Pozsgay Imre: Több miniszteri posztot is betöltöttem, és kijelenthetem, hogy a kormány tagjai nem kaptak ügynökjelentést
„A még fellelhető ügynöklistákat nyilvánosságra kellene hozni, és aki nem ártott másnak, megpróbálhatja ezt bebizonyítani. Vagy bizonyítsák be mások, hogy ártott!” – vélekedett a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Pozsgay Imre. A volt államminiszter szerint mindenkinek a tevékenységét egyénileg kellene elbírálnia az utókornak.
– Mit szólt ahhoz, hogy 2012-ben újult erővel jelent meg a közvélemény előtt az ügynökkérdés, illetve az aktanyilvánosság ügye?
– Ezt a mulasztásos esetek között tartom számon. A múlt tisztázását 1989–90-ben kellett volna elkezdeni. Akkor minden erre vonatkozó fontosabb törekvésem kudarcba fulladt.
– Mit vetett fel?
– Az első szabad választások előtt, 1990-ben láttuk, hogy várhatóan az MDF nyer. Ezért felkerestem Antall Józsefet, hogy választási győzelmük után kezdeményezzenek egy törvényt, amely megállapítaná azok felelősségét, akiknek a kezéhez vér tapadt a kommunizmus idején. Akkoriban még néhány tucat ilyen ember élt, akiket bíróság ítélhetett volna el. Ám Antall és később más pártok képviselői is úgy reagáltak erre a kezdeményezésre, hogy a világ ezt nem fogadná el. Később aztán, amikor az SZDSZ elkezdte szorgalmazni az ügynökügyet, feltettem egy kérdést. Az iránt érdeklődtem, ugyan hol vannak azok az iratok, amelyeket 1990 elején az úgynevezett Duna-gate-ügyben eltüntettek a Belügyminisztériumból.
– Ezek javarészt milyen iratok lehettek?
– Tartótisztekről és ügynökökről tanúskodó dokumentumokat daráltak be, illetve vihettek haza olyanok, akik az elmúlt két évtizedben ügynökjelentésekkel zsarolhatták az érintetteket. Sajnálatos módon a „Duna-gate” óta azt lehet mondani, hogy nem létezik már az igazság részletes feltárásához szükséges, teljesnek tekinthető adatbázis.
– Mégis mit lehet tenni napjainkban a múlt tisztázása érdekében?
– Egyetértek azzal a megközelítéssel, hogy vannak elévülhetetlen bűnök. Ha valakinél fennáll a megalapozott gyanú, hogy emberiesség elleni bűnt követett el, akkor azt ma is bíróság elé kell állítani.
– És mit lehet kezdeni az ügynökkérdéssel? Pozsgay Imre az 1990 előtti Magyarországon betöltött több vezető állami és párttisztséget. Olvasott ügynökjelentéseket?
– Több miniszteri posztot is betöltöttem, és kijelenthetem, a kormány tagjai nem kaptak ügynökjelentést. Viszont a belügyminiszter rendre készített összefoglaló jelentést, amelyet elolvashattunk. Ezekben nevekkel nem találkozhattunk, de olyan információval igen, hogy az ellenzék éppen mire készülődik. Ilyen jelentésekben különbséget tettek például az ellenzéki és az ellenséges tevékenység között. Egy időben az MSZMP központi, majd – 1988-tól – a politikai bizottságának is a tagja voltam, és emlékszem, ezek a testületek is hasonló belügyminisztériumi összefoglalókat kaptak.
– A minap úgy nyilatkozott, hogy az 1970-es évek derekán, tehát amikor már miniszter volt, megfigyelték. A Kádár-rendszerben az egyik kormánytaggal miért tették volna ezt?
– Aki valahogyan kilógott a sorból, arra rászálltak. A rendszerváltás idején, a Németh-kormányban államminiszter voltam, ezért otthon volt egy titkosított telefonvonalam. Az első szabadon választott Országgyűlés megalakulása napján, 1990 májusában ezen a számon hívott egy ismeretlen ember, aki megrendült hangon kért tőlem bocsánatot, mondván, ő volt az, aki meg volt bízva az otthonom megfigyelésével.
