Cigánypedagógus, a Tóth Zoltán Alapítványi Óvoda alapítója. Hosszú út vezetett a határmenti kis faluból, Bedőről az állami és kerületi kitüntetésekig. Legutóbb Csepel Örökség díjjal jutalmazták emberi és szakmai eredményeit. Debre Istvánnéval beszélgettünk.
„A lányomra vagyok a legbüszkébb. Látta, hogy ez nem egy kényelmes élet, nem egy sétagalopp. Ennek ellenére, bár kényelmesen élhetne, kényelmesen dolgozhatna, mégis azt mondja: amit anyu, a nagyapám megteremtett, azt kötelességem segíteni. A kuratórium elnökeként úgy viszi tovább az ügyet, hogy teljesen azonosul a célokkal, segít, tervez, fejleszt" – mondja.
Majd így folytatja édesapjára emlékezve a kerületszerte ismert pedagógus: „Amikor reggeltől estig azt hallod, hogy tisztesség, munka, tanulás, akkor mindez egyszerűen a véreddé válik. Jó helyre születtem, jó apám, jó testvéreim voltak. Az édesanyánk halála után a nővérem nevelt fel minket, aki nagyon okosan kezelt bennünket a nyomorban is. Nyolcan voltunk testvérek, hárman még kiskorúak, amikor anyánk meghalt.”
A tanulás iránti vágyat édesapja ültette el benne: „A háborúban sokféle emberrel találkozott, sokat tapasztalt. Nagyon fontos volt neki a tanulás, a mesterségbeli tudás, az emberség, mélyen vallásos volt. Emlékszem, amikor leérettségiztem, hálát adott az Istennek, hogy nem leszek szolga, mint ő.” Sokszor emlegeti a szerencsét, a sorszerűen felbukkanó, meghatározó egyéniségeket, például első tanító nénijét, Dános Valérnét. „Őt már a felköltözésünk után, Pesten ismertem meg. Elvitt a gyerekeihez, velük töltöttem a téli szünetet. Egy életre helyre tett, úgy akartam élni, mint ő. Lettek álmaim. Utána jött a Szárcsa iskola, a felső tagozat és Szegedi Lujza néni, aki úgy nyitotta ki a világot az irodalom, a művészetek felé, ami az egész életemet meghatározta.” Szegedi Lujza személyisége, pedagógusi öröksége ma is ott munkál a későbbi kollégában. „Soha annyit nem kaptam tudásból és emberségből sem a középiskolában, sem a főiskolán, mint Lujzi nénitől.” Azt mondja, mindig jött valaki, akitől tanult, aki továbblendítette, aki fejlődésre inspirálta: „Magamba szívtam, amit lehetett, de én világéletemben csak tanító néni akartam lenni.” Állítja: szerencséje volt, hiszen ha az ember az iskolában 8 évig egy olyan gyerek mellett ül, aki gimnáziumba akar menni, számára is ez lesz a természetes folytatás. A Jedlik Ányos Gimnáziumban érettségizett, majd tanítói diplomát szerzett.
Pályáját Csepelen, a Kék Általános Iskolában kezdte alsó tagozatos tanítóként, férje ugyanott matematikát oktatott. „Volt egy harmadikos cigány ikerpár. Rendetlenek voltak, elmaradottak, raccsoltak is, de valójában csak nagyon szegények voltak. Úgy döntött a tanító nénijük, hogy kisegítő iskolába küldi őket. Botrányt csaptam és elkezdtük hazahordani őket. Kiderült, hogy hiába van fürdőszobájuk, ha nincs szappan, nem tudják tisztára mosni magukat.”
