Bár a rossz idő miatt az ünnepélyes szalagátvágásra fedett helyen került sor a szabad tér helyett, a Mahart Container Center Kft. új irodaépületének átadására így is sor került május 30-án. Gajdán Márta ügyvezető igazgató köszöntötte a megjelent vendégeket – köztük Borbély Lénárdot, Csepel alpolgármesterét.

Az ügyvezető elmondta, hogy a cég életében újabb fontos esemény az irodaépület átadása, ami az elmúlt hat év folyamatos fejlesztéseinek egyik állomása. „A most átadott beruházás nem az utolsó ebben az évben: most is zajlanak és továbbiakba is belekezdünk” – tette hozzá Gajdán Márta.

Borbély Lénárd alpolgármester először Németh Szilárd polgármester üdvözletét adta át, majd elmondta, hogy a mostani közel félmilliárdos beruházással újabb 15 új munkahely létesült. A csepeli önkormányzat célja, hogy folytatódjon a kft.-vel az eddigi jó kapcsolat, s egyre szorosabbá váljon az együttműködés.

A köszöntések után – a nemzetiszínű szalag átvágásával – hivatalosan is átadták az új épületet.

Csepel.hu

fotó: Halászi Vilmos

Sevillában május 31. és június 2. között rendezik meg a 2013. évi evezős Európa-bajnokságot. Olimpiai bajnokokkal, érmesekkel teletűzdelt mezőny gyűlt össze az idei versenyszezon első eddigi legnagyobb eseményén, ahol a Csepel Evezős Klubot Széll Domonkos képviseli.

A több mint 500 versenyzőt számláló, rekordszámú mezőny 35 nemzetet képvisel, s a magyar evezős válogatott öt, ezúttal csak férfi hajóegysége – kormányos nélküli kettes, egypárevezős, könnyűsúlyú kétpárevezős, könnyűsúlyú kormányos nélküli kettes, könnyűsúlyú négyes - indul a kontinensviadalon. A világbajnoki ezüstérmes Galambos Péter (Vác Városi Evezős Club) az idén hajóegységet váltott, és a szegedi Matyasovszki Dániellel könnyűsúlyú kétpárevezősben próbál szerencsét.

Az egyik legnépesebb mezőny ebben a versenyszámban gyűlt össze, az előfutamokban a 22 hajó közül csak a futamgyőzelem jelent azonnali továbbjutást, a többieknek még reményfutamozniuk kell. A csepeli Széll Domonkos, aki Simon Béla partnereként, kormányos nélküli kettesben indult Londonban az olimpián, és tavaly az Európa-bajnokságon Varese-ben hatodik helyet szerzett, most visszatért az egypárevezőshöz. Nem lesz könnyű dolga, hiszen a mezőnyben ott van többek között a tavalyi olimpiai ezüstérmes, cseh Onderj Synek, az idén remek formát mutató, német Marcel Hacker és a háromszoros Európa-bajnok litván Mindaugas Griskonis is. A Révész testvérek, Péter és Zoltán könnyűsúlyú kormányos nélküli kettesben állnak rajthoz. Mindketten a Győri Vízügy Spartacus Evezős Klub versenyzői. Simon Béla és Juhász Adrián újra egy hajóban evez, a kormányos nélküli kettesben hazai fölényük megkérdőjelezhetetlen.

A szezon eleji versenyeken jó formát mutatott a csapat, bizakodva várják a holnapi előfutamot, ahol a német, lengyel, görög és olasz hajók mellett az olimpiai ezüstérmes franciákkal is meg kell küzdeniük. Könnyűsúlyú négyesben a bajai Cselinácz János, Miskolci Dániel, Bodrogi István, Vermes Péter képviseli hazánkat. Ebben a versenyszámban az ellenfelek közül érdemes kiemelni a tavalyi olimpiai bronzérmes dán csapatot, akik a hajóegység összetételében apró változtatással próbálják visszaszerezni verhetetlenségüket.
Az előfutamok május 31-én, pénteken 9 órakor kezdődnek, és élő kommentárral követhetők a www.worldrowing.com honlapon.

Légrádi G.

Forrás: Magyar Evezős Szövetség

Az elmúlt hét végén külföldön lépett szőnyegre a magyar birkózó válogatott egy-egy küldöttsége. A szabadfogású kadett válogatott Kassán, míg a juniorok Bukarestben mérették meg magukat.

A három fogásnemben rendezett bukaresti juniorviadalon a 72 kg-osok mezőnyében Németh Zsanett a Csepeli BC-Veszprém versenyzője aranyérmet nyert, csakúgy, mint Nagy Mihály, Juhász Bence és Daher Michel, a kassai szabadfogású kadetversenyen pedig (melyen a csepeli Európa-bajnok Bánkuti Zsolt vezette a csapatot) Gazdag Mátyás és Lajsz Dominik szerezte meg súlycsoportjában az első helyet. Ezen kívül hat magyar ezüst- és tizenegy bronzérem született még.

Légrádi G.
Forrás: Magyar Birkózó Szövetség

Nem lehet elvitatni kormánytól, hogy megmozdította, és "kihúzta a napfényre" az országot abból a gödörből, amelybe a szocialisták lökték – jelentette ki Orbán Viktor a Fókuszban a nemzeti érdek – A magyar modell az átalakuló Európában című konferencián, csütörtökön.

Orbán Viktor köszöntötte José Maria Aznart, és egyúttal kijelentette, bár Spanyolország szorult helyzetben van, „de attól, hogy az ember szorult helyzetbe került, még meg kell őriznie a méltóságát”. Ezt kellene nekünk is ellesnünk a spanyoloktól – jegyezte meg. A spanyol politikust „nagy harcosnak nevezve” elmondta azt is, Aznar egyesítette a szétforgácsolódott spanyol jobboldalt. Fontos példát adott a számunkra – fűzte hozzá a kormányfő.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a spanyol politikus határozottan kiállt amellett is, hogy Európának vannak keresztény gyökerei, valamint a kereszténységből fakadó értékei, és azt az álláspontot akkor is képviselte, amikor arról folyt vita, hogy ennek a gondolatnak meg kell-e jelennie egy európai alapdokumentumban.

A magyaroknak sajátos észjárásuk van – jelentette ki Orbán Viktor, példaként említve, hogy egyaránt magyar találmány a golyóstoll, a presszókávé, és a számítógép is. Van itt valami, ami a létszámtól és a területtől függetlenül izgalmat és érdeklődést válthat ki azokban, akikben van antropológiai érdeklődés, és még hisznek abban, hogy Európának különböző nemzetekből kell állnia.

A kormányfő a Nézőpont Intézet adatait ismertetve elmondta, az elemzők megállapították, hogy három év alatt a kormány teljesítette a programjának a 69 százalékát. A közrend tekintetében 86 százalékon állunk, a demokratikus normák esetében 75 százalékon, az egészségügy megmentésének és a szociális biztonság megteremtésének területén a vállalt döntéseknek 67-68 százalékát, a gazdasági célkitűzéseknek pedig 66 százalékát teljesítettük – sorolta.

Ez három év alatt nem tűnik rossz eredménynek – fűzte hozzá. Azonban a számok a valóságról viszonylag keveset mondanak – jegyezte meg a miniszterelnök. Az igazán izgalmas ugyanis nem az, hogy tíz pontból hányat teljesítünk, hanem az, hogy összeállnak-e a döntések százai „valamivé” – mutatott rá Orbán Viktor.

Eljött az ideje, hogy közösséget építsünk

A Nemzeti érdek című folyóirat legfrissebb számából idézve a kormányfő úgy fogalmazott: „lerombolni egy közösséget politikai tett, felépíteni úgyszintén”. Ennek kapcsán kifejtette, hogy a kommunizmus legnagyobb politikai tette az volt, hogy „radikálisan lerombolta a létező közösségeket”, és helyükbe „sziszifuszi munkával kiépítette az irigység kultúráját és a nekünk úgy sem sikerülhet mentalitás társadalmát”. Ez a nemzeti kisszerűség politikája – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Ez a mentalitás túlélte a rendszerváltást, a kilencvenes éveket, és túlélte volna a 2000-es éveket is, ha el nem veszíti fedezetét – közölte a miniszterelnök, hozzátéve: a szocialista és kommunista politika – lényegének megfelelően - az emberben rejlő rossz tulajdonságokra épít politikai konstrukciót. Hangsúlyozta: kiderült, hogy az így felépült társadalom nem képes arra, hogy gazdaságilag fenntartsa magát. „Ebbe bukott bele néhány más geopolitikai fejlemény mellett a Kádár-rendszer is” – szögezte le.

