Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata és a Csepeli Városkép Kft. rajzpályázatot hirdetett kerületi általános iskolások részére, melyre a csepeli tél örömeit, eseményeit megjelenítő rajzokat vártak. Szép számmal érkeztek jobbnál jobb alkotások – a legkedveltebb téma a korcsolyapálya és a csepeli disznótor -, így ezúttal is igaz volt, hogy a szakértő zsűrinek nagyon nehéz dolga akadt, míg kiválasztotta a nyertes műveket.
Pálffy Katalin szobrászművész és Málik Irén textilművész végül a következő iskolások rajzait tartotta a legjobbnak:
Alsó tagozatosok:
Különdíjasok:
Felső tagozatosok:
Különdíjasok:
Az ünnepélyes kiállításmegnyitóra és eredményhirdetésre április 18-án került sor a Nagy Imre ÁMK galériájában, ahol Morovik Attila alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket. A díjazottak oklevelet és utalványt vehettek át, de egy résztvevő sem ment haza üres kézzel.
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata szeretettel hívja és várja azon csepelieket, akik tenni szeretnének kerületünk rendjéért, tisztaságáért és szépítéséért.
Időpont: 2012. április 20. 15-17.00
Helyszín: Reggel utca - Simon Bolivár park – játszótér
A Csepel Művek területén keresztül húzódó, a Vas Gereben utcai szivattyútelepet a Központi Szennyvíztisztítóval összekötő nyomóvezeték közel 100%-ban elkészült.
Április 26-ától visszaáll a közlekedés eredeti rendje a XXI. kerületi Csepel Művek területén található Központi úton.A Duna lejáró és a Déli utcai csomópontokban zajló kivitelezést a napokban befejezték, így már csak egyetlen helyszínen, a Varrógépgyár utcai kereszteződésben folyik munkavégzés, a tervek szerint azonban április 26-ig itt is befejeződnek a munkálatok.
A
Kedves csepeliek!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket a 2012. április 20-án, pénteken 10 órakor az Ady Endre úti kerékpárút átadása alkalmából tartandó ünnepségre. Csepel újjáépítésének 300. évfordulója alkalmából 300 csepeli gyermek fogja birtokba venni a kerékpárutat.
Az eseményen beszédet mond Németh Szilárd, Csepel polgármestere, országgyűlési képviselő és jelen lesz Csepel Arca, Szőnyi Oxána is.
Helyszín: Budapest XXI. kerület, Ady- Kossuth- Kapisztrán utcák kereszteződése
Időpont: 2012. április 20., 10.00 óra
Program:
Közös szemétszedés a Föld napja alkalmából 2012. április 21-én 10.00 órakor. Mindenkit szeretettel várunk, aki segítene a Radnóti Miklós Művelődési Házat övező park és a környék rendbetételében! Kesztyűt, kerti szerszámokat biztosítunk. Ha eljössz, a jó kedv is garantált!
Radnóti Miklós Művelődési Ház
1214 Budapest, Vénusz u. 2.
tel.: 278 2757
Robert Fico kijelentette – idézem: „Meg kell változtatni az állampolgársági törvényt, hogy ne károsítsuk meg azokat a szlovák állampolgárokat, akik más állam állampolgárságáért folyamodnak, és ennek következtében elvesztik a szlovákot.” Majd mondanivalóját így folytatta: a magyarokkal szemben minden marad a régiben, mivel Magyarországon „érvényben van a törvény, amelyre reagáltunk.”
Ez legalább egyenes beszéd.
Mindeddig gyáva, sunyi lapítás folyt ez ügyben a szlovák politikában. Bárki megkérdezte, természetesen tagadták, hogy ez az egész agyrém a felvidéki magyaroknak szóló és a felvidéki magyarokat sújtó szankció.
Tagadták. Beszéltek összevissza. Úgy tettek, mintha… S persze hiába tudta mindenki, hogy mi az igazi ok, ki nem merte mondani senki sem.
