Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket és hozzátartozóikat 2014. november 7-én, a Magyarországi Holokauszt Emlékév alkalmából tartandó megemlékezésre
Program:
- 17.30 - Radnóti Miklós mellszobrának ünnepélyes koszorúzása; helye: Radnóti Miklós Művelődési Ház előtti terület
- 18.00 - Radnóti emlékest - zenés irodalmi koncert a Napra-zenekar közreműködésével; helye: Radnóti Miklós Művelődési Ház színházterme (1214 Budapest Vénusz u. 2., Tel: 278-2757)
Megtisztelő jelenlétére számítunk!
Borbély Lénárd
polgármester
Nemzeti ünnepünkön, október 23-án rendezték a BBU félmaratoni futóversenyt, amelyen több csepeli sportoló is részt vett és teljesítette a 21,1 kilométeres távot.
A héten rendezték a Győr-Budapest ultramaratoni futóversenyt, amelynek utolsó szakasza október 23-án volt Budakeszi és Budapest között. A 21,1 kilométeres távot Steib Péter teljesítette a leggyorsabban, 1:26:29 óra alatt, és végül a háromnapos versenyt is ő nyerte.
Csütörtökön sok csepeli sportoló is elindult a félmaratonin és teljesítette a távot Budakeszitől a MOM Sportközpontig. Azt a távot, amelyet a 2008. július 15-én edzés közben elhunyt Kolonics György kétszeres olimpiai bajnok kenus emlékének ajánlottak a szervezők.
A csepeli sportolók közül teljesítette a félmaratoni futóversenyt Kiss Tamás olimpiai bronzérmes kenus, Simon Sebestyén serdülő válogatott kenus, többszörös korosztályos magyar bajnok és ORV győztes. A fiatalabb korosztályból Zupkó Bálint ifjúsági válogatott, Zupkó Balázs serdülő válogatott és többszörös magyar bajnok, az év legjobb utánpótlás korú kenusa vett részt a csepeliektől a BBU félmaratonin.
Érdekesség, hogy a versenyt elindító sportért felelős államtitkár, Simicskó István is lefutotta a távot.
A szervezők ígérete szerint a jövő évi jubileumi, huszonötödik ultramaratoni versenyt a klasszikus útvonalon, Bécs-Sopron-Győr-Tata-Budapest érintésével, ötnapos viadalként rendezik meg.
Csepel.hu 
Magyarország számára fontos szempont volt, hogy az Európai Unió új klíma- és energiastratégiája ne rójon súlyos terhet a magyar költségvetésre, és ezt sikerült teljesíteni - közölte az EU állam-, illetve kormányfőinek kétnapos brüsszeli tanácskozása után Orbán Viktor miniszterelnök.
A csúcsvezetők a nyitó napról péntek hajnalba nyúló megbeszélésükön megállapodásra jutottak az unió 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról. Az egyezség értelmében a tagállamok az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben, és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.
Orbán Viktor elmondta: tekintettel arra, hogy a kibocsátás terén Magyarország már mintegy 36,5 százalékos csökkentést megvalósított, a 40 százalék elérése nem terheli majd túlságosan a költségvetést.
A miniszterelnök a mostani EU-csúcs döntését azzal a korábbi elhatározással vetette egybe, amely 2020-ra tűzött ki 20 százalékos kibocsátáscsökkentési célt. A most elhatározott, 2030-hoz kötött 40 százalék szerinte olyan, erkölcsileg helyeselhető üzenet az EU részéről, hogy Európa példát akar mutatni a világnak, és azt várja másoktól, hogy csatlakozzanak a nagyratörő célkitűzésekhez. Hozzátette: abban az esetben azonban, ha a jövő év végén esedékes párizsi globális klímacsúcson az derülne ki, hogy a világ többi része nem követi az EU példáját, akkor az uniós vezetők újra összeülnek, és felülvizsgálják mostani kötelezettségvállalásaikat.
Herman Van Rompuy, a tagállami vezetők testületének - hivatalából hamarosan távozó - elnöke elmondta: egyes tagállamok kérése az volt, hogy a jövő év végi párizsi globális klímacsúcs után tekintsék át még egyszer a mostani megállapodást. "De nem fogjuk felhígítani, nem megyünk a mostani vállalásaink alá" - jelentette ki Van Rompuy.
A magyar miniszterelnök azonban világossá tette, hogy a csúcsvezetők nem kötötték meg a saját kezüket ebben az értelemben: az is elképzelhető tehát, hogy Párizs után - az ottani, esetleg nagyon ambiciózus globális célkitűzések elfogadása nyomán - az EU a mostaninál is nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentésről dönt, de az sem kizárt, hogy visszafogja a mostani elhatározást, ha Párizsban szerényebb eredmények születnek.
A kormányfő elmondta: a mostani EU-csúcson Magyarország elérte azt a célkitűzését is, hogy semmi olyan döntés ne szülessen, amely lehetetlenné tenné az energiaárak csökkentését, vagyis a rezsicsökkentést, továbbá hogy továbbra is minden ország saját maga dönthessen arról, miként éri el a szükséges kibocsátáscsökkentést.
"Az energiapolitika nemzeti jogkörben marad, az atomenergia továbbra is fejleszthető, az unió részéről technológiasemleges megközelítés érvényesül" - állapította meg Orbán Viktor.
Ami az energiabiztonság témakörét illeti, a magyar miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-csúcson pénzügyileg is támogatandónak minősítették az észak-déli infrastruktúra-fejlesztést. Újságírói kérdésre megjegyezte: az elfogadott dokumentum említést tesz ugyan a déli energiafolyosóról, de ez nem azonos a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének konkrét támogatásával - ez utóbbi tekintetben ugyanis még fel kell oldani azt az ellentmondást, amely a beruházás korábbi elhatározása és az időközben elfogadott uniós jogi előírások között keletkezett.
Orbán szerint fontos eleme az uniós klíma- és energiastratégiának, hogy a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó iparágakkal szemben eleve nem érvényesítenek szigorú kibocsátáscsökkentési követelményeket, hogy nehogy ezeket a szektorokat - Magyarországról például az autógyártás, gumigyártás üzemeit - elriasszák, kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket nem támasztó országokba történő áttelepülésre ösztönözzék.
A miniszterelnök beszámolt arról, hogy a csúcstalálkozón szó esett a gazdaságpolitikáról, a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítéséről is. Magyarország gazdasági mutatói - mondta - az előrejelzések szerint rendben vannak mind erre az évre, mind a következő esztendőre. Mint megjegyezte, a magyar államadósságról hamarosan kiderülhet, hogy az az eddig feltételezettnél is alacsonyabb lesz. A gazdasági-pénzügyi gondok megvitatása alapvetően az EU-csúcsot közvetlenül követő eurózóna-csúcstalálkozó résztvevőire vár, hiszen az euróövezetben nagyobbak a problémák, mint az azon kívüli uniós tagországokban - mondta.
Az állami közműholding lesz a legolcsóbb - írja a Magyar Nemzet pénteki számában.
Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára a lapnak adott interjúban elmondta: rövidesen dönthet a kormány arról, hogy új áramszolgáltató építésével vagy egy meglévő társaság felvásárlásával biztosítja-e a villamos energiát a lakosságnak a közműholdingban.
Az államtitkár kifejtette: a hónap végére készül el az a szakmai háttéranyag, amely a villamosenergia-szolgáltatás területét érinti, ez elemzi azt, hogy mivel jár egy új vállalat felépítése, emellett egy már meglévő szolgáltató felvásárlásának lehetőségével is számolnak.
Németh Lászlóné elmondta: a fogyasztói energiaárak alakulásáról a kormány dönt, a közműholding ezekre a döntésekre nem vállalhat felelősséget, garanciát. Az azonban leszögezhető, hogy a közműholding garantálja a legalacsonyabb disztribúciós költségeket - tette hozzá.
Megállapodásra jutottak péntek hajnalba nyúló megbeszéléseiken az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról - jelentette be a csúcstalálkozó első napjának végeztével Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.
Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.
Így az Európai Unió az elköteleződés pozitív üzenetével jelenhet meg a 2015 végén Párizsban megrendezendő ENSZ-klímacsúcson - közölte Herman Van Rompuy. Tudatta ugyanakkor, hogy egyes tagállamok kérése az volt, hogy a párizsi klímacsúcs után tekintsék át még egyszer a mostani megállapodást. "De nem fogjuk felhígítani, nem megyünk a mostani vállalásaink alá" - jelentette ki az Európai Tanács elnöke.
