új rendszer már nem bírja el a magyar emberek hizlalta extraprofitot, a szolgáltatóknak tisztességes árakkal kell tisztességes haszonhoz jutniuk, és azt lehetőség szerint visszaforgatni a biztonságos működésre és a minőség javítására a rendszerbe.

Nem mennek el tömött sorokban a cégek

A politikus emlékeztetett: a privatizációtól 2010-ig a szolgáltatók 1040 milliárd forintnyi extraprofit vittek ki az országból, azaz ez a pénz egyszerűen eltűnt az országból. A szolgáltatók esetleges kivonulása miatt aggódó szakértői véleményekre reagálva Németh Szilárd hozzátette: nem látja azt, hogy a korábban jogszabállyal és szerződésben garantált 8 százalékos profittal dolgozó cégek az új játékszabályok ismeretében bedobnák a törülközőt, és tömött sorokban készülnének elhagyni az országot, ami – tette hozzá – érthető is, hiszen Nyugat-Európában, de a környező országokban is csak 1-2 százalékos hasznot realizálhatnak a piacon. Mindez természetesen a piac minden szereplőjét érinti, az újabb rezsicsökkentés körülbelül 70 százalékát például az MVM állja majd – hívta fel a figyelmet a fideszes politikus.

Egyre kevesebb a kifizetetlen számla

A legfontosabb – tette hozzá Németh Szilárd -, hogy a legfontosabb cél teljesülni látszik: egyre kevesebb a kifizetetlen, kifizethetetlen számla. 2012 májusában 143 milliárddal tartoztak az emberek a szolgáltatóknak, 2013 júniusában pedig ez a szám 20 milliárddal csökkent. Nem igaz, tehát, hogy a magyarok passzióból, kurucos ellenállásból nem fizetnek, mert, ha megfizethetők a költségek, meg is fizetik, a rezsicsökkentés hozta pénz jelentős részét az emberek adósságaiktól való megszabadulásra fordítják – hangsúlyozta a munkacsoport vezetője. Németh Szilárd a műsorban beszámolt arról is, hogy az Elművel és az ökumenikus szeretetszolgálattal közösen Csepelen egy olyan mintaprojekten dolgoznak, ahol a szolgáltató, az önkormányzat és a fogyasztó egyharmad-egyharmados közreműködésével igyekeznek megszabadítani az embereket a nyomasztó adósságtól. A program a tervek szerint már nyáron elindulhat – jelentette ki az M1 vasárnap esti műsorában a rezsicsökkentést ellenőrző parlamenti munkacsoport elnöke.

Megrázó áramáremelések után

A rezsicsökkentési folyamat éles ellentéte annak, ami másfél évtizeden át jellemezte az energiaszektort. Az elektromos áram ára például 1996-ban 29, 1997-ben 32 százalékkal lett drágább, miután a Horn-kormány úgy döntött: az energiaszolgáltatók privatizációjával próbálja kiszabadítani az országot a csőd közeli helyzetből. A bevételek jelentősek voltak, ám ennek ára volt: a szocialista kormány 8 százalékos eszközarányos nyereséget garantált a szolgáltatóknak. A Horn-kormány négy éve alatt az áram ára összességében több mint duplájára, a gázé három és félszeresére nőtt. Az első Orbán-kormány már akkor is mérsékletességet tanúsított, a négy év alatt mindössze 38 illetve 16 százalékos áremeléssel. A Medgyessy Péter majd Gyurcsány Ferenc által vezetett 2002-2006 közötti kormány ugyanakkor ismét 40 százalékkal növelte az energiaárakat. A 2006-os választás utáni Gyurcsány-csomag újabb drasztikus áremelést hozott. A támogatások megszüntetése miatt az áram ára egyetlen év alatt 12, a gázé 38 százalékkal drágult.

Irány a nonprofit energiaszektor!

A Fidesz vezette kormány 2012 decemberében döntött arról, hogy 10 százalékkal mérsékeli a gáz, az elektromos áram és a távfűtés tarifáit. Ahogy akkor Giró-Szász András kormányszóvivő számolt: 17 év alatt a szolgáltatók átlagosan évi 20 százalékos profitot vihettek haza, vagyis befektetésük már több mint háromszorosan megtérült. A miniszterelnök már ekkor utalt rá, hogy a rezsicsökkentés több lesz egyszeri alkalomnál. A politikusok azt is jelezték: a rezsicsökkentések eredményeként végül úgynevezett nonprofit energiaszektort szeretnének látni, ahol a lakossággal csak azokat a költségeket fizetik meg, ami indokolt. A nonprofit energiaszektor kialakításának első lépéseként az állami MVM visszavásárolta a német E.On-tól a földgáz-nagykereskedést és -tárolást működtető céget, fokozta jelenlétét az Émász áramszolgáltatóban, év végén pedig bejelentették a Főgáz visszavásárlását.

