Azok költötték egymás jutalmazására a csepeli közpénzeket, akik a másikat éppen ezzel vádolták. Ráadásul jellemző módon pont az a politikus követeli a legjobban az elszámolást, aki a legtöbbet, 11,5 millió forintot markolt fel a fizetésén felül másfél év alatt – derült ki egy csepeli pengeváltásból. Meglepődtek?
“Könnyű a hazugság magvait elvetni, hiszen egymás megjutalmazása valóban szokás volt Csepelen, és valóban több, mint 100 millió forintot osztogattak el így a politikusok” – írta többek között Ábel Attila fideszes alpolgármester azokra a vádakra, melyeket Szenteczky János MSZP-elnök és frakcióvezető is megfogalmazott egy nyílt levélben. Mint kiderült azonban, az arcpirítóan sok közpénzt kivétel nélkül az MSZP-s kormányzás idején, 2010 októbere előtt fizették ki egymásnak jutalom formájában a politikusok. Az önkormányzati választások óta jóval alacsonyabbak a kerületi vezetők fizetései, jutalmazás pedig egyáltalán nem volt közöttük – hívta fel a tényekre az ellenzéki politikus figyelmét az alpolgármester.
Adják jótékony célokra a jutalmakat!
Szenteczky János MSZP-frakcióvezető jutalmazásokat firtató nyílt levelére válaszolva az alpolgármester hangsúlyozta, hogy Tóth Mihály MSZP-s polgármester 2002-2010 között a fizetésén felül csak jutalmak formájában 16,8 millió forintot, Orosz Ferenc alpolgármester 36,7 millió forintot, Horváth Gyula alpolgármester 17,3 millió forintot, Borsány György alpolgármester pedig 7,7 millió forintot kapott a csepeli adófizetők pénzéből. Még Polgár György politikai főtanácsadó, “kerületi cenzor” jutalmai is több mint tízmillió forintba kerültek ezalatt, pedig a munkáját hasznosnak minősíteni aligha lehetne. A járulékokat is beleszámítva 2002-2010 között csak az MSZP-s kerületi felső vezetés jutalmaira több, mint 100 millió forintot költöttek el a csepeli adófizetők pénzéből – emelte ki az alpolgármester válaszközleményében.
Ábel Attila érdeklődésünkre elmondta: meglepődött azon, hogy éppen Szenteczky János feszegeti a jutalmazások ügyét, hiszen az utolsó másfél évben ő is 11,5 millió forintot vett fel a munkabérén felül az általa vezetett Csepeli Vagyonkezelő (CSEVAK) Zrt-nél.
- Szenteczky János elvileg ugyan nem jutalmat, hanem prémiumot kapott, ami megfelelő minőségű munka esetén a munkaszerződésben is meghatározott juttatás. Na de hol van itt szó jó munkáról, amikor a CSEVAK gazdaságtalanul, veszteségekkel, kriminalizálódva, lakásmutyi-botrányoktól zengve működött, és haveroknak, pártbarátoknak szervezték ki a cég feladatkörébe tartozó munkákat? Ráadásul az előprémiumok és prémiumok kifizetését sem a CSEVAK felügyelőbizottsága, sem pedig a munkáltatói jogokat gyakorló önkormányzati képviselő-testület nem engedélyezte, nem hagyta jóvá, annak ellenére sem, hogy ezt törvény írja elő – hangsúlyozta lapunknak az alpolgármester.
- Mivel az MSZP politikusainak részéről követelményként jelent meg a jutalmak jótékony célra történő adományozása, Tóth Mihály polgármestertől, Horváth Gyula, Orosz Ferenc és Borsány György alpolgármesterektől, Polgár György politikai tanácsadótól és Szenteczky János frakcióvezető úrtól is elvárjuk a jutalmaik jótékony célú eladományozását bizonyító, hiteles dokumentumokat – emelte ki még az alpolgármester.
Arra a kérdésre, hogy voltak-e az elmúlt években közpénzből finanszírozott, pártpreferenciát vagy a kerületi vezetők népszerűségét mérő közvélemény-kutatások, Ábel Attila határozott nemmel válaszolt.
- Tudomásom szerint egy MSZP-hez igen közel álló újság készített néhány hónappal ezelőtt Csepelen is közvélemény-kutatásokat arról, hogy mennyit változott 2010 októbere óta a csepeliek és soroksáriak választási hajlandósága és pártszimpátiája. Csak annyit hallottunk erről, hogy az MSZP-sek nem örültek az eredményeknek. Azt viszont nagyon is tipikusnak tartom, hogy ezzel is bennünket vádoltak meg. Régi tapasztalat, hogy az MSZP ellenzékben mindig azzal vádolja a kormányzó pártokat, amit a kormányzáskor maga tesz. Így volt ez esetben a jutalmazásokkal de a közvélemény-kutatással is.