Az uniónak 2020-ig már van klímavédelmi és energiastratégiára, 2021 pedig Van Rompuy szavai szerint ha nem is a holnap, de a holnapután, a gazdasági szereplőknek pedig kiszámíthatóságra van szükségük, és ezen a téren az Európai Unió állta a szavát, bizonyosságot kínál.
"Nem volt könnyű, egyáltalán nem" - fogalmazott az Európai Tanács elnöke. Van Rompuy arról is beszélt, hogy a stratégia egyik vezérelve a szolidaritás, annak érdekében, hogy az alacsonyabb bevételekkel bíró tagállamok is felzárkózhassanak, valamint, hogy a költséghatékonyságot is szem előtt tartja, és a versenyképesség szempontjait sem hagyja figyelmen kívül. Ott kell csökkenteni, ahol ez a legolcsóbban megtehető - foglalta össze a belga politikus, aki egy példát is hozott erre. Mint mondta: ha például Dániában már minden épület hőszigetelő duplaüvegű ablakokkal rendelkezik, akkor Dánia, ahelyett, hogy fajlagosan kisebb energia-megtakarítást eredményező triplaüvegezésbe kezd, finanszírozhat ugyanabból a pénzből duplaüvegezést olyan tagállamokban, ahol arra szükség van, mert az uniós szinten nagyobb hatékonyságnövekedést eredményez, Dánia pedig elkönyvelheti, hogy megtette a magáét.
Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatóján elmondta: Németország már jelenleg is 25 százalékkal javította az energiafelhasználás hatékonyságát, így hamarosan el is érheti a 27 százalékos célt.
Van Rompuy azt is elmondta, hogy az energiahatékonyság terén vállalt célt 2020-ban felül lehet majd vizsgálni. A megújuló energia felhasználása terén az EU gyakorlatilag a jelenlegi 14 százalékos arány megduplázását tűzte maga elé célként - mutatott rá Herman Van Rompuy. A politikus arra is kitért, hogy a technológia ezen a téren gyorsan fejlődik, a kitűzött célt pedig az unió egészének kell teljesítenie, nem a tagállamoknak külön-külön.
Mindezek mellett az Európai Unió állam-, illetve kormányfői abban is megállapodtak, hogy 2030-ra olyan mértékben kell összekapcsolni a tagállamok villamosenergia-hálózatait, hogy minden ország képes legyen áramtermelésének legalább 15 százalékát exportálni. Ez Madrid határozott követelése volt, miután Spanyolország több áramot termel, mint amennyire szüksége van, főleg szélenergiából, ám Franciaország vonakodik fejleszteni a két ország közötti energia-összeköttetést, arra hivatkozva, hogy az alapvetően atomerőművei által ellátott áramhálózata nem tudná felvenni a spanyol exportot, mert a nukleáris létesítmények teljesítménye nem szabályozható olyan rugalmasan, ahogy a szélenergia-termelés ingadozik.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke örömének adott hangot, hogy az Európai Tanács végül elfogadta, amit a bizottság januárban javasolt. Ez jó hír a klímaváltozás elleni küzdelemben - vélekedett a bizottság elnöke, aki szerint nincs a világon még egy ilyen nagyratörő energiastratégia.
"Akkor sokan azt mondták, ez rossz terv rossz időpontban. De bebizonyosodott, hogy a kétkedők tévedtek" - hangsúlyozta Barroso. A portugál politikus az összeköttetéseket létfontosságúnak nevezte az egységes energiapiac szempontjából.
Mindkét politikus kitért az ebola elleni fellépésre is. Van Rompuy megerősítette, hogy Hrisztosz Sztilianidisz leendő humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos lesz az EU ebola elleni erőfeszítéseinek koordinátora, valamint, hogy a témáról még pénteken is lesz szó az állam-, illetve kormányfők tanácskozásán. Barroso szerint a járványt még közel sem sikerül megfékezni, és nagyobb erőfeszítésekre van szükség.
A köztársasági elnök szerint 1956 a bizonyíték arra, hogy van értelme az áldozatnak, van értelme a bátor kiállásnak, van értelme az erkölcsi helytállásnak.
