Örökség és küldetés címmel nyílt jubileumi kiállítás a Csepeli Hímző Kör munkáiból a Szabó Magda Közösségi Térben.

A tárlaton a hímzés és a csipkekészítés gazdag motívumvilágával ismerkedhetnek meg a látogatók. A kiállítást Borbély Lénárd polgármester nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, a hímzés a magyar kultúra fontos része, és ez a kultúra képes összetartani a kárpátmedencei magyarokat. A kiállított szőttesek is mutatják, hogy hiába vagyunk országhatárokkal szétválasztva, mégiscsak összetartozunk. „Nagyon büszke vagyok arra, hogy egy olyan kerületnek lehetek a polgármestere, mely egy ilyen értékes közöséggel gazdagodott harminc évvel ezelőtt. Hála és köszönet, mindazoknak, akik életben tartották ezt a kört és ezt a szép hagyományt” –fogalmazott.

A megnyitó ünnepségen közreműködött a Csepeli Hagyomány Óvó Hely kórusa és a Csepeli Öregtáncosok Együttesének tagjai is.

Három évtized-a kezdetek

A Csepeli Hímző Kör pontosan 30 éve alakult. 1992-ben népi hímző és csipkekészítő szakkört indítottak a Csepeli Gyermekházban Pelyhe Edit és Balatinecz Éva közreműködésével. A közösség vezetője Szuper Miklósné Bohus Judit iparművész lett, aki a mai napig töretlen lelkesedéssel irányítja a csoportot. Judit 1974-ben Szabadszálláson ismerkedett meg a kalocsai hímzéssel, majd a gépi lyukhímzéssel. Húsz évig dolgozott az Építőipari Gépesítő Vállalatnál, de mindvégig központi szerepet töltött be életében a népi kultúra. Minden lehetőséget megragadott, hogy fejlessze tudását. 1987-ben tervezői szakot végzett, majd hímzésből, csipkekészítésből, mézeskalács készítésből felsőfokú oktatói vizsgát tett. 1991-ben népi iparművész címet szerzett. Elkötelezettsége, szakmai tudása, lelkesítő ereje, és a tagok népi kultúra iránti rajongása az évek során alkotói közösségé formálta a csepeli csoportot. Munkáikat több helyen, például a Magyar Nemzeti Galériában, a Duna Palotában, a Várkert Bazárban is kiállították. Kézimunkáikat az elmúlt húsz évben számos díjjal jutalmazták, így az Országos Textilkonferencián és a Kisjankó Bori Országos Hímző pályázaton is mindig az első három helyezés valamelyikével térhettek haza. Szuper Miklósné Bohus Judit háromszor részesült a legmagasabb népművészeti kitüntetésben, Gránátalma-díjban, első elismerését a Csepeli Hímző Körrel érte el. Kisjankó Bori-díjat hat csoportja is megkapta, Paloznak, Csepel, Tótvázsony, Taliándörögd, Zoboralja és Kárpátalja. A Csepeli Hímző Kör 2017-ben Csepel Örökség-díjat is átvehetett.

„Ez a harminc év óriási dolog a hímző kör életében. Büszke vagyok a gyönyörű népművészetünkre és arra, hogy a szakkörben mindig megmarad a szabad alkotás öröme” – mondta Szuperné Bohus Judit. „Folyamatosan készülünk a kiállításokra, mindig figyelemmel kísérem a kiállítások anyagát, próbálok olyan pályamunkákkal nevezni, melyek ritkán, vagy egyáltalán nem voltak még repertoáron. A téma adott, az alkotások a pályázati kiírásoknak megfelelően készülnek el, de mi válasszuk ki a mintát, újrafogalmazva a motívumokat a mai kor követelményének megfelelően. Ezt általában értékelik, díjazzák is. Számomra a magyar népművészet soha el nem múló örök szerelem, elhivatottság, küldetés. Bár az élet úgy hozta, hogy 2004-ben Balatonfüredre költöztem a közös munka a távolság ellenére megmaradt, tovább folytatódott. Hat tagja van a hímző körnek, három havonta találkozunk, néha Pesten, olykor Füreden. Tartalmas az együtt töltött idő, hisz a találkozás öröme mellett alkotómunkát is végezhetünk. Hímezni csak szeretettel, békével és teljes nyugalommal lehet – hangsúlyozza az iparművész. Majd hozzátette, Papp Gábor gondolata meghatározó mottója, annak a kulturális örökségnek, melyet a Csepeli Hímző Kör képvisel. „Az a hagyomány, melyet őseinktől örökültünk, az az egész emberiség számára kincs. A vele való bánás az szolgálat. Mi ezt a szolgálatot végezzük hosszú éveken át Csepelért, a hazáért örökséget hagyva magunk után.”

