Több helyszínen zajló rendezvénysorozattal emlékezett az önkormányzat a 167 évvel ezelőtt történt forradalmi eseményekre. Reggel nyolc órakor a Görgey téren található Petőfi szobor talapzatára felkerültek a megemlékezés koszorúi és virágai, délelőtt tíz órától pedig az ünnep részeként a Királyerdei Művelődési Házban Borbély Lénárd polgármester átadta a Csepel szolgálatáért díjat.

Képgaléria

Petőfi Sándor és Jókai Mór gondolatai után a Petőfi szobornál az Országgyűlés, az önkormányzat, a képviselő-testületben jelen lévő pártok, civilszervezetek és magánszemélyek helyezték el a megemlékezés koszorúit reggel nyolc órakor.

A délelőtt tízkor folytatódó megemlékezésen a Királyerdei Művelődési Házban a Gór Nagy Mária Színitanoda növendékei adtak lendületes és modern ünnepi műsort. Ezt követően Német Szilárd országgyűlési képviselő ünnepi beszédét ennek méltatásával kezdte: „A nemzeti érzés, a szabadság, valamint a modernség nem egymást kizáró fogalmak.”

Beszédében kitért az 1848-as forradalom és a mai politikai helyzet párhuzamaira: „Tisztelet a bátraknak, akik egy olyan polgári Magyarországért kezdtek keményen harcolni, ahol a magyar nép által választott Országgyűlés és kormány képes a magyar nemzeti érdekekért következetesen és felelősen dolgozni. Talán mi vagyunk az első nemzedék, amely elérheti mindazt, amit ’48-ban a magyarok már maguknak kívántak. A mi nemzedékünk ma megélheti, hogy a konfliktusokkal és válságokkal teli Európában Magyarország mégis erősödik.”

A megemlékezés végén sor került a „Csepel szolgálatáért” díjak átadására. Tamás Judit, a Családtámogatási iroda vezetője, Babán József olimpikon, ötvenötszörös válogatott jégkorongozó, valamint Galgócz Deák Antal, a csepeli Hivatásos Tűzoltóparancsnokság parancsnoka részesült a kitüntetésben, melyet Borbély Lénárd polgármester adott át.

Németh Szilárd javaslatára tavaly az országgyűlés március 16-át a magyar zászló és címer napjává minősítette. Ennek megünneplésére Borbély Lénárd a műsor végén egy Csepel-zászlót ajándékozott Galgócz-Deák Antalnak és egyben a kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokságnak.

Nemzeti összetartozásunkat nemcsak a zászlók, a magyar címer fejezi ki, hanem a forradalmi irodalom is. Ezt szimbolizálja az az országos kezdeményezés, amelybe Csepel is bekapcsolódott: az ország számos településén március 15-én délután három órakor egyszerre szavalták el a résztvevők a forradalom himnuszát, Petőfi Sándor Nemzeti Dal című költeményét. A délután a Görgey téren tartott eseményen rengetegen vettek részt, emelkedett hangulatban telt a szavalás.

Miss Nándor

fotó: Tóth Beáta

A szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a magyar történelem "páros vezércsillagának", vérvonalának Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, a március 15-i nemzeti ünnepen a múzeumkerti állami díszünnepségen tartott beszédében.

Szabadság és nemzeti függetlenség: "az örök zsinórmérték, amellyel a magyarok minden nemzedéke megmérettetik" - fogalmazott a kormányfő, aki azt mondta, 1848. március 15. szakrális momentuma, főnixpillanata a magyar lélek újjászületésének.

A miniszterelnök szerint az elmúlt években ismét egy erős magyar nemzet kezdett el kovácsolódni. A kormányfő azt mondta, az elmúlt 25 évben minden magyar megérthette: vagy együtt leszünk sikeresek, vagy sehogy, vagy együtt emelkedünk fel, vagy mindannyian ott ragadunk a sárban. Hozzátette: "együtt vagy sehogy, ez volt a '48-as forradalom leckéje is".

Orbán Viktor azt mondta, a rendszerváltás után 20 év kellett ahhoz, hogy "együtt tanuljuk meg újra", ha nem fogunk össze, ha nincs erős nemzeti törvényhozás és kormányzat, ha nem ébredünk nemzeti öntudatra, akkor a kemény munka hiábavaló lesz.

