Orbán Viktor miniszterelnök szerint az amerikai beutazási tilalmi ügy egyre inkább elveszíti komolyságát, "egyre zavarosabb az egész dolog". A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának nyilatkozott.
A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában utalt arra a dokumentumra, amelyet az amerikai nagykövetség egy munkatársa adott át a magyar félnek a beutazási tilalmakkal kapcsolatban; a papír jórészt a külképviselet korrupciós aggodalmaival kapcsolatos korábbi egyeztetéseket sorolja fel. Ennek tartalma nem más, mint ömlesztet változata annak, amit az ellenzéki pároktól már megkapott a kormányzat, az ügy egyre inkább elveszti a komolyságát – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a beutazási tilalom ügyéről a 180 percben.
Se aláírás, se fejléc, se pecsét, "ez egy fecni" - jellemezte Orbán Viktor a dokumentumot, hozzátéve: ha bármelyik magyar nagykövet odaadna egy ilyen papírt egy kormánynak, másnap haza kellene rendelnie.
A miniszterelnök azt is mondta, hogy ha a beutazási tilalommal sújtott Vida Ildikó adóhatósági elnök be is nyújtaná lemondását, erősen elgondolkozna azon, hogy elfogadja-e, mert arra nem szeretne precedenst teremteni, hogy egy külső állam megvádol egy köztisztviselőt, de nem ad át bizonyítékokat, mégis eléri a leváltását. Orbán Viktor hangsúlyozta: stabilizálni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) működését a NAV mostani vezetésével.
Tárgyalunk külföldi kézben lévő bank megvásárlásáról
A kormány tárgyal külföldi kézben lévő bank, bankok megvásárlásáról - közölte. Emlékeztetett, nemrégen vásárolták vissza az MKB Bankot, de úgy látja, akár túl is teljesíthetik azt a kormányzati vállalást, amely szerint a magyar pénzügyi rendszerben a pénzintézetek több mint 50 százaléka magyar kézben lesz. "Könnyen lehet, hogy a 60 százalékot is elérjük vagy fölé megyünk" - mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bár "meg kell vásárolni néhány bankot", utána ezeket elérhetővé kell tenni magyar tulajdonosoknak.
Arra a felvetésre, hogy a sajtóban a Budapest Bank neve forog, Orbán Viktor úgy reagált: semmilyen üzleti kérdést nem tud megerősíteni.
Ezermilliárd forint kerül az emberekhez a bankoktól
A devizahitelek ügyéről Orbán Viktor azt mondta, a kormányzat elérte a céljait, teljesítette az ígéreteit. Hozzátette: a terve az volt, hogy 1000 milliárd forintot irányít át a bankoktól az emberekhez.
"Valóban volt arról szó, hogy majd a forintosítással tesszük ezt, és nem az elszámoltatással, de a bíróság közben olyan döntést hozott, hogy ezt a célt - hogy ezermilliárdot a bankoktól vissza tudjak terelni az emberekhez - végül is az elszámoltatással tudjuk elérni" - fogalmazott a kormányfő.
Összegzése szerint a kormány elérte céljait, köztük a törlesztőrészletek csökkenését, valamint azt, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a most megsegített devizahitelesek.
Arra a kérdésre, hogy miért kötelező a devizahitelek forintosítása, a miniszterelnök azt válaszolta, ez egy komoly, elvi kérdés, amelyen a kormányzat sokat töprengett. A devizahitelek olyan komoly kísértést jelentenek, amelyek ellen a valamiképpen tenni kell, igazából fogyasztóvédelmi szempontokat kell figyelembe venni, hogy a bankok, akarva, akaratlanul, ne foszthassák ki az ügyfeleket – mondta.
A kormányfő a Déli áramlat nevű gázvezetékről azt mondta, az nyers magyar gazdasági érdek, egyébként, az Északi áramlathoz hasonló beruházás, ezért kérdés, hogy, amit a németeknek szabad, miért nem szabad a magyaroknak.
A boltok vasárnapi zárva tartásáról a kormányfő azt mondta, a magyarok „nagy fiúk”, ők döntik el, mit csinálnak vasárnap, de azt fontosnak tartja, hogy Ausztriában és Németországban is létezik hasonló szabályozás.
A Magyar Nyelv Napját közös versmondással ünnepelték az óvodások az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtérben megrendezett központi eseményen. Csaknem kilencezer gyermek szavalta el ugyanazokat a verseket a helyi idő szerint fél 11-kor. A közös ünneplésbe a határon túli óvodák is bekapcsolódtak.
A kulturális központban a rákosmenti, terézvárosi és a csepeli óvodások egy csoportja szavalta el Tamkó Sirató Károly: Csigabiga; Kiss Dénes: Labdajáték; Bella István: Mondóka; Fecske Csaba: Tündér és Darázs Endre: Csupa sár című költeményeit. A fővárosi gyerekekhez online közvetítéssel két csapat csatlakozott Lentiből és Kézdivásárhelyről, több ezren pedig saját intézményeikben szavaltak.
A közös versmondás a nyelv tanulása és fejlesztése mellett az összetartozást is jelképezi – hangsúlyozta Hanczár János, a kezdeményezés ötletgazdája a rendezvényen.
