Nem engedjük, hogy a szolgáltatók megakadályozzák a rezsicsökkentés megvalósulását – jelentette ki Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján. Ugyanitt Kósa Lajos, a párt ügyvezető alelnöke elmondta, egy eredményes aláírásgyűjtés megmutathatja, hogy a magyar társadalomnak mi a véleménye a rezsicsökkentésről.
A kormány rezsicsökkentésről hozott döntései ellen a magyarországi gáz- és energiaszolgáltatók összefogtak, ennek az eredménye több bírósági kereset lett – tájékoztatott Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott, ezeket a bíróság „feltűnő gyorsasággal tárgyalta meg, és feltűnő gyorsasággal hozott első fokon ítéletet”.Ez az ítélet komoly veszélyt jelent a magyar családokra nézve – hangsúlyozta, hozzátéve, egy két keresővel és két gyerekkel rendelkező családnak 73691 forint a 2012-es adatok alapján az átlagos rezsiköltsége. Ebből az elektromos energia 19542 forintot, a vezetékes gáz pedig 23929 forintot tesz ki – sorolta, megjegyezve, ehhez képest valósult meg a tíz százalékos rezsicsökkentés.
Mint mondta, a bírósági ítélet azt jelenti, hogy egy átlagos magyar családnak körülbelül havi 4400 forintot kellene visszafizetnie januárra és februárra is. Mi azonban nem engedjük, hogy a szolgáltatók megakadályozzák a rezsicsökkentés megvalósulását, nem engedjük, hogy ráterheljék ennek az összegnek a visszafizetését a magyar családokra – jelentette ki. A fideszes politikus arról is tájékoztatott, hogy az Országgyűlés ennek érdekében döntéseket hoz: módosítják a gáz- és villamosenergia-ellátásról szóló törvényt, felhatalmazzák és megerősítik az Energiahivatalt annak érdekében, hogy a jövőben hozott döntéseket keresztül tudja vinni, és érvényt tudjon szerezni a rezsicsökkentésnek.
A mi meggyőződésünk szerint önmagában mindez még nem elég, hiszen nem a kormánnyal és az Energiahivatallal vannak vitában a szolgáltató cégek, hanem a magyar családokkal – szögezte le.
A Fidesz elnöksége úgy döntött, hogy egy petíciót, aláírásgyűjtést kezdeményez a rezsicsökkentés megvédése érdekében – jelentette be Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnöke hozzáfűzte: szeretnék a magyar családok segítségét kérni annak érdekében, hogy az összes lehetséges hazai és uniós fórumon meg tudják mutatni, hogy az itt élő emberek támogatják a rezsicsökkentés politikáját.
A politikus rámutatott, az ágazat szolgáltatói komoly erőt képviselnek, és nyilvánvaló volt, hogy egyszeri döntéssel „nehéz ezt a csatát megvívni”. Számítunk arra, hogy adott esetben ez a kérdés az EU különböző fórumain is fel fog vetődni – jegyezte meg. Elmondta azt is, feltehetően számos hamis információ hangzik majd el a kérdésben. Nemrég a különböző áramszolgáltatók a számla mellett küldtek egy fogyasztókat megtévesztő levelet; és az is állandó téma, hogy a szolgáltatás minősége hogyan változik majd a rezsicsökkentés miatt – említette meg. Ezzel összefüggésben rámutatott, akkor, amikor a magyar állam garantálta a szolgáltatók számára a nyereséget, nem javult a szolgáltatás minősége. Sőt, olyan hálózatbővítési díjszabásokat alakítottak ki, ami a foglalkoztatás bővítését és az ipari fejlesztéseket is drágítja – húzta alá.
Emlékeztetett arra, hogy az áramszolgáltatók a privatizáció idején eszközarányos, nyolc százalékos biztos nyereséget „kaptak a szocialista kormányzattól”, a privatizációs szerződésben ugyanis rögzítették, hogy amennyiben ez a profit nem lenne meg, akkor ezt az összeget a magyar kormány a költségvetésből kifizeti. Ennek fényében valóban jelentős a klímaváltozás – tette hozzá.
