Takács Krisztiánt, a csepeli MSZP képviselőjét, aki ellen sikkasztás miatt nyújtott be az ügyészség vádiratot, a bíróság magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2010. január 19-én jogerős ítélettel egyszer már 1 év próbára bocsátotta – értesült a Csepel.info. Bár Takács ugyanabban az évben lett előbb az MSZP képviselő-jelöltje, majd később listás képviselő, a tényt, hogy magánokirat-hamisítás miatt jogerősen elítélték, ő és pártja is eltitkolták.
A Csepel.info megszerezte azt a vádiratot, melyben hanyag kezeléssel vádolják K. Istvánt, az önkormányzat Oktatási Szolgáltatási Intézményének (OSZI) korábbi igazgatóját valamint sikkasztással Takács Krisztiánt, a csepeli MSZP önkormányzati képviselőjét. A vádirat a gyanúsítottak előéletét is taglalja: e szerint K. Istvánt már 2008-ban jogerősen elítélték számvitel rendjének megsértése vétség és más bűncselekmények miatt, de – ahogy írtuk – Takács Krisztián előélete sem makulátlan. Mivel a vádiratban szereplő sikkasztás az egy év próbaidőn belül történt, az is lehet, hogy Takács Krisztián nem fogja megúszni fogház- vagy börtönbüntetés nélkül.
A Vörös Csepel című tényfeltáró könyv egy kisebb fejezetben foglalkozott Takács Krisztián MSZP-s képviselő műfüves sportpályájának esetével. Információink szerint az ügyben két gyanúsított ellen nyújtott be az ügyészség vádiratot hanyag kezelés és sikkasztás bűncselekményének elkövetése miatt.
A könyvben leírtak szerint a csepeli önkormányzat Borka-Szász Tamás MSZP-s frakcióvezető segítségével 2007. októberében döntött úgy, hogy az iskolai sportudvarok korszerűsítésére külső beruházókat vonnak be. A Széchenyi István Iskola sportudvarára kiírt versenyeztetési eljárást az egyetlen induló, a V-Tel Kft. nyerte el. Akkoriban megszokott volt, hogy a pályázatok nyertesei a párthoz kötődő vállalkozók közül kerülnek ki, a feltételek pedig nem éppen a csepeli adófizetőknek kedveznek. Ezek után senkit nem lepett meg, hogy a V-tel tulajdonosai között Takács Krisztián, a csepeli MSZP tagja is ott volt.
A vagyonhasznosítási szerződés szerint a műfüves pályát palánkkal és labdafogó hálóval kellett körülvenni, és a tulajdonjog az átadás-átvételt követően az önkormányzathoz került. A beruházás ellenértékeként a pálya hasznosításának joga 10 évre a V-Tel Kft-t illette meg, ami busás hasznot ígért. Az átadás-átvétel során azonban már azt sem vették észre, hogy a kivitelezés nem is a kiírás és a szerződés szerint készült: a pálya két kapuja mögötti labdafogó hálók hiányoztak.
Mivel a pálya túl hangos volt, a palánkot leszerelték, hogy a helyére labdafogó hálót tegyenek. Bár a tulajdonjog az önkormányzaté volt, a leszerelt palánkot a V-TEL Kft. mégis eladta az önkormányzatnak 1.500.000 forintért, mintha csak a sajátja lett volna. A leszerelés költségeit is az önkormányzat állta. A V-TEL emellett vállalkozási szerződést kötött arra, hogy bruttó 360.000 forintos összegért megépítsék a pálya köré a labdafogó hálót. Azt az 5 méteres labdafogó hálót, amivel a szerződés szerint át kellett volna adniuk a pályát.
A Csepel.info által most megszerzett vádirat szerint a fenti ügyletek során összesen 2.260.000 forint értékben történtek indokolatlan kifizetések a műfüves pályánál. A vádirat kiemeli, hogy a palánk értékesítése során a V-Tel Kft-t képviselő Takács Krisztián II. rendű vádlott idegen, rábízott dolgokról rendelkezett, így a palánk értékesítésével 1.500.000 forint kárt okozott. Takács Krisztián 2010 ősze óta listás képviselőként tagja az önkormányzat MSZP-s frakciójának.
Csepel.info
Kedves csepeliek!
2013. február 17-én, vasárnap erre a szezonra bezárja kapuit a csepeli jégpálya. Használják ki az utolsó napokat!
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) munkagépei folyamatosan dolgoznak a budapesti utakon, hétfőn hajnalra a főútvonalakat megtisztították, a közösségi közlekedés elindult, délelőtti munkavégzésre hómunkásokat vesznek fel.
Budapesten vasárnap változó intenzitással, az FKF mérése szerint 8-9 centiméter hó esett. Éjszaka a hőmérséklet fagypont alá süllyedt, ezért a közterület-fenntartó továbbra is a legmagasabb, hármas készültségi fokozatban végezte az utak, közjárdák, közlépcsők, gyalogátkelőhelyek tisztítását és síkosságmentesítését.
Amíg havazik az FKF az 1200 kilométer hosszúságú fő- és közösségi közlekedési útvonalakon, hidakon, felüljárókon, az autóbuszvonalak hegyvidéki szakaszain, az autópályák bevezető szakaszain, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vezető gyorsforgalmi úton, a kórházakhoz, egészségügyi intézményekhez, a lakosság ellátásában fontos logisztikai bázisokhoz vezető útvonalakon dolgozik.
Arra kérik az ingatlantulajdonosokat, hogy az ingatlanjaik előtti járdaszakaszokat síkosságmentesítsék a gyalogos balesetek elkerülése érdekében.
A cég hómunkásokat vesz fel hétfőn délelőtti, 06.00 - 14.00 óráig tartó munkavégzésre. Jelentkezni a kerületi szolgáltatási csoportoknál lehet, amelyek címe megtalálható a www.fkf.hu címen, de érdeklődhetnek 06 40 353 353-as kék számon is. Nyolc órányi munkáért nettó 3350 forintot fizet a társaság.
Budapesti Városüzemeltetési Központ
Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.
Míg 2007 és 2013 között fejenként 660 ezer forintnyi uniós forrás érkezett Magyarországra, addig a következő hétéves EU-költségvetési ciklusban ez az összeg 712 ezer forintra nő - összegezte az EU 2014 és 2020 közötti keretköltségvetésének elfogadásával záruló uniós csúcstalálkozó eredményét Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának adott interjúban. Azt mondta: a brüsszeli eredmény tanulsága az, hogy harcolni kell, Magyarország is azért járt most jól, mert végre kiállt magáért.
"Nagyon sok pénzt kerestünk Magyarországnak"
"Fáradtak vagyunk, de boldogok", mert a 26 órás brüsszeli tárgyalás alatt "nagyon sok pénzt kerestünk Magyarországnak" - fogalmazott az interjúban a kormányfő.
Megítélése szerint a valóság megértéséhez az visz a legközelebb, ha azt vizsgáljuk, hogy egy főre hét év alatt mennyi EU-s forrás érkezik Magyarországra. Eszerint míg 2007 és 2013 között 660 ezer forint érkezett "koponyánként" az országba, addig a következő hétéves költségvetési ciklusban, 2014 és 2020 között 712 ezer forint jön majd.
Ez azt jelenti, hogy "koponyánként számolva" még soha ennyi pénz nem érkezett Magyarországra, soha nem volt ilyen előnyös az uniós tagság a magyaroknak, mint most - értékelte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a kormány lényegében minden célt elért, amit a tárgyalások előtt kitűzött maga elé.
A 712 ezer forintos fejenkénti támogatással Magyarország ezüstérmes, csak a litvánok előzik meg, ami igazságos is történelmi szempontból, és "a litvánokra nem vagyunk irigyek" - mondta, jelezve ezzel kapcsolatban, hogy felfogása szerint az egész EU "történelmi kompenzáció a volt kommunista országok számára a kommunizmus évei alatt elszenvedett gazdasági veszteségekért". Ezért nem is ajándékként tekint az uniós forrásra, hanem úgy, mint amiért "az apáink meg a nagyapáink megdolgoztak, vagy még inkább megszenvedtek".