Csepelről a Csalitos, a Fenyves, a Szivárvány, Jupiter és a Kádár Kata óvoda apróságai vettek részt. A jelenlévő óvodák képviselői mesekönyveket kaptak ajándékba, melyet az akcióban résztvevő összes intézménybe eljuttatnak a szervezők.
Az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a Magyar Nyelv Napjává, mivel 1844-ben ezen a napon szentesítették a magyar nyelvről és nemzetiségekről szóló törvénycikket.
Öt verssel ünnepeltek
Csepelen a Csodakút óvoda százötven ovisa mondott közösen verset november 13-án, természetesen pontosan fél 11-kor kezdve a szavalatot. A pontos időpont nem véletlen, hiszen a Magyar Nyelv Napján az ország és a határon túli magyarlakta területek sok-sok óvodájában egyszerre hangzott fel Kiss Dénes, Bella István, Fecske Csaba, Tamkó Sirató Károly és Darázs Endre egy-egy verse. Borbély Lénárd polgármester - akinek két kislánya közül az egyik már óvodás - is részt vett az ünnepségen. Megdicsérte a gyerekek szép versmondását és megköszönte a felkészítő óvodapedagógusok munkáját.
Antal Zsuzsa
Vajon milyen lehetőségeket kínált egy baráti vadászat Nagykáta környékén 2008 táján? Erre is válasz született a Kispesti Járásbíróságon folyó perben november 12-én, ahol Szenteczky János, a csepeli MSZP elnöke, a Csevak egykori vezérigazgatója ült a vádlottak padján hűtlen kezelés vádjával. A már tavasszal elkezdődött perben ezúttal két tanút hallgattak meg. Az egyik Cz. György közgazdász végzettségű belső ellenőr, akivel Szenteczky János egy vadászaton ismerkedett össze. A másik tanú dr. N. János Krisztián, aki Szenteczky tanácsadója, majd helyettese volt a Csevakban.
A Szenteczky János elleni vádirat lényege a következő. A csepeli önkormányzat még 1991-ben kötött bérleti szerződést a CSISÉ-vel (Csepeli Ifjúmunkás Sportegyesület) az Erdősor utca 45-47. szám alatti ingatlanok használatára. A szerződést több alkalommal meghosszabbították, de 2007-ben erre már nem került sor. Ettől az időponttól kezdve a CSISE bérleti díjat sem fizetett az ingatlanok használatáért, de előtte is csak a szokásos bérleti összeg töredékét utalta át az önkormányzatnak. A bíróságon korábban tanúként hallgatták meg a CSISE elnökét, aki közölte, hogy 2007-ben kétszer is találkozott Szenteczky Jánossal, a Csevak vezérigazgatójával a szerződés megkötése ügyében, de végül semmi nem történt. Szenteczky tudta, hogy a bérleményért nem fizetnek, ezzel pedig a csepeli adófizetőket károsítják meg, de szemet hunyt a törvénytelenség fölött.
Dr. N. János Krisztián tanúként azt mondta, hogy előbb Szenteczky János tanácsadója volt, majd vezérigazgató-helytettese lett. „A nyilvántartási rendszer nem volt áttekinthető, mert folyamatos átszervezés volt a cégnél, de nyilvántartásnak lennie kellett. A CSISE ügye nem rám tartozott. A konkrét ügyekben a vezérigazgatónak volt aláírási joga” – vallotta dr. N. János Krisztián.
Cz. György éppen vadászgatott Nagykáta környékén, amikor megismerte a szintén vadász hobbijának élő Szenteczky Jánost. Hamarosan bemutatták Tóth Mihály akkori polgármesternek, majd felkérték, hogy dolgozzon az önkormányzatnak, illetve a Csevaknak. A közgazdász végzettségű, de könyvvizsgáló szakvizsgával nem rendelkező Cz. György gazdasági tanácsadóként látott munkához a Csevaknál. Szerződéskötésének és árajánlatának „furcsa és nem életszerű” részére dr. Kléber István, a sértetti fél jogi képviselője hívta fel a bíróság figyelmét. Furcsa ugyanis, hogy nem a megbízó Csevak osztotta ki a feladatokat Cz. Györgynek, hanem fordítva történt az üzletkötés: a megbízott mondta meg, hogy mivel bízzák meg - természetesen közpénzből. A megbízott árajánlata is meglepően gyorsan megszületett, noha még nem tisztázták pontosan a feladatokat.
Az ügyész indítványozta, hogy a bíróság szerezze be a Csevak vezetői értekezleteinek 2009 márciusában készült jegyzőkönyveit, hogy megállapíthassák: hogyan történtek a feladatmegosztások és indult-e a Csevakon belül felelősségre vonás a gyanús ügyletek miatt.
Szenteczky János, akit az ügyészség folytatólagosan elkövetett hűtlen kezeléssel vádol, a mostani tárgyaláson sem tett tanúvallomást.
A pert február 6-án folytatják újabb tanúk meghallgatásával.
Cs.A.Álláspont. Nem kéne annyira verni bizonyos helyeken a tamtamot, miszerint a devizahiteles mentőcsomag inkább a bankok, mintsem az adósok érdekeit szolgálja.
A Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint ugyanis az ügyfelek döntő részének jelentősen csökkennek a terhei, példának okáért a friss kalkulációk szerint jóval mérséklődnek a tőketartozások.
De beszéljenek a számok: a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb számításai szerint egy tipikus devizaadósnál a szerződéskötéskori tőketartozás 5,6 millió forint volt, ez ma 7,5 millió forint, az elszámolás után pedig hatmillió lesz. A törlesztőrészlet kezdetben negyvenezer forint volt, ma 78 ezer, az elszámolás után pedig 56 ezer lesz. Magyarán, a devizahitelesek döntő része jól jár!
Öntsünk tiszta vizet a pohárba: a kormány és a jegybank minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy véget érjen ez a negatív sztori. A Magyar Bankszövetség álláspontja szerint jövő őszre a kölcsönök túlnyomó része forintosítva lesz, utána pedig a hazai bankok „megtisztulva” üzemelhetnek.
Szóval azért nem kellene heccelni az érintetteket, mert fogyasztóvédelmi szempontból születtek a döntések ebben a témakörben – ezermilliárdos teher nehezedik a bankokra. Pedig mondhatta volna azt is „állambácsi”, hogy teljesítmény nélkül akartak nagyon sokan jobban élni – hitelből –, de az álom kipukkadt, és a megoldás kulcsát találják meg maguk az érintettek. Ehelyett azonban az Orbán-kormány szembement a bankokkal, sokszor kockáztatván a hazai pénzügyek stabilitását is, és rájuk terhelt mintegy ezermilliárdot – a hitelcsapda fedezeteként. Jegyezzük meg, hogy a válság előtti években sem volt sokkal masszívabb a magyar gazdaság, mint jelenleg. Ugyanakkor irdatlan mennyiségű hitelt vettünk fel: nem beruházásra, fejlesztésre, amiből több munkahely és jövedelem képződik, hanem fogyasztásra. Ráadásul túlnyomórészt devizában – ennek a levét isszuk most.
Fontos elem az is, hogy a folyamat békés körülmények között zajlik: nem szakadt be a forint, a Magyar Nemzeti Bank pedig hozzányúlhat a devizatartalékhoz. Pont azért, hogy a devizahitelek kivezetése megtörténjen. Persze lehet azt mondani, hogy várjuk ki a végét, és csak később osszunk-szorozzunk, azonban az állami hatóságok által tisztességtelennek minősített kölcsönök kora hamarosan lejár. Ráadásul azt mérlegelni kell, hogy a devizahitelek azonnali megsemmisítése esetén, vagy egy hatósági, például 150-160-as svájcifrank-árfolyam-alkalmazásnál mi lett volna. Nem nehéz kitalálni, pénzpiaci pánik, bankok nemzetközi leminősítése, Magyarország lerontása, spekulatív tranzakciók, csődkockázati felár drasztikus megugrása, amelyet jegybanki alapkamat-emelés követett volna, és vágtató infláció. Arról nem is beszélve, hogy egy európai demokratikus jogállamban a törvényhozásnak nincs joga ahhoz, hogy beavatkozzon polgári jogi szerződésekbe.
Valószínűleg – az ellendrukkerek táborából – sokan abban reménykedtek, hogy olajjal olt majd tüzet a kormány. Úgy tűnik, ez a hajó – végleg – elment.
Egyszerűen tehát nem igaz, hogy maximálisan a bankok érdekei szerint született meg a devizahiteles mentőcsomag. Hogy a bankok örülnek, amögött csak az van, hogy korábban rosszabbra, drasztikusabb állami beavatkozásra számítottak. Cseppet sem mellesleg, a devizahitelesek még mindig nyerésben vannak az eredeti felálláshoz képest – csak „többre” számítottak. A fent részletezett gazdasági-pénzügyi okok miatt azonban azt nem tehette meg az állam, mint az önkormányzatokkal, hogy a tartozásaikat átvállalja.
Most az érintettek – az állam, a bankok és az adósok – abban érdekeltek, hogy béke legyen.
Amennyiben pedig sikerül az eredeti elképzelések alapján lezongorázni a devizahiteles mentőakciót, a nyugati nyomás is enyhül majd. Csak józanság, és pár hónap múltán a hitelminősítők is javítanak rajtunk. Visszakerülhetünk oda, ahol már ott kellene lennünk,
a befektetői kategóriába.
Az ország pénzügyi stabilitása a tét.
Üzembe helyezték november 12-én a csepeli önkormányzat által 28, 2 millió forintért vásárolt esetkocsit. A Csepeli Mentőállomás előtti parkolónál rendezett ünnepségen Morovik Attila alpolgármester nem mindennapi eseménynek nevezte a mentőautó szolgálatba állítását, mivel országosan Csepel egyedüli a példaértékű támogatással. Beszédében hangsúlyozta, hogy a 4x4-es, „C típusú” Mercedes Sprinter mentőjármű teljes felszereltségét az önkormányzat finanszírozta mintegy kétmillió forint értékben. Az alpolgármester emlékeztetett arra, hogy másfél évvel ezelőtt egymillió forintért vásároltak kapnográfot a mentőállomás gépkocsijai számára. Ezen kívül a lakásprogram keretében öt csepeli mentősnek biztosítottak önkormányzati bérlakást.
