Kövér László, az Országgyűlés elnöke elismerte, hogy húzódozott az esetleges köztársasági elnöki jelöltségtől. A politikus a HírTV Péntek8 című műsorában erről azt mondta: "hál’ Istennek, nem én leszek a köztársasági elnök". A beszélgetés során a házelnök kommentálta az ellenzéki pártok pozícióját is az államfőválasztás kapcsán.
A műsorvezetők azon felvetésére, jól látták-e, hogy a külső szemlélő számára úgy tűnt, szinte "menekül" a köztársasági elnöki jelöltségtől, de még a felkérés elől is, úgy válaszolt: "fényezhetném a válaszomat, de röviden, igen, jól látták".
Úgy fogalmazott: "ugyanakkor azt is világossá tettem, hogy (...) ha valamiféle kollektív bölcsesség alapján úgy dönt a két frakció, hogy én lennék, akire ez a súly nehezedik a jövőben, akkor nem éreztem volna morálisan felhatalmazva magamat arra, hogy elutasítsam". A Fideszben úgy szokott lenni, hogy az ilyen felkéréseknek "felelősségteljes megbízatásként, munkaként, legjobb tudásunk szerint" kell eleget tenni - mondta. Arra a kérdésre, hogy milyen programot vár el a köztársasági elnöktől, úgy fogalmazott: "a köztársasági elnök egy szimbolikus hatalomnak a birtokosa, ott programról beszélni legalábbis furcsa".
Morális értelemben botrány, hogy az MSZP a parlamentben van
"Ha én lettem volna, mint ahogy, hál’ Istennek, nem én leszek, akkor én nem alkottam volna semmilyen programot" - jegyezte meg, hozzátéve: szerinte az a helyes, ha egy köztársasági elnöknek nincs programja, hiszen hatásköreit, jogköreit világosan tartalmazzák az alkotmányos szabályok, és ő azoknak megfelelve "reprezentál". Azzal kapcsolatban, hogy az ellenzék tiltakozik, hogy egy pártpolitikust válasszanak köztársasági elnökké, Kövér László azt mondta: szerinte az MSZP jól teszi, ha nem vesz részt Áder János megválasztásában, "mert legalább nem rontja el a látványa az ünnepet".
Hozzátette: "az lenne jó, ha egyáltalán nem lennének a parlamentben, ezt elmondtam már. (...) Morális értelemben egy botrány, hogy ők ott vannak". Az LMP kapcsán pedig közölte, nem érti, miért mondják, hogy kihagyták őket az államfőválasztás folyamatából. "Hogy jön egy tizenegy-tizenkét fős frakció ahhoz egy 386 fős parlamentben, hogy úgy tegyen, mintha az érdemi konzultáció ott kezdődne, amikor az történne, amit ők akarnak" - fogalmazott.
"Ne mondja senki, hogy a Fidesz politizálta át az államfői pozíciót!"
"Az élet ilyen, tetszettek volna több mandátumot szerezni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Tölgyessy Péter 1990-ben ugyanezt mondta a Fidesznek is. "Mitugrász agresszív, kivagyi kisebbség diktál, az SZDSZ legrosszabb vonásait idézi föl mindaz, amit az LMP csinál, ez egészen elképesztő" - fogalmazott Kövér László az LMP sikertelen népszavazási kezdeményezése kapcsán. Kövér László arról is beszélt, hogy ne mondja senki azt, hogy a Fidesz politizálta át az államfői pozíciót, és felidézte, hogy Göncz Árpád is "az SZDSZ ügyvivői székéből katapultált és esett a köztársasági elnöki székbe".
A Fidesz viszont mindvégig úgy viselkedett vele szemben, mint ahogy egy köztársasági elnökkel kell - emelte ki. Arra a kérdésre, hogy felkészült-e a jelölő pártszövetség, hogy megvédje Áder Jánost, úgy válaszolt: "Áder Jánossal szemben is, nem tudom, hogy mi fog előkerülni, hogy valakinek megette a tízóraiját az oviban, vagy családon belüli erőszakot követett el, amikor megverte a húgát, vagy nem tudom, miről lesz szó a következő hónapokban".