Kósa Lajos szólt arról is, hogy a „szocialisták a régi rutint hozzák”, és „hihetetlen élesen” támadják a rezsicsökkentést. Éppen ezért gondoljuk azt, hogy egy eredményes aláírásgyűjtés megmutathatja, hogy a magyar társadalomnak ebben az ügyben mi a véleményük – fogalmazott. Szavai szerint a konkrét kérdés arra irányul majd, hogy a választók kitartanak-e amellett a döntés mellett, amit a kormány és a frakció hozott, hogy Magyarországon általánosan csökkenjen a rezsiköltség tíz százalékkal.
(fidesz.hu)
Bódi László 1965. május 3-án született Ungváron, családja egyéves korában költözött Kisvárdára. Zenei általános iskolába járt, zongorázni tanult, Nyíregyházán még rádiófelvétel is készült vele. Első együttesét gimnáziumi évei alatt alapította Cipőfűző néven, innen ragadt rá a Cipő név. A Zeneakadémiára már nem felvételizett, úgy döntött, inkább dalokat ír - tanára is erre bíztatta.
Tizennyolc évesen Budapestre költözött, ahol úgy érezte, több lehetősége nyílik a zenélésre. A Republic zenekart 1990. február 23-án alapította Tóth Zoltán gitáros, billentyűs, Boros Csaba basszusgitáros, Bali Imre (Rece Apó) gitáros és Szilágyi "Bigyó" László dobos társaságában. A dobokhoz hamarosan Nagy László Attila ült, Bali helyére pedig Patai Tamás érkezett. Egy vidéki házban gyakoroltak, majd helyi televíziós szereplések után szárnyra kapta őket a hírnév, megnyerték a balatonlellei rockfesztivált. Hamarosan a Beatrice koncertjein is felléptek, mert Nagy Feró megkedvelte a zenéjüket, könnyen érthető, szókimondó, dallamos muzsikájuk gyorsan hódított.
Megalakulásuk évében már két lemezre szóló szerződést kaptak a Hungarotontól, az első, Indul a Mandula című albumról a Repül a bálna váratlan és hatalmas siker lett. A zenészek ezután új kiadó után néztek, de szerződésük még élt, ennek egy negyven perces dobszólóval tettek eleget - legnagyobb meglepetésükre az anyag Üss a kazettára címmel meg is jelent. Következő lemezük, a Hoppá-hoppá! olyan slágereket tartalmazott, mint a Jó reggelt kívánok, a Szeretni valakit valamiért. Az 1994-es Disco című albummal lépték át a százezres eladott példányszámot, a Ha itt lennél velem és a 67-es út című dal sokáig vezette a slágerlistákat.
Cipő 1995-ben szólóalbummal rukkolt elő, az Amszterdamot Rajcs Renátával készítette. Ugyanebben az évben jelent meg a Tüzet viszek című Republic-album is. A zenekar 1999-ben tripla albummal kedveskedett rajongóinak, a következő évben Cseh Tamással közösen készült a Levélváltás, amelyen egymás dalait dolgozták fel. A Republic tizedik születésnapján jelent meg az Aranyalbum az addigi legnagyobb slágereivel. A Mohikán albumról a Dudu című darab a média által legtöbbet forgatott dalok közé is bekerült. Tizenötödik születésnapjukat az 1 Magyarország 1 Mennyország című albummal és első DVD-jükkel ünnepelték.
A Republic rendkívül termékeny együttes, idén év elején már a 37. lemezük jelent meg Klasszikusok címmel, ezen a zeneirodalom néhány klasszikus szerzője (Bartók, Paganini, Maurice Jarre, Grieg, Hacsaturján) szerzeményeinek átiratát készítették el a Road 67 Symphonic Orchestra kíséretével, emellett néhány Republic-slágert is áthangszereltek a nagyzenekari megszólaláshoz.
A zenekar számos szakmai elismerést kapott, köztük a Magyar Rádió eMeRTon díját, 1992-ben az év popegyüttese címet, kétszer ítélték nekik az Arany Zsiráf díjat, 1997-ben megkapták az ARTISJUS Huszka Jenő-díját, 2008-ban a Fonogram díjat. 2010-ben, megalakulásuk huszadik évfordulóján a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehették át.
Az évi száz-százötven fellépés természetes volt a zenekar számára, így lettek az egyik legtöbbet koncertező zenekar az országban. Hagyománnyá vált március 15-ei koncertjük.
Cipő kétszáznegyven dalt írt a Republicnak, de énekelte szerzeményeit Koncz Zsuzsa és Halász Judit is.