A pedagógus szerint sok mindent be lehet hozni, csak megfelelő környezetbe kell helyezni a gyerekeket. Így történt ez a nehéz sorsú ikerpárral is, akik később leérettségiztek. „Hol egy darab kenyeret, hol egy ruhát, hol egy jó szót adtunk nekik, végigkísértük őket az érettségiig, aztán főiskolára mentek. Ma mind a kettő mérnök.” A fiatal tanárnéni tudatos felzárkóztatásba kezdett, lehetőségei és a gyerekek szükségletei szerint támogatta a lemaradókat. „Mérges voltam, hogy a tanárok nem úgy kezelik a cigány gyerekeket, ahogy kellene. Azonban azt is észre kellett vennem, hogy a cigány gyerekek sem úgy állnak a tanuláshoz, ahogyan elvárható. Volt egy pillanat, amikor azt mondtam: nekem csak velük kell foglalkozni. Nem az iskolában kell kezdeni, hanem az óvodában.” Debre Istvánné mosolyogva mondja: az iskolában mindenki tudta, hogy hazavitte a gyerekeket, táborozni jártak, kijárta nekik, amit lehetett. „De minket is így segített Lujza néni. A mi gyerekkorunk attól volt szép, hogy voltak olyan tanárok, mint Szegedi Lujza, Cika néni, Ilonka néni. Nagyszerű emberek voltak, ők nem anyagot adtak le, hanem neveltek. Ha nem ettünk, befizették helyettünk az ebédet és a nővérem fizetéskor vitte nekik a pénzt. Nagyszerű példát mutattak emberségből.”
A Kovács Zoltán Alapítványi Óvodát 1993-ban hozták létre. A rendszerváltás után sokan elvesztették a munkájukat, a lakásukat, az otthon nélkül maradt családok gyerekei pedig nem járhattak óvodába, hiszen szükség volt bejelentett lakcímre. „Sok gyereket bejelentettünk magunkhoz, hogy iskolába, óvodába tudjanak járni. Azt mondtam: összeszedem az utcán bolyongó gyerekeket, és csinálunk egy óvodát" – mesél a kezdetekről. Az intézmény névadója Debre Istvánné unokaöccse, Kovács Zoltán gyógypedagógus. „Nagyszerű ember volt. Végtelenül okos, nyugodt, nem olyan izgága, mint én. Az volt a mániája, hogy csinájunk cigány óvodát, iskolát, gimnáziumot.”
A tanítónő akkoriban pedagógusként komoly sikereket ért el a Kék Iskolában, nem is akarták elengedni a tanári karból. „Jó volt sikeresnek lenni, jól éreztem magam. De Zoli 1990. február 6-án meghalt, két pici gyereket hagyott itt. Úgy éreztem, megpróbálom létrehozni azt, ami az ő álma is volt. Az emlékére neveztük el az óvodát.” Az intézmény beindítása nehézségekkel járt: pénz nélkül, a Soros Alapítvány támogatásával, az önkormányzattól bérelt épületben, egy csoporttal indult a nevelés. „Egy osztatlan csoport volt, mert egy óvónőre futotta. Később láttuk, hogy annyira nagy az elmaradás, hogy kisebb csoportokat kell csinálni, intenzívebben kell fejleszteni.” Az óvoda nyitva állt a már iskolába járó egykori tanítványok előtt, is meleggel és élelemmel várták a nehézsorsú gyerekeket. „Azt gondoltuk: itt meleg van, fűtés van, enni is tudnak és mi tanítjuk őket. Egész nap itt lehetnek, más szellemiségben.”
A tanárnő kiemeli: a szülőkre ők tudnak hatni a leginkább, hiszen közülük nőttek ki ők is. „Több, mint 50 éve élek Csepelen. Mindenki ismer, a szülők elfogadták, ma is elfogadják a véleményünket. Amennyire tudtunk, rajtuk is segítettünk, munkát szereztünk, papírokat töltöttünk ki. A mai napig baráti kapcsolatban vagyunk.” Büszkén mondja, hogy amikor az első fecskéik leérettségiztek, képesítés nélkül visszamentek az óvodába dolgozni, később lediplomáztak, ma pedig ők nevelik a kicsiket.
A Kovács Zoltán Alapítványi Óvodába nem csak cigány gyerekek járnak, „a szegénység, a szociálisan hátrányos helyzet a felvételi kritérium”. Az intézményben hangsúlyos a cigány identitás megerősítése. „Reggel egy cigány népdallal indítunk, a felnőttek cigányul beszélnek egymás között. A gyerekek számára ez teljesen természetes, a magyar gyerekek is tudják, hogy Magdi néni most cigányul beszél valakivel, hallgatjuk a cigány zenét, a verseket két nyelven tanuljuk.”