Az eseményen Németh Szilárd országgyűlési képviselő köszöntötte a mentőszolgálat munkatársait, majd beszédében kiemelte: a városvezetés külön figyelmet szentel a mentőszolgálat fejlesztésére, mivel fontosnak tartja a helybeliek egészségbiztonságának javítását. A képviselő kitért az Országgyűlésben tegnap kezdődött 2015. évi költségvetés vitájára, melyben többek között az egészségügyi fejlesztések is előtérbe kerültek. A politikus elmondta, hogy elindították a mentőszolgálat informatikai fejlesztését, amely által a jövőben biztonságosabbá és pontosabbá válhat a mentésirányítás.
Németh Szilárd beszédében buzdította a megyei-, a kerületi- és a megyei jogú nagyvárosi önkormányzatokat, hogy Csepelhez hasonlóan vegyenek részt az egészségügy fejlődését szolgáló programban. Továbbá utalt rá: annak ellenére, hogy 2010-ben közel négymilliárdos költségvetési hiánnyal, 10,2 milliárdos vagyonvesztéssel és kétmilliárdos hosszú lejáratú kölcsönnel vették át a kerületi önkormányzat vezetését, mégis a hatékony gazdálkodásnak köszönhetően sikerült olyan mentőautó beszerzésére fordítaniuk a pénzt, amely a helyi lakosok életmentésére irányul.
Dr. Engelbrecht Imre, a Közép-magyarországi Régió orvos-igazgatója (OMSZ) országosan egyedülálló ajándéknak nevezte a mentőautó üzembe helyezését.
Beszédében megköszönte az önkormányzat anyagi támogatását, amelynek köszönhetően mentőszolgálat épületének felújítása elkészült, a dolgozók bérlakáshoz jutottak, valamint a plusz felszerelések beépítésre kerültek az eset-rohamkocsiba. Az igazgató arról is szólt, hogy a mentőszolgálat és a helyi 24 órás felnőtt orvosi ügyelet közös irányítású együttműködését tervezik, mely a legmagasabb szintű szakmai ellátással hatékonyabban segíthet az életmentésben.
A legmodernebb típusú mentőautó elsősorban Csepelen kerül bevetésre, de sürgősségi esetekben a szomszédos kerületek és települések mentési feladataihoz is riaszthatják.
Antal Zsuzsa
Fotó: Tóth Beáta
A fogyasztói árak októberben átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban, míg szeptemberhez képest 0,3 százalékkal mérséklődtek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Elemzők úgy kommentálták az adatokat, hogy nincs még defláció Magyarországon, az egyszeri tételek nélkül számított maginfláció pozitív, így korai deflációs veszélyről beszélni.
Szeptemberhez képest az éves árcsökkenés minimálisan, 0,1 százalékponttal lassult, míg a havi árcsökkenés augusztusban és szeptemberben is 0,2 százalékos, azaz 0,1 százalékponttal alacsonyabb volt. Londoni elemzők 0,1 és 0,3 százalék közötti éves árcsökkenésre számítottak.
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy immár ötödször fordul elő idén, hogy éves összevetésben negatív az infláció. Kiemelte, hogy októberben a háztartási energia, a ruházkodási cikkek, illetve a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent.
A szezonálisan kiigazított maginfláció az előző hónaphoz képest szinten maradt októberben, míg tavaly októberrel összevetve 1,5 százalék volt a szeptemberi 1,4 százalék után.
A családok és a nyugdíjasok a legnagyobb nyertesek
A Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH gyorstájékoztatójára reagálva közölte: az októberi inflációs adathoz már hozzájárult a harmadik rezsicsökkentés is (a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökkent).
Hozzáteszik, a rezsicsökkentések mellett az Európa-szerte tapasztalt alacsony inflációs környezet is hatott a magyar árak alakulására. Októberben tovább mérsékelte az inflációt a kőolaj világpiaci árának csökkenése. Az alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nő. A növekvő reáljövedelmek pedig a fogyasztás és a megtakarítások bővülését erősítik.
A rezsicsökkentések, valamint az élelmiszer- és energiaárak hatását kiszűrő maginfláció magasabb, de szintén mérsékelt árdinamikát jelez (1,5 százalék). A következő hónapokban lassan gyorsuló inflációra számítunk, a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása szerint az árnövekedés jövőre is mérsékelt, de az ideinél magasabb lesz, 1,8 százalék.
Nincs deflációs veszély
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője elmondta, hogy egyszeri tételek (rezsicsökkentés) húzzák le az inflációt, nem fundamentális okok miatt csökkennek az árak. Hozzátette, hogy a maginfláció éves összevetésben 1,5 százalék volt, ami szintén azt mutatja, hogy nincs deflációs veszély. A szakértő szerint a KSH szezonálisan kiigazított maginflációs adata – amely éves összevetésben 1,5 százalékos növekedést mutatott októberben – megközelítőleg jelzi, mekkora lett volna az infláció rezsicsökkentés nélkül.
