„A romkocsmák félhomályában merengő állástalan diplomásokkal Dunát lehet rekeszteni, de ez nekik sem jó, és az országnak sem” – jelentette ki a parlamentben Orbán Viktor, aki a földkérdés kapcsán hangsúlyozta, kormánya a szocialistákkal szemben a kisbirtokosok mellett áll.
A földbérletpályázatokat és a kormány gazdaságpolitikáját kérték számon tegnap a parlamentben, az azonnali kérdések órájában Orbán Viktor miniszterelnökön ellenzéki képviselők. A szocialista Gőgös Zoltán szerint a pályázatokkal a nagybirtokosokat hozták helyzetbe, ellentétben a helyi gazdákkal. A kormányfő válaszában azzal vágott vissza, hogy mindenki tudja: az MSZP áll a nagybirtok pártján, méghozzá meggyőződésből. „A szocialistáknak szakmai és politikai meggyőződésük, hogy csak akkor lehet sikeres a mezőgazdaság, ha a nagybirtok keretei között zajlik a földművelés. A mi meggyőződésünk ezzel szemben az, hogy a magyar mezőgazdaság akkor lesz sikeres, ha a kisbirtok megerősödik, a középbirtok uralkodóvá válik, a nagybirtok pedig kiegészítő elemmé szorul vissza” – fejtette ki a miniszterelnök, aki szerint ez a vita érhető tetten a földbérleti pályázatoknál is.
„A kommunista politika kézikönyvében az van írva, hogy ha olyat tettél, ami védhetetlen, akkor vádold meg vele az ellenfeledet. Ennek az esetével állunk szemben”– tette hozzá a kormányfő. Hangsúlyozta, a kormány a helyben lakókat akarja földhöz juttatni, és ahol korábban egy bérlő kezében volt a föld, ott most húszan-harmincan kapnak lehetőséget a földművelésre. A jobbikos Volner János és az LMP-s Jávor Benedek is a kormány gazdasági lépéseit támadta. Volner szerint a kabinet nem az értékteremtésre koncentrál, Jávor pedig úgy vélte, a kormány a tudásalapú társadalom megteremtése helyett a munkavállalókat sújtó kaszárnyakapitalizmust folytat. A jobbikos képviselő kérdésként tette fel, hogy a közmunkásokkal miért nem élelmiszereket termeltetnek.
Orbán Viktor válaszában kormányzati intézkedéseket sorolt, hangsúlyozva, hogy szakítottak a megszorításokkal, amelyek tönkretették az országot. Az intézkedések nyomán csökkent az államadósság, a hiányt pedig 2001 után először ismét három százalék alá sikerült szorítani. Jávornak címezve a kormányfő azt hangsúlyozta, a kormány felfogása szerint hazánk a tudás földje, céljuk pedig, hogy a magyarok jó szellemi képességüket valóban kamatoztatni tudják.
„A romkocsmák félhomályában merengő állástalan diplomásokkal Dunát lehet rekeszteni, de ez nekik sem jó, és az országnak sem” – mondta Orbán Viktor. Hangsúlyozta, azért újították meg az oktatási rendszert, hogy az állam az adófizetők pénzéből csak olyan képzéseket támogasson, amelyekkel el is lehet helyezkedni, és sikeressé is lehet válni. Felidézte azt a márciusi statisztikát, amely szerint Magyarországon több mint 45 ezer betöltetlen álláshely volt olyan szakmákban, mint rakodómunkás, gépészmérnök, forgácsoló, lakatos, hegesztő, lángvágó, tehergépkocsi-vezető. „Ez nem maradhat így” – szögezte le a miniszterelnök.
Röviden
- A pártok költségvetési támogatásából fizetheti ki a magyar állam a strasbourgi vöröscsillag-perben kirótt 6400 euró kártérítést és perköltséget, miután az Országgyűlés elfogadta az erről szóló módosító indítványt.