Mindenkinek végig kell majd gondolnia, aki hasonló pozícióra pályázik, hogy az egész életét, életpályáját felteszi-e, "csak azért, hogy néhány nyikhaj, senkiházi, utolsó, tollforgató terrorista, az úgy gondolja, hogy rajta keresztül lehet a legtöbbet ártani a politikai ellentábornak" - mondta Kövér László Schmitt Pál ügyére utalva.
(MTI - fidesz.hu)
A HírTV Befutó London című műsora a csepeli Varga Normannal forgatott, aki június 2-án Csepelről futva indul Londonba, a XXX. Nyári Olimpiai Játékok helyszínére. Az "akarat bajnoka" 50 nap alatt 50 marathont teljesít. A videót megtekinthetik itt.
Egyes helyeken szemétszedéssel és takarítással, máshol kerékpáros felvonulással, koncertekkel és ügyességi vetélkedőkkel ünneplik a Föld napját vasárnap.
Csepelen e naphoz kapcsolódóan több száz növény elültetésére került sor a napokban - az akcióban kicsik és nagyok egyaránt részt vettek.
A budapesti Kossuth téren tartotta központi rendezvényét a Vidékfejlesztési Minisztérium, a programok között rajzverseny, biokóstolás, a Besh o droM zenekar, Harcsa Veronika és a Storyville Jazz Band fellépése is szerepelt. A kisebbek felmászhattak a kukás- és locsolóautókra, megnézhették a Mimó és Csipek az erdőben című bábelőadást, az alkotóházban pedig különféle hulladékokból játékokat készíthettek. A családok válogathattak az alkalmi biopiac kínálatából, valamint megismerhették a hulladékgyűjtés és újrafelhasználás legújabb elveit és technikáit. Vasárnap a Critical Mass (Kritikus Tömeg) bringás felvonulás indul a térről.
Több mint száz önkéntesre számít a Gellért-hegyi vízesésnél az Új Akropolisz vasárnap délelőtt. A nagytakarítási akcióban részt vevők szemetet szedhetnek a parkokban és a sétányok mentén, korlátot festhetnek, és a játszótér is rendezésre vár. A munkaeszközökről és a szemeteszsákokról az egyesület gondoskodik, az összegyűlt szemetet idén is a Főkert Zrt. munkatársai szállítják el a helyszínről.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben vasárnapig tart a Föld Fesztivál, melynek közönsége megismerkedhet egyebek mellett az Ipolytarnócon fellelt őslények világával, az Országos Erdészeti Egyesület standjánál az erdők világával, az Öthét Egyesület jóvoltából pedig a szelektív hulladékgyűjtéssel.
A Föld napja – melyről világszerte április 22-én emlékeznek meg – 1970-ben indult az Egyesült Államokból azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a környezet védelmének fontosságára.
forrás: MNO, szerkesztette: Kitzinger Adrienn
A környezetbarát megoldásokat népszerűsítette a vidékfejlesztési tárca a Föld Napján
A fenntarthatóság jegyében a kormányzat törekszik olyan helyzetbe hozni az embereket, illetve a vállalkozásokat, hogy a környezetbarát megoldásokat választhassák - mondta Illés Zoltán a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) Föld napi központi rendezvényén szombaton Budapesten az MTI-nek.
Ehhez elengedhetetlen a "zöld kormányzás", tehát hogy az állam egyebek mellett a törvényekkel, az adópolitikával, a közbeszerzés vagy a közlekedés szabályozásával a környezetbarát megoldásokat ösztönözze - tette hozzá a VM környezetügyért felelős államtitkára.