Október 23-a nemcsak más nemzetek tagjainak adott reményt, hanem a '89-es szabadságküzdelmekhez is erkölcsi példát nyújtott - hangsúlyozta Áder János csütörtök este a forradalom és szabadságharc 58. évfordulója alkalmából az Operában rendezett díszelőadáson elmondott beszédében.
Áder János szerint a forradalom abból a közös érzésből született, amely úgy írható le: elég volt. Hangsúlyozta: a magyar nép százezrek üldözését, kisemmizését, milliók megfélemlítését, a kommunista terrort elégelte meg.
Ezt érezték a földjeiktől megfosztott földművesek, az "önkéntes békekölcsönnel" sújtott gyári munkások, a hazugságok tanítására kényszerített tanárok - fűzte hozzá -, akiknek elegük lett a kitelepítésekből, a munkatáborokból, az államvédelmi terrorból, az elvtelen elvtársakból, a cenzúrából, a besúgók és provokátorok hálózatából.
Azt mondta: a kommunisták ugyanakkor világossá tették, hogy sem a népakarat kinyilvánítása, sem a szabadság, sem a demokrácia, sem a függetlenség nem egyeztethető össze a szocialista államberendezkedéssel, "a nyugati segítség elmaradása pedig azt jelentette, mintha a szovjet tankok nyers túlerejével szemben számunkra nem volna értelme az ellenállásnak".
Az államfő 1956 hatását kiemelten fontosnak nevezte a kommunista világbirodalom erkölcsi összeomlásában és Európa újraegyesítésében.
Úgy fogalmazott, nincs olyan európai nép, amelynek tagjai nagyobb áldozatot hoztak volna, hogy a második világháború utáni Európa ismét a szabad országok közössége lehessen. A köztársasági elnök hozzátette: november 4-e soha el nem múló gyásza ellenére ezért mégis győztesnek tekinti a forradalmat.
Az államfő beszédében idézte John F. Kennedy, az Egyesült Államok egykori elnökének szavait, aki a forradalom után négy évvel azt mondta: "a történelem kezdete óta nincs még egy nap, amely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt - bármily kicsi is a siker esélye, és bármily nagy is az áldozat, amelyet követel".
Bibó István kiáltványát is felelevenítette, amelyben a Nagy Imre-kormány államminisztere november 4-én passzív ellenállásra szólította fel a magyar népet a megszálló hadsereggel és a bábkormánnyal szemben.
Áder János beszédében személyes történetünk és nemzeti önazonosságunk részének nevezte az '56-os forradalmat - 1848-hoz hasonlóan -, és, mint mondta, jó érzéssel tölti el az is, hogy "végre olyan világot teremthettünk 1990-ben, amelyben mindkét nap emlékezete nemzeti ünnepünkké válhatott". Hangsúlyozta: gyermekeinknek is tudniuk kell, hogy 1990 előtt a hatalom megtorlásának tette ki magát az, aki e két eseményre emlékezni kívánt.
A rendezvényen jelen volt Schmitt Pál volt államfő, Mádl Dalma, a néhai köztársasági elnök felesége, Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és Vejkey Imre, az Országgyűlés mentelmi bizottságának kereszténydemokrata elnöke
Tisztelt Csepeliek!
Kedves emlékező közösség!
Vajon mi jut eszünkbe, ha azt halljuk 1956. október 23-a? Életkortól függően kinek-kinek más. Sokan idéznék, hogy a szabadságharc után rengeteg embert végeztek ki, és nagyon sokan kerültek börtönbe, és csak megbecsülni lehetne azok számát, akik emigráltak, hátrahagyva hagyományaikat, rokonaikat, gyermekkorukat, máshol telepedtek le a várt szabadság reményében.
Jómagam azon fiatal generációhoz tartozom, akik már csak tankönyvből tanulták, visszaemlékezésekben olvasták az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseit, a magyar csodát és a szörnyű, kegyetlen megtorlást.
A könyvek, tanulmányok után sorsom úgy hozta, hogy négy éven át a Magyar Parlamentben egy csodálatos asszony mellett ülhettem: Wittner Mária – Marika néni – 1956 hőse, Csepel díszpolgára, halálraítélt, közvetlen közelében foglalhattam helyet. A kimondott és ki nem mondott szavak, a szikrázó és könnyes tekintetek meséltek a sorsfordító pillanatokról…
Számomra benne teljesült, teljesül meg 1956 eszméje, ereje és példamutatása. És abban a lányban, akiről Marika néni olyan sokat beszélt. Úgy hívták, hogy Kati. Ő most a 301-es parcellában nyugszik, a többiekkel együtt.
