2011. szeptember 11-én, 14 óra 46 perckor (a támadás magyar idő szerinti kezdetekor) a tűzoltóságok szolgálatban lévő tagjai védőruhában, a szertárak kapuiba kiálló tűzoltógépjárművek előtt, a szereken bekapcsolt kéklámpákkal egy perces néma tiszteletadást teljesítettek az elhunytak emlékére. Így történt ez Csepelen, a XXI. Kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság épülete előtt is.

Dobson Tibor tűzoltó dandártábornok kérése alapján a tűzoltók a tizenegy évvel ezelőtt New Yorkban, terrortámadás következtében elhunyt közel 3000 áldozatra, köztük 343 hősi halált halt tűzoltóra emlékeztek.

Kitzinger Adrienn – Csepel.hu

fotó: Zarándi Bence

A Magyar Kiadó szeretettel meghívja Önt és kedves barátait Filip Tamás Kő, papír, olló című verseskötetének bemutatójára, melynek megjelenését Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata is támogatta.

Időpont: 2012. szeptember 13. csütörtök, 18 óra

Helyszín: Magyar Írószövetség, Bajza utca 18. I em.

A szerzővel Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke beszélget. Közreműködik: Szatmári Attila színművész

A Nagy Imre ÁMK tornacsarnoka ismét rangos kézilabdatornának adott otthont. Szeptember 8-án és 9-én a Csepel DSE szervezésében I. Szent István Kupa elnevezéssel utánpótlás kézilabdatornát rendeztek a kerületben.

A szombaton és vasárnap lebonyolított küzdelmek zsúfolásig megtöltötték Csepel jelenleg egyetlen szabványos kézilabda csarnokát, így a fiatal tehetségek nem csak a mérkőzéseket, hanem azok vérbeli hangulatát is szokhatták a két napos program alkalmával. A 15 éves lányok küzdelmeiben 5 csapat vett részt, s a házigazda Csepel DSE végül a 3. helyet szerezte meg az 1. ÉTV-Érdi VSE, és a 2. Hort SE. mögött. A 4. az FSZSE, az 5. helyet pedig az Alsónémedi csapata szerezte meg. A fordulatokban is gazdag mérkőzéseken jócskán potyogtak a gólok, a végén pedig minden csapatból megválasztották a legjobb játékost, a Csepelből Tóth Dorottyavehette át a kitüntető címet.

A 12 esztendős lányok mezőnyében is 5 csapat állt rajthoz, és itt majdnem meg lett a csepeli győzelem, mindössze egyetlen ponton múlt az Érdiek sikere. Második lett tehát a Csepel, 3. a Dömsöd USE, a 4. a Szigetszentmiklósi NKSE, míg az 5. a Postás SE csapata lett. Itt is díjazták a legjobbakat, a XXI. kerületiek közülKajdácsi Kinga volt az, aki kiérdemelte a legjobb játékosnak járó címet.

A C jelű csoportban a 2000. január 1-je után született fiúk kaptak besorolást, közülük is 4 csapat vágott neki a küzdelmeknek. A Csepel Diáksport Egyesület ifjoncai ebben a kategóriában jó vendéglátó módjára viselkedtek ellenfeleikkel szemben, és csupán „férfias küzdelem” árán vették el tőlük a pontokat a vendégek, így végül a 4. helyen végeztek. A csoportot a Csanádi KSE nyerte, második lett a Szigetszentmiklós, míg a 3. helyen a Postás SE végzett. A Csepel legjobbjának Megyesi Gábort választották meg.

Légrádi G.

Forrás: Csepel DSE

Fotók: Zarándi Bence

Tizenegy évvel ezelőtt a mai napon hazánk egyik legszorosabb szövetségesét, az Egyesült Államokat brutális terroristatámadás érte, amely a New York-i Világkereskedelmi Központban, a washingtoni Pentagonban és a Pennsylvania állambeli Shanksville közelében ártatlan emberek ezreinek halálához vezetett. Közlemény.

A tragédia évfordulója felidézi a szélsőségesség és intolerancia szörnyű következményeit, de a United Airlines 93-as járatának történetével az emberi hősiesség jelképévé is vált.

Magyarország osztozik azokban a törekvésekben, amelyek a szélsőséges, militáns és elnyomó eszmék visszaszorítására irányulnak. Hazánk a világ különböző pontjain kiveszi részét azokból az erőfeszítésekből, amelyek egy jobb, stabilabb világ megteremtését, a szélsőségesség kiváltó okainak visszaszorítását szolgálják. A demokratikus országok közösségének tagjaként Magyarország szövetségeseivel és más, hasonlóan gondolkodó partnerekkel elkötelezetten dolgozik azon, hogy 2001. szeptember 11-ének tragédiája soha ne ismétlődhessék meg.

(Külügyminisztérium)

Még mindig kevesen ismerik azoknak a magyaroknak a nyomorúságát, akik a második világháború után a kommunista Szovjetunió táboraiban szenvedtek. A szovjet csapatok bevonulása után 300 csepeli civil férfit is elhurcoltak „malenkij robotra” 1944 decemberének legvégén. A munkatáborba kényszerített csepelieket az Ukrajna területén található Liszicsanszk nevű faluba szállították, ahol éveken át embertelen körülmények között dolgoztatták. A haláltáborként is emlegetett fegyenctelepről nem mindenki tért haza. A túlélők közé tartozik a 88 esztendős Strein Oszkár, aki jelenleg is Csepelen él, és először számol be megpróbáltatásairól.

