Csepel az első települések között van, amely mintegy kétezer lakónak postázta a katasztrófavédelmi feladatok ellátásáról szóló levelet. Ebben egy adatlap állt, amelyek többségét szeptember végéig visszajuttatták a feladónak, s csupán néhány százan kértek mentességet a katasztrófavédelmi feladatok elvégzése alól. A részletekről Sághi Jenőt, a csepeli polgármester közbiztonsági referensét kérdeztük.
Hogyan szól a törvény, miféle katasztrófavédelmi feladatokat kell majd ellátni?
Az idén január 1-jén újjászervezett hivatásos katasztrófavédelmi szervezet alapfeladata a lakosság életének és vagyonbiztonságának védelme természeti és civilizációs katasztrófák esetén. E feladat ellátásában azonban olyan állampolgárokra is szükség van, akik felkészültek arra, hogy részt vegyenek a veszélyek elhárításában, emellett segíteni is akarják a hivatásos szervezet munkáját. A polgári védelmi szolgálatot ellátó személy a hátországvédelemben, valamint a katasztrófa elhárításban lát el nélkülözhetetlen, nem fegyveres feladatokat. Az Alaptörvény értelmében a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében polgári védelmi kötelezettség írható elő. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy minden magyarországi településen a lakosság számától függően kötelező létrehozni egy nem hivatásos állományból álló egységet. Az állampolgároknak az új katasztrófavédelmi törvény lehetőséget ad, hogy önként is csatlakozhasson a polgári védelemhez, ők az önkéntes polgári védelmi szolgálat tagjai. Ha az önkéntes munkájából vagy hobbijából adódóan valamilyen speciális képzettséggel, felszereléssel rendelkezik (például alpinista, búvár, kutyás mentő), beléphet az önkéntes mentőszervezeteket tömörítő Fővárosi Különleges Rendeltetésű Mentőszervezetbe (FKRMSZ) is. Csepelen összesen körülbelül 500 emberből áll majd a polgári védelmi egység, amely kiképzést kap, és szükség esetén bevethető.
Kiket és milyen szempontok alapján válogatták ki a szóba jöhető személyeket?
A korhatár 18-tól 55 éves korig terjed, férfiak és nők egyaránt behívhatók. Igyekeztünk bizonyos korosztályt kiválasztani, s szempont volt az is, hogy a kerület minden körzetéből legyenek emberek, akik helyismerettel rendelkeznek. Azoknak természetesen nem küldtünk adatlapot, akik eleve mentességet élvezhetnek, tehát például a terhes anyáknak, vagy a több gyereket nevelő szülőknek. Eddig mintegy 300 személy jelezte, hogy valamilyen oknál fogva nem akar, vagy nem tud részt venni a katasztrófavédelmi kiképzésen. Köztük vannak olyanok, akik eleve katasztrófavédelmi területen dolgozik, mások orvosi papírral igazolták, hogy alkalmatlanok. De vannak olyanok is, akik nem tudták igazolni, hogy miért kérnek mentességet. Az adatlapokat továbbítjuk a Dél-budai Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, ahol eldöntik, kikre van szükség, kik részesülnek képzésben.
Mire számíthatnak azok, akiket beosztanak egy polgári védelmi szervezetbe?
A beosztott kerületi lakos a felkészítés után csak akkor kerül ismét kapcsolatba a polgári védelemmel, ha olyan káresemény történik a lakhelyén, amit a hivatásos szervek (katasztrófavédelem, rendőrség, honvédség) és a karitatív szervezetek nem tudnak felszámolni segítség nélkül. Ilyenkor a polgármester, mint a helyi védelmi bizottság elnöke elrendelheti a polgári védelmi szervezet mozgósítását, vagyis az állampolgárok segítségét veszi igénybe egy nagy kiterjedésű káreset felszámolásában. A feladatok között szerepelhet például gátak őrzése, homokzsákpakolás, sérültszállítás, törmelékhordás, kitelepítésben való közreműködés. Így a hivatásos szakemberek válláról a segítők leveszik a terhet, a katasztrófavédelem hivatásos tűzoltói foglalkozhatnak a veszélyesebb, speciális szakértelmet igénylő feladatokkal. A veszélyhelyzetet a kormány hirdeti ki, majd a polgármester – a helyi védelmi bizottság ülését követően -- határozatban rendelheti el a mozgósítást. Elsődlegesen a hivatásos állományt riasztják, s őket követik a polgári személyek. A lényeg az, hogy az emberek saját magukért, saját környezetük védelmében cselekszenek, ami mindenkitől elvárható hazafias cselekedet, de úgy is mondhatjuk, hogy a családjukért, embertársaikért vállalnak felelősséget. Magyarországon önkéntes mentőcsapatok is léteznek, amelyek méltán híresek külföldön is. Csepelen is vannak önkéntesek; a most beérkezett adatlapok szerint pedig olyanok is, akik nem teherként, hanem felelős feladatként fogják fel a helyi katasztrófavédelmet.
Mozgósítás esetén
A polgármester a helyi védelmi bizottság elnökeként határozatban rendeli el a szakszolgálati feladatok ellátását. Évente 40 óra elméleti és 75 óra gyakorlati oktatást kapnak a jelöltek. Mozgósítás esetén a munkáltató köteles elengedni az alkalmazottat, hogy teljesíthesse állampolgári kötelezettségét. A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni, erre az időszakra munkajogi védelemben részesül. A felmentés időtartamára távolléti díj jár. A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik, aki azt a munkáltató részére megtéríti.
Csarnai Attila
fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu