Csepelen, a Teller Ede úton rendezték meg 40. alkalommal a K&aac ...
Borbély Lénárd már nem tagja a Fidesznek. A jobbolda ...
A beoltottak száma 6 375 808 fő, közülük 6 125 0 ...
A koronavírus-járvány ötödik hullámá ...
A közútkezelő tájékoztatás szerint a Jedli ...
A Csepp-Csepel Néptáncegyüttes idén is megre ...
A Csepel-sziget homokos talaja alkalmas szőlőtermesztésre.  ...
Április 20-23-a között rendezték meg a VII. ZeneVar&aa ...
A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség horgászrendjének alapján értesítenek minden horgászt, hogy az őszi haltelepítési időszakban horgászati tilalom lép érvénybe a ráckevei Duna- ágon. A csepeli horgászokat is érintő döntésről a Csepel HE adott ki tájékoztatást.
A Ráckevei Duna-ágon (RSD) 2012. október 8-án 0.00 órától, 2012. október 20-án 6.00 óráig,
mindenféle horgászat tilos!
A tilalom az alábbi mellékvizekre nem vonatkozik:
Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség Elnökség
Beiktatták Kéri Tamást lelkipásztori tisztébe a Budapest-Csepel-Központ Református Egyházközségben október 7-én. A gyülekezet új lelkipásztora egy emberöltőnyi idő, 26 év Gyöngyösön végzett szolgálat után érkezett hat gyermekükkel – Mózes, Máté, Sára, Dorottya, Bátor, Márton – a csepeli parókiára.
A fotógaléria megtekinthető itt.
A beiktatási istentiszteleten dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke Zakariás könyve 10. részének 1-12. verseiből hirdette Isten igéjét. Prédikációjában örömünnepnek nevezte e jeles alkalmat, majd kérte a Mindenhatót, hogy napról napra erősítse, újítsa meg a gyülekezetet és új lelkipásztorát. A püspök továbbá bátorította Kéri Tamást az evangélium, az örökkévaló hirdetésére új „hazájában”.
Igehirdetés után Illés Dávid, a Budapest-Déli Református Egyházmegye esperese beiktatta lelkipásztori szolgálatába Kéri Tamást, majd átadta a lelkészi hivatal pecsétjét és jelképesen a templom kulcsait. Ezt követően a palástos lelkészek – köztük a kerületből Kispál György római katolikus plébános, Zólyomi Mátyás evangélikus lelkész – és Sinkovicz Sándor baptista lelkipásztor egy-egy bibliai igeverssel áldották meg a beiktatott lelkipásztort.
Az istentisztelet egyházközségi közgyűléssel folytatódott, amelyen a megjelent vendégektől Kéri Tamás lelkész a köszöntések sorát és ajándékokat fogadta. Elsőként a csepeli gyülekezetben korábban 16 évig szolgálatot teljesítő Hornyák Julianna, Budapest-Rákoshegyi Református Gyülekezet lelkipásztora felidézte, hogyan bővült évről évre az egyházközség lélekszáma Csepelen. A Gyöngyösi Református Egyházközség részéről – ahonnan többen is megtisztelték részvételükkel egykori lelkipásztorukat – Katona Zsigmond főgondnok és Kenyeressy Károly lelkipásztor hozták el a hívek üzenetét. A gyöngyösi énekkar egyházi énekkel lepte meg a lelkészt. A Károli Gáspár Református Egyetem rektora, dr. Balla Péter, akivel évfolyámtársak voltak az intézményben teológus éveik emlékeiről szólt. A Csepeli Lelkészi Kör nevében Kispál György elnök, címzetes esperes, a Csepel Jézus Szíve Plébánia plébánosa Isten áldását kérte népes családjára.
A csepeli önkormányzatot Németh Szilárd országgyűlési képviselő, polgármester és Morovik Attila alpolgármester képviselte. A polgármester köszöntőjében a közéletben való részvételre bíztatta a beiktatott lelkészt, és egyben együttműködését kérte a köznevelési törvény értelmében az iskolákban jövő év szeptemberétől bevezetendő etika-hittan tanításában.