Az Erste arra számít, hogy decemberben lesz először pozitív inflációs mutató (0,5 százalék), ami azonban jövőre a Magyar Nemzeti Bank céljáig is nőhet az adóemelések (alkoholos termék, élelmiszerek ellenőrzési adó, elektronikus útdíjemelés), továbbá az alacsony élelmiszerár-bázis, a kikerülő rezsicsökkentések és a forintgyengülés miatt.
Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője kiemelte: az inflációs helyzetben és a kilátásokban sem látszik nagyobb változás, még jó ideig alacsonyan maradhatnak a lényegi folyamatokat tükröző korrigált mutatók, hiszen infláció globálisan is alig mutatkozik. Hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank inflációs céljáig 2015 második felére kapaszkodhat vissza a ráta. Ismerve az MNB álláspontját, további kamatcsökkentés nem valószínű, viszont a nagyon alacsony szint sokáig fennmaradhat – jegyezte meg.
A rezsicsökkentés nélkül 1 százalék körül lenne az infláció – vélekedett a szakértő. Azonban nem csak a rezsicsökkentés miatt mérséklődnek az árak, többek között az élelmiszerárak és az üzemanyagárak is csökkennek és jelentős az alacsony globális infláció hatása is – tette hozzá.
Mérsékelt inflációs környezet
Emelkedtek az inflációs alapmutatók októberben, de azok szintje változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utal – közölte a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB által vizsgált mindhárom inflációs alapmutató a fogyasztói árindex 0,1 százalékpontnyi növekedésénél nagyobb emelkedést mutatott. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,2 százalékponttal 1,4 százalékra, a keresletérzékeny termékek inflációja 0,3 százalékponttal 1,7 százalékra, míg a ritkán változó árú termékek inflációja 0,5 százalékponttal 2,1 százalékosra ugrott, ami csaknem két éve a legmagasabb szintje.
Az MNB elemzése szerint az iparcikkek árai alig változtak tavaly októberhez képest, egyaránt visszafogott volt mind a tartós, mind a nem tartós iparcikkek inflációja. A piaci szolgáltatások ára havi összevetésben 0,6 százalékkal nőtt, ami az elmúlt években mértnél magasabb áremelkedés, állapította meg az MNB. A szolgáltatások inflációjának alakulását érdemben emelte az úgynevezett máshová fel nem sorolt szolgáltatások áremelkedése, de ettől eltekintve a szolgáltatások széles körében változatlanul mérsékelt áremelkedés volt.
A részletes adatok
A KSH adatai szerint a nyugdíjas fogyasztóiár-index októberben 0,2 százalékos csökkenést mutat szeptemberhez, és 0,7 százalékot tavaly októberhez képest. 2014. szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerekért átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent a cukor (3,8 százalék), a liszt (2,5 százalék), a száraztészta (1,8 százalék) és a sertéshús (1,5 százalék) ára. Nőtt a tojás (1,9 százalék) és az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség és gyümölcs (0,9 százalék) ára.
A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek drágultak a legnagyobb mértékben, 1,7 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 0,4 százalékkal drágultak, ezen belül a borok ára 2,1 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,2 százalékkal, a szolgáltatásoké 0,1 százalékkal nőtt egy hónap alatt.
Az átlagnál nagyobb mértékben, 2,3 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, ezen belül az elektromos energiáért 5,5, a távfűtésért 2,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) körében szintén 0,8 százalékos árcsökkenés történt, ezen belül a járműüzemanyagokért 2,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint szeptemberben.
Éves összevetésben nem változott az élelmiszerek ára. A sajt 3,4, a tej 2,4 százalékkal drágult, míg a cukor 18, a liszt 10,5, az étolaj 9,9, a péksütemények pedig 3,4 százalékkal lettek olcsóbbak. A szeszes italok 1,8 százalékkal olcsóbbak, a dohányáruk 9,6 százalékkal drágábbak lettek tavaly októberhez képest.
A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb, 14,1 százalékos mértékben. A vezetékes gázért 16,9, az elektromos energiáért 16,2, a távfűtésért 13,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. októberhez viszonyítva. A szolgáltatások 1,7 százalékkal drágultak, a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,5 százalékkal nőtt, a helyi tömegközlekedésé 6,8 százalékkal csökkent.
Az egyéb cikkekért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,3 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,7, a tartós fogyasztási cikkeké 0,4 százalékkal mérséklődött.
MNPO összeállítás
A Szociális Munka Napja alkalmából köszöntötték a szociális ellátásban dolgozó szakembereket a Radnóti Miklós Művelődési Házban november 12-én.
Idén először polgármesteri elismeréseket is átvehettek a kiemelkedő és színvonalas teljesítményt nyújtó munkájukért a dolgozók.
Morovik Attila alpolgármester köszöntőjében hangsúlyozta, hogy mindenkor megbecsülendő és tiszteletreméltó munkát végeznek a szociális és egészségügyi területen foglalkoztatottak. Gyakran segítenek olyan idős, magányos embereken, hajléktalanokon, gyerekeken, fogyatékkal élőkön, akik önhibájukon kívül küzdenek nehéz problémákkal – tette hozzá az alpolgármester. Arra bíztatta a jelenlévő munkavállalókat, hogy ugyanazzal a türelemmel, segítőkészséggel és határozottsággal forduljanak embertársaikhoz, ahogyan ezt tették eddig is.
