1970. április 22-én megközelítőleg 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat eredményezett: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

Az utóbbi években hazánk is jobban odafigyel a Földre. Szelektíven gyűjtjük a szemetet, autómentes napokon veszünk részt, és ha jó idő van, elővesszük a garázsból a kerékpárunkat.

A Föld napja célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Sokszor ezen a napon rendezik meg a Critical Mass elnevezésű eseményt. Résztvevői a közlekedési célú, mindennapos kerékpározás népszerűsítéséért, a várost érő forgalmi terhelés, és szmog csökkenéséért demonstrálnak.

Az ilyenkor szervezett programok megpróbálnak rámutatni, milyen lenne a helyes és követendő életmód, valamint hogy egyénileg mit tudunk, tudnánk tenni környezetünk védelméért.

A legfontosabb, hogy ne csak beszéljünk ezekről a dolgokról, hanem tetteinkkel, életvitelünkkel mutassunk példát, hiszen a Föld nem a miénk, csak kölcsön kaptuk.

A klímaváltozás a mi generációnk kihívása. S válaszunktól nem a világ jó sora függ, hanem a miénk.

(Wolfgang Behringer)

Az ember (...) a legnagyobb kártevő a természetben, pedig csak vendégségben, átutazóként vagyunk a földön. Ehhez mérten kell viselkednünk. Tudnunk kell, hogy minden, ami Isten ege alatt vízszintes, a természet tulajdona. Nem szabad zavarnunk ennek a világnak a harmóniáját. Az ember nem igázhatja le rabszolga módra a természetet.

(Friedensreich Hundertwasser)

Kitzinger Adrienn- Csepel.hu