Amikor valamilyen nagyon fontos esemény közeledik, akkor arra fel szoktunk készülni. Vizsga előtt tanulunk, vendégség közeledtével alaposan kitakarítunk, családi, bensőséges ünnepekre ajándékot készítünk, vagy használható, szép gondolatokon törjük a fejünket. Ilyen előkészület előzi meg a szent feltámadás ünnepét, a húsvétot, a nagyböjtöt megelőző időszakot. Lelkünket kitakarítjuk, a lelki olvasmányokból, a templomi közös elmélkedéseinkből tanulunk.

A táplálkozási szokásaink megváltoztatása pedig felhívja a figyelmet arra, hogy Krisztus szenvedett értünk. A nagyböjtről általában a böjtös eledelek jutnak az eszünkbe, a hústalan, zsír nélküli, állati eredetű ételektől mentes táplálékok. Ezért a nagyböjtöt megelőző vasárnapokat ősi elnevezésük szerint húshagyó és vajhagyó vasárnapoknak nevezi görög katolikus egyházunk. Ebben az évben az első nagyböjti nap február 11-e, hétfő. E naptól, a húsvéti eledelek megáldásáig, a pászkaszentelésig, Krisztus feltámadásának ünnepéig, a lehetőségeink szerint figyelembe vesszük a böjti előírásokat. Hazánk keleti megyéiben ilyenkor lapcsánkát, krumplilángost, puliszkával töltött káposztát és egyéb egyszerű eledeleket főztek, sütöttek az anyák és nagymamák. Nem lettek vegetáriánussá, de ez a hat hét megtisztította a lelket és a testet is.

Próbáljuk ki! Mert olyan lesz a húsvétunk, amilyen a nagyböjtünk.

Aki görög katolikus egyházközségünk alapítványán keresztül szeretne segíteni hitéleti és karitatív céljaink megvalósításában, azt adója 1 százalékával tudja megtenni, a Krétai Szent András Alapítvány – adószám: 18671630-1-13 – javára.

Prodán Gábor atya