Orbán Viktor, felidézve az első polgári kormány éveit, úgy fogalmazott: „folyamatosan azt kellett nézni, hogy az adott körülmények között mit lehet csinálni”. Ezzel szemben 2010-ben eljött az a pillanat, amikor el lehetett kezdeni a közösségépítést – fűzte hozzá. „Ha a kommunisták közösségrombolást valósítottak meg, akkor eljött az ideje, hogy mi politikai közösséget építsünk fel” – vélekedett a miniszterelnök.

„Közösség szétbontása, közösségépítés. Ez a két politikai program küzd egymással Magyarországon folyamatosan” – mutatott rá, hozzáfűzve: „mi azt mondjuk, állj ki, vállalkozz, és akár még sikerülhet is, mert rajtad múlik a jövő”.

Nincsenek többé láthatatlan dolgok

Az elmúlt három évet értékelve Orbán Viktor kifejtette: „gyakran értünk el sikereket, de azt sem tagadjuk el, hogy alkalmanként elbuktunk. Voltak váratlan, remek ötleteink, s voltak olyanok, amelyekről később kiderült, hogy mégsem olyan jó ötletek”. „Sok mindent lehet vitatni, egyet azonban nem, hogy Magyarországot kihúztuk abból a gödörből, ahova a szocialisták lökték” – emelte ki.

A miniszterelnök beszédében kitért rá, hogy a választási programot beemelve a kormányprogramba, a kabinet egy „európai léptékű műfaji újítást hajtott végre”. Ennek kapcsán felidézte, hogy akkor elmondták: nincsenek többé láthatatlan dolgok. „Nincs láthatatlan alkotmány, nincs a piac láthatatlan keze, és nincsenek láthatatlan törvények. Eljött az átlátható világ korszaka” – hangsúlyozta.

Ha az ember beleteszi a választási programot a kormányprogramba, akkor nem ígéretről, hanem vállalásról van szó – szögezte le. Az első kormányprogramba foglalt vállalása a Fidesz-KDNP-nek az volt, hogy talpra állítja a magyar gazdaságot – idézte fel Orbán Viktor. Ezzel összefüggésben közölte: a legfontosabb gazdaságfilozófiai különbség a korábbi kormányok és a jelenlegi között az, hogy „szerintünk szégyen más pénzén élni”. Más pénzén élni azt jelenti, hogy az ember elveszíti az önbecsülését – fűzte hozzá. "Annak az országnak, amely nem a saját pénzéből él, nem a saját lábán áll, nem lehet önbecsülése, mert nincs meg rá a gazdaságerkölcsi alapja" – húzta alá a kormányfő.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010 őszén rendben lezárta az IMF-fel való együttműködést. Rendbe tettük a költségvetést, rekord mélységbe szorítottuk a hiányt, és a piacokról finanszírozzuk Magyarországot – mutatott rá. Orbán Viktor az európai kontinens egyik legígéretesebb gazdaságának nevezte a magyart.

Szólt arról is, hogy 2010 júliusában a tízmilliós országban mindössze 1,8 millió ember fizetett adót, ezzel szemben ma közel 4 millió adófizető állampolgár van hazánkban.

„A szociális biztonság és a munka össze van kötve”

A szociális biztonság megteremtése kapcsán úgy fogalmazott, a gazdasági biztonság vége a szociális biztonság elpárolgása volt. Ehhez képest 2010 után befagyasztottuk, majd csökkentettük a rezsiköltségeket, megőriztük, sőt növeltük a nyugdíjak reálértékét, a minimálbér pedig nagyobb mértékben nőtt, mint korábban nyolc év alatt – sorolta. Emellett a kormány visszaállította három évre a gyest, és bevezette a gyermekek utáni adókedvezményt is.

Mi azt gondoljuk, hogy a szociális biztonság és a munka össze van kötve: csak az érezheti magát szociálisan biztonságban, aki valamilyen erőfeszítést tesz azért, hogy dolgozzon – jelentette ki az adórendszer kapcsán. Mint mondta, éppen ezért alacsonyan kell tartani a jövedelemadót, és egy még elfogadható, de viszonylag magas szinten kell tartani a forgalmi adókat. Ha esélyt kapunk rá, szeretném azt megélni, hogy egy számjegyű legyen a jövedelemadó Magyarországon – fűzte hozzá.

A miniszterelnök felidézte azt is, hogy a kormányváltás időpontjára pénzügyi szempontból összeomlott a kórházi rendszer. Az államhoz vontuk és újjászerveztük az intézményrendszert, ami mára biztonságosan, kiszámíthatóan, gazdaságilag racionálisan működik – emelte ki. Orbán Viktor az egészségügyi dolgozók bérrendezése kapcsán leszögezte, stabilizálni és javítani kell a háziorvosok helyzetét.

Világos, átlátható rend van

A közrend és a közbiztonság kapcsán felidézte, hogy korábban „egyenruhás, félkatonai szervezetek masíroztak, mindenféle rendőri fellépés nélkül, szabadon”, romagyilkosságok történtek az országban, egyre kevesebb volt a rendőr, és növekedett az erőszakos bűncselekmények száma. Minden volt, csak rend és közbiztonság nem; három év telt el, és ennek nincs nyoma – szögezte le. Végük van a félkatonai szervezeteknek, nem lehet sem faji, sem más alapon sorozatgyilkosságokat szervezni, a rendőrök számát radikálisan megnöveltük, 12 ezerről 18 ezerre nőtt e börtönben lévők száma, bevezettük a három csapás intézményét – sorolta.

Azoknak a problémája ma Magyarországon a demokratikus normák állapota, akik maguk is bevallották, hogy becsapták az egész országot – hangsúlyozta, utalva az őszödi beszédre. Ennek kapcsán a miniszterelnök feltette azt kérdést, hogy hogyan lehet beszélni demokráciáról, ha a „kormányzati filozófia első tétele, hogy verd át a hazádat, verd át a magyar embereket”. Innen nézve nem lehet eltagadni: a demokratikus normák tekintetében is javulás következett be – tette hozzá, megjegyezve, a 2010 előtti állapotokhoz képest ma egy világos, átlátható alkotmányos rend működik, amelynek az alapja az európai demokratikus normákból fakad.

„Mi a nemzetek Európáját akarjuk látni”

A miniszterelnök úgy fogalmazott, a mai kormányzati politika modellértékű elemének nevezhetjük, a munkaalapú társadalom bevezetését a jóléti helyett, az igazságos és méltányos tehermegosztás kialakítását, az érdem szerinti előrejutás elvét, valamint az Európa-politikát. Mi a nemzetek Európáját akarjuk, azt gondoljuk, hogy egy olyan föderációban, ahol feloldódnak a nemzetek, ott Magyarországnak nincsen helye – jelentette ki. Mint mondta, hazánk részt kíván venni az unió jövőjéről szóló vitában. Mi a nemzetek Európáját akarjuk látni, ezért dolgozunk – tette hozzá. Úgy fogalmazott, ha eltűnnek a nemzetek, eltűnik a tisztelet és a megbecsülés. Hangsúlyozta, a nemzetek eltűnésével egy birodalmi Európában kell élni, ahol a provinciáknak „gyakran kell szembenézniük igazságtalansággal, kettős mércével, és azzal, hogy visszaél a hatalmával az erős birodalmi központ”.

A jobbközépnek nem kell megijednie attól a teológiai megalapozottságú kiindulóponttól és igazságtól, ami úgy összegezhető, hogy az Isten jó világot teremtett, és minden adva van ahhoz, hogy boldogok lehessünk, csak rajtunk, embereken múlik, hogy képesek vagyunk-e élni a lehetőségeinkkel – jelentette ki. Rámutatott, vannak törvények és parancsolatok, amelyeket filozófiai meggyőződéstől függetlenül mindannyian osztunk. Ha ezeket nem tartjuk tiszteletben, rámegyünk: rámegy az életünk, a családunk, a hazánk – zárta szavait.

(fidesz.hu)

Az Európai Bizottság szerda délutáni tájékoztatójában tette közzé, hogy 5 tagállam esetében javasolja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését: Olaszország, Lettország, Magyarország, Litvánia és Románia. Málta esetében elindul az eljárás. A Bizottság Magyarországról szóló ajánlásában megállapítja: a deficit 3% alatt marad 2013-ban és 2014-ben köszönhetően a legutóbbi magyar intézkedéseknek.

A Ma Reggel vendége a témával kapcsolatban Giró-Szász András kormányszóvivő volt. A felvétel megtekinthető ide kattintva.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat citromsárga riasztást adott ki több kistérségre is. Jelenleg elsősorban Észak- és Közép-Magyarországon kell felhőszakadásra számítani.

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, délután, délen, délkeleten lehet némi napsütés. Sokfelé valószínű ismétlődő, kiadós eső, zápor, zivatar, néhol felhőszakadás is előfordul. A megerősödő, nyugati, délnyugati szelet helyenként viharos széllökések kísérik. A hőmérséklet legmagasabb értéke a Dunántúlon 13, 17, keleten 17 és 20 fok között valószínű. Késő estére 10, 16 fok közé hűl le a levegő.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat citromsárga riasztást adott ki több kistérségre is. Az OMSZ korábban egész napra citrom- és narancsszínű figyelmeztetést is kiadott.

Eszerint csütörtökön a Dunától keletre helyenként kialakulhat zivatar, lokálisan felhőszakadás (csapadék > 30-40 mm) kíséretében. Heves zivatar (szél > 90 km/h, jég > 2 cm) nem valószínű. Csütörtök éjfélig az ország túlnyomó részén tartós, jelentős mennyiségű esőre van kilátás. Területi átlagot tekintve általában 10-25 mm, de az északi és a keleti megyékben 30-45 mm csapadék várható.

Az őszi faültetési időszakban pótolják azokat a fákat a Weiss Manfréd úton, amelyek a szárazság miatt kipusztultak az utóbbi időben – közölte érdeklődésünkre Erdélyi Krisztina, a Főkert Zrt. sajtófőnöke. Az ügy előzménye, hogy Németh Szilárd polgármester levélben fordult Tarlós István főpolgármesterhez a Weiss Manfréd úton található, négy évvel ezelőtt ültetett fasor megóvása érdekében.

Németh Szilárd levelében egyebek mellett az áll, hogy a Weiss Manfréd úton, a HÉV töltése mentén lévő fák egy része kipusztult, illetve kiszáradóban van. A több mint 200 darab oszlopos juharból álló fasort a korábban itt állt és egészségi okokból kivágott jegenyenyék cseréjeként a fővárosi önkormányzat megbízásából a Főkert Zrt. ültette 2009. év tavaszán. A teljes beruházás csaknem 30 millió forintba került. Az elültetett fák az első két évben növekedésnek indultak és szépen fejlődtek. A fasor azonban folyamatosan egyre rosszabb állapotba került az utóbbi időben. Csepel önkormányzata ezt korábban több ízben is jelezte a főpolgármesteri hivatalnak, de érdemi intézkedést nem tapasztaltak. A közelmúltban szomorúan kellett megállapítani, hogy a négy évvel ezelőtt ültetett fáknak csaknem a fele már kipusztult.

A fák a Weiss Manfréd út és a HÉV töltés között nagyon kedvezőtlen élettani körülmények között élnek, ezért az életben maradásukhoz létfontosságú a fenntartási munkák, különösen a gyakori öntözés, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem több éven át tartó, folyamatos biztosítása.

A Weiss Manfréd út Csepel városképi szempontból legfontosabb megközelítő útvonala mind az egyéni, mind a tömegközlekedés szempontjából.

Az eset -- mindamellett, hogy városképi szempontból is rendkívül zavaró -- a kerületüket szerető lakosok és környezetvédő szervezetek körében is nagy felháborodást okoz.

Erdélyi Krisztina, a Főkert Zrt. sajtófőnöke válaszában közölte, hogy a fasor fő- és tömegközlekedési útvonalként korábban a fővárosi önkormányzat közlekedési ügyosztályának, jelenleg a városüzemeltetési főosztálynak, közlekedési osztálynak a kezelésében van. Ők végzik a terület műszaki ellenőrzését, a Főkert Zrt. kapcsolattartója a BKK Közút Zrt. A fák gondozását közszolgáltatási szerződés szerint a főváros megbízásából végzik el. A rendszeres gondos ápolás ellenére az elmúlt két év rendkívül szélsőséges aszályos időjárási viszonyait (aszály és kemény téli fagy) a főváros park- és sorfáinak a szokásosnál nagyobb mértékű pusztulását okozta. Még számos kedvező körülmények között élő koros fa esetében is megfigyelhető, hogy részlegesen vagy egyáltalán nem hajtottak ki idén tavasszal. Így történt ez a Weisz Manfréd úti fasor jó néhány fiatal fájával is, melyek városi körülmények között is rendkívül nehéz termőhelyi körülmények között élnek. A Főkert mindent elkövet a fasor jó karbantartására, és az elpusztult egyedek pótlását az őszi ültetési szezonban tervezik.

Cs. A.

A Nagy Imre ÁMK Közművelődés Galériájában év végi kiállítás nyílt az Alapfokú Művészeti Iskola képző- és iparművészeti ágának második féléves munkáiból. A tanintézményben jelenleg festészet, grafika, kézműves, textilműves és képzőművészeti összevont tanszakok működnek, így nagyon változatos technikákkal készültek az alkotások.

A fő téma ebben a tanévben az 'állomás' volt, amit sokféleképpen értelmeztek és dolgoztak fel a csoportok, állomásokat mutattak be a valóságban, az időben, a művészettörténetben, a mesés kalandokban. A gyerekek utazáshoz, állomásról állomásra vándorláshoz kapcsolódó tárgyakat terveztek, térképeket és társasjátékokat készítettek.

A teljesség igénye nélkül: grafika, szénrajz, pasztellkréta önarckép, monotípia és linómetszet, hidegtű és műanyag karc, papírszövés, hímzés, maszkok és speciális egyedi cipők, városmakett és léghajó, gipszszobor, fakéreg-hurkapálca közlekedési eszköz, valamint agyagfigurák, papír és pálcikás bábok is megtekinthetők a tárlaton– számolt be a Csepel.hu oldalnak Fazekas Ildikó művelődésszervező.
A megnyitón Geisbühl Tünde, a képző- és iparművészeti ág munkaközösség vezetője vezette körbe az érdeklődőket, minden félévben ő válogatja ki a kiállítás anyagát. A hivatalos rész után egy kis játékkal készültek a szervezők, vicces és keresgélős kérdéseket feltéve feladatlapon mérték le, hogy ki milyen alaposan nézte végig a képeket.

A kiállítás július elejéig látható a galériában (Simon Bolivár sétány 4-8.).

Antal Zsuzsa

fotó: Tóth Beáta

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szentpétervári ülésén határozott a végrehajtó bizottság: a baseball/softball, a birkózás és a fallabda maradt talpon a 2020-as programba pályázó sportágak közül.

