A havazás miatt, illetve a Budapesten és környékén jelentősen lelassult forgalomra tekintettel Tarlós István főpolgármester engedélye alapján a Budapesti Közlekedési Központ a mai napra, január 14-én hétfőn 24 óráig ingyenes tömegközlekedést biztosít a BKK teljes vonalhálózatán (Budapesten és az érintett agglomerációs busz- és hév-vonalakon). Az intézkedésről minden jegyellenőr, metróellenőr, közterület-felügyelő kiértesítését megkezdtük, és kollégáinkat utastájékoztatási feladatokra irányítjuk át.

Kérjük az autósokat, hogy aki teheti, a közösségi közlekedést vegye igénybe. Kötöttpályás fővonalaink, a metrók és hévek megbízhatóan közlekednek, a villamosjáratok is néhány kivétellel járnak. A hegyvidéki buszjáratokon jelentős a fennakadás, többek között számos baleset és keresztbefordult autó miatt. Az intézkedés célja, hogy ezáltal is biztosítsuk mindenki számára az egyszerű hozzáférést a közösségi közlekedéshez, ne a jegyvásárlás legyen akadálya az autók letételének.

Az intézkedés rendkívüli, kizárólag a mai napra és éjfélig szól. Ezúton is kérjük és köszönjük minden utasunk megértését a havazás miatt bekövetkezett forgalmi zavarok miatt, kollégáink azon dolgoznak, hogy a forgalom mihamarabb helyreálljon, az FKF pedig végzi az utak síkosságmentesítését.

Visszakapják a túlfizetés összegét azok, akik a rezsicsökkentés előtt befizették januári számlájukat. A kormány által elrendelt 10 százalékos mérséklés hatására azok is visszamehetnek az egyetemes szolgáltatóhoz, akik korábban a szabad piacról szerezték be a gázt vagy az áramot.

6400 helyett 5800 – megkezdték az új, 10 százalékos árcsökkentést tartalmazó számlák kiküldését az áramszolgáltatók.

– Az Elmű-Émász csoport esetében kétféle számlázási rendszer van, aki az óra állását diktálja, ezt január 15-éig teheti meg, aki pedig korábban számlát kapott, ő újat fog kapni – közölte az Elmű-Émász szóvivője. Az új számlán január elsejétől a kedvezőbb tarifa érvényesül – hangsúlyozta Boross Norbert.

Azoknak a fogyasztóknak, akik már korábban megkapták és befizették a számlát, amennyiben 1000 forint feletti a különbség a két számla között, a többletet visszautalják, 1000 forint alatt pedig a következő havi számlában jóváírják. Az energiapiac liberalizációja miatt korábban sok társasház, közintézmény és kisvállalkozás is megpróbálkozott azzal, hogy a szabad piacon szerezze be a gázt vagy az áramot. Ők visszamehetnek az egyetemes szolgáltatóhoz, ha az árcsökkentést követően ez kedvezőbb számukra.

– Azok az egyetemes szolgáltatásra jogosultak, akik korábban az egyetemes szolgáltató helyett kereskedőtől vásároltak villamos energiát, valamint földgázt, azok a kereskedőváltás szabályai szerint bármikor kezdeményezhetik az egyetemes szolgáltatásba történő visszatérésüket – közölte a Magyar Energia Hivatal szóvivője. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha nincsen lejárt tartozásuk a kereskedőjükkel szemben, akkor írásban kezdeményezhetik a szerződésük felmondását, 30 napos határidővel – tette hozzá Vigassy Csaba.

Egyesek szerint a szolgáltatók a szabadpiaci ügyfeleikre hárítják majd a lakossági rezsicsökkentés költségeit. Ez azonban korántsem egyértelmű: a villamos energiánál és a gáznál is éves szerződések vannak. Utóbbinál általában gázévekre, vagyis tavasztól tavaszig kötnek szerződést a szabadpiaci ügyfelekkel. Vagyis náluk 2013 májusáig nem változnak a feltételek. Később pedig az erős verseny akadályozhatja az áremelést.

– Nyilvánvalóan azt kell látni, hogy itt hiába próbál meg például a lakossági árak csökkentése miatt valaki áremelést foganatosítani, hogyha a többi szolgáltató sokkal versenyképesebb ajánlatot tud adni, akkor versenyeznie kell ezzel is a Tigáznak, hiszen ha nem teszi meg, akkor a fogyasztó más szolgáltatóval köt majd szerződést – fogalmazott a cég szóvivője, Száraz Gábor.

A januári rezsicsökkentés becslések szerint 100-110 milliárd forinttal csökkenti az energiapiaci szereplők bevételeit.

Hiába a zord időjárás, - köszönhetően a fedett létesítményeknek- a sportélet szinte egy percre sem áll le, még januárban sem. A csepeli atléták Dunakeszin nyitották meg a 2013-as versenyévadot, remek teljesítménnyel.

 A Csepeli DAC sportolói január 5 és 6. között 16 fővel képviseltették magukat a Dunakeszi VSE fedett pályás gyermek, serdülő, ifjúsági és junior versenyén. A kék-piros klub atlétái 32 versenyszámban álltak rajthoz és nem kis bravúrt végrehajtva valamennyi sportoló dobogós helyen fejezte be a viadalt.

Deák Balázs vezetőedző elmondása szerint a legkiemelkedőbben Jezsek Brigitta szerepelt, aki nem kevesebb, mint három első helyezést szerzett, rajta kívül pedig Ludányi Barnabás Czirják Aliz, Szimeiszter Ákos, Götz Ágnes, Kavecsánszki András, Sier Zsófia, és nem utolsó sorban Szabó Beatrix állhatott fel a dobogó legfelső fokára.

Légrádi Gábor
Forrás: Csepeli DAC

Hiába a zord időjárás, - köszönhetően a fedett létesítményeknek- a sportélet szinte egy percre sem áll le, még januárban sem. A csepeli atléták Dunakeszin nyitották meg a 2013-as versenyévadot, remek teljesítménnyel.

 A Csepeli DAC sportolói január 5 és 6. között 16 fővel képviseltették magukat a Dunakeszi VSE fedett pályás gyermek, serdülő, ifjúsági és junior versenyén. A kék-piros klub atlétái 32 versenyszámban álltak rajthoz és nem kis bravúrt végrehajtva valamennyi sportoló dobogós helyen fejezte be a viadalt.

Deák Balázs vezetőedző elmondása szerint a legkiemelkedőbben Jezsek Brigitta szerepelt, aki nem kevesebb, mint három első helyezést szerzett, rajta kívül pedig Ludányi Barnabás Czirják Aliz, Szimeiszter Ákos, Götz Ágnes, Kavecsánszki András, Sier Zsófia, és nem utolsó sorban Szabó Beatrix állhatott fel a dobogó legfelső fokára.

Légrádi Gábor
Forrás: Csepeli DAC

Lázár János szerint a választópolgárok elmúlt két évben tanúsított áldozatvállalása meghozta eredményét: 2013-ban javulhat az életminőség. Az emberek reménykedhetnek abban, hogy „idén már nyugalmat és biztonságot teremt a kormány” – mondta a miniszterelnökséget vezető államtitkár a távirati irodának adott interjújában, amelyben arról is beszélt, hogy nem tartja elégségesnek a rezsiköltségek 10 százalékos csökkentését.

Lázár János kijelentette, a 2010-es kormányváltáskor Magyarország lényegében gazdasági és társadalmi csődhelyzetben volt, 8-10 százalékos államháztartási hiánnyal és 80 százalék feletti államadóssággal. Ehhez képest most az Európai Unió, az országot finanszírozó piaci pénzügyi alapok, valamint a pénzügyi elemzők egyértelmű álláspontja szerint Magyarország pénzügyi helyzete stabil – jelentette ki, utalva arra, hogy Magyarország 2011-ben, 2012-ben és az Európai Unió előrejelzése alapján 2013-ban is 3 százalék alatt tudja tartani az államháztartási deficitet, valamint az elmúlt két évben 77-78 százalékra mérsékelte az államadósságot. Az államtitkár szerint így joggal és alappal reménykedhetünk abban, hogy a 2004 óta Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás megszűnik 2013 közepén.

