Az intézményesült Európa nem távolodhat el a tagállamoktól és a polgároktól, mi itt, Európában mindannyian egy keresztény gyökerű érték- és kultúrközösség részei vagyunk - fogalmazott Orbán Viktor.
Orbán Viktor kormányfő szerint az Európai Unió számára ma az a kérdés, hogy bekerül-e a világtörténelem elhibázott utópiáinak sorába. "Ha nem vigyázunk, az unió újabb tanulságos példájává válhat az elhibázott utópisztikus kísérleteknek. A mi felelősségünk, hogy ez ne következzen be" - fogalmazott a miniszterelnök Helmut Kohl volt német kancellár új kötete alapján született írásában, amely szombaton jelent meg a www.miniszterelnok.hu oldalon.
A kormányfő szerint a volt kancellár Aggodalom Európáért - felhívás című könyve magyar olvasóknak is fontos útmutatása, hogy a kis tagállamok ugyanannyit érnek, mint a nagyok. "Kohl kancellár úrral együtt vallom, hogy Európa legfőbb értékei a nemzetek, méghozzá a sokszínű nemzetek. Európában a nemzetek a valóság, az Európai Egyesült Államok az utópia. (...) Mert több ezer éves nemzeti gyökerek vannak, amelyeket elvágni egyenlő lenne az öngyilkossággal" - írta Orbán Viktor.
"A NEMZETEKET JOBBAN BE KELL VONNI AZ EU MUNKÁJÁBA, UGYANIS ÉVTIZEDES INTÉZMÉNYEK NEM ÉRVÉNYTELENÍTHETIK AZ EMBERI EGYÜTTÉLÉS ÉVSZÁZADOS KERETEIT."
Meggyőződése - folytatta -, hogy a nemzeteket jobban be kell vonni az EU munkájába, ugyanis "évtizedes intézmények nem érvényteleníthetik az emberi együttélés évszázados kereteit". Eleve kudarcra van ítélve szerinte, ha Európát nemzeti sajátosságok nélkül akarják létrehozni. A magyarok így egyetértenek Helmut Kohllal: "nem akarunk önálló, bürokratikus, központi irányítású mamutintézményt" - tette hozzá.
A miniszterelnök hangsúlyozta: az intézményesült Európa nem távolodhat el a tagállamoktól és a polgároktól, "mi itt, Európában mindannyian egy keresztény gyökerű érték- és kultúrközösség részei vagyunk". Megjegyezte, a volt német kancellár bátran kimondja: Európa nem néhány álmodozó ideája, nem poézis, nem folklór. "Nem az álmodozók építik Európát, ezért mi sem lehetünk hurrá-európaiak".
A kormányfő osztja Helmut Kohl azon meglátását is, amely szerint a béke és a szabadság Európa lételeme, egyúttal az előfeltétele minden másnak: demokráciának, emberi jogok védelmének, jogállamnak, társadalmi stabilitásnak, jólétnek. Orbán Viktor álláspontja is az, hogy az EU-t nem valamilyen utópikus rögeszme, hanem egy nagyon is valós, gyakorlati cél hívta életre: a béke megteremtésének igénye. Éppen a XX. század veszélyes és bukott utópiáival szemben született meg az európai egység nagyon is gyakorlatias gondolata - írta.
Hozzáfűzte, hogy "a könyv olyan pontokon is segítségünkre siet, ahol talán nem is várnánk". Ma ugyanazon politikai erők képviselői aggódnak Magyarországnak "az európai értékektől történt elfordulása" miatt, akik - mint ahogyan az a Kohl-kötetből is kiderül - kormányzásuk idején rövid távú pártpolitikai előnyök oltárán feláldozták Európa gazdasági-pénzügyi stabilitását és külpolitikai megbízhatóságát is - írta Orbán Viktor.
(MTI-fidesz.hu)
A Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából Radnóti Miklós költőre emlékeztek Csepel elöljárói a Radnóti Miklós Művelődési Ház előtt megrendezett ünnepségen november 7-én, ahol megkoszorúzták Radnóti Miklós mellszobrát. A költő 1944. november 9-én lett a nácizmus áldozata. A koszorúzás után zenés irodalmi koncertet hallgathattak meg az érdeklődők a művelődési házban.