Összetartó baráti közösség

A Csepeli Hímző Körnek hat tagja van: Kertész Erika, Király Márta, Tóth Mária, Balatinecz Éva, Juhász Mária és Szabó Lajosné.

A kiállítást Tóth Mária Magdolna, a Csepeli Hímzőkör tagja rendezte. Mária kezdetek óta az alkotóközösség tagja. „Gyökereim egyrészt Palócföldre, másrészt Mezőföldre vezetnek. Még most is él olyan nagynéném, aki népviseltben jár Nógrád-megyében. Mind a viselet, mind pedig a kézzel való alkotás öröme apai ágon hagyományozódott. Családunk nő tagjai örömmel kézimunkáztak, amit sikerült ellesnem. Ugyanakkor nagy hatással volt rám a Gombos téri általános iskolában Csetényi Etelka tanító néprajzi gyűjteménye, szőttesei is, melyek az iskola falait díszítették. Ezek a csodálatos munkák óhatatlanul hatottak rám. A hímző kör elmúlt harminc évből a baráti közösségünkre vagyok a legbüszkébb, és természetesen magyarságunk mély gazdagságára és annak tartalmára. Azokra a jelekre, ősképekre, motívumokra, melyek megjelennek az alkotásainkban, jelentésüket azonban nem mindig tudjuk megmagyarázni, mégis hatással vannak valamennyiünkre. Ugyanakkor arra is büszkék lehetünk, hogy bár magunk személyesen nem jutunk el minden kiállításra, de a textíliák utaznak, és ahol megjelennek, ott Csepel neve is mindig olvasható.”

A kiállítás megtekinthető 2023. január 19-ig, hétfőtől péntekig 9-19 óra között, szombaton 9-13 óra között.

Nem hagyja magára az önkormányzat a csepelieket az energiaválságban sem, legyen szó nyugdíjasokról, idősekről vagy éppen gyermekes családokról.

2022. ÉVI EBÖSSZEÍRÁS BUDAPEST XXI. KERÜLETBEN

FELHÍVÁS A KERÜLETI EBTARTÓK, EBTULAJDONOSOK FELÉ

KÖTELEZŐ ADATSZOLGÁLTATÁSRA

A zenekedvelők jubileumi koncertekkel ünnepelhették a Fasang Árpád Zeneiskola fennállásának nyolcvanéves évfordulóját november 23-a és 25-e között.

A kilencedik szankciós csomag után lesz tizedik és tizenegyedik, így nekünk folyamatosan küzdenünk kell, hogy az alapvető értékünket megvédjük – fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth rádióban. A miniszterelnök kiemelte, hogy ezért is kérték az embereket, hogy a nemzeti konzultáción erősítsék meg a magyar álláspontot. A kormányfő szót ejtett a héten elfogadott magyar helyreállítási tervről, valamint a hazánk déli határán tapasztalható illegális migrációs helyzetről is.

Budapest egyesítésének 149. évfordulóján, a főváros napján idén is elismeréseket adtak át az Új Városháza dísztermében. Budapestért-díjat vehetett át dr. Dobák András, a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat főigazgatója és Rizmajer József vállalkozó, a Rizmajer Kézműves Sörfőzde alapító tulajdonosa. Dr. Barna Sándor emlékéremben részesült Zsarnóczki László, a BRFK XXI. kerületi Rendőrkapitányságának alezredese, a rendészeti osztály vezetője. Kiemelkedő sportteljesítménye elismeréseként pedig Papp László Budapest-Sport - díjat kapott Nagybányai-Nagy Anna sportlövő. Velük beszélgettünk.

Borbély Lénárd polgármester javaslatára  a képviselő-testület elfogadta a szociális rászorultság alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló rendelet módosítását.