Magyarország jobban teljesít az emberek mindennapi terheinek csökkentésében, az érdekérvényesítésben, a családok támogatásában, a nyugdíjak területén, a munka megbecsülésében, a rendőrség bővítésében, a felesleges kiadások lefaragásában, az egészségügyben és a felzárkóztatásban is - hangsúlyozta évértékelő beszédében Orbán Viktor pénteken, mely megtekinthető ide kattintva. A miniszterelnök szólt arról is, hogy folytatódik a munkahelyvédelmi akcióterv, és program indul a bérből és fizetésből élőknek.

2012-ben 90.300 gyermek jött világra, 2251-el többen, mint egy évvel korábban. Ezt betudhatnánk a szocialisták által eltörölt, de az új kormány által visszaállított gyerek és családvédelmi intézkedéseknek, az új családi adórendszernek. De ha csak ennyit látnánk, könnyen beleragadhatnánk a „földszagú politikai küzdelmek világába”, pedig lehet, most itt egy fontosabb dologról van szó – hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő szeretné hinni, hogy nemcsak néhány kormányzati intézkedés áll a jó hír hátterében. A kisbabáknak kedvük támadt megszületni. Hátha ez egy komolyabb felhívó jel, valódi biztatás. Lehet, hogy ők már tudnak valamit. Tudják, hogy megállíthatatlanul jön a tavasz, a szűkmarkú jelennél nagyvonalúbb jövő. Olyan jövő, amely túllép az európai válság lökéshullámain, és tartogat valami biztatót, reményteljeset, felívelőt, jobb módút, derűsebbet, boldogabbat is – jegyezte meg.

A kormányfő felhívta a figyelmet az OECD-jelentés azon részére, mely arról szól, hogy a magyarok 69 százaléka érzi úgy, hogy több pozitív élményben van része egy átlagos napon, mint kellemetlen tapasztalatban, és 10-es skálán a magyarok 4,9-re értékelték a saját életminőségüket. Orbán Viktor szerint a 34 ország 80 százalékos és 6,7 pontos átlagához viszonyítva ez az arány kevés, de ha a magyarok utolsó száz évének fényében nézzük, másként mutat a dolog. Orbán Viktor emlékeztetett, amit szépapáink felépítettek, azt elvitte az I. világháború és az azt követő békerendszer. Amit dédszüleink építettek, azt elvitte a II. világháború és a békerendszer. Amit nagyszüleink és szüleink felépítettek, azt elvitte a kommunista rendszer botcsinálta gazdaságpolitikája, amely adósságcsapdába csalta és kalitkába zárta az országot. Végül pedig amit a rendszerváltás után 2002-ig felépítettünk, az leomlott 2002 és 2010 között – fejtette ki a kormányfő. A miniszterelnök szerint ezen történelmi életélmények fényében nem is olyan rossz eredmény egy felerészben elégedettséget mutató életminőség-vizsgálat.

„Fogadalmat tettünk, hogy nem követjük el soha Kádárék és az MSZMP hibáját, hogy külföldről felvett hitelből jóléti kiadásokat finanszírozzunk” – hangsúlyozta. „Legyünk bár szegények, kerüljünk szorult helyzetbe, de külföldi hitelekből nem fogunk szociális juttatásokat és fedezetlen béreket finanszírozni” – fűzte hozzá.

Az államadósságra épülő gazdaság csak a jólét papírmasé díszletét tudja felépíteni

A magyar gazdaság 2008-as összeomlásról szólva Orbán Viktor elmondta, hogy az azért következhetett be, mert 2002-ben a szocialisták felrúgták a fent részletezett fogadalmat. Az államadósságra épülő gazdaság csak a jólét papírmasé díszletét tudja felépíteni, amelyet az első komolyabb szélroham romba dönt – mutatott rá.

Ugyanakkor hangsúlyozta azt is: aki azt állítja, hogy nem kell minden egyes elköltött forintért megdolgozni, az hazudik, és becsapja saját magát is. „Ez az a fundamentum, amire 2010 óta építettük Magyarországon a politikát” – emelte ki. Ezért szavai szerint kellő alázattal, de sikernek lehet nyilvánítani, hogy hazánk 2012-ben csökkentette adósságát. Hazánk jobban teljesített, mint a legtöbb EU-tagállam – tette hozzá, érzékeltetve, hogy Magyarország volt az egyike annak az öt uniós államnak, amelyek képesek voltak csökkenteni államadósságukat.

A péntek reggel nyilvánosságra hozott uniós gazdasági előrejelzésekre reagálva a miniszterelnök kijelentette: eddig az Európai Bizottságnak még egyszer sem sikerült eltalálnia hazánk várható hiányát prognózisaiban. Ennek kapcsán megjegyezte: „drukkolunk nekik, hogy sikerüljön, de segítünk is, a költségvetési deficit idén is 3 százalék alatt lesz”. A miniszterelnök egyúttal reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy „az emberek nem dőlnek be a régi, rosszul bevált gyűlöletmesterek handabandáinak, a hebehurgya és kelekótya politikai bűvészkedésnek”.

Ennek kapcsán elmondta azt is: „sokan úgy nézik a dolgokat, ahogy vannak, és azt kérdezik miért, mások úgy nézik a dolgokat, ahogy azoknak lenniük kellene, és azt kérdezik: miért ne, és nekifognak.” Márai Sándor szavait idézve kiemelte: „a világhoz nem alkalmazkodni kell, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig”. „Így születnek a nagy művek” – tette hozzá.