Radnóti Miklóst hetven évvel ezelőtt, 1944. november 9-én lőtték agyon Abda község határában több társával együtt. Tömegsírba temették, amelyet halála után két évvel exhumáltak. Kabátjának zsebében megtalálták a Bori noteszt, amelybe utolsó verseit írta. Megrendítő sorokat vetett papírra, mert tudta, hogy nem menekülhet a nácizmus gyilkos szándékai elől. A magyar kormány tavaly nyilvánította Radnóti Miklós-emléknapnak november 9-ét, amikor országszerte megemlékeznek a költőről. Fejet hajtanak minden üldözött előtt, akik a nácizmus vagy a kommunizmus áldozataivá váltak a legsötétebb években.
Radnóti Miklós mellszobránál Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, a csepeli Fidesz és KDNP nevében Bercsik Károly, Noé László és Szuhai Erika képviselők; az Együtt-PM nevében pedig Szabó Szabolcs országgyűlési és Hudák János önkormányzati képviselők helyeztek el koszorút. A Jobbik, az MSZP és a Demokratikus Koalíció képviselői nem vettek részt a közös megemlékezésen.
A koszorúzást követően a Napra zenekar irodalmi koncertjét hallgathatták meg az érdeklődők.
Cs.
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. november 11-én (kedd) 17.00 órai kezdettel rendkívüli képviselő-testületi ülést tart.
Kétmilliárd euró adósságot törlesztett Magyarország október végén az Európai Uniótól 2008 őszén fölvett hitelből, ami által egyszeriben 2,1 százalékponttal csökkent a GDP-arányos államadósság - jelentette be pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A tárca közleménye szerint a mostani kifizetés után az Európai Unió felé már alig 1,5 milliárd euró tartozás maradt, amit a hitel-megállapodás szerint 2016-ban kell kifizetni. Az Államadósság Kezelő Központ által közölt ütemezés szerint ennek az utolsó részletnek a visszafizetése 2016. második negyedévében lesz esedékes.
Híradó.hu
Letette a hivatali esküt és megalakult a fővárosi közgyűlés, amelynek Borbély Lénárd csepeli polgármester is a tagja. A testületnek 32 képviselője van: 23 kerületi polgármester, valamint a kompenzációs listáról bejutott 9 küldött. Megválasztották az új főpolgármester-helyetteseket. Orbán Viktor miniszterelnök azt emelte ki beszédében, hogy folytatják a kormány és a főváros közötti jó együttműködést, s a jövőben még nagyobb lehetőségek nyílnak meg. Tarlós István főpolgármester arra helyezte a hangsúlyt, hogy Budapest szuverén város, és pártállástól, hovatartozástól, indulatoktól függetlenül kívánja irányítani.
Orbán Viktor miniszterelnök emlékeztetett rá: 2010 előtt a főváros állandó vitában volt az aktuális kormányokkal, amely megnehezítette az együttműködést. Ennek a korszaknak vetett véget Tarlós István, s azóta ért el sok sikert Budapest. A következő évek elhozzák majd a magyar fellendülés korszakát, amely magában foglalja a főváros felemelkedését is, hiszen Budapest sikere nemzeti érdek. Magyarország és Budapest csak akkor lehet erős külön-külön és együtt, ha szövetségre lépnek egymással. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt négy évben olyan beruházásokat valósítottak meg, „amelyek addigi elmaradása mély sebet jelentett a budapestiek szívében”. Ezek között sorolta a 4-es metró befejezését, a Ludovika, a Várkert Bazár, az Erkel Színház és a Zeneakadémia felújítását, a Budapest Music Center és a Groupama Aréna felépítését, a Tüskecsarnok hamarosan következő átadását.
Orbán Viktor hozzátette: az önkormányzati választás még több és nagyobb lehetőséget nyitott meg Budapest előtt. Mivel a fővárosi közgyűlésbe immáron nem pártlisták alapján kerülnek be a képviselők, hanem közvetlenül választják őket, Budapest vezetése közelebb kerül az emberekhez.
Tarlós István főpolgármester azt mondta, hogy Budapest mindig szuverén, szabad város volt, amit megmutatott 1848-ban, 1956-ban és később is. Magától is képes eldönteni, mit jelent a demokrácia és hogyan kíván vele élni. A demokrácia egyenrangú partnerek viszonyát feltételezi, és a főváros ehhez tartja magát.