A Magyar Kék Kereszt Egysület Csepeli Csoportja nevében Vida Szabolcs lelkipásztor egyháza javára végett hűségét, szolidaritását, elkötelezettségét méltatta. A helyi gyülekezet részéről Holik Attila főgondnok köszöntötte lelkipásztorukat, majd Imre Tibor korábban megválasztott presbiternek megköszönte 25 évi főgondnoki munkáját. Holik Attila végül a gyülekezet volt lelkipásztorának, Hantos Jenőnek levélben küldött üzenetét tolmácsolta. A nyugdíjas lelkipásztor a 144. Zsoltár 15. versével kívánt Kéri Tamás szolgálatához sok erőt: „Boldog nép az, amelynek...az Úr az ő Istene.”
Antal zsuzsa
fotó: Zarándi Bence
Szabadságharcos hagyományai miatt talán a magyar a legnehezebben kormányozható nemzet - idézte Orbán Viktor miniszterelnököt internetes kiadásában a The Weekly Standard című amerikai neokonzervatív magazin.
"Talán a magyar a legnehezebben kormányozható nemzet. Tízmillió szabadságharcos. Ennek vannak előnyei, de kormányzati oldalról ez nehéz" - nyilatkozott hivatalában a kormányfő a nyomtatásban október 15-én megjelenő cikk szerzőjének, Christopher Caldwellnek, a magazin vezető szerkesztőjének, aki azt elemezte, hogy joggal bírálja-e Európa a magyar kormányfőt.
"Magyarország a legtisztább létező példája annak, hogy hogyan viselkedik egy 21. századi konzervatív kormány akkor, ha akadálytalanul kormányoz" - írta Caldwell. Szerinte azonban Orbán ennek ellenére "bajban van", mert a magyarországi értelmiség képviselői jó külföldi kapcsolataik révén befolyásolni tudják megítélését.
Mély átalakulásra van szükség
"Az európai történelem egyik fejezete lezárult. Nem vagyunk versenyképesek. Nem élhetünk úgy, mint korábban. Az európai élet mély átalakítására van szükség. Az egyetlen kérdés az, hogy mely kormányok erősek eléggé ahhoz és melyeknek van elegendő parlamenti többségük az átalakítás végrehajtatásához és melyeknek nincs" - idézte a miniszterelnököt a szerző, a vele szemben megfogalmazott külföldi bírálatokkal kapcsolatban.
Bár kevés olyan nyugati politikus van, aki jobban különbözne Barack Obama amerikai elnöktől, mint Orbán Viktor, kettejük helyzetében vannak hasonlóságok. "Mindketten az ellenzék jelképévé váltak, amikor a szavazók a megvetés üzenetét kívánták eljuttatni ahhoz a párthoz, amelytől felfordult a gyomruk" - írta a szerző, aki szerint a választók a hatalmon lévők elutasításával túllőttek a célon, és olyan kormányzatot hoztak létre, amely fölött nincs hatékony ellenőrzés.
Ezért támadják olyan hevesen az alkotmányt
"Az Egyesült Államokban az eredmény az Obamacare (egészségügyi reform). Magyarországon az eredmény az új alkotmány" - írta Caldwell. Orbán Viktor úgy hiszi, ellenfeleinek az az igazi baja az alkotmánnyal, hogy az ellentétben áll az európai vezetők legutóbbi nemzedékének ideológiájával.
"Ez az oka annak, hogy Európában ilyen hevesen támadják az alkotmányt, különösen az 1968-as nemzedék. Ez nemcsak egy alkotmány, hanem az antitézise annak, ahogyan ők az európai történelmet értelmezik" - jelentette ki a szerzőnek a kormányfő.
"Megértem, hogy az európai intellektuális körökben létezik egy olyan értelmezése az európai történelemnek, amely szerint van egy olyan trend, amely a vallásostól a világi, a nemzetektől az internacionalizmus és a családoktól az egyén felé halad" - idézte fel az Európai Parlamentben a magyar alkotmány védelmében télen elmondott felszólalását Orbán Viktor.