A jó gazda

Az államtitkár hangsúlyozta, ezek a folyamatok azt jelzik, hogy az állam pénzügyei tekintetében „a jó gazda gondossága érvényesül”, de ez elsősorban nem a kormánynak köszönhető, hanem a magyar választópolgároknak. „A kormány hálás lehet a magyar választópolgároknak, hogy az elmúlt két évet végigcsinálták, a magyar választók pedig joggal reménykedhetnek abban, hogy 2013-ban már békén hagyja őket a kormány” – fogalmazott az államtitkár, aki kiemelte, 2010 és 2012 között minden magyar családnak komoly áldozatokat kellett hoznia azért, hogy a szocialisták által felvett hitelt fizetni tudja az ország.

Úgy vélte: az emberek – azok is, akik a Fideszre szavaztak, és azok is, akik nem – a „fogakat összeszorítva, időnként nagyon rossz hangulatban”, de „kellő bölcsességgel” vették tudomásul, hogy meg kell változtatni az országot ahhoz, hogy a gazdasági-társadalmi csődből kikeveredjünk.

A megszorítás a szocialisták eszköze

Lázár János cáfolta, hogy ez közvetett elismerése lenne annak az ellenzéki érvelésnek, amely szerint az elmúlt két évben voltak megszorítások. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a megszorítás mindig a szocialisták eszköze, a jelenlegi kormány viszont az elmúlt két évben a bankoktól, valamint az energia- és a kereskedelmi szektortól kért minden családi háztartást meghaladó mértékű hozzájárulást, éppen azért, mert 2010-ben pontosan látta, hogy ezek a cégek korábban sokat kerestek, az emberek zsebe pedig üres. Ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy a közigazgatás, az oktatás és az egészségügy átalakítása is áldozatvállalást jelentett az embereknek, ugyanúgy mint a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése vagy a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata.

Ennek köszönhető a rezsicsökkentés

Úgy vélte: ennek a „közös kétévnyi fogösszeszorításnak” az eredménye az, hogy 2013 első hónapjaiban csökkenteni lehet a gáz, a villamos energia és a távhő árát, majd következik a víz- és a szemétdíj árcsökkentése. Emellett január 1-jétől emelkedtek a nyugdíjak, és növekedett a bérek vásárlóértéke is – tette hozzá a politikus, aki szerint „megérte az ország megváltoztatásában részt venni, mert ez 2013-ban jó néhány csoport számára az életminőség javításához vezethet”.

Az államtitkár ugyanakkor a 10 százalékos rezsiköltség-csökkentést nem tartotta elégségesnek, mert ma egy fizetésből élő családnak jövedelme legkevesebb 20 százalékát kell rezsire fordítania. „Ma Magyarországon sok szakértő azt mondja, hogy legalább 30 százalékkal drágább a gáz és az áram annál, mint amit egy család vagy egy nyugdíjas ki tud fizetni” – tette hozzá.

Szociális deficit

A 13. havi nyugdíj vagy egy egyszeri nyugdíj-kiegészítés esetleges bevezetésére vonatkozó kérdésre azt mondta: akkor van lehetőség jóléti kiadások finanszírozására és a szociális deficit csökkentésére, ha tudják tartani a pénzügyi stabilitást, illetve nem nő az államadósság. Megjegyezte: az Alkotmánybíróság döntése ugyanis az elmúlt hetekben rávilágított arra, hogy Magyarországon nem demokráciadeficit, hanem szociális deficit van.

Kijelentette: Magyarországon alacsonyak a fizetések és a nyugdíjak, a kormánytól pedig az várják az emberek, hogy segítse a megélhetésüket munkalehetőséggel, normális fizetéssel vagy nyugdíjjal. „A kormánynak az a dolga, hogy ezeket rendezze, 2013-ban ezekkel a kérdésekkel kell foglalkozni: rezsi, nyugdíj, fizetés, ezek lesznek a fő témáink” – közölte.

Az államtitkár a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásával kapcsolatos kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: ha egy kormány meg akarja állítani a fiatalok elvándorlását, akkor mernie kell azt mondani, hogy az államapparátusban csak olyan álláshelyen dolgozzon nyugdíjas, ahová fiatal nem jelentkezik. Hozzátette: minden embernek mérlegelnie kell, hogy vagy nyugdíjas lesz, vagy dolgozik az állami szektorban, mert a kettőt együtt jelenleg Magyarország nem engedheti meg magának.

A munkáért rendes fizetést kell adni

Az orvosok helyzetéről azt mondta: Magyarországon ma az a realitás, hogy az orvostársadalom mentesüljön a kötelező nyugdíjazás alól, szerinte bizonyos orvosi szakmákban ez automatikus lesz. Ugyanakkor jelezte: a nyugdíj és a fizetés kérdését is meg kell oldani, mert a nyugdíjas korú orvosok nem kereshetnek kevesebbet jelenlegi jövedelmüknél.

Kiemelte: az elmúlt két év átalakításai során a korkedvezményes nyugdíjakkal vagy a nyugdíj mellett dolgozókkal kapcsolatban is rengeteg hazugsággal, álszenteskedéssel és önámítással kellett leszámolni, és most szembe kell nézni a valósággal, hogy a nyugdíj tulajdonképpen a fizetés kiegészítéseként működött, mert a kettő ad ki egy normális fizetést egy orvos esetében. „Munkáért rendes fizetést kell adni, nem pedig álnyugdíjat alamizsnaként” – mondta.

MNO

A víz, a csatorna, illetve a szemétszállítás területén kívül hamarosan a kéményseprő-szolgáltatások díjainak felülvizsgálata is bekerülhet abba a körbe, ahol a kormány a rezsicsökkentés kiterjesztésének lehetőségét vizsgálja – nyilatkozta Németh Szilárd a Magyar Nemzetnek.

Németh Szilárd, a január 1-jétől hatályos tízszázalékos díjcsökkentést ellenőrző fideszes munkacsoport vezetője a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, azt javasolta a kormánynak, hogy a víz-, a csatorna-, illetve a szemétszállítás területén kívül a kéményseprési szolgáltatások díjainak felülvizsgálata is kerüljön be abba a körbe, ahol a kabinet a rezsicsökkentés kiterjesztésének lehetőségét vizsgálja. A csepeli polgármester szerint az idén egy átlagos családi kasszában negyvenezer forinttal több marad az első lépésben végrehajtott villamosenergia-, gáz- és távhőárcsökkentésnek köszönhetően. Németh arról is beszélt, hogy ha egy külföldi tulajdonú közszolgáltató cégnek a rezsicsökkentés után nem éri meg Magyarországon működni, akkor nem fogják telesírni a zsebkendőjüket. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kormánynak nem az a célja, hogy portfólióváltást kényszerítsen ki a külföldi tulajdonú szolgáltatóknál, de ez egy kellemes hozadéka is lehet a dolognak. Az interjúból az is kiderül, az E.ON után más cégekkel is tárgyalások kezdődhetnek arról, hogy magyar közösségi tulajdonba kerüljenek vissza.

– Hány háztartást érintenek a kormányzati intézkedések, és milyen összeg maradhat átlagosan egy család kasszájában?
– Négymillió háztartás terhein könnyít a jelenlegi rezsicsökkentés. A csepeli számítások alapján, amely során több kategóriát – például nagycsalád távfűtéssel, általános család nem távfűtéssel, egyedülálló nyugdíjas – vettünk figyelembe, 38 és 52 ezer forintos évenkénti megtakarítás várható. Vagyis egy átlagos háztartásban – ahol eddig a bevételek harminc-ötven százalékát tette ki a rezsiköltség – ebben az évben körülbelül negyvenezer forinttal marad majd több a mostani intézkedéseknek köszönhetően. Azt gondolom, hogy ez óriási segítséget jelent a családoknak.

