A Béke téren történt rongálás után a Radnóti Miklós Művelődési Ház előtti parkban pusztítottak a vandálok.
Kidöntöttek egy virágtartó dézsát, kitörtek egy kisfát. Rövid idő alatt másodszor történt esztelen, megmagyarázhatatlan rongálás Csepelen.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság XXI. kerületi Rendőrkapitánysága rongálás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az ismeretlen elkövető 2011.04.20.-án

23.óra 30 perc és 23 óra 45 perc közötti időben a Budapest XXI. kerület Béke téren található „Olvasó munkás szobrot „ megrongálta.

  A Budapesti Rendőr- főkapitányság XXI. kerületi kapitányság kéri, hogy aki a felvételen látható férfiakat felismeri, jelenlegi tartózkodási helyükkel vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban érdemleges információval rendelkezik , hívja a 427-4614-telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyen hívható 06-80-555-111 ”Telefontanú” zöld számán, a 107 vagy a 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén.

                                                                                BRFK. XXI. kerületi Rendőrkapitányság

vágott:

vágatlan:

Százötven éve született gróf Tisza István miniszterelnök, a történelmi magyarország utolsó nagy államférfiúja

Ma 150 éve, 1861. április 22-én született Tisza István. Édesapja Tisza Kálmán, a magyar református nemesség jeles képviselője, aki 1875 és 1890 között miniszterelnök, korábban a kiegyezés-ellenes országgyűlési ellenzék vezetője.

Amikor Tisza István megszületik, Magyarország még a Habsburg-önkényuralom éveit éli, a kiegyezéskor már elemi iskolás, s amikor apja miniszterelnök lesz, Tisza István 14 éves, s már képes elgondolkodni Magyarország sorsáról. A múltról történő gondolkodás a jövőről való gondolkodást jelenti: a kamasz fiú pedig elsőrangú forrásból, édesapjától, s annak barátaitól és minisztertársaitól ismeri meg a közelmúlt eseményeit.

A kiegyezéskori évtizedek magyar politikai közgondolkodásának központi kérdése az, hogy Magyarország sorsa és helye megfelelő-e a kettős monarchiában? Kossuth szinte látnoki erővel írja Deáknak (Kasszandra-levél), hogy mivel az országot a Habsburg-dinasztiához kötötték, ennek esetleges bukásával Magyarország is elbukik. (Ha a trianoni döntéstől tekintünk vissza, látjuk igazán nagynak Kossuth mondatait, ez azonban történelmietlen fölfogás, ugyanis az 1867-es nemzedék személyei nem tudhatták előre a későbbi tragédiákat.) A kiegyezés nemzedéke annyit érzékelt, hogy a „Deáki tett” (Ady) teljes mértékben biztosítja a Magyar Királyság belső függetlenségét, a katonai és külpolitikai függetlenséget pedig pótolja a Monarchia nagyhatalmi állása, amely garantálja Magyarország határait is. Gondolkozzunk csak az akkoriak (Deák, Andrássy Gyula gróf, Eötvös József báró és társaik) fejével: néhány évvel korábban még a kilátástalan alávetettség helyzetében voltunk, 1867-től pedig hirtelen egy európai nagyhatalom alkotó részeként szólhattunk bele az európai nagypolitikába. Tisza István ezt a bonyolult hatalmi szövevényt megérti, és élete végéig a kettős monarchia fönnállásának híve marad.

