Lázár János szerint a választópolgárok elmúlt két évben tanúsított áldozatvállalása meghozta eredményét: 2013-ban javulhat az életminőség. Az emberek reménykedhetnek abban, hogy „idén már nyugalmat és biztonságot teremt a kormány” – mondta a miniszterelnökséget vezető államtitkár a távirati irodának adott interjújában, amelyben arról is beszélt, hogy nem tartja elégségesnek a rezsiköltségek 10 százalékos csökkentését.

Lázár János kijelentette, a 2010-es kormányváltáskor Magyarország lényegében gazdasági és társadalmi csődhelyzetben volt, 8-10 százalékos államháztartási hiánnyal és 80 százalék feletti államadóssággal. Ehhez képest most az Európai Unió, az országot finanszírozó piaci pénzügyi alapok, valamint a pénzügyi elemzők egyértelmű álláspontja szerint Magyarország pénzügyi helyzete stabil – jelentette ki, utalva arra, hogy Magyarország 2011-ben, 2012-ben és az Európai Unió előrejelzése alapján 2013-ban is 3 százalék alatt tudja tartani az államháztartási deficitet, valamint az elmúlt két évben 77-78 százalékra mérsékelte az államadósságot. Az államtitkár szerint így joggal és alappal reménykedhetünk abban, hogy a 2004 óta Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás megszűnik 2013 közepén.

A jó gazda

Az államtitkár hangsúlyozta, ezek a folyamatok azt jelzik, hogy az állam pénzügyei tekintetében „a jó gazda gondossága érvényesül”, de ez elsősorban nem a kormánynak köszönhető, hanem a magyar választópolgároknak. „A kormány hálás lehet a magyar választópolgároknak, hogy az elmúlt két évet végigcsinálták, a magyar választók pedig joggal reménykedhetnek abban, hogy 2013-ban már békén hagyja őket a kormány” – fogalmazott az államtitkár, aki kiemelte, 2010 és 2012 között minden magyar családnak komoly áldozatokat kellett hoznia azért, hogy a szocialisták által felvett hitelt fizetni tudja az ország.

Úgy vélte: az emberek – azok is, akik a Fideszre szavaztak, és azok is, akik nem – a „fogakat összeszorítva, időnként nagyon rossz hangulatban”, de „kellő bölcsességgel” vették tudomásul, hogy meg kell változtatni az országot ahhoz, hogy a gazdasági-társadalmi csődből kikeveredjünk.

A megszorítás a szocialisták eszköze

Lázár János cáfolta, hogy ez közvetett elismerése lenne annak az ellenzéki érvelésnek, amely szerint az elmúlt két évben voltak megszorítások. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a megszorítás mindig a szocialisták eszköze, a jelenlegi kormány viszont az elmúlt két évben a bankoktól, valamint az energia- és a kereskedelmi szektortól kért minden családi háztartást meghaladó mértékű hozzájárulást, éppen azért, mert 2010-ben pontosan látta, hogy ezek a cégek korábban sokat kerestek, az emberek zsebe pedig üres. Ezzel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy a közigazgatás, az oktatás és az egészségügy átalakítása is áldozatvállalást jelentett az embereknek, ugyanúgy mint a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetése vagy a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata.

Ennek köszönhető a rezsicsökkentés

Úgy vélte: ennek a „közös kétévnyi fogösszeszorításnak” az eredménye az, hogy 2013 első hónapjaiban csökkenteni lehet a gáz, a villamos energia és a távhő árát, majd következik a víz- és a szemétdíj árcsökkentése. Emellett január 1-jétől emelkedtek a nyugdíjak, és növekedett a bérek vásárlóértéke is – tette hozzá a politikus, aki szerint „megérte az ország megváltoztatásában részt venni, mert ez 2013-ban jó néhány csoport számára az életminőség javításához vezethet”.

Az államtitkár ugyanakkor a 10 százalékos rezsiköltség-csökkentést nem tartotta elégségesnek, mert ma egy fizetésből élő családnak jövedelme legkevesebb 20 százalékát kell rezsire fordítania. „Ma Magyarországon sok szakértő azt mondja, hogy legalább 30 százalékkal drágább a gáz és az áram annál, mint amit egy család vagy egy nyugdíjas ki tud fizetni” – tette hozzá.

Szociális deficit

A 13. havi nyugdíj vagy egy egyszeri nyugdíj-kiegészítés esetleges bevezetésére vonatkozó kérdésre azt mondta: akkor van lehetőség jóléti kiadások finanszírozására és a szociális deficit csökkentésére, ha tudják tartani a pénzügyi stabilitást, illetve nem nő az államadósság. Megjegyezte: az Alkotmánybíróság döntése ugyanis az elmúlt hetekben rávilágított arra, hogy Magyarországon nem demokráciadeficit, hanem szociális deficit van.

Kijelentette: Magyarországon alacsonyak a fizetések és a nyugdíjak, a kormánytól pedig az várják az emberek, hogy segítse a megélhetésüket munkalehetőséggel, normális fizetéssel vagy nyugdíjjal. „A kormánynak az a dolga, hogy ezeket rendezze, 2013-ban ezekkel a kérdésekkel kell foglalkozni: rezsi, nyugdíj, fizetés, ezek lesznek a fő témáink” – közölte.

Az államtitkár a közszférában dolgozók kötelező nyugdíjazásával kapcsolatos kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: ha egy kormány meg akarja állítani a fiatalok elvándorlását, akkor mernie kell azt mondani, hogy az államapparátusban csak olyan álláshelyen dolgozzon nyugdíjas, ahová fiatal nem jelentkezik. Hozzátette: minden embernek mérlegelnie kell, hogy vagy nyugdíjas lesz, vagy dolgozik az állami szektorban, mert a kettőt együtt jelenleg Magyarország nem engedheti meg magának.

A munkáért rendes fizetést kell adni

Az orvosok helyzetéről azt mondta: Magyarországon ma az a realitás, hogy az orvostársadalom mentesüljön a kötelező nyugdíjazás alól, szerinte bizonyos orvosi szakmákban ez automatikus lesz. Ugyanakkor jelezte: a nyugdíj és a fizetés kérdését is meg kell oldani, mert a nyugdíjas korú orvosok nem kereshetnek kevesebbet jelenlegi jövedelmüknél.

Kiemelte: az elmúlt két év átalakításai során a korkedvezményes nyugdíjakkal vagy a nyugdíj mellett dolgozókkal kapcsolatban is rengeteg hazugsággal, álszenteskedéssel és önámítással kellett leszámolni, és most szembe kell nézni a valósággal, hogy a nyugdíj tulajdonképpen a fizetés kiegészítéseként működött, mert a kettő ad ki egy normális fizetést egy orvos esetében. „Munkáért rendes fizetést kell adni, nem pedig álnyugdíjat alamizsnaként” – mondta.

MNO

A víz, a csatorna, illetve a szemétszállítás területén kívül hamarosan a kéményseprő-szolgáltatások díjainak felülvizsgálata is bekerülhet abba a körbe, ahol a kormány a rezsicsökkentés kiterjesztésének lehetőségét vizsgálja – nyilatkozta Németh Szilárd a Magyar Nemzetnek.

Németh Szilárd, a január 1-jétől hatályos tízszázalékos díjcsökkentést ellenőrző fideszes munkacsoport vezetője a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, azt javasolta a kormánynak, hogy a víz-, a csatorna-, illetve a szemétszállítás területén kívül a kéményseprési szolgáltatások díjainak felülvizsgálata is kerüljön be abba a körbe, ahol a kabinet a rezsicsökkentés kiterjesztésének lehetőségét vizsgálja. A csepeli polgármester szerint az idén egy átlagos családi kasszában negyvenezer forinttal több marad az első lépésben végrehajtott villamosenergia-, gáz- és távhőárcsökkentésnek köszönhetően. Németh arról is beszélt, hogy ha egy külföldi tulajdonú közszolgáltató cégnek a rezsicsökkentés után nem éri meg Magyarországon működni, akkor nem fogják telesírni a zsebkendőjüket. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kormánynak nem az a célja, hogy portfólióváltást kényszerítsen ki a külföldi tulajdonú szolgáltatóknál, de ez egy kellemes hozadéka is lehet a dolognak. Az interjúból az is kiderül, az E.ON után más cégekkel is tárgyalások kezdődhetnek arról, hogy magyar közösségi tulajdonba kerüljenek vissza.

– Hány háztartást érintenek a kormányzati intézkedések, és milyen összeg maradhat átlagosan egy család kasszájában?
– Négymillió háztartás terhein könnyít a jelenlegi rezsicsökkentés. A csepeli számítások alapján, amely során több kategóriát – például nagycsalád távfűtéssel, általános család nem távfűtéssel, egyedülálló nyugdíjas – vettünk figyelembe, 38 és 52 ezer forintos évenkénti megtakarítás várható. Vagyis egy átlagos háztartásban – ahol eddig a bevételek harminc-ötven százalékát tette ki a rezsiköltség – ebben az évben körülbelül negyvenezer forinttal marad majd több a mostani intézkedéseknek köszönhetően. Azt gondolom, hogy ez óriási segítséget jelent a családoknak.

– Már hatályos az a miniszteri rendelet, amely a gázszolgáltatókhoz hasonlóan az áramszolgáltatókat is arra kötelezi, hogy új számlákat állítsanak ki azoknak az átalánydíjas fogyasztóknak, akiknek már előre kiküldték az árcsökkentést nem tartalmazó csekkeket. Mit tegyen az, aki mégsem kap időben új számlát, vagy nem jelenik meg rajta a díjcsökkentés?
– Ha a szolgáltatók az embereket valódi partnereknek fogják tekinteni, akkor nem lehet probléma, ha mégis előfordulna ilyen eset, akkor arra kérem az érintetteket, hogy ezt mindenképpen jelezzék a cégeknek, és nekünk is. Mi pedig nagy tisztelettel arra kérjük a szolgáltatókat, hogy jól látható helyen, és egyértelműen követhető módon tüntessék fel az általuk kibocsátott számlákon a tízszázalékos csökkentést. Amennyiben ez nem történik meg, akkor olyan jogszabályi változásokat fogok kezdeményezni, amelyek kötelezik erre a szolgáltatókat. Ezért az ő részükről is szerencsésebb lenne elébe menni ennek a kérdésnek. Természetesen nem a szolgáltatók ellen vagyunk, hanem a családok mellett.

– A legnagyobb internetes közösségi portálon is elindult a napokban a munkacsoport oldala. Milyen visszajelzések érkeztek?
– Rengetegen osztják meg a véleményüket, tapasztalataikat, vagyis ez az új kommunikációs csatorna is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Éppen a beszélgetésünk előtt továbbítottam Fónagy János államtitkárnak azt a felvetést, hogy a kéményseprő-szolgáltatás is monopolhelyzetben van nemcsak Budapesten, de az ország egész területén. Ők határozzák meg, hogy melyik kémény életveszélyes és melyik nem, ennek megfelelően ők határozzák meg azt is, hogy mit kell tenni és mennyiért. Ez is egy olyan komoly és az emberek zsebére kiható probléma, amelyben lépnünk kell.

– Mi történik abban az esetben, ha a bejelentett tíz százalék a gyakorlatban csak kilenc vagy hat lesz?
– Ha ez tömegesen előfordul, akkor a Magyar Energia Hivatallal és a fogyasztóvédelemmel karöltve első körben megnézzük, hogy ennek mi az oka. Úgy tervezem, hogy az első negyedév végére tiszta helyzetet teremtünk a rezsicsökkentés kérdésében. De ezúttal üzenem a szolgáltatóknak, hogy nem érdemes próbálkozni semmilyen kiskapuval, addig végzem a dolgomat, amíg nem teszek eleget annak a miniszterelnöki kérésnek, hogy minden magyar háztartásban jelenjen meg a villamos energia, a gáz és a távhő arának tízszázalékos csökkentése. Ez a jövőre nézve is fontos támpont, főleg, ha lesz még ilyen lépés a kormányzat részéről.

– És lesz még ilyen lépés?
– Mindenképpen örülnék neki, de ezzel persze minden fogyasztó így van. Jelenleg ennek a kiterjesztésén dolgozik a kormány, amely első körben a víz, a csatorna, illetve a szemétszállítás díjaiban érvényesülhet. Amint korábban említettem, a kéményseprő-szolgáltatások körének felülvizsgálata pedig az én javaslatomra kerülhet be ebbe a körbe.

– Mikor várható konkrét döntés ezekkel kapcsolatban?
– Ebben a kormány az illetékes, ráadásul a víz- és a csatornadíjak esetében bonyolultabb a történet, utóbbinál szerintem érdemes lenne egyszerűsíteni az elhíresült számítási képletet. A szemétszállítás területén működő önkormányzati cégeknél meg kell, hogy értsék, „mi a pálya”. Azoknak a német és osztrák tulajdonú cégeknek pedig, amelyek főleg a vidéki településeken működnek, ismerős lehet a helyzet, hiszen az úgynevezett Stattwerke típusú felállás is arról szól, amit a magyar kormány képvisel, azaz a közszolgáltatásokat közösségi tulajdonban lévő cégekre bízzák. Münchenben az áramot az E.ON szolgáltatja, de szinte minden, ami ehhez a szolgáltatáshoz kötődik, az a város tulajdonában van. Az önkormányzat ráadásul olyan közszolgáltatási szerződést kötött, amelyben rögzítik, hogy télen olcsóbban kell biztosítani a szolgáltatást. De azt is a város dönti el, hogy a cégnek hol kell ügyfélszolgálati irodát nyitnia. Utóbbi egyébként a most indult járási hivataloknak is követendő példa lehet.

– Itthon is elképzelhető egy hasonló irány a közszolgáltatások területén?
– Személy szerint örülnék ennek, de rögtön le szeretném szögezni, hogy a mostani rezsicsökkentésnek nem az a célja, hogy kikényszerítsünk egy portfólióváltást. Ez ugyanakkor egy kellemes hozadéka lehet a dolognak, és miként a Fővárosi Vízművek esetében láthattuk, a kormány áll elébe, ha ilyen igény érkezik. Elképzelhetőnek tartom, hogy – az E.ON után – tárgyalások kezdődhetnek arról, hogy magyar közösségi tulajdonba kerüljenek vissza az ezen a területen működő cégek.

– Huszonkét éve nem volt arra példa Magyarországon, hogy egy kormány ne emelje, hanem csökkentse a lakossági energiaköltségeket, az ellenzék egy része mégis támadja a döntést. Mi lehet ennek az oka?
– Egyértelmű, hogy savanyú a szőlő. Persze nyíltan egyik ellenzéki párt sem meri kimondani, hogy nem támogatja a rezsicsökkentést. Az MSZP 2002 és 2010 között a villany árát kétszeresére, a gázét háromszorosára emelte, miközben a kumulált infláció 56 százalék volt – ez önmagáért beszél. A kormánypártisággal nem vádolható jegybank számításai szerint egyébként a várható inflációt két százalékkal csökkentik a kormány intézkedései, miközben a szocialisták éppen azzal riogatnak, hogy áremelkedés lesz, miután áthárítják a terheket a végfogyasztókra. A szabadpiacon viszont hosszú távú szerződések vannak, ezeket pedig nem lehet egyoldalúan módosítani.

Az interjút teljes egészében a Magyar Nemzet szombati számában olvashatják.

Hetven éve, hogy a szovjet csapatok támadást indítottak a Don-kanyarban a 2. magyar hadsereg ellen. A Vörös Hadsereg két ponton roppantotta össze a hiányos fegyverzetű magyarok cérnavékony arcvonalát. Rengetegen vesztek oda azokban a napokban, miközben a csak Hitler parancsára bevethető páncélosok sokáig tétlenül nézték a tragédiát.

"Január 12-én indult meg ellenünk a támadás, tüzérség és harckocsik támogatásával. Két orosz hadosztály támadott a 7. könnyű hadosztályunk ellen, és már az első napon áttörte a vonalát. Egy másik támadás 14-én a 12. magyar könnyű hadosztályt morzsolta fel. A magyar hadvezetőség hiába kérte a németeket, hogy vessék be az arcvonal mögött lévő Cramer-hadtestet, amely tétlenül nézte az eseményeket. A német hadvezetőség elutasította a visszavonulásra tett magyar javaslatot is, így a rendezett visszavonulás helyett a teljes felbomlás következett be. A III. magyar hadtest kimagasló teljesítménye volt, hogy mint az utóvédek utóvédje fedezte a német hadsereg visszavonulását, és január 26-án utolsónak hagyta el a doni csatateret."

Utóbb így emlékezett vissza a Don-kanyarban 1943 januárjában bekövetkezett katasztrófára Magyarország akkori miniszterelnöke, Kállay Miklós. Bár évekkel későbbi memoárjában nem állított valótlanságokat, az általa sugallt kép mégsem felel meg teljesen az igazságnak. Kállay küldte ki 1942-ben a sereget, és - Horthy Miklós kormányzóval együtt - államközi szerződés nélkül bocsátotta a németek rendelkezésére. A németek ezért kényükre-kedvükre vehették el a magyar seregtől a páncélosokat, amelyeket a Kállay által emlegetett Cramer-hadtestbe osztottak be.

Jány le akart mondani

Arról sem szólt Kállay, hogy a sereget indulásakor még igyekeztek felszerelni, később azonban egyre kevesebbet foglalkoztak vele, a németektől várták a komolyabb fegyvereket. Az utánpótlást a doni katasztrófa előtti pillanatokban inkább az Észak-Erdély visszacsatolása miatt rendkívül hosszúra nyúlt magyar-román határra küldték. Olyannyira magára maradt a 2. magyar hadsereg, hogy a parancsnok, Jány Gusztáv vezérezredes (jobbra) le akart mondani, ám ezt nem engedték neki 1942 őszén.

Jány ráadásul olyan utasítást kapott, amely megpecsételte a katonák sorsát. Hitler és Horthy többször is az utolsó emberig történő kitartásra szólította fel a 2. magyar hadsereget. Így aztán amikor a szovjet támadás irdatlan méreteihez igazodva visszavonulást kellett volna elrendelnie, elbizonytalanodott. Hezitálása fokozta a magyar veszteségeket, és hozzájárult a teljes összeomláshoz is.

Sok egység kitartott a legnehezebb helyzetekben. Részben a magyar katonák ellenállása akadályozta meg a Zsukov és Vasziljevszkij szovjet hadvezérek által kitűzött stratégiai célok elérését: a Vörös Hadsereg nem tudta átkarolni a Don-kanyar német-magyar alakulatait, így azok megmenekültek a sztálingrádihoz hasonló gyilkos katlancsatától.

Reménytelen felállás

A 2. magyar hadsereg helyzete hónapokkal a szovjet támadás előtt kritikusra fordult. Óriási - Szabó Péter hadtörténész szerint 26-27 ezer fős - veszteségeket szenvedett az 1942 nyarától zajló harcokban, és nem sikerült teljesen elfoglalnia a Don-kanyart. Veszélyes hídfőállások maradtak a szovjetek kezén a Don "innenső", azaz jobb partján. Az el nem foglalt szovjet hídfőkből indultak ki Urivnál (január 12-én), majd Scsucsjénél (január 14-én) a Vörös Hadseregnek az egész arcvonalat széttördelő támadásai.

A 200 kilométeres doni partszakaszt alig tudta lefedni a 2. magyar hadsereg, amelynek nem volt mélységi tagozódása. A kétszázezer embernek nagyjából a fele teljesített első vonalbeli frontszolgálatot. A mélységi tagozódás hiánya még az első világháborúban is döbbenetes hiba lett volna a vezetőségtől, nemhogy a sokkal erősebb támadófegyvereket alkalmazó 42-43-as frontokon. Urivnál megkezdték ugyan egy második védővonal kialakítását, de ez nem valósult meg. Nem véletlen, hogy nemcsak Jány akart lemondani, a németek is le akarták őt váltatni Horthyékkal: úgy ítélték meg Berlinben, hogy túl sokszor kér tőlük erősítést és páncélelhárító fegyvereket.

Fegyvertelen magyar katonák, páncélosok nélkül

Jány hibája, hogy akkor is folytatta katonáinak korábban elrendelt felváltását, amikor már bármelyik pillanatban megindulhatott a szovjet offenzíva. A 2. magyar hadsereggel szomszédos olasz erőket ekkorra már hatalmas támadások zilálták szét, Sztálingrádnál pedig már sejteni lehetett Paulus tábornok csapatainak vereségét. A Don-kanyarban sok magyar katona fegyvertelenül vagy csak egy puskával várta a szovjet nehéztüzérséget és páncélosokat. Ungváry Krisztián történész szerint a 2. magyar hadsereg 193 ezer emberéből 30 ezernek nem volt fegyvere. Máshol ugyanő tízezer kiképzetlen és fegyvertelen emberről ír.

Mennyi szovjet katona állt velük szemben? Ungváry adatai a 200-347 ezer fős sávban mozognak. Az sem kizárt tehát, hogy alig több, de sokkal jobban felszerelt szovjet katona rohanta le a rosszul felálló, cérnavékony magyar védelmet. A 2. magyar hadseregnek például egyetlen saját páncélosa sem volt az offenzíva pillanatában. A magyar fegyverek nagy része ráadásul a hidegben nem is működött, a nehéztüzérséget pedig nem tudták mozgatni a rendkívüli időjárási körülmények között.

Elsöprő szovjet fölény

Bár igaz Kállay állítása, hogy már az első napon (január 12-én) áttörték a magyar hadsereg - azon belül a IV. hadtest - vonalát az oroszok, de ez még nem feltétlenül lett volna végzetes. Az első szovjet rohamokat ugyanis az elgyötört magyarok még ellentámadással viszonozták. Sőt rövid időre, néhány órára bizonyos területeket vissza is foglaltak Uriv térségében. Ám a Vörös Hadsereg újabb tartalékokat vetett be, így az átmeneti eredmények gyorsan elvesztek. Mindezt Szabó Péter hadtörténész kutatásaiból tudjuk. A magyar részsikerek miatt a szovjetek utóbb az első napi támadást nem is az offenzíva megindulásának állították be, hanem csak "nagyobb erejű felderítő vállalkozásnak".

A szovjetek ezután még nagyobb erőket összpontosítottak az áttörési pontokra, elsősorban a 40. szovjet hadsereget irányító Kirill Moszkalenko parancsnoksága alá. Így Urivnál a tátongó "lyuk" egyre tágult: az első nap még csak 6-10 kilométeres volt, majd néhány nap alatt húsz kilométer mélyre és negyven kilométer szélesre nőtt. (A szovjetek itt tízszeres tüzérségi túlerőben voltak, 752 lövegükkel és 672 aknavetőjükkel. Élőerőben 3,5-ször több embert vetettek be, és körülbelül 130 tankjukkal szemben a védők egyet sem tudtak kiállítani.)

Január 14-én Scsucsjénél is megindultak a szovjetek (lásd ezt is a fenti infografikán), és ezután a magyar sereg frontvonala gyorsan összeomlott. Scsucsjénél nem csak száz páncélos rohamozott Szabó Péter szerint, ráadásul három szovjet lövészhadosztály zúdult négy magyar zászlóaljra. A szovjet tüzérség túlereje - 438 aknavető és 377 löveg - mindent elsöprő volt: Páva István szerint ez hétszerese a magyarokénak. Élőerőben Scsucsjénél két-háromszoros szovjet túlerőről írnak a különböző szakértők.

A megmaradt magyar páncélosokat is magába foglaló Cramer-hadtestet nagyjából ez idő tájt, vagyis jelentős késéssel kezdték bevetni a németek. Cramerék azonban erejüket megosztva avatkoztak be, így nem értek el érdemi eredményt.

Az eredetileg a 2. magyar hadsereghez tartozó, gróf Stomm Marcell irányította III. hadtest - ennek vitézségéről Kállay külön szólt - már a támadás elején kikerült Jány alárendeltségéből, mert a szovjet erők teljesen elvágták a főerőktől. Így Stommék a német 2. hadsereg parancsnoksága alá kerültek. Őket a németek gyakorlatilag ágyútöltelékként (katonai szóval: utóvédként) használták fel, hogy a saját csapataik mozgását fedezzék. Majd még a menekülés közben az utakról is a hómezőkre kényszerítették le a magyarokat. (Stomm például éjszakai szállást sem kapott a német tábornokoktól, kirakták a mínusz 20-30 fokba.) Látva a kilátástalanabbnál is kilátástalanabb helyzetet, Stomm elképesztő döntést hozott: február 1-jén egyszerűen szélnek eresztette kimerült hadtestét, és megtagadta a német parancsokat. Végül fogságba esett, és lábait amputálni kellett, de csapatainak egy része megmenekült.

Sok katonát lehetett volna megmenteni

"Január 16-án Jány számára nyilvánvalóvá vált, hogy amennyiben nem vonja vissza az Urivtól délre még mindig kitartó alakulatokat, hadserege értelmetlenül elpusztul" - írja Ungváry Krisztián történész. Jány azonban késlekedett, német jóváhagyásra várt (hiába) a VII. magyar hadtest visszavonásához. Jány csak január 17-én szánta rá magát erre a lépésre - ám ekkor már késő volt, a front összeomlott. Szabó Péter szerint a németek január 22-én döntöttek arról, hogy a magyar hadsereget kivonják az arcvonalból. Vargyai Gyula történész szerint hamarosan, január 24-én a magyar hadsereg parancsnoksága végleg kikapcsolódott a hadműveletek vezetéséből. Így a sávjában még harcoló magyar és német egységek a 2. német hadsereg-parancsnokság alá kerültek. Jány ezek után még aznap, 24-én kiadta hírhedt hadseregparancsát: "A 2. magyar hadsereg elveszítette becsületét." Az 1947-ben koncepciós perben kivégzett vezérezredes azonban nem tehető kizárólag felelőssé a vereségért, jóllehet ő maga sem próbálta elkerülni a felelősségre vonást, önként tért haza Nyugatról 1946-ban.

A hezitálásáról folyó vita valószínűleg sosem ér véget. Hennyey Gusztáv, a magyar honvédség gyalogsági felügyelője így emlékszik vissza: "Von Witzleben vezérőrnagy, a német összekötő tiszt állítólag azt javasolta Jány vezérezredesnek, hogy a katasztrofális helyzet láttán szuverén magyar parancsnokként önállóan rendelje el a visszavonulást. Jány azonban engedelmes katona lévén nem fogadta el a javaslatát. Utólag ezt csak sajnálni lehet, hiszen egy ilyen merész döntéssel sok katona életét menthette volna meg a későbbi harcokhoz."

A veszteségek

Az anyagi veszteségek 70 százalékosak voltak, írja Szabó Péter (a nehézfegyverzet esetében csaknem 100 százalékos volt). Az élőerő veszteségeit 125-128 ezer főre teszi - ez a 2. hadsereg közel egyéves keleti hadszíntéri tevékenysége során elesett, megsebesült és fogságba esett honvédek és munkaszolgálatosok száma. Közülük 49-50 ezren estek el, s közel ugyanennyien sebesültek meg.

26-27 ezerre tehető azok száma, akik fogságba estek - és akik közül kevesen térhettek vissza. Arányaiban a legnagyobb veszteséget a munkaszolgálatosok szenvedték el. Nagy Vilmos honvédelmi miniszter szerint az 50 ezer munkaszolgálatosból mindössze 5-6 ezer ember maradt életben.

Embertelenség az embertelenségben

A zsidónak minősített vagy baloldali politikai nézeteik miatt munkásszázadokba besorozott személyek, azaz a munkaszolgálatosok helyzete minden képzeletet alulmúlt a 2. magyar hadseregben. Katonai ruházatot és fegyvert sem kaptak ezek az alakulatok, és a keretlegények kegyetlenkedéseivel is szembe kellett nézniük - hiába igyekezett enyhíteni szenvedéseiken Nagy Vilmos honvédelmi miniszter még 1942 folyamán. A 2. magyar hadsereg vezérkari főnökére nehéz szavakat találni. Kovács Gyula vezérőrnagy 1943. január 14-én így nyilatkozott: "...otthon a zsidók ne örüljenek, mert ez a háború azért még nem veszett el. Az otthon lévő 18 000 szabadságos jöjjön ki, majd kitaláljuk, mit csináljunk velük." Január 22-én Kovács arra a kérdésre, hogy szükség van-e már a zsidó munkásszázadokra, csak annyit felelt Ungváry Krisztián történész szerint: "Igen, küldhetitek őket." Ennek következtében még a megsemmisült hadsereghez is küldtek ki munkaszolgálatos alakulatokat.

Nagy Vilmos honvédelmi miniszter az emlékirataiban idéz egy elborzasztó esetet. "A doni vereség után jelentették nekem, hogy a 2. hadsereg visszavonulása során Dorosicnál egy kolhozban több mint 700 beteg munkaszolgálatost egy nagy istállóépület padlásán helyeztek el. Ezeknek a legnagyobb része kiütéses tífuszos beteg volt. Éjjel a pajta kigyulladt, és az égő padlásról mint lángoló fáklyák ugráltak le a szerencsétlen munkaszolgálatosok, hogy meneküljenek a tűzhaláltól. Lent azonban géppuskatűz fogadta őket. Azt jelentették később, hogy az égő embereket azért kellett lelőni, nehogy tőlük a major többi épülete is tüzet fogjon. Ez volt itt a tűzoltás."

forrás: Origo

Magyarország gazdasági rendszerváltást hajtott végre 2010 és 2012 között, versenyképes lett, 2013-ban már növekedni fog a magyar gazdaság - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a ciprusi Limassolban, amikor megérkezett az Európai Néppárt vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozójára.

Európa nem tudja kezelni a gazdasági válságot az eddig megismert formájában, át kell alakítani a gazdaságot, "gazdasági rendszerváltást kell végbevinni, minden országnak otthon és összehangoltan Brüsszelben is" - vélekedett a kormányfő.A néppárti csúcstalálkozón a szervezők előzetes közlése szerint a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai uniós keretköltségvetésről, valamint a 2014-es európai parlamenti (EP-) választásokra való felkészülésről esik szó. A magyar miniszterelnök szavaiból kitűnt, hogy nem csupán a szűken értelmezett keretköltségvetés a téma, hanem a gazdasági válságból való európai kilábalás általánosabb kérdésköre is.

Orbán Viktor szerint Magyarország már túl van a gazdasági rendszerváltáson: az elmúlt két, két és fél év alatt a magyar gazdaság versenyképes lett, "pénzügyileg rendbe tettük a dolgokat, és 2013-ban Magyarországon létrejön a növekedési fordulat, vagyis Magyarország a (kettőezer-)tizenkettes gazdasági teljesítménycsökkenés után tizenháromban, most már pénzügyileg rendezett keretek között, biztos pénzügyi háttéren, megkezdi a gazdasági növekedést".

"Minden országban azokat a vezetőket támogatjuk, akik hasonló gazdasági rendszerváltásokat kívánnak végrehajtani, persze a saját nemzeti érdekeiknek megfelelően" - hangsúlyozta a kormányfő.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy a növekedés szempontjából az idei év nem csupán Magyarországon, hanem jó néhány, más, erős európai országban - így például Németországban - is jobbnak ígérkezik, mint a tavalyi.

(MTI-fidesz.hu)

Az újév beköszöntével az iskolai sportversenyek kezdete sem sokat váratott magára 2013-ban. A kerületi tanintézmények legsportosabb tanulói először terematlétikában, majd az úszásban mutatták be, és mérték össze tudásukat.

A terematlétika versenyszínhelye ezúttal is a Nagy Imre ÁMK tornacsarnoka volt január 8-án, kedden, ahol 8 fiú és 5 lány csapat vetette bele magát a küzdelmekbe, a korábbi évekhez képest igen népes mezőnyben. A megmérettetések ezúttal egykörös futás, 4X1 körös váltó, helyből távol ugrás, medicinlabdás súlylökés, valamint ötös- és magasugrásban voltak, ahol egyéni és összetett versenyszámokban is hirdettek győzteseket.

A korábbi évekhez képest kiemelkedő eredményt hozott a lány magasugrás, ahol a végső győztes átugrotta a figyelemreméltó 150 cm-ert, a fiú távolugrás, ahol 2 méter 72 cm-re sikerült ugrania a győztesnek, és az ötösugrás, amelyben 13 méter felett teljesített a végső sikert kiharcoló tanuló. A Jenei János vezette versenybíróság tehát igazán szép eredményekkel is szembesülhetett az eseményen.
A másik sportág, az úszás legjobbjai a Csepeli Tanuszodában mérték össze tudásukat, ahol 4 korcsoportban kétnapos versenyt rendeztek január 9-10-én.

A zsúfolásig telt uszoda első napján az 1. és 2. korcsoportos nebulók vetették bele magukat a vízbe és 25 méteres gyors, mell, illetve hátúszásban próbálták meg kihozni magukból a maximumot. A nagyobbaknál már a 4X25 méteres váltó is szerepelt a programban , így közülük néhányan kettőzött igénybevételnek is ki voltak téve, amit kivétel nélkül mindenki jól megoldott. A 3. és 4. korcsoportos iskolások már ennél is hosszabb távon, 50 méteren álltak rajthoz egyéni és csapatküzdelmekben illetve a 4X50 méteres váltóban.

A lányok és fiúk alkotta csapatok mindegyike kitett magáért, amihez a szép számmal megjelent szülők lelkes buzdítása is nagyban hozzájárult. A legjobb eredményeket – talán nem véletlenül– egyesületben sportoló úszók, vízilabdázók, triatlonisták és öttusázók érték el, amivel maximálisan igazolták is az előzetes elvárásokat. A Csepeli Öttusa és Vizi-Sport Egyesület, valamint a kerületi testnevelők ezúttal is oroszlánrészt vállaltak a zökkenőmentes lebonyolításban, és abban, hogy a gyerekek újabb sportsikerekkel, és némi jutalommal gazdagabban üljenek vissza az iskolapadba.

A XXI. kerületi Úszó Diákolimpia eredményei

I. korcsoport

25 méteres gyorsúszás

1. Gombos Balázs (Kölcsey) 19.47 mp                                        1. Horváth Eszter (Mátyás) 19.84 mp
2. Sinka Dávid (Eötvös) 19.50 mp                                               2. Horváth Vivien (Katona) 25 mp
3. Temesvári Gergő (Széchenyi) 19.87 mp                                3. Trenyik Hanna (Kölcsey) 25.06 mp
4. Koczka Sándor (Mátyás) 20.41 mp                                               4. Berente Zsófia (Katona) 25.91 mp
5. Temesvári Ádám (Széchenyi) 20.84 mp                                        5. Láng Regina (Eötvös) 26 mp
6. Kollek Bálint (Eötvös) 21.25 mp                                                    6. Tóth Petra (ÁMK) 26.47 mp

25 méteres mellúszás

1. Gombos Balázs (Kölcsey) 25.72 mp                                    1. Varga Bianka (Kölcsey) 25.22 mp
2. Kollek Bálint (Eötvös) 28.03 mp                                          2. Rezsonya Alexa (Szárcsa) 29.75 mp 
3. Ziegler Patrik (Mátyás) 28.12 mp                                        3. Jáger Kamilla (Katona) 31.81 mp 
4. Gábor Dominik (Kék Iskola) 29.13 mp                                       4. Magyar Anna (Kölcsey) 32.68 mp 
5. Jernye Olivér (Kölcsey) 29.56 mp                                              5. Ozibiusz Anissa (Kölcsey) 32.91 mp
6. Tóth Zsombor (Katona) 29.66 mp                                              6. Németh Zsófia (Kazinczy) 39.62 mp 

25 méteres hátúszás

1. Temesvári Gergő (Széchenyi) 20.93 mp   1. Trenyik Hanna (Kölcsey) 27.21 mp                             

2. Temesvári Ádám (Széchenyi) 23.44 mp    2. Kovács Bernadett (Katona) 27.31 mp
3. Koczka Sándor (Mátyás)  24.06 mp            3. Horváth Eszter (Mátyás) 28.15 mp
4. Sinka Dávid (Eötvös)  24.25 mp                       4. Varga Bianka (Kölcsey) 28.75 mp
5. Holba Zalán (Eötvös)  26.13 mp                       5. Láng Regina (Eötvös) 28.82 mp 
6. Takács Gergely (Kölcsey)  26.53 mp                 6. Rezsonya Alexa (Szárcsa) 28.87 mp