Keményen meg kell dolgozni a támogatásért
A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy "az a pénz, ami Magyarországra jön, az egy lehetőség. Tehát ez az a pénzügyi keret, amit Magyarország elérhet, ha jól dolgozunk".
Szavai szerint a dolog úgy fest, hogy ezért a pénzért még itthon meg kell dolgozni, azaz olyan programokat kell készíteni, olyan mezőgazdaságot kell felépíteni, és olyan fejlesztési irányokat kell szabni, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a források meg is érkezzenek Magyarországra.
Vagyis "nem hátra kell dőlni, hanem folytatni kell a munkát" - mondta.
Orbán Viktor tájékoztatása szerint 2007 és 2013 között 7060 milliárd forint uniós támogatás érkezett Magyarországra, míg 2014 és 2020 között ez az összeg 7080 milliárd forint lesz, tehát míg az EU büdzséje kisebb lett, a magyaroknak szánt forrás megemelkedett, vagyis "egy kisebb tortából tudtunk nagyobb szeletet kihasítani".
A következő hét évben a magyarok zsebében több pénz marad, mint az előző hét esztendőben - jelentette ki, hozzátéve, aki azt állítja, hogy ez nem így van, az hazudik.
A gazdaságot kell fejleszteni
A kormányfő beszélt továbbá a források felhasználásának rendjéről, és elmondta, hogy a támogatások nagy részét, nagyjából 60 százalékát "egyenesen a magyar gazdaságba" akarják eljuttatni.
Kitért arra is, hogy azokban a régiókban, ahol a fiatalokat sújtó munkanélküliség meghaladja a 25 százalékot, pályázati úton elérhető gazdaságfejlesztési forrásokat nyitnak meg, ami Magyarországnak mintegy 50 millió eurót jelent.
Ki kell állni az érdekeink mellett
Az EU-költségvetést érintő esetleges európai parlamenti (EP) vétó esélyét Orbán Viktor rendkívül csekélynek nevezte, ráadásul szerinte ha az EP meg is vétózná a büdzsét, és követelései is lennének, akkor "az inkább csak előnyös lenne Magyarország számára, és semmiképpen nem hátrányos".
"De én azt mondom, jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok" - jegyezte meg.
A most elért eredménynek a miniszterelnök szerint az a tanulsága, hogy harcolni kell, mert ha az ember nem áll ki a saját érdekeiért, akkor semmit sem tud elérni Brüsszelben.
"Ki kell állni saját magunk mellett. Nagy vita volt Magyarországon az elmúlt két évben, hogy helyes-e az a politika, ami ha kell, konfliktust is vállal. Ez korábban nem így volt" - fejtette ki, hozzátéve, őt is sokan biztatták, hogy "húzzuk meg magunkat, lapuljunk a szőnyeg alá, mert egyébként pórul járunk".
Ha így tett volna a kormány, Magyarország nagyon sok pénzt bukott volna - jelentette ki.
Összegzése szerint Magyarország most azért járt jól, mert végre kiállt magáért, és ezt már a világ is tudja, és meg is szokta.
Orbán Viktor szavait azzal zárta, hogy januárban több fontos dolog is történt, hiszen több mint öt százalékkal emelkedett a nyugdíj és a minimálbér, megvalósult a rezsicsökkentés, és megindult a munkahelyvédelmi akcióterv. Hozzátette: emellett aktív külpolitikai tárgyalássorozatot tudhat a háta mögött: stabilizált az ország viszonya az EU-val, "az oroszokkal egyenesbe jöttünk", és a törökökkel is kialakított a kabinet egy gazdasági megállapodást.
Galgócz Deák Antal tűzoltó alezredes, a XXI. Kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság parancsnoka arról tájékoztatta a Csepel.hu-t, hogy egy Ungvári utcai házban két fő szén-monoxid-mérgezést szenvedett. Egyiküket, egy 40 év körüli férfit - akire a kádban találtak rá - a mentők már nem tudták megmenteni. Egy nőt kórházba szállítottak.