Hogyan történt az elhurcolásuk?

Már Csepelen voltak az oroszok, amikor december végén egy magyar rendőrtiszt közölte, hogy pár napra el kell menni dolgozni. Nem lehetett ellenkezni, kötelező volt a munka. Másnapra összeszedtek 300 férfit, de semmit nem mondtak arról, hová visznek bennünket és milyen munkát kell végeznünk. Utólag megtudtam, hogy a kommunista Kalamár József főként a németes nevű embereket gyűjtette össze. A Strein nem német név, de azt hitték rólam, hogy sváb vagyok. Menetoszlopba állítottak bennünket, és szovjet katonák kíséretében Tökölre hajtottak. Egy pincében töltöttünk el egy hetet, de egy falat ennivalót sem adtak. Utána naponta harminc kilométert gyalogoltunk, mire elértünk Kiskunhalasra, ahol marhavagonokba zsúfoltak. Körülbelül egy hétig utaztunk, de nem tudtam, hogy hová és miért. Egy vagonban legalább hatvanan voltunk, nem engedtek kiszállni. Emlékszem, ennivalóként egy fonott kosárban piszkos, büdös nyershúst dobtak be közénk naponta egyszer. A vécézést úgy intéztük el, hogy a vagon padlóján egy lyukat fúrtunk. Voltak néhányan, akik azon keresztül próbáltak megszökni menet közben, de a szerelvény végén álló géppisztolyos katonák halomra lőtték a szökevényeket.

Miként emlékezik a lágerra, mit kellett dolgozniuk?

Liszicsanszk egy bányaváros. Betereltek egy táborba, ahol több ezer férfit és nőt tartottak fogva. Nemcsak magyarok, hanem más nemzetiségűek is raboskodtak ott. A tábort magas drótkerítés vette körül, a szállásunk egy romos épület volt. Egy-egy teremben 60-70 ember aludt emeletes fapriccseken. Nevünk nem volt, számokkal jelöltek. Mindenkit körbesétáltattak az udvaron, hogy kiválogassák, milyen munkákra fogjanak be minket. A nők zömét a szénbányába küldték, az aknákban bokáig érő vízben dolgoztatták őket napi 10-12 órát. A nők szívósabbak, erősebbek voltak, mint a férfiak, de ők is sorra megbetegedtek, éhen haltak. Nem felejtem el azt az asszonyt, aki felemelte a szoknyáját, hogy megmutassa, mitől szenved: csupa kelés volt a teste, nem látszott rajta egy féltenyérnyi ép bőr sem. Úgy tudom, hamarosan meghalt. A férfiak közül még többen kiszenvedtek. Főleg az éhínségtől, mások a kimerültségtől, betegségektől vagy megfagytak. A halottakkal senki nem számolt el. Engem rakodómunkásnak osztottak be. Reggel és este kaptunk némi ennivalót: általában uborkalevest, valami kásafélét és naponta tíz deka kenyeret. Többnyire rohadt káposztából vagy krumpliból főzték a vacsorát. Egészségügyi ellátás nem létezett, eszünkbe sem jutott, hogy betegség esetén gyógyszert kérjünk, mert sem gyógyszer, sem orvos nem volt. Még szappant sem láttam a fogságom idején! Legfeljebb azt tették meg, hogy a meztelenre vetkőztetett embereket sorba állították, s ránézésre megállapították, ki a gyenge, ki az életképes. Az oroszok egyedül a fertőző járványtól féltek, ezért a haldoklókat elszállították. Az egyik fegyenctársunk, aki szintén Csepelről érkezett, a táborban szenvedett éhhalált. El akartuk temetni, de mínusz 30 fok volt, a föld csupa jég. A magas hóban lyukat vágtunk, beletettük a tetemet, s lefödtük hóval. Ez volt a temetés. Mikor visszatértem Magyarországra, az édesapja érdeklődött utána, mi lett a fiával, ugye szép temetése volt? Nem mondhattam el neki, hogy éppen csak elkapartuk a hóban…

Nem közölték a foglyokkal, mikor engedik őket szabadon?

Folyton azt hajtogatták, hogy hamarosan, de bizonyosat nem mondtak… Így múltak el hónapok és évek, s mi egyre csak reménykedtünk. Aztán beletörődtünk abba, hogy más egyebet nem tehetünk, csak várnunk és dolgoznunk kell. Azt sem tudtuk, milyen nap van, mert minden nap egyforma volt. Egy idő után honvágyam sem volt, mert jóformán semmit nem éreztem. Sem fizikai, sem lelki fájdalomra nem emlékszem… Lefogytam 45 kilóra, lötyögött rajtam a bőr. Később egy színtársulatot hoztunk létre a csepeli foglyokból, hogy némi mosolyt csaljunk a fegyencek arcára. De nem jártunk sikerrel: a foglyok bambán, üveges szemmel meredtek ránk, miközben az oroszok jókat nevettek rajtunk. Nem vádolom az orosz katonákat, mert parancsot teljesítettek. Szép számmal voltak köztük olyanok is, akik dezertáltak a frontról, ezért őket is a táborba zárták, majd agyonlőtték.  Elég jól megtanultam oroszul, olykor kimehettem a faluba. Láttam, hogy a helybéliek is milyen szörnyű szegénységben élnek.

Hogyan és mikor vették hírét a szabadulásuknak?

Teljesen váratlanul ért a hír, hogy hazaengednek. Ez 1949-ben történt, három és fél év kényszermunka után. Ugyanúgy marhavagonokba zsuppoltak, ahogyan Liszicsanszkba vittek. Debrecenben vettek át a magyar hatóságok, akiktől kétszáz forintot kaptam. Kérdeztem is, hogy miért adják a pénzt, de nem szolgáltak magyarázattal. Így értem haza Csepelre. A környezetemben sokáig rossz szemmel néztek rám, mert úgy gondolták, bizonyára megérdemeltem a büntetésemet… Közben volt olyan fogolytársam, akivel együtt raboskodtam Liszicsanszkban, de azt állította, hogy a lágerben minden nap kacsasültet adtak enni. Őt hamarosan kinevezték egy építőipari cég főosztályvezetőjévé… Nem tudom pontosan, hogy a csepeliek közül hányan térhettünk vissza élve, de a táborban legalább ötvenen elpusztultak. Mások itthon haltak meg hamarosan, mert szervezetük teljesen legyengült, s nem bírták tovább a gyötrelmeket.

Csarnai Attila

Aligha ismer a magyar történelem olyan négy évet, amiben egyszerre alkottunk volna meg egy új alkotmányt, egy új államigazgatási rendet, egy új Büntető törvénykönyvet, és egy új Polgári törvénykönyvet - jelentette ki Orbán Viktor hétfői napirend előtti felszólalásában a parlamentben. Az eseményen készült képeink itt megtekinthetők, a videó pedig itt.

A feladat nem kevés, az idő szűkös, de a munkát el fogjuk végezni – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő úgy fogalmazott, az őszi ülésszakban befejezik a választási rendszer átalakítását, és megalkotják a választási eljárásról szóló törvényt. „Egyszerűbb rendszert alkotunk, amely alkalmazkodik a kibővült magyar politikai közösség igényeihez. Olyan rendszert alkotunk, amely számot vet azzal a ténnyel, hogy a magyar világnemzet lett, olyan rendszert alkotunk, amely kiaknázza a világnemzetté válás előnyeit Magyarország számára” – emelte ki. Mint mondta, emellett megalkotják a Polgári törvénykönyvet is. Olyan Ptk.-t alkotunk, ami az alaptörvényben lefektetett szabadság és felelősség eszmei, elvi alapján áll – szögezte le.

Felhívta a figyelmet arra, hogy aligha ismer a magyar történelem olyan négy évet, „amiben egyszerre alkottunk volna meg egy új alkotmányt, egy új államigazgatási rendet, egy új Btk.-t, és egy új Polgári törvénykönyvet”.

Orbán Viktor bejelentette azt is, hogy átalakítják a földszabályozást. Az új földtörvény elvégzi azt a munkát, amit elődeink ez elmúlt száz évben elmulasztottak elvégezni, vagy elhárítottak annak elvégzését – jelentette ki. Rámutatott, az új törvény a termelést, a munkát és az új munkahelyek létrejöttét szolgálja majd. Megvethetjük egy új, modern, gazdaközpontú, világviszonylatban is versenyképes mezőgazdaság birtokrendszerének alapjait – tette hozzá.

Új magyar államrendszer

Az őszi ülésszak során elkészítik a 2013-as büdzsét is, amely – a miniszterelnök szavai szerint - lehetővé teszi a munkahelyvédelmi akcióterv kivitelezését. Szociális adókedvezmény, munkahelyteremtés, államadósság-csökkentés, kézben tartott pénzügyek; erre épül a 2013-as költségvetés – sorolta a kormányfő.

Emellett folytatódik az új magyar államrendszer kiépítése is. Mint mondta, 2010-ben abból indultak ki, hogy a XX. század közepére „elbukott a nemzeti, liberális állam- és nemzetépítési vállalkozásunk, amely számos évtizeden át sikeresen segített bennünket”. Ezzel összefüggésben megjegyezte: az ezt követő „kísérletek nem állták ki az idők próbáját, ráadásul szégyenteljes, embertelen és barbár kísérletnek is bizonyultak”. Világossá vált, hogy faji vagy osztályalapra, fajok és osztályok harcára civilizált, szabad és emberséges államrendszert nem lehet felépíteni – szögezte le. A kommunizmus évtizedeit követő időszakról szólva úgy fogalmazott: „az eredmény egy zavaros és bizonytalan korszak, egy zavaros és bizonytalan alkotmányos rendszer lett, a maga nehezen kiszámítható jogrendjével, láthatatlan alkotmányával, az európai gazdasági válság teher-és szakítópróbáját kiállni képtelen Magyarországgal”.

Orbán Viktor kiemelte, gyorsított államépítési munkát végeztek a 2010-es kormányváltás óta. Új alkotmányos államrendet kellett létrehozni, fajok és osztályok küzdelme helyett meg kellett alapítanunk a nemzeti együttműködés rendszerét, amely a nemzeti érdekre, jogok és kötelességek egyensúlyára, valamint a kölcsönös felelősségvállalásra épül – jelentette ki.