II. korcsoport

4x 25 méteres váltó

1. Mátyás 1:10.22    1. Kölcsey 1:12.56
2. Katona 1:12.97    2. Eötvös 1:20.06
3. Gr.Széchenyi 1:14.00   3. Katona 1:23.57
4. Eötvös 1:26.06    4. Mátyás 1:34.00
5. Kölcsey 1:29.50    5. Gr.Széchenyi 1:37.09
6. Kazinczy 1:34.21    6. ÁMK 1:45.15

25 méteres mellúszás

1. Dobos Zsolt (Széchenyi) 22.31 mp  1. Vadas Eszter (Katona) 24.63 mp
2. Kerekes Ákos (Katona) 23.63 mp    2. Trenyik Luca (Kölcsey) 25.13 mp
3. Juhász Tamás (Kölcsey) 24.18 mp  3. Nagy Cintia (Kölcsey) 25.15 mp
4. Turák Balász (Mátyás) 24.40 mp           4. Liptai Nikolett (Kazinczy) 25.16 mp
5. Matthews Benny (Eötvös) 25.13 mp       5. Knauer Lili (Eötvös) 25.85 mp
6. Érckövi Attila (Széchenyi) 25.13 mp       6. Darabos Virág (ÁMK) 25.87 mp

25 méteres hátúszás

1. Gergely Dominik (Kölcsey) 18.91 mp     1. Arany Lilla (Kölcsey) 19.28 mp
2. Tóth Tamás (Katona)  19.72 mp             2. Peszleg Dominika (Eötvös) 19:45 mp
3. Horváth Merse (Mátyás)  19.75 mp        3. Fülöp Andrea (Katona) 22.57 mp
4. Geier Zsolt (Mátyás)  20.60 mp                    4. Szekeres Tamara (Eötvös) 22.65 mp
5. Turák Balázs (Mátyás)  22.19 mp                 5. Szász Anett (Mátyás) 23.13 mp
6. Bakos Kristóf (Jedlik)  22.78 mp                   6. Vadas Eszter (Mátyás) 24.62 mp

III. korcsoport

4x 25 méteres váltó

1. Katona 1:06.59        1. Katona 1:15.19
2. Kazinczy 1:12.78     2. Vermes 1:17.54
3. Mátyás 1:16.17        3. Kölcsey 1:19.47
4. Karácsony 1:20.55      4. Mátyás 1:31.77
5. Vermes 1:28.74
6. Kölcsey 1:36.65

50 méteres gyorsúszás

1. Tóth Bence (Herman) 32.19 mp            1. Csilléri Henriett (Kék) 37.31 mp
2. Skinti Marcell (Katona) 33.86 mp         2. Koczka Zsuzsa (Mátyás) 37.34 mp
3. Molnár Zoltán (Katona) 37.37 mp         3. Nadj Dóra (Eötvös) 38.22 mp
4. Szász Tamás (Katona) 37.98 mp                4. Rezsonya Ramóna (Szárcsa) 38.56 mp
5. Fodor Nikolas (Karácsony) 40.50 mp          5. Varga Zsófia (Jedlik) 38.90 mp
6. Werner Mátyás (Herman) 41.22 mp            6. Szintai Bianka (Kölcsey) 39.05 mp

 
50 méteres mellúszás

1. Tóth Bence (Herman) 39.04 mp            1. Szeberényi Flóra (Jedlik) 47.28 mp
2. Király Krisztián (Katona) 49.26 mp       2. Varga Zsófia (Jedlik) 49.00 mp
3. Somogyi Márk (Kazinczy) 51.81 mp      3. Jernye Evelin (Kölcsey) 49.34 mp
4. Fodor Nikolas (Karácsony) 51.95 mp           4. Nadj Dóra (Eötvös) 49.34 mp
5. Sipos Zotmund (Katona) 52.50 mp              5. Rezsonya Ramóna (Szárcsa) 49.63 mp
6. Werner Mátyás (Herman) 52.50 mp             6. Csilléri Henriett (Kék) 52.66 mp

50 méteres hátúszás

1. Király Milán (Kazinczy) 45.72 mp         1. Koczka Zsuzsa (Mátyás) 45.48 mp
2. Szász Tamás (Katona) 46.93 mp          2. Csilléri Henriett (Kék) 46.47 mp
3. Soós Áron (Eötvös) 50.63 mp               3. Szintai Bianka (Kölcsey) 46.63 mp
4. Somogyi Márk (Kazinczy) 52.38 mp            4. Hóbor Annamária (Katona) 48.97 mp
5. Király Marcell (Katona) 53.31 mp                5. Hopka Noémi (Kölcsey) 50.60 mp
6. Szita Bence (Katona) 54.00 mp                   6. Lakos Jázmin (Eötvös) 52.00 mp

IV. korcsoport

4x 50 méteres váltó

1. Kölcsey 2:09.22         1. Mátyás 2:54.83
2. Jedlik 2:13.59            2. Katona3:10.78
3. Eötvös 2:22.63    
4. Széchenyi 2:24.50    
5. Mátyás 2:29.47
6. Katona 2:49.10

50 méteres gyorsúszás

1. Koricsánszky Olivér (Móra)28.60 mp              1. Koricsánszky Kamilla (Móra) 33.89 mp
2. Soós Gergő (Kölcsey) 29.78 mp                      2. Cseri Bettina (Kölcsey) 35.53 mp
3. Rézműves Tibor (Kazinczy)31.60 mp              3. Szabadkai Kinga (Vermes) 37.84 mp
4. Pataki Balázs (Jedlik) 32.22 mp                             4. Antal Henrietta (Móra) 38.13 mp
5. Sugár Bence (Kazinczy) 32.75 mp                         5. Mizsér Blanka (Vermes) 39.91 mp
6. Dékány Máté (Kölcsey) 33.87 mp                          6. Fejérvári Dóra (Eötvös) 40.25 mp

 
50 méteres mellúszás

1. Koricsánszky Olivér (Móra)39.50 mp              1. Koricsánszky Kamilla (Móra) 49.53 mp
2. Fülöp Richárd (Jedlik) 49.26 mp                      2. Fejérvári Dóra (Eötvös) 50.07 mp
3. Riczu Péter (Kék) 42.86 mp                              3. Kelemen Boglárka (Katona) 1:00.53 mp
4. Repp Viktor (Eötvös) 43.03 mp                              4. Antal Henrietta (Móra) 1:01.61 mp
5. Bella Artúr (Jedlik)  44.31 mp                                5. Huszti Cintia (Katona) 1:02.16 mp
6. Pataki Balázs (Jedlik) 46.98 mp  

50 méteres hátúszás

1. Soós Gergő (Kölcsey) 36.77 mp                        1. Csilléri Dorottya (Kék) 42.35 mp
2. Fülöp Richárd (Jedlik) 36.97 mp                       2. Szabadkai Kinga (Vermes) 44.50 mp
3. Csernyik Dávid (Kölcsey) 37.45 mp                  3. Cseri Bettina (Kölcsey) 44.56 mp
4. Rézműves Tibor (Kazinczy)38.74 mp                       4. Pereznyák Vivien (Kazinczy) 50.04 mp
5. Repp Viktor (Eötvös)  41.43 mp                              5. Kupecz Barbara (Katona) 51.47 mp
6. Ádám Krisztofer (Eötvös) 42.24 mp                         6. Huszti Cintia (Katona) 55.69 mp

Légrádi Gábor

Fotók: Bede Orsolya

Az újév beköszöntével az iskolai sportversenyek kezdete sem sokat váratott magára 2013-ban. A kerületi tanintézmények legsportosabb tanulói először terematlétikában, majd az úszásban mutatták be, és mérték össze tudásukat.

A terematlétika versenyszínhelye ezúttal is a Nagy Imre ÁMK tornacsarnoka volt január 8-án, kedden, ahol 8 fiú és 5 lány csapat vetette bele magát a küzdelmekbe, a korábbi évekhez képest igen népes mezőnyben. A megmérettetések ezúttal egykörös futás, 4X1 körös váltó, helyből távol ugrás, medicinlabdás súlylökés, valamint ötös- és magasugrásban voltak, ahol egyéni és összetett versenyszámokban is hirdettek győzteseket.

A korábbi évekhez képest kiemelkedő eredményt hozott a lány magasugrás, ahol a végső győztes átugrotta a figyelemreméltó 150 cm-ert, a fiú távolugrás, ahol 2 méter 72 cm-re sikerült ugrania a győztesnek, és az ötösugrás, amelyben 13 méter felett teljesített a végső sikert kiharcoló tanuló. A Jenei János vezette versenybíróság tehát igazán szép eredményekkel is szembesülhetett az eseményen.
A másik sportág, az úszás legjobbjai a Csepeli Tanuszodában mérték össze tudásukat, ahol 4 korcsoportban kétnapos versenyt rendeztek január 9-10-én.