A Tompa utcában egy ötlakásos társasház egyik önkormányzati lakása gyulladt ki. Személyi sérülés nem történt, de a többi lakásban lakóhoz melegedő buszt volt szükséges kirendelni. A tüzet eloltották, a délelőtt folyamán az áramot is visszakapcsolja a szolgáltató. Lakosságvédelmi intézkedésre nincs szükség: a többi lakásban nem keletkezett kár, így a lakók visszatérhettek otthonaikba.
Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
Magyarország egy főre jutó európai uniós nettó támogatása annak ellenére nő, hogy az EU költségvetésének összege csökken - jelentette be a miniszterelnök a 2014 és 2020 közötti uniós keretköltségvetésről döntő állam- és kormányfői csúcsot követő pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor elmondta: Magyarország Litvánia után a második az egy főre jutó támogatásokat tekintve.
A most kialkudott keretköltségvetés értelmében 2014 és 2020 között Magyarország egy főre jutó támogatása 712 ezer forint lesz, míg az idén záruló hétéves ciklusban ez 660 ezer forint volt. Ezzel az ország a harmadik helyen állt a tagállamok között.
Magyarország egy főre jutó nettó pozíciójának javulását úgy sikerült elérni, hogy eközben a teljes uniós költségvetés összege csökken - jelentette ki a kormányfő. Magyarországnak összesen 7080 milliárd forint jut, 20 milliárddal több, mint az idén záruló hétéves ciklusban. Orbán Viktor az összeg nagyságát úgy érzékeltette, hogy 20 ezer forintosokban hat, 500 eurósokban pedig egy tehervagont töltene meg.
A kormányfő szerint a Magyarországnak 2014 és 2020 között járó 7080 milliárd forintos pozitívum a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 3,6 százalékának felel meg. E mutató tekintetében csak Bulgária előzi meg Magyarországot. A mostani ciklusban Magyarország a hetedik volt ebben a sorrendben. A nettó pozíció teljes összegét összevetve Magyarország 2014 és 2020 között a harmadik helyen lesz a jelenlegi ötödikkel szemben. Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy ezen felül megmarad a korábban vitatott áfaelszámolás lehetősége, a projektek 75 százalékos uniós támogatási részaránya pedig 85 százalékra emelkedik Magyarország esetében. Ez évi 210 milliárd forint megtakarítást jelent a magyar büdzsének.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy a közép-magyarországi régió már nem számít elmaradottnak. "A legszegényebb négy magyar régiónak jutó támogatás nem csökken" - tette hozzá. Közölte, hogy az elmaradott térségek méltánytalanul hátrányos helyzetét az unió külön 1 milliárd 560 millió euróval kívánja kompenzálni. "Magyarország jobban teljesít a következő hét évben a fejlesztési források tekintetében, mint korábban" - mondta Orbán Viktor. Közölte: sikerült elkerülni, hogy a nagy költségvetési nyesés az agrártámogatásokat is érintse, inkább a "Connecting Europe" infrastrukturális keretből vettek el. A kormányfő a számos részterület közül kitért arra is, hogy 48 millió eurót sikerült kialkudni a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemre.
Orbán Viktor elmondta: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ) a minisztériumokhoz kerülő irányító hatóságok döntenek majd a források felhasználásáról. Az még nem dőlt el, hogy a jelenlegi pénzügyi időszakot az NFÜ viszi-e végig, és az irányító hatóságok az új pénzügyi időszak kezdetén veszik-e át a ügynökség feladatait, vagy fokozatos átállás lesz, és a két struktúra egy ideig egymással párhuzamosan működik. A koordináció a Miniszterelnökséghez kerül - jelentette be a miniszterelnök. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a költségvetési egyeztetések során Magyarország másokkal azonos bánásmódot kért, az Európai Unió állam- és kormányfői pedig a csúcstalálkozón elismerték a magyar emberek által az adósság és a hiány csökkentésére tett erőfeszítéseket. Orbán Viktor elmondta, hogy az alkufolyamat eredményéből két következtetést vont le: annak van becsülete, aki kiáll az érdekeiért, illetve egyedül nem megy, mindig szövetségeseket kell keresni. Ez utóbbi tekintetben kiemelte, először a visegrádi négyeken belül alakítottak ki közös álláspontokat, majd a "kohézió barátai" nevű csoporton belül sikerült érvényesíteni azt az elvet, hogy "semmiről sincs megállapodás, amíg mindenről nincs megállapodás".