– Tehát amikor már az államhatalom legfelsőbb „szintjén” politizált, az 1980-as évek második felében, még mindig megfigyelhették?
– Igen. Ezt korábban Kádár Jánosnak kellett kezdeményeznie, de legalábbis tudnia kellett róla, a párt főtitkári székében pedig az őt követő Grósz Károlynak ugyancsak tisztában kellett lennie azzal, hogy megfigyelnek. Magyarul ő is megfigyeltethetett. Az biztos, hogy Grósz Moszkvában is intrikált ellenem, mivel nem tudta megemészteni, hogy 1989 januárjában a közrádióban 1956-ot népfelkelésnek neveztem.
– A közvélemény egy része azt szeretné, ha nyilvánossága hoznák végre az ügynökök és persze a tartótisztek listáját. Egyetértene ezzel?
– Igen. És minél hamarabb meg kéne ezt tenni, hogy tisztán lehessen látni.
– Vajon segíti a tisztánlátást, hogy ugyanazon a listán szerepelne az a volt ügynök, akit a családja megzsarolásával szerveztek be, és az, aki karriervágyból jelentett, illetve az a beszervezett személy, aki tevékenységével ártott másnak és aki nem?
– Valóban jelentős különbség volt abban, hogy kiből miért lett ügynök. Az is számít, hogy valaki ártott a jelentéseivel másoknak, vagy nem lett ilyen eredménye a tevékenységének. A még fellelhető ügynöklistát nyilvánosságra kellene hozni, és aki nem ártott másnak, az megpróbálhatja ezt bebizonyítani. Vagy bizonyítsák be mások, hogy ártott!
– Mi a helyzet azokkal, akik nyugati országokba kaptak például ösztöndíjat? Valamilyen jelentést minden ilyen embernek kellett produkálnia?
– Igen, jellemzően amolyan úti jelentést vártak el tőlük, de ők is megtehették azt, hogy nem ártottak senkinek. Mondjuk úgy, hogy írtak egy közömbös eseménytörténeti beszámolót arról, nagyvonalakban mi történt odakint. Mindenkinek a tevékenységét egyénileg kellene elbírálni.
– Némi gyanú körbelengi mindegyik pártot, hogy volt ügynökök is találhatók a soraikban.
– Ha egy volt ügynök vagy egy olyan személy, aki külföldi útja során beszámolót írt, egyáltalán nem ártott másnak, akkor valójában nincs mitől tartania.
– A kormánytöbbség által életre hívott Nemzeti Emlékezet Bizottságától mit vár?
– Hogy egy-két éven belül megnyugtató megoldás szülessen a fenti ügyekben. Erre nincsen újabb huszonkét évünk. A bizottságnak nem kutatókból, hanem ma is aktív politikusokból kéne állnia, akik történészek kutatásaira támaszkodhatnának megoldási javaslataik kidolgozása során.
Zsebők Csaba - Magyar Hírlap
fotó: Heti Válasz
Csepeli báró Weiss Manfréd 1857. április 11-én, azaz ma 155 éve született. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében Németh Szilárd polgármester,
Weiss Manfréd volt a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek alapítója. 1896-ban kapott magyar nemességet „csepeli” előnévvel, 1901-ben a párizsi világkiállításon elért sikereiért övé lett a „Vaskoronarend”. A hadfelszerelés érdekében kifejtett tevékenységének elismeréseként a „Ferenc József-rend” középkeresztjét adományozták neki, 1915-ben felsőházi taggá vált, 1918-ban pedig az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadianyag szállítójaként szerzett érdemeiért bárói rangot kapott.
szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn - csepel.hu
A képviselő-testület március 27-i döntésének értelmében Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 100 000 forinttal támogatja a Rákóczi Szövetséget, hogy beiratkozási ösztöndíjjal segíthessen 10 olyan felvidéken élő magyar diákot, aki magyar tannyelvű iskolába iratkozik be Szlovákiában. Az egyszeri alkalommal fizetendő ösztöndíj összege
A Rákóczi Szövetség első ízben 2004 novemberében hirdette meg felvidéki beiratkozási ösztöndíj programját azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar iskolaválasztás fontosságára a Felvidéken.