A zsúfolásig telt uszoda első napján az 1. és 2. korcsoportos nebulók vetették bele magukat a vízbe és 25 méteres gyors, mell, illetve hátúszásban próbálták meg kihozni magukból a maximumot. A nagyobbaknál már a 4X25 méteres váltó is szerepelt a programban , így közülük néhányan kettőzött igénybevételnek is ki voltak téve, amit kivétel nélkül mindenki jól megoldott. A 3. és 4. korcsoportos iskolások már ennél is hosszabb távon, 50 méteren álltak rajthoz egyéni és csapatküzdelmekben illetve a 4X50 méteres váltóban.

A lányok és fiúk alkotta csapatok mindegyike kitett magáért, amihez a szép számmal megjelent szülők lelkes buzdítása is nagyban hozzájárult. A legjobb eredményeket – talán nem véletlenül– egyesületben sportoló úszók, vízilabdázók, triatlonisták és öttusázók érték el, amivel maximálisan igazolták is az előzetes elvárásokat. A Csepeli Öttusa és Vizi-Sport Egyesület, valamint a kerületi testnevelők ezúttal is oroszlánrészt vállaltak a zökkenőmentes lebonyolításban, és abban, hogy a gyerekek újabb sportsikerekkel, és némi jutalommal gazdagabban üljenek vissza az iskolapadba.

A XXI. kerületi Úszó Diákolimpia eredményei

I. korcsoport

25 méteres gyorsúszás

1. Gombos Balázs (Kölcsey) 19.47 mp                                        1. Horváth Eszter (Mátyás) 19.84 mp
2. Sinka Dávid (Eötvös) 19.50 mp                                               2. Horváth Vivien (Katona) 25 mp
3. Temesvári Gergő (Széchenyi) 19.87 mp                                3. Trenyik Hanna (Kölcsey) 25.06 mp
4. Koczka Sándor (Mátyás) 20.41 mp                                               4. Berente Zsófia (Katona) 25.91 mp
5. Temesvári Ádám (Széchenyi) 20.84 mp                                        5. Láng Regina (Eötvös) 26 mp
6. Kollek Bálint (Eötvös) 21.25 mp                                                    6. Tóth Petra (ÁMK) 26.47 mp

25 méteres mellúszás

1. Gombos Balázs (Kölcsey) 25.72 mp                                    1. Varga Bianka (Kölcsey) 25.22 mp
2. Kollek Bálint (Eötvös) 28.03 mp                                          2. Rezsonya Alexa (Szárcsa) 29.75 mp 
3. Ziegler Patrik (Mátyás) 28.12 mp                                        3. Jáger Kamilla (Katona) 31.81 mp 
4. Gábor Dominik (Kék Iskola) 29.13 mp                                       4. Magyar Anna (Kölcsey) 32.68 mp 
5. Jernye Olivér (Kölcsey) 29.56 mp                                              5. Ozibiusz Anissa (Kölcsey) 32.91 mp
6. Tóth Zsombor (Katona) 29.66 mp                                              6. Németh Zsófia (Kazinczy) 39.62 mp 

25 méteres hátúszás

1. Temesvári Gergő (Széchenyi) 20.93 mp   1. Trenyik Hanna (Kölcsey) 27.21 mp                             

2. Temesvári Ádám (Széchenyi) 23.44 mp    2. Kovács Bernadett (Katona) 27.31 mp
3. Koczka Sándor (Mátyás)  24.06 mp            3. Horváth Eszter (Mátyás) 28.15 mp
4. Sinka Dávid (Eötvös)  24.25 mp                       4. Varga Bianka (Kölcsey) 28.75 mp
5. Holba Zalán (Eötvös)  26.13 mp                       5. Láng Regina (Eötvös) 28.82 mp 
6. Takács Gergely (Kölcsey)  26.53 mp                 6. Rezsonya Alexa (Szárcsa) 28.87 mp

II. korcsoport

4x 25 méteres váltó

1. Mátyás 1:10.22    1. Kölcsey 1:12.56
2. Katona 1:12.97    2. Eötvös 1:20.06
3. Gr.Széchenyi 1:14.00   3. Katona 1:23.57
4. Eötvös 1:26.06    4. Mátyás 1:34.00
5. Kölcsey 1:29.50    5. Gr.Széchenyi 1:37.09
6. Kazinczy 1:34.21    6. ÁMK 1:45.15

25 méteres mellúszás

1. Dobos Zsolt (Széchenyi) 22.31 mp  1. Vadas Eszter (Katona) 24.63 mp
2. Kerekes Ákos (Katona) 23.63 mp    2. Trenyik Luca (Kölcsey) 25.13 mp
3. Juhász Tamás (Kölcsey) 24.18 mp  3. Nagy Cintia (Kölcsey) 25.15 mp
4. Turák Balász (Mátyás) 24.40 mp           4. Liptai Nikolett (Kazinczy) 25.16 mp
5. Matthews Benny (Eötvös) 25.13 mp       5. Knauer Lili (Eötvös) 25.85 mp
6. Érckövi Attila (Széchenyi) 25.13 mp       6. Darabos Virág (ÁMK) 25.87 mp

25 méteres hátúszás

1. Gergely Dominik (Kölcsey) 18.91 mp     1. Arany Lilla (Kölcsey) 19.28 mp
2. Tóth Tamás (Katona)  19.72 mp             2. Peszleg Dominika (Eötvös) 19:45 mp
3. Horváth Merse (Mátyás)  19.75 mp        3. Fülöp Andrea (Katona) 22.57 mp
4. Geier Zsolt (Mátyás)  20.60 mp                    4. Szekeres Tamara (Eötvös) 22.65 mp
5. Turák Balázs (Mátyás)  22.19 mp                 5. Szász Anett (Mátyás) 23.13 mp
6. Bakos Kristóf (Jedlik)  22.78 mp                   6. Vadas Eszter (Mátyás) 24.62 mp

III. korcsoport

4x 25 méteres váltó

1. Katona 1:06.59        1. Katona 1:15.19
2. Kazinczy 1:12.78     2. Vermes 1:17.54
3. Mátyás 1:16.17        3. Kölcsey 1:19.47
4. Karácsony 1:20.55      4. Mátyás 1:31.77
5. Vermes 1:28.74
6. Kölcsey 1:36.65

50 méteres gyorsúszás

1. Tóth Bence (Herman) 32.19 mp            1. Csilléri Henriett (Kék) 37.31 mp
2. Skinti Marcell (Katona) 33.86 mp         2. Koczka Zsuzsa (Mátyás) 37.34 mp
3. Molnár Zoltán (Katona) 37.37 mp         3. Nadj Dóra (Eötvös) 38.22 mp
4. Szász Tamás (Katona) 37.98 mp                4. Rezsonya Ramóna (Szárcsa) 38.56 mp
5. Fodor Nikolas (Karácsony) 40.50 mp          5. Varga Zsófia (Jedlik) 38.90 mp
6. Werner Mátyás (Herman) 41.22 mp            6. Szintai Bianka (Kölcsey) 39.05 mp

 
50 méteres mellúszás

1. Tóth Bence (Herman) 39.04 mp            1. Szeberényi Flóra (Jedlik) 47.28 mp
2. Király Krisztián (Katona) 49.26 mp       2. Varga Zsófia (Jedlik) 49.00 mp
3. Somogyi Márk (Kazinczy) 51.81 mp      3. Jernye Evelin (Kölcsey) 49.34 mp
4. Fodor Nikolas (Karácsony) 51.95 mp           4. Nadj Dóra (Eötvös) 49.34 mp
5. Sipos Zotmund (Katona) 52.50 mp              5. Rezsonya Ramóna (Szárcsa) 49.63 mp
6. Werner Mátyás (Herman) 52.50 mp             6. Csilléri Henriett (Kék) 52.66 mp

50 méteres hátúszás

1. Király Milán (Kazinczy) 45.72 mp         1. Koczka Zsuzsa (Mátyás) 45.48 mp
2. Szász Tamás (Katona) 46.93 mp          2. Csilléri Henriett (Kék) 46.47 mp
3. Soós Áron (Eötvös) 50.63 mp               3. Szintai Bianka (Kölcsey) 46.63 mp
4. Somogyi Márk (Kazinczy) 52.38 mp            4. Hóbor Annamária (Katona) 48.97 mp
5. Király Marcell (Katona) 53.31 mp                5. Hopka Noémi (Kölcsey) 50.60 mp
6. Szita Bence (Katona) 54.00 mp                   6. Lakos Jázmin (Eötvös) 52.00 mp

IV. korcsoport

4x 50 méteres váltó

1. Kölcsey 2:09.22         1. Mátyás 2:54.83
2. Jedlik 2:13.59            2. Katona3:10.78
3. Eötvös 2:22.63    
4. Széchenyi 2:24.50    
5. Mátyás 2:29.47
6. Katona 2:49.10

50 méteres gyorsúszás

1. Koricsánszky Olivér (Móra)28.60 mp              1. Koricsánszky Kamilla (Móra) 33.89 mp
2. Soós Gergő (Kölcsey) 29.78 mp                      2. Cseri Bettina (Kölcsey) 35.53 mp
3. Rézműves Tibor (Kazinczy)31.60 mp              3. Szabadkai Kinga (Vermes) 37.84 mp
4. Pataki Balázs (Jedlik) 32.22 mp                             4. Antal Henrietta (Móra) 38.13 mp
5. Sugár Bence (Kazinczy) 32.75 mp                         5. Mizsér Blanka (Vermes) 39.91 mp
6. Dékány Máté (Kölcsey) 33.87 mp                          6. Fejérvári Dóra (Eötvös) 40.25 mp