A főpolgármester kiemelte, hogy pártállástól, érzelmektől, indulatoktól mentesen kívánja irányítani Budapestet.
A közgyűlés megválasztotta a főpolgármester-helyetteseket is: Badgy Gábort (pénzügyek), Szeneczey Balázst (városfejlesztést) és Szalay-Bobrovniczky Alexandrát (humán ügyek). Egyhangúlag megválasztották Kocsis Máté józsefvárosi polgármestert önkormányzati és rendészeti tanácsnoknak.
Csepel.hu
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a következő évek elhozzák majd a magyar fellendülés korszakát, amely magában foglalja a főváros felemelkedését is, hiszen Budapest sikere tegnap is, ma is, holnap is nemzeti érdek.
A kormányfő erről pénteken a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén beszélt, ahol hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a 2010-ben felmutatott összefogás nem szalmaláng volt, hanem tartós, hosszú távú egység, amelynek része a nemzet fővárosa is. Most pedig eljött az igazi magyar fellendülés megalapozásának történelmi pillanata - fogalmazott.
Kiemelte ugyanakkor, hogy minden kérdésben az emberek mellett kell állni, velük kell megvalósítani a terveket - aminek jól bevált eszköze a nemzeti konzultáció -, "technokrata megközelítéssel, az emberek kioktatásával" ugyanis semmire sem lehet jutni. A nemzeti konzultáció rendszere szerinte azt üzeni az embereknek, hogy "halljuk a hangjukat, megfogadjuk a tanácsaikat".
Orbán Viktor azt is fontosnak nevezte, hogy a konfliktusoktól sem szabad félni, szerinte egyébként egy demokráciában nem is lehet konfliktusmentes politikát folytatni, kivéve akkor, ha valaki nem csinál semmit. Hangsúlyozta: az elmúlt négy évben sokkal többet ért el az ország úgy, hogy vállalta a nehéz küzdelmeket, mint ha csendben maradt volna, és vakon követi azt, amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió vagy valamely nagyhatalom utasításba ad. "Szuverén országhoz méltatlan dolog lenne ez" - mondta.
A Fővárosi Közgyűlés új összetételével kapcsolatban Orbán Viktor nagy lehetőségeket lát abban, hogy a fővárosnak mostantól olyan vezetői lesznek, akiket a budapestiek közvetlenül választottak meg, nem pedig pártlistákról. "Budapest vezetése (...) közelebb került a budapesti emberekhez", márpedig a mai magyar politikai filozófia alapvetése éppen az, hogy a választott vezetők első számú feladata a közösségépítés - mondta. Hozzátette, Tarlós István személyében a szavazók olyan főpolgármestert választottak, aki mindig is tudta, milyen a város valódi arca.
A miniszterelnök szerint Budapest húsz éven át, egészen 2010-ig "vitában állt az országgal", így gyengült, egyedül maradt. Holott Magyarország és Budapest csak akkor lehet erős, ha szövetségre lépnek egymással: négy évvel ezelőtt "megkötöttük ezt a szövetséget, mert azt valljuk, hogy sikeres nemzeti főváros nélkül nincs szabad, önálló, sikeres Magyarország" - hangoztatta.
Felidézte az elmúlt négy évben megvalósított fővárosi beruházásokat, első helyen a 4-es metró ügyének rendezését. "A rom szó csak a kocsma mellett mutat jól" - folytatta -, ezért megújult a Ludovika, a Várkert Bazár, a Zeneakadémia és az Erkel Színház. Emellett felépült a Budapest Music Center és a Groupama Aréna. Hozzátette, reményeik szerint hamarosan a Tüskecsarnokot is átadják.
Beszéde végén Orbán Viktor arról szólt, hogy a politika önmagában képtelen lenne megújítani Budapestet: a Sziget sikere, a romkocsmák, a virágzó startupok, az önszerveződő városséták, a tűzfalfestések, a megújuló közterek, az új éttermek, kávéházak, klubok és fesztiválok mind-mind budapesti civil, lakóközösségi vagy éppen üzleti vállalkozások. A politika legfontosabb feladata így szerinte az, hogy teret adjon az itt élő magyarok kreativitásának, hogy itt érezhessék magukat otthon, Európának ebben a városában.
