December 6-án lesz a kétszeres olimpiai bajnok Kolonics György pályafutásáról szóló, az „...És az ég a vízre ráhajolt...” című dokumentumfilm díszbemutatója, melyet a csepeli önkormányzat is támogat. A nagyközönség a filmet karácsonykor láthatja a közmédia műsorán.
Az egész országot megrázta Kolonics György hat évvel ezelőtti halála. A Csepeli Kajak-Kenu Egyesület kétszeres olimpia bajnok kenusa a pekingi olimpiára készülve 2008. július 15-én edzés közben hunyt el. A közelmúltban egész estés dokumentumfilm készült a legendáról. A Zentai Nóra író és Varga András rendező által készült 75 perces alkotás méltó emléket állít a 36 esztendős korában elhunyt kiváló sportolónak.
Sok közös emlék, számos értékes mondat, tisztelet és megbecsülés fűzte össze minden idők legjobb kenusát, Kolonics Györgyöt és a televíziós riportert, Zentai Nórát. Utóbbi volt az ötletgazdája és írója a csepeli kenus pályafutásáról készült filmnek, amelyet a nagyközönség karácsonykor láthat a közmédiában.
„Tavaly, a duisburgi világbajnokság idején fogalmazódott meg bennem, hogy szükség lenne egy ilyen dokumentumfilmre – mesélte Zentai Nóra. – A kétezer-hetes duisburgi világbajnokságon még Koló is rajthoz állt, én is ott voltam azon a versenyen, és rengeteg emlék, gondolat tört elő belőlem, amelyről úgy gondoltam, nem szabad veszni hagyni. A film gondolatával megkerestük a Kolonics György Alapítványt, amely természetesen az ötletünk mellé állt, és ezzel egy időben megkezdtük a pénzgyűjtést is, hogy Koló emlékéhez méltó filmet tudjunk készíteni. A forgatást az idén nyáron tudtuk elkezdeni, a filmben megszólalnak barátok, pályatársak, ellenfelek, edzők és szövetségi kapitányok, sőt rengeteg újraforgatott illusztrációs jelenetünk is van, amelyben a felnőtt Kolonics Györgyöt a győriek ifjúsági világbajnoka, Khaut Kristóf játszotta, míg Kozmann György saját magát. Koló igazi példakép, hiteles ember volt számomra is, éppen ezért a szívem csücske lett ez a film.”
Varga András rendező szerint nehéz feladat volt összehozni ezt a filmet, mert alapvetően szívbe markoló műt szerettek volna, ám olyat, amely nem a tragédián alapszik.
„Szerettük volna megmutatni, hogyan lehet óriási alázattal, szerénységgel, magunkba rejtett félelmekkel is a világ legjobb sportolójává válni – mondta Varga András. – A vágással, a zeneválasztással sokfajta érzést akartunk átadni, örömöt, feszültséget, bánatot, barátságot, edző-tanítvány viszonyt, ráadásul az illusztrációs jeleneteknél technikailag úgy kellett dolgoznunk, hogy szemből nem mutattuk Khaut Kristóf arcát. Kristóf számára egyébként óriási megtiszteltetés volt ez a feladat, a legnagyobb alázattal közelített a filmhez.”
A dokumentumfilm a Magyar Kajak-kenu Szövetség, a sportállamtitkárság és a csepeli önkormányzat támogatásával, illetve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közreműködésével, a Super8Group gyártásában jött létre.
Csepel.huAz I. Mikulás Táncgálára látogattak el az érdeklődők december 5-én, a csepeli Freetime TSE Studió 2000 TSE és a Nagy Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szervezésében. Az intézmény tornatermében alkalmi kisiskolás táncosok és versenytáncos élpárosok uralták az ideiglenessé vált táncparkettet. Az est házigazdája Turcsány Gergely tánctanár volt.
A résztvevőket tájékoztatta arról, hogy a csepeli Freetime TSE a közelmúltban egyesült a kiskunhalasi Studio 2000 TSE csapatával, és ez a közösen szervezett táncgálájuk az első nagyszabású megmozdulásuk.
A csaknem kétórás rendezvényt angolkeringőt táncoló párosok nyitották meg. Szülők, nagyszülők, rokonok és barátok előtt sikeresen szerepeltek a mikulás sapkában fellépő művészeti iskolás fiúk és lányok.