 
50 méteres mellúszás

1. Koricsánszky Olivér (Móra)39.50 mp              1. Koricsánszky Kamilla (Móra) 49.53 mp
2. Fülöp Richárd (Jedlik) 49.26 mp                      2. Fejérvári Dóra (Eötvös) 50.07 mp
3. Riczu Péter (Kék) 42.86 mp                              3. Kelemen Boglárka (Katona) 1:00.53 mp
4. Repp Viktor (Eötvös) 43.03 mp                              4. Antal Henrietta (Móra) 1:01.61 mp
5. Bella Artúr (Jedlik)  44.31 mp                                5. Huszti Cintia (Katona) 1:02.16 mp
6. Pataki Balázs (Jedlik) 46.98 mp  

50 méteres hátúszás

1. Soós Gergő (Kölcsey) 36.77 mp                        1. Csilléri Dorottya (Kék) 42.35 mp
2. Fülöp Richárd (Jedlik) 36.97 mp                       2. Szabadkai Kinga (Vermes) 44.50 mp
3. Csernyik Dávid (Kölcsey) 37.45 mp                  3. Cseri Bettina (Kölcsey) 44.56 mp
4. Rézműves Tibor (Kazinczy)38.74 mp                       4. Pereznyák Vivien (Kazinczy) 50.04 mp
5. Repp Viktor (Eötvös)  41.43 mp                              5. Kupecz Barbara (Katona) 51.47 mp
6. Ádám Krisztofer (Eötvös) 42.24 mp                         6. Huszti Cintia (Katona) 55.69 mp

Légrádi Gábor

Fotók: Bede Orsolya

Az energiaszolgáltatókra vonatkozó szigorúbb fogyasztóvédelmi előírásokat tartalmazó törvényjavaslat-csomaggal készül februári kihelyezett frakcióülésére a Fidesz - közölte Rogán Antal. A képviselőcsoport vezetője az MTI-nek adott interjúban beszélt arról is, a kormánytöbbség csökkentené a bankadót, ha a pénzintézetek több hitelt adnának a kisvállalkozásoknak, továbbá érintette a néhány héten belül esedékes jegybankelnökváltást, amelytől azt reméli, az Európában tapasztalhatóhoz hasonló együttműködést tanúsít majd az új vezetés a kormánnyal.

Bírálta az ellenzéket, szerinte az MSZP politikusai mindig a bankok és az energiaszolgáltatók oldalára állnak a családok helyett. Szólt emellett a regisztráció elvetéséről, amelynél szerinte ésszerű döntést hoztak.A kormánytöbbség elkötelezett annak megvalósítása mellett, hogy a közszolgáltatások ne profitorientált tevékenységek legyenek - jelentette ki a rezsicsökkentés kérdéséről szólva Rogán Antal. A magyar családok teljesen kiszolgáltatottak a közműcégeknek, ezért a kabinetnek határozottan a fogyasztók oldalára kell állnia, és kimondania: ezek a tevékenységek nem profitorientáltak - indokolta, azzal folytatva, hogy ezért alaposan átvizsgálják az árakat, és ha úgy látják, profitot termelnek az érintett vállalatok, akkor az árcsökkentés mellett döntenek. Ennek jegyében - a már elrendelt gáz-, villany- és távhőárcsökkentésen túl - vizsgálják a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díjak lehetséges csökkentését is. Bár ezen a területen vannak pozitív vonások is, hiszen tavaly és tavalyelőtt több önkormányzati szolgáltató csökkentette a szemétszállítás díjait - tette hozzá.

Szigorú fogyasztóvédelmi előírások

Arra a felvetésre, hogy az érintett cégek többsége magánvállalkozás, amely haszonra törekszik, azt felelte: ezekben a cégekben sok esetben olyan nyugat-európai közszolgáltatók vásároltak tulajdonrészt, amelyek "otthon sokkal óvatosabban viselkednek, Magyarországon viszont egészen másképp". A magyar kormánynak pedig a magyar családok érdekét kell képviselnie, nem pedig másokét - jegyezte meg.
Bírálta egyúttal az ellenzéket is, amiért ugyanazokat az ellenérveket hangoztatja a rezsicsökkentés ügyében, mint amikkel az energiaszolgáltatók riogatnak. A baloldali ellenzék a parlamentben és azon kívül is nyíltan a bankok és az energiaszolgáltatók érdekeit képviseli, mindig a bankok és az energiaszolgáltatók pártjára állnak a családok helyett. Az MSZP például semmit sem változott 2002 és 2010 közötti kormányzása óta, akkor is és most is a nagyvállalatoknak és a multiknak kedvezett a magyar családok helyett - mondta.

A frakcióvezető bejelentette: a képviselőcsoport februári gyulai ülésén várható döntés egy olyan fogyasztóvédelmi törvényjavaslat-csomagról, amely a mostaninál jóval szigorúbb eljárásokra kötelezi az energiaszolgáltatókat. Ezek a szigorú fogyasztóvédelmi előírások erőteljesebben fogják védeni a családok érdekeit a szolgáltatókkal szemben - ígérte, hozzátéve, hogy az indítvány két-három héten belül elkészül, és februárban már be is terjesztik a parlamentnek.

Se pro, se kontra

A márciusban elnököt váltó Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövőjét firtató kérdésre válaszolva a politikus először leszögezte: a magyar jegybank ma az egyik legfüggetlenebb Európában. Ez annak is köszönhető - magyarázta -, hogy az Európai Unió korábban olyan követeléseket támasztott a magyar kormánnyal szemben, amelyeket a legtöbb tagállamától nem vár el. Ezek között említette a kormány képviselőjének távolmaradását a monetáris tanács ülésétől - noha ez az európai országok többségében éppen fordítva van -, továbbá azt, hogy a kabinet nem véleményezheti a monetáris politikát.

A kormányoldalnak a márciusi jegybankelnökváltás után sem áll szándékában kommentálni, mit tesz az MNB vezetése, és "betartjuk azt az ígéretet is, hogy ha nem hívják, akkor a kormány képviselője nem megy el a monetáris tanács ülésére". Talán nem számít a függetlenség megsértésének, ha az új jegybanki vezetés csak annyira működik együtt a magyar kormánnyal, amennyire az Európai Központi Bank is segíti az eurózóna tagállamait, hogy közösen győzzék le az európai gazdasági és pénzügyi válságot. "Ez talán nem egy teljesíthetetlen, maximalista elvárás" - jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy a jegybankelnök jelölésének jogával rendelkező Orbán Viktortól kapott-e már esetleg valamilyen tájékoztatást a lehetséges jelöltről, azt válaszolta: "a miniszterelnök joga, hogy javaslatot tegyen a jegybank elnökére és alelnökeire. Ha ezt meg kívánja előtte osztani, akkor örülök neki, de nem kötelessége. Meglepődnék, ha Simor Andrást jelölné, és ezzel nem is tudnék egyet érteni". "Személyekre vonatkozó ötleteléseket nem kívánok kommentálni se pro, se kontra" - válaszolta arra, hogy azon is meglepődne-e, ha a kormányfő nemzetgazdasági miniszterét, Matolcsy Györgyöt jelölné az MNB-elnöki posztra.

Első lépés

A Népszabadság azon értesülésével összefüggésben, amely szerint a kormány készen áll rá, hogy konszolidálja a kapcsolatokat a bankszektorral - és ez várhatóan tavasszal, Simor András jegybankelnök távozása körül konkrét lépésekben is megmutatkozhat - Rogán Antal nyomatékosította: az alapállás az, hogy a kormány a családokat akarja megvédeni. Ezt tette akkor is, amikor fellépett az egyoldalú szerződésmódosítások ellen, és ezt tette a devizahitelesek megsegítésénél is. Ettől függetlenül viszont még lehetne együttműködési alapot teremteni, ha a bankok úgy döntenének, hogy a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) nyújtott kölcsönökön keresztül bővítik a hitelportfóliójukat - mutatott rá, jelezve: ebben az esetben "mi is mérlegelhetnénk azt, hogy engedünk a bankadóból annál, aki tényleg növeli a kkv-k körében a hitelkihelyezést". Hozzátette ugyanakkor, eddig nem tapasztalta, hogy a pénzintézetek élni kívántak volna ezzel, pedig az első lépést tőlük várja a kormányoldal.

A munkahelyvédelmi akciótervet érintve a frakcióvezető azt mondta, hogy a foglalkoztatási adatok javulását várja a programtól, ehhez azonban arra van szükség, hogy az adókedvezményeket valóban minden érintett vállalkozás igénybe tudja venni. Ezért a munkahelyvédelmi programot folyamatosan nyomon követik, és a parlament készen áll arra, hogy ha szükségesnek látszik bizonyos szabályok pontosítása, akkor azt még tavasszal megtegye.

Négyben komoly siker

A választási eljárási törvény több pontját is alaptörvény-ellenesnek ítélő alkotmánybírósági (Ab) döntést úgy értékelte: világossá vált, milyen keretek között valósul meg a választójogi reform. Megítélése szerint öt nagy témából négyben komoly sikert ért el a Fidesz-KDNP, kisebb lesz ugyanis a parlament, egyfordulós lesz a választás, 2014-től arányos méretűek a választókörzetek, a határon túli magyaroknak pedig biztosított a szavazati joguk. Mindezt történelmi sikernek nevezte, hozzátéve, hogy az ötödik kérdés, az előzetes regisztráció részben alkotmányellenesnek minősítésével pedig eldőlt: 2014-ben nem lesz választási feliratkozás.

Az Ab döntését két-három hétig még tanulmányozzák a Fidesz jogászai, így a kormánypárt a gyulai frakcióülésre alakítja ki végleges álláspontját a választási eljárási törvény új normaszövegéről, amelyet a tervek szerint legkésőbb áprilisig a parlament is elfogad, így egy évvel az országgyűlési választás előtt tisztázottak lesznek a szavazás jogi keretei - közölte. Rogán Antal szerint egyébként nem lesz szükség arra, hogy az új törvényt is megvizsgálja az Ab, hiszen már ismertek a testület szempontjai, de természetesen bárki fordulhat az alkotmánybírákhoz, akinek megvan az ahhoz szükséges törvényi felhatalmazása, "és minden bizonnyal lesz is ilyen".

Ésszerű döntést hoztunk

Arra a felvetésre, hogy több külföldi lap is az Orbán-kormány súlyos vereségeként kommentálta az Ab döntését, a politikus azt mondta: nem érdekli a külföldi lapok véleménye, azt tartja ugyanis fontosnak, amit a magyar választók gondolnak, márpedig a magyar emberek tudják, hogy eddig mindenki csak ígérte a kisebb parlamentet és választójogi reformot, de senki nem valósította meg. Most megvalósul, ez pedig egyértelmű siker. A regisztráció ügyében pedig a Fidesz-frakció bizonyult belátónak, "ésszerű döntést hoztunk, hiszen az Alkotmánybíróság véleményével ellentétesen is módosíthattuk volna az alaptörvényt, mégsem tesszük". Ráadásul részben lesz feliratkozás, hiszen a határon túli magyarok vagy a kisebbségek esetében máshogy nem is biztosítható a választójog gyakorlása - hívta fel a figyelmet.

Az Ab döntésére reagálva azt is egyértelművé tette, hogy az alkotmányozás joga és kötelessége a parlamenti képviselőké, nem pedig az Alkotmánybíróságé. A testület azonban az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések nagy részének megsemmisítésével - formai, és nem tartalmi problémákra hivatkozva - előzetesen törölte a választási regisztráció alkotmányos védelmét, majd ennek fényében döntött néhány nappal később a feliratkozásról. Vélhetően ezért mondta azt Kövér László házelnök, hogy vállaltan politikai döntést hozott az Alkotmánybíróság a választási regisztráció lehetőségének kiiktatásával, hiszen - magyarázta a frakcióvezető - "a döntések sorrendjében felfedezhető egyfajta tudatosság". Az Ab által korábban alkotmányellenesnek ítélt törvényi passzusokat érintve a politikus egyébként jelezte, örülne, ha ezeket a kérdéseket az Ab döntéseinek ismeretében az átmeneti rendelkezések alaptörvénybe emelése miatt szükséges, február-márciusi alkotmánymódosítás rendezné, ezekben a kérdésekben egyértelmű útmutatást adva.

Általános szabályok

Rogán Antal végül kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy frakciótársa, Ángyán József még nem fizette be a képviselőcsoportban rá kirótt pénzbüntetést, amelyet azért kapott, mert decemberben nemmel voksolt a földtörvénnyel összefüggő alkotmánymódosításra, holott a Fidesz-frakcióban nyílt vita után közösen eldöntött kötelező szavazás volt érvényben. Ángyán vitatja a pénzbírság jogosságát. Ezzel kapcsolatban a frakcióvezető azt mondta: az általános szabályok Ángyán Józsefre is érvényesek, önként vállalta, hogy a Fidesz parlamenti közösségéhez akar tartozni, és ezzel önként vállalta a minden frakciótagra érvényes etikai szabályok betartását is. Felhívta a figyelmet, hogy a frakció történetében példátlan lenne, ha egy képviselő - aki a szavazás során más álláspontot képviselt, mint amit a frakció előzetesen eldöntött - ne fizetné be a rá kirótt pénzbüntetést.

Semmilyen indulat nem indokolja

A Magyar Hírlapban megjelent Bayer Zsolt-publicisztikával kapcsolatban elmondta, a történtek megítélésekor be kell tartani a helyes sorrendet: bestiális bűncselekmény történt az új esztendő hajnalán, több tucatnyian támadtak meg két tizenéves fiatalt. A bűncselekmény brutalitása joggal döbbentette meg és háborította fel az embereket. Ilyenkor az első, hogy a bűncselekmény elkövetőit kell a leghatározottabban elítélni, mert az emberek joggal várják el választott képviselőiktől, hogy megvédjék őket a bestiális gyilkosoktól, és minden eszközzel fellépjenek ellenük. Természetesen helytelen, ha valaki egy konkrét bűncselekmény elkövetői kapcsán egy egész emberi közösségről fogalmaz meg sommás ítéletet. Ezt semmilyen indulat nem indokolja és nem is indokolhatja - fejtette ki, hozzátéve, hogy ezt Bayer Zsoltnak is tudomásul kell vennie. "Viszont azt is elképzelhetetlennek tartom, hogy volt és jelenlegi MSZP-s politikusok úgy viselkednek, mintha nem lenne más válaszuk egy ilyen tragédiára, csak az, hogy egy publicista bírálatán keresztül közvetve védelmükbe veszik egy bestiális gyilkossági kísérlet elkövetőit" - zárta szavait Rogán Antal.

(MTI-fidesz.hu)

Mélyszegénységben élő nagycsaládoknak és a csepeli cigány óvodának adott át tartósélelmiszer-csomagokat a Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) elnöke január 9-én Budapesten.

Makai István, az FCÖ és a Roma Polgári Tömörülés elnöke a csomagok átadásakor elmondta: szervezeteihez a Mikulás és a karácsonyi ünnepek alkalmából érkezett felajánlásokból és saját adományaikból vásárolt tartós élelmiszerekkel szeretnék segíteni a mélyszegénységben élő fővárosi nagycsaládokat.
Akciójukkal a figyelmet is szeretnék felhívni arra, hogy az ünnepek elmúltával, január elején „sokkal nagyobb a szükség és az éhség” ott, ahol 3-4 vagy több gyermeket nevelnek. A roma vezető úgy fogalmazott: a szegénység legnagyobb kihívása, hogy a hétköznapokat kell túlélni, és ők ehhez próbáltak hozzájárulni.

A főváros több kerületében élő száz nagycsaládos mellett Csepelen, Magyarország egyetlen cigány nemzetiségi óvodájába járó gyermekek szüleinek is adtak át élelmiszercsomagot a tavaly decemberben megválasztott első roma szépségkirálynővel, Menyhért Viviennel, az FCÖ szépségnagykövetével.

MTI

fotó: Éva Magazin

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Zelenyánszky Gábor 2012. december 28-án, életének 68. évében elhunyt. 1994 és 1998 között az FKGP-MIÉP, majd az ezt követő ciklusban az FKGP-MIÉP-KDNP színeiben önkormányzati képviselőként sokat tett Csepelért és a csepeliekért.

Zelenyánszky Gábort január 15-én 14.15 órakor a Pesterzsébeti temetőben helyezik örök nyugalomra.  A csepeli önkormányzat saját halottjának tekinti.

2013. január 10-én reggel rendkívüli képviselő-testületi ülésen négy napirendi pontról döntöttek a képviselők. Az önkormányzat Csepel déli lakóközpontjának szociális rehabilitációs elnevezésű pályázatával 1, 3 milliárd forintot nyert el az Európai Uniótól. A projekt megvalósításához nélkülözhetetlen előterjesztésről döntöttek a képviselők.

Gergely István (MSZP) nehezményezte, hogy kevés idejük volt a felkészülésre. Németh Szilárd válaszul elmondta, hogy a támogatás vissza nem térítendő, és a huszonhárom budapesti kerületből mindössze négy kap ilyen jellegű európai uniós támogatást, így élni kell a lehetőséggel, ezért hívták össze ilyen gyorsasággal a testületet.

Jóváhagyta a testület az önkormányzat és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ között – ingatlanokra és ingóságokra – kötendő használati szerződést. Továbbá az önkormányzati tulajdonban álló, állami fenntartású köznevelési intézmények működésével összefüggő költségeket – mint az iskolatej, a jó tanulók jutalmazása és az úszásoktatás – megelőlegezi a csepeli önkormányzat annak érdekében, hogy ezeket a szolgáltatásokat a tanulók folyamatosan igénybe tudják venni.

Budapest Főváros Kormányhivatala – egy 2003-as hibás útlejegyzésért – az önkormányzatot 18 644000 forint késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. 2012-ben ugyanezért a tévedésért már 15.570.000 forintot kellett fizetnie az önkormányzatnak.

szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu