Csepelen, a Teller Ede úton rendezték meg 40. alkalommal a K&aac ...
Borbély Lénárd már nem tagja a Fidesznek. A jobbolda ...
A beoltottak száma 6 375 808 fő, közülük 6 125 0 ...
A koronavírus-járvány ötödik hullámá ...
A közútkezelő tájékoztatás szerint a Jedli ...
A Csepp-Csepel Néptáncegyüttes idén is megre ...
A Csepel-sziget homokos talaja alkalmas szőlőtermesztésre. ...
Április 20-23-a között rendezték meg a VII. ZeneVar&aa ...
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Felkai Péterné dr. Klinghammer Júlia ügyvédnő a közelgő választásban lévő megbízatásából eredendően az ingyenes jogsegély időpontjai 2014. március-április hónapban az alábbiak szerint alakulnak:
A további időpontok a következők:
Az április 1-jét követő szerdán még nem lesz jogsegély!
Az ezt követő jogsegély dátuma: 2014. április 16. (szerda), ekkortól áll vissza a régi rend.
– Jó helyre születtem – szögezi le mindjárt az elején Debre Istvánné, a mindenki által csak Magdinak szólított csepeli cigánypedagógus.
Egy román határmenti kis faluban, a cigánysoron látta meg a napvilágot, nyolcan voltak testvérek – értetlenkednék, de megelőz. – A szegénység csak egy dolog. Isten áldása kísérte egész életemet, és olyan emberek, akik mellett a nyomort is könnyebb elviselni. Édesapja megjárta a világháborút, nyolc év után tért haza a hadifogságból. Soha nem panaszkodott.
– A tudás kincsét hozta haza, több nyelven megtanult beszélni. Tisztesség, becsület, tudás: ezek voltak a jelszavai, ebben a szellemben nevelkedtünk – emlékszik vissza Magdi. Nyolcéves sem volt még, amikor édesanyja meghalt. A kisgyermekek nevelését tizenhat évvel idősebb nővérük vállalta magára. A család felköltözött Budapestre. Magdi akkor látott életében először emeletes épületet, amikor – mezítláb – elment a csepeli általános iskolába.
Dános Valérné, egy Csepelen tanító budai úriasszony vette a szárnyai alá. Amikor a kislánynak fájt a feje, a tanítónő hozatott neki zsemlét és felvágottat. A fejfájás nyomtalanul elszállt, Magdi onnantól kezdve csak neki tanult. A tanítónő nem oktatta ki soha, hogyan viselkedjen, egyszerűen mutatott neki egy mintát. Például akkor, amikor a karácsonyi szünetre hazavitte családjához budai lakásába. Évekkel később saját tanítványaival Magdi is így tett: megetette, tiszta ruhába öltöztette őket, ha kellett, a hajukat is megmosta.
Magdinak azonban meg kellett küzdenie azért, hogy pedagógus lehessen.
– Te olyan tanítói egyéniség vagy – mondta egyszer Dános Valérné a kislánynak, aki jóformán azt sem tudta, mit jelent a szó. Mégis, onnantól csak egy vágy hajtotta: tanítónő akart lenni mindenáron. A csepeli általános iskolában természetes volt, hogy mindenki tovább tanul, Magdi sem maradt kivétel. Érettségi után azonban hiába jelentkezett a tanítóképzőre. A felvételin elmondta: cigány tanítónő szeretne lenni, cigány gyerekekkel szeretne foglalkozni.
A teremben döbbent csönd fogadta szavait. Elutasították. Egy gyárban kezdett dolgozni irodistaként, itt ismerte meg férjét is. Pár évvel később ismét megpróbálkozott a felvételivel. Már „okosabb” volt, nem beszélt terveiről. Fölvették, a diplomát megszerezte. Az iskolák azonban nem tartottak igényt egy cigányra. Már a portán közölték vele: nincs takarítónői munka. Végül egy gyárbéli ismeretség segítette álláshoz a csepeli Kék Iskolában.