- Az Országgyűlés Hivatalának közlése szerint az Izraeli Nagykövetség tegnap 11.44-kor küldte el a hivatalhoz Reuven Rivlinnek, a Kneszet elnökének Kövér László házelnökhöz írt levelét, amelyben a hírek szerint lemondta a házelnök izraeli meghívását.
- Áder János köztársasági elnök észrevételeinek elfogadása után a parlament tegnap ismét megszavazta a járások kialakításáról szóló törvényt és a több száz feleslegessé vált jogszabály megszüntetéséről szóló előterjesztést.
- Az Országgyűlés 243 igen, 45 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett elfogadta az új büntető törvénykönyvet (Btk.). A jelenleginél szigorúbb kódex szélesíti a jogos védelem lehetőségét, egyes bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntethetőségi korhatárt, és bevezeti az elzárást mint büntetést. Az új Btk. szerint jogosnak számít az önvédelem akkor, ha valakit éjjel vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, hasonlóan ha valakinek a lakásába éjjel vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, illetve ha kertjébe fegyveresen hatolnak be.
- A parlament megszavazta azt a módosító indítványt, hogy vonják meg a nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlékot azoktól, akiknek az 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel. A fideszes Wittner Mária és Iván László, valamint jobbikos képviselők kezdeményezése nyomán a pótlékot akkor kellene megszüntetni, ha az abban részesülő részt vett 1945 és 1949 között a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, illetve az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban. Ugyanez vonatkozik arra, aki 1948 és 1989 között végzett titkosszolgálati tevékenységet, abban az időszakban betöltött állami vezetői tisztsége vagy az állampártban, illetve a Kommunista Ifjúsági Szövetségben ellátott vezető tisztsége miatt érdemtelen rá.
Új közigazgatási államtitkárok
Vízkelety Mariann, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára a Miniszterelnökségen folytathatja a munkát – értesült a Magyar Hírlap. Helyére a Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára, Farkas Imre érkezik. Úgy tudjuk, Farkas Imre utódjáról még nem döntöttek, több jelölt neve is felmerült a posztra. Az Emberi Erőforrás Minisztériumából távozik Jávor András közigazgatási államtitkár, aki egészségügyi okok miatt nyugdíjba vonul. Őt a szolnoki kormányhivatal vezetője, Lengyel Györgyi váltja. Az új Orbán-kormány szinte első lépésként állította vissza a posztot. A pozíció azért fontos, mert a minisztériumokban a szakmai vezetést a közigazgatási államtitkárok látják el. Az egyes szakpolitikai területekhez kapcsolódó törvények szakmai részéért felelnek, minden szabályozástervezet a közigazgatási államtitkári értekezletek után kerül a kormány elé. Tegnap elsőként írtuk meg, hogy a közeljövőben három minisztériumnál várható változás közigazgatási államtitkári szinten. A kormányátalakítás részeként bekövetkező változtatások része az új közigazgatási államtitkárok kinevezése is. A folyamat célja a politikai kormányzás létrehozása, amelynek lényege a hatékonyabb működés kialakítása. Ennek eredményeképp erősödött meg a Miniszterelnökség, amelyet Lázár János vezet. Ide került például az uniós pénzek felhasználásának koordinációja, a külföldi magyar hírszerzés irányítása, a teljes kormánykommunikáció, de minden kormánybiztos is itt fog dolgozni. (PT)
Arányosság és mértéktartás