"Ez az, amit önök haladásnak neveznek. Nem tudom, hogy önöknek igazuk van, vagy sem. De nem gondolom, hogy ez az egyetlen lehetséges értelmezése az európai történelemnek. Úgy gondolom, hogy Isten és a vallás, a család és a nemzet nemcsak a múlthoz tartozik. Ezek (a fogalmak) ugyanúgy a jövőhöz tartoznak. Ezért hajlandó vagyok vitát indítani. Ez egy hívőkre, családra és nemzetre alapozott alkotmány. Mi ezzel a probléma?" - tette hozzá.
Zéró tolerancia az antiszemitizmus és a rasszizmus iránt
Christopher Caldwell a magyar nemzetpolitikával kapcsolatban idézte a miniszterelnököt, aki szerint a mögött nem nacionalizmus, revansizmus vagy nemzeti kizárólagosság áll. Épp ellenkezőleg, a magyarok azért értékelik az európai integrációt, mert az lehetőséget adott arra, hogy érintkezzenek elszakított rokonaikkal.
"Ez az oka annak, hogy a magyarok többsége - a népszavazás résztvevőinek 84 százaléka - támogatta az EU-tagságot. Az EU azt jelenti, hogy nincsenek határok" - jelentette ki a kormányfő. A szerző idézte Orbánt Viktort, aki kijelentette, hogy "zéró toleranciát" tanúsít az antiszemitizmus és a rasszizmus iránt.
A demográfia kulcsfontosságú
"Amit Magyarország tesz, az nincs összhangban azzal, ami mostanáig a fősodort jelentette a pénzügyi világban" - mondta a miniszterelnök a magyar gazdaságpolitikával, valamint az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban.
A szerző emlékeztetett, hogy Orbán Viktor "konzervatív egykulcsos adót" vezetett be, amely nagyvonalú a gyerekes családokkal kapcsolatban. "A demográfia kulcsfontosságú. Ha valaki nem képes magát biológiailag fenntartani, hogyan várhatja azt, hogy gazdasági, politikai és katonai értelemben fenn tudja tartani magát? Ez lehetetlen" - mondta a kormányfő.
Igazságos teherelosztás
"Az a válasz, hogy más országokból engedjünk be embereket. Gazdasági értelemben lehet megoldás, de ez nem megoldás a valódi betegségre, arra, hogy valaki képtelen fenntartani a saját civilizációját" - fogalmazott. A miniszterelnök a német kereszténydemokrata Ludwig Erhard "szociális piacgazdaságát" nevezte meg gazdasági gondolkodásának ihletőjeként.
"Egyfajta igazságos teherelosztásra törekszünk, amibe az egyszerű adófizetőkön kívül másokat is igyekszünk bevonni" - idézte Christopher Caldwell a magyar gazdasági szabályozásokkal kapcsolatban a miniszterelnök szeptemberi parlamenti beszédét.
"Nem juthatunk ki a válságból ugyanolyan intézkedések segítségével, mint amilyenek oda juttattak bennünket" - közölte Orbán Viktor.
Christopher Caldwell hangot adott meggyőződésének, hogy a Nyugat sokat nyerne attól, ha hagyná, hogy egyes országok politikai laboratóriumként szolgáljanak.
"Az Orbán Viktor Magyarországára adott reakcióikból ítélve a nyugati vezetők sohasem voltak kevésbé hajlandók egy ilyen dolgot eltűrni" - írta a szerző.
A teljes cikket eredeti nyelven ide kattintva olvashatja.
(MTI - fidesz.hu)
2012. október 16-án, kedden 18 órától várunk minden kedves érdeklődőt a Radnóti Miklós Művelődési Házba a Kaleidoszkóp előadássorozat újabb állomására, ahol Farkas Bertalan kutató űrhajós tart előadást.
A belépés díjtalan.
Csepel az első települések között van, amely mintegy kétezer lakónak postázta a katasztrófavédelmi feladatok ellátásáról szóló levelet. Ebben egy adatlap állt, amelyek többségét szeptember végéig visszajuttatták a feladónak, s csupán néhány százan kértek mentességet a katasztrófavédelmi feladatok elvégzése alól. A részletekről Sághi Jenőt, a csepeli polgármester közbiztonsági referensét kérdeztük.
Hogyan szól a törvény, miféle katasztrófavédelmi feladatokat kell majd ellátni?