Létezett még egy fontos szempont, ami a kiegyezéses Magyarország támogatását erősítette. Gróf Andrássy Gyula kormányának 1867. februári megalakulása után a magyar országgyűlés képviselőházában mind a kormánypárt, mind az ellenzék az akkori modern Európában szinte egyeduralmat élvező liberális ideológia híve volt. Liberális kormánypárt és liberális ellenzék: közöttük csak az ún. közjogi kérdésben voltak jelentősebb viták. Abban, hogy milyen legyen az Ausztriához való viszony, mennyire legyenek szorosak vagy lazábbak a kapcsolatok. Tisza István fiatalember korában lett a liberalizmus híve – ez akkor a polgári szabadságjogok elfogadását és érvényesítését jelentette. Több évtizednek kellett elmúlnia és sok-sok tapasztalatot kellett Tiszának megszereznie, amíg – már miniszterelnökként – belátta, hogy a liberalizmus, bár sok szép gondolatot és elvet tartalmaz, életveszélyt jelent Magyarország területi integritása és a magyar nemzet érdekei szempontjából.
A magyar politikai vezető réteg liberalizmusa tette ugyanis lehetővé az idegenek, főleg a zsidók egyre nagyobb tömegű bevándorlását az országba. Részben ez is hozzájárult a székesfőváros idegenné válásához, nemcsak etnikai értelemben, hanem például a liberális szabadkőműves sajtó tevékenységének köszönhetően a főváros szellemiségének eltávolodásához a magyar hagyományoktól. (Erről is részletesen ír Szekfű Gyula a Három nemzedék című korszakos művében.) Hiszen a magyarországi liberalizmus is átalakul: már nem Kossuth és Petőfi szelleme érvényesül, hanem a leginkább keresztény- és magyarellenes radikális („progresszív” vagy „polgári radikális”) szabadkőműves-szellem.
Tisza gróf, aki nemcsak a liberális eszméknek, hanem a saját szemének és tapasztalatának is hisz, Herczeg Ferenc szerkesztésével (éppen száz éve) megindítja a Magyar Figyelő című folyóiratot, hogy segítségével megtisztítsa a liberalizmust és fölvegye a küzdelmet a radikális liberálisok ellen. Tisza a 20. század elejétől fölismeri, hogy a radikális liberálisok (Jászi Oszkár és társai) a nemzetiségeket a magyar állam ellen uszítva akarják a hatalmat megkaparintani. Ezt ellensúlyozandó, már korábban, még Bihar vármegye közigazgatási bizottságának tagjaként jó kapcsolatokat épít ki a román nemzetiség főleg egyházi vezetőivel. 1910 után pedig – öt éven keresztül a képviselőház elnökeként, illetve 1913-tól miniszterelnökként – tárgyalásokat folytat a román főpapokkal és a román nemzetiségi párt három vezetőjével. Majd csak 1916 keserű augusztusa döbbenti rá, hogy az ellenséggel nem érdemes tárgyalni, hanem az ország földarabolását célul kitűzőket a hadsereg erejével kell legyőzni.

Miután Tisza gróf fölismeri ezeket az ideológiai küzdelmeket, amelyek viharaiban Magyarország elmerülni látszik, bár magánleveleiben továbbra is liberálisnak írja magát, miniszterelnökként kimondottan konzervatív döntéseket hoz. Itt és most ezek közül csak a szabadkőműves progresszívek által célul kitűzött általános, titkos, községenkénti választójog esetét említjük. A kor liberalizmusa ezt támogatta általában, Tisza azonban ebben a fontos politikai ügyben pontosan fölismerte, hogy az általános választójog Magyarország vesztét okozná, ezért az új választójogi törvény meghozatalakor sutba dobta a liberális elveket és korlátozott (konzervatív) törvényt hozatott a képviselőházban többségben lévő Nemzeti Munkapártjával. (Érdekességként írjuk, hogy a radikális szabadkőművesek a páholyok iratai szerint ezt a liberalizmus történelmi vereségeként értékelték.)

Gróf Tisza István személyében és politikai tevékenységében azt kell nagyra tartanunk, hogy képes volt a hazai liberális eszmevilág 1890 utáni elfajulásakor, kiürülésekor a leghatározottabban fölismerni a magyar érdeket, s tenni is ennek érdekében.

Tevékenységének meg is lett az eredménye. Miután a fővárosi sajtó Tiszát gyűlölt céltáblaként állította be, több merényletkísérlet után 1918. október 31-én meggyilkolták. A fönnmaradt bírósági és nyomozati anyagok szerint megölését Károlyi Mihályhoz közel álló emberek tervezték a nemzeti tanácsban és a katonatanácsban, s önként vállalkozó terroristák hajtották végre e nap délutánján. A három gyilkos között az egyik Pogány (Swarz) József, Jászi Oszkár hírhedt Martinovics szabadkőműves páholyának egykori tagja. Magyarország a belső és külső ellenség ostromának eredményeképpen összeomlott, s majd Horthy Miklósnak és társainak kellett jönniük az új életre keltéséhez.