Az elismerő okleveleket Fatérné Rothbardt Máriától, a Humán Szolgáltatások Igazgatósága intézményvezetőjétől vették át a védőnők, szociális munkások, családgondozók, bölcsődei dolgozók, kisgyermeknevelők, szakácsnők, egészségügyi szakemberek, valamint az adminisztratív munkatársak.
Antal Zsuzsa
Fotó: Tóth Beáta
Civil: azt jelenti, polgár. Aztán még azt is: valaki, aki hangsúlyozottan nem tartozik politikai párthoz, sem semmiféle politikai mozgalomhoz. De manapság leginkább azt jelenti: valaki, aki nem akarja megnevezni a mögötte álló politikai erőt.
Civil mozgalmak? Már senki sem hisz abban, hogy nem politikai irányítás alatt működnek. Megint zavaros lett egy fogalom. A nyelvi és fogalmi pontatlanságok kialakulása mögött gyakran bújnak meg kifundált, előkészített politikai játszmák.
Nincs szerencséje a nemzeti oldalnak az amerikai nagykövetekkel. Nancy Goodman Brinker meglehetősen egyoldalúan csak a liberálisoktól tájékozódott hazánk ügyeit illetően, és egyfolytában az antiszemitizmus ellen küzdött. Eleni Tsakopoulos Kounalakis talán kevésbé demagóg módon, de azért követte őt a kitaposott úton. Colleen Bell csak nagykövetjelöltségig jutott: megelőzte szappanopera-produceri híre. Szerencsénkre még saját hazájában történt meghallgatásán sem érte el a szintet, amely egy nagykövettől elvárható. André Goodfriendnek nem kellett ilyen procedúrán átmennie, hiszen ő nem nagykövet, hanem csak ügyvivő. Egyik Goodman, a másik Goodfriend… Mennyi nagyhatalmi jóság már a nevekben is, sok ez már nekünk!
Goodfriend jó néhány dologban kvázi nagykövetként működik, bár felhatalmazása kisebb. Más területeken viszont nagyobb szabadságot élvez, mint egy kinevezett nagykövet. Az ügyvivői hatáskörbe, úgy látszik, sok minden belefér. Egy kormánybiztos is kisebb operatív területen mozog, mint egy szaktárca minisztere, de adott esetben nagyobb és célirányosabb a politikai felhatalmazása.
Ami Goodfriend attitűdjéből leginkább hiányzik, az a diplomáciai kontroll. Nem arról van tehát szó, hogy nincsen diplomáciai érzéke (valójában nem tudjuk), hanem hogy nem úgy viselkedik, mint egy diplomata. Egy ország nagykövete, ha feladatát komolyan veszi, valóban országának „követe”, és nem előretolt hadállása. Egy nagykövetet érdekelnek a hírek, hozza, viszi és beszerzi őket – de nem hírszerző. (Az ügyvivő az erre vonatkozó újságírói kérdést, miszerint a CIA alkalmazásában állt-e, mindenesetre cáfolta.) Egy nagykövet tisztában van azzal, hogy nem elég az adott ország valóságának egyetlen szeletét megismernie, és az sem árt, ha a legkülönbözőbb politikai erőktől is lelkiismeretesen tájékozódik, mert máskülönben nem lesz képes kiismerni magát az országban, amelyben hazája nagyköveteként él.
De André Goodfriendnek nem kell tájékozódnia, hiszen ő csak ügyvivő, bár meglehetősen ügyesen forgatja a szót. November 4-ei újságok, internetes lapok hírül adták kijelentését: „Amerika nem akarja megbuktatni Orbánt”. Nem tudom, van-e olyan ostoba jobboldali állampolgár hazánkban, aki ettől megkönnyebbül. Szerintem egy sincs. Ez a mondat ugyanis színtiszta fenyegetés. A retorika jól ismeri a tagadás jelmezébe vont állítások mérgező hatását. A kérdés ugyanis nem az, hogy Goodfriend szerint Amerika meg akarja-e buktatni az Orbán-kormányt vagy sem. A kérdés így szól: hogy jön ahhoz Mr. Goodfriend, hogy az Orbán-kormány megbuktatását latolgassa? Hát mégsem ügyvivő? Mégis előretolt hadállás?
Miközben Obama amerikai elnök egy New York-i rendezvényenMagyarországot a civil társadalmat korlátozó országok között említi, Goodfriend ügyvivő Budapesten folyamatosan szétlocsolja az olajat. Hátha sikerül Majdanná tenni a Kossuth teret. A nem éppen politikai makulátlanságáról híres Gyurcsány Ferenc eközben az Európai Bizottság elnökénél, Jean-Claude Junckernél kilincsel annak érdekében, hogy az unió léptessen életbe szankciókat hazánk ellen. Érdemes ezeket a mozaikokat összerakni, és akkor azért nagy-nagy kérdőjelek kerülnek a tüntetések „civil” jellegéhez.