A pénztárca is megérzi

A rezsicsökkentés alapjait a Magyar Energia és Közműszabályozási Hivatal adatai adják, amelyekből kiderül, még az első rezsicsökkentés után is a magyar háztartások költötték - a románok mellett - jövedelmük legnagyobb hányadát az energiaárakra. A második rezsicsökkentés után ez a negyedik helyre szelídült, de az áram- és földgázár még mindig egy kétkeresős átlagjövedelmű család keresetének 5,9 százalékát emészti fel, ami duplája a nyugat-európai átlagnak. A szigor eredményeként a rezsicsökkentést fillérre pontosan végrehajtották a szolgáltatók, az előírt tájékoztatási kötelezettséggel együtt: egy 5 ezer forintos fizetési tétel így például a kétszeri rezsicsökkentés után 4 ezer forintra csökkent, ami már jócskán érezhető egy háztartás életében. Az újabb rezsicsökkentés után ez 3800 forintra mérséklődik majd.

Megduplázná az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője. A fideszes Németh Szilárd a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában azt mondta: arra tett javaslatot, vizsgálják meg, hogy meg tudják-e emelni a 150 ezer forintos havi ingyenes készpénzfelvételi határt, illetve hogy havonta ne kétszer, hanem négyszer lehessen ingyenesen pénzt felvenni.

A politikus azt mondta, az emberek elleni támadásnak tartja, hogy az egyik bank a héten közölte: megszünteti az akciós készpénzfelvételi lehetőségeit és több pénzintézet is bejelentette, hogy emeli a számlavezetéssel kapcsolatos költségeit. Németh Szilárd azt mondta: a frakcióülésen indítványozta, a Magyar Nemzeti Bankot kérjék fel, hogy vizsgálja ki, hogy a bankok visszaéltek-e erejükkel a fogyasztókkal szemben.

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára szerint a lakossági szemétszállítás területén is lehetőség nyílik rezsicsökkentésre az év második felében, a kommunális szemétszállítás díja 10-15 százalékkal mérséklődhet.

Az államtitkár vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: az esetleges díjcsökkentést az teszi lehetővé, hogy a közszolgáltatást végző cégek többletbevételre tesznek szert a szelektív gyűjtés növelésével. Több lesz így a hulladékból kinyerhető újrahasznosítható anyag, továbbá jelentős fűtőértékkel bíró tüzelőanyag állítható elő a lakosság által összegyűjtött szemétből - erre a termékre jelenleg is 600-700 ezer tonnás igény van.

Illés Zoltán emlékeztetett: a lakossági szemétszállítási díj mérséklésének elindítását az új hulladékgazdálkodási törvény tette lehetővé, amely új alapokra helyezte a magyarországi hulladékgazdálkodást a strukturális átalakításokkal és a tulajdonviszonyok megváltoztatásával.

Elmondta: mindenhol kötelező lesz az elkülönített szelektív gyűjtés. Cél az, hogy a lerakott szemét mennyiség csökkenjen és minél hatékonyabb legyen az újrahasznosítás. Jelenleg is rendben zajlik a szemét elszállítása az országban, Budapesten pedig egyre több háztartásban található már meg a kétkukás rendszer - jegyezte meg. Ez azt jelenti, hogy külön gyűjtik száraz és nedves hulladékot. Az előbbibe a papír, fém, műanyag és az üveg, míg utóbbiba az úgynevezett zöldhulladékok, vagy például a babapelenka kerül majd.

A gáz- és áramszolgáltató vállalatok külföldi tulajdonosai több mint másfél évtizeden át „luxusprofitot” vihettek ki jelentős részben az országból. A rezsicsökkentés ennek az extraprofitnak a lefaragásával védi a magyar családok érdekeit – mondta Németh Szilárd fideszes politikus a Kossuth Rádióban.

Háromlépcsős idei rezsicsökkentésről nyújt be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a Fidesz-KDNP, ennek alapján a gáz ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökken.