Kormányzati javaslat készül arról, hogy egyetlen egyház se vállalhassa jóval több intézmény fenntartását annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-KDNP hétfői frakcióüléséről távozóban arra a felvetésre, miszerint a Hit Gyülekezete egyre több iskolát vesz át. Megírtuk, a közelmúltban az ajkai és a hajdúsámsoni önkormányzat is a felekezet fenntartásába adott át oktatási intézményt. Emlékezetes ugyanakkor, az egyházak fenntartásába történő iskolaátadásokat megnehezítő egyes törvényi kikötések felszámolását éppen a 2010-es kormányváltás után javasolták kormánypárti képviselők, s a Ház el is fogadta kezdeményezésüket. A kormányfő tegnap kifejtette, a szociális és az oktatási ügyekért felelős miniszter, Balog Zoltán és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közös javaslatot készít az arányosság érdekében, ellenkező esetben ugyanis az adott felekezet „hitéletben elfoglalt szerepe és a hitélet alapján nyújtott szolgáltatások mértéke elválik egymástól”. A részletekről nem szólt, ám megjegyezte, mindezt nem tekinti sem ideológiai, sem vallási kérdésnek. „Az arányosságot és a mértéktartást kell majd szem előtt tartani” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzáfűzve, a készülő szabály révén nem kell attól tartani, hogy egy-egy kisebb befolyással rendelkező egyház a tényleges szellemi hatása alapján vett súlyához képest sokkal nagyobb arányú intézményfenntartást vállal. „A kettőnek valahogyan kézen fogva kell járnia” – szögezte le Orbán Viktor. (MH)
Baranya Róbert
A Burattino Általános és Szakképző Iskola, Gyermekotthon a Csepel Kapuja szociális célú városrehabilitációs program elnevezésű, KMOP-5.1.1/C-09-2f-2011-0003 azonosító számú projekt keretében Szolgáltató Ifjúsági Segélyközpontot hozott létre.
Hogy miért?
A segélyvonalon krízishelyzetben levő fiataloknak próbálunk segítséget nyújtani, ahol szakképzett pszichológus és szakemberek fogadják a betelefonálók hívásait. Segélyközpontunkban személyes segélynyújtás is történik, fejlesztő pedagógusunk várja az érdeklődőket, valamint utcai mentoraink csepeli akcióterületünket járva veszik fel a kapcsolatot a csellengő fiatalokkal.
Ingyenesen hívható segélyvonalunk: 06-80-696012
Címünk: 1212 Budapest, Táncsics Mihály utca 27-29.
Bővebb információ kérhető az alábbi elérhetőségeken:
Telefonon: 06 1 278-2884
E-mailen: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.; Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Facebook: Busz Ifjúsági és Segélyközpont
Ha nehéz helyzetben vagy, úgy érzed nem tudod megoldani?! Szükséged van valakire, aki meghallgat és tanácsot ad?! Hívj minket és gyere be hozzánk! Szállj fel Te is a BUSZ-ra!
Új, menetrend szerinti hajójáratok indulnak július 1-jén Budapesten a Haller utcától az újpesti Árpád útig, illetve a Kopaszi-gáttól a Római-partig. Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV Zrt. a budapesti folyamszakaszon összesen kilenc kikötőt alakított ki európai uniós forrásból. A fejlesztés célja, hogy a Duna kihasználásával új és korszerű közösségi közlekedési alternatívát biztosítson a fővárosban élők és az idelátogató turisták számára.
A főváros első közforgalmú közlekedési gőzhajója még 1820-ban indult útjára, a Vigadó tértől Óbudáig közlekedett. A bécsi illetőségű Első Duna-gőzhajózási Társaság az 1880-as években már több mint 4 millió utast szállított egy esztendőben. A budapesti hajózás aztán hanyatlásnak indult, melynek okai egyfelől a villamos megjelenése, másrészt pedig azok a látványos fővárosi építkezések voltak, amelyek során kialakult Budapest közúthálózata. A hajók utasszáma az 1920-as évekre a korábbi egyharmadára csökkent. Ez a tendencia aztán folytatódott, és a 2-es metró második szakaszának átadása, 1972 után gyorsult fel a hanyatlás. A járatoknak 1980-ban 3 millió, 1990-ben 1 millió, 1997-ben pedig már csak 53 ezer utasa volt, és az elmúlt években a hajóközlekedés gyakorlatilag egyet jelentett a turisztikai célú sétahajózással. Az elmúlt években aztán az igények ismét megváltoztak, ezért döntött Budapest vezetése és a BKK a közösségi közlekedési funkció újraélesztése mellett.