Az előttünk álló őszre esik az a munka, amellyel befejezzük a rendőrség átszervezését, és az új igazságszolgáltatási rendszert eredményező reform utolsó mozdulatai erre az őszre esnek. Folytatjuk az egészségügy és az oktatás újjászervezését – sorolta. A 2013-as 14-es tanév megnyitójával a végére érünk az új magyar államszervezet teljes kiépítésének – emelte ki.

A honvédség afganisztáni küldetéséről szólva elmondta, 2014. december 31-ig a szövetségesek kivonják az országból a katonáikat. Ennek a műveletnek az egyik legfontosabb színtere és csomópontja a kabuli nemzetközi repülőtér. 2012. október elsejétől a magyar katonák biztosítják a reptér védelmét. Honvédeinknek sok sikert, katonaszerencsét, erőt, egészséget kívánunk, Isten óvja őket, mindnyájukat hazavárjuk! – húzta alá a miniszterelnök.

„Magyarország is állítsa föl a pénzügyi ombudsman intézményét”

Az elmúlt két év egyik fontos tapasztalatának következményeit is le kell vonnunk az ősz során. Bár sokat tettünk azért, hogy az embereket megvédjük az uzsorahitelektől, az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, a bankok gyakorta tapasztalt kíméletlenségétől, még mindig sok a dokumentálható állampolgári sérelem. Ezért azt javaslom, hogy angol mintára, az emberek érdekében Magyarország is állítsa föl a pénzügyi ombudsman intézményét – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök a mezőgazdaság világszinten tapasztalható kedvezőtlen és fenyegető helyzetére is felhívta a figyelmet. Mint kifejtette, élelmiszer-árrobbanás fenyeget, amelynek nyomában társadalmi nyugtalanság, feszültség alakulhat ki a világ különböző pontjain. Magyarországnak is fel kell készülnie az élelmiszer-árrobbanásra, ezért az ősz során a Nemzetgazdasági és a Vidékfejlesztési Minisztérium külön munkacsoportja készíti majd fel a magyar gazdaságot a jövő év tavaszán várható nehéz világhelyzetre – mondta a kormányfő.

Kitért rá, Európa változatlanul saját válságával küzd, s ez a válság „szemmel láthatóan nem enyhült”. A válságkezelési világversenyben Európa rosszul áll. Magyarországnak ugyanakkor meg kell védenie magát attól a válságtól, amit nem ő okozott, s amelynek elmélyítéséhez sem járult hozzá – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor hozzátéve, az őszi parlamenti évad kezdetén tehát ezt kell meghatároznia a kormánynak, milyen lépések megtételére van szükség ahhoz, hogy a kontinens válsága ne húzza vissza hazánkat, és mi, magyarok elérhessük céljainkat.

„Ragaszkodunk a céljainkhoz”

Mi 2010-ben azt mondtuk: sikeressé akarjuk tenni Magyarországot. Ennek érdekében a nemzeti együttműködési rendszer keretében egy új társadalmi szerződést hoztunk tető alá Magyarország polgárai között, beleértve az államot és az azt irányító kormányt is. Erről szólt a kormányprogram – emlékeztetett a miniszterelnök, akinek szavai szerint ezt testesítette meg a választási eredmény, és az annak nyomán létrejövő kétharmados parlamenti többség. Orbán Viktor elmondása szerint a két legfontosabb megállapodás az volt, hogy kimentik a családokat és a vállalkozásokat az adósságcsapdából, és munkahelyeket teremtenek, hogy „ne maradjon törékeny Magyarország gazdasága”. Ez vitte előre a kormányt munkájában – húzta alá a kormányfő.

Beszélt arról is, hogy 2010 után az európai válság újabb hulláma érte el Magyarországot. Sokan azt mondták, a válság miatt Magyarországnak fel kellene adnia eredeti céljait, vissza kellene térnie a megszorítások ilyenkor szokásos politikájához. Mi azonban úgy döntöttünk, nem adjuk fel, a válság ellenére is ragaszkodtunk és ragaszkodunk a céljainkhoz. Ragaszkodunk most, 2012 őszén is ahhoz a célhoz, hogy kitörjünk az adósságcsapdából, és ahhoz a célunkhoz is, hogy az emberek segély helyett munkából élhessenek – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Fontos sikerek

Magyarország a válság ellenére fontos sikereket ért el.  Megvédtük a nyugdíjakat, nem engedtük csökkenteni, hanem évről évre az infláció mértékével növeltük, megőriztük vásárlóerejét. Ezt fogjuk tenni a jövőben is – mondta a miniszterelnök.  Hozzátette: hozzáfogtak az államadósság csökkentéséhez; a 2010-ben örökölt helyzethez képest, amikor 80 százalék fölött állt, jelenleg körülbelül 77 százalék az adósság – mutatott rá Orbán Viktor. Szólt arról is, megszüntették a korábbi kormányok felelőtlen gazdálkodását, és hosszú évek után sikerült három százalék alá szorítaniuk a költségvetési hiányt. A tartósan és jelentősen három százalék alatt maradó, fokozatosan csökkenő mértékű államháztartási hiány és a növekvő gazdasági teljesítmény biztosítja, hogy az adósságállomány csökkenése 2013-ban is folytatódjon. Erre kell épülnie a költségvetésnek is – szögezte le a kormányfő.