Csepel.info
Szenteczky János MSZP-frakcióvezető nyílt levele
Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Jegyző Úr!
Az elmúlt hetekben a sajtóban számos, akár félreértésre is okot adó híresztelés jelent meg, amelyeknek lehet csepeli vonatkozása is. Ezek szerint Budapest XXI. kerületében, Csepelen több millió forintos prémium vagy jutalom került kifizetésre, illetve az elmúlt időszakban a kerületünkben is végeztek az önkormányzat megbízásából közvélemény-kutatást, illetve felmérést!
Szeretném Önöket, de még inkább a kerület jóhírét megóvni egy, például a zuglóihoz hasonló szituációtól, ezért a félreértések tisztázása és a tisztánlátás érdekében kérem Önöket, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltaknak megfelelően a közérdekű adatot részemre kiadni, valamint a jelenleg hatályos helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 19. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a képviselői munkámhoz szükséges tájékoztatást számomra írásban megküldeni, valamint a válaszokat alátámasztó okiratokat számomra biztosítani szíveskedjenek.
Kérdéseim a következők:
1. Készített-e, vagy készíttetett-e az önkormányzat, vagy annak intézménye és/vagy gazdasági társasága 2010 októbere óta közvéleménykutatást? Mikor és milyen témában? Kivel végeztették és hogyan lett kiválasztva a megbízott (szerződés, megbízás másolatát kérem)?
2. A kutatásokat lezáró és értékelő dokumentumokat is kérem továbbá másolatban részemre megküldeni.
3. 2010. október 1-jétől került-e kifizetésre Budapest, XXI. kerület Csepel Önkormányzatánál, illetve az önkormányzat intézményeinél havi illetménynél felüli juttatás, milyen összegben (tételesen és összesen), kinek és milyen jogcímen, valamint ezen juttatás(ok) kinek a felhatalmazása, engedélye alapján történt(ek)?
4. 2010. október 1-jétől került-e kifizetésre Budapest, XXI. kerület Csepel Önkormányzata tulajdonában álló gazdasági társaságoknál a havi béren felüli juttatás, milyen összegben (tételesen és összesen), kinek és milyen jogcímen, valamint ezen juttatás(ok) kinek a felhatalmazása, engedélye alapján történt(ek)?
Az elmúlt napokban arról is olvashattunk a hírekben, hogy a miniszterelnök úr rövid határidővel arra adott utasítást, hogy a felvett pénzt az érintettek vagy fizessék vissza, vagy fordítsák jótékonysági célra. Ezért a következő kérdésre is választ várok:
5. Amennyiben jótékonysági célra került átutalásra a felvett összeg, úgy ki volt a kedvezményezett, illetve mikor történt a felajánlás?
Budapest, 2013. január 29.
Megtisztelő és jogszabály által előírt válaszukat várva köszönettel:
Szenteczky János
önkormányzati képviselő,
MSZP frakcióvezető
A magánszemély – adóbevallás benyújtása helyett – a munkáltató közreműködésével tehet eleget a 2012. évi adókötelezettségének, ha a munkáltató vállalja az adó megállapítását. Tavaly a magánszemélyek 15%-a bízta munkáltatójára bevallása elkészítését.
A magánszemély 2013. január 31-éig írásban, a 12NY29 számú nyilatkozat kitöltésével kérheti, hogy a 2012. évi személyi jövedelemadóját a munkáltatója állapítsa meg és számolja el a különbözetet. A nyilatkozat és a hozzá tartozó tájékoztató letölthető a NAV honlapjáról. Ha a magánszemély nem kéri a munkáltatói adómegállapítást, (12NY30. számú) nyilatkozatában ezt a tényt is közölnie kell.
A munkáltató nem köteles elfogadni a magánszemély adómegállapítást kérő nyilatkozatát. Abban az esetben, ha a munkáltató nem vállalja a munkáltatói adómegállapítást, úgy köteles tájékoztatni a magánszemélyt az adónyilatkozat (söralátét) vagy az egyszerűsített bevallás benyújtásának lehetőségéről.
A magánszemély akkor kérheti a munkáltatói adómegállapítást, ha 2012-ben kizárólag a munkáltatójától – egymást követően fennálló munkaviszonyok esetén a korábbi munkáltatóktól – szerzett bevallási kötelezettség alá eső, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott jövedelmet. A magánszemély az adómegállapításhoz szükséges igazolásokat, ideértve a korábbi munkáltatótól kapott igazolást is, 2013. március 20-áig köteles a munkáltatójának átadni.