A július 1-jén induló járatok közül kettő hétköznapokon (D11, D12), egy pedig hétvégén (D13) közlekedik:
A munkanapokon közlekedő D11 járat hét pesti kikötő – Újpest, Árpád út, Meder u., Népfürdő u. (Árpád híd), Jászai Mari tér (Margit híd), Petőfi tér (Erzsébet híd), Boráros tér (Petőfi híd), Haller utca – mellett három helyen Budán is megáll, a Batthyány téren, a Szent Gellért téren és az A38 Hajónál (Egyetemváros).
A szintén munkanapokon közlekedő D12 és a hétvégéken, illetve ünnepnapokon induló D13 járatok a Római-part és a Kopaszi-gát között közlekednek majd. A hétvégén közlekedő D13-as járat a munkanapitól annyiban különbözik, hogy felfűzi a régebbről meglévő óbudai-szigeti, margitszigeti és Dráva utcai kikötőket is, így eljutási lehetőséget kínál a főváros legfontosabb folyómenti közparkjaiba.
A járat valamennyi kikötője új vagy felújított. A projekt 493 millió forintos költségének 90 százalékát az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Unió támogatása biztosította. A kikötők akadálymentesek, sőt a Boráros téren külön lift is épült a mozgáskorlátozottaknak.
A kikötőkben épültek kerékpártárolók, néhány helyszínen pedig P+R parkolók is – mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyekkel –, de a hajókra is fel lehet szállni biciklivel és kerekes székkel. A hajókon mozgatható kerekesszék-emelő berendezés lesz elhelyezve, a mozgáskorlátozott utasok egyelőre a személyzet segítségével tudnak beszállni.
A hajójáratokra érvényes jegy a helyszínen, a hajón váltható, 400 forintért. A járatokon a kedvezmények a többi járattal azonos módon érvényesek, így a 6 éven aluliak és 65 éven felüliek ingyenesen utazhatnak. A hajójáratokra munkanapokon jegy nélkül is bárki felszállhat, akinek van érvényes Budapest-bérlete vagy bármilyen 24 órás vagy annál hosszabb érvényességű jegye. Akinek nincs ilyen, a helyszínen válthat 400 forintos menetjegyet.
A hajók munkanaponként a reggeli munkakezdéstől a kora esti hazajárásig közlekednek. A D11-es teljes üzemidőben jár 60 percenként, ezt a D12-es csúcsidőben szintén 60 percenként sűríti. Ezáltal közös szakaszukon, tehát a teljes belvárosi folyamszakaszon a két járat közösen csúcsidőben 30 perces követést biztosít.
A hajójárat beindítása évi közel 200 millió forintba kerül, további fejlesztése, üzemidejének bővítése, sűrítése az első időszak tapasztalatai, utasszámai alapján lehetséges. A hajók többsége felújított, ugyanakkor nem a legmodernebb, városi közlekedésben néhány nyugat-európai városban működő gyorshajók. Tarlós István főpolgármester felkérésére a BKK a hajóközlekedés első időszakának tapasztalatai alapján a továbbfejlesztésre javaslatot dolgoz ki, így a járműpark korszerűsítésére és a járatok agglomeráció felé történő kiterjesztésének lehetőségére vonatkozóan is.
Budapest Főváros Önkormányzata
Budapesti Közlekedési Központ
BKV Zrt.
Az ország két legszegényebb régiójában, Borsod-Abaúj-Zemplén és a Jász-Nagykun-Szolnok megyében indított nagyszabású vetőmag-programot a Magyar Vöröskereszt. A rászoruló családok saját célra való zöldségtermesztését elősegítő programot - amelynek keretében a szervezet nyolcezer csomag vetőmagot osztott szét - a Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja.