Amennyiben Ön is úgy gondolja, ez egy támogatandó elképzelés, kérem, olvassa el az alábbi dokumentumokat és segítse 10 000 forinttal egy magyar gyermek tanulását!
Az országos bajnokság elődöntőjében Horváth Dávid 7-ből 6 pontot elérve veretlenül lett 1. és ezzel bejutott a döntőbe. A fiatal XXI. kerületi sakkozó teljesítményét nagyban segítheti, hogy a csepeli képviselő-testület egyhangú döntése értelmében Dávid minden idei versenyének nevezési költségét átvállalta az önkormányzat.
Szőllősi László a Csepeli TK vezetőedzője a Csepel.hu-nak arról számolt be, hogy a döntőben is hasonlóan szép eredményre számít a Jedlik Ányos Gimnázium növendékétől, majd -a remények szerint- következhet a világbajnokság, ahol ugyan még fiatal kora okán kissé kilóghat majd a mezőnyből, de akár egy dobogós helyezésre is komoly esélye lehet.
Légrádi Gábor
2012. április 13 - június 10. között kerül sor az M0 autóút jobb pálya (M5 autópálya felé tartó oldal) halásztelki csomóponti ág lezárására, melyet az új, négysávos híd kialakítása tesz szükségessé.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kiemelten fontos fejlesztésként kezeli az M0 déli szektor bővítését, hiszen a beruházás célja, hogy nagyobb forgalmat, biztonságosabb körülményeket nyújtson a személy- és teherforgalom résztvevőinek az ország legfontosabb tranzitútján.
Az M0 útgyűrű M6 autópálya és 51. számú főút közötti szakaszának fontos része az M0 autóút jobb pálya halásztelki csomóponti ágának átalakítása is. Ebben a csomópontban a kivitelezési munkálatok a forgalom fenntartásával nem végezhetők el, emiatt 2012. április 13-a 23:00 órától június 10-e 23:00 óráig az M0 útgyűrű halásztelki csomópontjánál, az M5 autópálya felé se fel, se Halásztelek felé lehajtani nem lehet. A II. Rákóczi Ferenc úton az érintett szakaszon erre az időre megszűnik a kerékpár- és gyalogosforgalom.
A lezárás érinti a tömegközlekedést is, mind a BKV Zrt. járatai, mind a Volánbusz Zrt. autóbuszai terelőúton közlekednek ebben az időszakban. Az érintett járatok a lezárás idején az M0 csepeli (Szigetszentmiklós/Csepel) csomópontjánál hajtanak le az autóútról és a körforgalmat használva az M1 autópálya felé haladva tudnak lehajtani a halásztelki csomópontban és folytatni szokásos útvonalukat. Így egyetlen megálló sem marad ki, a menetidő különbséget a járatok sűrítésével minimalizálja a két busztársaság.
A munkálatok következtében forgalmi torlódásokra lehet számítani az érintett szakaszokon. Az autósokat kérjük, hogy az utazásuk tervezésekor ezt vegyék figyelembe.
A lezárás ideje alatt a jelenlegi hídszerkezetet elbontják, közműépítés, az új híd pilléreinek építése, útépítés és a június 10-ére használható ideiglenes halásztelki lehajtóág kiépítése is megtörténik. A tervek szerint a halásztelki lehajtóág teljes átépítése 2012. november 30-ára készül el.
2012. április 14-én 20:00 órától április 15-e 08:00 óráig a halásztelki csomópontnál a II. Rákóczi Ferenc utat teljesen lezárják, a forgalmat rendőri segítséggel elterelik. Az autósokat ebben az időszakban kitáblázott terelőúttal is segítik.