Ha az adót nem a munkáltató állapítja meg, akkor a magánszemély
2013. február 15-éig választhatja az adóhatóság közreműködésével elkészített egyszerűsített bevallást, vagy
2013. május 21-éig (egyéni vállalkozók, áfa-fizetésre köteles magánszemélyek február 25-éig) személyijövedelemadó-bevallást köteles benyújtani.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
További információ: Linczmayer Szilvia
adószakmai szóvivő
30/442-3011
Több mint 100 milliót osztogatott el jutalmakra az MSZP Csepelen
Nem csitul Ron Werber MSZP-s gyűlöletkampánya Csepelen: ismételten és sokadjára érte az a hazug vád a kerület fideszes vezetését, hogy sokmilliós jutalmakat vett fel és osztogatott el az elmúlt években. Könnyű a hazugság magvait elvetni, hiszen egymás megjutalmazása valóban szokás volt Csepelen, és valóban több, mint 100 millió forintot osztogattak el így a politikusok – csakhogy ez az MSZP-s vezetés idején történt.
Azonban sem a kerület jelenlegi polgármestere, sem az alpolgármesterek, politikai munkatársak vagy önkormányzati cégvezetők nem részesültek 2010 októbere óta egyetlen fillér pénzjutalomban sem. Pedig az elmúlt két és fél év alatt sikerült a kerületet a katasztrofális MSZP-s kormányzás korrupciós és csődtömegéből kirángatni, a költségvetést rendbe tenni, és 16 éven keresztül ígérgetett fejlesztéseket befejezni!
Tóth Mihály MSZP-s polgármester 2002-2010 között a fizetésén felül csak jutalmak formájában 16,8 millió forintot, Orosz Ferenc alpolgármester 36,7 millió forintot, Horváth Gyula alpolgármester 17,3 millió forintot, Borsány György alpolgármester pedig 7,7 millió forintot kapott a csepeli adófizetők pénzéből. Még Polgár György politikai főtanácsadó, "kerületi cenzor" jutalmai is több mint tízmillió forintba kerültek ezalatt, pedig a munkáját hasznosnak minősíteni aligha lehetne. A járulékokat is beleszámítva 2002-2010 között csak az MSZP-s kerületi felsővezetés jutalmaira több, mint 100 millió forintot költöttek el a csepeli adófizetők pénzéből.
De pörögtek a pluszpénzek az önkormányzati cégeknél is. Szenteczky János jelenlegi MSZP-pártelnök, frakcióvezető és polgármester-jelölt, a Csepeli Vagyonkezelő vezérigazgatója csak 2009-2010 októbere között 11,5 millió forintot vett fel úgy prémiumként és prémium-előlegként, hogy azt sem a cég felügyelőbizottsága, sem pedig a munkáltatói jogokat gyakorló önkormányzati képviselő-testület nem engedélyezte, nem hagyta jóvá - holott ezt törvény írja elő. Ugyanez a politikus most a werberi gyűlöletparancsra ugorva kéri számon a jutalmakat, és azt, hogy milyen jótékony célra fordították azokat a jutalmak átvevői.
De mi az a csodatett, amiért e közpénz-hegyet az MSZP-s politikusok hazalapátolták? Nem fogják elhinni: a kerület eladósítása, a vagyontárgyak, köztük Észak-Csepel kiárusítása és a mindent lerohasztó mutyivilág, ami miatt Csepelen embereket öltek, és ami miatt ma is számos rendőrségi nyomozás folyik.
Csepel mai vezetése büszke arra, hogy az MSZP-s mutyivilág felszámolásával évi kétmilliárd forinttal kevesebből, de jóval szélesebb és jobb szolgáltatásokkal tudja a kerületet irányítani. És még csak több fizetés meg százmilliós jutalmak sem kellenek hozzá.
A polgármesteri és alpolgármesteri fizetések ugyanis 2010 októbere óta jóval alacsonyabbak Csepelen, mint azt megelőzően voltak: a törvény által adható minimumon lettek megállapítva.
Németh Szilárd fideszes polgármester nem csak elődjénél, de a „legszerényebben” kereső korábbi MSZP-s alpolgármesternél is kevesebbet keres. A fideszes alpolgármesterek havonta több, mint 150 ezer forinttal keresnek kevesebbet, mint amennyit az MSZP-s alpolgármesterek vihettek haza – a jutalmakat és az inflációt nem is számítva.
Természetesen, mivel az MSZP politikusainak részéről mint követelmény jelent meg a jutalmak jótékony célra történő adományozása, Tóth Mihály polgármestertől, Horváth Gyula, Orosz Ferenc és Borsány György alpolgármesterektől, Polgár György politikai tanácsadótól és Szenteczky János frakcióvezető úrtól is várjuk a jutalmaik jótékony célú eladományozását bizonyító, hiteles dokumentumokat!
Budapest, 2013. január 30.