Bár 1848. március 15. óta eltelt 167 év, a lényeg nem változott: az ország szuverenitásáért folytatott küzdelemnek soha sincs vége, és "ebben csak magunkra számíthatunk" - emelte ki a miniszterelnök. A kormányfő szavai szerint a szabadság azt jelenti: minden nemzetnek elidegeníthetetlen joga, hogy a saját útján járjon. Kossuth és Petőfi népe csak mosolyog, ha bárki oktatni akar bennünket szabadságból és demokráciából - fogalmazott.

Európával kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: Magyarország Európa része, és jövőjét "a többi nemzettel együtt akarjuk alakítani". Hozzátette: Európa ma tele van kérdésekkel, Magyarország pedig tele van válaszokkal.

Híradó.hu

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepén levélben köszöntötte a határainkon túl élő magyarokat Orbán Viktor miniszterelnök - tájékoztatta Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke az MTI-t.

A levélben - melyet számos Kárpát-medencei ünnepségen felolvasnak vasárnap - Orbán Viktor azt írja: hosszú évszázadok elnyomása után '48. március 15-e mutatta meg, milyen életerős és bátor nemzet a miénk. A népek tavaszán csak egyetlen ország volt, ahol nem hunyt ki pillanatok alatt a szabadság őrtüze.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar szabadság üzenete Pestről, a Nemzeti Múzeum lépcsőiről indult el, de az egész hazában visszhangra talált.

Ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki: összefogással, munkával és egyetértéssel - fogalmazott levelében a miniszterelnök.

Éppen 25 évvel ezelőtt, 1990. március 14-én szerelték le talapzatáról a Csepel Művek kapuja előtt álló, karját nyújtó Lenin szobrot. A Fidesz, az SZDSZ és a Független Kisgazdapárt közös akcióján a most először közzé tett fotók alapján ott lehetett Krassó György, a Magyar Október Párt vezetője is. Krassó egy évvel később már nem élt, a történtek pedig egy hamis legenda miatt csaknem feledésbe merültek. Az archív képek a közelmúltban kerültek elő a Csepeli Helytörténeti Gyűjteményből, és most először tesszük közzé őket. 

A galéria elérhető ide kattintva.

Nem akármilyen nap volt az a március 14, amikor Lenin csepeli szobra elbúcsúzott a gyárkaputól. Magyarország államformája ekkor már köztársaság, de aznap még egy utolsó ülést tartott az 1985-ben alakult, pártállami Országgyűlés. Ezen a napon hagyta jóvá az IMF azt az újabb, 206 millió dolláros készenléti hitelcsomagot, amely nélkül az ország csődbe ment volna (ugye ismerős), és ekkor kezdődtek meg Bonnban a nemzetközi tárgyalások Németország újraegyesítéséről is.

A selejt, a zsíroskenyér és a partizánmese

Az "ismeretlen szovjet művész" által készített alkotás több forrás szerint Budapest első köztéri Lenin szobra volt, és Moszkva Város Tanácsa ajándékozta a csepeli munkásoknak. Az 1958. november 7-én felavatott ajándék azonban a kommunista ideológiához hasonló selejtnek bizonyult. Rohamtempóban korrodálódott, tíz év alatt annyira tönkrement, hogy szégyenszemre ki is lyukadt. A Csepeli Fémműben öntötték újra 1969-ben: az évszám még jól kivehető a szoborbontás most előkerült fotóinak egyikén, ami az alkotás alját mutatja. A szoborcsere, vagyis Lenin megfiatalodása 1970 márciusában történt, első forrásunk szerint titokban.

A karját nyújtó Lenin a propagandának köszönhetően gyorsan a "vörös" Csepel egyik jelképévé vált. Számtalan fénykép készült róla, és a szocializmus idején a gyárkapu őrei biztosították, hogy senki ne gyalázhassa meg a kommunista ikon szobrát. Több legenda szerint azonban ez mégis sikerült, és 1979-ben - vagy máskor -, az országos áremelések hatására zsíroskenyeret tettek a szobor kinyújtott tenyerébe. Akár megtörtént az eset, akár nem, a történet különböző évszámokkal és szereplőkkel az egész országban elterjedt.

A rendszerváltás idejére azonban az emberek tízmillióit legyilkoló ideológia szobrait elérte a lebontás veszélye. Ez Csepelen is így történt. Az MTVA internetes kronológiája szerint így a Fidesz, az SZDSZ és a Független Kisgazdapárt közös akcióján szerelték le a szobrot a talapzatáról 1990. március 14-én. A képeket tartalmazó doboz felirata alapján a most elsőként bemutatásra kerülő fényképek is ekkor készültek. A fotók érdekessége, hogy az egyiken nagy valószínűséggel Krassó György látható, aki a rendszerváltás ismert ellenzéki politikusa volt, és az ötvenes években éppen a Csepel Művekben dolgozott.

A szobor levétele és elvitele azonban egy érdekes legendát, valóságos rendszerváltás-kori partizánmesét szült: ma is ez olvasható a budafoki Memento Park egyik leírásában. Miután ismerjük a valóságot, elolvasásakor szinte halljuk az Internacionálé sorait a múlt eltörléséről:

"A rendszerváltás politikai változásait kísérő szoboreltávolítások időszakában egyes szervezetek arra készültek, hogy ledöntsék a csepeli Lenin-szobrot. A gyár munkásai erről tudomást szereztek, és a szobrot a tervezett ledöntés előtti éjszakán megmentették és az üzem egyik pincéjében elrejtették."

A szobor a leszerelését követően hat évig egy pincében várta második újjászületését, ami 1996-ban jött el. Akkor a Csepeli Fémmű Rt. és a Csepel Közhasznú Társaság a Memento Parknak ajándékozták. A karját nyújtó csepeli Lenin azóta is a többi "kommunista szellem" társaságában található a szoborparkban.

Csepel.hu

A mai napon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére tartottak megemlékezést a csepeli Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium diákjai és tanárai az iskola Mansfeld Péter termében. Az ünnepi műsor vendége volt Oláh Ibolya is, aki elénekelte közismert Magyarország című dalát.

MN

fotó: Tóth Beáta

Iskolai projektnap keretében ünnepelték az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékét a Herman Ottó Általános Iskola diákjai március 13-án. Az ünnepélyes megnyitón a csepeli önkormányzat képviseletében Morovik Attila alpolgármester vett részt.

Az iskola tornatermében rendezett eseményre az osztályok toborzó dalokat énekelve vonultak be. Bezzeg Judit intézményvezető Kölcsey Ferenc gondolatával – „Jelszavaink valának: haza és haladás” – nyitotta meg az Utazás a reformkorba című projektnapot.

A tanulók ünnepi műsorukban zenével, tánccal, énekkel, verssel emlékeztek a szabadságharc hőseire. Ezután a történelmi játszóház állomásain a reformkori Magyarország mindennapjaival ismerkedtek meg, amelynek feladatsorait Berecz Éva, Kovácsné Gergely Julianna és Visnovitsné Németh Katalin pedagógus állította össze. Az osztályok képviselői csapatokat alakítva vármegyék követeiként látogatták meg a tantermekben létrehozott „történelmi helyszíneket”, ahol feladatokat oldottak meg. A 12 helyszínen a forradalom eseményeihez kapcsolódó történelmi és irodalmi ismereteikről, zenei tudásukról, kézművességükről, kreativitásukról, ügyességükről játékos formában adtak számot. A menetlevélen gyűjtött pontszámok alapján értékelték eredményességüket, amelyért oklevelet és emléklapot kaptak a kiemelkedő teljesítményt elérők. Az első helyezettek tortát is kaptak.

A gyerekek a projektnapra készülve előzetesen a reformkori vármegyék címereit készítették el. Az ünnepi faliújságot a 3. és 4. osztályosok alkották. A programban az alsó tagozatosoknak Kocsis Zsuzsanna irányításával akadályversenyt is szerveztek a pedagógusok.

Az ünnepi megemlékezés a Nemzeti dal közös éneklésével zárult.

Versenyeredmények

Alsó tagozat: 1-2. évfolyam

III. hely: 1. a és 1. b

II. hely: 2. a

I. hely 2. b

3.-4. évfolyam

II. hely: 4.a és 3. a

I. hely: 4.b

Felső tagozat:

5.-6. évfolyam

III. hely: Sopron vármegye 5.a

II. hely Abaúj vármegye  6. a

I. hely Zólyom vármegye 6.a

7.-8. évfolyam

III. hely Máramaros vármegye

II. hely Pozsony vármegye

I. hely Bihar vármegye

azs

Fotó: Tóth Beáta

A csepeli önkormányzat március 12-ei ülésén a városatyák elfogadták a kerület 2015. évi költségvetését. A kerület idei büdzséje lehetővé teszi a 2010-ben kezdődött fejlesztések folytatását, de nagyobb biztonságot is nyújt: növekednek a szociális ellátásra szánt források, és folytatódnak az olyan közbiztonságot erősítő programok, mint a rendőrségi jelenlét növelése.