A program, melynek célja, hogy a rászoruló családok saját zöldségtermesztésbe kezdjenek, a tavalyi sikeres jászkiséri kezdeményezésen alapul - derül ki a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményéből -, az elmúlt esztendőben ugyanis Jászkisér önkormányzata 100 családnak biztosított vetőmagot. Idén már 91 településen osztanak többféle zöldségvetőmagból álló egységcsomagot a Vöröskereszt munkatársai. A nyolcezer résztvevő család vállalja, hogy 40 négyzetméter alapterületen dughagymát, zöldborsót, babot, kukoricát, uborkát, tököt, retket, petrezselymet, sárgarépát és salátát termeszt.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert Selymes Erik, a Magyar Vöröskereszt igazgatója tájékoztatta a programról. A találkozón a miniszter elmondta: a tárca támogat minden olyan kezdeményezést, amely segíti az embereket, hogy a drága import termékek vásárlása helyett maguk termelhessék meg a szükséges élelmiszereket. Ennek érdekében össze kell hangolni a vidékfejlesztési programot, a közmunkaprogramot és a helyi értékesítés szabályozását.
A cél az, hogy „a Parlament úgy menjen el szünetre, hogy a kis- és középvállalkozások, az 55 év felettiek, a 25 évnél fiatalabbak és a fizikai munkát végzők számára kigondolt, az ő munkájuk megvédését segítő indítványok már a Ház előtt legyenek” – jelentette ki Orbán Viktor hétfőn a Fidesz-KDNP frakcióülését követően. A miniszterelnök emellett beszélt a jegybanktörvény módosításáról, az új Büntető törvénykönyvről (Btk.), valamint a Hit Gyülekezete által átvett iskolák ügyéről is.
Arra kértem a nemzetgazdasági minisztert, hogy már ma délután kezdjék meg a frakcióban megfogalmazott javaslatok kidolgozását, ezek egy részét legkésőbb szerdáig nyújtsák be, egy másik részét pedig július 9-éig – jelentette ki Orbán Viktor a 2013-as büdzséről szólva. Mint ismert, a Fidesz- KDNP-frakció hétfői ülésén tárgyalt a jövő évi költségvetésről. A kormányfő kiemelte: a cél az, hogy „a Parlament úgy menjen el szünetre, hogy a kis- és középvállalkozások, az 55 év felettiek, a 25 évnél fiatalabbak és a fizikai munkát végzők számára kigondolt, az ő munkájuk megvédését segítő indítványok már a Ház előtt legyenek”.
Én örülök annak, hogy a frakció nem egy az egyben fogadta el a kormány által benyújtott költségvetést, hanem – miközben jónak ítélte azt – aközben azt mondta, hogy van néhány olyan fontos társadalmi cél, amit a következő évi büdzsének meg kell valósítania – emelte ki. Hozzátette: véleménye szerint ezeket a célokat szolgáló programokat nem lehet egy év alatt bevezetni, ezért azt javasolta, hogy „gondolkodjunk három és négy éves programokban”.
Arra az újságírói kérdésre, hogy Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkárnak a korábbi nyilatkozatai után van-e helye a Fidesz-frakcióban, a pártelnök-miniszterelnök azt felelte: "most ott ült".
Orbán Viktor azzal összefüggésben, hogy a Hit Gyülekezete átvett több iskolát is, leszögezte: az egyházak által működtetett oktatási intézmények ügyét nem tekinti ideológiai és vallási kérdésnek. Arra kell törekedni, hogy arányosságot és mértéket tartsunk – jegyezte meg. Úgy fogalmazott, az ügyért felelős miniszter Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel már készíti is az erre vonatkozó javaslatot. Arra figyelni kell, hogy a társadalomban egy-egy támogatottsággal rendelkező egyház ne vállaljon jelentősen több intézményt, mint a mi a tényleges támogatottsága az országban, mert akkor a hitéletben elfoglalt szerepe és a hitélet alapján nyújtott szolgáltatások mértéke elválik egymástól – mutatott rá.