– Már hatályos az a miniszteri rendelet, amely a gázszolgáltatókhoz hasonlóan az áramszolgáltatókat is arra kötelezi, hogy új számlákat állítsanak ki azoknak az átalánydíjas fogyasztóknak, akiknek már előre kiküldték az árcsökkentést nem tartalmazó csekkeket. Mit tegyen az, aki mégsem kap időben új számlát, vagy nem jelenik meg rajta a díjcsökkentés?
– Ha a szolgáltatók az embereket valódi partnereknek fogják tekinteni, akkor nem lehet probléma, ha mégis előfordulna ilyen eset, akkor arra kérem az érintetteket, hogy ezt mindenképpen jelezzék a cégeknek, és nekünk is. Mi pedig nagy tisztelettel arra kérjük a szolgáltatókat, hogy jól látható helyen, és egyértelműen követhető módon tüntessék fel az általuk kibocsátott számlákon a tízszázalékos csökkentést. Amennyiben ez nem történik meg, akkor olyan jogszabályi változásokat fogok kezdeményezni, amelyek kötelezik erre a szolgáltatókat. Ezért az ő részükről is szerencsésebb lenne elébe menni ennek a kérdésnek. Természetesen nem a szolgáltatók ellen vagyunk, hanem a családok mellett.

– A legnagyobb internetes közösségi portálon is elindult a napokban a munkacsoport oldala. Milyen visszajelzések érkeztek?
– Rengetegen osztják meg a véleményüket, tapasztalataikat, vagyis ez az új kommunikációs csatorna is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Éppen a beszélgetésünk előtt továbbítottam Fónagy János államtitkárnak azt a felvetést, hogy a kéményseprő-szolgáltatás is monopolhelyzetben van nemcsak Budapesten, de az ország egész területén. Ők határozzák meg, hogy melyik kémény életveszélyes és melyik nem, ennek megfelelően ők határozzák meg azt is, hogy mit kell tenni és mennyiért. Ez is egy olyan komoly és az emberek zsebére kiható probléma, amelyben lépnünk kell.

– Mi történik abban az esetben, ha a bejelentett tíz százalék a gyakorlatban csak kilenc vagy hat lesz?
– Ha ez tömegesen előfordul, akkor a Magyar Energia Hivatallal és a fogyasztóvédelemmel karöltve első körben megnézzük, hogy ennek mi az oka. Úgy tervezem, hogy az első negyedév végére tiszta helyzetet teremtünk a rezsicsökkentés kérdésében. De ezúttal üzenem a szolgáltatóknak, hogy nem érdemes próbálkozni semmilyen kiskapuval, addig végzem a dolgomat, amíg nem teszek eleget annak a miniszterelnöki kérésnek, hogy minden magyar háztartásban jelenjen meg a villamos energia, a gáz és a távhő arának tízszázalékos csökkentése. Ez a jövőre nézve is fontos támpont, főleg, ha lesz még ilyen lépés a kormányzat részéről.

– És lesz még ilyen lépés?
– Mindenképpen örülnék neki, de ezzel persze minden fogyasztó így van. Jelenleg ennek a kiterjesztésén dolgozik a kormány, amely első körben a víz, a csatorna, illetve a szemétszállítás díjaiban érvényesülhet. Amint korábban említettem, a kéményseprő-szolgáltatások körének felülvizsgálata pedig az én javaslatomra kerülhet be ebbe a körbe.

– Mikor várható konkrét döntés ezekkel kapcsolatban?
– Ebben a kormány az illetékes, ráadásul a víz- és a csatornadíjak esetében bonyolultabb a történet, utóbbinál szerintem érdemes lenne egyszerűsíteni az elhíresült számítási képletet. A szemétszállítás területén működő önkormányzati cégeknél meg kell, hogy értsék, „mi a pálya”. Azoknak a német és osztrák tulajdonú cégeknek pedig, amelyek főleg a vidéki településeken működnek, ismerős lehet a helyzet, hiszen az úgynevezett Stattwerke típusú felállás is arról szól, amit a magyar kormány képvisel, azaz a közszolgáltatásokat közösségi tulajdonban lévő cégekre bízzák. Münchenben az áramot az E.ON szolgáltatja, de szinte minden, ami ehhez a szolgáltatáshoz kötődik, az a város tulajdonában van. Az önkormányzat ráadásul olyan közszolgáltatási szerződést kötött, amelyben rögzítik, hogy télen olcsóbban kell biztosítani a szolgáltatást. De azt is a város dönti el, hogy a cégnek hol kell ügyfélszolgálati irodát nyitnia. Utóbbi egyébként a most indult járási hivataloknak is követendő példa lehet.

– Itthon is elképzelhető egy hasonló irány a közszolgáltatások területén?
– Személy szerint örülnék ennek, de rögtön le szeretném szögezni, hogy a mostani rezsicsökkentésnek nem az a célja, hogy kikényszerítsünk egy portfólióváltást. Ez ugyanakkor egy kellemes hozadéka lehet a dolognak, és miként a Fővárosi Vízművek esetében láthattuk, a kormány áll elébe, ha ilyen igény érkezik. Elképzelhetőnek tartom, hogy – az E.ON után – tárgyalások kezdődhetnek arról, hogy magyar közösségi tulajdonba kerüljenek vissza az ezen a területen működő cégek.

– Huszonkét éve nem volt arra példa Magyarországon, hogy egy kormány ne emelje, hanem csökkentse a lakossági energiaköltségeket, az ellenzék egy része mégis támadja a döntést. Mi lehet ennek az oka?
– Egyértelmű, hogy savanyú a szőlő. Persze nyíltan egyik ellenzéki párt sem meri kimondani, hogy nem támogatja a rezsicsökkentést. Az MSZP 2002 és 2010 között a villany árát kétszeresére, a gázét háromszorosára emelte, miközben a kumulált infláció 56 százalék volt – ez önmagáért beszél. A kormánypártisággal nem vádolható jegybank számításai szerint egyébként a várható inflációt két százalékkal csökkentik a kormány intézkedései, miközben a szocialisták éppen azzal riogatnak, hogy áremelkedés lesz, miután áthárítják a terheket a végfogyasztókra. A szabadpiacon viszont hosszú távú szerződések vannak, ezeket pedig nem lehet egyoldalúan módosítani.

Az interjút teljes egészében a Magyar Nemzet szombati számában olvashatják.

Hetven éve, hogy a szovjet csapatok támadást indítottak a Don-kanyarban a 2. magyar hadsereg ellen. A Vörös Hadsereg két ponton roppantotta össze a hiányos fegyverzetű magyarok cérnavékony arcvonalát. Rengetegen vesztek oda azokban a napokban, miközben a csak Hitler parancsára bevethető páncélosok sokáig tétlenül nézték a tragédiát.

"Január 12-én indult meg ellenünk a támadás, tüzérség és harckocsik támogatásával. Két orosz hadosztály támadott a 7. könnyű hadosztályunk ellen, és már az első napon áttörte a vonalát. Egy másik támadás 14-én a 12. magyar könnyű hadosztályt morzsolta fel. A magyar hadvezetőség hiába kérte a németeket, hogy vessék be az arcvonal mögött lévő Cramer-hadtestet, amely tétlenül nézte az eseményeket. A német hadvezetőség elutasította a visszavonulásra tett magyar javaslatot is, így a rendezett visszavonulás helyett a teljes felbomlás következett be. A III. magyar hadtest kimagasló teljesítménye volt, hogy mint az utóvédek utóvédje fedezte a német hadsereg visszavonulását, és január 26-án utolsónak hagyta el a doni csatateret."

Utóbb így emlékezett vissza a Don-kanyarban 1943 januárjában bekövetkezett katasztrófára Magyarország akkori miniszterelnöke, Kállay Miklós. Bár évekkel későbbi memoárjában nem állított valótlanságokat, az általa sugallt kép mégsem felel meg teljesen az igazságnak. Kállay küldte ki 1942-ben a sereget, és - Horthy Miklós kormányzóval együtt - államközi szerződés nélkül bocsátotta a németek rendelkezésére. A németek ezért kényükre-kedvükre vehették el a magyar seregtől a páncélosokat, amelyeket a Kállay által emlegetett Cramer-hadtestbe osztottak be.