Több szülő azonnal az igazgatóhoz rohant, amikor meglátta a cigány tanítónőt. Az igazgató egy hónapot kért tőlük. Ha akkor is elégedetlenek, átvihetik a gyereket másik osztályba. Pár hét múlva a szülők kértek bocsánatot Magditól.
Magdi formabontó volt módszereiben is. A gyerekekkel egy szőnyegen ülve tanult. Ha elfáradtak, párnán vagy éppen tanítónőjük ölében megpihenhettek. Játszottak, és közben nem is vették észre, mennyi mindent tanulnak. Magdi viszont észrevette, hogy a cigány gyerekek nincsenek felkészülve az iskolai életre.
Nem bírják végigülni a negyvenöt perceket, nem tudnak koncentrálni, nincs motivációjuk. Másképp is bántak velük a pedagógus kollégák. Egy ikerpárt kisegítő iskolába akartak küldeni. Rendetlenek voltak, koszosak. Ám Magdi azt is meglátta bennük, amit a többiek nem: a „fejük jó”. Hazavitte, megmosdatta, megetette őket, és tanult velük. Ma már mindkét fiú mérnök. Magdi egyszer csak azon kapta magát: tele a háza gyerekekkel.
– Ha ételt és tiszta ruhát adunk a gyerekeknek, már tudnak ránk figyelni. Onnantól lehet őket tanítani is – vallja Magdi.
Közben jött a rendszerváltás; a cigányok sorra vesztették el munkájukat, lakásukat. Bejelentett lakcím nélkül pedig nem kerülhet se óvodába, se iskolába a gyerek. Magdi úgy döntött: összeszedi a csellengő gyerekeket, és nyit nekik egy óvodát. A hátrányok leküzdését segítő cigány nemzetiségi intézmény ötlete még a tragikus hirtelenséggel elhunyt gyógypedagógus unokaöccsétől származott. A tiszteletére Kovács Zoltán névre keresztelt alapítványi óvoda 1993-ban nyitotta meg kapuit Csepelen.
Az óvodában intenzív fejlesztés folyik, hogy a gyerekek iskolás korukra behozzák lemaradásukat. Most ötvenegyen járnak ide: kilencven százalékuk cigány, de valójában a szegénység a „felvételi kritérium”. Itt nem csak ételt és nevelést adnak: a gyakran konténerekben, sátrakban élő családok gyerekeit a gondozók megfürdetik, egyenruhába öltöztetik. Megoldják azt is, ha valakinek nincs cipője.
A nevelés két nyelven folyik – cigányul és magyarul –, mert Magdi szerint a cigány identitástudat megszilárdítása is rendkívül fontos. Azt szeretné, ha a gyerekek büszkék lennének cigányságukra, kultúrájukra, mert azáltal többek lesznek, nem kevesebbek. A dadusok, konyhások is az idejáró gyerekek szülei közül kerültek ki: sokuknak az óvoda az első munkahelyük.
Az óvónők között van egykori „tanodás” is. A volt ovisok ugyanis visszajárhatnak a Tanodába, ahol meleggel és étellel várják őket, és segítenek a tanulásban is. Az eredmények önmagukért beszélnek: az elmúlt húsz évben az óvoda több mint kétszáz gyereknek adott esélyt a normális életre, húszan közülük diplomát, nyolcvanan érettségit, a többiek szakmát szereztek. Magdi mégis haragszik, ha díjakat adnak neki, vagy ha politikusok mutogatják külföldi delegációknak az óvodát.
– Ha valaki fontosnak tartja, amit csinálok, akkor azt támogassa, ne engem ünnepeljen – mondja dühösen. Valódi támogatást sosem kaptak a politikától, az állami normatíva a költségek felére épphogy elég volt. Az anyagi nehézségek most úgy tűnik megoldódtak: az óvoda tavaly a Baptista Szeretetszolgálat fenntartásába került. Magdi azonban még nem elégedett.