Vajon miért számít kivételnek még ma is Budapesten a róla elnevezett utca? Tervezett szobrát miért a képviselői irodaház oldalához, az egykori Marx és Engels-szobor helyére, e jelentéktelen helyre teszik? Miért nem a Parlament mellett álló Károlyi-szobor helyére? Hiszen itt állt 1934 és 1945 között a gróf Tisza István emlékmű! Várom az illetékesek írásos válaszát.

A többségi akarat princípiuma

„Mi is azzal a meggyőződéssel látjuk kialudni az a liberálizmus oltárán, hogy az még ki fog gyúlni egy napon s tiszta fényében gyönyörködni és látni fognak azok is, kik azt eloltani igyekeztek. Hogy miért kellett a hatalom polczáról távoznia éppen neki, kinél rátermettebb ember sohasem tartotta a vezető gyeplőket Magyarországon, erre a kérdésre csak más kérdésekkel lehet felelni. (…) vele e pillanatban a legalkotmányosabb és legmagyarabb miniszterelnök vonul el a történelem árkádjai alatt, vesztett csata után fényes pajzzsal. (…) Fenhéjázónak látszik, mint Archimedes, aki a világnak sarkaiból való kiemelésére egy pontot keresett. Tisza István valamivel kevesebbre vállalkozott (de nem sokkal) – a parlamenti kisebbség észretérítésére. Archimedes a földgolyón kívül kereste azt a pontot, ahol tudta, hogy semmi sincs, vállalkozása hát kalandos volt. Tisza ellenben magában a parlamentárizmusban találta meg azt a pontot, ráállván a legerősebb alapgerendára, a többségi akarat princzipiumára.”
Mikszáth Kálmán: A vakmerő geszti fiatalember – és a másik. Az Ujság 1905, 165. sz.

Heroikus gátépítő a kaotikus világban

„Veleszületett nemes lelki tulajdonai ősi frisseségben maradtak meg a romlott világgal érintkezése közben is: személyi bátorság, bátor szókimondás és szótartás, őszinte egyenesség, tiszta keresztény erkölcs és jellem tulajdonai még akkor is, midőn ezeket egy emberben egyesülve Budapest chaotikus világában lámpával sem lehet többé találni. (…) Tisza István bár férfias akarattal többször földresujtá az anarchia szertelen, fegyelmezetlen szörnyét, végül mégis elbukott, mert a parlamentbe kapaszkodva elmulasztá a nemzet belsejét reorganizálni. (…) Liberális elvekből, jól tudjuk, lehetetlenség tömör, vízálló, széllel és zivatarral dacoló töltést emelni. A gátakat is, melyeket Tisza István emelt, csakhamar áttörte az ár, mert anyaguk, melyet e nagy magyar hatalmas igyekezettel egymásra halmozott, omló homok: illúziókkal átitatott idegen liberalizmus volt.”
Szekfű Gyula: Három nemzedék. Budapest, 1920

Végső leheletéig védte a védhetetlent

„Tisza mint ember egyszerű, józan és hűséges volt. Keresztyén alázattal állott szemben az élet bús rejtélyével. Időközönként azonban valami titokzatos és félelmetes erő hatása alá került, ez kizárólag olyankor jelentkezett, mikor a politikai tűzvonalba lépett, és azt hitte, a nemzet léte veszedelemben van. (…) Én soha nem ismertem férfit, akinek minden gondolata és érzése annyira a magyarsághoz tapadt volna, mint az övé. Az volt a meggyőződése, hogy a magyar paraszt a világ legkülönb emberanyaga. Ő jobban látta, mint bárki más, a Szent István birodalma ellen felvonuló szörnyű istenítéletet, és mivel neki az volt a rendeltetése, hogy végső leheletéig megvédje a védhetetlen pozíciót, Nagy-Magyarország romjai alá fog temetkezni. Ez adta meg egyéniségének tragikus alaptónusát. (…) Vajon miért nem tettek a barátai semmit a megmentésére? Senki sem tudta volna megmenteni, mert ő nem volt az a férfi, aki testi épségéért hajlandó volna a legcsekélyebb erkölcsi áldozatot hozni.”