Az igazi ok a szlovákok jelentős részének ostoba, történelmi frusztráltsága, kisebbrendűségi komplexusa, amelyet velünk szemben éreznek. Ehhez járul az alig több mint két évtizedes önálló államiságuk léte felett érzett örömük és büszkeségük, amelyhez kapcsolódik az „alig több mint két évtized” miatti beteges elfogódottság, féltékenység és paranoiás érzékenység.
Akkor lehetett már sejteni, mi lakik a szlovák fejekben és lelkekben, amikor a kilencvenes évek elején egy focimeccsre látogató magyar szurkolókat félholtra vertek a tót rendőrség különös alakulatai. Amúgy számos alkalommal adnak okot magyar és nem magyar „szurkolók” arra, hogy bárhol félholtra verjék őket, akkor és ott erről szó sem volt. Akkor és ott pusztán erődemonstrációról volt szó. Annak bizonyításáról, hogy „igaz, mindössze pár hónapos az államunk, igaz, hogy ami kulturális emlék, érték, büszkeség, múlt és história van ebben az új államban, az döntő többségében magyar kultúra, emlék, érték, büszkeség, múlt és história – de ez nem számít, mert lám, immár mindez egyedül a miénk, és ha akarunk, bármikor agyonverhetünk benneteket. Akkor is, ha idelátogattok, és akkor is, ha itt éltek, a Felvidéken”.
Megtették, és teszik azóta, problémamentesen.
Ugyanis az emberi jogokra oly kényes Európát a legkisebb mértékben sem zavarta soha a szlovák nacionalizmus, és annak magyarellenes hisztériája, gyűlölete.
Ezt az Európát soha nem zavarta és nem zavarja, ha bennünket bármilyen sérelem ér. Ez az Európa szó nélkül tűrte a szlovák nyelvtörvényt (büntetést fizet, aki az anyanyelvén szólal meg hivatalos helyen), és szó nélkül tűrte, hogy 2011-ben, 2012-ben európai polgárokat fosszanak meg állampolgárságuktól.
Senki sem állt fel az Európai Parlamentben, amikor egy kilencvenkilenc éves egykori tanárnőt fosztottak meg állampolgárságától. Európa kussolt. Európa meg Cohn-Bendit csak akkor üvöltözik, amikor kétmillió forintra akarja a magyar kormány csökkenteni a jegybank elnökének fizetését. Az skandalum. Egy kilencvenkilenc éves asszony kálváriája nem az.
Miért is lenne?
Hiszen Európa pontosan olyan beteg és frusztrált, mint Fico és az ő népe. Fico és az ő népe a nem létező história és államiság miatt, Európa meg azért, mert elveszejteni készül önnön múltját, históriáját és hagyományait.
Ficóék pedig tudják és érzik ezt, így immáron nyíltan ki mernek állni ország-világ elé azzal, hogy kimondottan és csak a magyarokat sújtó és diszkrimináló törvényt fognak bevezetni.
Már az eredeti jogszabály is hallatlanul aljas és ostoba volt. Aljas, ostoba, undorító és vérlázító. Ráadásul még a szlovák alkotmányossággal is szembement, ugyanis a szlovák alkotmány kimondja, hogy „Szlovákiában senki sem fosztható meg állampolgárságától akarata ellenére”.
Senki – kivéve a magyarokat.
Ezt eddig cselekedték és tagadták.
Eztán cselekszik és nyíltan hangoztatják.
És jó esély van rá, hogy Európa ismét kussolni fog.
Egymásra talált hát a két súlyos beteg, Fico Szlovákiája és az Európai Unió. A degenerált és velejéig rothadt Benes-dekrétumok után itt van a Fico-dekrétum. A Benes-dekrétumok is érvényben vannak, a Fico-dekrétumnak is jó esélye van erre. Hiszen csak a magyarokról van szó.
Legalább tudjuk, hányadán állunk.