A népszerűség ellenére Cipő saját bevallása szerint nem élvezte igazán az életet, alapvetően pesszimista embernek tartotta magát, a világot pedig misztikus helynek látta. A szűkszavú zenész alkotni leginkább éjjel szeretett, dalaiban mindig ott bujkált némi szomorúság.
Egészsége soha nem volt tökéletes, az utóbbi időszakban súlyos tüdőgyulladással kezelték, eltörte a karját, de összeszorított fogakkal is fellépett. Évek óta küzdött komoly szívproblémákkal. Lábon hordott ki egy szívinfarktust, négy éve megoperálták. Kritikus egészségi állapotáról nem szeretett beszélni, és a szívátültetés gondolatától is elzárkózott. 2013. február 15-én leállt a szíve, de sikerült újjáéleszteni. Azóta kórházban kezelték, a mélyaltatásból azonban nem tudott felébredni, kómába került.
Egyszer arra kérdésre, hogy meddig akar élni, azt válaszolta: "Ötvenéves koromig..."
(Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga)
A csepeli önkormányzat kisajátítási eljárást indít a Csikó sétányon lévő Görgey Artúr Általános Iskola tulajdonosával szemben, hogy a lepusztult épületet átvegye, lebontassa, s a helyén parkot létesítsen – közölte Németh Szilárd polgármester a helyszínen megtartott sajtótájékoztatóján március 11-én.
A galéria elérhető ide kattintva.
Az iskola épületét még 2006-ban egy telekcserével adta el az akkori önkormányzat MSZP-s vezetése, majd a külföldi tulajdonosok a sorsára hagyták. Az egykori iskola jelenleg romhalmaz és balesetveszélyes, gyújtogatás és más bűncselekmények miatt a rendőrség rendszeresen kénytelen intézkedni. A mögötte zajló folyamatokat ugyanakkor jól jellemzi, hogy az ingatlanra 12 milliárd forint jelzálogjog van ráterhelve.
A Görgey Artúr Általános Iskola egykori épülete Csepel legkedveltebb lakótelepének közepén fekszik. Az intézményt 1982-ben építették, majd az MSZP-s kerületi vezetés 2003-ban bezárta, 2006-ban pedig egy - az akkori ellenzék szerint „mutyigyanús” - telekcserével eladta. A tulajdonosok időközben változtak, de az épület rendbetételével, karbantartásával a többszöri hatósági felszólítás ellenére sem foglalkoztak.
Az egykor szebb napokat látott épület az elmúlt években hajléktalanok, drogosok, fémgyűjtők, kalandot kereső fiatalok tanyája lett, elszaporodtak az egerek és a patkányok is. A rendőrség és a tűzoltóság másfél év alatt legalább harmincszor vonult ki a helyszínre, gyújtogatás vagy más bűncselekmények, szabálysértések miatt. Az épület búvóhelyül szolgált bandáknak, csavargóknak is akik félelemben tartották a környéken lakókat.
A 2010-ben megválasztott új önkormányzat rendszeresen megbüntette a tulajdonost, és próbálta rávenni arra, hogy a veszélyes épületet lebontsa, vagy legalább lezárja. Az eljárásban illetékes XI. kerületi építési hatóság több alkalommal, összesen 860 ezer forinttal bírságolta meg a tulajdonost, de a kirótt büntetést be sem fizették.
Az újságírók körbejárták az épület belsejét, s láthatták, mi maradt meg a szebb napokat átélt iskolából. A helyiségek szétdúlva és kifosztva állnak, a vezetékeket kiszaggatták, a gyúlékony anyagokat felégették. Az ablakok üvegeit betörték, szilánkok hevernek mindenfelé. A tágas tornacsarnokból minden mozdítható tárgyat elvittek. Az iskola csarnoka, ahol valaha ünnepségeket rendeztek és diákok nyüzsögtek benne kulturált körülmények között, most úgy néz ki, mintha bombatalálat érte volna. Az utcáról nem látható belső kertet felverte a dudva és elárasztotta mocsok.