                                                                      Herczeg Ferenc: Emlékezéseim – Hűvösvölgy. Budapest, 1944

Forrás: Magyar Hírlap online

A 17. héten tovább zajlik a Szabadkikötő út- Corvin út csomópontjának építése. Az előző heti munkafázisok zavartalanul folytatódnak.

A II. Rákóczi Ferenc út- Betű utca csomópontban útépítés folyik és a hírközlési hálózatok kiváltása, illetve közúti jelző alépítményeket helyeznek el ezen a részen.

A Magyar utcában járda- és kapubejáró építés, valamint tetőlefolyók bekötése zajlik a napokban.

Húsvétkor (április 24-25.) és május 1-jén a kivitelező nem dolgozik. A 17. héten pedig a hétvégi munkavégzés szombatra korlátozódik.

Forgalomtechnikai változások

Április 28-tól a Corvin út útépítési munkálatai miatt sávszűkítésekre kell számítania az autósoknak a Kossuth Lajos utca- Kapisztrán utca közti szakaszon. A forgalmi rend nem változik.

Április 30-án, szombaton a Kossuth Lajos utca Corvin út felöli szélső sávja kerül lezárásra. Ezen a napon a jelzőlámpák a csomópontban sárgán fognak villogni, így fokozott figyelemmel szükséges áthaladni az említett útszakaszon.

Kitzinger Adrienn- Csepel.hu

Az idén kétszer éljük át a Húsvétot. Először Feketevasárnap, amikor Lázár föltámasztását olvastuk végig a szentmisében. Reményt ébreszt bennünk, hogy Krisztus a mi sírunknál is megáll, és szólít: Jöjj ki! Névről szólít, mint Húsvét hajnalán Mária Magdolnát: Mirjam!

Néven szólít ki abból, ami el, vagy betemet lassan. Betegség, céltalanság, állásnélküliség szomorúsága, kiúttalanság, s ki tudja mi minden... És Ő szólít: István, Mária, József, Katalin, s végig sorban...jöjj ki! Jöjj ki abból a sötét érzésből, ami eltemetni látszik téged, családod, nemzeted. Feketevasárnap után az idei Húsvét így akar személyesen megszólítani. Engedelmeskedjünk a személyes hívásnak, s válaszoljuk "Krisztus virágunk, szép termő águnk, feltámadt Krisztus vigadjunk, a bűnből mink is támadjunk"

                                                                                                                         Kispál György plébános

1970. április 22-én megközelítőleg 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat eredményezett: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

Az utóbbi években hazánk is jobban odafigyel a Földre. Szelektíven gyűjtjük a szemetet, autómentes napokon veszünk részt, és ha jó idő van, elővesszük a garázsból a kerékpárunkat.

A Föld napja célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Sokszor ezen a napon rendezik meg a Critical Mass elnevezésű eseményt. Résztvevői a közlekedési célú, mindennapos kerékpározás népszerűsítéséért, a várost érő forgalmi terhelés, és szmog csökkenéséért demonstrálnak.

Az ilyenkor szervezett programok megpróbálnak rámutatni, milyen lenne a helyes és követendő életmód, valamint hogy egyénileg mit tudunk, tudnánk tenni környezetünk védelméért.

A legfontosabb, hogy ne csak beszéljünk ezekről a dolgokról, hanem tetteinkkel, életvitelünkkel mutassunk példát, hiszen a Föld nem a miénk, csak kölcsön kaptuk.

A klímaváltozás a mi generációnk kihívása. S válaszunktól nem a világ jó sora függ, hanem a miénk.

(Wolfgang Behringer)

Az ember (...) a legnagyobb kártevő a természetben, pedig csak vendégségben, átutazóként vagyunk a földön. Ehhez mérten kell viselkednünk. Tudnunk kell, hogy minden, ami Isten ege alatt vízszintes, a természet tulajdona. Nem szabad zavarnunk ennek a világnak a harmóniáját. Az ember nem igázhatja le rabszolga módra a természetet.