S legalább tudhatja ezt immáron a felvidéki magyarság is. Tudhatja, hogy a folyamatos szervilizmus és megfelelni akarás sehová sem vezet. Most láthatja, mit és mennyit érnek a Híd-Most-féle pártalakulatok, s hogy Bugárék vajon kinek az érdekeit képviselik.
Most tiszta és egyértelmű minden.
Ficóék gazembersége éppúgy, mint az a tény, hogy ezek csak az erőből értenek.
Úgyhogy ha ezt a felvidéki magyarság és Magyarország eltűri, akkor meg is érdemeljük a sorsunkat.
Bayer Zsolt
Tisztelt Szülők!
Értesítjük Önöket, hogy az óvodába való jelentkezés időpontja: 2012. május 7-11.
A Közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 24. § értelmében az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.
A Kt. 65. § (1) bekezdése értelmében az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel.
Az óvoda felveheti azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a kerületben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező három éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető (Kt. 24. § (1)).
A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben - amennyiben azt a férőhelyek száma lehetővé teszi - folyamatosan történik.
A Kt. 24. § (3) bekezdése értelmében, a gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni, melynek teljesítéséért a szülő felelős (Kt. 14. § (2) b. pont, 24 § (3)).
Mit kell tudni az óvodai felvételekről?
Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik (Kt. 65. § (1)).
Jelentkezni a meghirdetett időpontban a lakóhely szerinti körzetileg illetékes - vagy választott - önkormányzati, továbbá nem önkormányzati óvodában lehet (módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 15. §, Kt. 65. § (2)).
A jelenleg bölcsődében elhelyezett gyermekekre vonatkozó igényt is be kell jelenteni.
A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően - közös szülői felügyelet hiányában is - együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette (1952. évi IV. törvény 72/B.§).
A beíratáskor be kell mutatni a szülő, illetve gyermekének személyazonosságát, lakcímét igazoló dokumentumot, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, nem magyar állampolgár kiskorú óvodai beíratásánál a szülőnek igazolnia kell azt is, hogy milyen jogcímen tartózkodik a gyermek a Magyarország területén (Kt. 110. § (2))..
A sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő óvodába való felvételhez a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata szükséges.
Az új gyermekek fogadása a tanév - nevelési év első napjától folyamatosan történik.
Az óvodai nevelés nemzetiségi nyelven is folyhat. Egy adott nemzetiséghez tartozó gyermek anyanyelvén, anyanyelven és magyar nyelven, vagy magyar nyelven részesülhet óvodai nevelésben.
A Főváros több kerületében működik nemzetiségi, illetve nemzetiségi nyelven is nevelő óvoda.
2
Nemzetiségi nyelvű, illetve idegen nyelven is nevelő önkormányzati óvodák:
A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre (Kt. 65. § (2)).
Az óvodavezető a felvételek lezárásáról - hirdetmény és határozat formájában - értesíti a szülőket 2012. június 8-ig.
Az elutasított óvodai felvétellel kapcsolatos határozatok közlésétől számított tizenöt napon belül a szülő eljárást megindító kérelmet nyújthat be az óvodavezetőnél (Kt. 83. § (2)). Az óvodavezető az eljárást megindító kérelmet, az ügy összes iratával nyolc napon belül - elbírálás céljából - önkormányzati óvoda esetében a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, nem önkormányzati óvoda esetén a fenntartóhoz küldi meg.
Az első óvodai foglalkozási nap: A tanév - nevelési év első napja:
2012. szeptember 3. (hétfő)
Ekkor történik az eddig bölcsődében elhelyezett, óvodába felvett gyermekek átvétele is.
A Kerületi Önkormányzatokkal egyeztetve
Sárádi Kálmánné dr.
főjegyző
Tisztelt Szülők!
Értesítjük Önöket, hogy az első osztályosok beíratása 2012. április 19-én (csütörtök) és április 20-án (péntek) történik.
A Közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) tankötelezettségről szóló 6-7. §-a értelmében tankötelezettségének kezdetén minden gyermeket be kell íratni az iskolába.