Az éntudat megszilárdításáról így vall: „Az identitástudatra minden embernek szüksége van. Ha nincs Kazinczynk, nincs magyar nyelvünk. Ha az ember egyszer megtanulta Kazinczyt, a felvilágosult költőket, akkor olyan kreatívvá válik, hogy tudja, cigányként mi a szerepe, mint cigány értelmiségi ember. Ugyanaz, mint bármely más nációban a felvilágosult embereknek. Nem azt mondjuk, hogy a cigány jobb, mint a magyar vagy a hottentotta, hanem azt, hogy más.” Bár az elismeréseknek örül, halkan azt mondja: „Nem engem kell előtérbe helyezni, hanem az ügyet, amiért harcolok. Harcolok, hogy ne lássak ennyi szegény, éhező gyereket."
Angel Marianna
A február 28-i Ma Reggel vendége Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője volt.
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket a Csepeli Strandfürdő ünnepélyes megnyitójára.
Időpont: 2013. március 1. 10 óra
Helyszín: Csepeli Strandfürdő (1213 Budapest, Hollandi út 14)
A nagyközönség számára a strand március 1-jén 13 órától tart nyitva.
Tisztelt Csepeli Lakosok!
Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Csepel Kapuja – Szociális célú városrehabilitáció című, KMOP-5.1.1/C-09-2f-2011-0003 azonosító számú pályázat Támogatási Szerződése 2011. november 15-én aláírásra került. A Vermes Miklós utca – Táncsics Mihály utca – Ady Endre út – Védgát utca – Corvin út – Kossuth Lajos utca – Ady Endre út – Budafoki út – Csőgyár utca által határolt akcióterületen kezdetét vehette a több mint 813 millió forintot meghaladó uniós támogatású projekt megvalósítása, mely 2014. év végén fejeződik be.
A szociális és közösségfejlesztő programokon, illetve közösségi terek létrehozásán túlmenően a Kossuth Lajos utca és Ady Endre út több közterülete megújul, továbbá energia megtakarítást célzó felújításra kerül és került már sor az Ady Endre út 3., Ady Endre út 5., Kossuth Lajos utca 43-45., Kossuth Lajos utca 24-26-28., Ady Endre út 13-15. és a Templom utca 16-30. számú épületeken.
2012-ben megkezdődtek a társasházak felújítási munkái, valamint sikerrel elindultak a közösségi programok is:
A Lajtha László Általános Iskola tánc és kézműves foglakozásai heti rendszerességgel várják a kézimunka, gyöngyfűzés, hagyományos kézműves foglakozások, valamint néptánc és a modern táncok iránt érdeklődő kisdiákokat.
A Csepeli Munkásotthon Alapítvány három művészeti csoportját indította el: ifjúsági művészeti csoport (ének- zene-tánc oktatással), modern tánccsoport (hip-hop tanulással) és egy cigány zenekar működik.
A csoportok tanítást követően, folyamatosan várják a csatlakozni vágyókat, melyet térítésmentesen vehetnek igénybe.
A Burattino Általános és Szakképző Iskola, Gyermekotthonban kialakításra került egy ifjúsági segélyközpont, ahol képzett pszichológus és fejlesztő pedagógus személyes tanácsadása mellett ingyenesen hívható telefonvonal is működik, mely a krízishelyzetben levő betelefonálóknak biztosít lelki támaszt. Emellett szociális mentor hálózat kezdi meg működését az akcióterületen, megszólítva az utcán csellengő fiatalokat. Ingyenesen hívható segélyvonal száma: 06-80-696012
2013-ban kerül átadásra a Domino Alternatív Ifjúsági Klub (Kossuth Lajos u. 22. – volt Vasas Bisztró helyén), amely tartalmas délutáni programokat – tanulási és felzárkóztatást - kínál a fiatal korosztály számára, valamint megépül a Többfunkciós sportlétesítmény, amelyben sportfoglalkozások, terápiás foglalkozások és családi programok kapnak helyet.
Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata hamarosan pályázatot ír ki civil szervezetek számára (ún. programalap: mini-projektek), a helyi közösség bevonását célzó, térítésmentes közösségi programok (családi- kulturális-sport szabadidős események, rendezvények, tréningek) megvalósítására.