Jány le akart mondani

Arról sem szólt Kállay, hogy a sereget indulásakor még igyekeztek felszerelni, később azonban egyre kevesebbet foglalkoztak vele, a németektől várták a komolyabb fegyvereket. Az utánpótlást a doni katasztrófa előtti pillanatokban inkább az Észak-Erdély visszacsatolása miatt rendkívül hosszúra nyúlt magyar-román határra küldték. Olyannyira magára maradt a 2. magyar hadsereg, hogy a parancsnok, Jány Gusztáv vezérezredes (jobbra) le akart mondani, ám ezt nem engedték neki 1942 őszén.

Jány ráadásul olyan utasítást kapott, amely megpecsételte a katonák sorsát. Hitler és Horthy többször is az utolsó emberig történő kitartásra szólította fel a 2. magyar hadsereget. Így aztán amikor a szovjet támadás irdatlan méreteihez igazodva visszavonulást kellett volna elrendelnie, elbizonytalanodott. Hezitálása fokozta a magyar veszteségeket, és hozzájárult a teljes összeomláshoz is.

Sok egység kitartott a legnehezebb helyzetekben. Részben a magyar katonák ellenállása akadályozta meg a Zsukov és Vasziljevszkij szovjet hadvezérek által kitűzött stratégiai célok elérését: a Vörös Hadsereg nem tudta átkarolni a Don-kanyar német-magyar alakulatait, így azok megmenekültek a sztálingrádihoz hasonló gyilkos katlancsatától.

Reménytelen felállás

A 2. magyar hadsereg helyzete hónapokkal a szovjet támadás előtt kritikusra fordult. Óriási - Szabó Péter hadtörténész szerint 26-27 ezer fős - veszteségeket szenvedett az 1942 nyarától zajló harcokban, és nem sikerült teljesen elfoglalnia a Don-kanyart. Veszélyes hídfőállások maradtak a szovjetek kezén a Don "innenső", azaz jobb partján. Az el nem foglalt szovjet hídfőkből indultak ki Urivnál (január 12-én), majd Scsucsjénél (január 14-én) a Vörös Hadseregnek az egész arcvonalat széttördelő támadásai.

A 200 kilométeres doni partszakaszt alig tudta lefedni a 2. magyar hadsereg, amelynek nem volt mélységi tagozódása. A kétszázezer embernek nagyjából a fele teljesített első vonalbeli frontszolgálatot. A mélységi tagozódás hiánya még az első világháborúban is döbbenetes hiba lett volna a vezetőségtől, nemhogy a sokkal erősebb támadófegyvereket alkalmazó 42-43-as frontokon. Urivnál megkezdték ugyan egy második védővonal kialakítását, de ez nem valósult meg. Nem véletlen, hogy nemcsak Jány akart lemondani, a németek is le akarták őt váltatni Horthyékkal: úgy ítélték meg Berlinben, hogy túl sokszor kér tőlük erősítést és páncélelhárító fegyvereket.

Fegyvertelen magyar katonák, páncélosok nélkül

Jány hibája, hogy akkor is folytatta katonáinak korábban elrendelt felváltását, amikor már bármelyik pillanatban megindulhatott a szovjet offenzíva. A 2. magyar hadsereggel szomszédos olasz erőket ekkorra már hatalmas támadások zilálták szét, Sztálingrádnál pedig már sejteni lehetett Paulus tábornok csapatainak vereségét. A Don-kanyarban sok magyar katona fegyvertelenül vagy csak egy puskával várta a szovjet nehéztüzérséget és páncélosokat. Ungváry Krisztián történész szerint a 2. magyar hadsereg 193 ezer emberéből 30 ezernek nem volt fegyvere. Máshol ugyanő tízezer kiképzetlen és fegyvertelen emberről ír.

Mennyi szovjet katona állt velük szemben? Ungváry adatai a 200-347 ezer fős sávban mozognak. Az sem kizárt tehát, hogy alig több, de sokkal jobban felszerelt szovjet katona rohanta le a rosszul felálló, cérnavékony magyar védelmet. A 2. magyar hadseregnek például egyetlen saját páncélosa sem volt az offenzíva pillanatában. A magyar fegyverek nagy része ráadásul a hidegben nem is működött, a nehéztüzérséget pedig nem tudták mozgatni a rendkívüli időjárási körülmények között.

Elsöprő szovjet fölény

Bár igaz Kállay állítása, hogy már az első napon (január 12-én) áttörték a magyar hadsereg - azon belül a IV. hadtest - vonalát az oroszok, de ez még nem feltétlenül lett volna végzetes. Az első szovjet rohamokat ugyanis az elgyötört magyarok még ellentámadással viszonozták. Sőt rövid időre, néhány órára bizonyos területeket vissza is foglaltak Uriv térségében. Ám a Vörös Hadsereg újabb tartalékokat vetett be, így az átmeneti eredmények gyorsan elvesztek. Mindezt Szabó Péter hadtörténész kutatásaiból tudjuk. A magyar részsikerek miatt a szovjetek utóbb az első napi támadást nem is az offenzíva megindulásának állították be, hanem csak "nagyobb erejű felderítő vállalkozásnak".

A szovjetek ezután még nagyobb erőket összpontosítottak az áttörési pontokra, elsősorban a 40. szovjet hadsereget irányító Kirill Moszkalenko parancsnoksága alá. Így Urivnál a tátongó "lyuk" egyre tágult: az első nap még csak 6-10 kilométeres volt, majd néhány nap alatt húsz kilométer mélyre és negyven kilométer szélesre nőtt. (A szovjetek itt tízszeres tüzérségi túlerőben voltak, 752 lövegükkel és 672 aknavetőjükkel. Élőerőben 3,5-ször több embert vetettek be, és körülbelül 130 tankjukkal szemben a védők egyet sem tudtak kiállítani.)

Január 14-én Scsucsjénél is megindultak a szovjetek (lásd ezt is a fenti infografikán), és ezután a magyar sereg frontvonala gyorsan összeomlott. Scsucsjénél nem csak száz páncélos rohamozott Szabó Péter szerint, ráadásul három szovjet lövészhadosztály zúdult négy magyar zászlóaljra. A szovjet tüzérség túlereje - 438 aknavető és 377 löveg - mindent elsöprő volt: Páva István szerint ez hétszerese a magyarokénak. Élőerőben Scsucsjénél két-háromszoros szovjet túlerőről írnak a különböző szakértők.

A megmaradt magyar páncélosokat is magába foglaló Cramer-hadtestet nagyjából ez idő tájt, vagyis jelentős késéssel kezdték bevetni a németek. Cramerék azonban erejüket megosztva avatkoztak be, így nem értek el érdemi eredményt.

Az eredetileg a 2. magyar hadsereghez tartozó, gróf Stomm Marcell irányította III. hadtest - ennek vitézségéről Kállay külön szólt - már a támadás elején kikerült Jány alárendeltségéből, mert a szovjet erők teljesen elvágták a főerőktől. Így Stommék a német 2. hadsereg parancsnoksága alá kerültek. Őket a németek gyakorlatilag ágyútöltelékként (katonai szóval: utóvédként) használták fel, hogy a saját csapataik mozgását fedezzék. Majd még a menekülés közben az utakról is a hómezőkre kényszerítették le a magyarokat. (Stomm például éjszakai szállást sem kapott a német tábornokoktól, kirakták a mínusz 20-30 fokba.) Látva a kilátástalanabbnál is kilátástalanabb helyzetet, Stomm elképesztő döntést hozott: február 1-jén egyszerűen szélnek eresztette kimerült hadtestét, és megtagadta a német parancsokat. Végül fogságba esett, és lábait amputálni kellett, de csapatainak egy része megmenekült.