Tisztelt Emlékezők!
Valószínűleg azok az egyetemista fiatalok, akik 1956. október 23-a reggelén elindultak óráikra, nem tudhatták, hogy estére a magyar történelem részeseivé, sőt alakítóivá válnak. Ez a nap már nem egy egyszerű, napos októberi nap volt az életükből, hanem egy sorsfordító pillanat.
Talán azok a forradalmárok, akik egyik napról a másik legendás parancsnokká váltak, ugyanígy folyhattak bele az események, a történelem folyamába.
Ilyen a mítikus alakká vált, az erdélyi származású Szabó János, akit mindenki csak Szabó bácsinak hívott.
Harcostársai, különösen a fiatalok lelkesedtek érte a közvetlenségéért, őszinteségéért, bajtársiasságáért! Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a forradalom elbukott, november 4-én nem tette le a fegyvert, a végsőkig kitartott társaival. 1957. január 19-én végezték ki…
Talán Tóth Ilona is véletlenül sodródott a tüntetők közé 1956. október 23-án. Pont ezen a napon töltötte be 24. életévét. Egy orvostanhallgató számára nem kérdéses, hogy a sebesültek ápolásában, gyógyításában részt vegyen.
November 4-e után is kitartott, röpcédulákat terjesztett, amelyben kitartásra buzdított társaival. Koholt vádak alapján 1957. június 27-én végezték ki.
Talán Mansfeld Péter, a megtorlás legfiatalabb áldozata sem volt tudatában először annak, hogy mi történik körülötte és vele, hiszen 1956. október 23-án még csak 15 és fél éves volt.
November 4-ig együtt harcolt a Széna tériekkel, majd ezután a fegyverek összegyűjtésében segédkezett. 1957-től kezdve a rendszer esküdt ellenségévé vált, a kádárista rendszerrel szembeni bosszú, a forradalom újjáélesztése hajtotta. 1958 tavaszán megpróbáltak végrehajtani egy fegyveres szabadítású kísérletet, de lelepleződtek. Mansfeld Pétert 1959. március 21-én, tizenegy nappal a 18. születésnapja után végezték ki.
Tisztelt Emlékezők!
1956. október 23. a Szabadság és az Összefogás napja. A magyarok a szabadságharc népe, amely mindig csak a szabadság rendjében érzi jól magát és soha nem viselte el szabadságának semmilyen korlátozását. Magyarország 1956-ban összefogott a megszállók és az elnyomás ellen. Az összefogás ereje pedig olyan nagy volt, hogy megrengette a kommunista diktatúrát. A több ezer kioltott és tönkretett élet, a vérbe fojtott szabadságharc végképp leleplezte a diktatúra igazi arcát, az erőszakot, a terrort. A magyarok hite a szabadságban azonban erősebb volt a félelemnél. Kiállásuk a nemzetért erősebb volt a fegyvereknél. A szabadságharcosok életét kiolthatták, de a nemzetből a hitet soha többé nem tudták kioltani.
A magyarok azóta is tudják, hogy ha Magyarország összefog, akkor ereje megsokszorozódik és mindenre képes, így volt ez 1956-ban és így van ez ma is.
Kedves Csepeliek!
1956 gondolatai, megfogalmazásai ötvennyolc év után is útmutatóak:
ÖSSZEFOGÁS
Összefogás nélkül nincs – és nem is lehet! – felemelkedés, sikeres jelen és jövő, egy szebb, tisztább és modernebb Csepel! Beiktatásomkor is hangsúlyoztam: minden csepeli ember polgármestere szeretnék lenni, meghálálni és megszolgálni a bizalmat, amelyet Önöktől kaptam! Olyan testület élén állni, amely számára csak egyetlen szempont lehet: Csepel fejlődése, fejlesztése, az itt élők boldogulása, gyarapodása. Ezen feladat megvalósításához garanciát jelent a kormány és a főváros hathatós támogatása, segítsége.
Tisztelt Csepeliek!
Kérem, közösen, együtt tegyünk meg mindent a mindennapok során is, hogy a kerületünk egy élhető, biztonságos és tiszta városrész legyen!