Ábel Attila
alpolgármester
Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata
A csepeli kettős gyilkosság ügyében a fellebbviteli ügyészség elküldte az indítványát az ügyben érintett vádlottaknak és védőiknek, amelyben a Fővárosi Törvényszéken tavaly júniusban hozott elsőfokú ítélet súlyosbítását megindokolta. K. Tamás, akit a bíróság első fokon életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt, a hírre úgy reagált, hogy továbbra is kitart a „csuklyás elkövető” verziója mellett, és másodfokon bízik a felmentő ítéletben. Közben Budaörsön is bíróság elé kellett állnia egy másik ügyben, amelyben csalással és okirat-hamisítással vádolják.
A Fővárosi Ítélőtábla a csepeli kettős gyilkosság ügyében a másodfokú tárgyalás nyílt ülését december 11-ére és 12-ére tűzte ki a bíróság Markó utca 16. szám alatt található épületében.
A Fővárosi Törvényszék a kettős emberöléssel vádolt K. Tamást, a Csepel-sziget Általános- és Szakképző Iskola egykori gondnokát és Deme Gábor gazdasági igazgatót tavaly júniusban életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte, de az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak felmentésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett. K. Tamás leghamarabb 40, Deme Gábor pedig 32 év múlva szabadulhat feltételesen.
A fellebbviteli ügyészség indítványában úgy fogalmaz, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélete megalapozott, tényállása helyes, de indokolt a kiszabott büntetés mértékének növelése. K. Tamás esetében ez tényleges életfogytiglani elzárást jelent, Deme Gábornál pedig a 32 év múlva esedékes feltételes szabadon bocsátását növelnék meg 40 évre.
Stiller Magdolna, K. Tamás ügyvédje közölte, hogy védence saját elmondása szerint „erősnek és eltökéltnek” érzi magát, s nem hajlandó vallomást tenni Deme Gábor ellen. Kitart amellett, hogy a kettős emberölést „egy csuklyás ismeretlen” követte el. K. Tamást továbbra is a Venyige utcai börtönben őrzik, csakúgy, mint Deme Gábort.
Stiller Magdolna megemlítette, hogy K. Tamás ellen egy másik ügyben is bírósági eljárás folyik, amelynek tárgyalását nemrég tartották meg a Budaörsi Bíróságon. K. Tamást csalással és okirat-hamisítással vádolják. Ennek az ügynek a szálai 2003-ra nyúlnak vissza, amikor K. Tamás hat ingatlant vásárolt Érden, majd némi haszonnal hamarosan túladott rajtuk. Közben kiderült, hogy az ingatlanok tulajdonosai halott személyek, s tulajdonosként fiktív emberek szerepeltek. K. Tamás azzal védekezett a bíróságon, hogy nem tudott a zavaros tulajdonosi körről; a Budaörsi Bíróság pedig első fokon felmentette. A Pest megyei Bíróság azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet, s új eljárásra kötelezte a Budaörsi Bíróságot, mert aligha hihető, hogy a vádlott nem tudott az ingatlanok tulajdonosi hátteréről. Ha K. Tamást ebben az ügyben is bűnösnek találják, 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. Ezek az évek azonban nem adhatók hozzá a kettős gyilkosság ügyében kiszabott büntetéséhez, vagyis érvényben marad az első fokon kiszabott maximális 40 év, amikor az elítélt feltételesen szabadon bocsátható.
Csarnai Attila
A magyar gazdasági eredmények sikertörténetet jelentenek, ezért meg kell szüntetni az országgal szemben a 2004-es EU-csatlakozás óta folyamatban levő, túlzott deficit miatti eljárást - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben, a gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó Bruegel Intézetben elhangzott előadásában.
Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy Európa részesedése csökken a világgazdaságban. Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió válsága alapvetően versenyképességi válság. Az általa idézett adatok szerint Európa a világ népességének 8 százalékát, a világ termelésének 25 százalékát, ugyanakkor a világ szociális kiadásainak 50 százalékát adja. Az EU 27 tagországa évente 1,2 milliárd euró új adósságot "termel". "Ki az az őrült, aki hajlandó finanszírozni egy ilyen rendszert?" - tette fel a kérdést. Gazdasági rendszerváltásra van szükség, a jóléti állam helyett munkaalapú társadalmat kell kialakítani - mondta a kormányfő. Beszámolt arról, hogy az ezt célzó átalakítások nyomán Magyarország azon mindössze öt EU-ország egyike lett, amely képes csökkenteni az államadósságot, miközben harmadik éve 3 százalék alatt tartja a költségvetési hiányt.
A miniszterelnök szerint Magyarországon ebben az évben megkezdődik, majd 2014-ben és 2015-ben folyamatosan gyorsulni fog a gazdasági növekedés. Fennmarad a rekordnagyságú kereskedelmi többlet, tovább növekszik a foglalkoztatottság, az állam eladósodottsága folyamatosan csökken, a költségvetési deficit 3 százalék alatt marad. Magyarország kikerül az energiafüggőség csapdahelyzetéből.