A 2012. április 13-a és június 10-e közötti lezárás idejére javasolt terelőút az M0-ról a halásztelki csomópontnál lehajtani szándékozó - és Halásztelek felé tartó - személygépkocsik és tehergépkocsik számára a csepeli lehajtóágnál történő lehajtás, majd az új Csepel-szigeti gerincúton haladva érhetik el Halásztelket. A felhajtani szándékozóknak ugyanez a javasolt útvonal, fordított irányban (Lásd: nagy térkép).
forrás: NIF.hu
2012. április 11-én 16.30 órakor Závory Andrea "Tüzes seb vagyok" című előadói estjén vehetnek részt az érdeklődők. A belépés díjtalan.
További részletek a plakáton.
Tanácsok, hogyan védekezhetünk a daganatos betegségek ellen
Az elmúlt 20 évben egyértelművé vált, hogy összefüggés van táplálkozásunk és a rák kialakulásának veszélye között. Becslések szerint az összes daganatos megbetegedés 30-40 százalékát köthetjük a táplálkozáshoz vagy a hozzá kapcsolódó életmódbeli tényezőkhöz. Április 10-e nemzetközi rákellenes nap.
8+2 tanács, amit érdemes betartani
A Rákkutatási Világalap és az Amerikai Rákkutató Intézet ajánlásai az elmúlt 5 év kutatásainak eredményét összegzik. A szakemberek nyolc általános és két kiegészítő javaslatot fogalmaztak meg, különös tekintettel a szoptatós anyákra és a rákbetegségből gyógyult páciensekre.
1. Testzsír
Törekedjünk arra, hogy a testzsír mértéke a lehető legkevesebb legyen az egészséges testtömeg határain belül. A normál testtömeg-index (BMI) felnőtteknél 20-
2. Mozgás
Legyen a mozgás része a mindennapjainknak. Gyors tempójú, napi 30 perces séta megfelelő, de lehet napi célkitűzésünk akár 60 perc is.
3. Hizlaló ételek és italok
Korlátozzuk az energia-dús élelmiszerek fogyasztását, kerüljük a cukros üdítőket és csak alkalmanként fogyasszunk gyorséttermi ételeket.
4. Növényi eredetű táplálékok
Elsősorban növényi eredetű élelmiszereket fogyasszunk. Együnk naponta 5 adag zöldséget vagy gyümölcsöt - kivéve a magas keményítőtartalmú zöldségeket, ilyen például a burgonya. Lehetőség szerint fogyasszunk teljes értékű gabonaféléket vagy hüvelyeseket minden étkezéskor. Korlátozzuk a finomított keményítőt tartalmazó ételek - például fehér kenyér, finomított lisztből készült pékáruk - bevitelét. Általában elmondható, hogy a növényi eredetű, tápanyagban és rostokban gazdag élelmiszerek biztosítják a legjobb védelmet a rák számos típusa ellen.
5. Állati eredetű élelmiszerek
Korlátozzuk a vörös húsok és a húskészítmények bevitelét. Maximum heti fél kilónyi vörös húst fogyasszunk, és húskészítményekből is nagyon keveset együnk. Általában elmondható, hogy az állati eredetű élelmiszerek táplálóak és egészségesek, ha kis mennyiségben fogyasztunk belőlük.
6. Alkohol
Korlátozzuk a szeszesital fogyasztását. A rákkutatás során bebizonyosodott, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása nem ajánlatos. A kis mennyiségben fogyasztott alkohol - jó minőségű vörösbor - azonban segíthet a koszorúér-betegség megelőzésében. (Az ajánlott
mennyiség nőknél 1, míg férfiaknál
7. Tartósítás és feldolgozás
Korlátozzuk az elfogyasztott só mennyiségét, napi
8. Étrend-kiegészítők
Szervezetünk sokrétű tápanyagigényét a megfelelően összeállított, kellően színes étrend fedezi, ráadásul nagy szerepe van a rákos megbetegedések megelőzésében is. Az étrend kiegészítők hasznosságának, létjogosultságának megítélése még mindig ellentmondásos, bár egyes kísérletek eredményei szerint nagy mennyiségben történő fogyasztásuk segíthet bizonyos ráktípusok megelőzésében, de vezethet más daganatos megbetegedések kialakulásához is.
