Tisztelt Ünneplő Közösség!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tavaly az a nagy és rendkívüli megtiszteltetés ért, hogy a csepeliek nevében, testvérvárosunkban, Nagyszalontán mondhattam beszédet nemzeti ünnepünk alkalmából. A város főterén, a református templom tőszomszédságában lévő Kossuth Lajos szobornál hatalmas ünnepi közösség előtt kellett megszólalnom. Pedig ez a nap, szalontai magyar testvéreinknél a naptárban nem piros betűs ünnep. A szívükben és a tudatukban viszont annál inkább!
Az ünnepséget követő felvonuláson, ahol nem jutott mindenkinek az ezer kiosztott fáklyából, ahol a feleségem szeme nemcsak a füsttől lett könnyes, ami után a fiam fél éjszaka huszárosdit játszott, még a kapualjakban összesereglett románok is tapsoltak. Soha nem fogom elfelejteni, hogy ott és akkor, az „Édes Erdély itt vagyunk, érted élünk és halunk…” induló rigmusára léptünk együtt, s dobbant egymásért a szívünk.
Bátor tett és felemelő érzés volt Török László polgármester úr és csapatának méltó megemlékezése.
Kedves Csepeli és Nagyszalontai Honfitársaim!
Kérem, engedjék meg, hogy ma és itt, Arany János Nemzetőr-dal című verséből idézzek. Nagyszalonta neves szülötte néhány héttel a pesti forradalom kitörése után öntötte versbe bátor mondanivalóját, majd az év végére maga is nemzetőrként védte Arad várát.
„Süvegemen nemzetiszín rózsa,
Ajakamon édes babám csókja;
Ne félj, babám, nem megyek világra:
Nemzetemnek vagyok katonája.
Nem kerestek engemet kötéllel;
Zászló alá magam csaptam én fel:
Szülőanyám, te szép Magyarország,
Hogyne lennék holtig igaz hozzád!”
Igen, kivételes és bátor időszak volt 1848 márciusa. Kitartás és bátorság költözött, nemcsak a költők, az értelmiség, de minden magyar ember szívébe. Pesten, Budán, Dunán innen, Tiszán túl, a Felvidéken és Erdélyben egyaránt. Eggyé lett az ország!
Nem a múló hevület, nem a múló lázadás csinált forradalmat, hanem a rendíthetetlen, kristálytiszta hazaszeretet és tenni akarás.
Nem egy tavaszi nap hirtelen buzgósága szülte a forradalmat, hanem előtte közel 20 év érlelte meg a magyar emberek szívében a felismerést: ha mi nem állunk ki magunkért, ugyan, ki áll ki helyettünk? Már 18 évvel a forradalom előtt megszületett felismerés, hogy muszáj változtatni.
Ennek szükségességéről Széchenyi István Hitel című munkájában már 1830-ban így írt:
„Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni 'valaha mik voltunk’ de inkább átnézni, 'idővel mik lehetünk ’s mikleendünk ’. A’ Mult elesett hatalmunkbul, a’ Jövendőnek urai vagyunk. Ne bajlódjunk azért hijábavaló reminiscentiákkal, de birjuk inkább elszánt hazafiságunk ’s hív egyesülésünk által drága anyaföldünket szebb viradásra. Sokan azt gondolják: 'Magyarország – volt; – én azt szeretem hinni: lesz’!”
Széchenyi már akkor arra intett: a magyar földet a magyar emberek kezébe kell adni; az embereket hagyni kell dolgozni; akik nem dolgoznak, azokat is rá kell venni. Tudta, meg kell tiltani a mértéktelen hitelfelvételt, az eladósodást. Hitte, Magyarországot át kell alakítani, a rossz beidegződésektől meg kell szabadulni. Hitte, mindenkinek ereje szerint ki kell vennie a részét a közös terhekből.
Az ő hitéből egy nemzet hite lett. Tízek, százak, aztán ezrek kezdtek bízni egy ilyen Magyarországban. Hitték, hogy ha változtatunk, Magyarország jobban teljesít. Majd milliók hittek a bátor törvényekben, a reformokban, amelyek kinyitották a változás, a megújulás kapuját.
Tisztelt Ünneplők!
Néhány évvel a „legnagyobb magyar” írása után, egy másik reformkori nagyságunk, nemzeti imánk költője, Kölcsey Ferenc így figyelmeztetett országgyűlési búcsúbeszédében:
„Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, akik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Kor szerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés.”
Megfogadva Széchenyi és Kölcsey intelmeit, végül az egész nemzet tűzte magára az erő, a remény és a hűség színeit. Milliónyi magyar hite és akarata fűtötte ’48 márciusát, a márciusi ifjakat. Nem maréknyi csoport voltak ők, hanem minden fiatal, minden magyar. Nem a saját forradalmukat vívták, hanem minden magyar forradalmát. Nem hátsó szándék buzdította őket, hanem acélerős kiállás a nemzetért és a magyar emberekért. Békés, mégis erős, határozott, de nem erőszakos kiállás.
Ha nem így lett volna, csak pár forrófejű nap maradt volna utánuk. Az ő erejüket azonban minden magyar ember, az egész nemzet adta.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Csepeliek, kedves Nagyszalontaiak!
1848 erejét a nemzetből, hitét a tenni akarásból, reményét az összefogásból nyerte. Magyarország erőszak és gyűlölet nélkül megmutatta: nem hagyja magát. Rendíthetetlen kiállás volt ez, amelynek nem volt vége a forradalmi napokkal, sőt azután még nagyobb erőt gyűjtött. A jelszavak, kiáltványok, röplapok cselekedetté váltak. A forradalmi napokat rendíthetetlen munka, erős kormányzás, bátor törvényalkotás, a haza védelme követte.
Azóta tudjuk, a valódi forradalom nem egy délutánból áll, hanem a haza fáradhatatlan szolgálatából.
Azóta tudjuk, a szabadság és a függetlenség önmagukban csak jelszavak. Mindezekre felelős kormányzást és alkotmányos rendszerváltást kell építeni az igazi változásért.
Mert a magyar nép csak így vehette kezébe saját sorsát, még ha ez nem is tetszett azoknak, akik mindaddig markukban tartották a magyarokat. És a magyar nép így veheti kezébe sorsát ma is, még ha ez nem is tetszik azoknak, akik ma is szorításban akarnak bennünket tartani.
Tisztelt Ünneplő Közösség!
48-as elődeink bátran cselekedtek, tiszteletre méltó emléket hagytak ránk. Az ő akkori bátorságuk, a mi mai ünnepünk.
Tisztelet és megbecsülés a Bátraknak! Éljen március 15.-e! Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!
Az 1848-as forradalom és szabadságharc 165. évfordulójára emlékeztek március 15-én reggel a Görgey Artúr téren. Petőfi Sándor szobránál koszorút helyeztek el a csepeli városvezetők, a főváros XXI. kerületi hivatalának képviselői, a helyi politikai pártok vezetői, a nemzetiségi önkormányzatok küldöttei, valamint a civil szervezetek követei és a diákönkormányzat tagjai is.
A Csepeli Városkép fotósai által készített galéria elérhető ide kattintva.
Az ünnepi megemlékezés a Királyerdei Művelődési Házban folytatódott, ahol a Mátyás Király Általános Iskola 7. osztályos tanulói történelmi színdarabot adtak elő „Petőfi a lánglelkű forradalmár forradalmi napjai” címmel. Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere ünnepi beszéde előtt iskolanapi kirándulást ajánlott fel a Mátyás tanintézmény diákjainak Arany János szülővárosába és Aradra.
A polgármester beszédében felidézte szívében méltó emléket hagyott Csepel testvérvárosának, a tavaly márciusban Nagyszalontán töltött ünneplés mozzanatait. A továbbiakban 1848 márciusát kivételes és bátor időszaknak nevezte, hiszen egykoron nemzeti hőseink kristálytiszta hazaszeretetükről tettek tanúbizonyságot. „1848 erejét a nemzetből, hitét a tenni akarásból, reményét az összefogásból nyerte. Magyarország erőszak és gyűlölet nélkül megmutatta: nem hagyja magát. Rendíthetetlen kiállás volt ez, amelynek nem volt vége a forradalmi napokkal, sőt azután még nagyobb erőt gyűjtött. A jelszavak, kiáltványok, röplapok cselekedetté váltak. A forradalmi napokat rendíthetetlen munka, erős kormányzás, bátor törvényalkotás, a haza védelme követte” – hangsúlyozta a polgármester, majd Csepel Szolgálatáért díjakat adott át az ünnepnapon.
Elismerésben részesült Boross Adrienne pedagógus, Halmos Istvánné városgazdálkodási ágazatvezető, dr. Illés Krisztina orvosigazgató, Kecskés Ágnes megbízott oktatási ágazatvezető, Kormosné Laboncz Johanna iskolaigazgató és Szilágyi Sándor rendőr alezredes. Ezt követően kerületünk erdélyi testvérvárosából, a Nagyszalontáról érkező honfitársak ünnepélyes fogadalomtétellel állampolgársági esküt tettek.
Antal Zsuzsa
fotó: Bede Orsolya, Glódi Balázs, Zarándi Bence
A rendkívüli időjárási körülményekre tekintettel lemondja a szabadtérre tervezett március 15-i állami ünnepségeket a kormány. A Belügyminisztérium kéri a szervezeteket, magánszemélyeket, hogy halasszák el a szabadtéri rendezvényeket.
A csepeli önkormányzat Görgey téri koszorúzása is elmarad.
Az önkormányzat ünnepi rendezvényeiből így a következőket tartják meg:
• 8:45 Királyerdei Művelődési Ház – ünnepi műsor
• 9:25 Csepel Szolgálatáért díjak átadása
• 9:40 Állampolgársági eskütétel
A Belügyminisztérium javaslatára a kormány arendkívüli időjárási körülményekmiatt, az emberek testi épsége és a balesetek elkerülése érdekében a szabadtérre tervezett március 15-i állami ünnepségeket lemondja. Ez a döntés nem érinti a fedett és zárt térben tartott rendezvényeket – tudatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.
A kormány megkéri az önkormányzatokat, pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy az emberek testi épsége és a balesetek elkerülése érdekében megemlékezéseiket lehetőség szerint zárt térben tartsák meg, vagy ha ez nem lehetséges, mondják le – olvasható a közleményben.
Az eredeti tervek szerint péntek délelőtt a Múzeumkertben rendeztek volna díszünnepséget Áder János köztársasági elnök és Tarlós István főpolgármester beszédével, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulója alkalmából ünnepi menet indult volna a Múzeumkertből a budai Várba.
A részletekről péntek reggel a KIM rendkívüli sajtótájékoztatót tart.A BM kéri, hogy halasszák el a szabadtéri rendezvényeketA Belügyminisztérium (BM) arra kéri a szervezeteket, magánszemélyeket, hogy ne tartsák meg a március 15-re meghirdetett szabadtéri rendezvényeket a rendkívüli időjárási viszonyok miatt. A BM közleményében a személy- és vagyonbiztonságra tekintettel kérte a szervezőket, hogy halasszák el a nemzeti ünnep alkalmából közterületre meghirdetett megemlékezéseket, rendezvényeket.
(MNO.hu - kormany.hu)
Nem kedvezett az időjárás a Népművészeti és Kézműves Óvoda kisfiú csapatának, amikor március 14-én délelőtt Dóczi Mária és Gelicsné Balázs Magdolna óvodapedagógusok vezetésével a Görgey térre látogattak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc tiszteletére a gyerekek a fejükön nemzeti szalaggal és kokárdával díszített huszárcsákót viseltek, melyet az óvodában hetekkel ezelőtt készítettek.
A kislegények Petőfi Sándor szobránál elhelyezték a nemzeti színű papírból készített virágukat, majd közösen elszavalták a magyar költő Nemzeti dal című versének első strófáját.
Antal Zsuzsa
fotó: Zarándi Bence
A csepeli kettős gyilkosság ügyében első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt K. Tamást a sopronkőhidai fegyházba szállították – tudtuk meg dr. Stiller Magdolnától, az elítélt ügyvédjétől. Az intézményt a börtönzsargonban „fekvőnyolcasnak” nevezik, mert a fogva tartottak egy része életfogytiglani büntetését tölti itt, s nem számíthatnak szabadulásukra.
Dr. Galló István, Deme Gábor új ügyvédje érdeklődésünkre azt közölte, hogy védence iratait a napokban vette át, s egyelőre nem kíván nyilatkozni. A másodfokú tárgyalást megelőző héten azonban a sajtó nyilvánossága elé áll, s elmondja, mire alapozza védence felmentését vagy büntetésének enyhítését.
Korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy Deme Gábor szakított eddigi ügyvédjével, dr. Ruttner Györggyel, mert elégedetlen volt tevékenységével, s állítólag az ügyvéd magas díjazása is gondot okozott. Deme, akit a kettős emberölés ügyében szintén életfogytiglani fegyházra ítéltek, azt szerette volna elérni, hogy a Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa felmentse a gyilkosságban való részvétel vádja alól.
Tudomásunk szerint Deme Gábort továbbra is a Venyige utcai börtönben őrzik.
A sopronkőhidai fegyházban mostohább körülmények uralkodnak, mint a Venyige utcai börtönben, ahol K. Tamást eddig fogva tartották. A kétszemélyes cellák mindössze hat négyzetméteresek, s az elítéltek idejük nagy részét ebben a szűk helyiségben töltik. A berendezéshez tartozik egy emeletes vaságy, egy asztal, két támla nélküli szék, egy szemetes, egy függönnyel elválasztott vécé, egy lavór és egy faliszekrény. Akik nem dolgoznak, hetente kétszer zuhanyozhatnak, egyébként a zárka mosdójában tisztálkodhatnak.
A fegyőrök különösen ügyelnek a kívülről becsempészett különféle tárgyakra, mert a hozzátartozók rendkívül leleményesek. Előfordult, hogy mobiltelefont akartak a börtönbe juttatni egy preparált könyvben, máskor fűrészlapokat találtak egy tubusos mustárban. Az ügyeskedések elkerülése érdekében a rabok még a kolbászt is csak szeletelve kaphatják meg a kinti látogatóktól.
Az elítéltek egy kisebb, gondosan kiválogatott része a börtön falain kívül is dolgozhat, például parkokat gondoznak, szemetet szednek. Szigorú felügyelet mellett szürke rabruhában, sárga láthatósági mellényben lehet őket látni az utcákon. Munkájukért a minimálbér egyharmadát kaphatják.
Csarnai Attila
A Fidesz-KDNP bármikor kész arra, hogy gyorsított törvényalkotással védelmet biztosítson a közüzemi díjak mérséklésének - mondta a frakcióvezető.
Az energiahivatal megerősítésével az Országgyűlés megvédte a rezsicsökkentést - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatón, miután a Ház csütörtöki rendkívüli ülésén úgy döntött, átalakítja és rendeletalkotási joggal ruházza fel az energiahivatalt.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal létrehozása lehetőséget ad arra, hogy a kormány megvédhesse az eddigi rezsicsökkentést, és hogy a jövőben újabb ilyen intézkedéseket hozzon - hangsúlyozta a politikus, megjegyezve: az új szabályozó hatóság folyamatosan képes lesz ellenőrizni az érintett szolgáltatók működését, az árak alakulását.
A frakcióvezető a rezsicsökkentés következő lépései között említette a víz, a szennyvízelvezetés és a szemétszállítás árának mérséklését, de megvizsgálják a gáz- és az áramdíjak további csökkentésének lehetőségét is.
A parlament eheti döntései - vagyis, hogy az energiaszolgáltatóknak megtiltották a különadók áthárítását, valamint a most elfogadott energiahivatal-átalakítás - alkalmasak arra, hogy megvédjék a rezsicsökkentést a meghozott bírósági ítéletekkel szemben - jelentette ki Rogán Antal, utalva arra - mint arról a Napi Gazdaság beszámolt -, hogy első fokon a gázszolgáltatóknak adott igazat a Fővárosi Törvényszék a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során.
A kormánypárti politikus hozzátette ugyanakkor, a rezsicsökkentést újabb támadások érhetik, és ha ez így lesz, vagyis ismét olyan bírósági ítélet születik, amely veszélyezteti a rezsicsökkentést, a Fidesz-KDNP bármikor kész arra, hogy gyorsított törvényalkotással védelmet biztosítson a közüzemi díjak mérséklésének.
Rogán Antal végül elmondta, az árak, nem pedig az áfa csökkentését tartja célravezetőnek, mert az áfa mérséklése a családoknak semmit nem jelent, az a szolgáltatók profitját növeli. "Aki áfacsökkentésről beszél, az a cégek érdekeit képviseli, és nem a családokét" - fogalmazott.
Híradó.hu
Az államfő aláírja a Magyarország alaptörvényének negyedik módosítására vonatkozó törvényt. Áder János ezt az M1 Híradójában jelentette be szerda este.
Az államfő a Sándor-palotából, felvételről sugárzott beszédében közölte: annak figyelembevételével hozta meg döntését, hogy megfogadta, Magyarország köztársasági elnökeként maradéktalanul viselni fogja az alaptörvényben rá rótt felelősséget. "Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem" - fogalmazott. "Mostani döntésemet is ennek figyelembevételével hoztam meg" - tette hozzá.
Áder János elmondta, hogy az elmúlt napokban hosszú órákat töltött azzal, hogy az alaptörvény negyedik módosításának elfogadása kapcsán tanulmányozza a sajtóban megjelent véleményeket, érveket, hogy elolvassa a hozzá küldött leveleket, üzeneteket, hogy meghallgassa szakértők "okos - és olykor indulatoktól vagy politikai szándékoktól sem mentes" - érvelését.
"Tettem ezt annak érdekében, hogy elnöki eskümmel összhangban döntésemben egyetlen cél vezéreljen: az alkotmányos rend és a nemzet egységének képviselete" - fogalmazott. "Tettem ezt azért is, mert a köztársasági elnök önmagában még semmit sem tesz azzal, ha csak pártok felett állónak értelmezi szerepét és feladatát. Mert a köztársasági elnöknek nem egyszerűen a pártok felett, hanem mindig és mindenben politikai nemzete mellett kell állnia. Egy államfő, bárki is töltse be ezt a felelősségteljes tisztséget, csakis így fejezheti ki a nemzet igazi egységét. Még akkor is, ha vannak, akik vitatják alkotmányos döntéseit" - mondta Áder János.
Hangsúlyozta: felelősen gondolkodó polgár senkit sem biztathat arra, hogy vegye semmibe a törvény betűjét, és arra sem, hogy alkotmánysértést kövessen el. Egy állam ugyanis attól jogállam, hogy annak törvényeit és alkotmányos rendelkezéseit mindenki betartja - jelentette ki, hozzátéve, hogy különösen fontos elvárás ez az államfővel szemben. "Mert ha az államfő úgy döntene, hogy megengedhető az alkotmányellenesség útjára lépni, annak csak egyetlen következménye lehetne. Amit egyikünk sem kíván. Káosz. Zűrzavar. Törvénytelenség" - mondta.
Közölte, hogy megválasztása pillanatában világossá tette: ha száz jó törvényt kap, százat ír alá. Ha száz rosszat, százat küld vissza az Országgyűlésnek. Elmondta azt is, hogy "bár a népakarat mindig rész szerint osztja ki a kormány- és az ellenzéki pártok súlyát, ám e súlytól függetlenül minden parlamenti pártot egyetemlegesen terhel az ország sorsáért, jó híréért, hiteléért viselt felelősség".
Ismertetése szerint ez az egyetlen alkotmányos választása, amely összhangban van esküjével, a fennálló törvényes rendelkezésekkel és az Alkotmánybíróság 20 év alatt meghozott határozataival. "Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem" - jelentette ki.
"Megingathatatlanul hiszek abban, hogy közös jövőnket azzal szolgáljuk elsősorban, ha minden körülmények között ragaszkodunk a jogállami keretekhez. Biztosan tudom, hogy sok millióan vannak, akik így éreznek, így gondolkodnak, és így is cselekednek. Én is ezt teszem. Ezt teszem nemzetünk mindazon tagjaival együtt, akik a napi hangoskodáson túlmutató rendet, biztonságot, jogállamot, demokráciát szeretnének országunkban" - közölte Áder János.
(MTI-fidesz.hu)
2013. március 12-én reggel 7.30 óra tájban Sághi Jenő csoportvezető két kollégájával járőrözött a Weiss Manfréd úton, amikor az ún. eperföld közelében füstre lettek figyelmesek. Hátulról a füst irányába eredtek. Három személyt értek tetten kábelégetés közben egy nyolcszemélyes autó mellett. Igazoltatásuk során kiderült, nem csepeli, hanem Pest megyei lakosok. A közterület-felügyelők miután körülzárták a három személyt, értesítették a rendőrséget, a Vasúti Biztonsági Szolgálatot és az ELMŰ-t.
A rendőrség mellett az ELMŰ munkatársai is a helyszínre érkeztek: megerősítést nyert, hogy a mintegy 200 méter elektromos kábel az ő tulajdonuk. A járőrök a három személyt előállították, egyikükről kiderült, körözés alatt áll.
Az okozott kár összege több tízezer forint. A rendőrség bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a három feltételezett tettes ellen.
Kitzinger Adrienn – Csepel.hu
fotó: közterület-felügyelet
Németh Szilárd országgyűlési képviselővel, Csepel polgármesterével, a rezsicsökkentés végrehajtását ellenőrző munkacsoport vezetőjével olvashatnak interjút a HVG legfrissebb számának utolsó oldalán.
A portréból kiderül, mióta tekinti szívügyének Csepelt, a csepeli emberek sorsát és az is, miért döntött a politikai pálya mellett.
A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége még tavaly indította útjára a „Dobd a kosárba! elnevezésű utánpótlásprogramját, amelynek hosszú távú célja, hogy megduplázza a kosárlabdázók számát Magyarországon. Csepelről három iskola vesz részt a programban, melynek nyitó eseményét Kosárlabda Jamboree címmel, március 12-én tartották meg a Vermes Miklós Általános Iskola tornatermében.
A Csepeli Kosárlabda Iskola szervezésében létrejött kosárlabda-programra zsúfolásig telt az iskola tornaterme, ahol először id. Szabó Ferenc a rendezvény főszervezője köszöntötte a megjelenteket, majd egyperces néma felállással emlékeztek a nemrég elhunyt Zsíros Tiborra, „Zsizsi” bácsira a magyar kosárlabdasport jeles alakjára. Ezt követően Győri Zsuzsa, a kosárlabda szövetség munkatársa mondott köszöntőt és adta át a szövetség pályázatán nyert sportszereket. A Kölcsey, a Vermes és a Móra iskolák képviselői intézményenként 2 kosárpalánkot, 15 labdát, és 20 pólót vehettek át, ami nagy segítség lehet a sportág csepeli továbbfejlesztésében.
Magyarországon 200, Budapesten 21 iskola részesül ebben a támogatásban, s ebbe immáron kerületünk három iskolája is beletartozik. A hivatalos programot az alsó- és felső tagozatosok közös bemelegítése követte, amit ifj. Szabó Ferenc vezényelt, majd minden gyerek legnagyobb örömére kezdetét vette a játék. Az önfeledt testmozgást követően minden résztvevő oklevelet és -a húsvéti ünnepek közeledtére utalva- piros csoki-tojást kapott ajándékba, majd egy rögtönzött szülői értekezletet is tartottak, ahol a gyerekek szüleit ismertették meg a további lehetőségekről.
Az MKOSZ ebben a programban nem csak a gyerekeknek, hanem az őket felkészítő trénereknek is nagyszerű lehetőséget nyújt, járandóságot, és megfelelő felszerelést is biztosít annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb szinten tudják felkészíteni a kosárlabda-palántákat.
Légrádi G.
Fotók: Bede Orsolya