Sok katonát lehetett volna megmenteni

"Január 16-án Jány számára nyilvánvalóvá vált, hogy amennyiben nem vonja vissza az Urivtól délre még mindig kitartó alakulatokat, hadserege értelmetlenül elpusztul" - írja Ungváry Krisztián történész. Jány azonban késlekedett, német jóváhagyásra várt (hiába) a VII. magyar hadtest visszavonásához. Jány csak január 17-én szánta rá magát erre a lépésre - ám ekkor már késő volt, a front összeomlott. Szabó Péter szerint a németek január 22-én döntöttek arról, hogy a magyar hadsereget kivonják az arcvonalból. Vargyai Gyula történész szerint hamarosan, január 24-én a magyar hadsereg parancsnoksága végleg kikapcsolódott a hadműveletek vezetéséből. Így a sávjában még harcoló magyar és német egységek a 2. német hadsereg-parancsnokság alá kerültek. Jány ezek után még aznap, 24-én kiadta hírhedt hadseregparancsát: "A 2. magyar hadsereg elveszítette becsületét." Az 1947-ben koncepciós perben kivégzett vezérezredes azonban nem tehető kizárólag felelőssé a vereségért, jóllehet ő maga sem próbálta elkerülni a felelősségre vonást, önként tért haza Nyugatról 1946-ban.

A hezitálásáról folyó vita valószínűleg sosem ér véget. Hennyey Gusztáv, a magyar honvédség gyalogsági felügyelője így emlékszik vissza: "Von Witzleben vezérőrnagy, a német összekötő tiszt állítólag azt javasolta Jány vezérezredesnek, hogy a katasztrofális helyzet láttán szuverén magyar parancsnokként önállóan rendelje el a visszavonulást. Jány azonban engedelmes katona lévén nem fogadta el a javaslatát. Utólag ezt csak sajnálni lehet, hiszen egy ilyen merész döntéssel sok katona életét menthette volna meg a későbbi harcokhoz."

A veszteségek

Az anyagi veszteségek 70 százalékosak voltak, írja Szabó Péter (a nehézfegyverzet esetében csaknem 100 százalékos volt). Az élőerő veszteségeit 125-128 ezer főre teszi - ez a 2. hadsereg közel egyéves keleti hadszíntéri tevékenysége során elesett, megsebesült és fogságba esett honvédek és munkaszolgálatosok száma. Közülük 49-50 ezren estek el, s közel ugyanennyien sebesültek meg.

26-27 ezerre tehető azok száma, akik fogságba estek - és akik közül kevesen térhettek vissza. Arányaiban a legnagyobb veszteséget a munkaszolgálatosok szenvedték el. Nagy Vilmos honvédelmi miniszter szerint az 50 ezer munkaszolgálatosból mindössze 5-6 ezer ember maradt életben.

Embertelenség az embertelenségben

A zsidónak minősített vagy baloldali politikai nézeteik miatt munkásszázadokba besorozott személyek, azaz a munkaszolgálatosok helyzete minden képzeletet alulmúlt a 2. magyar hadseregben. Katonai ruházatot és fegyvert sem kaptak ezek az alakulatok, és a keretlegények kegyetlenkedéseivel is szembe kellett nézniük - hiába igyekezett enyhíteni szenvedéseiken Nagy Vilmos honvédelmi miniszter még 1942 folyamán. A 2. magyar hadsereg vezérkari főnökére nehéz szavakat találni. Kovács Gyula vezérőrnagy 1943. január 14-én így nyilatkozott: "...otthon a zsidók ne örüljenek, mert ez a háború azért még nem veszett el. Az otthon lévő 18 000 szabadságos jöjjön ki, majd kitaláljuk, mit csináljunk velük." Január 22-én Kovács arra a kérdésre, hogy szükség van-e már a zsidó munkásszázadokra, csak annyit felelt Ungváry Krisztián történész szerint: "Igen, küldhetitek őket." Ennek következtében még a megsemmisült hadsereghez is küldtek ki munkaszolgálatos alakulatokat.

Nagy Vilmos honvédelmi miniszter az emlékirataiban idéz egy elborzasztó esetet. "A doni vereség után jelentették nekem, hogy a 2. hadsereg visszavonulása során Dorosicnál egy kolhozban több mint 700 beteg munkaszolgálatost egy nagy istállóépület padlásán helyeztek el. Ezeknek a legnagyobb része kiütéses tífuszos beteg volt. Éjjel a pajta kigyulladt, és az égő padlásról mint lángoló fáklyák ugráltak le a szerencsétlen munkaszolgálatosok, hogy meneküljenek a tűzhaláltól. Lent azonban géppuskatűz fogadta őket. Azt jelentették később, hogy az égő embereket azért kellett lelőni, nehogy tőlük a major többi épülete is tüzet fogjon. Ez volt itt a tűzoltás."

forrás: Origo

Magyarország gazdasági rendszerváltást hajtott végre 2010 és 2012 között, versenyképes lett, 2013-ban már növekedni fog a magyar gazdaság - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a ciprusi Limassolban, amikor megérkezett az Európai Néppárt vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozójára.

Európa nem tudja kezelni a gazdasági válságot az eddig megismert formájában, át kell alakítani a gazdaságot, "gazdasági rendszerváltást kell végbevinni, minden országnak otthon és összehangoltan Brüsszelben is" - vélekedett a kormányfő.A néppárti csúcstalálkozón a szervezők előzetes közlése szerint a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai uniós keretköltségvetésről, valamint a 2014-es európai parlamenti (EP-) választásokra való felkészülésről esik szó. A magyar miniszterelnök szavaiból kitűnt, hogy nem csupán a szűken értelmezett keretköltségvetés a téma, hanem a gazdasági válságból való európai kilábalás általánosabb kérdésköre is.

Orbán Viktor szerint Magyarország már túl van a gazdasági rendszerváltáson: az elmúlt két, két és fél év alatt a magyar gazdaság versenyképes lett, "pénzügyileg rendbe tettük a dolgokat, és 2013-ban Magyarországon létrejön a növekedési fordulat, vagyis Magyarország a (kettőezer-)tizenkettes gazdasági teljesítménycsökkenés után tizenháromban, most már pénzügyileg rendezett keretek között, biztos pénzügyi háttéren, megkezdi a gazdasági növekedést".

"Minden országban azokat a vezetőket támogatjuk, akik hasonló gazdasági rendszerváltásokat kívánnak végrehajtani, persze a saját nemzeti érdekeiknek megfelelően" - hangsúlyozta a kormányfő.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy a növekedés szempontjából az idei év nem csupán Magyarországon, hanem jó néhány, más, erős európai országban - így például Németországban - is jobbnak ígérkezik, mint a tavalyi.

(MTI-fidesz.hu)

Az újév beköszöntével az iskolai sportversenyek kezdete sem sokat váratott magára 2013-ban. A kerületi tanintézmények legsportosabb tanulói először terematlétikában, majd az úszásban mutatták be, és mérték össze tudásukat.

A terematlétika versenyszínhelye ezúttal is a Nagy Imre ÁMK tornacsarnoka volt január 8-án, kedden, ahol 8 fiú és 5 lány csapat vetette bele magát a küzdelmekbe, a korábbi évekhez képest igen népes mezőnyben. A megmérettetések ezúttal egykörös futás, 4X1 körös váltó, helyből távol ugrás, medicinlabdás súlylökés, valamint ötös- és magasugrásban voltak, ahol egyéni és összetett versenyszámokban is hirdettek győzteseket.

A korábbi évekhez képest kiemelkedő eredményt hozott a lány magasugrás, ahol a végső győztes átugrotta a figyelemreméltó 150 cm-ert, a fiú távolugrás, ahol 2 méter 72 cm-re sikerült ugrania a győztesnek, és az ötösugrás, amelyben 13 méter felett teljesített a végső sikert kiharcoló tanuló. A Jenei János vezette versenybíróság tehát igazán szép eredményekkel is szembesülhetett az eseményen.
A másik sportág, az úszás legjobbjai a Csepeli Tanuszodában mérték össze tudásukat, ahol 4 korcsoportban kétnapos versenyt rendeztek január 9-10-én.