A fergeteges hangulatú gálát többnyire a latin táncbemutatók képviselték, de a hastánc, a disco és a hiphop műfajt előadók az est alkalmával egyaránt jól szórakoztatták a közönséget.
AZS
Fotó: Halászi Vilmos (hamarosan!)
Ez az a reggel, amikor nem kell a gyerekeknek könyörögni, hogy keljenek fel, maguktól ébrednek jóval hamarabb, mint gondolnánk. A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is.
December hatodika az a reggel, amikor – a hétvégékhez hasonlóan – nem a felnőttek ébresztgetik a bölcsődébe, óvodába, iskolába menni nem akaró gyermekeket. A kis pizsamások már kora hajnalban ott ácsingóznak csipás szemekkel az ablakpárkányok alatt, ahová előző este a gondosan kifényesített csizmáikat bekészítették.
Ez a szép ajándékozós népszokás szerencsére még ma is él, bár sajnos a Mikulás-ünnep is egyre inkább elvilágiasodott, elüzletiesedett, elszakadt Szent Miklós alakjától. Mára már csak az ajándékvárás és az ismert üdítőital-márkának köszönhető kövér, nagy szakállú hangulatkép maradt. Sokan azt hiszik, hogy a Mikulás mai ábrázolása az említett italmárkának köszönhető, holott már az 1920-as évek előtti gyermekkönyvek lapjairól is visszaköszönnek hasonló rajzok és grafikák a legendás jótevőről.
A jótékony Szent Miklós
Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona nevelte, s ő ismertette meg a kereszténységgel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözései (303–311) idején börtönbe került, de életben maradt, és részt vett a 325-ben tartott niceai zsinaton. Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, s tettei miatt már életében szentnek tartották. 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, sírja ezután zarándokhellyé vált. Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a szeldzsuk törökök, tetemét tisztelői az itáliai Bariba vitték, ahol bazilikát építettek a tiszteletére, s ereklyéit Orbán pápa helyezte el a főoltáron.
Szent Miklós, a megmentő
Miklós kultusza nem sokkal halála után kezdődött, már a 6. században templomot emelt neki Konstantinápolyban I. Justinianus császár. Csodatettei között tartják számon, hogy vihar idején megmentette egy vízbe esett tengerész életét, ezért ő az utazók, a kereskedők, a zarándokok, a tengerészek és a révkalauzok védőszentje. Amikor városát éhínség sújtotta és egy gonosz hentes három kisgyermeket megölt, hogy húsukat kimérje, Miklós leleplezte bűnét és a fiúkat is feltámasztotta, ezért ő a gyermekek és a diákok védőszentje is.
A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, mert nem volt pénze hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, ám a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Az éjszaka leple alatt három erszényt dobott be az apának, így a lányok megmenekedtek attól, hogy örömlánynak adják őket. Miklós e tettéért a hajadonok és az aggszüzek védőszentje, s oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak is. Védőszentje továbbá Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Apuliának, a zálogházak tulajdonosainak, az illatszerészeknek, a gyógyszerészeknek, a pálinkafőzőknek és Magyarországon Kecskemét városának.
Hatvan községet neveztek el róla
Szent Miklós ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A középkor óta a tizennégy segítő szent közé sorolják őt, a legnagyobb tiszteletet a régi Oroszországban tanúsították iránta. Magyarországon a bizánci kapcsolatok alapozták meg tiszteletét, mintegy hatvan községet neveztek el róla, többek között Kunszentmiklóst és Szigetszentmiklóst. Szent Miklós „ökumenikus” szent, amennyiben segített zsidókon is, amikor a keresztények igaztalanul vádolták őket.
A Szent Miklós nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz mint népszokás. (A Mikulás a Miklós név cseh és szlovák alakváltozata.) A különböző népek kultúrájában szinte mindenütt feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagy csizmás alakja, személyéhez kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása. Német nyelvterületen a Mikulásnak fenyegető külsejű „kísérői” is vannak, akik veréssel vagy éppen megevéssel fenyegették a rossz gyermekeket: ilyen Németországban a gólyalábon közlekedő Knecht Ruprecht, Svájcban Schmutzli, Ausztriában pedig a nálunk is ismert krampuszok. Az ajándékozás szokása hazánkban a városi értelmiség révén terjedt el valószínűleg német-osztrák hatásra, falura ez csak a múlt században jutott el, jóllehet a magyar parasztságnál korábban is voltak Miklós-napi alakoskodások.
Mikulás vagy Télapó?
A püspök legendája a különböző népek ajkán más és más változatban élt tovább, ennek megfelelően neve is hol Szent Miklós, Heiliger Nikolaus, Mikulás, hol meg Télapó, Karácsony apó. Az Amerikában ismert Santa Claus a holland Sinterklaas alak torzult változata.
A Mikulás a Miklós név szlovák (Mikuláš) változata, az 1870-es évek végén kezdték használni Magyarországon. Elterjedt nézet, hogy a magyar „Télapó” szó mesterségesen keletkezett az 1950-es évek idején, amikor is a kommunizmus vallásellenessége által vezérelve akarták kiirtani a Mikulás elnevezést, helyette az orosz kultúrkör Fagyapó tükörfordítását, a Télapót használva.
A Télapó szó és az elnevezés azonban az MTA Nyelvtudományi Intézetének gyűjtése szerint már létezett jóval korábban is. A „Tél apó” kifejezést így, különírva Arany János már 1850-ben ismerte, és Téli vers című költeményében le is írta, Mikszáth Kálmán többször használta műveiben, 1893-ban még különírva, de Gyulai Pál művében is előfordul – tudhatjuk meg a Wikipédia bejegyzéséből.
Nevezzük akár Mikulásnak, akár Télapónak, reméljük, hogy ma reggel minden kikészített kis csizmába hozott valami apróságot a jótevő!
MNO
Történelmi fontosságú magyar II. világháborús kiképző repülőgép újraépítése a csepeli önkormányzat támogatásával
A Levente II típusú második világháborús iskolagép repülőgépszárnyának ünnepélyes aláírásán vett részt Németh Szilárd országgyűlési képviselő és Borbély Lénárd, Csepel polgármestere az atkári repülőtéren december 5-én. A csepeli önkormányzat képviselő-testületi döntés alapján 10 millió forinttal támogatja a repülő-újraépítési beruházást. A Levente II típusú magyar kiképző-repülőgépeket Csepelen gyártották a II. világháború idején.
Az atkári reptéren található szerelőműhelyben Németh Szilárd országgyűlési képviselő és Borbély Lénárd, Csepel polgármestere találkozott a projektvezető Fábián Andrással és munkatársaival, hogy megtekintsék, hogyan alakul az újraépítés, melynek szerves részét hárman végzik, de közel húsz ember munkája szükséges ahhoz, hogy a gép repülhessen.
A politikusok kézjegyükkel és üzenetükkel látták el a repülőgép szárnyának ún. emlékbordáját, melyet a jelenlegi Csepel címer és a Weiss Manfréd Művek logója is díszít. Az utókornak emlékül Németh Szilárd országgyűlési képviselő a „Hajrá magyarok! Hajrá Csepel!” feliratot írta az emlékbordára.
A gép berepülése 2016 tavaszán várható.
Érdekességek a Levente II típusú kiképző repülőgépekről:
szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn - 
Csepel.hu
Immáron második alkalommal került megrendezésre 2014. december 5-én a Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Alap- és Középfokú Zeneművészeti és Színművészeti Szakközépiskolája, Ének-Zene Gimnáziuma ösztöndíjkiosztó ünnepsége.
Az intézmény a múlt tanévben hirdetett ösztöndíjpályázatot “jó tanuló – jó zenész és jó művész” címmel. Pályázni minden Egressys tanulónak lehetősége van, aki iskolai tanulmányi eredmény kifogástalan, illetve nívós eredményt ért el különféle művészeti versenyen.
Az ösztöndíj összegét az iskola alapítványa, a különféle támogató magánszemélyek, cégek adják, akik a társadalmi szerepvállalás keretében úgy gondolják, kellene valamit tenni, hogy az Egressy Béni Református Művészeti Középiskola célkitűzései, oktatási rendszere még magasabb szinten tudjon működni.
Az eseményen elején Kovács Dóra népdalokkal, Horváth Albert és Szabó Gabriella Jazz dallamokkal kedveskedtek az intézmény tanulóinak. Dr. Tasnádiné Hajdu Ágnes közismereti igazgató helyettes asszony bejelentette, hogy az intézmény a mai nappal ismét elindítja a jövő tanévre az ösztöndíjpályázatot.
Továbbá elmondta azt is, hogy az idei tanévben összesen 12 tanuló kapott pénzjutalmat az ösztöndíj keretében. A díjazottak 10 és 50 ezer forint közötti ösztöndíjat kaptak, melyet bármire, megkötés nélkül elkölthetnek.