Miután a hatóság részéről minden igyekezet hasztalan maradt, a csepeli önkormányzat most határozott lépésre szánta el magát. Németh Szilárd polgármester a bejárás után bejelentette, hogy kisajátítási eljárást kezdeményeznek a jelenlegi állapotok megszüntetése érdekében, és az eljárás költségeit a tulajdonosra terhelik. Az önkormányzat 1 forintért meg is vásárolná az épületet és a hozzá tartozó telket. A kisajátítás leghamarabb az év végéig történhetne meg, utána lebontanák a menthetetlen és életveszélyes épületet. A tervek szerint parkot hoznának létre a helyszínen.
Az önkormányzat az állampolgári jogok biztosához, valamint az Alkotmánybírósághoz is fordul, hogy tisztázódjék: mennyiben tehető felelőssé a tulajdonos a jogellenes állapotok kialakulásáért, illetve fenntartásáért.
Csarnai Attila
fotó: Kitzinger Adrienn
galéria: Bede Orsolya
A rezsicsökkentés mértéke még nagyobb lesz - jelentette be Orbán Viktor hétfői napirend előtti felszólalásában a parlamentben. Mint ismert a napokban a Fővárosi Törvényszék a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során a gázszolgáltatóknak adott igazat első fokon.
Megtámadták a kormány korábban rezsicsökkentésről hozott döntését a bíróság előtt azok a cégek, amelyek azt sérelmesnek gondolják – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő hozzátette: a cégek azzal az indítvánnyal fordultak a bírósághoz, hogy vissza akarnak térni a magasabb gáz- és villanyárhoz. Mint mondta, a bíróság a beadványt megvizsgálta, és az árakat ismét emelni akaró cégeknek adott igazat a magyar kormánnyal szemben. Az ítélet a gázszolgáltató cégekre vonatkozik, de jövő hétre várhatóan döntés születik a villanyellátást biztosító vállalatok által benyújtott javaslat ügyében is – jegyezte meg.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a villanyár kérdése minden magyar családot érinti, a gázár pedig 3 millió 300 ezer háztartást, tehát a magyar emberek mintegy 76 százalékát. Emlékeztetett arra, hogy 2002 és 2010 között 15 alkalommal emelkedett a gáz ára, ennek következtében a gáz ára 206 százalékkal, tehát háromszorosára nőtt, az áram ára pedig 97 százalékkal, tehát mintegy kétszeresére nőtt. Emellett az akkori kormányok csökkentették a nyugdíjakat, a béreket és a családtámogatásokat – mutatott rá.
E két dolog eredőjeképpen az a helyzet állt elő, hogy 2010-ben a háztartásoknak mintegy 20 százaléka – körülbelül kétmillió ember - költötte el jövedelmének több mint egyharmadát pusztán azért, hogy fenn tudja tartani a lakását – hangsúlyozta. Ezzel összefüggésben megjegyezte: a gáz és a villany árszintjének együttes figyelembevételével 2011-ben az egész Európai Unióban hazánkban volt a legmagasabb a rezsiköltség, és másfélszerese volt az uniós átlagnak.
„Ha a profitot begyűjtő cégek helyzetét nézzük, akkor azt látjuk, hogy éveken keresztül óriási profitokat termeltek, tízmilliárdokat kerestek a magyar embereken” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Ennek kapcsán elmondta: a villamosenergia-szektor adózott eredménye 2011-ben meghaladta a 31 milliárd forintot. Hozzátette: „az oly sokat panaszkodó gázcégek” közül is volt legalább kettő, amelynek a profitja 5 milliárd forint fölött volt.
Ennek ismeretében azt kell mondanom, hogy a kormány álláspontja szerint a bíróság döntése botrányos, maga a botrány – emelte ki. Ugyanakkor egyértelművé tette: Magyarország ma már elég erős ahhoz, hogy a magyarok érdekeit érvényesítse. A milliárdos profitot termelő cégek most összefogtak a magyar családok ellen, hogy megakadályozzák a magyarokat sújtó terhek igazságos csökkentését – vélekedett a kormányfő. „Ez arcátlanság, nehéz szalonképes szavakba foglalni a fölháborodásomat” – jegyezte meg. Ezzel összefüggésben közölte azt is, hogy a kormány nem fogadja el a kialakult helyzetet, és azonnal új javaslattal állnak elő, amely alapján a rezsicsökkentés mértéke még nagyobb lesz, „és ezért a cégek még kevesebbet fognak keresni”.