Az idén január 1-jén újjászervezett hivatásos katasztrófavédelmi szervezet alapfeladata a lakosság életének és vagyonbiztonságának védelme természeti és civilizációs katasztrófák esetén. E feladat ellátásában azonban olyan állampolgárokra is szükség van, akik felkészültek arra, hogy részt vegyenek a veszélyek elhárításában, emellett segíteni is akarják a hivatásos szervezet munkáját. A polgári védelmi szolgálatot ellátó személy a hátországvédelemben, valamint a katasztrófa elhárításban lát el nélkülözhetetlen, nem fegyveres feladatokat. Az Alaptörvény értelmében a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében polgári védelmi kötelezettség írható elő. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy minden magyarországi településen a lakosság számától függően kötelező létrehozni egy nem hivatásos állományból álló egységet. Az állampolgároknak az új katasztrófavédelmi törvény lehetőséget ad, hogy önként is csatlakozhasson a polgári védelemhez, ők az önkéntes polgári védelmi szolgálat tagjai. Ha az önkéntes munkájából vagy hobbijából adódóan valamilyen speciális képzettséggel, felszereléssel rendelkezik (például alpinista, búvár, kutyás mentő), beléphet az önkéntes mentőszervezeteket tömörítő Fővárosi Különleges Rendeltetésű Mentőszervezetbe (FKRMSZ) is. Csepelen összesen körülbelül 500 emberből áll majd a polgári védelmi egység, amely kiképzést kap, és szükség esetén bevethető.
Kiket és milyen szempontok alapján válogatták ki a szóba jöhető személyeket?
A korhatár 18-tól 55 éves korig terjed, férfiak és nők egyaránt behívhatók. Igyekeztünk bizonyos korosztályt kiválasztani, s szempont volt az is, hogy a kerület minden körzetéből legyenek emberek, akik helyismerettel rendelkeznek. Azoknak természetesen nem küldtünk adatlapot, akik eleve mentességet élvezhetnek, tehát például a terhes anyáknak, vagy a több gyereket nevelő szülőknek. Eddig mintegy 300 személy jelezte, hogy valamilyen oknál fogva nem akar, vagy nem tud részt venni a katasztrófavédelmi kiképzésen. Köztük vannak olyanok, akik eleve katasztrófavédelmi területen dolgozik, mások orvosi papírral igazolták, hogy alkalmatlanok. De vannak olyanok is, akik nem tudták igazolni, hogy miért kérnek mentességet. Az adatlapokat továbbítjuk a Dél-budai Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, ahol eldöntik, kikre van szükség, kik részesülnek képzésben.
Mire számíthatnak azok, akiket beosztanak egy polgári védelmi szervezetbe?
A beosztott kerületi lakos a felkészítés után csak akkor kerül ismét kapcsolatba a polgári védelemmel, ha olyan káresemény történik a lakhelyén, amit a hivatásos szervek (katasztrófavédelem, rendőrség, honvédség) és a karitatív szervezetek nem tudnak felszámolni segítség nélkül. Ilyenkor a polgármester, mint a helyi védelmi bizottság elnöke elrendelheti a polgári védelmi szervezet mozgósítását, vagyis az állampolgárok segítségét veszi igénybe egy nagy kiterjedésű káreset felszámolásában. A feladatok között szerepelhet például gátak őrzése, homokzsákpakolás, sérültszállítás, törmelékhordás, kitelepítésben való közreműködés. Így a hivatásos szakemberek válláról a segítők leveszik a terhet, a katasztrófavédelem hivatásos tűzoltói foglalkozhatnak a veszélyesebb, speciális szakértelmet igénylő feladatokkal. A veszélyhelyzetet a kormány hirdeti ki, majd a polgármester – a helyi védelmi bizottság ülését követően -- határozatban rendelheti el a mozgósítást. Elsődlegesen a hivatásos állományt riasztják, s őket követik a polgári személyek. A lényeg az, hogy az emberek saját magukért, saját környezetük védelmében cselekszenek, ami mindenkitől elvárható hazafias cselekedet, de úgy is mondhatjuk, hogy a családjukért, embertársaikért vállalnak felelősséget. Magyarországon önkéntes mentőcsapatok is léteznek, amelyek méltán híresek külföldön is. Csepelen is vannak önkéntesek; a most beérkezett adatlapok szerint pedig olyanok is, akik nem teherként, hanem felelős feladatként fogják fel a helyi katasztrófavédelmet.