A négyes pillér: kormány, főváros, önkormányzat és a csepeliek egysége egy tartós, hosszú távon is biztos alapot képez a további építő munkához, a polgármesteri programban meghirdetett 35 pont megvalósításához!
Kedves Emlékezők!
Ma, Nemzeti ünnepünkön kegyelettel emlékezünk 1956 hőseire, áldozataira, akik vérüket, életüket is adták a forradalom és szabadságharc dicső eszméjéért, egy szebb, szabad jövőért!
Harcuk, önfeláldozásuk nem volt hiábavaló!
Wass Albert így fogalmaz:
„Csak a vér és a nyelv tudja összetartani az embereket s a közös múlt emléke. Ha ez megszűnik, fölbomlik a világ!”
Csepelen 1956. október 23-ára emlékezve megkoszorúzták a Görgey Artúr téren Tóth Ilona emléktábláját és szobrát, valamint a magyar szabadság és függetlenség mártírjai emlékére állított emlékművet a kerületi önkormányzat elöljárói, a civil szervezetek képviselői és a megemlékezők.
A csepeli önkormányzat megemlékező ünnepségét a Szent Imre téri 1956-os emlékműnél tartotta. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek, áldozatainak tiszteletére emlékező műsort adtak a Gór Nagy Mária Színitanoda növendékei.
Ünnepi beszédében Borbély Lénárd polgármester a szabad nemzet jövőéjért életüket adó kivégzettekre – a forradalmár erdélyi származású Szabó Jánosra, a sebesültek ápolásában, gyógyításában résztvevő Tóth Ilona orvostanhallgatóra, s a megtorlás legfiatalabb áldozatára, Mansfeld Péterre – emlékezett. Személyes példáján felidézte, hogy országgyűlési képviselőként négy éven át a Magyar Parlamentben Wittner Mária, 1956 hőse, Csepel díszpolgára, halálraítélt közvetlen közelében foglalhatott helyet. A polgármester beszédében 1956. október 23-át a szabadság és összefogás napjának nevezte. Hangsúlyozta: „A magyarok a szabadságharc népe, mely mindig csak a szabadság rendjében érzi jól magát és soha nem viselte el szabadságának semmilyen korlátozását. Magyarország 1956-ban összefogott a megszállók és az elnyomás ellen. Az összefogás ereje pedig olyan nagy volt, hogy megrengette a kommunista diktatúrát. A több ezer kioltott és tönkretett élet, a vérbe fojtott szabadságharc végképp leleplezte a diktatúra igazi arcát, az erőszakot, a terrort. A magyarok hite a szabadságban azonban erősebb volt a félelemnél. Kiállásuk a nemzetért erősebb volt a fegyvereknél. A szabadságharcosok életét kiolthatták, de a nemzetből a hitet soha többé nem tudták kioltani” – tette hozzá a polgármester.
Ezután az emlékműnél koszorút helyezett el a Magyar Országgyűlés nevében Németh Szilárd országgyűlési képviselő, a csepeli önkormányzat nevében Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek és dr. Szeles Gábor jegyző, a Történelmi Igazságtételi Bizottság Katonai Tagozata nevében Kovács Sándor nyugalmazott vezérőrnagy, Csepel díszpolgára, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nevében Fráter Olivér elnökhelyettes, a helyi politikai pártok – Fidesz-KDNP, Jobbik Magyarországért Mozgalom, LMP, MSZP, DK – képviselői, az Együtt-PM nevében dr. Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő és Hudák János képviselő, a Csepeli lelkészi Kör követei, a Csepeli Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat képviselői, a Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselői, a Vitézi Rend képviselői, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének nevében Rigó József, valamint a társadalmi- és civil szervezetek képviselői és a megemlékezők.
Antal Zsuzsa
Fotó: Halászi Vilmos
Katonai tiszteletadás mellett felvonták az ország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 58. évfordulóján, csütörtök reggel, Budapesten a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység. Az ünnepi ceremónián jelen volt mások mellett Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter, Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgató, Papp Károly országos rendőrfőkapitány, Benkő Tibor, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, valamint a diplomáciai testület képviselői.
A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal (HM NRH) idén háromnapos programsorozatot szervezett az 1956-os forradalom emléknapja alkalmából.