Csepel.info
Telt házas, nagy sikerű koncertet adott december 5-én este a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar a Királyerdei Művelődési Házban. Az immár hagyományos adventi hangversenyen - melynek háziasszonya Bényi Ildikó volt - Németh Szilárd országgyűlési köszöntötte a megjelenteket, s elmondta, a kultúra támogatása továbbra is fontos és kiemelt feladata a kerület önkormányzatának.
A Péntek János karmester vezette zenekar a műsor első részében népszerű operett dallamokat játszott vendégművészek,Nagy Ibolya és Bozsó József fellépésével,majd - Lehár Ferenc és Kálmán Imre dallamai után - az est második felében filmzenék és könnyűzenei slágerek csendültek fel.
A közönség soraiban helyet foglalt Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint Járai Zsigmond, az MNB egykori elnöke is.
Csepel.hu
fotó: Tóth Beáta
A Csepeli Munkásotthon Réti Pál Fotóklubjának „A tél” című kiállítása december 4-én nyílt meg. A Galéria 21 kiállítótermében az érdeklődők megtekinthetik Stemmer Ferenc első csepeli fotós emlékkiállítását is.
Megnyitó beszédében Szuhai Erika önkormányzati képviselő, a szociális, egészségügyi és fogyatékosügyi bizottságának elnöke Borbély Lénárd polgármester és Németh Szilárd országgyűlési képviselő üdvözletét tolmácsolta a megjelent vendégeknek. Elmondta, hogy az önkormányzat a jövőben is odafigyel a kultúra támogatására. A képviselő a képeket végignézve kiemelte: „A fotózás egyrészt művészet, másrészt tudomány. Művészet azért, mert kell hozzá egy olyan érző lelkületű ember, aki el tudja képzelni már odabent, hogy mit szeretne megvalósítani. Kreativitás és tehetség szükséges a fényképek megörökítéséhez, amely minden időben segít az emlékezésre” – tette hozzá Szuhai Erika.
A kiállításon részt vett Stemmer Ferenc lánya, Teri néni, akinek állítása szerint a fotóklub akár 100 évnél is idősebb lehet. Ezt édesapja fotóival korábban bizonyította a társaság megkeresett tagjainak.
A Réti Pál Fotóklub nevében Oberlander Sándor arról szólt a résztvevőknek, hogy vélhetően már 1912-ben kezdődhetett a fotókör indulása. Ezt alátámasztja a hajdani fotós emlékkiállításán megtekinthető csepeli szikratávíró irodájában készített felvétele.
A tárlaton közreműködtek az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai.
Mindkét kiállítás megtekinthető 2015. január 4-ig munkanapokon egész nap.
AZS
Fotó: Halászi Vilmos
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Tájékoztatom Önöket, hogy Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatala (Szent Imre tér 10., Családtámogatási Iroda Petz F. u.1-3.,
Városrendezési, Főépítészi és Városépítési Iroda Kossuth L. u. 65.)
2014. december 13-án
technikai okok miatt ügyfeleket fogadni nem tud, ezért 12-én, pénteken meghosszabbított ideig, 15 óráig tart a félfogadás
Megértésüket és türelmüket megköszönve tisztelettel:
dr. Szeles Gábor sk
jegyző
Zámbó Kornél festőművész „Volt egyszer egy kommunizmus” című kiállítása december 4-től a Csepel Galériában látható.
A kiállítást dr. Benkó Sándor Kossuth-díjas klarinétművész nyitotta meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a művész képeivel az 1950-es évek politikai helyzetét humoros módon, mély iróniával mutatja be. Hozzátette: a festmények a Rákosi-korszak valós világát ábrázolják, mely a gyors iparosítást és a mezőgazdaság kollektivizálását tartotta a legfontosabb célnak.
Ahogy Benkó Sándor megnyitójában fogalmazott: a festőművész emberközelien jeleníti meg az adott kor háttérigazságát, ahol például a háborús viszonyok között kialakított beszolgáltatási rendszer, a kötelező terménybeadás a képeken jól tükröződik. Az emberi arcok groteszk módú megjelenítése egy-egy gondolati hátteret rejt, mellyel a festő önálló művészeti világot teremtett.