Beszélt arról is, magyar emberek százezreit szabadították ki a devizahitelezés fogságából; olyan intézkedéseket hoztak, amelyek biztosítják, hogy mindenki megtalálhassa a számára kedvező otthonvédelmi formát, legyen az árfolyamgát vagy végtörlesztés. Arányos, teljesítményösztönző és családi alapú adózást vezettünk be, amivel több ezer forintot hagytunk a gyermekeket nevelő szülőknél. A családi adórendszer kiépítését folytatva a KDNP javaslatait kidolgozzuk, és legkésőbb 2014. január 1-jén be is fogjuk vezetni – mondta a miniszterelnök.

Két évvel ezelőtt azt mondtuk, meg fogjuk védeni a magyar emberek munkahelyeit, és mindenkit, akit csak lehet, vissza fogunk segíteni a munka világába, hogy Magyarországon legalább 5,5 millió ember dolgozzon. Ezért indítottuk el a Start munkaprogramot, támogattuk a munkahelyteremtő beruházásokat – idézte fel a kormányfő. Mint kifejtette, az első eredmények már szemmel láthatóak, hiszen a mostanra a válság előtti szintre szorították vissza a munkanélküliséget, és megnövelték a foglalkoztatottságot.

A helyzet még törékeny, és az élet még mindig nehéz Magyarországon, ezért Európában elsőként indítunk munkahelyvédelmi akciótervet, és bárki bármit mond, azt véghez is fogjuk vinni. Erre kötöttünk megállapodást a választókkal – jelentette ki Orbán Viktor. „Választ kell adnunk arra a kérdésre, hogyha a dolgok a tervek szerint alakulnak, akkor mi szüksége van Magyarországnak egy IMF-megállapodásra” – fogalmazott a kormányfő. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy hazánknak a saját problémái miatt nem kell az IMF-fel megállapodnia. Hozzáfűzte: stabilan állunk a lábunkon, a magunk problémáit saját erőből is meg tudjuk oldani, ahogy azt az Európai Unió is elismerte.

A válságot nem mi okoztuk, és nem mi tartjuk életben

Mint mondta: hazánknak valójában az EU problémái miatt van szüksége egy biztosítási hitelmegállapodásra. Azért kell az IMF-megállapodás, hogy meg tudjuk védeni magunkat az eurozónát nyomasztó betegségtől – szögezte le Orbán Viktor. Szavai szerint e válságot „nem mi okoztuk, és nem mi tartjuk életben”.

Míg pár éve úgy tűnhetett, hogy az unió mindenre megoldás, most úgy látszik, hogy inkább a probléma forrása – hangsúlyozta, hozzáfűzve: mi, magyarok, az eurozóna válsága miatt nem tudunk előrehaladni. Amiben előre tudtunk haladni, ott tudatosan másképp és mást csináltunk, mint azok, akik a válságot okozták – emelte ki. Összegzésében a kormányfő hangsúlyozta: számunkra előnyös lenne egy megállapodás, de csak jó megállapodást akarunk kötni.

Hazánk ma erősebb, mint 2008-ban

Ennek kapcsán felidézte, hogy volt már arra példa, hogy hazánk békésen megkötött egy rossz megállapodást, majd „a kormány békésen azt mondta az embereknek; ti fizessétek meg az árát, majd azzal a mozdulattal ki is faroltak a felelősség alól”. „Az eredményt ismerjük: nyugdíjcsökkentés, a munkanélküliség elszabadulása és a nyakig eladósodás” – jegyezte meg.

A kormányfő beszédében kifejtette: 2010-ben szakított hazánk az előző kormányok azon feltevésével, hogy Magyarország kicsi, gyenge, alávetett, és nem tud helyzetén maga segíteni. Ezzel kapcsolatban elmondta: a jelenlegi kormányzó pártszövetség úgy döntött, hogy hazánk sikeressége érdekében növelni kell Magyarország mozgásterét.

Magyarország ma erősebb, és nagyobb mozgástérrel rendelkezik, mint 2008-ban, ezért nem is kell egy olyan típusú megállapodást elfogadnunk – vélekedett a miniszterelnök. Ennek kapcsán kifejtette: túljegyzik az államkötvényeket, működik a pénzpiac, az ország kereke – nagy erőfeszítések árán, de - forog. Hazánknak nincs szüksége egy MSZP-típusú megszorításokhoz vezető IMF - európai uniós megállapodásra – szögezte le.

„Le kell győzni a kishitűséget”

„Mi egy jó megállapodást akarunk, ezért utasította vissza a Fidesz-KDNP közös frakcióülése az IMF-EU tárgyalódelegáció feltételeit” – fogalmazott a kormányfő, hozzáfűzve: a következő kormányülés fontos napirendi pontja lesz a 2008-as rossz szerződés tapasztalatainak megvitatása.

A magyar kormány egy olyan megoldási javaslatot fog kidolgozni, amely a magyar emberek érdekeit szolgálja – húzta alá. Orbán Viktor ezzel összefüggésben előrebocsátotta: javaslatuk alapja a munkahelyvédelmi akcióterv támogatása lesz, hiszen Magyarország számára az a jó megállapodás, ami minél több munkahelyet teremt.