Új geopolitikai koncepcióra van szükség
"Tisztességes elbánás esetén, nyolc év elteltével meg kell szüntetni az ellenünk folyó túlzottdeficit-eljárást" - szögezte le. Azt is hangsúlyozta: Magyarország nem azt tűzte ki célul, hogy kilábaljon a válságból, hanem a válság utáni világra, a versenyben való helytállásra készül. Európának - vélekedett Orbán Viktor - új geopolitikai koncepcióra van szüksége. "Meg kell találnunk annak a módját, hogy egyesítsük Európa fejlett technológiáját, infrastruktúráját, innovatív iparát és kifinomult pénzügyi rendszerét azokkal a gyakorlatilag korlátlan természeti forrásokkal, amelyek tőlünk keletre, főként Oroszországban találhatók" - fogalmazott a magyar kormányfő.
Orbán megállapította, hogy az euróövezet belső problémáinak megoldását célzó politika még nem hozott teljes körű eredményt, így például ma még nagyon nagyok a különbségek az eurózónabeli országok államkötvényeinek kamatszintje között. Az európai monetáris unió elmélyítése nem vezethet rugalmatlanabb gazdaságpolitikákhoz - figyelmeztetett. "Elképzelhetetlen, hogy például Svédországnak, Magyarországnak és Bulgáriának ugyanolyan fajta gazdaságpolitikára lenne szüksége" - jegyezte meg.
A magyar miniszterelnök szerint fontos, hogy azok az országok se adják fel fegyelmezett pénzügyi politikájukat a növekedés serkentésének könnyebb útját keresve, amelyek már kordában tudták tartani államadósságukat.
"Tiszteletben tartjuk a jegybank függetlenségét"
Az előadást követő vitában - amelyen Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank volt elnöke, a Bruegel Intézet irányító testületének vezetője elnökölt - többször szóba került a jegybanki függetlenség kérdése. Orbán Viktor nyomatékkal leszögezte: tiszteletben tartják a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jegybank szerepköre nem teljesen egyezik Európában, illetve az Egyesült Államokban: különbségek vannak abban a tekintetben, hogy a jegybank csak az infláció megelőzésére összepontosít-e, vagy más célokra is.
André Sapir, a Bruegel Intézet kutatója - a Brüsszeli Szabad Egyetem professzora -, elismerve a magyar pénzügyek terén elért eredményeket, megjegyezte: nem vált Magyarország hasznára, hogy kétely merült fel, illetve vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják a jegybank függetlenséget.
Orbán Viktor kitért arra: a központi bank függetlenségének tiszteletben tartása mellett is "valakinek jelölnie kell jegybankelnököt", amikor a régi elnöknek lejár a mandátuma. Hozzátette: ezt a jelölést ő a határidő lejárta előtt mindössze egy nappal fogja megtenni, a jelölt személyét érintő viták elkerülése érdekében.
Magyarország a piacról kívánja finanszírozni magát
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemet mondott a rugalmas hitelkeretre (flexible credit line, FCL) előterjesztett magyar igényre - közölte a beszélgetésen Orbán. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kölcsönt akar az IMF-től, mert arra nincs szüksége, hiszen a piacról kívánja finanszírozni magát. Az IMF azonban - mondta - mindenképpen kölcsönt akart folyósítani, és nem hajlandó arra, hogy rugalmas hitelkeretet biztosítson Magyarországnak. A megállapodás esélye ezért csökken - állapította meg a kormányfő. Egyúttal úgy vélekedett, hogy az EU az IMF-nél árnyaltabban szemléli Magyarország helyzetét.
André Sapir ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az IMF meglehetősen ritkán nyújt FCL-t államoknak, és az EU-tagországok közül eddig csak Lengyelországnak nyitottak ilyen rugalmas hitelkeretet.
Orbán Viktort arról is kérdezték, miként vélekedik David Cameron minapi beszédéről, amelyben a brit miniszterelnök kilátásba helyezte a népszavazást a brit EU-tagság fenntartásáról, ha bizonyos jogkörök nem kerülnek vissza az unió kezéből tagállami kézbe. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a britek véleményalkotásába nincs joga beleszólni, de ami az EU alapszerződésének esetleges módosítására vonatkozó brit felvetést illeti, azt nagyon veszélyes elképzelésnek tartja. Szerinte nagyon nehéz lenne lezárni egy alapszerződés-módosító vitát, ha egyszer azt megnyitják.
(MTI-fidesz.hu)
fotó: Burger Barna
Eseményekkel teli évet zárt Csepel 2012-ben. A régen várt csatornázás, a kerékpárutak, és a gerincút elkészült szakaszainak átadása, útfelújítások, a kerület újratelepítésnek 300. évfordulójához kapcsolódó számtalan rendezvény – talán nincs is olyan település, ahol annyi minden történt az elmúlt esztendőben, mint a XXI. kerületben.
2012 legfontosabb csepeli eseményeit elevenítjük fel, két részben.
A Szent Imre téren megnyílt korcsolyapályát örömmel vették birtokba a csepeliek. Hamar kiderült, hogy az új sportolási lehetőséget minden korosztály szívesen használja. S nem csak megfizethető árak, hanem a korcsolyabérlési lehetőség is várta az érdeklődőket. A korcsapálya igazi siker volt: a februári záráskor már tudtuk, 2012 decemberétől újra hazai pályán korcsolyázhatnak a kerületiek.
Újra megnyitott a Posztógyári tanuszoda. Az intézmény egy ideje már nem fogadott látogatókat, mert az áldatlan állapotok miatt Németh Szilárd polgármester bezáratta. A felújításnak köszönhetően a kerületi diákolimpiát már itt tartották.
Megindult a forgalom a Csepel-szigeti gerincút – M0-ás és Lórév közötti, Tökölig elkészült – Szigetszentmiklóst elkerülő első szakaszán.
Elindult a Csepel Kapuja program A több mint 1 milliárd 72 millió forintból megvalósuló beruházás – többek között – panelházak korszerűsítését tette lehetővé.
Rendkívüli februári hidegben a csepeli önkormányzat az Ökumenikus Segélyszervezettel karöltve ideiglenes éjjel-nappali melegedőt nyitott, ahol ételt is osztottak. Csepeli áldozata nem volt a hidegnek.
100 éves születésnapját ünnepelte a Csepel Sport Club. A jubileumi találkozón összegyűltek az egykori bajnokok, például Balczó András, Buzek László, Dunai Antal, Kőbán Rita, Sárfalvi Péter, Ludasi Róbert.
Hagyományteremtő disznóvágást és disznótort rendezett az önkormányzat. Idén februárban ismét kóstolhatunk friss töpörtyűt, hurkát, kolbászt és más finomságokat.
Bár a gyermekvédelmi törvény 2011 év végi módosítása lehetővé tette, hogy 2012 januárjától a bölcsődékben – a fenntartó döntéstől függően – az étkezési díjon felül gondozási díjat is kérjenek a szülőktől, Csepelen nem terhelték ezzel a családokat. Más segítséget is kaptak a csepeliek a testület döntése alapján: 70 éves kor felett házi segítségnyújtást, míg az ikreket szülő kismamák – a picik húszhetes koráig - ingyenes gondozói szolgáltatást vehetnek igénybe
A Lengyel-Magyar Barátság napján, március 22-én emléktáblát avattak a polgármesteri hivatal épületének falán. Az ünnepségen részt vett Bronislaw Komorowski, a Lengyel Köztáraság, és Schmitt Pál, a Magyar Köztárság elnöke is. Ezen a napon a mártírhalált halt lengyel pap, Popieluszko atya emlékére készülő harangláb alapkövét is elhelyezték a Hollandi úti ifjúsági táborban.
Vermes Mikósra, a legismertebb csepeli középiskolai fizika-, kémia- és matematikatanárra, kiváló tankönyvíróra, Kossuth-díjjal kitüntetett oktatóra emlékezett a kerület Muki bácsi 107. születésnapján. Vermes Miklós nevét 2012 áprilisa óta utcanévtábla is őrzi a kerületben.
Szőnyi Oxánát, aki 2012-ben a Magyarországi Siketek Szépe verseny győztese lett, Csepel Arcaként is megismerhettük. A cím viselője a szépséget, az emberi méltóságot és kitartást, valamint a fogyatékkal élőket, és csepelieket hivatott képviselni.
Átadták a Csepelt Pesterzsébettel összekötő, mintegy
„Kertész leszek” – Parkszépítő kaláka címmel tíznapos faültetési akció volt a kerületben. A 300 év jegyében megtartott eseménysorozaton 162 fával, új virágágyásokkal gazdagodott a kerület. A csepeli iskolák, óvodák kertje is megszépült.
Elkezdődött a méhnyakrák kialakulásáért felelős humán papillomavírus (HPV) védőoltások beadása Csepelen. Az önkormányzat ingyen biztosította a 13 éves kerületi lányoknak a háromadagos oltássorozatot.
Május végén elindult a csepeli szennyvízcsatornázás. Hároson kezdtek a munkagépek, ahol a gyors ütemben zajló munkák 9 kilométernyi csatornázatlan utcát érintettek.
300 év 300 tábla névvel nagyszabású sakkgála zajlott a Karácsony Sándor utcában,. Ennyi sakkozót egy helyen még látott a kerület.
Május 23-án, a Szent Imre téren letették a helyére ismét visszakerülő országzászló alapkövét. Az eredeti országzászlót – mely közadakozásból épült - 1938 júniusában adták át. Csepel újjáépítésnek három évszázados évfordulója jó alkalom volt arra, hogy az 1944-ben lebombázott országzászló helyén új épüljön.
A Királyerdőben is elindult a csatornázás. A régóta várt közműépítés méretét és jelentőségét mutatja, hogy a munkák során több mint 45 kilométernyi csatornahálózatot fektettek a föld alá.
Varga Norman embert próbáló teljesítményre vállalkozott: június 2-án futva indult el Csepelről Londonba, a XXX. Nyári Olimpiai Játékok színhelyére. A két hónap alatt csaknem kétezer kilométert teljesítve érkezett meg a brit fővárosba.
A Tamariska-domb országos védettségű lesz: ezt jelentette be Csepelen Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter júniusi látogatásán.
Új bűnmegelőzési központot adtak át Csepelen. A közterület-felügyeleti csoport így még hatékonyabban végezheti a munkáját: júniustól már 24 órán keresztül állnak a lakosság rendelkezésére.
Ítélet született a csepeli kettős gyilkosság ügyében: a Fővárosi Törvényszék K. Tamást és Deme Gábort fegyházban letöltendő életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte.
Az atlétika versenyidény január 26-án folytatódott, mégpedig a Budapesti Atlétikai Szövetség által szervezett 2013. évi Felnőtt fedett pályás bajnoksággal, amelyben gyermek és serdülő betétszámokat is rendeztek. A csepeli atléták ismét kitettek magukért a SYMA csarnokban rendezett versenyen.
Deák Balázs a csepeliek vezetőedzője elégedetten nyilatkozott a Csepel.hu-nak:
„Nem jöttünk el érem nélkül annak ellenére, hogy a legidősebb versenyzőnk csupán első éves junior korú atléta volt. Répási Petra 200m síkon 2. helyezést szerzett. Megfelelően szerepelt Nagy Noémi aki az értékes 5. helyezést szerezte meg 60 m. gátfutásban. A serdülő fiúk 1000 méteren kiválóan szerepeltek. Kavecsánszki András 1., Kardos Bence (Jakab Ágnes tanítványa) 3., míg Dancs Tamás 5. helyezést ért el. Biztatóan versenyzett a 14 éves Jezsek Brigitta is, aki fiatal kora ellenére egy cseppet sem lógott ki a felnőtt mezőnyből”.
Légrádi G.
Forrás: Csepeli DAC
Az atlétika versenyidény január 26-án folytatódott, mégpedig a Budapesti Atlétikai Szövetség által szervezett 2013. évi Felnőtt fedett pályás bajnoksággal, amelyben gyermek és serdülő betétszámokat is rendeztek. A csepeli atléták ismét kitettek magukért a SYMA csarnokban rendezett versenyen.
Deák Balázs a csepeliek vezetőedzője elégedetten nyilatkozott a Csepel.hu-nak:
„Nem jöttünk el érem nélkül annak ellenére, hogy a legidősebb versenyzőnk csupán első éves junior korú atléta volt. Répási Petra 200m síkon 2. helyezést szerzett. Megfelelően szerepelt Nagy Noémi aki az értékes 5. helyezést szerezte meg 60 m. gátfutásban. A serdülő fiúk 1000 méteren kiválóan szerepeltek. Kavecsánszki András 1., Kardos Bence (Jakab Ágnes tanítványa) 3., míg Dancs Tamás 5. helyezést ért el. Biztatóan versenyzett a 14 éves Jezsek Brigitta is, aki fiatal kora ellenére egy cseppet sem lógott ki a felnőtt mezőnyből”.
Légrádi G.
Forrás: Csepeli DAC
Idén is folytatódik a tavaly decemberben útjára indított Olimpikonok Csepelen elnevezésű programsorozat. Ezúttal a Londoni ötkarikás játékok ezüstérmese Ungvári Miklós, és az olimpián hősies küzdelmet bemutató Joó Abigél látogatott el a Mátyás király Általános Iskolába.