Mozgósítás esetén
A polgármester a helyi védelmi bizottság elnökeként határozatban rendeli el a szakszolgálati feladatok ellátását. Évente 40 óra elméleti és 75 óra gyakorlati oktatást kapnak a jelöltek. Mozgósítás esetén a munkáltató köteles elengedni az alkalmazottat, hogy teljesíthesse állampolgári kötelezettségét. A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni, erre az időszakra munkajogi védelemben részesül. A felmentés időtartamára távolléti díj jár. A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik, aki azt a munkáltató részére megtéríti.
Csarnai Attila
fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
Csepeli járőrök mentették meg egy 30 éves férfi életét szombaton – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).
A rendőrség honlapján közzétett tájékoztatás szerint a gépkocsival járőröző két rendőr hajnalban a XXI. kerületi Badacsonyi úton talált rá a földön fekvő eszméletlen emberre. Miután észlelték, hogy már nem lélegzik, a két őrmester azonnal megkezdte a férfi újraélesztését addig, amíg tapintható lett a pulzusa és visszanyerte eszméletét. A kiérkező mentők stabil állapotban vitték kórházba a férfit.
MTI
Háromfogásos vasárnapi ebéddel, zenés műsorral és virágcsokorral köszöntötte a kerület három nyugdíjas klubjának tagjait Csepel Önkormányzata október 6-án, a Radnóti Miklós Művelődési Ház színháztermében.
Az eseményen készült képek megtekinthetők itt.
Az Idősek Világnapja alkalmából megrendezett eseményen elsőként Vida István, a vendéglátó Csepeli Városkép Kft. vezetője szólt a Királyerdei és Radnóti Miklós Művelődési Házak, valamint a Rákóczi Kert nyugdíjasaihoz. Vida István köszöntőjében az idősek munkával, örömökkel és nehézségekkel teli életútjáról beszélt.
A Katona József Általános Iskola tanulói színes műsorral kedveskedtek a megjelenteknek: a népdalok, a vidám népmese és Petőfi Sándor A tintásüveg című költeménye nagy sikert aratott a közel másfélszáz nyugdíjas körében. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatát Németh Szilárd polgármester, országgyűlési képviselő mellett Borbély Lénárd alpolgármester, országgyűlési képviselő és Morovik Attila alpolgármester képviselték.
Németh Szilárd ünnepi beszédében elmondta: az Egyesült Nemzetek Szövetsége nyilvánította az Idősek Világnapjává október 1-jét, ezzel pedig egy fontos kérdésre, a társadalmak új feladataira hívták fel a figyelmet. Közvetlen hangvételű beszéde szerint az idősekkel kapcsolatos gondolatait három szó írja le a legpontosabban: a köszönet, az őszinteség és a család. A polgármester köszönetet mondott azoknak, akik a II. világháború, az 1956-os forradalom és szabadságharc után újjáépítették az országot, valamint háláját fejezte ki a rendszerváltásban vállalt szerepükért, munkájukért is. Elmondta: „Önök egy olyan világban bíztak, amelyben az őszinteség, a tisztesség és a kimondott szó érték. Nem akarták eltakarni a fogalmakat.” Kiemelte: az első két fogalom – a köszönet és az őszinteség – legfontosabb helye a család, melynek szilárd támaszai, összetartói az idősek.
Németh Szilárd számot adott az önkormányzat a nyugdíjasokat leginkább érintő eredményeiről, terveiről is, ennek kapcsán elmondta: az utcák, utak akadálymentesítése folyamatosan zajlik, a szociális rendelet módosítása alapján napi 4 óra ingyenes házi segítségnyújtás jár minden 70. életévét betöltött csepeli idősnek, nagy családi ünnepekkor pedig – így születéskor, nagykorúság elérésénél, valamint 90., 95. és 100. születésnapok köszöntésekor – az önkormányzat ajándékkal kedveskedik a csepelieknek.
Egy jövőbeli nagyszabású terv is szóba került: a volt MDF-székház helyén, a víztorony közelében Nyugdíjas Központ létesítését tűzték ki célul Tarlós István főpolgármesterrel. A Központ állandó találkozási pontként szolgálna, amelyben irodákat, rendezvénytermet és büfét alakítanának ki.
A polgármester hangsúlyozta: „Csepelen az új önkormányzat számára fontos, hogy az idős emberek hogyan élik meg a hétköznapjaikat.” Az ünnepi beszéd után a tisztségviselők egy-egy csokor virágot nyújtottak át az ünnepelteknek. A fergeteges hangulatról Suki András, a 100 Tagú Cigányzenekar prímása és zenekara, valamint a Csepeli Népdal és Nótakör Hagyományőrző Egyesület gondoskodtak. Az élő zene varázsa megérintette az időseket: fáradhatatlanul ropták a magyar nóták, népdalok és operett slágerek dallamaira.
Angel Marianna
fotó: Bede Orsolya és Zarándi Bence
Két férfi - vallási hovatartozása, zsidó származása miatt - megtámadta Kerényi Andrást, a Budapesti Zsidó Hitközség dél-pesti körzetének elnökét pénteken, amikor kifelé jött a zsinagógából.
Bár a rasszista indíttatású cselekmény a XX. kerületben történt, de mi csepeliek is a saját bőrünkön érezhettük, hogy mennyire belénk mar a szélsőséges és rosszakaratú emberek előre kitervelt, provokatív támadása, hiszen Kerényi András a Csepeli Lelkészi Kör tagja, a kerületünkben él, csepeli zsidó honfitársaink vezetője is.
A csepeli emberek sokszor bizonyították, hogy elutasítják a szélsőséges nézeteket. 1944. december 4-6. között Csepel község elöljárósága, lakói és gyárának munkásai sikerrel akadályozták meg a település nyilasok általi kiürítését. Az 1956-os forradalom és szabadságharc során kerületünk lakói, katonák, munkások voltak, akik legtovább ellenálltak a külső és belső kommunista hordák támadásainak.
300 évvel ezelőtt, pontosan 1712. július 18-án Savoyai Jenő három sváb családnak adott lehetőséget a török dúlás utáni újjáépítésre. A XIX. század végén egy zsidó nagyiparosnak, báró Weiss Manfrédnak és családjának köszönhetően lett világhírű a csepeli ipar, s vált várossá Csepel. Kerületünkben az életünket, kultúránkat gazdagító svábok, zsidók, lengyelek, bolgárok, örmények, görögök és cigányok évszázadok óta élnek békében, egymást tisztelve a magyarsággal. Nyár közepén közösen, együtt avattuk fel régi-új ereklyés országzászlónkat, amelyre – a keresztény egyházak mellett – héberül és magyarul is Isten áldását kérte a zsidó hitközség rabbija.
Csepel vallási tekintetben szintén nagyon sokszínű, de mindig az 1568-as tordai országgyűlés türelmi rendeletének szellemében működtek a különböző egyházak. A Csepeli Lelkészi Kör római katolikus, református, evangélikus, görög katolikus, baptista és zsidó felekezeteket összefogva, immáron 22 éve közösen dolgozik a csepeli emberek lelki üdvösségéért és szociális biztonságáért.
Fentieket olyan közös értékeinknek tartjuk, amelyekre okkal lehetünk büszkék. Mi ezen az úton akarunk és fogunk járni a jövőben is!
Csepel valamennyi polgára nevében együttérzésemet fejezem ki, és támogatásomról biztosítom Kerényi Andrást, illetve Budapesti Zsidó Hitközség dél-pesti körzetének vallási vezetőit és tagjait. Továbbá valamennyiünk nevében mélységesen elítélem az Elnök urat ért durva, aljas és gyáva támadást, és a leghatározottabban elutasítom az ilyen szélsőséges provokációt.
Bízunk abban, hogy az igazságszolgáltatás példásan meg fogja büntetni az azóta rendőrkézre került elkövetőket.
Németh Szilárd
Csepel polgármestere
Az aradi vértanúkra emlékeztek Csepelen október 6-án délelőtt, az Aradi vértanúk útja és a Szentmiklósi út kereszteződésénél elhelyezett emléktábla előtt.
Az esemény képeit megtekinthetik itt.
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát. Lázár Vilmos főtiszt, gróf Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knézich Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, gróf Vécsey Gábor honvédtiszteket az 1849. szeptember végén összeült haditörvényszék felségsértés címén ítélte halálra. Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost Pesten. Október 6-át a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította.
Arató Réka emléknapi beszéde után Ady Endre: Október 6. című versét szavalta el, majd Vida István, a Csepeli Városkép Kft. ügyvezető igazgatója megemlékezésében részletesen felidézte a 13 aradi vértanú kivégzését. Ezt követően a csepeli önkormányzat nevében Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint dr. Szeles Gábor jegyző megkoszorúzták az emléktáblát.
Az emléknapon résztvevő pártok, nemzetiségi önkormányzatok és civil szervezetek képviselői, valamint a diákok és a jelenlévők koszorúkat, virágokat és a kegyelet mécseseit helyezték el a millennium évében állíttatott emléktáblánál.
Az aradi vértanúk emléknapján a Fasang Árpád Zeneiskola művésztanárai, P. Kozma Anikó és Szentkirályi Aladár igazgató zenejátékot adtak elő.
Antal Zsuzsa
fotó: Zarándi Bence
A polgári összefogás, a nemzeti együttműködés ma is ugyanolyan fontos, mint elődeink idején - mondta az emberierőforrás-miniszter szombaton, az aradi vértanúk napján Budapesten.
A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen beszédében Balog Zoltán az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost méltatta, aki - mint mondta - őszintén hitt egy szebb jövőben, hitte a független magyar nemzet egységének megvalósulását, és a tőle megszokott felelősséggel a megfontolt, ésszerű politikát választotta a nemzeti érdekek érvényesítésében.
Batthyány Lajos vallotta, hogy a nemzeti nagyság a józan politika és az egység gyümölcse, talpköve pedig az alkotmány - hangsúlyozta a miniszter, aki szerint az első felelős magyar kormány miniszterelnöke olyan államférfi volt, aki élete utolsó pillanatáig vallotta saját értékeit, nem hagyta, hogy eltérítsék meggyőződésétől.
Balog Zoltán kiemelte: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak emléke nem halványult el, ennek oka elsősorban a tetteikben, áldozatvállalásukban és tenni akarásukban rejlik.
Megemlékezésében idézte Batthyány Lajos korabeli szavait, miszerint egyedül a tettek alapján lesz megítélhető, hogy "hazánk feltétlen híve voltam". Balog Zoltán szerint "világos beszéd ez, mely hozzánk szól egy olyan korban, amikor látszólag csak a látszat számít. Ami látszik. Ami kommunikáció, ami prezentáció, ami celebritás, ami mega-, ami szupereffektus"; az egykori miniszterelnök pedig azt mondja, "semmi más, csak tetteim".
Üzenet ez a mindenkori elitnek és a "percemberkéknek", hogy persze fontos, ami látszik, amit kommunikálunk, de végső soron nem számít semmi más, csak tetteink - hangsúlyozta a tárcavezető, kijelentve: Batthyány Lajos olyan érdeket és értékeket képviselt, amelyek meghatározták a polgári Magyarország kibontakozását.
"A haza sorsát mindennél előbbre tartotta, igazi arisztokrata volt, a szó eredeti, igazi értelmében" - mutatott rá.
"A történelmi múlt életünk része lett. Elődeink önfeláldozó küzdelmét a magyar megmaradásért, a nemzet egységéért emlékezetünkben örökre megőrizzük. A polgári összefogás, a nemzeti együttműködés ma is ugyanolyan fontos, mint elődeink idején" - mondta az emberi erőforrások minisztere.
Az ünnepség végén Balog Zoltán a kabinet nevében koszorút helyezett el a Batthyány-mauzóleumnál, őt követte Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, majd mások mellett a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, a Honvédelmi Minisztérium, a diplomáciai testület és a főváros.
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október 6-át a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította.
(MTI)