A devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik majd, a két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel vasárnap.

Felidézik: az NGM megállapodást írt alá a Magyar Bankszövetséggel a fogyasztói (devizaalapú és deviza-) jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő kérdésekről. A megállapodás törvényi átvezetését, parlamenti képviseletét a kormány a fair bankokról szóló jogszabállyal együtt külön törvényben fogja végrehajtani.

A tájékoztatás szerint a forintosítás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges devizamennyiséget aMagyar Nemzeti Bank (MNB) teljes egészében biztosítja.

A kormány bízik abban, hogy a devizahitelek kivezetését követően a bankok minden energiájukat és rendelkezésre álló forrásaikat a magyar gazdasági szereplők hitelezésére, a gazdaság növekedésének további előmozdítására fogják fordítani – írta a minisztérium.

Utaltak arra is, hogy a magyar gazdaság 2014-ben a bankok gyenge hitelaktivitása mellett tudott több mint 3 százalékos növekedést produkálni.

Mint írták, a kormány korábbi döntésének megfelelően folyik a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása. Utaltak arra, hogy a kabinet három lépésben kívánja kivezetni a devizahiteleket a piacról: elsőként a Kúria döntése után rögzítette az elszámoltatás módját, ezt követően a bankok elszámolnak az ügyfelekkel, majd harmadik lépésben megtörténik a devizahitelek kivezetése a piacról.

Azt írták, a kormány a devizahiteles problémakör rendezésénél a Kúria döntésének messzemenő figyelembevételével járt el, biztosítva a folyamat teljes jogszerűségét, ezért a forintosításra is a Kúria döntésének alapul vételével kerülhet sor.

Az NGM megállapodott a bankszövetséggel

A devizahitelesek érdekeinek védelméhez és a forint árfolyamának megóvásához szükséges megállapodásokat a kormány, a Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség megkötötte. Ennek keretében az NGM megállapodást írt alá a Magyar Bankszövetséggel a fogyasztói (devizaalapú és deviza-) jelzáloghitelek forintosításánál felmerülő kérdésekről.

A megállapodásban a felek egyetértettek abban, hogy a lakossági devizaalapú és deviza-jelzáloghitelek kivezetése össztársadalmi érdek. A lakossági hitelek devizaárfolyam-kockázatának megszüntetése elsődlegesen az adósok számára fontos, azonban a magyar bankrendszer hosszú távú, stabil működéséhez is nélkülözhetetlen – írták.

Közölték, a bankok elszámoltatásának eredményeként az adósok terhei átlagosan 25-30 százalékkal mérséklődnek. Annak érdekében, hogy az így megszerzett előnyt a kormány megvédje és a jövőben se jelentsen kockázatot a külföldi fizetőeszköz árfolyamváltozása, a devizahiteleket forintosítani szükséges.

(Az MNB honlapján található információ szerint november 7-én az euró árfolyama 308,97, a svájci franké 256,60, a japán jené pedig 2,163 forint volt.)

2016-tól eltűnhetnek a devizahitelek

A Fidesz–KDNP azt javasolja, hogy a fogyasztói kölcsönszerződéseknél a bankok csak háromévente változtathassanak a kamaton, kamatfeláron – jelentette be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban Budapesten, a képviselőcsoport ötórás ülése után, amelynek egyik fő témája a fair bankokról szóló törvénytervezet volt. A politikus a devizahitelek forintosítását firtató kérdésre a sajtótájékoztatón azt válaszolta: 2016. január 1-je után nem maradhat devizahitel Magyarországon.