A kormányfő szavait egy Cseh Tamás-dal soraival zárta: "Itt van a város, vagyunk lakói, maradunk itten, neve is van: Budapest".
MTI
Minden kérdésben megegyezésre jutott a magyar és a bajor kormány az MKB Bank Zrt. (MKB) magyar állami felvásárlása ügyében - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök és Horst Seehofer bajor kormányfő.
A két miniszterelnök közös sajtótájékoztatóján Orbán Viktor kiemelte, hogy rendkívül erősek a bajor-magyar gazdasági kapcsolatok és minden feltétel adott a bajor tőke magyarországi jelenlétének növelésére.
"Csak egy tüske volt a köröm alatt", az MKB, amelynek ügyében "sikerült dűlőre jutnunk, erőteljes és tisztességes tárgyalás végeztével mindkét félnek elfogadható megoldás született" - mondta Orbán Viktor.
Horst Seehofer kiemelte, hogy az MKB értékesítése a magyar állam számára "mindkét félnek kielégítő módon" megtörtént.
"HAGYOMÁNYOSAN JÓK A BAJOR-MAGYAR KAPCSOLATOK."
A bajor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy hagyományosan jók a bajor-magyar kapcsolatok, és köszönetet mondott a magyar népnek és kormánynak azért a "meghatározó hozzájárulásért", amellyel 25 évvel ezelőtt kivette a részét a német újraegyesítésért és Európa megosztottságának megszüntetéséért folytatott küzdelemből. A gazdaságot érintve rámutatott, hogy a magyarországi német befektetések 40 százaléka Bajorországból érkezik, és több mint 2 ezer bajor cég tevékenykedik Magyarországon.
Ugyanakkor nemcsak a gazdaságban szoros az együttműködés, hanem "nagy egyetértés" van "az európai alapértékekről és azok betartásáról", így a demokráciáról, az önrendelkezés jogáról és a kisebbségi jogokról is - mondta Horst Seehofer.
Hozzátette: bajorok és magyarok egyaránt a szubszidiaritás és a "régiók Európája" gondolat hívei, és közös meggyőződés, hogy az EU-nak többet kell foglalkoznia "a világ nagy dolgaival", és kevesebbet a kisebb ügyekkel. Orbán Viktor kiemelte, hogy a magyar-bajor "kapcsolatrendszer rendkívül szoros szövésű", és Bajorország "az a hely, ahol értenek bennünket". A kis nemzeteket általában nem értik a világban, nem beszélik a nyelvüket és keveset tudnak róluk, ezért "nagyon fontosak azok a nagy és erős szomszédok, mint Bajorország vagy maga Németország, amelyek pontosan ismerik és értik a magyarokat" - tette hozzá a miniszterelnök.
Bajorországban "már értek el célokat, amelyeket mi is szeretnénk elérni", ezért "mi is szeretnénk egy kicsit bajorok lenni", hiszen Magyarország is modern ipart, teljes foglalkoztatottságot és gazdasági szabadságra épülő vállalkozási szellemet akar - mondta Orbán Viktor.
Hozzáfűzte, hogy Magyarország jobban hasonlít Bajorországra, mint néhány évvel ezelőtt, de "sajnos még nem a jólétben", ugyanakkor azt a nagyon fontos gondolatot bajorok és magyarok egyaránt értik, hogy a jólét "nem alapja, hanem következménye a kemény munkának".
"AZ EURÓPAI KÉRDÉSEKBEN MAGYARORSZÁG OSZTJA NÉMETORSZÁG ÁLLÁSPONTJÁT, LEGYEN SZÓ KÖLTSÉGVETÉSI FEGYELEMRŐL, AZ EURÓ STABILITÁSÁRÓL, FEGYELMEZETT PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁSRÓL."
A megbeszélésen áttekintették az aktuális európai ügyeket és az ukrán válság kérdését is. Orbán Viktor elmondta, biztosította partnerét arról, hogy az európai kérdésekben Magyarország osztja Németország álláspontját, legyen szó költségvetési fegyelemről, az euró stabilitásáról, fegyelmezett pénzügyi gazdálkodásról.