2013-ban összesen 20 százalékkal csökkent a háztartási gáz ára, így jelenleg a lakosságnak a 2008. júliusi gázárakat kell megfizetnie. A 6,5 százalékos áprilisi mérsékléssel két fontos cél teljesül: megtörténik a harmadik rezsicsökkentés, ezért több pénz marad a családoknál; aminek következtében az európai átlagárat fizetik majd az emberek – magyarázta Németh Szilárd a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Tavaly a lakossági áramár is 20 százalékkal mérséklődött, amit a szolgáltatók magas profitjának terhére hajtotta végre a kormány – folytatta a Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselője, így a mai gazdasági állapotnak és a szolgáltatási piacnak megfelelő egyensúly kezd kialakulni. Úgy vélte, a közszolgáltatási piacon az a fontos, hogy olyan biztonságos és jó minőségű energiát kapjanak a családok, amelyet a jövedelmükből meg tudnak fizetni.

A fideszes politikus szerint a távfűtés egy speciális eset, mivel a keresztfinanszírozást meg kell oldani. Távhő elsősorban a lakótelepeken van, így egy komoly szociális területről van szó. A korábbi 20 százalékos mérséklés és az újabb csökkentés után azonban még több szabadon felhasználható pénze marad majd a lakóknak – emelte ki.

A választások igazi tétje

Németh Szilárd álláspontja a szerint a 2014. áprilisi választások tétje, hogy visszatér-e az a „Gyurcsány-koalíció”, amely 2002 és 2010 között arra adott lehetőséget a külföldi szolgáltatóknak, hogy a gáz árát háromszorosára, a villanyét kétszeresére emeljék, vagy pedig megmarad-e a rezsicsökkentés politikája, vagyis tovább folytatóik és fenntarthatóvá válik a mérséklés. „Ha a baloldali ellenzék kap felhatalmazást áprilisban, eltörli a rezsicsökkentést; (…) nem érdemelnek meg újabb négy évet ezek az emberek” – hangsúlyozta.

A baloldal a rezsicsökkentés kezdetekor először „nem találta a helyét”, aztán „kiszaladt” Brüsszelbe – folytatta, ahol a bürokraták „egy kegyetlen támadást intéztek Magyarország ellen, gyakorlatilag keresztre akarták feszíteni az országot” a Tavares-jelentéssel. Az új típusú baloldal „a bankok kijárója”: a „hazai szocialisták, gyurcsányisták, bajnaisták és Mesterházy csapata” képviselik a brüsszeli bürokraták politikáját – állapította meg a politikus.

A bankok és a politika

A fideszes országgyűlési képviseli a műsorban kitért a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételre, amelyet szerinte jól fogadtak az emberek. A bankok lépése, hogy duplán büntetik a 150 ezer forint feletti kivételt azonban „egy elképesztő támadás az emberek ellen, amivel a bankok mintha be akartak volna szállni a politikai küzdelembe is, jelezve, hogy azt csinálnak ezen a területen, amit akarnak” – mutatott rá Németh Szilárd.

Éppen ezért a balatonszárszói évnyitó frakcióülésen a politikus azt javasolta: a frakció vizsgálja meg a 150 ezer forintos határ megemelésének és a kétszeri készpénzfelvétel négyszerire módosításának lehetőségét, továbbá azt, hogy kötelezzék-e a bankokat arra, hogy minden automatából legalább 100 ezer forintot fel lehessen venni, sok esetében ugyanis nincs lehetőség ekkora összeg kivételére. A Magyar Nemzeti Bankot a terület a lehető legkomolyabb vizsgálatára kérik fel – húzta alá.

Németh Szilárd azt is hozzátette, hogy a lakószövetkezetek és társasházak esetében is vizsgálat várható, hiszen a banki költségeik gyakran a duplájára vagy két és félszeresére emelkedtek a lakóházak esetében, ami több százezer forintot jelent évente. Mivel a bankok külföldi kézben vannak, így külföldi érdekeket szolgálnak, az extraprofitot pedig a magyar családokkal akarják megfizettetni – „ezt nem engedhetjük” – nyomatékosította.

A csepeli nóta és népdalkedvelők a Radnóti Miklós Művelődési Házban, egymás után három alkalommal nézhetnek és hallgathatnak meg kedvenceiktől, színvonalas produkciót. Az első előadásra január 25-én került sor. A telt házas rendezvény nézői először Cselényi László nyitó zongorajátékában, majd Péter Anna, a rendezvény címadó dalának (Üsse kő, én nem törődöm a világgal) eléneklésében gyönyörködhettek.