A projekt megvalósítását a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt., azon belül a városfejlesztési osztály menedzseli. A lakosság tájékoztatása írásban a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen keresztül, személyesen pedig az ún. rehabilitációs irodában (Budapest XXI., Kossuth Lajos utca 59. szuterén - szerda 16-17 óra) valósul meg.
Projekt honlapja: http://www.csepelkapuja.hu
Bízunk benne, hogy a projekt sikerei és eredményei találkoznak az Önök elvárásaival.
A hétvégén rendezték meg Kelet-Magyarország táncbajnokságát Nyíradonyban. Kerületünk táncegyesületét egy vegyespár képviselte: Horváth Kende Soma (Studio 2000 TSE), valamint Karcagi Laura (Freetime). Standard és latin táncokban is elhozták az ifjúsági bajnoki címet.
Ugyanezen a napon került sor a Budapest Bajnokságra, ahol szintén kiváló párosok képviselték a csepeli klubot.
Eredmények:
A nap legfényesebb érme Földi Bálint és Nyári Georgina nyakában ragyogott, akik a Magyar Ranglista második helyezett párosát megelőzve állhattak a dobogó legfelső fokára.
A Csepeli Freetime Táncegyesület ezúttal tehát egy ezüstérmet és hat bajnoki címet gyűjtött be egyetlen nap leforgása alatt.
Az egyesület 2013. évi táncgálájára március 2-án, szombaton kerül sor a Nagy Imre ÁMK tornacsarnokában 17 órától. (Simon Bolivár sétány 4-8.), melyre mindenkit szeretettel várnak.
Töltsenek el két órát a tánc bűvöletében!
Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés!
Ma már mindenki tudja, a Kormány tavaly decemberben döntött arról, hogy 2013. január 1-jétől 10%-kal kevesebbet kell fizetniük a gázért, a villanyért és a távfűtésért. A döntés történelmi jelentőségű, hiszen a múltban nemhogy rezsicsökkentés nem történt, hanem minden év elején az infláció feletti energia-áremelések miatt kellett idegeskedniük a magyar családoknak. A legnagyobb áremelkedést a Gyurcsány-Bajnai páros kormányzásának idején sínylették meg. 2002 és 2010 között a villamos áram árát duplájára, azaz 100%-kal, a gáz árát pedig háromszorosára, azaz 200%-kal emelték.
Nem véletlen tehát, hogy a rezsicsökkentés tényét örömmel fogadták az emberek, s ennek, a családok terheit könnyítő politikának nagyon nagy és széleskörű a támogatottsága.
Azonban nem mindenki osztozik az emberek örömében. Itt vannak például azok a szocialisták, akik, amikor kormányon voltak, magyar családok tízezreit kényszerítették a közüzemi adósságcsapdába. Az MSZP szerződésben biztosította az általuk privatizált társaságok extraprofitját, amit rendszeres áremelések formájában a fogyasztókkal fizettetek meg.
Azután itt vannak azok a külföldi tulajdonú szolgáltatók, akik a Fidesz-KDNP kormány 10%-os rezsicsökkentő döntésének értelmében, most először kényszerülnek a hasznuk egy részéről lemondani a magyar családok javára. Ők sem örülnek ennek. Sőt, a hozzám eljuttatott lakossági bejelentések, panaszok azt mutatják, hogy keményen ellenállnak, trükköznek, félre tájékoztatnak, agresszíven fenyegetőznek.
Ilyen például az ELMŰ minden fogyasztójához elküldött levele, amely nyíltan politizál, tele van csúsztatással, félinformációval, hazugságsággal.
A lakossági tájékoztatónak álcázott ELMŰ- levélről nagyon beszédes címmel ír az egyik internetes portál: „Betelt a pohár, beszóltak a kormánynak”.
Egy, ezen a levélen felháborodott pesthidegkúti fogyasztójuk is ezt írja: „Az 5. pont például a veszteségükről szól. Arról nem szól, hogy 2011-ben több mint 10 milliárd osztalékot fizettek ki. A 7., 8. és 9. pontok politikummal átitatott feltételezések, fenyegetéssel vegyítve.”