(MTI-fidesz.hu)
Február 8-án került sor a Királyerdei Művelődési Házban annak a kiállításnak a megnyitójára amelyet a csepeli önkormányzat hathatós támogatásával a Levegő Munkacsoport rendezett. A kiállítást Szegő Judit, a rendező szervezet munkatársa nyitotta meg, majd átadta a szót Járainé Simon Ágnesnek, aki Németh Szilárd országgyűlési képviselő, polgármester szavait tolmácsolta.
Az önkormányzat környezetfejlesztési ügyintézője az ismertető végén kijelentette: ”Bízunk abban, hogy a település lakói megértik a mielőbbi cselekvés szükségességét, és a mindennapjaikban is környezettudatosabb módon élnek, valamint erre bíztatják az embertársaikat is”.
A Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András a részecskeszennyezés veszélyeiről beszélt. „
A kormány 2011-ben programot fogadott el a PM10-es szennyezés csökkentésére, amely szinte minden olyan intézkedést tartalmaz, amelyet már évtizedek óta szorgalmazunk. Végezetül megköszönöm Németh Szilárd polgármester úrnak, hogy lehetővé tette a kiállítás megrendezését, mert közös érdekünk az emberek felvilágosítása.”
A kiállítás március 4-éig tart nyitva. Hétköznapokon 9-19 óráig tekinthetik meg az érdeklődők.
Czapp József
fotó: Halászi Vilmos
Ételt osztott február 8-án délben a csepeli önkormányzat, a közterület-felügyelet, a Vöröskereszt csepeli szervezete és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Csepeli Szervezete a Karácsony Sándor utcai evangélikus templom előtt. Az Adu Oktatási Központ tanulói által főzött babgulyást és süteményt kínálták.
Németh Szilárd polgármester, Borbély Lénárd és Morovik Attila alpolgármesterek is megjelentek az ételosztáson.
„December 20-a után második alkalommal szerveztünk ilyen eseményt, amit addig szeretnénk ismételni, amíg hideg az időjárás. Külön köszönetemet fejezem ki a csepeli önkormányzatnak, hogy biztosította az alapanyagot, és a közterület-felügyeletnek, amiért azt ide a helyszínre szállította”- mondta el Sepsi Zsigmond, az Adu vezérigazgatója.
Csepel.hu
fotó: Zarándi Bence
Számos magyar önkormányzat mellett február 8-án pénteken, a déli harangszó alatt Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata épületére Németh Szilárd polgármester is kitűzte a székely zászlót.
A székely történelmi szimbólumokat a Kónya Ádám által véglegesített lobogó és zászlótervezet szerinti aranysávos-kék formában 2004. január 17-én fogadta el a Székely Nemzeti Tanács. Bár a zászló használata az egész Székelyföldön elterjedt, Románia most mégis pénzbírsággal fenyegette meg azokat az önkormányzatokat, amelyek kiteszik a zászlót. A magyar Külügyminisztérium azt várja a román kormánytól, hogy szüntesse be ezt a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.
A csepeli önkormányzat épületére Németh Szilárd polgármester tűzte ki a székely zászlót. Önkormányzatunk ezzel a szimbolikus lépéssel is szeretné felhívni a figyelmet az erdélyi magyar testvéreink melletti szolidaritásra és kiállásra. Egyben azt is kéri, hogy Románia tartsa be azokat az európai normákat, amelyeket az Európai Unióba való belépésekor felvállalt.
Csepel.hu
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. február 11-én (hétfőn) 07.30 órai kezdettel rendkívüli képviselő-testületi ülést tart, melynek helyszíne a polgármesteri hivatal nagytanácsterme (1211 Budapest, Szent Imre tér 10. földszint 5.). A meghívót megtekinthetik ide kattintva.