A két világhírű cselgáncsozót izgatottan várták január 29-én az intézmény tornatermébe összesereglett diákok és tanárok, akiknek nem kellett csalódniuk, mert a két szimpatikus sportember hangulatos, a humort sem nélkülöző élménybeszámolót tartott a hallgatóság legnagyobb örömére. Ungvári Miklós szokásos közvetlenségével mesélt gyerekkoráról, az iskolai évekről, és természetesen a sport szeretetéről, a dzsúdóval való megismerkedéstől napjainkig. A már nyolcszoros Európa-bajnok Joó Abigél pedig beszélt a 2012-es nyári olimpián átélt megpróbáltatásairól, ahol sérülése ellenére heroikus küzdelmet folytatott ellenfeleivel, és egyetlen pillanatra sem adta fel álmai megvalósítását, s ahol végül az előkelő ötödik helyen végzett. A teremben helyet foglalók első kézből értesültek róla, hogy Ungvári Miklós szülővárosában, Cegléden folytatja további pályafutását, s a tavaly a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett sportoló a rövidebb távú célok mellett már a 2016-os riói olimpiára is gondol néha, ahol nagy vágya, hogy testvérével, a szintén cselgáncsozó Ungvári Attilával együtt szerepelhessen a nemzeti csapatban. A Junior Prima díjas Joó Abigél is mesélt rövidebb és hosszabb távú elképzeléseiről, és mindenkit megnyugtatott, hogy teljesen felépült térdsérüléséből, amit jól mutat, hogy a tavaly novemberi prágai U23-as cselgáncs Európa-bajnokságon már meg is védte bajnoki címét. A kitűnő hangulatú beszélgetés végén több diák is kérdéseket tett fel a válogatott dzsúdósoknak, amelyekből többek közt az is kiderült, hogy Ungvári Miklósnak hogyan lett „karfiolfüle”, vagy, hogy Abigél - lány létére- miért éppen a cselgáncsot választotta.
A két sportoló felhívta a figyelmet az április 25-től 28-ig Budapesten, a Papp László Sportarénában rendezendő cselgáncs Európa-bajnokságra, ahol mindketten küzdőtérre lépnek majd, s ahová a tervek szerint a gyerekek ingyen mehetnek be a hazai szövetség által szervezett akció révén.
A program záróakkordjaként a csepeli önkormányzat képviselői kisebb ajándékkal kedveskedtek a vendégeknek, akik a diákok legnagyobb örömére autogram osztással is kedveskedtek az aláírásokért sorba állóknak, és Ungvári Miklós olimpiai ezüstjét is többeknek sikerült megörökítenie.
Légrádi G.
Fotók: Bede Orsolya
Kitűzték a csepeli kettős gyilkosság ügyében a másodfokú tárgyalás időpontját és helyszínét – tudtuk meg a Fővárosi Ítélőtábla titkárságán. A másodfokú tárgyalást december 11-én és 12-én tartják meg nyílt ülésen a Fővárosi Ítélőtábla Markó utcai épületében. A Fővárosi Törvényszék K. Tamást, az iskola gondnokát és Deme Gábor gazdasági igazgatót tavaly júniusban életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte, de az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak felmentésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett.
Az egész országot megrázó brutális bűncselekmény 2009. január 7-én történt a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában, ahol megölték Takács József intézményvezetőt és Papp László tanárt. A Fővárosi Törvényszéken tavaly júniusban született meg az elsőfokú ítélet, amelyben a bíróság bűnösnek találta az előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberöléssel vádolt K. Tamást, bűnsegédként pedig Deme Gábort, akiket életfogytiglani fegyházbüntetésre ítéltek. K. Tamás leghamarabb 40, Deme Gábor pedig 32 év múlva szabadulhat feltételesen.
K. Tamás a per folyamán nem tett érdemleges vallomást, rövid hozzászólásaiban azt ismételgette, hogy a kettős gyilkosságot „egy csuklyás ismeretlen” követte el. Deme Gábor azzal védekezett, hogy a gyilkosságok perceiben nem tartózkodott a helyszínen, mert már korábban elhagyta az iskola épületét. Az ügyészségnek sikerült bebizonyítania, hogy a vádlottak minden állítása hamis. A bíróság döntő bizonyítékként fogadta el azt a hangfelvételt, amelyen a kegyetlen bűncselekmény perceit rögzítették. Az egyik áldozat ugyanis egy diktafont vitt magával a békésnek remélt találkozóra, erről azonban a vádlottak nem tudtak.
A Fővárosi Törvényszék Deme Gábort az iskolában elkövetett pénzügyi visszaélések miatt is bűnösnek találta. A bíróság mintegy hat és félmillió forint elsikkasztását vélte bizonyítottnak. Az ügy harmadrendű vádlottja K. Ildikó, aki az iskola pénztárosaként dolgozott és Deme Gáborral összejátszva a vagyon elleni bűncselekmények miatt állt a bíróság előtt. Őt két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A bíró kötelezte Demét és K. Ildikót, hogy fele-fele arányban térítsék meg az általuk okozott hat és félmillió forint kárt.
Az ügyész K. Tamás esetében tényleges életfogytiglani fegyházbüntetés kiszabását, Deme Gábornál pedig azt indítványozta, hogy a 32 év múlva esedékes szabadon bocsátását növeljék meg 40 évre. K. Tamás és Deme Gábor felmentésért, K. Ildikó a büntetés enyhítéséért fellebbezett.
Csarnai Attila
fotó: Halászi Vilmos