Környezetünk védelmére, erőforrásaink megóvására, a hulladékgazdálkodásra, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás fontosságára hívta fel a figyelmet Föld Napi rendezvényén a Vidékfejlesztési Minisztérium. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár az esemény kapcsán elmondta: a háztartások akkor képesek hatékonyan alkalmazni a helyes megoldásokat a mindennapi életben, ha a család összes tagja magáénak vallja a környezetbarát elveket. Éppen azért szervezett a minisztérium családi programot, mert rendkívül fontosnak tartjuk, hogy szülők és gyerekek együtt vegyenek részt az eseményen, közösen sajátítsák el az elveket és a módszereket.
Egész napos rendezvénnyel ünnepli a Föld Napját a Vidékfejlesztési Minisztérium a Kossuth téren, a Parlament előtt. A családi napon szakmai és szórakoztató programok várják az érdeklődőket. A gyerekek például megnézhették a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. kukás- és locsolóautóját, a MÁV vonatbemutatóját, és elektromos autót is láthattak az érdeklődők. A magyarországi nemzeti parkok a rendezvényen bemutatták gazdag természeti kincseiket, programkínálatukat. A látogatók hasznos hulladékhasznosítási tanácsokat kaphatnak, illetve bioélelmiszer kiállítás- és vásár is várta a családi napra érkezőket.
Választóvonalhoz érkeztünk, ha azonnal nem fordítjuk vissza a bolygó tönkretételére irányuló folyamatokat, akkor nem tudunk mit örökül hagyni az utánunk következő generációknak – fogalmazott megnyitó beszédében Szőcs Géza. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára egy, a zöld városokat tömörítő szövetség létrehozásának fontosságáról beszélt. A szervezetbe olyan települések kerülhetnének be, ahol a levegő-és zajszennyezés nem éri el a határértéket, jelentős mértékű a megújuló energia használata és a zöldfelület nagysága.
Szőcs Géza beszédében hangsúlyozta, hogy az emberiség az ipari forradalom óta olyan rombolást végzett a Föld bioszférájában, ami felér egy közepes aszteroida pusztításával. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az alapvető megoldásoknak a fejekben kell megszületni, a kis döntéseknek pedig az egész bolygót átfogó cselekvésig kell fejlődniük.
Nem csak a pusztításnak, a környezet védelmének is számos módja van - erre az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség ügyvezetője hívta fel a figyelmet. Vámosi Oszkár hozzátette: mielőtt cselekszünk, mindig érdemes mérlegelni: az adott tevékenységnek van-e a legkörnyezetkímélőbb, legkevésbé szennyező, a természetet a legkevésbé rongáló hatása.
A hulladékgazdálkodás szerves része a környezetvédelemnek – jelentette ki a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgatója. Klug Lajos a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára hívta fel a gyerekek figyelmét, tapasztalata szerint ugyanis ez a korosztály a legfogékonyabb a környezetbarát megoldások, a hulladék elkülönített gyűjtése iránt. Hozzátette: az egyik legfontosabb feladata, hogy a környezettudatos nevelés minél előbb, már általános iskolás korban elkezdődjön.
A Vidékfejlesztési Minisztérium Föld Napi rendezvényén a hiúzok védelmében megállapodást írt alá az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és a WWF Magyarország. A hiúz őshonos állatnak számít Magyarországon. Egy ideig úgy tűnt, hogy a macskaféle kipusztult, a 80-as években azonban néhány példány visszatért. Jelenleg a ragadozó egy tízfős populációja él az Északi-középhegységben.
Az első Föld Napját 1970. április 22-én egy amerikai egyetemista kezdeményezésére rendezték meg az Egyesült Államokban. Már akkor több millió ember állt ki a környezetvédelem mellett. A természeti kincseink és bolygónk sokszínű élővilágának megóvása, a klímaváltozás káros hatásainak csökkentése, a környezetszennyezések megállítása érdekében a kezdeményezés húsz évvel később már világmozgalommá nőtte ki magát. Magyarország az elsők között, 1990-ben csatlakozott a felhíváshoz, azóta ünnepeljük minden év április 22-én a Föld Napját országszerte.