A Csepelen is nagy hagyományokkal rendelkező sportággal kapcsolatos végső döntést – a három sportágból csak egy kerülhet az olimpiai programba – szeptember 10-én, az argentínai Buenos Airesben hozza meg a NOB teljes kongresszusa. A tizenöt végrehajtó bizottsági tag titkos, elektronikus szavazással döntött. A döntés azt jelenti, hogy a vusu, a sportmászás, a görkorcsolya, a karate, valamint a wakeboard biztosan nem lesz ott a 2020-as programban.
„A végrehajtó bizottság tagjai kiváló prezentációkat tekinthettek meg a nyolc nemzetközi sportszövetségtől. Nem volt könnyű döntés, de úgy érzem, kollégáim helyesen határoztak, hogy a baseball és softball, a birkózás, valamint a fallabda mellett tették le voksukat, és ezek a sportágak versenghetnek Buenos Airesben" – kommentálta a döntést a NOB elnöke, Jacques Rogge. Gáspár Tamás, a Magyar Birkózó Szövetség főtitkára örömmel fogadta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottságának szerdai döntését, melynek nyomán a sportágnak él a reménye arra, hogy ott legyen a 2020-as olimpia programjában.
A sportvezető az MTI-nek nyilatkozva megnyugtatónak nevezte, hogy a birkózás versenyben maradt a NOB szeptemberi közgyűléséig. „Én mindig is optimistán álltam a kialakult helyzethez, s azt gondolom, a NOB-közgyűlésen komolyabb lesz a támogatottságunk, mint a végrehajtó bizottságban volt” – fogalmazott Gáspár Tamás, aki hozzátette, az utóbbi időben Magyarországon azt tapasztalta, senki sem tudja elképzelni, hogy a birkózás lekerüljön az olimpia műsoráról. „Azt hiszem, ez az egész világon így van, ezért bízom abban, hogy szeptemberben a közgyűlés számunkra kedvező döntést hoz” – mondta a főtitkár. Nenad Lalovics, a nemzetközi szövetség (FILA) másfél hete megválasztott szerb elnöke a NOB vb szentpétervári ülése után úgy nyilatkozott, ezzel a részsikerrel a sportág vezetése még nem teljesítette a küldetését. „Nagyon boldog vagyok, ugyanakkor azt kell mondanom, hogy addig kell tovább küzdenünk, amíg a szeptemberi közgyűlésen nem győzünk” – fogalmazott. A szentpétervári végrehajtó bizottsági ülésen határoztak a sportágak közötti, riói pénzelosztásról is: a tornasportok és a vízi sportok csoportja a nagy nyertes, mivel az eddig egyedüliként A-csoportba kiemelt atlétika mellé került.

Légrádi G.
Forrás Nemzeti Sport Online, MTI

Szerda estére eldől, hogy a birkózás megőrzi-e esélyét arra, hogy olimpiai sportág maradjon. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának ülésén az a kérdés, hogy nyolc olimpiára pályázó sportág közül melyek maradnak versenyben a NOB szeptemberi közgyűléséig.

Nyolc sportág verseng a 2020-as olimpiáért: a birkózás mellett a vusu, a sportmászás, a görkorcsolya, a fallabda, a karate, a wakeboard, valamint a baseball és a softball közösen.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának szentpétervári ülésén nem az a tét, hogy melyik sport kerül be a 2020-as programba, hanem az, hogy a nyolc közül melyik marad versenyben a NOB szeptemberi közgyűléséig. A szervezet még februárban döntött úgy, hogy a hét év múlva esedékes ötkarikás játékokon nem garantálja a birkózás helyét. A NOB a döntést a sportág átláthatatlan szabályrendszerével indokolta, valamint azzal, hogy a Nemzetközi Birkózó Szövetségből hiányzik a női és a sportolói képviselet. A NOB-bejelentés után megvonták a bizalmat a nemzetközi szövetség elnökétől, Raphael Martinettitől, és a szerb Nenad Lalovicot választották meg helyette, aki végrehajtotta az elvárt szervezeti és szabálymódosításokat. Ezeket az intézkedéseket Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is üdvözölte.

A végrehajtó bizottság zárt ajtók mögött hallgatja meg a nyolc kandidáló sportág képviselőit. Korábban szó volt arról, hogy a testület egy vagy két sportágat terjeszt a NOB közgyűlése elé, de amerikai hírforrások szerint három vagy négy javaslatot is tehet. A legesélyesebbek között a birkózást, a karatét és a fallabdát említik.

forrás: MNO

fotó: Kitzinger Adrienn