Külpolitikai kérdésekben pedig "nyilvánvalóvá vált számomra, hogy Magyarország helyesen jár el akkor, amikor Németországot tekinti irányadónak", beleértve "az ukrán-orosz válságot és az Oroszországgal szembeni szankciókat is" - húzta alá Orbán Viktor.
A magyarországi antiszemitizmus növekedéséről, a szabadságjogok állítólagos szűkítéséről és a romák üldöztetéséről szóló beszámolókra vonatkozó újságírói kérdésre a kormányfő azt mondta, hogy az európai értékekkel szembehelyezkedő politikával kapcsolatban Magyarország a "zéró tolerancia" elvét érvényesíti, és mindent megtesz az ilyen jelenségek felszámolásáért.
Van "egy szép alkotmányunk", amely minderről pontosan rendelkezik - emelte ki. Ugyanakkor a szabadság fenyegetettsége és növekvő antiszemitizmus jelenleg inkább Nyugat-Európában tapasztalható, ami "váratlan fejlemény", és rámutat arra, hogy a fellépés "közös európai feladat" - jegyezte meg Orbán Viktor.
A budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem további bajor támogatására vonatkozó kérdésre Horst Seehofer azt mondta, hogy az intézmény "egy kis ékszer", amelyet meg kell tartani. Hozzátette, hogy a bajor állam továbbra is támogatja az intézményt "minden korlátozás nélkül".
"EGY KIS ORSZÁGNAK NEM SZABAD PANASZKODNIA, HA NEM ÉRTIK, HANEM TENNIE KELL AZÉRT, HOGY MEGÉRTHESSÉK."
Orbán Viktor kiemelte, hogy egy kis országnak "nem szabad panaszkodnia, ha nem értik", hanem tennie kell azért, hogy megérthessék.
Ezért nyitottnak kell lennie és létre kell hoznia a megértést segítő intézményeket.
Ebben a szellemben alapították az Andrássy Egyetemet is, a jövőben pedig további, "nagy európai nyelveken működő kulturális intézményeket és egyetemeket akarunk létrehozni", mert Magyarországnak "bele kell szövődnie az európai kulturális életbe" - fejtette ki Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy tárgyaltak-e a Déli Áramlat földgázvezeték megépítésének tervéről, Horst Seehofer elmondta, hogy a megbeszélése alapján úgy látja, Magyarország mindenképpen meg akarja építeni a vezetéket.
Az ilyen tervekkel kapcsolatban "Bajorországban az a mondás járja, hogy majd meglátjuk" - mondta Horst Seehofer, megjegyezve, úgy tudja, hogy Ausztriában is gondolkodnak a vezetékprojektről.
Orbán Viktor kiemelte, hogy Ausztria aláírta a Déli Áramlatról szóló szerződést, így "a Magyarországon keresztülhaladó cső Ausztriában fog végződni". Hozzátette: "éljen az osztrák-magyar energia unió".
(MTI - fidesz.hu)
Szent Imre nap alkalmából megemlékezést tartottak a közelmúltban felavatott Szent Imre herceg szobor előtt november 5-én. Azért ezen a napon emlékeznek meg Szent István király fiáról, mert 1083-ban Szent László király november 5-én emeltette fel a herceg testét, ami a szentté avatás egyik fontos része volt.
Az Árpád-házi király bronzból készült mellszobránál mintegy százan gyűltek össze a tiszteletadók. Kertész Péter plébános vezetésével imádkoztak és zsoltárokat énekeltek a résztvevők.
A Lantos Györgyi szobrászművész alkotta emlékmű előtt mécsest gyújtott a csepeli önkormányzat nevében Ábel Attila alpolgármester, a 813. Prohászka Ottokár Cserkészcsapat tagjai, a katolikus hívek és a megemlékezők.
Antal Zsuzsa
Fotó: Tóth Beáta
Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő szerint komoly biztonsági kockázatot jelent, hogy Horváth Imre szocialista politikus részt vett a KGB képzésén, ezért felszólítják az MSZP-t, hogy vonják vissza jelölését az újpesti időközi választáson. Emellett az önkormányzati képviselői mandátumáról is lemondatnák Horváth Imrét.