A nemzeti ünnepen ingyenesen látogatható a Parlament és a Terror Háza Múzeum. A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületében és a Széna téren a történelmi eseményekre emlékező kiállítással, a Corvin Moziban és a Tabán Kinotékában, valamint a Műegyetemen 56-os témájú játékfilmek vetítésével várják a látogatókat. A Műegyetem rakparton 17 órától Hobo-koncert, valamint fényfestés lesz. A programsorozat 19 órakor zártkörű díszelőadással zárul a Magyar Állami Operaházban, ahol beszédet mond Áder János.
Megkoszorúzta az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékhelyét csütörtök reggel Áder János államfő a rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában.
A köztársasági elnök Nagy Imre néhai miniszterelnök és a névtelen áldozatok sírjánál, valamint a 298-as percellában felállított emlékhelynél is elhelyezte az emlékezés virágait.
Tisztelt Csepeli Lakótársak!
Tisztelt Csepeli és Agglomerációs Autósok!
Az elmúlt két hétben kísérleti jelleggel, mesterségesen korlátoztuk a Plútó utca átmenő forgalmát, melyet a szigetszentmiklósi Üdülő sor teljes lezárása és felújítása miatt meg kell szakítani. A kerület stratégiai célja Csepel lakóövezeteinek átmenő forgalomtól való minél nagyobb mentesítése.
A beavatkozással számottevően csökkent a forgalom, és az ezzel járó a mindennapos bűz, zaj, rezgés, dugók, balesetek a Csepeli úton, az Orion, a Szabadság és az Arany János utcákban. De tágabb környezetében is sok köszönő levelet kaptunk az Erdősor, az Akácfa és a Krizantém utcákból és a Puli, Cirmos, Csikó, Nyuszi sétányokról.
Természetesen tisztában voltunk azzal is, hogy az innen elterelt forgalomnak csak egy része kerüli el teljes mértékben Csepelt, a másik része a Rákóczi utat vagy a Hollandi utat választja. A Rákóczi úton, a Csepeli úton illetve a Hollandi úton idén nyáron beüzemelt, és a csepeli rendőrség által üzemeltetett kamerarendszer segítségével pontos forgalmi-statisztikai kimutatások állnak rendelkezésre arról, hogy a beavatkozás előtt, illetve annak során hogyan alakult az egyes utak forgalma. Így arra a kérdésre is választ kapunk, hogy a Plútó utcáról elterelt forgalom milyen mértékben jelentkezett a másik két déli bekötő úton. A rendőrségen kívül ugyancsak segítségünkre van a BKK, illetve Volánbusz járművein található GPS készülékek adatai, amivel percnyi pontossággal kimutatható a beavatkozás miatt a menetidő növekedése a Rákóczi úton.
A kapott adatok kiértékeléséig visszaállítjuk az eredeti forgalmi rendet a Plútó utcában, amit az is indokolttá tesz, hogy az RSD Partisáv projekt keretében épülő szennyvíz csatorna hálózat kivitelezési munkálatai miatt a következő időszakban forgalomkorlátozások várhatóak Szigetszentmiklóson az Üdülő sor, Rév út útvonalon. (A forgalomkorlátozásokról és azok pontos időpontjáról a kivitelezővel folytatott egyeztetést követően Szigetszentmiklós Város honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.) Így a korábbi három helyett csak két közúti csatlakozási pontja marad átmenetileg a kerületünknek a déli szomszéd településekkel.
Az adatok kiértékelése után szakemberek bevonásával döntünk arról, hogy van-e lehetőségünk arra, hogy az Erdősor utca, illetve Szabadság utca környékének lakói védelme érdekében a forgalmat úgy szabályozzuk mesterségesen, hogy az a kerületünk többi lakótársára ne rójon elviselhetetlen terheket. A kerület stratégiai célja Csepel lakóövezeteinek átmenő forgalomtól való minél nagyobb mentesítése. Ehhez hosszú távon nélkülözhetetlen a gerincút teljes megépítése.
Az elmúlt hetekben tanúsított megértésüket, türelmüket, illetve hozzánk eljuttatott javaslataikat külön köszönjük.
Tisztelettel és köszönettel:
Werner Péter
vezérigazgató
Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt.
Telefon: 278-58-48 (mellék: 142, vagy 162)
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