– A probléma én vagyok. Ha nem cigány volnék, akkor ma ez az intézmény egy országos hálózat lenne – legyint lemondóan. Majd ismét feltámad benne az elszántság. – Cigány gyerekeket csak cigány tanító taníthat eredményesen; a személyes példamutatásnál nincs nagyobb erő. És mi pénz nélkül is csináljuk. Mert bizonyítani akarunk. Mert nekünk fáj.
Névjegy
Debre Istvánné 1950-ben született Bedőn, a híres Daróczi család tagja. 1981-ben szerzett diplomát a Budapesti Tanítóképző Főiskolán. 1993-ban hozta létre az ország első cigány nemzetiségi óvodáját Csepelen. Két lánya van.
Infó: A cikk eredeti változata a 2014.02.24-i Népszabadságban olvasható.
forrás: NOLA Központi Statisztikai Hivatal az idei évben is önkéntes adatszolgáltatáson alapuló lakossági adatfelvételeket végez a kerületben. Az adatfelvételt a Statek Kft. igazolvánnyal ellátott munkatársai végzik. A válaszadás nem kötelező.
Az itt élőket a Statek Kft. igazolvánnyal ellátott munkatársai kereshetik fel az adatszolgáltatással kapcsolatba. A KSH a címek, felkeresendő háztartások címének kijelölését véletlenszerű kiválasztással hajtja végre, azaz nem minden lakost keresnek fel. A válaszadás nem kötelező. A KSH arra is felhívja a figyelmet, hogy az adatfelvétel statisztikai célból történik, az egyedi adatokat bizalmasan kezelik, azok mások számára nem hozzáférhetőek.
A felmérésekről további felvilágosítás kérhető munkanapokon 08.00 - 16.30 óra között a 06-1-345-6676-os telefonszámon.
A kormány szerdai ülésén tárgyalja, miként lehet valóban non-profittá tenni a közműszolgáltatásokat, hogyan kaphatnak újabb segítséget a fogyasztók – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár Székkutason.
A számlák továbbra sem átláthatók, a szolgáltatók még mindig igyekeznek becsapni, manipulálni a fogyasztókat – mondta a politikus a 2300 lakosú község általános iskolájának aulájában rendezett lakossági fórumon mintegy száz ember előtt.
„Szerdán nehéz napja lesz az áram- és gázszolgáltatóknak” – közölte az államtitkár, hozzátéve, ekkor a kormány napirendre veszi a közműszolgáltatások ügyét, megvizsgálja, miként nyújtható újabb érdemi segítséget az ország négymillió háztartásnak.
„Úgy látszik nem tudjuk annyival csökkenteni a rezsit, hogy ne legyenek nyereségesek az energiaszolgáltatók” – mondta Lázár János, aki úgy látja, 25-30 százalékos tartós rezsicsökkentés hozhat érezhető eredményeket a lakosság számára.
A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus a Székkutason megvalósuló mintegy 3 milliárd forintnyi fejlesztésről elmondta, az elmúlt két évtized legsikeresebb négy éve áll a falu mögött.
A rendszerváltás óta a község még nem kapott egyetlen kormánytól sem ekkora fejlesztési forrást - mutatott rá. Hozzátette: lakosságarányosan Székkutasra érkezett legtöbb támogatás - a vállalkozások számára munkahelyek teremtésére, illetve az emberek életminőségének javítására - a környékbeli települések közül.
A faluban májusban elkezdődik a csatornázás, az 1,1 milliárd forintos fejlesztés 90 százalékát uniós és hazai támogatás fedezi. A községben nem lesz olyan közösségi szolgáltatás, amely ne újulna meg a következő időszakban – ígérte a politikus.
2018-ra minden magyar háztartásban szélessávú internet lesz – mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor miniszterelnök partnerségi együttműködési megállapodást írt alá Timotheus Höttges-sel, a Deutsche Telekom AG vezérigazgatójával. Reális, kézzelfogható közelségbe került az esély, hogy a magyar gazdaság legyen Európa egyik legmodernebb, legjobb telekommunikációs infrastruktúrával rendelkező, következésképpen legmodernebb gazdasága – szögezte le.
A kormányfő tájékoztatott, a vállalat 1800 milliárd forintnyi beruházást valósított meg Magyarországon, és évente 140 milliárd forint adót fizet. Hazánkban 12 ezer embert foglalkoztat a cég, és emellett további 100 ezer munkavállaló dolgozik a beszállítóknál. A magyar népesség méretét figyelembe véve ez egy óriási szám – mutatott rá.
Szólt arról is, hogy a Deutsche Telekom AG az elmúlt öt évben közel 10 milliárd forinttal támogatta magyar kultúrát és a sportot, és egyúttal köszönetet mondott a vezérigazgatónak.
Orbán Viktor hangsúlyozta, a megállapodás egy komoly múltra visszatekintő régi barátság megerősítése.
Mint mondta, az unióval kötött megállapodás értelmében egy digitalizációs programot kell végrehajtaniuk a tagállamoknak, és el kell érni, hogy 2020-ra minden háztartásban legyen szélessávú internet. A mi megállapodásunk azt teszi lehetővé, hogy a vállalt befektetéseknek köszönhetően ezt az állapotot Magyarország 2018-ra el fogja érni – jegyezte meg, hozzáfűzve, a céggel kötött megállapodásban rögzítették a szükséges beruházások melletti elköteleződést is.
„A MEGÁLLAPODÁS EGY KOMOLY MÚLTRA VISSZATEKINTŐ RÉGI BARÁTSÁG MEGERŐSÍTÉSE.”
Úgy fogalmazott, mi, magyarok nem vásárlói, hanem résztvevői vagyunk a Deutsche Telekomnak. A vállalat több mint 3000 magyar kis- és közepes vállalkozástól rendel termékeket és szolgáltatásokat, tehát a magyar gazdaságba történő beépülésén keresztül is támogatja a magyar nemzetgazdaságot – emelte ki. Kijelentette, nekünk, magyaroknak is lehetőségünk van tehát arra, hogy közösen működtessük a céget.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a hazai GDP 12-14 százalékát a távközlési és az IT-szektor állítja elő. A magyar gazdasági növekedés közel 25 százaléka az elmúlt évben ebből az üzletágból származott – közölte. Szavai szerint a fejlődési tendenciákat figyelembe véve, a nemzeti össztermék-növekedésben is egyre erősödő, növekvő arányban játszik majd szerepet az ágazat. Abban kell még erősebbnek lenni, amiben egyébként is jók vagyunk – szögezte le.
Kijelentette, Közép-Európa egy felívelő korszak előtt áll. A miniszterelnök szerint az, hogy az elmúlt két évtizedben a közép-európai országok speciálisan és sikeresen kapcsolták össze saját gazdaságaikat a német gazdasággal, ma azzal a következménnyel jár, hogy a következő 10-15 évben az unión belül a térség lesz a gazdasági növekedés motorja. Ehhez nekünk szükségünk van egy sikeres német gazdaságra és egy sikeres közép-európai régióra; abban a reményben írtam alá a megállapodást, hogy mindenki elvégzi a maga dolgát, és a következő évtizedben sikeres Németországgal és sikeres Közép-Európával számolhatunk – zárta szavait.
(fidesz.hu)
Orbán Viktor csütörtök délután, este látogatást tett az ukrán magyar határ térségében. A tegnapi találkozók arról erősítették meg, hogy a magyarokban együttérzés van, s mindannyian békét, biztonságot kívánnak az ukránoknak. A legtöbb magyar egy felbomló állam képét látja a fájdalmas helyzetben. Magyarország minden lehetséges fórumon az együttérzését, segítőkészségét nyilvánította ki az Ukrajnában történtek miatt - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán Viktor elmondta: Magyarország minden eshetőségre felkészült az ukrán válsággal kapcsolatban. A belügyminisztert egy operatív törzs felállítására utasította, ülésezett a nemzetbiztonsági kabinet, továbbá a visegrádi országok belügyminiszterei is forródróton vannak, és találkozni is fognak a napokban.