Ezt követően Péter Anna, a Csepeli Mosolygó Dalkör művészeti vezetője, egyben a rendezvény háziasszonya, először Makray Barbara és Balogh Ernő Fideszes önkormányzati képviselőket köszöntötte, majd sorban konferálta be a fellépő művészeket. Közöttük a fiatalság is helyet kapott, hiszen Turjányi Lilla előbb zongorakísérettel, majd egyedül adott elő fuvolán népdalokat.

Nagy Imre tangóharmóniás száma után, színpadra léptek a Csepeli Mosolygó Dalkör tagjai. A kórus a már megszokott és egy kicsit átköltött, bevonulási indulóval (Jó napot kívánok, megérkeztek a csepeli nótások), a tőlük megszokott „fiatalos” lendülettel sorba vették, a nóták és a népdalok gyöngyszemeit. Az Elindultam szép hazámból, az Erdő mellett nem jó lakni, a Két út van előttem, és a Már én többet a Főutcán dallamai mellett, Kótai Margit saját versét is hallhattuk, a szerző előadásában. A kórust követő két bűvészpalánta- Horváth Zsolt és Balogh Dávid- még a közönséget is bevonta a mutatványaikba, amelyekre csak úgy kaptak engedélyt, ha megígérik, hogy senkit sem fűrészelnek ketté. A dalkör korelnöke Farkas Melánia, a Gyertyafény keringőt énekelte csodálatosan, majd Német Pál hangján Szól(t) a hegedű. Az első részt Kerekes Katalin Edit Piaf dalaival zárta, amiket magyar nyelven adott elő, ráadásként még egy világsláger kíséretében.

Szünet után is hasonló színvonalon folytatódott a műsor. Németi Pál és Kemény Ági éneke után, Nagy János dallamfüttyös műsora következett. Farkas Melánia és Péter Anna szintén magyar nóta énekléssel vívta ki a közönség elismerését. Sokan várták már a nótakirályt Tolnai Andrást, aki az „örökzöldeket”, szólaltatta meg csodás hangján. Utána ismét a dalkör tagjaié volt a dobogó, akik vidám műsorral zárták ezt a nótás délutánt. A közönség fergeteges tapsa és az elismerő szavak is azt bizonyították, hogy szükség van ezekre a rendezvényekre. Aki most lemaradt erről, bepótolhatja a kulturált szórakozás iránti vágyát, hiszen február 15-én Csák Józsefet, a Magyar Állami Operaház magán énekesét, márciusban pedig Máté Ottíliát láthatják a kedves nézők a Radnóti Miklós Művelődési Ház és a Csepeli Mosolygó Dalkör közös rendezvényén.

Czapp József

Varázslatos trükkök, hip-hop tánc, ritmikus torna és kreatív gyermekfoglalkozások szereztek örömet szombaton a Nagy Imre ÁMK mágikus családi délelőttjére látogatóknak. A szervezők változatos programkínálattal nyújtottak maradandó élményt az egész családnak, a babával érkezőket játszókuckó várta.

Az ovisoknak és iskolásoknak tartott hip-hop tánc és ritmikus gimnasztika bemutató után ki is próbálhatták az érdeklődők a fordulatos mozgásformák elsajátítását.

Szemerey László bűvész interaktív műsorával bűvölte el a gyerekeket és felnőtteket. A hókuszpókusz mutatványok egytől egyig lenyűgözték a közönséget. Óvodások, iskolások, anyukák és apukák aktívan segédkeztek a mágus trükkjeihez, akinek kezei között eltűnt a varázsdoboz, a Rubik kocka s kötélen a csomó. A résztvevők legnagyobb bánatára kámforrá váltak a kiskutyák is. A kicsik nagy lelkesedéssel vettek részt a tréfás lufi fújó versenyben, melynek vége a bűvész által összetekergetett Plútó kutyafigura lett.

A Csepeli Gyermekek Évéhez kapcsolódó családi délelőttön mindenki megtalálta kedvére valót. A kézműves foglalkozáson az ügyes kezűek színes papírból készíthettek varázstálcát, cicát és oroszlánt. Ezen kívül ügyességi játékok és jósda szórakoztatta a vendégeket, de volt téli betegségekkel kapcsolatos tanácsadás is.

Antal Zsuzsa

Fotó: Tóth Beáta