A kiállításon Németh Szilárd országgyűlési képviselő külön gratulált Zámbó Kornélnak, hogy festményei a kommunizmus világát nem nosztalgikus módon ábrázolják.
A tárlat 2015. január 20-ig tekinthető meg. Hétfőtől csütörtökig 9.00 és 16.00 óra között, pénteken bejelentkezés alapján várják az érdeklődőket. A galéria december 22-től január 4-ig zárva tart.
AZS
Fotó: Tóth Beáta
Orbán Viktor miniszterelnök szerint tudomásul kell venni, hogy a Déli Áramlat dossziéja bezárult, a magyar érdek azonban továbbra is az, hogy "legyen olyan gázvezeték, amely Magyarországra jön, és elkerüli Ukrajnát".
A kormányfő pénteken a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott: ha az oroszok úgy látják, a Déli Áramlat lehetősége elment, akkor "nekünk nem érdemes pitizni" azért, hogy nem lehetne-e mégis megvalósítani. Mint mondta, a Nabucco, majd a Déli Áramlat meghiúsulása után most egy harmadik lehetőséget kell kidolgozni, és ennek munkálatait meg is kezdték. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett a Magyarország és Azerbajdzsán közötti stratégiai megállapodásra, amely lehetőségeket jelent Magyarországnak, és most ennek "aprópénzre váltása" a feladat.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a jövőben egy-egy ország versenyképességét a korábbinál sokkal nagyobb erővel határozza majd meg, hogy milyen árú energiát tud biztosítani a gazdaságnak. Megjegyezte, egyébként arra számít, hogy a magyar rezsicsökkentést újra meg kell majd védeni a hónap második felében esedékes brüsszeli miniszterelnöki csúcstalálkozón.
Arra a felvetésre, van-e forgatókönyve arra, hogy ha esetleg a paksi atomerőmű bővítéséből is kiszállnának az oroszok, a miniszterelnök azt válaszolta: minden nemzetközi szerződést legalább ketten írnak alá, és ha az egyik fél eláll szándékától, akkor az nem valósul meg. A szerződések azt is tartalmazzák, milyen következményei vannak, ha valamelyik fél eláll a szándékától - tette hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn Ankarában közölte: Oroszország a jelenlegi körülmények között, az Európai Unió ellenkezése miatt, nem tudja megkezdeni az Ukrajna megkerülésével Dél- és Közép-Európába (ezen belül Magyarországra) orosz földgázt szállító Déli Áramlat tervének megvalósítását, ezért az orosz energiahordozók forgalmát a jövőben más célállomások felé irányítják.
A pénteki miniszterelnöki rádióinterjúban más gazdasági témák is napirenden voltak. A kormány által is támogatott vasárnapi pihenőnapról szólva Orbán Viktor közölte: hosszú ideig tartott a vita, amelyben neki a legerősebb érv az osztrák és a német rendszer volt. A kormányfő fontosnak nevezte a törekvést arra, hogy "senkit ne lehessen vasárnap dolgoztatni", ami legegyszerűbben a kereskedelemben oldható meg. A törvény sem üzletek bezárásáról szól, hanem arról, hogy senkit se lehessen dolgoztatni a hét utolsó napján - magyarázta. Arra a kérdésre - utalva egy évekkel ezelőtti, a vasárnapi zárva tartást akkor még elutasító nyilatkozatára -, hogy ma már meg lehet-e élni heti öt napi munkából, azt felelte: "hatból talán már igen".
A Budapest Bank csütörtökön bejelentett megvásárlását is kommentálta a miniszterelnök, és azt mondta: az ország akkor halad a nemzeti függetlenség felé, ha a bankrendszer legalább 50 százaléka nemzeti tulajdonban van. Tájékoztatása szerint a Budapest Bank megvételével a magyar tulajdoni arány a bankrendszerben jóval 50 százalék fölé ment, "nagyjából biztonságban érezhetjük magunkat". Megerősítette ugyanakkor, hogy a kabinetnek nem áll szándékában "egy hatalmas többségi állami tulajdonú mamutnak a kiépítése".
A jövő évi költségvetésről Orbán Viktor úgy fogalmazott: a büdzsé elementáris erejű bizonyíték arra, hogy a nemzeti függetlenség nemcsak jó, hanem gazdasági értelemben hasznos. Megemlítette a teljes foglalkoztatottságot, amely szerinte akár korábban is megvalósulhat, mint azt tervezték.
(fidesz.hu)