A 2012/2013. tanévben tanköteles az a gyermek, aki az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, és 2012. év május 31-ig a hatodik életévét betölti. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik (Kt. 6. § (2)).
A tankötelezettség kezdetéről, a tanuló felvételéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg, ha a gyermek nem járt óvodába - vagy az óvoda kezdeményezi - a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató dönt (Kt. 6 § (4), 66. § (1)).
Mit kell tudni a beíratásról?
A szülő (gondviselő) a meghirdetett időpontban köteles tanköteles gyermekét beíratni a gyermek lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.
A tankötelezettség teljesítéséért a szülő felelős (Kt. 14. § (2) bekezdés b) pont).
Ha a szülő a gyermek tankötelezettsége teljesítésével kapcsolatosan a jogszabályban meghatározott kötelességét nem teljesíti, a jegyző a kötelesség teljesítését elrendeli (Kt. 91. § (7) bekezdés b) pont.).
A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben (így, az iskolájának megválasztásában) a gyermek elhelyezését követően - közös szülői felügyelet hiányában is - együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette (1952. évi IV. törvény 72/B.§).
A felvételről az iskola igazgatója dönt (Kt. 66. § (1)).
A gyermeket elsősorban abba az általános iskolába kell felvenni, amelynek körzetében lakik. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmet is tud teljesíteni, de az összes felvételi kérelem teljesítésére nincs lehetősége, a Kt. 66. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a felvételről sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.
Amennyiben a szülő gyermekét más iskolába kívánja átíratni, azt a körzeti iskolába be kell jelenteni, és amikor a befogadó iskolától a „befogadó nyilatkozatot” megkapta le kell azt adni, továbbá a körzeti iskolába be kell jelenteni azt is, ha a tanköteles tanuló tanulmányait külföldön folytatja.
2.) A beíratáskor be kell mutatni a szülő, illetve gyermekének személyazonosságát, lakcímét igazoló dokumentumot, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást (módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 17. § (1)), nem magyar állampolgár kiskorú általános iskolai beíratásánál a szülőnek igazolnia kell azt is, hogy milyen jogcímen tartózkodik a gyermek a Magyarország területén (Kt. 110. § (2)). Ha a tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján kijelölt iskolába (amely a gyermek fejlettségi szintjének megfelelő neveléshez-oktatáshoz szükséges személyi-tárgyi feltételekkel rendelkezik) kell beíratni, beiratkozáskor a szakértői javaslatot vagy a tanuló áthelyezését elrendelő határozatot is be kell mutatni.
3.) A beiratkozás időpontja: 2012. április 19-én (csütörtökön) 8-19 óráig,
április 20-án (pénteken) 8-18 óráig
Az általános iskolai nevelés és oktatás nemzetiségi nyelven is folyhat. Egy adott nemzetiséghez tartozó gyermek anyanyelvén, anyanyelvén és magyar nyelven vagy magyar nyelven részesülhet iskolai nevelésben és oktatásban. A Fővárosban több nemzetiségi, illetve nemzetiségi nyelven is oktató, továbbá két tanítási nyelvű oktatást folytató általános iskola működik.
Önkormányzati fenntartású nemzetiségi és két tanítási nyelvű oktatást folytató iskolák:
A nemzetiséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzetiség nyelvén, illetőleg a nemzetiség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni (Kt. 66. § (4)).
5.) Azon szülőknek, akik nem a helyi önkormányzatok által fenntartott általános iskolába kívánják beíratni gyermeküket, ugyancsak a beiratkozás szabályai szerint kell eljárniuk.
6.) Az iskolai felvétellel kapcsolatos határozatok ellen - annak közlésétől számított tizenöt napon belül - a szülő eljárást megindító kérelmet nyújthat be az igazgatónál (Kt. 83. § (2)). Az igazgató az eljárást megindító kérelmet, az ügy összes iratával nyolc napon belül - elbírálás céljából - önkormányzati iskola esetén a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez, nem önkormányzati iskola esetén a fenntartóhoz küldi meg. Ezen eljárás pontos határidőit az adott iskolák és fenntartóik határozzák meg.