A miniszterelnök hozzátette: a forgalom lassult a határátkelőkön, a kamionforgalom átterelődik Magyarország irányába. Kiemelte: az ukrán atomerőművekre is figyelni kell, a sugármérésre alkalmas eszközöket is felküldték. Orbán Viktor közölte, a magyar kormány igyekszik - bár a háttérben, de - folyamatosan követni az ukrajnai eseményeket, különösen a kárpátaljai magyarokra próbál figyelni. Hozzátette, hogy a kárpátaljai magyarok körében aggodalom ugyan van, de nyugtalanság nincs.
A miniszterelnök évértékelő beszédével kapcsolatban azt mondta: a mértéktartás és a realitás jegyében hangsúlyozza az eredményeket, de nem akarja azt a benyomását kelteni, hogy most már maguktól is mennek a dolgok.
A kedvező gazdasági folyamatok, így például a növekedés, a rezsicsökkentés és a bővülő foglalkoztatottság folytatására számít Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában kiemelte a magyar külkereskedelmi mérleg tavalyi rekordját is, szerinte a forint mostani árfolyammozgása ellenére azért nincs baj, mert az ország több árut állít elő és ad el külföldön, mint amennyit behoz.
A foglalkoztatottságot az évértékelő beszédben is első helyen emelte ki Orbán Viktor. Az ezzel kapcsolatos kritikákat "szamárságnak" nevezte a miniszterelnök. Hozzátette: tény, hogy sokkal többen dolgoznak a piacon és a közmunkában is, és valóban vannak külföldön dolgozó magyarok is. A lényeg, hogy 1992-ben dolgoztak ennyien, mint ma, de még mindig sok olyan ember van Magyarországon, aki szeretne dolgozni, de nem kap munkát. Bírálatok helyett inkább támogatást és ötleteket várna a kormány. Az ellen pedig harcolni kell, hogy Magyarországon a létfenntartáshoz szükséges költségekért többet fizetünk, mint amennyit keresünk - tette hozzá.
A miniszterelnök azt mondta: nem érti, hogyan ellenezhetik az ellenzéki pártok a rezsicsökkentést, ami az összes magyar embernek jó. Ma a még alacsonyabb rezsi és a munkalehetőség a két legfontosabb kérdés, tette hozzá Orbán Viktor.
A magyar gazdaság nagyon stabil, olyan eredmények történtek, amelyek nem egyetlen évhez tartoznak, hanem szerkezeti változások zajlottak a gazdaságban, hangsúlyozta Orbán Viktor. A legnagyobb gazdasági növekedés Magyarországon van. 2016-ra a 4 százalékos növekedés a cél - jelentette ki.
A kormány két nehéz dolgot örökölt, az egyik a borzalmasan magas megélhetési költségek, amelyet a rezsicsökkentéssel sikerült mérsékelni, a másik pedig a hatalmas államadósság. Az államadósság nagyobb csökkentéséhez kedvezőbb külgazdasági környezetre lett volna szükség - fűzte hozzá. Szólt arról is, arra számít, hogy a következő időszakban Magyarország könnyebben fogja törleszteni az államadósságát.
Orbán Viktor kiemelte: továbbra is az egyszámjegyű jövedelemadó híve, mert a legfontosabb lényeg, hogy minél több pénz maradjon a munkavállalók zsebében.
A gyermekvállalással kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: ehhez elsősorban érzelmi biztonságra van szükség, ebben Magyarország nemzetközi összehasonlításban nem áll rosszul, a magyarok többsége családcentrikus. Ugyanakkor anyagi biztonságra is szükség van, ebben azonban még nem állunk jól. Átfogó népesedéspolitikai programra van szükség, s a gyed extra már ebbe az irányba mutatott.