„Ha nem kopogtat be hozzánk a lehetőség, hát vágunk magunknak egy ajtót”

A magyar kiválóságokat méltatva felsorolta, hogy mi mindennel gyarapították a magyarok a világot. Így megemlítette a sakkozó gépet, a golyóstollat, a dinamót, villanyvasutat, holográfot, telefonközpontot, a Rubik kockát. A tavalyi évet értékelve Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar olimpikonok londoni sikereiről mindenki tud. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Szemerédy Endre a matematikai Nobel-díjnak számító Abel-díjat nyerte el a tavalyi évben. De említést tett a logikai játékok nagydíjáról is, amit a szintén magyar „Okostojással” nyertek meg, amit a Rubik kocka utódjaként emlegetnek. „Isten éltesse Zagyvai Andrást is” – fűzte hozzá.

A felsorolást folytatva szólt még arról, hogy a világ tíz legjobb séfje közt is található magyar, hogy az A38-at a világ legjobb klubjának választották meg 2012-ben. Mindezeken túl kiemelte, hogy az európai szakmunkás olimpián öt aranyérmet szerzett a magyar csapat. Ennek kapcsán megjegyezte: nem figyelünk eléggé ezekre az imponáló eredményekre.

A fentieket összegezve a miniszterelnök rámutatott, hogy nemcsak egyenként, de közösen is létre tudunk hozni „világra szóló műveket”. „Vannak idők, amikor az egész magyarság összeadja tehetségét, bátorságát, és közösen alkotunk valami maradandót” – jegyezte meg. Ilyenként aposztrofálta a honfoglalást, az államalapítást, a tatárjárás után az ország újjáépítését, az 1848-as és 1956-os forradalmakat is. „Úgy áll a helyzet, hogy most ismét magyar mű van születőben” – fogalmazott. Ugyanakkor rámutatott, hogy Magyarország az elmúlt száz évben ritkán volt ura önmagának. „Legtöbbször hazánk kényszerpályán mozgott kiszolgáltatva nagyhatalmak akaratának, idegen megszállók önkényének, majd nemzetközi gazdasági pénzügyi körök és bankok érdekeinek” – fűzte hozzá. Mint mondta: nem saját érdekeinknek megfelelően cselekedtünk, hanem azt tettük, amit mások akartak – húzta alá.

„2010-ben fordulóponthoz érkeztünk, és elhatároztuk, ha nem kopogtat be hozzánk a lehetőség, hát vágunk magunknak egy ajtót” – mondta a kormányfő, hozzátéve: „olyan Magyarországot akartunk, ahol az ember a nehézségek előtt állva nem azt mondják egymásnak: hagyjuk, hanem azt: mutassuk meg.”

Magyarország a saját kezébe vette a sorsát

Szavai szerint ezzel szemben éveken keresztül azt láthattuk, hogy az emberektől folyamatosan csak elvesznek, „miközben őket magukat is arra ösztönözték, hogy elvegyenek”. „Vegyék el, hitelekből éljék fel a saját jövőjüket, arra ösztönözték őket, hogy ne dolgozzanak, inkább éljenek segélyből” – húzta alá. Ezzel összefüggésben szólt arról is: azt a képzetet ültették el az emberekben, hogy a család eleve reménytelen vállalkozás. Összegzésként úgy fogalmazott: „Magyarország egy olyan lepukkant bérházhoz hasonlított, ahonnan bármelyik pillanatban kipenderíthetik a lakókat”.

„Aztán 2010-ben Magyarország a saját kezébe vette a sorsát” – mutatott rá. Kifejtette: mi magyarok saját érdekeink szerint kezdtünk el cselekedni, „s nem hallgattunk többé a fogadatlan prókátorok tanácsára”. „Udvariasan, de határozottan figyelmen kívül hagytuk őket” – fűzte hozzá.

„Épp itt volt az ideje, hogy kimondjuk, a gyengeség nem válasz”

Hiába tart 2008 óta a válság, hiába örököltünk gazdasági és szociális romokat, nem hagytuk, hogy a gyengeség újra erőt vegyen rajtunk – emelte ki. „2010-ben a magyarok belátták, a folyamatos igazodás, az alázatos alkalmazkodás, az örökös megfelelés, vagyis a gyengeség nem megoldás, hanem maga a probléma” – mutatott rá. Hozzátette: „ez volt a fordulópont, ezért jött létre Európa egyetlen kétharmados parlamenti többsége, a nemzeti összefogás világos, messzi földek fővárosaiból is jól látható bizonyítéka”.

Új időszámítás kezdődött a magyaroknál, és ezt mindenki megértette – jegyezte meg a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy mindent véghezvittünk, amiről a gyengeség hívei azt mondták, nem lehet. Ezzel vette kezdetét a magyarok új műve, a XXI. századi erős Magyarország megteremtése – szögezte le. Ugyanakkor a miniszterelnök megfogalmazása szerint „olyan országot építünk, amelyben nem bankárok és külföldi bürokraták mondják meg, hogyan éljünk, milyen alkotmányunk legyen, mikor emelhetünk béreket, nyugdíjakat. Olyan országot építünk, ahol senki nem erőlteti rá mások érdekeit a magyarokra.”

(fidesz.hu)