A Vidékfejlesztési Minisztérium az idei Föld Napján a hulladékgazdálkodás kérdését állítja a középpontba. Összhangban az Európai Unió elvárásaival ugyanis jelentősen növelni kell Magyarországon a hulladék begyűjtésének és az újrahasznosítás arányát, ami jelenleg mindössze 4 és 10 százalék közé tehető a szükséges 40-60 százalék helyett. Komoly előrelépést jelent ezen a téren az új hulladéktörvény, amit szeptemberben fogadhat el az Országgyűlés. Szintén a hulladékképződés csökkentése és az újrahasznosítás növelése a célja a január 1-jén bevezetett új termékdíj-szabályozásnak, amely a környezetkímélő termékek, csomagolások elterjedését segíti.
A minisztérium Föld napi rendezvényén hulladékgazdálkodás mellett fontos szerepet kapnak az ENSZ „Rio+20” Fenntartható Fejlődés Konferenciájának központi témái is. Ilyen például a zöldgazdaság területe vagy zöldkormányzás kérdése, amely megmutatja: hogyan lehet a környezetvédelem ügyét összekapcsolni más közpolitikai területtel, például gazdaság- vagy energiapolitikával. Az idei rendezvény arra is felhívja a figyelmet, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a vízgazdálkodásra.
A Föld Napja alkalmából Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nemrég kitüntetéseket adott át. A tárcavezető Pro Natura díjjal, Pro Natura Emlékplakettel és miniszteri oklevéllel ismerte el a környezet- és természetvédelem terén maradandót alkotó szakemberek munkáját.
(VM Sajtóiroda/MTI)
fotó: Horváth Ernő
Nem lankad a magyar állampolgárság iránti igény Wetzel Tamás, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kedvezményes honosítással megbízott miniszteri biztosa pénteken nagyváradi nyilatkozata szerint.
A miniszteri biztos a nagyváradi Demokrácia Központban tartott pénteki sajtótájékoztatóján jelentette be hivatalosan, hogy a magyar hatóságok immár a 250 ezredik állampolgársági dossziét iktatták, az igénylők közül pedig 157 ezren az állampolgársági esküt is letették. Az újdonsült magyar állampolgároknak mintegy hetven százaléka erdélyi magyar.
Wetzel az MTI-nek nyilatkozva fontosnak tartotta elmondani, hogy zökkenőmentes, botránymentes az eljárás. A miniszteri biztos hangsúlyozta, nem tört meg az állampolgársági igénylések lendülete az első év után. A második év első hónapjaiban alig csökkent a kérelmezők száma az egy évvel korábbihoz képest. Hozzátette, hogy a magyar közigazgatás empatikusan próbál viszonyulni az igénylésekhez. Megjegyezte: egyetlen igénylőnek sem kell attól tartania, hogy illetéktelenek is értesülnek az állampolgársági kérése benyújtásáról. "Senkinek nem adunk ki információkat az igénylőkről" - hangsúlyozta az MTI-nek a miniszteri biztos.
Wetzel elmondta, hogy kiváló az együttműködés az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által létrehozott demokrácia központokkal. E központok jelentős segítséget nyújtanak az igénylőknek az ügyintézés folyamatában. A miniszteri biztos szerint míg a Székelyföldön elsősorban a magyar külképviselethez fordulnak az állampolgárság igényével, a határmenti övezetből inkább a magyarországi illetékes hivatalokat keresik fel. A Nagyváradtól mindössze 18 kilométerre fekvő magyarországi Biharkeresztesen immár 2500-an tették le az állampolgársági esküt.