Ebből is látszik, hogy emberek értik, miért is ez a nagy jajveszékelés, pánikkeltés. Az ELMŰ valójában nem a magyar munkahelyeket, nem a beszállítókat és nem a szolgáltatás minőségét, hanem az eddig kényelmesen megszerzett osztalékot, a külföldi tulajdonos és a menedzsment teletömött zsebeit félti.
A Fidesz-KDNP a leghatározottabban visszautasítja a fogyasztók félretájékoztatását, és megengedhetetlen otrombaságnak tartja a magyar családokat Magyarországon megfenyegető, politikai tartalmú ELMŰ-levelet.
A fővárosi családok védelme érdekében nem mehetünk el szó nélkül a FŐTÁV minapi bejelentése mellett sem. „A januári távhő- fogyasztást tartalmazó számla, a 10 százalékos díjcsökkentés ellenére is magasabb lehet, mint a más téli hónapokban szokásos számla, mivel a hideg miatt nőtt a hőfogyasztás.” – írta a FŐTÁV az MTI-hez eljuttatott közleményében. Nagyon sokan sima számla trükknek tartják az önkormányzati tulajdonú szolgáltató bejelentését.
Egyetértve az emberekkel, úgy vélem, ez a nyúlfarknyi MTI közlemény igen sovány magyarázat a FŐTÁV-tól. Érdekes, hogy ebben az esetben helyén való lett volna egy alapos, számításokkal is alátámasztott indokolás a fogyasztók részére, de ezt a levelet – szemben az ELMŰ-ével – nem kapták meg a háztartások, mert ez el sem készült.
Tisztelt Országgyűlés!
A fogyasztók oldalán álló Fidesz-KDNP nem fogadja el FŐTÁV bejelentését. A 10%-os rezsicsökkentésnek minden háztartásban meg kell valósulnia, s a távfűtés számlákon is látszania kell.
A FŐTÁV bejelentése, és az ELMŰ levele kapcsán, soron kívüli vizsgálatot kérek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól és a Magyar Energia Hivataltól. Nem fogjuk engedni a trükközést, a félretájékoztatást!
Továbbá – a szolgáltatók együttműködési készségének hiányát és rezsicsökkentés ellenes magatartását tapasztalva – a fogyasztók érdekében törvény-javaslatot nyújtok be az országgyűlésnek. Ebben a már elfogadott 10%-os rezsicsökkentést, a számlák végösszegének tekintetében törvényileg rögzítjük, hogy minden trükközést kizárhassunk. Illetve minden szolgáltatót kötelezünk arra, hogy a rezsicsökkentés tényéről, azt számszakilag alátámasztva tájékoztassa a fogyasztókat.
Tisztelt Képviselőtársaim!
Akkor, amikor az ország jobban teljesít, azoknak a magyar embereknek is érezniük kell ennek a pozitív hatást, akik hozzájárultak ehhez a teljesítményhez. A már megvalósult és a jövőbeni rezsicsökkentés ezt a célt szolgálja. A Fidesz-KDNP a legszélesebb körben fogja megvalósítani rezsicsökkentő politikáját!
fotó: Zarándi Bence
Ismeretlen tettesek megrongálták azokat a koszorúkat, amelyeket a Magyarországról kitelepített németek emléknapján, január 19-én helyeztek el a polgármesteri hivatal Petz Ferenc utcai falán lévő emléktáblára. Az elkövetők módszeresen levágták azokat a szalagokat, amelyekre a II. világháború után elhurcolt csepeli svábok nevét írták fel.
A kitelepített svábok emlékére január 19-én helyeztek el emléktáblát a polgármesteri hivatal Petz Ferenc utcai oldalán abból az alkalomból, hogy a Magyar Országgyűlés január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánította 2012 októberében.
Az emléktáblát Csepel polgárai is megkoszorúzták, köztük a sváb származású Nánási Rezső, akinek az édesapját a Szovjetunióba hurcolták el „malenkij robotra”. Koszorúja három szalagján 44 név szerepelt, akiket bizonyíthatóan szovjet munkatáborokba vittek el erőszakkal. A napokban ezeket a szalagokat vágták le ismeretlenek. Ugyancsak eltüntették a csepeli önkormányzat koszorújának szalagját. Az esetről bejelentést tettek a rendőrségen.