„Beszéljünk nyíltan! Ez nehéz küzdelem lesz, és szükségem van a magyar emberek támogatására, hogy megmutassuk ezeknek a gátlástalan vállalatoknak, hogy Magyarország nem hagyja magát, itt a magyar állampolgárok érdeke érvényesül” – szögezte le. Ugyanakkor kiemelte: a piacgazdaság szabályait tisztelik, a tisztességes profitot elfogadják, de azt nem, hogy családok sokasága - azokban gyermekek, nyugdíjasok - kerüljön lehetetlen szociális helyzetbe. Egyúttal felszólított mindenkit, akit felháborít a szolgáltatók botrányos viselkedése, hogy hallassa a hangját. „Üzenjük meg együtt, hogy ezek a cégek nem a magyar kormánnyal állnak szemben, hanem minden magyar emberrel, egész Magyarországgal” – zárta szavait Orbán Viktor.
(fidesz.hu)
Nyár elején majd ősszel is lesz egy-egy lomtalanítás Csepelen – értesült a Csepel.info.
A 2012-es lomtalanítást az 54 kilométer hosszan megkezdett nagyszabású csatornázási munkálatok miatt kellett elhalasztani. Lapunk úgy tudja, hogy a csatornázási munkálatokból gyakorlatilag már csak az egyéni rákötések és az úthelyreállítások vannak hátra. Így nyár elejére várhatóan minden akadály elhárul az ingyenes lomtalanítás elől, melynek pontos időpontját most is levélben fogják megkapni a csepeliek.
Mivel azonban a nyár eleji lomtalanítás a tavalyi pótlása, információink szerint lesz még egy ingyenes lomtalanítás, méghozzá előre láthatóan az őszi időszakban. Aki az ingyenes lomtalanítás idejét nem tudja kivárni, az a bútorszállító, költöztető cégeket tudja igénybe venni, azok többsége ugyanis lomtalanítással is foglalkozik.
Tisztelt Ügyfeleink!
Kérjük, figyelmesen olvassák át a teljes tájékoztató anyagunkat!
Mint arról már talán értesültek, a 23/2013. (II.28.) számú Főv. Kgy. rendelet értelmében, 2013. március 11. és 2013. március 29. közötti időszakban azon budapesti ingatlanok esetében, ahol nincs lehetőség a közcsatornára kötésre, az ingatlantulajdonosoknak lehetősége nyílik a vízfogyasztáson alapuló háztartási szennyvíz elszámolási rendszer helyett az elszállításra átvett hulladék mennyiség alapján fizetni a közszolgáltatásért.
Fogyasztóinknak az elkövetkező napokban lehetősége nyílik választani – bár csak időszakosan és nem véglegesen, az ún. „átjelentkezési” időszak alatt – az új, illetve a régi típusú elszámolási rendszer használata között.
A települési folyékony hulladékkal (tfh) kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 59/2011 (X.12.) számú Főv. Kgy. rendelet módosításával, a 23/2013. (II.28.) számú Főv. Kgy. rendelet az alábbiak szerint rendelkezik:
„ A rendelet 17. § (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó azon ingatlanok esetében, ahol nincs lehetőség a közcsatornára kötésre, az ingatlantulajdonos 2013. március 1. és 2015. március 1. közötti időszakra továbbra is igényelheti a Közszolgáltatótól, hogy a települési folyékonyhulladék-kezelés általa fizetett egységnyi díja az ingatlanon mért ivóvízfogyasztáson alapuló elszámolás helyett kivételesen - a megadott időszakon belül - az ingatlanon elszállításra átvett települési folyékony hulladék mennyisége alapján, a rendelet 17. § (1) bekezdés c) pontja szerint kerüljön megállapításra. Ha az ingatlantulajdonos a díjmegállapításnak e módját 2012. március 19. és 2012. április 13. között a Közszolgáltató ügyfélszolgálati irodáin már igényelte, és arra jogosultságot szerzett, az ingatlantulajdonos eltérő nyilatkozata hiányában a díj 2015. március 1-jéig továbbra is az ingatlanon elszállításra átvett települési folyékony hulladék mennyisége alapján kerül megállapításra.