A képviselők döntöttek még a polgármesteri hivatalban dolgozók béremeléséről, valamint arról, hogy a jövőben kiemelt nemzeti értékekkel bővül a Csepeli Piac termékkínálata. Egy perces néma felállást követően a képviselők egyhangúlag támogatták dr. Magyar Béla nyugalmazott testnevelő, Csepel díszpolgára saját halottá nyilvánítását.

Nagyobb biztonság, még több fejlesztés

A költségvetés vitájánál Borbély Lénárd polgármester kiemelte: jó költségvetést tudott a testület tagjai elé terjeszteni, ezért minden munkatársának köszöni az előkészítő munkát. Nem volt mindig olyan jó a kerület helyzete, mint az elmúlt években: 2010 szeptemberében még 3 milliárd 808 millió forint volt a hiány. Ezzel szemben az önkormányzat most nem csak a szolgáltatások színvonalát tudja növelni, de a költségvetésből jelentős fejlesztéseket is tervez - fogalmazott.

A polgármester rámutatott arra is, hogy százmilliós nagyságrendben nyílik lehetőség egészségügyi fejlesztésekre (csak a 2003-ban megszüntetett gyermektraumatológia- és sebészet beindítása ebben az évben 88 millió forintba kerül), és közel 300 millió forint jut óvodai felújításokra, miközben 20 millió forinttal többet tud az önkormányzat szociális juttatásokra fordítani. 126 millió forinttal többet költenek idén a közbiztonság növelésére, de színes kerületi programokra is jóval magasabb összeg jut.

Kiemelt figyelmet kaptak a gyermekes családok és a nyugdíjasok is. Borbély Lénárd polgármester elmondta, hogy tervezik az iskolakezdési támogatás bevezetését, valamint továbbra is biztosítja az önkormányzat a bölcsődés és óvodás gyermekek számára a tisztasági csomagot. A nyugdíjasház és a nyugdíjas klubok is fokozott figyelmet kapnak. Folytatódnak az útépítések és olyan fejlesztések megvalósítására is sor kerül, melyekre évek óta nem volt példa.

Az önkormányzat 2015. évi tervezett bevétele összesen 11 milliárd 977 ezer 770 forint, ebből 922 millió forintnyi tartalék összeg szerepel a költségvetésben – tette hozzá a polgármester.

Borka-Szász Tamás (DK) úgy vélekedett, hogy a kormány megszorítja, megpréseli a kerületeket. Horváth Gyula (DK) a napirend vitájánál szintén világossá tette: ilyen költségvetést nem támogat.

Szatmári hungarikum a Csepeli Piacon

A testületi ülésen együttműködési megállapodás született az Agricolae cégcsoporttal, akik Magyarország legtöbb (300) gazdáját foglalkoztatják. Ennek értelmében a Csepeli Piacon hamarosan kaphatók lesznek a cégcsoport termékei.

Az Agricolae Kft. „Magyar földből, magyar földről” programjának célja, hogy a nemzeti kincsnek számító termékek lehetőség szerint a nagykereskedők kiiktatásával a termelőktől egyenesen a fogyasztókhoz jussanak kedvező áron.

Támogatás tanszervásárlásra

250 ezer forintos támogatást szavaztak meg a jelen lévő képviselők az Algernon Alapítvány részére, amit a Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola tanulói részére tanszervásárlásra fordíthatnak.

Szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn – Csepel.hu

Hamarosan a Csepeli Piacon is árusítják a szatmári és beregi gazdák különleges értékekkel bíró termékeit, amelyek közé egyebek mellett a szatmári alma és szilva, a krasznamenti szamóca, a milotai dió, illetve a belőlük készült lekvárok, százszázalékos gyümölcslevek tartoznak.

Az ügyet Németh Szilárd országgyűlési képviselő karolta fel, aki a szatmári gazdák régi ismerőjeként szorgalmazta a hungarikumok termesztését és eladását hazai földön. A csepeli önkormányzat, valamint a szatmári és beregi gazdákat képviselő Agricolae Kft. cégcsoport együttműködési megállapodást kötött, amelyet Borbély Lénárd polgármester és Szoboszlai Zoltán, az Agricolae Kft. képviselője írt alá a polgármesteri hivatalban március 12-én.