Az iskolákban a szorgalmi idő, a tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik (Kt. 52. § (1)).
A 2012/2013. tanév első tanítási napja 2012. szeptember 3. (hétfő).
A Kerületi Önkormányzatokkal egyeztetve
Sárádi Kálmánné dr.
főjegyző
Áder Jánost terjesztette elő a Fidesz- frakciónak az államfői posztra Orbán Viktor miniszterelnök – jelentette be tegnap Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. A kormányfő Áder János jelölését azzal indokolta, hogy ő egy „horgonyszemélyiség”, aki biztonságot, kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak. Feladata lesz az új alkotmányos rendszer megerősítése és megszilárdítása.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője közölte, a képviselőcsoport egyhangú támogatással jelöli a jelenleg EP-képviselőként dolgozó Ádert államfőnek. A frakció arra is javaslatot tesz az Országgyűlés házelnöki feladatait ideiglenesen ellátó Lezsák Sándornak, hogy az ország új köztársasági elnökét május másodikán válassza meg a parlament. (Schmitt Pál április 2-án mondott le posztjáról, s az alaptörvény szerint a törvényhozásnak ebben az esetben harminc nap áll rendelkezésére az új elnök jelölésére és megválasztására – a szerk.)
Lázár elmondta azt is, hogy a kormányfő a napokban több egyeztetést is folytatott a jelölttel, valamint a párt megfelelő fórumaival. Orbán arról tájékoztatta a frakciót, hogy Áder vállalja a jelölést – mondta Lázár. A frakcióvezető arra is kitért, hogy már ma megkezdik a hivatalos jelöltállítási folyamatot, így benyújtják az Országgyűlésnek az államfő személyére vonatkozó javaslatukat. Az alaptörvény rendelkezése értelmében minimálisan 78 képviselő támogatása szükséges az államfőjelöléshez. Lázár hozzátette, Ádert a jelölés folyamata során hallgatják meg arról, milyen elképzelései vannak köztársasági elnöki feladatairól. Információink szerint az államfőjelölt tervei-ben szerepel, hogy megválasztása előtt minden parlamenti frakcióhoz ellátogat.
Áder János az MTI-hez eljuttatott közleményében megtisztelőnek nevezte jelölését. A jelenleg európai parlamenti képviselő azt írta, hogy a napokban volt ideje szembenézni a feladat súlyával és személyes felelősségével, mindent alaposan mérlegre tett, és úgy döntött, elfogadja a jelölést, hazatér Brüsszelből, és lemond párttagságáról. „Ezt diktálja számomra a lelkiismeret parancsa és a hazám iránti hűség” – fogalmazott Áder János.