Az IMF-tárgyalásokról szólva a kormányfő kijelentette: a valutaalappal való tárgyalások a magyar kormány és törvényhozás felől már sokkal korábban is megkezdődhettek volna. A magyar jegybank függetlensége, összevetve más európai országok szabályozásával, mindig is az élvonalba tartozott – hangsúlyozta.
A miniszterelnök szólt az új Büntető törvénykönyvről is. Az új Btk. súlyosabb büntetéseket helyez kilátásba, mint a korábbi, egyértelműen az áldozatok és a becsületes emberek oldalára áll, az önvédelem lehetőségét jelentősen kiterjeszti. Azt gondolom, hogy jelentős mértékben hozzájárul a családok személyes és anyagi biztonságához, ezért a képviselőket arra kértem, hogy szavazzák meg a büntetőkódexet – húzta alá Orbán Viktor.
MTI - Fidesz.hu
Tisztelt Csepeli Polgárok!
A tavalyihoz hasonlóan a kormány idén is kikéri Magyarország lakosságának véleményét – most a munkahelyteremtéssel kapcsolatban.
A kérdések között szerepel az, hogy a húsznál kevesebb embert foglalkoztató kisvállalkozásoknak biztosítsák-e az átalányadózás lehetőségét, legyen-e adómentes a nyugdíjas korú dolgozók bére, a gyermekes családok vehessék-e igénybe a szociálpolitikai (szocpol) támogatást új autó vásárlásához, maradjon-e meg a méltányos tehermegosztás az állam, a nagyvállalatok, a bankok és az emberek között, illetve támogassa-e az állam a nők, különösen a kisgyermekes édesanyák munkába állását.
Arra is kíváncsi a kormány, hogy emelkedjen-e a minimálbér, kapjanak-e adókedvezményt az új munkahelyeket létrehozó cégek, segítse-e jobban az állam a fiatalokat az elhelyezkedésben, illetve szükség van-e munkanélküliség által leginkább sújtott területeken szabadvállalkozási zónákra.
Szorítsa-e vissza az állam a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat, köztulajdonban kell-e tartani az alapvető közszolgáltatókat, legyenek-e szociális szövetkezetek, kell-e tovább segíteni a bajba jutott devizahiteleseket, az alacsonyabb jövedelműek kaphassák-e készpénzben a kafetériát, legyen-e a létfenntartáshoz szükséges árucikkek áfája alacsonyabb, a luxustermékeké pedig magasabb, és meg kell-e védeni a nyugdíjak vásárlóértékét?
A nemzeti konzultáció a közös ügyek eldöntésében való részvétel lehetőségét adja meg azoknak, akik ezt fontosnak gondolják a két választás között is.
A korábbi szociális, illetve a nyugdíjasokat érintő konzultáció hatására vezették be a védett kor intézményét, fagyasztották be a rezsiket, de az emberek kérése volt az is, hogy segély helyett munkát adjanak és tegyenek lépéseket a devizahitelesek megsegítésére. Véleményünket az új Alaptörvény készítésekor is figyelembe vették.
A napokban mindenkihez eljut a kérdőív, melyet díjmentesen visszaküldhet augusztus 20-ig. Egy statisztikai adatbázis jön létre, a személyes adatokat tartalmazó hozzájárulási nyilatkozatot elkülönítetten kezeli a feldolgozás során a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH).
Kérjük, kitöltésével segítse a kormány munkáját!
Köszönettel:
Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere
Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester
Az átszállási kapcsolatok javítása érdekében június 22-én, péntektől a Boráros téren több éjszakai busz új helyen áll meg.
Június 22-én, pénteken az éjszakai üzemkezdettől - az átszállási kapcsolatok egyszerűbbé és ésszerűbbé tétele miatt - a Boráros téren megváltozik egyes járatok megállási rendje: az Óbuda, Bogdáni út irányú 918-as autóbuszokra ettől az időponttól kezdve a 23-as autóbuszok megállójában, a Csepel, Csillagtelep felé közlekedő 979-es járatra a 23E autóbuszok megállójában, míg a Dél-pesti autóbuszgarázs irányú 923-as buszokra a 212-es autóbuszok megállójában lehet fel- illetve átszállni.