(Friedensreich Hundertwasser)

Kitzinger Adrienn- Csepel.hu

Április közepétől kezdődően a munkába induló csepeliek sokszor láthatták a kerület parkjaiban dolgozó munkásokat. A Csepel.hu utánajárt: a közterületek megszépítésén azok a közmunkások dolgoznak, akiket a kerület a közfoglalkoztatási program keretében kezdett el négy illetve nyolc órás munkaidőben foglalkoztatni.

A közfoglalkoztatási programban résztvevők jellemző módon fizikai munkát, annak keretében is parkfenntartási feladatokat végeztek. Így összetakarították a sok helyen eldobált szemetet és cigarettacsikkeket, elvégezték a pázsittakarítás, a cserjealj-kapálás, kaszálás és a zöldhulladék-gyűjtés munkálatait. A takarítás folyamatosan zajlott a kerület központjában, a Szent Imre téren, de megszépítették, kitakarították a Béke és az Áruház teret valamint a Királymajor és Bajcsy lakótelep környékét. A szemétgyűjtés érinti a víztorony környékét, a Simon Bolivár lakótelepet, a Kis Duna partot valamint a Vízmű lakótelep környékét is.

Kitzinger Adrienn- Csepel.hu

Egy néhány gondolat a Húsvéti ünnepkörrel kapcsolatban a Bibliából: Péter apostol így fogalmazza meg Jézus Krisztus életművét, a Húsvéti üzenet lényegét: „Bűneinket maga vitte fel testében a fára…” (1Pt. 2,24) Értünk, bűnösökért, tűrt és tűrt, és tűrt Isten Fia ott a keresztfán!

Némán, mint a bárány - ha levágni viszik -, Ő sem nyitotta ki a száját, csak elhordozta ártatlanul a mi bűneink büntetését! Ez volt Isten szívében, ha ránk, bűnös és elveszett emberekre gondolt, és az Ő Fia teljesen azonosult az Atyának az akaratával, amikor emberként eljött erre a világra.

Megfosztja magától, levetkőzi mindazt, ami Őt Istenné és emberfelettivé teszi, és hozzánk hasonlóvá lesz. Még ennél is tovább alázza magát – írja Pál apostol: „…engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” (Fil. 2,8) Mindazt, amit mi emberek bűnként, szennyként, gonoszságként és tisztátalanságként megélünk az életünk folyamán, amit csak ezzel az Isteni vérrel lehet tisztává tenni! De ezzel a vérrel valóban tisztává lehet tenni a bűnös ember szennyes lelkét és tisztátalan életét! Isten Fiának az áldozata, ami örök érvényű, és ami elhat a világ legtávolabbi csücskére is, és tisztára mossa az ember beszennyeződött lelkiismeretét, és új, és örök élettel ajándékoz meg minket, embereket! Hadd kívánjak áldott Húsvéti ünnepet az Ő Nevében-érdemében!
(Sinkovicz Sándor baptista lelkipásztor)

Kiss Attilát április 18-án választották meg Csepel diákpolgármesterévé, ő azonban meg sem ünnepelte ezt. Mint mondta, minden ugyanúgy megy tovább az életében, pusztán több feladata lesz tisztségéből adódóan.

Tervei között az első helyen az áll, hogy összekovácsolja a 44 főből álló diákönkormányzat csapatát. Szeretné, ha együtt tudnának működni egymással, valamint összehangoltan lenne képes a testület arra, hogy a munkákat egymás közt megossza.

Távlati tervei között szerepel, hogy rendezvényeket, kirándulásokat szervezzen a Vöröskereszttel együttműködve. A nyár folyamán papír- és könyvgyűjtést kíván szervezni, valamint szívesen vesz minden felajánlást, amivel a csepeli lakosság a munkájukat segítheti.

A két alpolgármesteri hely még kiadó a diákok között- egy általános- és egy középiskolás tanuló lesz kinevezve ezekre a posztokra, amint az erre kiírt pályázat eredményesen lezárul.

Kitzinger Adrienn- Csepel.hu