A zsúfolásig telt uszoda első napján az 1. és 2. korcsoportos nebulók vetették bele magukat a vízbe és 25 méteres gyors, mell, illetve hátúszásban próbálták meg kihozni magukból a maximumot. A nagyobbaknál már a 4X25 méteres váltó is szerepelt a programban , így közülük néhányan kettőzött igénybevételnek is ki voltak téve, amit kivétel nélkül mindenki jól megoldott. A 3. és 4. korcsoportos iskolások már ennél is hosszabb távon, 50 méteren álltak rajthoz egyéni és csapatküzdelmekben illetve a 4X50 méteres váltóban.

A lányok és fiúk alkotta csapatok mindegyike kitett magáért, amihez a szép számmal megjelent szülők lelkes buzdítása is nagyban hozzájárult. A legjobb eredményeket – talán nem véletlenül– egyesületben sportoló úszók, vízilabdázók, triatlonisták és öttusázók érték el, amivel maximálisan igazolták is az előzetes elvárásokat. A Csepeli Öttusa és Vizi-Sport Egyesület, valamint a kerületi testnevelők ezúttal is oroszlánrészt vállaltak a zökkenőmentes lebonyolításban, és abban, hogy a gyerekek újabb sportsikerekkel, és némi jutalommal gazdagabban üljenek vissza az iskolapadba.

A XXI. kerületi Úszó Diákolimpia eredményei

I. korcsoport

25 méteres gyorsúszás

1. Gombos Balázs (Kölcsey) 19.47 mp                                        1. Horváth Eszter (Mátyás) 19.84 mp
2. Sinka Dávid (Eötvös) 19.50 mp                                               2. Horváth Vivien (Katona) 25 mp
3. Temesvári Gergő (Széchenyi) 19.87 mp                                3. Trenyik Hanna (Kölcsey) 25.06 mp
4. Koczka Sándor (Mátyás) 20.41 mp                                               4. Berente Zsófia (Katona) 25.91 mp
5. Temesvári Ádám (Széchenyi) 20.84 mp                                        5. Láng Regina (Eötvös) 26 mp
6. Kollek Bálint (Eötvös) 21.25 mp                                                    6. Tóth Petra (ÁMK) 26.47 mp

25 méteres mellúszás

1. Gombos Balázs (Kölcsey) 25.72 mp                                    1. Varga Bianka (Kölcsey) 25.22 mp
2. Kollek Bálint (Eötvös) 28.03 mp                                          2. Rezsonya Alexa (Szárcsa) 29.75 mp 
3. Ziegler Patrik (Mátyás) 28.12 mp                                        3. Jáger Kamilla (Katona) 31.81 mp 
4. Gábor Dominik (Kék Iskola) 29.13 mp                                       4. Magyar Anna (Kölcsey) 32.68 mp 
5. Jernye Olivér (Kölcsey) 29.56 mp                                              5. Ozibiusz Anissa (Kölcsey) 32.91 mp
6. Tóth Zsombor (Katona) 29.66 mp                                              6. Németh Zsófia (Kazinczy) 39.62 mp 

25 méteres hátúszás

1. Temesvári Gergő (Széchenyi) 20.93 mp   1. Trenyik Hanna (Kölcsey) 27.21 mp                             

2. Temesvári Ádám (Széchenyi) 23.44 mp    2. Kovács Bernadett (Katona) 27.31 mp
3. Koczka Sándor (Mátyás)  24.06 mp            3. Horváth Eszter (Mátyás) 28.15 mp
4. Sinka Dávid (Eötvös)  24.25 mp                       4. Varga Bianka (Kölcsey) 28.75 mp
5. Holba Zalán (Eötvös)  26.13 mp                       5. Láng Regina (Eötvös) 28.82 mp 
6. Takács Gergely (Kölcsey)  26.53 mp                 6. Rezsonya Alexa (Szárcsa) 28.87 mp

II. korcsoport

4x 25 méteres váltó

1. Mátyás 1:10.22    1. Kölcsey 1:12.56
2. Katona 1:12.97    2. Eötvös 1:20.06
3. Gr.Széchenyi 1:14.00   3. Katona 1:23.57
4. Eötvös 1:26.06    4. Mátyás 1:34.00
5. Kölcsey 1:29.50    5. Gr.Széchenyi 1:37.09
6. Kazinczy 1:34.21    6. ÁMK 1:45.15

25 méteres mellúszás

1. Dobos Zsolt (Széchenyi) 22.31 mp  1. Vadas Eszter (Katona) 24.63 mp
2. Kerekes Ákos (Katona) 23.63 mp    2. Trenyik Luca (Kölcsey) 25.13 mp
3. Juhász Tamás (Kölcsey) 24.18 mp  3. Nagy Cintia (Kölcsey) 25.15 mp
4. Turák Balász (Mátyás) 24.40 mp           4. Liptai Nikolett (Kazinczy) 25.16 mp
5. Matthews Benny (Eötvös) 25.13 mp       5. Knauer Lili (Eötvös) 25.85 mp
6. Érckövi Attila (Széchenyi) 25.13 mp       6. Darabos Virág (ÁMK) 25.87 mp

25 méteres hátúszás

1. Gergely Dominik (Kölcsey) 18.91 mp     1. Arany Lilla (Kölcsey) 19.28 mp
2. Tóth Tamás (Katona)  19.72 mp             2. Peszleg Dominika (Eötvös) 19:45 mp
3. Horváth Merse (Mátyás)  19.75 mp        3. Fülöp Andrea (Katona) 22.57 mp
4. Geier Zsolt (Mátyás)  20.60 mp                    4. Szekeres Tamara (Eötvös) 22.65 mp
5. Turák Balázs (Mátyás)  22.19 mp                 5. Szász Anett (Mátyás) 23.13 mp
6. Bakos Kristóf (Jedlik)  22.78 mp                   6. Vadas Eszter (Mátyás) 24.62 mp

III. korcsoport

4x 25 méteres váltó

1. Katona 1:06.59        1. Katona 1:15.19
2. Kazinczy 1:12.78     2. Vermes 1:17.54
3. Mátyás 1:16.17        3. Kölcsey 1:19.47
4. Karácsony 1:20.55      4. Mátyás 1:31.77
5. Vermes 1:28.74
6. Kölcsey 1:36.65

50 méteres gyorsúszás

1. Tóth Bence (Herman) 32.19 mp            1. Csilléri Henriett (Kék) 37.31 mp
2. Skinti Marcell (Katona) 33.86 mp         2. Koczka Zsuzsa (Mátyás) 37.34 mp
3. Molnár Zoltán (Katona) 37.37 mp         3. Nadj Dóra (Eötvös) 38.22 mp
4. Szász Tamás (Katona) 37.98 mp                4. Rezsonya Ramóna (Szárcsa) 38.56 mp
5. Fodor Nikolas (Karácsony) 40.50 mp          5. Varga Zsófia (Jedlik) 38.90 mp
6. Werner Mátyás (Herman) 41.22 mp            6. Szintai Bianka (Kölcsey) 39.05 mp

 
50 méteres mellúszás

1. Tóth Bence (Herman) 39.04 mp            1. Szeberényi Flóra (Jedlik) 47.28 mp
2. Király Krisztián (Katona) 49.26 mp       2. Varga Zsófia (Jedlik) 49.00 mp
3. Somogyi Márk (Kazinczy) 51.81 mp      3. Jernye Evelin (Kölcsey) 49.34 mp
4. Fodor Nikolas (Karácsony) 51.95 mp           4. Nadj Dóra (Eötvös) 49.34 mp
5. Sipos Zotmund (Katona) 52.50 mp              5. Rezsonya Ramóna (Szárcsa) 49.63 mp
6. Werner Mátyás (Herman) 52.50 mp             6. Csilléri Henriett (Kék) 52.66 mp