9. Speciális ajánlások
a. Szoptatás
A WHO ajánlásának megfelelően a babák 6 hónapos koráig kizárólag anyatejes táplálás javasolt. Epidemiológiai bizonyítékok és ellenőrzött tanulmányok bizonyítják, hogy a szoptatás csökkenti a mellrák és a petefészekrák kialakulásának veszélyét.
b. Gyógyult páciensek
A rákbetegségből felgyógyult pácienseknek ajánlatos a rákmegelőzési javaslatok követése. A gyógyult pácienseknek érdemes táplálkozási kérdésekben egy tapasztalt dietetikus tanácsait követni.
Az egészség megőrzésében sokat segíthet a helyes táplálkozás. Az Egészségklub második találkozójának témái ezért az ételeinkhez kapcsolódnak. Többek között arra keressük a választ, hogy valóban drága-e az egészséges táplálkozás? Vajat kenjünk a kenyérre vagy margarint? Mit kell tudni az E-számokról? És valóban fogyasztanak-e a sorra megjelenő divatdiéták?
Vendégünk lesz Lukács Anita dietetikus, Ráthonyi Emese háziorvos.
Várunk minden érdeklődőt április 16-án, hétfőn 17 órától a Radnóti Miklós Művelődési Házban.
A Nagyböjt és a húsvét titkairól kérdeztük Böjte Csaba ferences testvért, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány megálmodóját és működtetőjét.
Csaba testvér nagyon sok meghívást kap, fáradhatatlanul tevékenykedik, utazik. Mit jelent a nagyböjti felkészülés ebben a nyüzsgésben? Az emberek figyelmének felhívása a szeretetre, a másokkal való törődésre szintén lehet nagyböjti cselekedet.
- Ilyenkor nagyböjti témákon próbálok hosszan elmélkedni mások és a magam számára is. Engem az Istennel való kapcsolatomban és a nagyböjti felkészülésemben nem zavarnak ezek az előadások. Ez a hét valóban egy kicsit zsúfolt, sokszor két-három előadás is van, de ez is segít abban, hogy Istenhez közelebb kerüljek. Igazából pap vagyok, misszionárius. Ha megkérdeznék, mit tekintek fő feladatomnak, nem annyira a gyermekvédelmet, mint az evangélium hirdetését. Nagy-nagy élmény volt számomra, amikor eljutottam Ausztráliába és bementem nyakig a tengerbe, elmondtam a Miatyánkot, egyet prédikáltam a halaknak. Ahogy Isten Fia mondta, hogy menjünk el a világ végéig és ott is hirdessük az evangéliumot. Úgy érzem, hogy Isten Igéjére, a vigasztaló, bátorító, erőt adó isteni hangra, az evangéliumra nagy szükség van ma a világban. Azt gondolom, ezen a Jóisten áldása is rajta van.
- A vigasztaló szavakon és a törődésen keresztül az élő evangéliumot is átadják az alapítványnál nevelt gyerekeknek. Van-e valamilyen különleges tartalma ezeken a helyeken a nagyböjti időszaknak?
- Sosem felejtem el azt az évet, amikor a kamaszok hihetetlenül komiszok is voltak. Minden évnek megvan a maga „öröme”: hol a mumpsz, hol a himlő vagy az influenza, valamilyen járvány. Abban az évben a hatodikos-hetedikes nagyfiaink hihetetlenül élvezték bosszantani a tanárokat. Hát én mostam is a fejüket elég gyakran. Jött a nagyhét, és mondtam az egyik kollégámnak: ’Tudod mit, álljunk neki, és mossuk meg inkább a lábukat, ne a fejüket!’ Minden osztályból a legcsintalanabb gyereket kiültettük a templomban az első sorba – ők persze nem tudták, mi fog történni. Szépen sorban mindegyikük előtt letérdeltem, megmostam a lábukat és megpusziltam. Emlékszem, nagy csend volt a templomban, mindenki meg volt hatódva, aztán mise után a gyerekek odaszaladtak hozzám a sekrestyébe, ölelgettek és mondták, hogy most már többet soha-soha rosszak nem lesznek. Úgy éreztem: lehet, hogy többet érek el ezzel az alázatos meghajlással, mint a kiabálással, veszekedéssel. Nem lettek angyalok a gyerekekből, de köztük van például egy olyan is, aki akkor ott ült, és most a munkatársam már öt-hat éve.