A sajtótájékoztatón Zatykó Gyula, a partiumi régióban megnyílt demokrácia központok felelőse elmondta, hogy mindeddig az új magyar állampolgárok a lakhelyükhöz legközelebb eső konzulátuson, személyesen vehették át anyakönyvi papírjaikat. Mostantól kezdve azonban az iratok kézbesítését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vállalja fel, megkímélve ezáltal az érintetteket az utazás költségeitől és fáradalmaitól.
(MTI-fidesz.hu)
fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata és a Csepeli Városkép Kft. „Kertész leszek” címmel többnapos parkszépítési és faültetési akciót szervezett Csepel újjáépítésének 300. évfordulójára és a Föld napjára emlékezve, melynek keretében 162 fát - köztük hársokat, vérjuharokat és tujákat - ültetnek el a résztvevők; de öt virágágyással és 3500 egynyári növénnyel is gazdagodik kerületünk a napokban.
Minden iskola és óvoda területére jutott három fa, a többi csemetét pedig közterületeken helyezték el a szervezők a CSEVAK Zrt. munkatársainak a segítségével.
Április 20-án délután a Simon Bolivár sétánynál található parknál 17 hársfát és 3 tuját ültettek el a jelenlévők, homokot terítettek szét a játszótér homokozójában és kitakarították a frissen nyírt gyepet.
A gyerekek nagyon élvezték a programot, hiszen sokan nem kertes házban laknak, így nem volt még lehetőségük ilyenfajta kertészkedésre. Megígérték, minden héten ránéznek az általuk ültetett növényre s meg is locsolják azt - betartják a Csevak parkfenntartási vezetőjének, Dzsida Lászlónak a jótanácsait.
A felnőttek is nagy kedvvel vetették bele magukat a munkába: az önkéntesek, köztük Németh Szilárd polgármester, Ábel Attila, Borbély Lénárd és Morovik Attila alpolgármesterek is ástak, lapátoltak, öntözték a frissen elültetett facsemetéket.
A rendezvényen közel kétszázan - a Nagy Imre Általános Művelődési Központ és a Kölcsey Ferenc Általános Iskola diákjai és önkéntesek vettek részt. A jó hangulatú munka végeztével zsíros kenyérrel és töpörtyűvel köszönték meg a szervezők a segítséget.
zelei
fotó: Bede Orsolya
videó: Halászi Vilmos
A Csepeli Örmény Önkormányzat április 20-án ünnepi megemlékezést rendezett az Örmény Genocídium 97. évfordulója alkalmából a Jedlik Ányos Gimnáziumban.
(Genocídiumnak tekintünk minden olyan cselekedetet, melyet azzal a szándékkal követnek el, hogy részben vagy egészben megsemmisítsenek egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoportot - a szerk.)
A megemlékezést Morovik Attila alpolgármester nyitotta meg. Ezt követően Szárkiszján Ádám, a Csepeli Örmény Önkormányzat elnöke mondott ünnepi beszédet, majd a jelenlévők megtekintettek egy dokumentumfilmet az 1915 és 1917 között történt törökországi népirtás áldozatairól.
zelei
fotó: Zarándi Bence
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete tisztelettel meghívja Önöket 2012. május 3-án, csütörtökön 8.00 órakor kezdődő testületi ülésére, melynek helyszíne a Polgármesteri Hivatal nagytanácsterme (1211 Budapest, Szent Imre tér 10. földszint 5.).
A tartalomból:
- Ismét lehet pályázni – ebben az évben már harminc – szociális lakásra. A feltételekről, a lakók kötelességeiről Ábel Attila alpolgármestert kérdeztük.
- Május első napjától tervtanács működik Csepelen. A cél, hogy javuljon a kerület építészeti arculata, igényesebb legyen a lakókörnyezetünk. Nagyné Bácskay Nóra, a kerület főépítésze avat be a részletekbe.
- Kedvezményesen bérelhetők üzlethelyiségek Csepelen. Május 21-éig várják a pályázatokat.
- Lesz-e elég óvodai férőhely a kerületben? A kérdésre Tóth Jánossal, az önkormányzat oktatási ágazatvezetőjével kerestük a választ.