A települési folyékonyhulladék-kezelési közszolgáltatás díjmegállapításának e módja az ingatlantulajdonos egyéni igénybejelentése alapján, a 2015. március 1-jéig terjedő időszakra választható. A közszolgáltatás e kivételes módjának igénybevételi feltétele az, hogy azt az ingatlantulajdonos, amennyiben korábban ezen jogosultságával nem élt, a Közszolgáltató ügyfélszolgálati irodáin 2013. március 11. és 2013. március 29. között a 2013. március 1. és 2015. március 1. közötti időszakra személyesen kérelmezze.”
A rendelet értelmében tehát, aki az elszállított szennyvízmennyiségen alapuló rendszerben szeretné az ingatlanján keletkezett szennyvizet cégünkkel elszállíttatni, annak a következőket kell tennie:
• figyelmesen olvassa el tájékoztatóinkat, és ha valamiben nem biztos, inkább érdeklődjön ügyfélszolgálati elérhetőségeinken
• kérjük, pontosan ellenőrizze, hogy megfelel-e az „Átjelentkezési lapon” megadott minden kritériumnak
• amennyiben megfelel, kérjük, személyesen keresse fel ügyfélszolgálati irodánkat, a már két példányban kitöltött „Átjelentkezési lappal”, vagy ott a helyszínen töltse kimunkatársaink segítségével
• az „Átjelentkezési lapot” munkatársaink átveszik, majd cégünk ellenőrzi a megadott adatok helyességét (ez több napot is igénybe vehet)
• ezután regisztráljuk rendszerünkben és a következő számlalevélen már az itt rögzített elszámolási rendszer szerint kapja meg számláját
FONTOS!
Az ügyintézéshez az alábbi dokumentumokra van szükség:
Kérjük, figyeljenek a megadott határidők és dátumok betartására, mert ezek lejárta után már nem áll módunkban a rendszerbe való bejelentkezési igényeiket befogadni! Az átjelentkezési kérelmet csak azon ügyfelektől tudjuk befogadni, akiknek az FTSzV Kft. felé közszolgáltatási
díjtartozása nem áll fenn!
Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy az átjelentkezési lap kitöltésével és az abban foglaltak maradéktalan megismerésével egyidejűleg lemondanak a teljes vízfogyasztás után biztosított, 10 %-os locsolási kedvezményről és az elkülönített locsolási mellékmérő kedvezmény igénybevételéről.
Az FTSZV Kft. személyes ügyfélszolgálati irodája:
Cím: Fővárosi Vízművek Zrt., 1134 Budapest, Váci út 23-27.
(Bejárat a Dózsa György út felől)
Ügyfélszolgálati irodánkban hétfőtől péntekig, az alábbi időpontokban állunk Ügyfeleink rendelkezésére:
Tájékoztató a szállított szennyvízmennyiség alapú elszámolási rendszert választó fogyasztók részletes díjfizetési szabályairól
A közszolgáltatási díjat a fogyasztó kéthavi gyakorisággal számla ellenében
• átutalással,
• csoportos beszedési megbízás útján, vagy
• készpénz átutalási megbízáson történő postai befizetéssel egyenlítheti ki.
A szolgáltatás teljesítésekor a helyszínen, készpénzben történő díjkiegyenlítésre nincs lehetőség!
A szállított szennyvízmennyiség alapján történő elszámolást választó ügyfeleinknél a számlán, a szállított szennyvízmennyiség alapú közszolgáltatás ellenértékének számlasora, mint fizetendő tétel jelenik meg.
Társaságunk számláinak megküldését a Díjbeszedő Holding Zrt. látja el. A Díjbeszedő Holding Zrt. által kiállított számlák reklamációival, számlázási kérdéseivel kapcsolatos ügyintézés kizárólag a Díjbeszedő Holding Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban lehetséges.
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a lakosság körében keletkezett szennyvíz elszállítására kizárólag az FTSzV Kft., mint Budapest hivatalos közszolgáltatója jogosult. Az FTSzV Kft. megfelelő technikai felszereltséggel, a hatályos jogszabályokat betartva, és a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével végzi tevékenységét.
Köszönjük együttműködésüket!
FTSzV Kft.
Székelyföld területi autonómiáját, önálló régió megalkotását és a székely jelképek üldözésének azonnali beszüntetését követelték petíciójukban a román kormánytól vasárnap Marosvásárhelyen a Székely szabadság napja elnevezésű demonstráció résztvevői. A rendezvény ellen maroknyi román fiatal tüntetett, de nem volt összetűzés a két tábor között.
Már szombaton komoly rendőri jelenlét volt tapasztalható a székelyföldi településeken, ami vasárnapra csak fokozódott: a Marosvásárhely fele vezető utakon mindenütt egyenruhások ellenőrizték a forgalmat, többször megállítva a Székely szabadság napja elnevezésű rendezvényre induló buszokat is. A rendezvény kezdete előtt ellentüntetést szerveztek a legnagyobb közösségi oldalon szélsőjobboldali fiatalok a város főterén lévő Avram Iancu szobor elé, de a megmozdulásra csak a médiamunkások érkeztek meg. (Az eseményeket percről percre követte az mno.hu, olvassa el tudósításunkat!)
Helyi idő szerint délután öt órára a marosvásárhelyi Postaréten, a Székely Vértanúk emlékműve előtt többezres tömeg gyűlt össze annak ellenére, hogy az eső a nap folyamán többször is eleredt. A szervezők részéről Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke harmincezres tömegről beszélt, és ez akkor komoly túlzásnak tűnt, ám később, amikor az emberek fáklyákkal és gyertyákkal a kezükben elindultak a Prefektúra felé, a tömeg hosszú percekig betöltötte a másfél kilométernyi útvonalat.
Tüntetések világszerte |
Nem csak Marosvásárhelyen demonstráltak az autonómiáért, hanem a világ több városában, így Budapesten is szolidaritási tüntetéseket rendeztek. Olvassa el az mno.hu-n a megmozdulások krónikáját! |
A rendezvény résztvevőit személyesen köszöntötte Mark Gafarott Monjo, a Katalán Demokratikus Konvergencia párt képviselője, aki arra biztatta a székelyeket, hogy a katalánokhoz hasonlóan ők is legyenek büszkék identitásukra. Luis Durnwalder dél-tiroli kormányzó levelet küldött, amelyben arról írt: az 1948-as első sikertelen autonómiastatútumuk után 1972-ig kellett várniuk a másodikra, és ennek kapcsán is húsz év telt el, amíg az írást sikerült a gyakorlatba átültetni. Üzenetet küldött a baszk nemzeti párt elnöke is.
Izsák Balázs SZNT-elnök beszédében kifejtette: civil szervezete közel tíz éve küzd a jog és demokrácia eszközével az autonómia törvény általi szavatolásáért. „Nem fogunk sem lemondani a célról, amelyet magunk elé kitűztünk, sem letérni az útról, amelyen elindultunk. Tanulja meg ország és világ, hogy a székelyek ereje a törhetetlen ragaszkodásban rejlik a szabadsághoz, a hűségben az elődök hagyományaihoz, az egymás iránti szolidaritásban és a szívósságban” – fejtette ki, és mondandóját a tömeg „autonómiát!” felkiáltással nyomatékosította. A rendezvényre sokan érkeztek székely zászlóval, de a tömegben lehetett látni magyar trikolórt és katalán lobogót is.
A beszédek végén a résztvevők közfelkiáltással fogadtak el egy petíciót, amelyet el is vittek a román kormányt képviselő prefektúrára. Ebben azt hangsúlyozták, hogy a Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi integritását, összhangban van a helyi és az európai törvényekkel, ezért jogos a követelésük az önálló székelyföldi közigazgatási régió létrehozására. A beadványban követelték azt is, hogy a román hatóságok azonnal szüntessék meg a székely jelképek üldözését és a magyarul beszélő emberek zaklatását.
Ahogy a vonuló tömeg elindult a prefektúra felé, a főtéren egy tíz-tizenöt főből álló román ellentüntető csoport bukkant fel. Nem kereseték az összetűzést a magyarokkal – ez a nagyszámú egyenruhás nem is engedte volna –, csak román zászlókat lobogtatva némán demonstráltak. Amikor megkérdeztem, mi a kifogásuk a székely törekvések ellen, azt válaszolták: Románia az alkotmány első pontja szerint egységes nemzetállam, területe egy és oszthatatlan, így az országban nem lehet semmilyen etnikai alapú autonómia.
MNO
Az egyéves fennállását ünneplő Erdei Éva Galéria Kvasznay Péter terme ad otthont Csikár Róbert most nyílt kiállításának.