Bízunk benne, hogy utasaink megelégedettségére és kényelmére szolgál a megállók áthelyezése.
Budapesti Közlekedési Központ
Ez nem valami focimérkőzés eredménye, hanem két jelentős évforduló összecsengése, együtt ünneplése. Hiszen ebben az évben Csepel újratelepítésének 300. évfordulójáról emlékezünk meg. Május 20-án pedig egyházközségünk új templomunk felszentelésének 1 éves évfordulóját ünnepelte.
„Mert 1000 esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel” – írj a 90. zsoltár. 300 év – nekünk milyen soknak tűnik, mennyi mindent jegyeztek fel a történelem lapjaira ennyi év alatt. Mennyi minden történt, lett és elmúlt. Mennyi változás a tudományban, technikában, országok sorsában, népek életében. S a Mindenható előtt mégis egy szempillantásnyi idő. Egy év, bár gyorsan elszalad, mégis mennyi minden történik – s Ő mindent számon tart, kezében tart. Ahogy az ember egész életét – ha hagyjuk.
Talán az a mai ember legnagyobb baja, hogy nem tud jól az idővel élni. Mindennek a rendelt idejét kivárni, megvárni. Azonnal kell minden. Nem a világ gyorsult fel, mi rohanunk – sokszor hiába és feleslegesen. „Hisz nekem van időm, én várhatok, szolgáim a századok...“ - mondja az Úr Babits: Jónás könyvében. S ma még inkább aktuális a zsoltár fohásza: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.” Mert aki ilyen bölcs szívvel él, az megtalálja élete értelmét, célt, mennyei kapaszkodót, erőt a mindennapokhoz. Talán tanulhatunk eleinktől, a régi emberektől, akik még valahogy jobban meg tudták élni, becsülni a napokat, heteket, ünnepeket – pedig akkor sem volt könnyebb az élet. Igaz, hogy közelebb voltak a természethez, a teremtettséghez, magához a Mindenhatóhoz. Talán ha elkezdünk mi is közeledni – bölcs szívhez, boldogabb élethez jutunk.
Temesvári Imre
lelkész
Csepel-Királyerdői Református Egyházközség
Június utolsó vasárnapjának délelőttjén ismét térzene várta a nagyérdemű közönséget. A Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar ezúttal a sétányoknál játszott, sokak örömére. A nagy meleg ellenére szépszámú közönség gyűlt össze, hogy meghallgassa a népszerű zenekar játékát.
A klasszikus művek mellett ezúttal könnyűzenei darabok is megszólaltak: Sinatra, Tom Jones és Máté Péter egy-egy slágerének dallamai is felcsendültek.
fotó: Bede Orsolya
A miniszterelnök szerint vége annak a világnak, amelyben a jog a bűnelkövetők pártját fogta, és annak is, amikor bárki azt gondolhatta, hogy a bűnözők összefonódtak a rendőrséggel. Orbán Viktor ezt vasárnap reggel mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának tisztavató ünnepségén, a budai Várban.
A kormányfő beszédében hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy sok még a teendő, messze még az az idő, amikor "ferencjóskásan azt mondhatnánk, minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve". Még mindig sokan vannak ugyanis - folytatta -, akik nem érezhetik kellő biztonságban családjukat, vagyonukat, ezért sok és nehéz munkájuk lesz az új, a hazájuk szolgálatára egy embert próbáló időszakban jelentkező rendőröknek, akiktől Magyarország odaadást, hivatásszeretetet, tisztességes munkát, valamint önbecsülést vár, és akik szövetségesként számíthatnak a kormányra.