Megkérdeztük
Boros Bánk Levente politológus: Áder János teljesen más karakterű köztársasági elnök lesz, mint az elmúlt évek államfői. Ő ugyanis klasszikus politikusi karakter, a politika világából érkezik. Így más szerepfelfogás is jellemzi majd, bizonyosan nem a technokrata vagy a „kedves elnök bácsi” tulajdonságait testesíti majd meg. Bár politikus, elődeivel ellentétben már betöltött közjogi méltósági szerepkört is, házelnökként tapasztalatot szerzett a pártpolitikától elrugaszkodó munkakörben. Bizonyosan lojális lesz a kormányzat irányában, ebben szerintem a Mádl Ferencre jellemző elnöki stílus várható tőle. Az is bizonyos, ha a 2014-es választások után nem Fidesz-kormány alakul – amire nagyon kevés esélyt látok –, erős politikai ellenféllel kell majd szembenéznie a győztesnek három éven át. (PT)
Pályakép
Áder János 1959. május 9-én született Csornán. Nős, felesége, Herczegh Anita, bíróként dolgozik. Három lány- és egy fiúgyermek édesapja. Apósa, Herczegh Géza, volt alkotmánybíró, a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája. 1977-ben Győrött, a Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett, 1983-ban diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Felsőoktatási tanulmányai idején tagja volt a Fidesz bölcsőjének számító ELTE Jogász Társadalomtudományi – mai nevén Bibó István – Szakkollégiumnak. Az egyetem elvégzése után a VI. kerületi tanács lakáscsereosztályán dolgozott előadóként, 1985-től 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos munkatársa, eközben ügyvédi szakvizsgát is tett. Részt vett a Fidesz alapításában 1988-ban, és 1989-ben az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon. Ugyanebben az évben az újonnan alakult Országos Választási Bizottság tagja. Kampányfőnök a Fideszben (1990 és 1994), 1992-ben az országos választmány elnöke, 1993 és 1997, majd 1999 és 2003 között ügyvezető alelnök. Fideszes parlamenti képviselő 1990-től 2009-ig (háromszor szerzett egyéni mandátumot Csornán). 1990 és 1992 között a frakció helyettes vezetője, 1997-ben a Ház alelnöke. Az Országgyűlés elnöke 1998 és 2002 között, 2002-től 2006-ig a Fidesz frakcióvezetője, majd 2006-tól újra a parlament alelnöke. Európai parlamenti képviselőként 2009-től dolgozik, a környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági kérdésekkel foglalkozó szakbizottság egyik alelnöke.
Pindroch Tamás
Magyar Hírlap
A csepeli közönség első alkalommal lehetett részese egy irodalmi csevejnek az irodalmi kávéházban a Királyerdei Művelődési Házban április 16-án. A vendég Végh Attila költő és filozófus volt, aki idén kapta meg a József Attila-díjat, beszélgetőtársa pedig Bíró Gergely író, a Magyar Napló folyóirat szerkesztője volt.
„Azt nem állítom, hogy a költészet tömegeket vonz, de ha legalább egy ember betéved hozzánk, máris jól állunk. Egy korábbi író-olvasó találkozómra éppen egy férfi volt kíváncsi, és nagyon tartalmas diskurzust folytattunk” – mondta Végh Attila még a program előtt, amikor üres volt a kávéház, utána azonban legalább húsz fiatal és két felnőtt érkezett.
Máris oldottabb lett a hangulat, noha a beszélgetés egy része olyan filozófusokra és műveikre terelődött, mint Kierkegaard, Nietzsche és Heidegger, akiket a közönség valószínűleg kevésbé ismert, ezért az érdeklődés keveredett az értetlenséggel.
A beszélgetés nagyobbik része azonban Végh Attila írásairól és életéről szólt. A táj, a természet szeretete végigvonul életén, és nyomot hagy művein. Eredetileg erdész és ornitológus akart lenni, de inkább az irodalom és a filozófia kötötte le szellemi érdeklődését. A vadregényes tájaktól nem szakadt el, három évig ugyanis természetvédelmi őrként dolgozott a Pilisben. A természet életfenntartó ereje megjelenik verseiben, később pedig prózai írásaiban is. Az sem véletlen, hogy tíz évvel ezelőtt Budapestről Nagymarosra költözött, mert, miként megjegyezte: „ott, falun még leállnak az emberek beszélgetni szinte a semmiről akár fél órára is”. A budapesti nyüzsgő és kevéssé elviselhető életvitelre nem jellemző, hogy „lelassuljon az idő”, amire pedig szükség volna.
Bíró Gergely felolvasta az író egy novelláját, majd maga a szerző idézgetett több verséből. Köztük akadtak tartalmas, elgondolkodtató darabok, de viccesek és pikánsak is, ahogy a költő jellemezte őket.
Az irodalmi kávéház program szervezői egy sorozat első részének tekintik a hétfői eseményt, s hamarosan egy újabb közönségtalálkozóra invitálják az érdeklődőket.
Cs. A.
fotó: Zarándi Bence