A március 9-i megnyitón a galéria tulajdonosának rövid bevezetője után Haris László szavai következtek. A Balogh Rudolf és Demeter- díjas fotóművész tizenhárom éves korában, szülei engedélyével az 1956-os forradalom és szabadságharc helyszíneiről készített képeket, így veszélyes helyzetekben nagyon hamar megismerhette a szakma nehézségeit.
„A kiállító békés körülmények között készült képei (legyen az a téli, vagy a tavaszi táj megjelenítése) rendkívül érdekesek, mert nyugalmat árasztanak. A természetfotózás elmozdulásai hosszú expozíciót igényelnek. Csikár Róbert képei fotók és fotó-festmények is egyben. A terembe belépő jámbor érdeklődőnek az tűnik fel először, hogy ezek a képek nem élesek, inkább elmosódottak. Nézzük hosszasan a képeket és értsük meg azok misztikus üzenetét, így személyes élményünkké válhat a látvány! Egy fotó soha nem a filozófiailag, fizikailag egzakt pillanatokat mutatja hanem mindig egy időintervallum összegzését” – mondta el Haris László.
A kiállító Csikár Róbert így fogalmazott művei elkészítéséről: „A klasszikus fotózástól eltérően, mindenféle utólagos trükkök nélkül, a hosszú exponálás közben az objektív előtt zajló festményszerű változást tárom Önök elé. Remélem, sikerült átadnom a vadvirágok rezgő táncát, a tavaszi szellő zuhanását, a pipacsok és a napraforgók bólogatását, a nyári nap remegését, a tél nyugalmát, vagy a tavaszi és őszi színek kavalkádját”.
A most nyílt tárlat április 3-áig tekinthető meg.
Czapp József
fotó: Végh Péter
Véget ért a Lakatos Ablakos Dezső emlékére kiírt 2. Országos Jazz Zenei Verseny. A háromnapos verseny vasárnapi díjátadóját és a gálaműsort Balogh Gábor igazgató nyitotta meg. A csepeli önkormányzat részéről Németh Szilárd országgyűlési képviselő, polgármester és Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester volt jelen.
A három nap fotói megtekinthetők itt.
„Bár én sohasem zenéltem, de fiatal koromban egy önképző körben Gonda János könyvéből tartottam előadást. Nagyon szeretem a jazz zenét. Mi sem bizonyítja jobban, hogy úton ide az autómban is egy 1973-as Oscar Peterson koncertfelvétel szólt. Remélem, hogy a mostani versenyzőkkel egyszer majd nagy koncerttermekben találkozhatunk!” - mondta el a polgármester.
Ezt követően a kategóriák és korosztályok nyertesei vehették át a jutalmakat, így többek között a csepeli önkormányzat díját, melyet Németh Szilárd több versenyzőnek is átnyújtott. Azok sem szomorkodhattak, akik most nem végeztek a dobogón, hiszen sok verseny lesz még az idén. A zsűri elnöke, Borbély Mihály is hasonlóképpen fogalmazott: „Mindenki nyert, aki elindult ezen a versenyen”. Binder Károly tanár, zsűritag pedig a zenekar tagjait dicsérte, akik szombaton reggel nyolc órától este tízig több mint harminc énekest és szólistát kísértek.
A Lakatos Ablakos Dezső emlékére kiírt 2. Országos Jazz Zenei Verseny győztesei:
Az iskolák versenyében az Egressy Béni Református Művészeti Szakközépiskola végzett az élen, megelőzve a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium csapatát. A harmadik helyezett a Selye János Humán és Zeneművészeti Szakközépiskola Pikéthy Tibor Tagintézménye lett.
A díjátadást és a versenyt lezáró gálán a kategóriák győztesei léptek fel. A közönség tapsai is azt bizonyították, a zsűri jól döntött.
Czapp József
fotó: Bede Orsolya
Mansfeld Péter születésének 72. évfordulójára emlékeztek meg a Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium épületében március 10-én. Az 1959-ben kivégzett Mansfeld Péter az iskola tanulója volt, később pedig részt vett az 1956-os forradalomban.
Mansfeld Péter emléktábláját Németh Szilárd polgármester, Ábel Attila és Borbély Lénárd alpolgármesterek, valamint a Fidesz-KDNP képviselői koszorúzták meg, majd mécseseket gyújtottak.
Laskai Nikolett, az iskola diákja Kenneth Klára versét szavalta el.
Csarnai Attila