„Hogy mi mindnyájan elérhessük közös céljainkat, ahhoz elsősorban erősnek kell lennünk” – fogalmazott. Kifejtette: hatalmas az, aki másokat legyőz, erős pedig az, aki legyőzi önmagát, hozzátéve: „nekünk saját magunkat kell legyőznünk 2012 őszén is”. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: Magyarországnak le kell győznie kishitűségét, a saját jelentéktelenségét sulykoló előfeltevéseket, és a ránk erőltetett tévképzeteket. A miniszterelnök beszéde zárásaként arról biztosította a hallgatóságot, hogy a magyar parlament 2012 őszén elég erős lesz ahhoz, hogy jó döntéseket hozzon, és jó megállapodásokat kössön.

(fidesz.hu)

Tisztelt gépjármű tulajdonosok és helyi lakosok!

Ezúton szeretnénk tájékoztatni önöket, hogy ismét nagyszabású sportrendezvényre kerül sor a kerületben 2012. szeptember 16-án, vasárnap. A "Fut a Csepel” Sportágválasztó - és Egészségnap elsősorban a Csepel Plaza és a környező házak parkolóit érinti majd. 

Tisztelettel kérünk minden autó tulajdonost, hogy 2012. szeptember 15-én 20.00 órától 2012. szeptember 16-án 18.00 óráig lehetőség szerint ne parkoljanak a kijelölt területeken, amelyre táblák is figyelmeztetnek majd!

Amennyiben mégis a kijelölt zónán belül parkolnak az említett időszakon belül, úgy az esetlegesen keletkező károkért sajnos nem áll módunkban felelősséget vállalni. 

Ezúton is kérjük  lakosság közreműködését, és az előforduló kellemetlenségekért szíves elnézésüket és megértésüket kérjük!

                                                                                                          A Fut a Csepel Szervezőbizottsága

Még javában folyik Csepel jelenlegi legnagyobb beruházása, a szennyvízcsatornázás. A nagy erőkkel folyó munka közepette azonban érdemes egy kis figyelmet szentelni a fejlesztés céljának: nevezetesen, hogy több ezer háztartás élvezheti hamarosan a szennyvízelvezető rendszer pozitívumait.  A rákötésekkel ugyan várhatóan 2013. első feléig várni kell, hasznos lehet azonban addig is sorra venni, hogy milyen előnyei vannak az új hálózathoz való csatlakozásnak.

Tisztább és modernebb környezet

A csepeliek szerint a szennyvízcsatornázás egyik legfontosabb eredménye lesz, hogy tisztább, higiénikusabb lesz környezetünk – derül ki egy nemrég végzett kutatás eredményeiből.  Mérések igazolják, hogy a több évtizede megoldatlan szennyvízprobléma miatt a talajvíz ammónium, és nitrát tartalma Csepel csatornázatlan részein a határérték 2-3-szorosára emelkedett. A csatornázatlan háztartások elszivárgó szennyvize a talaj, a talajvíz mellett az élővizeket is károsítja, sőt, egészségünket is veszélyeztetheti. A fejlesztés során kiépülő új, korszerű csatornahálózatnak köszönhetően a szennyvíz többé nem károsítja a talajt, talajvizet, hanem a Központi Szennyvíztisztító Telepre jut, ahonnan megfelelően megtisztítva kerül a Dunába. A szennyvíz elvezetése és megfelelő tisztítása összességében zöldebb, tisztább, élhetőbb lakókörnyezetet teremt minden csepeli számára.

Nincs többé szippantás!

A csatornázatlan háztartások gyakori „vendége” a szippantós autó, melyet időről-időre ki kell hívni a házi szennyvíztároló ürítése miatt. Ez a kényszerű megoldás visszatérő kényelmetlenséget jelent az érintett ingatlantulajdonosok számára. A szennyvízcsatornára való rácsatlakozáskor ez a probléma teljesen meg fog szűnni, a továbbiakban nem lesz más dolgunk, mint élvezni a modern szennyvízelvezetés nyújtotta kényelmet.

Pénztárcakímélő megoldás

Felmerülhet a kérdés, hogy a szippantást felváltó rendszeres csatornadíj milyen kiadást jelent majd az érintett családoknak az eddigi költségekhez képest. Fontos tudni, hogy akik a csatorna műszaki átadását követő 90 napon belül nem csatlakoznak a kiépített rendszerhez, azoknak talajterhelési díjat kell fizetnie. A törvényileg előírt, jelentősen megemelt díj célja éppen az, hogy ösztönözze a háztartásokat arra, hogy ha lehetőségük van rá, használják a korszerű és környezetbarát szennyvízcsatorna hálózatot. A talajterhelési díj Csepelen - éppen a talaj jelentős szennyezettsége miatt is - havonta 3600 Ft-ba kerül köbméterenként. Ezt a talajba szivárgó szennyvíz után kell majd megfizetni, mértéke a háztartások által elfogyasztott (és a Fővárosi Vízművek által kiszámlázott) víz, illetve a kiszippantott szennyvíz különbsége alapján kerül kiszámításra. Annak, aki csatlakozik a korszerű szennyvízcsatornára, nem kell ezt a díjat fizetnie, kizárólag a szippantással szinte teljesen megegyező csatornázási díjat (természetesen a különböző locsolási kedvezmények továbbra is érvényben maradnak).

Mennyit takaríthatunk meg a rákötéssel?

Egy egyszerű példán keresztül nézzük meg, mennyi pénz takarítható meg, ha rákötünk a szennyvízhálózatra. Tegyük fel, hogy a havi vízfogyasztásunk 10 m3. A csatornahasználati díj a főváros területén bruttó 423,67 Ft/m3, a szippantási költség pedig egységesen bruttó 428,87 Ft/m3 2012-ben. Ha nem zártrendszerű a házi szennyvíztározónk, számolhatunk azzal, hogy szennyvizünk egy része a talajba szivárog, mely után meg kell fizetnünk a talajterhelési díjat, ha nem kötünk rá a csatornára. Két m3 talajba szivárgó szennyvíz esetén a következő összegeket kapjuk:

Csatornahasználati díj (ha rákötünk): 423,67 Ft x 10 m3 = 4236 Ft/hó

Szippantási költség + talajterhelési díj (ha nem kötünk rá): 428,87 Ft x 8 m3 = 3430,9 Ft/hó + 3600 Ft x 2 m3 = 7200 Ft/hó = 10630,9 Ft/hó

A különbség több mint 6000 Ft/hó a csatornahasználati díj javára.

Értékesebb ingatlanok

A jelenleg zajló szennyvízcsatornázás nagyon kedvező feltételekkel valósul meg, a lakosságnak – a fővárosban egyedülálló módon - nem kell kifizetnie a más kerületekben akár 150-200 ezer Ft-ot is elérő lakossági hozzájárulást az utcai vezeték megépítéséért. Kizárólag a házi hálózat kiépítését kell a lakóknak egyedileg megoldania (ez átlagosan körülbelül 150-200 ezer Ft-ba kerül). Ezért cserében viszont az ingatlan magasabb komfortfokozatú lesz, és – bár jelenleg nehéz ingatlanpiaci becsléseket tenni – legalább a beruházás és a rákötés összértékével, tehát több százezer forinttal megnőhet az ingatlan értéke.

A fentiek alapján levonhatjuk a következtetést, hogy mindenképpen érdemes az új szennyvízcsatornára rákötni, hiszen számos előnye van az érintett ingatlantulajdonosok és a kerület egésze számára is. A szennyvízcsatornázás magasabb komfortszintet, felértékelődő ingatlanokat, és egyúttal Csepel modernizációját is eredményezi.

Határidőre kell bejelenteni a többletbekötési igényt!

Előző lapszámunkban tettük közzé, hogy ha egy helyrajzi számon több lakóingatlan található, a projekt keretében műszakilag indokolt esetben két házi bekötés kiépítésére van lehetőség. Akiknél már kiépült az egy házi bekötés, és utólag szeretnék a többletbekötési igényüket bejelenteni, ezt 2012. október 1-jéig tehetik meg a kivitelezőknél, vagy azon az igénylő lapon, amely az érintettek számára a napokban kerül postázásra. Kérjük, ezt a nyomtatványt a szükséges adatokkal kitöltve juttassák el a csepeli önkormányzathoz, az intézmény portáján erre a célra kihelyezett gyűjtődobozba. A nyomtatvány letölthető az önkormányzat honlapjáról, a www.Csepel.hu oldalról is.

Személyes ügyfélszolgálat indult

Szeptember 5-étől kezdődően a Királyerdei Művelődési Házban működő Ügyfélszolgálati Iroda is a csepeli lakosok rendelkezésére áll, ahol szerdánként 16:30 és 19:00 óra között nyílik lehetőség a felmerülő kérdések, bejelentések kezelésére.

A Thaiföldön megrendezett Junior Birkózó Világbajnokság sajnos nem úgy sikerült a szabadfogású birkózóknak, ahogy azt előre eltervezték. A két csepeli sportolót is a soraiban tudó nemzeti csapat érem nélkül zárta a szakág versenyét.

A szakág első versenynapján, szeptember 8-án Gulyás Zsombor lépett szőnyegre a 74 kg-osok mezőnyében. A Csepeli BC versenyzője sajnos vereséggel nyitott, a grúz Kvelasvili jelentett számára legyőzhetetlen akadályt, akitől két menetben kapott ki. Mivel sajnos később a grúz - egy győzelmet követően- kikapott német vetélytársától, Zsombor számára véget ért a világbajnokság.
A vb 6. versenynapján vasárnap az 55, 66, 84, és a 120 kg -os mezőny mérette meg magát Pattayában. Az utolsó versenynapon a 84 kg-os súlycsoportban lépett szőnyegre a csepeli Gyurits Gergely, aki selejtezni kényszerült a 27 fős mezőnyben. Az ausztrál Verreynnet azonban 7:0, 6:0-ra könnyedén győzte le őt, majd következett a nyolc közé jutásért az iráni Ebrahimizivlaei, aki 1:0, 3:0-ra győzte le a Csepeli Birkózó Club fiatal sportolóját. Az iráni a folytatásban azerit, majd oroszt győzött le, így Gergő a vigaszágon menetelhetett volna tovább, ám két menetben kikapott a görög Xedinistől, így számára is véget ért a világverseny.

A szervezők hivatalossá tették, hogy az idei világbajnokságon összesen 580 versenyző lépett szőnyegre, ami jól jelzi, hogy a világ minden táján igen komolyan vették ezt a megmérettetést.

Légrádi G.

Forrás: Magyar Birkózó Szövetség

Nyolc hét, átlagosan heti 1100 gyerek, élmények, kihívások – sikeresen zárult a hagyományos nyári napközis tábor a Csepeli Gyermek-, Ifjúsági és Sportcentrumban. A programokról és a mindennapokról Varga Erika táborvezetővel beszélgettünk.