- Hároson jártunk Balogh Ernővel, a területet önkormányzati biztosával.
- A dohányzási tilalom csepeli fogadatásával is foglalkozunk. Vajon csökkent-e a forgalom emiatt a vendéglátóhelyeken?
- Szipál Márton, a sztárok fotósa a Kék Iskola Galériában. Képek és interjú.
Egyházi élet, kultúra , civil élet, sport, rejtvények.
Keresse lapunkat a postaládájában.
Háromszáz fiatal, főként iskolások vették jelképesen, egy közös biciklizéssel a birtokukba a közelmúltban elkészült csepeli Ady Endre úti kerékpárutat.
A nagyszabású akcióval az önkormányzat a budapestiek, főként a csepeliek figyelmét szeretné felhívni erre az új lehetőségre. A XXI. kerületből ugyanis mindeddig nem vezetett kiépített, biztonságos kerékpárút a főváros belső kerületei felé, miközben Csepel – már csak az ipari múltja, bicikligyára miatt is – hagyományosan kerékpáros kerület.
„Nagyon jó érzés ez a mai nap. Évekig vártunk arra, hogy Csepelen olyan kerékpárút létesüljön, amivel elérjük a szomszéd kerületeket” – ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Németh Szilárd csepeli polgármester, aki hangsúlyozta: hamarosan két kerékpárút kapcsolódik össze Csepelen, az egyik, most felavatott Pesterzsébettel, míg a másik, közeljövőben átadásra kerülő út Ferencvárossal köti össze a kerületet.
Az Ady- Kossuth és Kapisztrán utcák kereszteződésében összegyűlt iskolások gyűrűjében Németh Szilárd polgármester egy tanuló és Csepel Arca, a bájos Szőnyi Oxána közreműködésével vágta át a nemzeti színű szalagot, és vette jelképesen a csepeliek használatába az útszakaszt. Ezután egy, az 1960-as években gyártott Csepel kerékpár nyergébe pattant, és - rendőri biztosítás mellett - a gyerekekkel és kísérőikkel közösen tekertek le a Kis-Duna partjára. Érdekesség, hogy a csepeli kerékpárgyártás nagy múltját jelképező muzeális kerékpár mellett ott volt a jövő nagy reménysége is, egy Schwinn-Csepel Stringbike is, mellyel az egyik alpolgármester indult az útavatóra.
Mindenki épségben megérkezett a végcélhoz, ahol a szervezők a csepeli rendőrség közreműködésével KRESZ-tesztnek vetették alá a nebulókat, majd rövid pihenést követően mindenki visszaült a nyeregbe és a tanárok vezetésével az iskolák felé vették az irányt.
Az Ady Endre úti kerékpárút építése 88 millió forintba került, ebből az Európai Unió közel 64 millió forintot fizetett ki. A Weiss Manfréd úti, Ferencvárosba vezető kerékpárutat a Csepeli Gerincúttal együtt fogják átadni. Annak összköltsége 189 millió forint, melyből 132 millió forintot fizet az Európai Unió. Az útépítés költségeinek fennmaradó részét a fővárosi önkormányzat finanszírozta.
A háromszáz biciklis egyben arra is emlékeztetett, hogy háromszáz évvel ezelőtt, 1712-ben döntöttek a törökdúlásban elnéptelenedett Csepel újratelepítéséről. A biciklizés után a gyerekek a Kis-Duna parton csepeli rendőrök segítségével KRESZ-tesztet tölthettek ki, és a biztonságos kerékpározás alapjaival is megismerkedhettek.
Csepel.hu
Videók az eseményről:
Fotó: Zarándi Bence
Németh Szilárd, Csepel polgármestere, országgyűlési képviselő a Lánchíd Rádiónak adott interjút április 20-án reggel Csepel új kerékpárútja kapcsán, melyet 300 gyermek vett jelképesen birtokba a délelőtt folyamán.