(hirado.hu)
Az energiacégek szeretnék a rezsicsökkentés miatt lecsökkent extraprofitjukat pótolni - véli a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa. Németh Szilárd hozzátette: a kormánytöbbség minden eszközt meg fog ragadni, hogy ehhez a pénzhez ne juthassanak hozzá.
Váratlanul korai időpontban tartja éves közgyűlését idén az Elmű-Émász. Az áramszolgáltató a szokásos április közepi időpont helyett március 21-re hívta össze a részvényeseket. Egyes vélemények szerint ezzel biztosítják, hogy április elejéig, a választásokig kifizethessék az osztalékot.
Az Elmű szóvivője megerősítette, hogy a tervezettnél korábban tartják az éves közgyűlést. Indoklása szerint azért, hogy részvényeseik el tudjanak menni szavazni április 6-án, és helyette ne közgyűlésen kelljen megjelenniük.
Giró-Szász András kormányszóvivő a hírre úgy reagált: a kormány megdöbbentőnek tartja, hogy egyes közműszolgáltatóknál pénzkimentési akció zajlik.
Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős politikusa az M1 Az Este című műsorában azt mondta: nyilvánvaló, hogy valamennyi energiacég gondolkodik azon, hogy a rezsicsökkentés miatt lecsökkent extraprofitját valahogyan pótolja.
- Minden eszközt meg fognak azért ragadni, hogy ehhez a pénzhez hozzájussanak, mi viszont minden eszközt meg fogunk azért ragadni, hogy ehhez a pénzhez ne jussanak hozzá - mondta Németh Szilárd.
Németh kiemelte: az MSZP-SZDSZ kormányok idején a szolgáltatóknak a nyolc év alatt tizenötször is lehetőségük volt áremelésre. Kirívó példaként említette, hogy Magyarországon az egyetemes szolgáltatásban 2007-ben emelkedett legjobban a gáz ára. Abban az évben, amikor a világpiacon olcsóbbá vált. Így oda jutottunk, hogy 2010-ben a kontinensen hazánkban volt a legdrágább a gáz.
- Ez tarthatatlan volt, ezért kezdtünk bele a rezsicsökkentésbe. Olyan ár kell, amely megfizethető a magyar családoknak. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy Európában a magyar családok juthassanak a legolcsóbban energiához. Ez a szolgáltatók profitjának kárára történik, ezért tesznek meg mindent külföldön és belföldön egyaránt a rezsicsökkentés ellen - hangsúlyozta a politikus.
Németh elmondása szerint egy minimális profitot természetesen kell biztosítani a cégeknek, hogy azt vissza tudják forgatni, s így meglegyen a fedezet a szolgáltatás minőségének javítására és az ellátás biztonságának fenntartására.
(hirado.hu)
Rendhagyó helyszínen került sor arra a sajtótájékoztatóra, amelyet Németh Szilárd, a rezsicsökkentésért felelős munkacsoport vezetője tartott február 20-án. Egy újpalotai panelház 9. emeleti lakásában - a rezsibiztos mellett - a XV. kerület polgármestere, László Tamás és a lakásban élő Otrok Mátyás fogadta a sajtó képviselőit.
Németh Szilárd bevezetőjében elmondta, hogy az országot járva azt a tapasztalta, hogy az emberek mindenhol támogatják a rezsicsökkentést, s bíznak abban, hogy a folyamat nem áll meg.
Ezután a konkrét adatokra tért rá, mely a Nyírpalota utcai, 71 négyzetméteres, távfűtéses lakás 2013-as, a rezsicsökkentésből adódó megtakarításait jelzik. A házat a kerületi panelprogram keretében újították fel, a homlokzat-felújítás 30 százalékos energia-megtakarítással jár. „A nyílászárókat már Otrok Mátyás cseréltette ki: ilyen feltételek mellett – például - a távfűtésen
Otrok Mátyás elmondta, jelenleg öten laknak a lakásban: vele él a lánya és három unokája is. „Nagyon sokat jelent, hogy kevesebbet kell fizetnünk: a megmaradt pénzt az unokáimra tudom fordítani”.