Szoboszlai Zoltán a testületi ülésen tájékoztatta a képviselőket a programjukról. Az Agricolae Kft. cégcsoport több éve dolgozik azzal a céllal, hogy elősegítsék a Szatmár és Bereg vidékén termesztett és hungarikumnak számító termékek előállítását és eladását. A gazdák jellemzően a mezőgazdaságban dolgoznak, és - köszönhetően a kedvező természeti adottságoknak is - kiváló minőségű gyümölcsöket termesztenek. Magyarország gyümölcstermésének mintegy 60 százaléka erről a vidékről származik. Messze földön híres a szatmári alma, szilva, meggy, amikből pálinkát, lekvárt főznek, vagy gyümölcsszörpöket, befőtteket, aszalványokat készítenek. Egyik szatmár-beregi különlegesség a „nemtudom” szilvafajta, amely régi ragadványnév. Állítólag ez a fajta úgy kapta a nevét, hogy az ott élő emberek az árterekben termő gyümölcsről nem tudták megmondani, miféle, erre elnevezték „nemtudomnak”. A leírások szerint ez a félvad jellegű szilva tartalmazza a legtöbb gyümölcscukrot, s ebből készül a legfinomabb szatmári szilvalekvár és szilvapálinka.

Az Agricolae Kft. a „Magyar földből magyar földről” programjának célja, hogy a nemzeti kincsnek számító termékek lehetőség szerint a nagykereskedők kiiktatásával a termelőktől egyenesen a fogyasztókhoz jussanak kedvező áron. A csepeli önkormányzat az egyesület programját marketingtevékenységében segíti. A csepeli piacon áprilisban nyílhat meg az egyesület első mintaboltja, ahol a szatmári és beregi lekvárokat, befőtteket, százszázalékos gyümölcsleveket árusítják. A további tervek között szerepel a székelyföldi és felvidéki agrártermékek népszerűsítése és értékesítése is.

Cs. A.

fotó: Tóth Beáta

A szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyesebb időszak, hiszen a jó időben egyre többen választanak szabadtéri programokat vagy kezdik meg a kerti munkálatokat. A veszélyt egyrészről a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Kockázatot jelenthet a gondatlanság is, a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek okozzák.

A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:

Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik. Budapesten az erre vonatkozó jogszabályok tiltják a szabadtéri égetést. Budapest Főváros szmogriadó-tervéről szóló 69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet 4/A. § (1) d) pontja alapján az avart és kerti hulladékot Budapest Főváros közigazgatási területén elégetni egész évben tilos. Ezen kívül általános jelleggel tilos a hulladék nyílt téri égetése, valamint a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerint: hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos!

Budapest közigazgatási területén kívüli belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt a helyi önkormányzati rendelet megengedi;

Előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését;

Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett;

Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;

A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza;

Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után!

A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének.

Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A Fővárosi Közgyűlés 2014. június 30-án felkérte a Főpolgármestert, hogy kezdje meg egy gazdaságélénkítési és munkahelyteremtési célú tematikus fejlesztési program kidolgozását a fővárosi kerületi önkormányzatokkal partnerségben. A program:

• Budapestre fókuszál, ahol
• olyan vállalkozásbarát üzleti környezet megteremtését célozza 2020-ra, amely
• a Főváros és kerületei, a Kormányzat valamint a magánszféra szereplői közti együttműködésre és párbeszédre épít és,
• a végrehajtásba bevonja az önkormányzat(ok) által közvetlenül vagy közvetetten a gazdaságélénkítést, munkahelyteremtést szolgáló eszközeit;
• létrehoz összvárosi projekteket, intézményeket, amellyel erősíthető Budapest gazdasága és foglalkoztatása,
• segíti a kormányzati partnereket Budapesten a gazdaságélénkítésre és munkahelyteremtésre fordítható erőforrásaik hatékonyabb felhasználásában. (bővebb információk: http://budapestfejlesztes.hu/)

Ennek a programnak a kidolgozásához szeretnénk megismerni az Ön véleményét. A kérdőív célja, hogy felmérje a vállalkozások növekedését és sikeres működését gátló vagy segítő tényezőket és a vállalkozások fejlesztési terveit, tapasztalatait és várakozásait.

Kérjük, hogy az online kérdőív kitöltésével járuljon hozzá ennek a budapesti programnak az előkészítésének! A kérdőív kitöltése anonim, és maximum 15 percet vesz igénybe. 

A válaszokat és a válaszadók adatait bizalmasan kezeljük, csak kutatási célokra használjuk. Kérjük, a kérdőívet 2015.03.27-ig, péntekig töltse ki.

Amennyiben bármilyen kérdése, észrevétele van, jelezheti Maczák Johanna projektvezetőnek a +361-999-8354-es, vagy a +361-327-1380-as telefonszámon, vagy a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

Együttműködését előre is köszönjük!