„Idén Csepel háromszázadik évfordulója volt a központi témánk, melyet projektmódszerrel dolgoztunk fel. Meghatároztunk témaköröket, de mivel az előbb említett módszer lényege a gyerekek és a tanárok kreatív részvétele, így ezeket csak kiindulópontnak tekintettük” – meséli a táborvezető.

Közel vinni a gyerekekhez egy olyan elvont fogalmat, mint egy történelmi évforduló, nem lehetett könnyű feladat, ezért „korosztályonként változó volt, hogy milyen utat kerestünk a gyerekek számára. Egy első osztályosnak a háromszáz mint szám még megfoghatatlan.” A legfiatalabb táborozók idén ülnek először iskolapadba, a legidősebbek pedig most fejezték be az általános iskolát. A beilleszkedés megkönnyítésére a csoportokat nem életkoronként, hanem iskolánként alakították ki. „A vegyes csoportokkal szerettük volna áthidalni az első napok nehézségeit, az ismerkedést. A nagyobb gyerekekkel törekedtünk partneri kapcsolat kialakítására, arra biztattuk őket, hogy viselkedésükkel mutassanak példát a többieknek. Ők voltak a mi kis segítőink” – mondja Varga Erika, majd hozzáteszi: nagyon fontos, hogy a gyerekek meghatározott napi ritmus szerint éljenek. „Minden pénteken tábori gálaműsorral készültünk a szülők számára: délelőttönként ezt készítették elő a gyerekek. Szintén délelőtt voltak a külsős programok, délutánonként pedig a gyerekek szabadon választhattak különböző tevékenységek közül.”

Arra a kérdésre, hogy mi a jó tábor titka, a táborvezető ezt mondja: „a tartalmas kikapcsolódás, az érdeklődéshez legjobban illő elfoglaltság. Azt gondolom, a gyerekek védelmében is fontos, hogy megfelelően lefoglaljuk őket. Ha felkínálunk nyolcféle tevékenységet, valószínűleg talál olyat, ami érdekli. Ez a legjobb módja a gyerekek sérülésektől való védelmének, hiszen ha nincsenek üresjáratok, a bajt is nehezebben találják meg. Nem akartunk iskolásdit játszani. Igyekeztünk gyerekközpontúvá tenni az elfoglaltságokat. Nagyon érdekes volt látni, hogy volt, aki Csepel természeti adottságairól, volt, aki a kerület híres szülötteiről, volt, aki a közlekedés fejlődéséről tartott előadást.”

A Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola minden évben jelen van, idén heti váltásban az intézmény két gyógypedagógusa, valamint egy asszisztens gondoskodott a megfelelő pedagógiai kíséretről. „A gyerekek elfogadóak, számukra az integráció teljesen természetes. Közösen énekeltünk, táncoltunk, jó volt együtt lenni.” Az utolsó gálaesten, augusztus 17-én óriási meglepetéssel készültek a szervezők: az ismert csepeli énekes, Palcsó Tomi négy számot adott elő – teljesen önzetlenül. De nem csak ő, hanem több magánszemély és vállalkozás is úgy gondolta, támogatja a gyerekek nyári kikapcsolódását. „Az önkormányzat lehetővé tette, hogy hetente ötven gyerek különbusszal elmehessen a Parlamentbe. Ez óriási élmény volt számukra, hiszen volt, aki korábban még nem járt ott. Szintén az önkormányzat biztosított számunkra egy párakaput, ami jó szolgálatot tett a kánikulában.” Mások is segítettek – csak néhány példa: „ugrálóvárat kaptunk, a Posztógyár utcai uszodába járhattak a gyerekek, Révész Gábor gyorstollasozó bemutatóját láthattuk, a Dragonteam Kick-box Egyesület hetente kétszer tartott edzést, Szabó János kerékpárüzlet-tulajdonos bicikliszerelést tanított, a Strázsa Kutyaiskola kétszer jött el hozzánk, a Csepel Ifjúsági Íjászszövetség tagjai négyszer voltak nálunk csakúgy, mint a tűzoltók, akik négyszer tartottak bemutatót. Az utolsó alkalommal minden gyerek kipróbálhatta, milyen érzés 35 méter magasban, a tűzoltóautó kosarában lenni.”

Nem csoda, hogy a szülőktől és a gyerekektől is pozitív visszajelzések érkeztek. „Célunk volt a szülőkkel való minél intenzívebb kapcsolattartás, ezért indítottunk egy Facebook-oldalt, ahová mindennap képeket töltöttünk fel.”

Varga Erika szerint a tábor sikere az ott dolgozó csapat közös eredménye. „Morovik Attila alpolgármester többször is ellátogatott hozzánk a nyolc hét alatt, elégedett volt a munkánkkal. Nagyon fontos, hogy megfelelő szemléletű, elhivatott pedagógusok legyenek a gyerekekkel. Hálás vagyok minden kollégámnak, különösen Gellértné Bagi Erikának, aki táborvezető-helyettesként végig a jobbkezem volt.” S hogy mi lehet egy táborvezető legszebb nyári élménye? „Az, amikor a gyerekek az utolsó napon könnyes szemmel búcsúztak el, és azt kérdezték, mikor lesz megint nyár?!”

- angel -