- A szegények, a kicsinyek szeretete, felkarolása által sok kis feltámadást él meg. Mit jelent innen nézve a húsvéti öröm, a feltámadás?
- Az az ember, aki képes újrakezdeni, talpra állni, valamilyen módon a húsvét titkának részese. A gonosz szeretné kirúgni a lábunkat, szeretné, ha bedobnánk a törölközőt, szeretné, ha feladnánk a harcainkat, ha elkeserednénk, magunkba roskadnánk. Igen, biztosan szervez nekünk nagyon szép nagycsütörtököket, nagypéntekeket is. Nekünk az a dolgunk: ne hagyjuk, hogy ő diadalmaskodjon felettünk, hanem mi is éljük meg a magunk húsvétját, mi is merjük a magunk szeretteinek, rokonainak, barátainak azt mondani, hogy találkozunk Galileában, és tényleg tudjunk egymásnak egy jó teát, kávét főzni – vagyis halat sütni. Szükség is volna erre, mert nem hiszem, hogy ne volna olyan ember, akinek ne lenne kivel kiengesztelődni, újrakezdeni.
- Amikor Csaba testvér beszél, sokakban fellobban a vágy, hogy odaálljon a kicsinyek mellé és segítsen nekik. Konkrétan hogyan kapcsolódhatnak bele az alapítvány szolgálatába?
- Meg vagyok győződve róla, hogy se én, se az egyház, se az állam nem tudja megoldani a szociális problémákat. Amit én szeretnék: megmutatni, hogy jó dolog kereszténynek lenni, jó dolog szeretetben élni, jó dolog egy elesett, bajban lévő emberhez lehajolni. Az lenne jó, hogy mindenki ott, ahol él, a maga utcájában, falujában, városában, lépcsőházában lehajolna a bajban lévő emberhez. Akkor fog megváltozni a világ. Nem akkor, ha egy-két ember vagy az állam megfeszül és mindent felvállal. Én igazából csak reklámozni szeretném ezt a fajta életet. Sokszor kérdezik, mi a prioritása az alapítványnak: ilyenkor tréfásan mindig elmondom, hogy 2012-re az egyetlen nagy prioritás a konkurencia állítása. Remélem, hogy az emberek ott, ahol élnek, mindenki a maga módján, talán teszik is a dolgukat. Sokszor döbbentem látom, hogy egész jó családok gyermekeit is elhozzák hozzánk. Volt olyan gyerekünk, akinek a nagybácsija prefektus volt. Az egyik lányunk pedig, aki most 21 éves, a televízióban látott egy mesterszakácsot: nagyon hasonlított hozzá, a családneve stimmelt, és tudta az apjáról, hogy szakács. Írt neki Facebookon, és kiderült, hogy valóban az apukája. Az lenne jó, hogy mindenki a saját gyerekét vagy rokonait támogatná, segítené.
Apor Vilmos, az egyetlen székely, akit boldoggá avattak, képes volt meghalni mások gyerekeiért, családjáért, feleségéért. Milyen jó lenne, ha a mai férfiak is legalább a saját rokonaikért – nem meghalnának, de áldozatokat tudnának hozni.
Kívánok kellemes húsvéti ünnepet, a hölgyeknek sok locsolót s a férfiaknak sok piros tojást!
forrás: Magyar Kurír
fotó: Zarándi Bence - Csepel.hu
Az Európai Unióban Magyarország körül kialakult viták egyik oka, hogy ma Európa szellemi világában fölényben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy a nemzeti gondolkodásmódtól és szuverenitástól a nemzetközi, nemzetek feletti irányba kell haladni, Magyarország jelenlegi vezetésének azonban más értelmezése van az európai civilizációról és kultúráról – fejtette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Új Ember című katolikus hetilap szombaton megjelent húsvéti számában.