Németh Szilárd ezután az egész ház – az 520 lakás magán, illetve önkormányzati tulajdonban van, vegyesen – megtakarításait is részletezte. A tételek igen magasak, annak ellenére, hogy a számok csak 2013. augusztus 31-éig történő megtakarításokat jelzik. A villamos energián például 421 ezer, a csatornán 67 ezer forintot takarítottak meg összesen a lakók: a teljes, rezsicsökkentésből adódó megtakarítás közel 1,5 millió forint. László Tamás kerületi polgármester megerősítette: a rezsicsökkentés talán a panelházakban élőknek jelentett a legtöbbet, s az adott házzal kapcsolatos megtakarítások a kerület valamennyi panelházára jellemzőek. A megtakarítással kapcsolatos kimutatást a házak lakói egyenként is megkapták.
Fotók: Tóth Beáta
Csepel.hu
A kormány mindent megtesz a banki rezsicsökkentés megvalósulásáért – mondta Németh Szilárd a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
Fidesz rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoportjának vezetője azt mondta, a pénzintézetek nem trükközhetnek, így a törvényileg garantált havi kétszeri, legfeljebb 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvételért semmilyen díjat nem számolhatnak fel.
„Azt gondolom, azokkal a módszerekkel, hogy megváltoztatják a számlacsomagokat, felmondanak szerződéseket, 150 ezer forinti résznél kétszeres tranzakciós díjat számolnak fel, egyértelmű, hogy a kiesett pénzt próbálják pótolni, amivel törvényt sértenek, ezért az MNB fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálja az összes ilyen bejelentést” – jelentette ki Németh Szilárd.
(mno.hu-fidesz.hu)
A csepeli önkormányzat mint közvetítő szervezet pályázatot hirdet „A Csepel kapuja szociális városrehabilitációs program” című projekt keretében elkülönített mini-projekt támogatására. Erről tartottak tájékoztatót a csepeli önkormányzat és a Csepeli Városgazda Zrt. munkatársai civil és nonprofit jelleggel működő szervezetek számára a február 19-én.
A Csepel önkormányzata által elnyert, uniós támogatást élvező városrehabilitációs projektek biztosítanak lehetőséget úgynevezett mini-projektek megvalósítására. A pályázatokban szociális, közösségi tevékenységek valósíthatóak meg, a csepeli célcsoport igényeinek megfelelően, a helyi lakosságot mobilizálva.
Kálcsics Ferenc, a Csepeli Városgazda Zrt. Városfejlesztési osztályának megbízott vezetője röviden összefoglalta a „Csepel Kapuja szociális célú városrehabilitációs program” és a „Csepel déli lakóközpont szociális célú rehabilitációja” elnevezésű projektekkel kapcsolatos tudnivalókat. Az érdeklődők információkat kaptak a pályázati lehetőségekről, a sikeres pályázáshoz szükséges feltételekről annak érdekében, hogy minél több helyi civil kezdeményezés megvalósulhasson a kerületben. A szervezők a kérdések megválaszolását követően sikeres pályázást kívántak és arra kérték a jelenlévőket, hogy bizalommal keressék őket kérdéseikkel.
A pályázatok koordinációját Csepel önkormányzata és a Csepeli Városgazda Zrt. közösen végzi. A szervezetek munkatársai nemcsak a tájékoztató alkalmával, hanem folyamatosan is rendelkezésre állnak a pályázók számára a sikeres projekttervek benyújtása érdekében az alábbi elérhetőségeken:
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Telefon: +36-1/278-5848 / 115 vagy 240 mellék
A felhívásokkal kapcsolatos információk a www.csepelkapuja.hu és a www.csepeldelilakokozpont.hu oldalon érhetőek el. A pályázatok benyújtásának határideje március 12-e.
Csepel.hu