50 méteres hátúszás

1. Király Milán (Kazinczy) 45.72 mp         1. Koczka Zsuzsa (Mátyás) 45.48 mp
2. Szász Tamás (Katona) 46.93 mp          2. Csilléri Henriett (Kék) 46.47 mp
3. Soós Áron (Eötvös) 50.63 mp               3. Szintai Bianka (Kölcsey) 46.63 mp
4. Somogyi Márk (Kazinczy) 52.38 mp            4. Hóbor Annamária (Katona) 48.97 mp
5. Király Marcell (Katona) 53.31 mp                5. Hopka Noémi (Kölcsey) 50.60 mp
6. Szita Bence (Katona) 54.00 mp                   6. Lakos Jázmin (Eötvös) 52.00 mp

IV. korcsoport

4x 50 méteres váltó

1. Kölcsey 2:09.22         1. Mátyás 2:54.83
2. Jedlik 2:13.59            2. Katona3:10.78
3. Eötvös 2:22.63    
4. Széchenyi 2:24.50    
5. Mátyás 2:29.47
6. Katona 2:49.10

50 méteres gyorsúszás

1. Koricsánszky Olivér (Móra)28.60 mp              1. Koricsánszky Kamilla (Móra) 33.89 mp
2. Soós Gergő (Kölcsey) 29.78 mp                      2. Cseri Bettina (Kölcsey) 35.53 mp
3. Rézműves Tibor (Kazinczy)31.60 mp              3. Szabadkai Kinga (Vermes) 37.84 mp
4. Pataki Balázs (Jedlik) 32.22 mp                             4. Antal Henrietta (Móra) 38.13 mp
5. Sugár Bence (Kazinczy) 32.75 mp                         5. Mizsér Blanka (Vermes) 39.91 mp
6. Dékány Máté (Kölcsey) 33.87 mp                          6. Fejérvári Dóra (Eötvös) 40.25 mp

 
50 méteres mellúszás

1. Koricsánszky Olivér (Móra)39.50 mp              1. Koricsánszky Kamilla (Móra) 49.53 mp
2. Fülöp Richárd (Jedlik) 49.26 mp                      2. Fejérvári Dóra (Eötvös) 50.07 mp
3. Riczu Péter (Kék) 42.86 mp                              3. Kelemen Boglárka (Katona) 1:00.53 mp
4. Repp Viktor (Eötvös) 43.03 mp                              4. Antal Henrietta (Móra) 1:01.61 mp
5. Bella Artúr (Jedlik)  44.31 mp                                5. Huszti Cintia (Katona) 1:02.16 mp
6. Pataki Balázs (Jedlik) 46.98 mp  

50 méteres hátúszás

1. Soós Gergő (Kölcsey) 36.77 mp                        1. Csilléri Dorottya (Kék) 42.35 mp
2. Fülöp Richárd (Jedlik) 36.97 mp                       2. Szabadkai Kinga (Vermes) 44.50 mp
3. Csernyik Dávid (Kölcsey) 37.45 mp                  3. Cseri Bettina (Kölcsey) 44.56 mp
4. Rézműves Tibor (Kazinczy)38.74 mp                       4. Pereznyák Vivien (Kazinczy) 50.04 mp
5. Repp Viktor (Eötvös)  41.43 mp                              5. Kupecz Barbara (Katona) 51.47 mp
6. Ádám Krisztofer (Eötvös) 42.24 mp                         6. Huszti Cintia (Katona) 55.69 mp

Légrádi Gábor

Fotók: Bede Orsolya

Az újév beköszöntével az iskolai sportversenyek kezdete sem sokat váratott magára 2013-ban. A kerületi tanintézmények legsportosabb tanulói először terematlétikában, majd az úszásban mutatták be, és mérték össze tudásukat.

A terematlétika versenyszínhelye ezúttal is a Nagy Imre ÁMK tornacsarnoka volt január 8-án, kedden, ahol 8 fiú és 5 lány csapat vetette bele magát a küzdelmekbe, a korábbi évekhez képest igen népes mezőnyben. A megmérettetések ezúttal egykörös futás, 4X1 körös váltó, helyből távol ugrás, medicinlabdás súlylökés, valamint ötös- és magasugrásban voltak, ahol egyéni és összetett versenyszámokban is hirdettek győzteseket.

A korábbi évekhez képest kiemelkedő eredményt hozott a lány magasugrás, ahol a végső győztes átugrotta a figyelemreméltó 150 cm-ert, a fiú távolugrás, ahol 2 méter 72 cm-re sikerült ugrania a győztesnek, és az ötösugrás, amelyben 13 méter felett teljesített a végső sikert kiharcoló tanuló. A Jenei János vezette versenybíróság tehát igazán szép eredményekkel is szembesülhetett az eseményen.
A másik sportág, az úszás legjobbjai a Csepeli Tanuszodában mérték össze tudásukat, ahol 4 korcsoportban kétnapos versenyt rendeztek január 9-10-én.

A zsúfolásig telt uszoda első napján az 1. és 2. korcsoportos nebulók vetették bele magukat a vízbe és 25 méteres gyors, mell, illetve hátúszásban próbálták meg kihozni magukból a maximumot. A nagyobbaknál már a 4X25 méteres váltó is szerepelt a programban , így közülük néhányan kettőzött igénybevételnek is ki voltak téve, amit kivétel nélkül mindenki jól megoldott. A 3. és 4. korcsoportos iskolások már ennél is hosszabb távon, 50 méteren álltak rajthoz egyéni és csapatküzdelmekben illetve a 4X50 méteres váltóban.

A lányok és fiúk alkotta csapatok mindegyike kitett magáért, amihez a szép számmal megjelent szülők lelkes buzdítása is nagyban hozzájárult. A legjobb eredményeket – talán nem véletlenül– egyesületben sportoló úszók, vízilabdázók, triatlonisták és öttusázók érték el, amivel maximálisan igazolták is az előzetes elvárásokat. A Csepeli Öttusa és Vizi-Sport Egyesület, valamint a kerületi testnevelők ezúttal is oroszlánrészt vállaltak a zökkenőmentes lebonyolításban, és abban, hogy a gyerekek újabb sportsikerekkel, és némi jutalommal gazdagabban üljenek vissza az iskolapadba.

A XXI. kerületi Úszó Diákolimpia eredményei

I. korcsoport

25 méteres gyorsúszás

1. Gombos Balázs (Kölcsey) 19.47 mp                                        1. Horváth Eszter (Mátyás) 19.84 mp
2. Sinka Dávid (Eötvös) 19.50 mp                                               2. Horváth Vivien (Katona) 25 mp
3. Temesvári Gergő (Széchenyi) 19.87 mp                                3. Trenyik Hanna (Kölcsey) 25.06 mp
4. Koczka Sándor (Mátyás) 20.41 mp                                               4. Berente Zsófia (Katona) 25.91 mp
5. Temesvári Ádám (Széchenyi) 20.84 mp                                        5. Láng Regina (Eötvös) 26 mp
6. Kollek Bálint (Eötvös) 21.25 mp                                                    6. Tóth Petra (ÁMK) 26.47 mp

25 méteres mellúszás

1. Gombos Balázs (Kölcsey) 25.72 mp                                    1. Varga Bianka (Kölcsey) 25.22 mp
2. Kollek Bálint (Eötvös) 28.03 mp                                          2. Rezsonya Alexa (Szárcsa) 29.75 mp 
3. Ziegler Patrik (Mátyás) 28.12 mp                                        3. Jáger Kamilla (Katona) 31.81 mp 
4. Gábor Dominik (Kék Iskola) 29.13 mp                                       4. Magyar Anna (Kölcsey) 32.68 mp 
5. Jernye Olivér (Kölcsey) 29.56 mp                                              5. Ozibiusz Anissa (Kölcsey) 32.91 mp
6. Tóth Zsombor (Katona) 29.66 mp                                              6. Németh Zsófia (Kazinczy) 39.62 mp 