A magyar ügy nem véletlenül vált ki rokonszenvet – Ünnepi beszélgetés Orbán Viktor miniszterelnökkel című interjúban a kormányfő elmondta: az uralkodó felfogás szerint a hit, a vallás és a teremtés rendjét a vallástalanság és a tudományos világfelfogás, az istentelen kozmosz felé terelik, „mi viszont ezzel ellentétes irányban haladunk: nekünk az európai civilizációról és kultúráról más értelmezésünk, felfogásunk van”.
„A magyar ügy nem véletlenül vált ki rokonszenvet” – jegyezte meg. Orbán Viktor szerint most dől el, van-e esélye egy nemzetnek arra, hogy a saját útját járja. „Most dől el, hogy kimaradhat-e egy ország a szekuláris, családellenes és a nemzetet meghaladottnak tekintő európai szellemi törekvések hatálya alól, építheti-e jövőjét az azokkal ellentétes értékekre” – mondta a kormányfő, aki szerint egyre jobban polgárjogot nyernek azok az elméletek, amelyek Európa működőképességét már csak az Európán kívülről érkezők segítségével gondolják fenntarthatónak.
„Mi ez, ha nem Európa hanyatlása?” – vetette fel Orbán Viktor, aki azonban hozzátette: optimista, reménykedik a megújulásban.
A miniszterelnök kifejtette: a keresztény Európa gondolatával korábban szinte mindenki egyetértett, mára azonban vízválasztó lett, „minden európai értékvita mélyén ez a kérdés húzódik meg”. Orbán Viktor szerint akkor sincs ok az elkeseredésre, ha az európai politika színpadán azok a vezetők kerültek többségbe, akik kevésbé tartják fontosnak a keresztény gyökereket.
„Európa ma szenved, mert elvesztette gyökereit” – jegyezte meg, ám hozzáfűzte: az EU egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy „soha sincs kész, folyamatosan alakul. Ezért az unióban nincs teljesen elvesztett vagy teljesen megnyert ügy. (...) Amikor például az Európai Parlamentben szólalok fel, és úgy látom, hogy nem a többség álláspontját képviselem, akkor sem ellenséges közegben érzem magam, hiszen otthon vagyok.”
Az eladósodás a legnagyobb probléma
A Magyarország körüli viták okairól szólva a kormányfő szólt az anyagi érdekekről is, amelyek szerint a rossz politikát folytató államokat időről időre meghitelezi a pénzügyi világ. „Nyolc év alatt brutálisan eladósították hazánkat”, a hitelezőknek pedig az az érdekük, hogy az ország ne jusson ki az adósságcsapdából – fogalmazott. „Örülnek, ha nagy kamattal, hosszú időn keresztül, folyamatosan fizetünk nekik.” Most évente 1300 milliárd forint kamatot fizet az ország a hitelezőinek, ugyanakkor 2002-ben az első Orbán-kormány végén az államadósság miatti éves kiadás 500 milliárd volt – emlékeztetett.
A kormányfő leszögezte: az ország legnagyobb problémája az eladósodás. Jelenleg a befizetett személyi jövedelemadó 90 százaléka külföldre kerül, a korábban felvett hitelek kamatainak törlesztésére.
A viták egy további oka, hogy milyen módszerekkel akar az ország kivergődni az adósságcsapdából – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta: alulról nyitott középosztályt szeretne, a jövő reménye, hogy munkát tudnak adni az embereknek. Az idén 200 000, segélyből élő ember kezd majd dolgozni a START-munka programban, a tervek szerint két éven belül 350 000-re emelkedik a számuk.
„Én a középosztályba való bejutás útjának tisztán tartásán dogozom, hogy a felemelkedés munkával és erőfeszítéssel elérhető legyen” – nyilatkozta a kormányfő a katolikus hetilapnak adott húsvéti interjúban.
forrás: mno.hu, MTI