André Goodfriend hetek óta a diszkrétet játssza, miközben szíves segédletével bizonyíték nélkül egy mocsokfelhőt sikerült hazánk köré varázsolnia. Amikor egy tévériporter megkérdezte tőle, honnan tud ezekről a korrupciókról, sokat sejtetőn azt válaszolta, hogy „vannak állampolgári bejelentések”. És mosolygott hozzá, hiszen az állampolgári bejelentés is civil tett, politikán kívüli. Ők pedig mindent szeretnek, ami civil. Talán még a civilizációt is. Csak hát elég nehéz elhinni, hogy egy magyar állampolgár ha korrupcióról értesül, egy velünk baráti viszonyban lévő, amúgy egyre kevésbé barátságosan viselkedő mamutállam alig ismert ügyvivőjéhez küldene bejelentést, és nem a hazai rendőrséghez fordulna. Még megérjük, hogy egy hatodik kerületi biciklilopás miatt a honi állampolgár a Henderson megyei seriffhivatalnak tesz bejelentést.
Október 18-ai lapszámunkban jelent meg először a hír arról, hogyWashington korrupcióval vádol magyar személyeket. André Goodfriend kevesebb mint tíz személyről beszélt. A sajtó a tízes számot kapta föl s kürtölte szét. Mire három nap múlva megérkezett a cáfolat, miszerint „nincs érintett kormánytag” (MN, október 21.), már föl sem tűnt az embereknek, hogy a „kevesebb mint tíz személy” az éppen hat. Mintha egy idős színésznő azt mondaná: „idősebb vagyok ötvennél”. Közben hetven. Hazudott? Nem hazudott. Így működik a manipulatív kommunikáció, amelynek lételeme a félinformáció és a dezinformáció. Emlékezzünk rá: október 16-án a Napi Gazdaság arról adott hírt, hogy több amerikai érdekeltségű intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon. Még mindig nem tudjuk, vajon nem arról van-e szó, hogy ezek az amerikai érdekeltségű cégek jó érdekérvényesítő képességük révén elérték, hogy ne ők legyenek megvádolva, hanem inkább az a hivatal, amely vizsgálatot indított ellenük. Jellemző módon Goodfriend kezdetben a gyanú szelét a hatalom csúcsa felé terelte: „kormányzati tisztviselőkről és kormánytagokról” is beszélt, nevek említése nélkül. (Adóhivatalról akkor egy szó sem esett!) A ballib oldalnak ez jól jött, az Estihírlap.hu október 17-én föltette a kérdést: „Korrupció gyanúja miatt nem léphetnek be az USA-ba magyar kormánytagok?” Egy meglehetősen vad állítás kérdőjeles formában való közlése mögött gyakran a közölt tényben való bizonytalanság húzódik meg.
De a sár kérdőjellel is fröccsen. A kormánytagokon át az egész Orbán-kormányra. Goodfriend közreműködése nyomán november 8-ra bőven beérett a rágalom gyümölcse: mindössze három hét szorgalmas félinformációinak halmozásával sikerült elérni, hogy az ellenzék tüntetéseken tiltakozzon olyan korrupció ellen, amelyről semmit sem tud. A táblák azért a magasba lendültek: „Eddig tartott a blöff, Viktor!”, „Maffiózók!” (november 8-ai tüntetés). Mire kiderült, hogy nem kormánytagokról volt szó, a kitiltottaknak minimum a fele az adóhatóság vezetői közül került ki, addig az eredeti hírt – hogy tudniillik amerikai érdekeltségű cégeket vizsgált a NAV – már mindenki elfelejtette. November 10-én egy újabb „civil” tüntetésen már ilyen feliratokat olvastunk: „Orbán, takarodj!”, „Fidesz-maffia” és „Féregirtást!”. Utóbbi tábla stílusát Karl Lueger, 1895 és 1910 között Bécs hírhedten antiszemita polgármestere is megirigyelte volna.
Egy elasztikus hatáskörrel felruházott amerikai ügyvivő tehát keményen dolgozik azon, hogy Magyarországon kormányellenes indulatok lángoljanak fel. A kabinet dolga most az lenne, hogy sasszemélességgel mérje föl, milyen intézkedéseket hozzon, s melyeket halassza el, hogy az álcivil tüntetésekhez ne csatlakozhassanak olyan, valóban civil tüntetők – például az internetadó esetében –, akik naivan megteszik azt a szívességet a felforgatóknak, hogy valódi felfordulás következzék be.
MNOÁlláspont. A devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik
Közgazdasági, piaci-hitelességi, ha úgy tetszik, szakmai szempontból teljes mértékben támogatható, hogy a devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik majd. Amennyiben ugyanis a kormány élt volna egy kvázi hatósági kurzussal, magyarán sokkal lejjebb vitte volna a svájci frank és az euró jelenlegi piaci értékét, valószínűleg kitört volna egy pénzpiaci pánik Magyarországon. Márpedig semmi más, csak egy pénzpiaci turbulencia lenne képes elsodorni az ország pénz- és reálgazdasági „ügyeit”, és okozhatna politikai-társadalmi krízist.
Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium közlése értelmében a bevezetőben említett két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni az elszámoláskor, első és második pillantásra a 309-310-es euró- és a 255-260-as svájcifrank- árfolyammal a bankok talán jobban járnak, mint az érintett adósok, tegyük hozzá: az áldozatvállalás így több póluson valósul majd meg. Egyfelől az állam–jegybank biztosítja a deviza- és a devizaalapú fogyasztói jelzáloghitelek forintra váltásához a bankok számára szükséges deviza teljes mennyiségét, és a művelet gyorsan, rendezetten mehet végbe, másfelől a devizahiteles ügyfelek – a korábban remélt helyett – nagyobb terhekkel, de kiiktathatják a forintosítással az elmúlt években megtapasztalt kockázatok túlnyomó részét, harmadrészt a magyarországi hitelintézetek sem dőlnek be. Lehet kritizálni a fenti állami akciót, azonban ne feledjük, hogy egy esetleges pénzpiaci pánik miatt a forintgyengülés „mindent” elvitt volna.
Egyébként annak, hogy tegnap képes volt erősödni a forint, pont a józan, piaci megfontolású kormányzati döntés a háttere. Eközben a különböző, devizahiteles-érdekeket tömörítő „hang-adó” képviseletek nyugtázhatják azt is, hogy egy évtizedes negatív történet érhet véget a forintosítással jövőre, 2015 első részében Magyarországon. Úgy, hogy a fogyasztóvédelmi szempontok ultrakeményen érvényesülnek majd az úgynevezett fair bankokról szóló törvényben – a külföldi példákból is merítve.
Maradván pénzügyeinknél, helyesen tette a kormány, hogy nem ment szembe a piaccal: Magyarország hitelessége, befektetői megítélése tudniillik évtizedek óta prioritás. Ennek oka: hatalmas az adósságállomány (állami, céges és háztartási), és mindaddig, amíg ez a költségvetési folyamatokat meghatározza – ha hitelünk van, az adósságot is hoz, miután állampapírból fedezzük –, nem lehet vigéckedni!
Ami pedig a megítélésünket illeti, immár elkönyvelhető, hogy 2015-ben is megvalósítható makrogazdasági pályát rajzolt fel a kormány. Olyannyira, hogy az Európai Bizottság gazdaságpolitikai változatlansággal számolva (a 2015-ös költségvetési tervezet számai még nem szerepeltek az EU őszi prognózisában) is teljesíthetőnek tartja a kabinet által felvázolt pályát. Idén és jövőre – végre-valahára – megteremtődnek a fenntartható növekedés alapjai és nagyon alacsony lehet az államháztartási hiány, eközben moderált keretek közt lesz az infláció és csökkenhet hazánk adóssága.
A fenti kondíciók pedig azért is fontosak, mert Magyarország mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél befektetésre nem ajánlott kategóriában van, és ahhoz, hogy kijöjjünk a bóvliból, fegyelmezett államháztartásra és gazdasági növekedésre lesz szükség. Miután az intézetek éppenséggel nem bánnak kesztyűs kézzel a kormánnyal, ezen a téren hazánknak nemcsak rövid, hanem középtávon is értékelhető teljesítményt kell majd felmutatnia. Nem is beszélve arról, hogy a korábbi évek kedvező globális pénzpiaci klímája lehet, hogy véget ér – a Fed, az Egyesült Államok kvázi jegybankja immár nem „szórja” a pénzt.
Miután a pénz- és tőkepiaci, valamint reálgazdasági folyamatokban is minden mindennel összefügg, a kormány gyakorlatilag – a forintosítással – ésszerű, normális döntést hozott egy, az elmúlt évtizedben kialakult nem normális helyzetre. A szinte mindannyiunkat érintő hitelcsapdát ugyanis nem lehet a Fidesz-kormány nyakába varrni!
MHO
Csepel belvárosa a korábbi esztendőhöz hasonlóan újra díszkivilágításban pompázik a karácsonyi és szilveszteri ünnepek alkalmából, miután a képviselő-testület megszavazta az erre fordítandó pénzösszeget rendkívüli ülésén november 11-én. Arról is döntöttek, hogy még az idén 500 darab fát ültetnek el a kerületben fapótlás céljából.
Ahogyan tavaly, idén is díszvilágítást kap Csepel belvárosa a karácsonyi és szilveszteri ünnepek alkalmából. Feldíszítik a Szent Imre teret, a Kossuth Lajos utcát (Ady Endre út és a Görgey tér között), valamint a Sétáló utcát (Karácsony Sándor utca). A karácsonyi díszkivilágítást csak Horváth Gyula, a Demokratikus Koalíció képviselő ellenezte.
Fapótlás céljából 500 darab fát ültetnek el még az idén a kerületben. A fák, karók, termőföld beszerzésére mintegy 4 millió forintot szavazott meg a testület.
A testület megszavazta a Csepel Kapuja szociális célú városrehabilitációs programhoz kapcsolódó konzorciumi együttműködési megállapodás módosítását. A képviselők elfogadták a TÉR_KÖZ elnevezésű városrehabilitációs pályázat keretében korábban elnyert 78 millió Ft értékű „a Csepeli Sport-, Szabadidő- és Rendezvényközpont korszerűsítése” című pályázat támogatási szerződésének megkötéséről szóló előterjesztést is.
Csepel.hu