25 méteres hátúszás

1. Temesvári Gergő (Széchenyi) 20.93 mp   1. Trenyik Hanna (Kölcsey) 27.21 mp                             

2. Temesvári Ádám (Széchenyi) 23.44 mp    2. Kovács Bernadett (Katona) 27.31 mp
3. Koczka Sándor (Mátyás)  24.06 mp            3. Horváth Eszter (Mátyás) 28.15 mp
4. Sinka Dávid (Eötvös)  24.25 mp                       4. Varga Bianka (Kölcsey) 28.75 mp
5. Holba Zalán (Eötvös)  26.13 mp                       5. Láng Regina (Eötvös) 28.82 mp 
6. Takács Gergely (Kölcsey)  26.53 mp                 6. Rezsonya Alexa (Szárcsa) 28.87 mp

II. korcsoport

4x 25 méteres váltó

1. Mátyás 1:10.22    1. Kölcsey 1:12.56
2. Katona 1:12.97    2. Eötvös 1:20.06
3. Gr.Széchenyi 1:14.00   3. Katona 1:23.57
4. Eötvös 1:26.06    4. Mátyás 1:34.00
5. Kölcsey 1:29.50    5. Gr.Széchenyi 1:37.09
6. Kazinczy 1:34.21    6. ÁMK 1:45.15

25 méteres mellúszás

1. Dobos Zsolt (Széchenyi) 22.31 mp  1. Vadas Eszter (Katona) 24.63 mp
2. Kerekes Ákos (Katona) 23.63 mp    2. Trenyik Luca (Kölcsey) 25.13 mp
3. Juhász Tamás (Kölcsey) 24.18 mp  3. Nagy Cintia (Kölcsey) 25.15 mp
4. Turák Balász (Mátyás) 24.40 mp           4. Liptai Nikolett (Kazinczy) 25.16 mp
5. Matthews Benny (Eötvös) 25.13 mp       5. Knauer Lili (Eötvös) 25.85 mp
6. Érckövi Attila (Széchenyi) 25.13 mp       6. Darabos Virág (ÁMK) 25.87 mp

25 méteres hátúszás

1. Gergely Dominik (Kölcsey) 18.91 mp     1. Arany Lilla (Kölcsey) 19.28 mp
2. Tóth Tamás (Katona)  19.72 mp             2. Peszleg Dominika (Eötvös) 19:45 mp
3. Horváth Merse (Mátyás)  19.75 mp        3. Fülöp Andrea (Katona) 22.57 mp
4. Geier Zsolt (Mátyás)  20.60 mp                    4. Szekeres Tamara (Eötvös) 22.65 mp
5. Turák Balázs (Mátyás)  22.19 mp                 5. Szász Anett (Mátyás) 23.13 mp
6. Bakos Kristóf (Jedlik)  22.78 mp                   6. Vadas Eszter (Mátyás) 24.62 mp

III. korcsoport

4x 25 méteres váltó

1. Katona 1:06.59        1. Katona 1:15.19
2. Kazinczy 1:12.78     2. Vermes 1:17.54
3. Mátyás 1:16.17        3. Kölcsey 1:19.47
4. Karácsony 1:20.55      4. Mátyás 1:31.77
5. Vermes 1:28.74
6. Kölcsey 1:36.65

50 méteres gyorsúszás

1. Tóth Bence (Herman) 32.19 mp            1. Csilléri Henriett (Kék) 37.31 mp
2. Skinti Marcell (Katona) 33.86 mp         2. Koczka Zsuzsa (Mátyás) 37.34 mp
3. Molnár Zoltán (Katona) 37.37 mp         3. Nadj Dóra (Eötvös) 38.22 mp
4. Szász Tamás (Katona) 37.98 mp                4. Rezsonya Ramóna (Szárcsa) 38.56 mp
5. Fodor Nikolas (Karácsony) 40.50 mp          5. Varga Zsófia (Jedlik) 38.90 mp
6. Werner Mátyás (Herman) 41.22 mp            6. Szintai Bianka (Kölcsey) 39.05 mp

 
50 méteres mellúszás

1. Tóth Bence (Herman) 39.04 mp            1. Szeberényi Flóra (Jedlik) 47.28 mp
2. Király Krisztián (Katona) 49.26 mp       2. Varga Zsófia (Jedlik) 49.00 mp
3. Somogyi Márk (Kazinczy) 51.81 mp      3. Jernye Evelin (Kölcsey) 49.34 mp
4. Fodor Nikolas (Karácsony) 51.95 mp           4. Nadj Dóra (Eötvös) 49.34 mp
5. Sipos Zotmund (Katona) 52.50 mp              5. Rezsonya Ramóna (Szárcsa) 49.63 mp
6. Werner Mátyás (Herman) 52.50 mp             6. Csilléri Henriett (Kék) 52.66 mp

50 méteres hátúszás

1. Király Milán (Kazinczy) 45.72 mp         1. Koczka Zsuzsa (Mátyás) 45.48 mp
2. Szász Tamás (Katona) 46.93 mp          2. Csilléri Henriett (Kék) 46.47 mp
3. Soós Áron (Eötvös) 50.63 mp               3. Szintai Bianka (Kölcsey) 46.63 mp
4. Somogyi Márk (Kazinczy) 52.38 mp            4. Hóbor Annamária (Katona) 48.97 mp
5. Király Marcell (Katona) 53.31 mp                5. Hopka Noémi (Kölcsey) 50.60 mp
6. Szita Bence (Katona) 54.00 mp                   6. Lakos Jázmin (Eötvös) 52.00 mp

IV. korcsoport

4x 50 méteres váltó

1. Kölcsey 2:09.22         1. Mátyás 2:54.83
2. Jedlik 2:13.59            2. Katona3:10.78
3. Eötvös 2:22.63    
4. Széchenyi 2:24.50    
5. Mátyás 2:29.47
6. Katona 2:49.10

50 méteres gyorsúszás

1. Koricsánszky Olivér (Móra)28.60 mp              1. Koricsánszky Kamilla (Móra) 33.89 mp
2. Soós Gergő (Kölcsey) 29.78 mp                      2. Cseri Bettina (Kölcsey) 35.53 mp
3. Rézműves Tibor (Kazinczy)31.60 mp              3. Szabadkai Kinga (Vermes) 37.84 mp
4. Pataki Balázs (Jedlik) 32.22 mp                             4. Antal Henrietta (Móra) 38.13 mp
5. Sugár Bence (Kazinczy) 32.75 mp                         5. Mizsér Blanka (Vermes) 39.91 mp
6. Dékány Máté (Kölcsey) 33.87 mp                          6. Fejérvári Dóra (Eötvös) 40.25 mp

 
50 méteres mellúszás

1. Koricsánszky Olivér (Móra)39.50 mp              1. Koricsánszky Kamilla (Móra) 49.53 mp
2. Fülöp Richárd (Jedlik) 49.26 mp                      2. Fejérvári Dóra (Eötvös) 50.07 mp
3. Riczu Péter (Kék) 42.86 mp                              3. Kelemen Boglárka (Katona) 1:00.53 mp
4. Repp Viktor (Eötvös) 43.03 mp                              4. Antal Henrietta (Móra) 1:01.61 mp
5. Bella Artúr (Jedlik)  44.31 mp                                5. Huszti Cintia (Katona) 1:02.16 mp
6. Pataki Balázs (Jedlik) 46.98 mp  

50 méteres hátúszás

1. Soós Gergő (Kölcsey) 36.77 mp                        1. Csilléri Dorottya (Kék) 42.35 mp
2. Fülöp Richárd (Jedlik) 36.97 mp                       2. Szabadkai Kinga (Vermes) 44.50 mp
3. Csernyik Dávid (Kölcsey) 37.45 mp                  3. Cseri Bettina (Kölcsey) 44.56 mp
4. Rézműves Tibor (Kazinczy)38.74 mp                       4. Pereznyák Vivien (Kazinczy) 50.04 mp
5. Repp Viktor (Eötvös)  41.43 mp                              5. Kupecz Barbara (Katona) 51.47 mp
6. Ádám Krisztofer (Eötvös) 42.24 mp                         6. Huszti Cintia (Katona) 55.69 mp

Légrádi Gábor

Fotók: Bede Orsolya