Kisebb mértékben szintén megrongálták a Weiss Manfréd úton található Csepel Kapuját; a fából készült alkotást graffitisek összefirkálták.
cs. a.
2013 márciusában ismét több lépcsőben bővül a nappali járatokon az elsőajtós felszállási rend. Az autóbuszokon kívül immáron két trolibuszjáraton is a járművezetők ellenőrzik az utazási jogosultságot a felszállás előtt. Az utasok igény esetén a járművön is vásárolhatnak jegyet.
A BKK 2013 februárjáig 107 buszvonalon vezette be az első ajtós felszállási rendszert és más, a jegyellenőrzés szigorítását szolgáló intézkedéseinkkel együtt ezzel összesen 1,6 milliárd forint többletbevételt tudtunk elérni 2012-ben a korábbi adatokhoz képest. A program eredményessége alapján további vonalakra terjesztjük ki az elsőajtós felszállási rendet.
2013. március 2-án, szombaton a 120-as, a 147-es és a 224-es buszjáratokon, március 16-án, szombaton a 29-es, a 91-es és a 291-es buszjáratokon, március 23-án, szombaton a 73-as és a 79-es trolibuszjáratokon, március 30-án, szombaton pedig a 38-as és a 138-as buszjáratokon vezetjük be üzemkezdettől az elsőajtós felszállási rendet.
Amennyiben felszálláskor az utas nem rendelkezik érvényes jeggyel vagy bérlettel, emelt áron, 450 forintért jegyet vásárolhat a járművezetőnél, hiszen elsődleges célunk nem a pótdíjazás, hanem a jogosulatlanul, azaz érvényes jegy vagy bérlet nélkül felszálló, ezáltal hosszú távon mind a Budapesti Közlekedési Központnak, mind pedig – közvetve – a többi utasnak kárt okozó bliccelők számának csökkentése. Az elsőajtós felszállás, mint ellenőrzési rendszer megteremti a lehetőséget arra, hogy még a felszállás során kiszűrjük a bliccelő vagy az utazási feltételeket megsértő utasokat.
Ezentúl már 84 nappali autóbusz-, 2 troli- és 31 éjszakai járat közlekedik elsőajtós felszállási rendben.
Nappali viszonylatok:
autóbuszok:
13, 13A, 15, 29, 38, 39, 40, 40E, 53, 57, 58, 63, 64, 64A, 65, 71, 87, 87A, 88, 91, 93, 96, 102, 113, 113A, 115, 117, 118, 119, 120, 121, 124, 125, 126, 126A, 128, 129, 131, 133, 134, 137, 138, 140, 141, 143, 147, 149, 152, 153, 157, 162, 162A, 164, 165, 166, 166A, 170, 174, 175, 179, 181, 183, 185, 186, 187, 188E, 191, 193E, 197, 217, 217E, 218, 224, 225, 231, 234, 243, 257, 262, 264, 266, 281, 291, 296
trolibuszok:
73, 79
Éjszakai viszonylatok:
900, 901, 908, 909, 914A, 918, 922, 930, 931, 937, 938, 940, 941, 943, 948, 956, 960, 963, 964, 966, 968, 972, 979-979A, 980, 990, 992, 994, 996, 996A, 998, 999
Kérjük utasainkat, támogassák a járművezetők munkáját azzal, hogy jegyüket, bérletüket, vagy a vonaljegy megvásárlásához szükséges összeget előkészítik, segítve ezáltal az autóbuszok menetrend szerinti közlekedését.
Budapest, 2013. február 25.
Budapesti Közlekedési Központ
A képviselők négy, a kommunista rendszerhez köthető utca átnevezéséről döntöttek a hétfői testületi ülésen. Az esemény aktualitását az adta, hogy február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja. A képviselő-testület egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot is, amely alapján a csepeli önkormányzat megállapodást köt a Magyar Állammal az adósságátvállalásról.
Négy utca átnevezéséről fogadott el javaslatot a testület, mellyel kapcsolatban a végső döntést Budapest Főváros Közgyűlése hozza majd meg. Mind a négy közterület eddigi neve a kommunista rendszerhez köthető. A Gombos tér a kommunista Gombos Ferenc nevét viseli; a közterületet Dr. Koncz Jánosról neveznék el. Dr. Koncz János Csepel főjegyzőjeként vállalt kulcsszerepet a kerület kiürítésének megakadályozásában 1944-ben. A szintén kommunista Bordás András nevét viselő utcát Kőrösi Sándorra keresztelnék át. A Láng Kálmán utca új neve Magasházy utca lenne. Magasházy Ödönt és fiát, Ádámot a kommunista diktatúra kivégezte. A gyár területén található Munkásőr utca pedig Hengerdomb utcára változna.
A közterületek átnevezéséről szóló javaslatot Tenk András (LMP) tartózkodása mellett, a szocialisták, valamint az egy független képviselő kivételével a testület megszavazta.
Azon csepelieknek, akik az említett közterületek bármelyikére vannak bejelentve, az okmányirodán díjmentesen kicserélik majd lakcímkártyájukat.
Magyarország kormányának döntése nyomán a stabilitási törvény értelmében az 5000 főt meghaladó települések adósságállományának 40 százalékát átvállalja az állam. Csepel pénzintézettel szembeni adósságállománya összesen 920 millió forint.
Dobák István (MSZP) szerint az előterjesztés „töredelmes beismerés arról, hogy az új önkormányzati vezetés nem súlyos veszteséggel vette át a kerület irányítását 2010-ben”. Az ellenzéki képviselő arról is beszélt, hogy más településeken – például a fideszes irányítású Debrecenben, Hódmezővásárhelyen – jóval nagyobb adósságot halmoztak fel az utóbbi időben, s az adósságkonszolidáció mértéke is jelentősebb.
Németh Szilárd polgármester azt emelte ki, hogy az ország és a települések eladósodása a korábbi kormányzatok idején történt, s ezt a helyzetet igyekszik korrigálni a mostani kormány. A korábbi időszakokban pénzt vontak el az önkormányzatoktól, miközben a feladatai megmaradtak. A polgármester utalt rá: arra törekszenek, hogy az állam 40 százaléknál nagyobb mértékben, akár teljes egészében konszolidálja Csepel adósságát. Arra is lát lehetőséget, hogy az államtól anyagi támogatásokat kapjanak célzott fejlesztésekre.
Cs. A.
fotó: Kitzinger Adrienn – Csepel.hu
A kommunizmus áldozataira emlékeztek a csepeli polgármesteri hivatal épületénél február 25-én. A hivatal falán lévő emléktáblát megkoszorúzta Németh Szilárd polgármester, Ábel Attila, Borbély Lénárd, Morovik Attila alpolgármesterek és dr. Szeles Gábor jegyző; Wittner Mária országgyűlési képviselő, 56-os halálraítélt, Csepel Díszpolgára, a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és a Vitézi Rend képviselői.
Az esemény képeiből összeállított galéria elérhető ide kattintva.
Németh Szilárd arról beszélt, hogy 2001 óta emlékezhetnek meg hivatalosan a kommunizmus áldozatairól. Az ország súlyos csapásként élte meg Rákosi és Kádár diktatúráját, amelynek terhét ma is viseljük.
Wittner Mária országgyűlési képviselő, 56-os halálraítélt, Csepel Díszpolgára arra emlékeztetett, hogy a kommunisták és utódjaik máig nem kértek bocsánatot az áldozatoktól és ugyanúgy cselekednének most is a velük szemben állókkal, mint az 1956-os forradalom megtorlásakor. A 2006. október 23-án történt budapesti véres események is azt igazolják, hogy a szocialisták kíméletlen erőszakkal elfojtják a velük szembeszegülő embereket.
A 89 éves Strein Oszkár arról beszélt, hogy 1945 januárjában hurcolták el „malenkij robotra” Csepelről, s csak 1948 nyarán térhetett vissza a Szovjetunióból. Hozzá hasonlóan mintegy 300 csepelit dolgoztattak munkatáborokban, ahonnan betegen, megtörve tértek haza, s hallgatniuk kellett szenvedéseikről.
cs. a.