Egy ország akkor lehet erős és sikeres, ha megfelelő államberendezkedéshez és gazdasági rendszerhez az állami szolgálatot teljesítők odaadása és becsületessége társul - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint az elmúlt két évben a magyarok sokat tettek azért, hogy az ország meg tudjon állni a saját lábán. Lezárult az alkotmányozás, "az utolsó pillanatban" megfékezték az államadósságot - amely azzal fenyegetett, hogy maga alá temeti az országot -, és "sikeresen állunk ellen" az euróválság újabb és újabb hullámainak - sorolta. Megjegyezte ugyanakkor: mindez tiszavirág-életű lenne, ha a rendőrök - akik az eltelt két évben sokat tettek "a felbomlóban lévő közrend" helyreállításáért - nem végeznék el becsülettel a munkájukat. "A legjobb törvény sem ér egy fabatkát sem, ha nincsenek hazaszerető és elkötelezett védelmezői a rendnek" - mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint csak közös erővel lehet véget vetni annak a világnak, amelyben büntetlen maradhatott bűn, amelyben sokszor kifizetődőbb volt a görbe út, mint az egyenes, amelyben félkatonai csoportosulások masíroztak az országban, és ahol egyesek úgy gondolhatták, mindent megtehetnek. "Közös erővel kimondtuk, vége annak a világnak, amelyben a jog a bűnözők pártját fogja, és nem a becsületes emberét" - jelentette ki. Hozzáfűzte: annak a világnak is vége, amikor jó karban lévő, 40 évesen nyugdíjba vonulókat láttak az emberek a rendőrökben, amikor a rendőr a jámbor egyszerűség szinonimája volt, és amikor bárki azt gondolhatta, hogy a bűnözök összefonódtak a rendőrséggel. "Ma már a becsületesen dolgozó, magasan iskolázott és a végsőkig elkötelezett embereket" láthat a társadalom a rendőrökben - emelte ki.
Megjegyezte azt is, hogy az elmúlt két évben új alapokra helyezték a rendészeti képzést, 10 százalékkal, azaz több mint háromezerrel növelték a szolgálatot teljesítő rendőrök számát, több mint ezer új autóval bővítették a járműparkot, lecserélték az állomány egyenruháját, és hamarosan elfogadja a parlament a bűnözőkkel szemben erélyesebben fellépő, új Büntető törvénykönyvet is.
"Önök egy ezeréves állam folytatására, a magyar állam fenntartására vállalkoztak. Idegen kultúrák, idegen nyelvek, idegen népek és hatalmak között, gyakorta szorításában, mi, magyarok csak akkor maradhatunk meg, mi, magyarok csak akkor élhetünk szabadságban és jólétben, ha lesz, ha van saját, erős államunk", így "az önök hivatása a magyar emberek és a magyar nemzet hűséges szolgálata" - zárta az esküt tevő tisztek előtt elmondott beszédét Orbán Viktor.
A korábbi Rendőrtiszti Főiskola az idén január 1-jétől az NKE egyetemi karaként működik.
A főiskolai hagyományok folytatásaként az NKE Rendészettudományi Kara is a budai Várban tartja tisztavatási ünnepségét. A végzett hallgatók a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, Hende Csaba, a honvédelmi tárca vezetője és a tábornoki kar jelenlétében tették le a tiszti esküt. A kar az idén 76 hallgatót ad a rendőrségnek, akik bűnügyi, gazdaságvédelmi, igazgatás- és határrendészeti szakirányokon végeztek. A többi végzős közül ketten a büntetés-végrehajtáshoz, 11-en az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz kerülnek, 21-en pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tisztjei lesznek.
Az NKE Rendészettudományi Kara a magyar felsőoktatásban egyedüliként folytat rendészeti képzést, a végzettek iránt pedig nagy a kereslet: a jogelőd főiskola diplomás pályakövetési rendszere szerint a végzettek 98 százaléka tudott elhelyezkedni.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem idén január 1-jén jött létre három jogelőd intézményből: integrálódott a Rendőrtiszti Főiskola, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara.
MHO/MTI