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke az MTI-nek szerda délután azt mondta: a testület délelőtti, zárt ülésén bebizonyosodott, hogy komoly biztonsági kockázatot jelentene Horváth Imre országgyűlési képviselővé választása. Arra utalva, hogy Horváth Imre 1984-ben a határőrség tisztjeként részt vett egy öt hónapos KGB-tanfolyamon, megjegyezte: kiderült, hogy akik bármilyen KGB-s képzésen, tanfolyamon, iskolán részt vettek, azokról dosszié készült. Hozzátette: Kovács Béláról, a Jobbik kémügybe keveredett képviselőjéről, aki „hosszabb ideig volt velük kapcsolatban”, vaskosabb dosszié van, mint Horváth Imréről.
Komoly kockázat
Ezekben a dossziékban feltérképezték az érintett személyiségét, kapcsolatrendszerét – mondta a fideszes politikus, hozzátéve: nyilvánvalóan azért, hogy rajta keresztül hogyan tudnának információhoz jutni, illetve kiderüljön, miként lehetne beszervezni a KGB-hez. Ez komoly kockázat – szögezte le Németh Szilárd. Szerinte még nagyobb kockázatot jelent, hogy mivel az ott lévők nem beszéltek nyelveket, tolmács – szintén a KGB embere – fordított nekik, valamint igyekezett közelebb kerülni hozzájuk.
Németh Szilárd arra is kitért, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a határőrségtől csak a felderítők anyagai vannak meg. A többi iratot megsemmisítették a rendszerváltáskor, vagy nem tudni, mi lett velük, így Horváth Imréről sincsenek dokumentumok – jelezte.
Kiss Péter helyére áhítozik
Horváth Imre – aki az őszi önkormányzati választáson az MSZP–DK–Együtt-PM jelöltjeként lett az újpesti képviselő-testület tagja – a főváros 11-es számú (Újpest nagy részét és Angyalföld északi részét lefedő) országgyűlési egyéni választókerületében a Kiss Péter szocialista képviselő halála miatt kiírt időközi választáson az MSZP jelöltje. A november 23-i választáson tizenhárom jelölt indul.
A Magyar Nemzet írt arról hétfőn, hogy a KGB-től kapott kiképzést Horváth Imre. A lap azt írta: a birtokukba került okiratmásolat tanúsága szerint Horváth Imre 1984-ben elvégzett egy öt hónapos kurzust, amelyet a fegyveres szervek emelt szintű parancsnoki állományának tartott a KGB.
Horváth Imre ügye rendesen megosztja balliberális ellenzéket, hétfőn a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt is bejelentette, hogy nem támogatják.
Molnár bevédte
Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke a testület szerdai ülése után azt mondta: kormánypárti kezdeményezésre tárgyaltak a Horváth Imrével kapcsolatban megfogalmazott vádakról. Akkoriban minden határrendészeti kérdés a KGB-hez tartozott – tette hozzá, leszögezve: Horváth Imre semmilyen kapcsolatban nem állt a KGB-vel.
MNOAz Egyesült Államok budapesti ügyvivőjét, André Goodfriendet is meghallgatná az Egyesült Államok által elrendelt magyar állampolgárokat érintő beutazási tilalom ügyében az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága - mondta Németh Szilárd a bizottsági ülés után újságíróknak.
A nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke kijelentette: a kormánypárti javaslat nyomán Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke felkeresi az ügyvivőt, s a tervek szerint meghívják a bizottság jövő heti zárt ülésére.
Németh Szilárd felidézte, hogy szerdán a Magyar Nemzetben megjelent interjúban Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökével elismerte érintettségét. Ebben - mint kiemelte - Vida Ildikó azt közölte: a levélben, amelyet kapott semmilyen konkrétum nem szerepelt kitiltásával kapcsolatban. Ezzel egy időben a Népszabadságban André Goodfrienddel jelent meg írás, amelyben az ügyvivő továbbra is azt állította konkrét bizonyítékok alapján hozta meg az Egyesült Államok a döntését.
Németh Szilárd szerint annak kellene nyilatkoznia, aki konkrét információkkal rendelkezik az ügyben, s ez az amerikai ügyvivő - mondta a politikus.
A fideszes képviselő még a bizottsági ülésen arról is beszélt, hogy az Egyesült Államokba való beutazási tilalom ügyének tanulságai alapján a kormány jövő héten javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amely arról sürgősségi eljárással dönthet.
(MTI-fidesz.hu)
