A Csepeli Gerincút kivitelezése során a 35. héten folytatódnak az építési munkák a Ghibli területen, valamint a Kapisztrán János utca- Csőgyár utca között készül az út és a járda.Útpálya épül a Budafoki úti csomópontban, csatorna pedig a II. Rákóczi Ferenc út- Posztógyár utca találkozásánál. A Posztógyár utcában út- és járdaépítési munkákra kell számítania az arra közlekedőknek, valamint ugyanitt zajárnyékoló fal is épül jelenleg.
2011. augusztus 31-én a Corvin út és a Budafoki út között a kivitelező megnyitja a célforgalom számára egy-egy sávon a gerincutat, így a Csepel Művek IV-es kapuja ezen keresztül lesz megközelíthető a teherforgalom számára. Ezzel egy időben a Petróleum utca-Olajkikötő utca terelőút megszűnik.
szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn- csepel.hu
A bor és pezsgő lovagrendek díszes felvonulásával, mazsorettek, táncosok, fúvósok óriásbábosok, és egy díszes szőlőskoszorús kocsi ünnepi menetével kezdődik a 22. Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál. A harangjátékot követő szőlőáldás után 2 napig, 2011. szeptember 3-án és 4-én, a szervezők sokszínű programmal várják az érdeklődőket.
A program letölthető innen .
A rendszerváltás kiváltotta szociális sokk, a belvárosi kerületek rehabilitációja, az aluljárók “megtisztítása”, ragaszkodás az önálló, zavartalan élethez – a hvg.hu által megkeresett szakemberek és a helyi politikusok véleménye megoszlik abban, hogyan is alakult ki a csepeli hajléktalantelep.
Számos jel utal arra, hogy a többség a ferencvárosi és józsefvárosi korábbi szükséglakások felújításakor szorult a csepeli erdőbe. A csepeli hajléktanalanszálló vezetője szerint a gyilkossággal vádoltak is onnan érkeztek.
„Csepelen egyáltalán nem a hajléktalanok belvárosból való kiszorítása vezetett a hajléktalanok számának növekedéséhez, hanem egy pontosan meghatározható, többéves folyamat, egészen pontosan a ferencvárosi rehabilitáció” – írta a hvg.hu-nak elküldött levelében
A hvg.hu által megkeresett, hajléktalanokkal foglalkozó szakemberek nem tudták pontosan rekonstruálni, hogyan kezdődött a csepeli erdő hajléktalantelepeinek kialakulása. A megkérdezettek szerint hosszú, évtizedeken át tartó folyamat eredménye a csepeli, illetve a kispesti telep kialakulása, a meghatározó mozzanat, hogy a hajléktalan-ellátási rendszer képtelen integrálni és együtt tartani az utcára került családokat.
Ezzel szemben a helyi politikusok, volt és jelenlegi városvezetők szerint a telep növekedése egyértelműen az elmúlt évek rosszul megtervezett, végiggondolatlan ferencvárosi és józsefvárosi tömbrehabilitációkra vezethető vissza, ami a szegény lakásbérlők kiszorításához vezetett.
Elrontott városfejlesztés
– A gyilkossággal vádolt emberek is a VIII-IX. kerületből kerültek a csepeli erdőbe, és a napjaik nagy részét ott töltötték, csak aludni jártak vissza a XXI. kerületbe – mondta a csepeli férfi hajléktalanszálló vezetője. Erdei József szerint – aki szociális munkásként 1994 óta folyamatosan látogatja a csepeli telepet – az előzetesbe került férfiak két-három éve éltek az erdőben, tavalyelőtt kis időre eltűntek, aztán megint visszajöttek.
„Van, aki hosszabb időre rendezkedik be, de azért mindig nagy a jövés-menés. Ezeken az embereken sem láttunk semmi különöset, berendezkedtek a hajléktalan életmódra, épp, mint a többiek, elfogadták tőlünk a szokásos dolgokat, gyűjtögettek” – mondta a szakember.
Csepel fideszes alpolgármestere szerint az erdei telep kialakulása évtizedekkel ezelőtt kezdődött, de a létszám megugrása a belvárosi kerületek rehabilitálásának, így a Corvin-negyed építésének is tulajdonítható.
„Ezeknek az embereknek valószínűleg sosem volt nagyobb pénzösszeg a kezében, így nem tudták kezelni, míg végül odáig jutottak, hogy nem volt hol lakniuk” – mondta az alpolgármester. Ábel felhívta a figyelmünket arra a 2008-as megállapodásra is, melyben hét dél-pesti kerület vezetői leszögezték, a városrehabilitáció miatt költözni kényszerülő, eddig bérlakásokban élő, többségében roma családokat a IX. kerületi önkormányzat a továbbiakban nem költözteti más kerületekbe – helyette készpénzt adtak nekik.
Erre Csepel korábbi alpolgármestere, az MSZP-s Horváth Gyula is felfigyelt. „Amikor munkatársaimmal korábban foglalkoztunk a kérdéssel, pontosan láttuk, hogy miként jelzi ez a réteg a kedvező és kedvezőtlen változásokat. Amikor például Ferencvárosban tömbház-rekonstrukcióba kezdtek, azonnal növekedett a Csepelen tanyát vert hajléktalanok száma” – írta Horváth az augusztus 17-i, "Mi vétkünk" című blogbejegyzésében. Ennek ellenére a hvg.hu-nak azt mondta, nemcsak a ferencvárosi és a józsefvárosi rehabilitációhoz köthető a hajléktalanok számának megugrása. Szerinte az utóbbi években egyes megszorító intézkedéseket követően – kormánytól függetlenül – azok az emberek, akik addig is pengeélen táncoltak, nem tudták tovább eltartani magukat. A korábbi alpolgármester szerint Csepelen is úgy történtek a dolgok, ahogy az ország többi részén: “jött a rendszerváltás, és a korábban „dugdosott” munkanélküliség, hajléktalanság is hirtelen láthatóvá vált”.
Bűnösök vagy áldozatok?
„A telepeken előfordul lopás is, ők is emberek, van közöttük bűnöző is, vannak verekedések is, nekik is vannak gondjaik, amik tettlegességig fajulhatnak. Állandó munkája csak egy-két embernek van, a többség alkalmi munkából tartja el magát” – mondta a csepeli férfi hajléktalanszálló vezetője.
GPS-szel tájékozódnak
Erdei József szerint már a rendszerváltás előtt éltek hajléktalanok a csepeli erdőben, a számuk az elmúlt húsz évben folyamatosan változott. „Az 1990-es évek elején 50-60 ember volt kint, de volt olyan időszak is volt, amikor 120-140 ember élt az erdőkben. Sokan jöttek fel vidékről, de sokan csepeliek, csak elveszítették a lakásukat és nem akarták elhagyni a kerületet. Most 70-80 ember lakik kint, főleg párok, akik félelemben élnek, mióta az önkormányzat kikiáltotta róluk, hogy vadkempingezők.” A csepeli hajléktalanszálló vezetője azt mondta, a rendőrök már GPS segítségével keresik az erdei hajléktalanokat, rendszeresen járnak ki, és tudják, hogy hol keressék őket, „gyakorlatilag feltérképezték a területet”. Bár a jelenlegi alpolgármester úgy véli, a csepeli gyilkosság elszigetelt eset volt, szerinte a hajléktalanok körében igenis gyakoribbak a bűncselekmények: „vagy elkövetőként, vagy áldozatként, de vonzzák ezeket a bűneseteket”.
Tavaly (valójában 2011 tavaszán- a szerk.) az önkormányzat már felszámolt egy vadtelepet Csepelen a Királymajornál, a Kis-Duna mellett. Az alpolgármester azt mondta, az itt élők holmija között pénztárcákat, telefonokat és még kábítószer-használathoz szükséges tűket is találtak, a
Horváth Gyula volt alpolgármester szerint „nagy butaság” a hajléktalanságot rendészeti kérdésnek tekinteni, hiszen bonyolult össztársadalmi problémáról van szó. „A hajléktalanság túlnyomó többségben sorskérdés” – mondta Horváth, aki nyolc évig volt alpolgármester Csepelen.
A hajléktalanok száma nem kormányfüggő
„Azok az emberek, akik aluljárókban élnek, általában rövid ideje hajléktalanok, az erdőbe azok mennek, akik már nagyon régóta azok és vágynak egy saját lakásra, házat építenek, fát gyűjtenek, főznek, a párjukkal együtt élnek” – mondta Misetics Bálint szociológus. Úgy véli, nem a hajléktalanokkal szembeni szigorúbb fellépést szorgalmazó budapesti városvezetés fellépése vezetett az erdőlakók számának növekedéséhez.
Misetics szerint egyelőre nincsenek olyan adatok, melyek a korábbi és a jelenlegi csepeli polgármester állításait alátámasztanák. A szakember szerint ennek az az oka, hogy senki nem kutatta még a belső kerületek rehabilitációja és a hajléktalanság összefüggéseit. Ugyanakkor Misetics azt mondta, a kiszorítás ténye egyértelmű, „hosszú ideje, ciklikusan űzik ki a hajléktalanokat, általában az egyes választások előtt, Demszky Gábor idejében is, és tavaly tavasztól őszig (az önkormányzati választásokig – a szerk.) is észlelhető volt ez a változás”.
A szakember úgy véli, alapvetően téves az a szemléletmód, ahogy a hajléktalanságot, az erdei telepeket a társadalom és a politika kezeli. Nem igaz, hogy ezek az emberek teljesen kiszorultak volna a társadalomból. „Sokuk dolgozni, iskolába jár az erdei otthonából, arról nem is beszélve, hogy többet igazoltatják őket a rendőrök, mint engem, fehér, középosztálybeli, városi embert” – mondta a szociológus.
„Nem lehet egyetlen kiváltó okot mondani. Annak, hogy miért éppen az erdőt választották, lehet olyan indíttatása is, hogy ott kevésbé zavarják őket, családok és párok együtt tudnak maradni, hiszen a szállók nem alkalmasak arra, hogy együtt fogadják be őket” – mondta a hvg.hu-nak Kardos István Tamás, a Magyar Vöröskereszt fővárosi szervezetének igazgatója.
Erdei József szerint is a többség azért választja az erdőt, mert itt nyugodtak az éjszakáik, csendesen, magányosan élhetnek. „A központi részeken a hajléktalanoknak el kell viselniük az ott lakók rosszallását és néha a rendőrök zaklatását is. Míg kint a fák között mindenkitől elzárva élhetnek” – mondta a csepeli hajléktalanszálló vezetője.
Forrás: HVG
Fotó: Túry Gergely
A Nagy-Duna kotrásának célja a hajózási útvonal biztosítása az év nagy részében.
A közlemény és a jelmagyarázattal ellátott légifotó letölthetők.
2011. augusztus 29-én, hétfő délután lakossági fórumot tartott a csepeli önkormányzat a gerincút építésével kapcsolatban. A három órás eseményt olyan sok érdeklődő kísérte figyelemmel, hogy többen már nem találtak ülőhelyet a hivatal földszinti tanácstermében.
A gerincút beruházásához kapcsolódó lakossági kérdésekre a tervezők, a kivitelező Colas Út Zrt., a lebonyolító Főber Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ munkatársai reagáltak. Az építkezéshez nem közvetlenül kapcsolódó lakossági panaszokra a Csevak és az önkormányzat munkatársai válaszoltak. Azokra a kérdésekre, melyekre a fórumon már nem jutott idő, az illetékes hivatalok és a kivitelező írásban válaszol majd.
A gerincutas zöldszámon (06/80-205-158) továbbra is várják a lakossági bejelentéseket.
Kitzinger Adrienn- csepel.hu
fotók: Mizik Zsuzsa
Személyautóval ütközött kedd délelőtt a 7-es (csepeli) HÉV, személyi sérülés nem történt. A baleset miatt egy órán keresztül pótlóbuszok szállították az utasokat.
Egy szemtanú szerint a balesetet kedd délelőtt tíz óra előtt nem sokkal egy utánfutós személyautó okozta a Szent Imre téren, amelyik a piros lámpa ellenére megelőzte a kocsisort, és a HÉV szerelvény elé hajtott. Az ütközés következtében kidőlt az egyik vasúti lámpa, és a leállt szerelvény eltorlaszolta a Károli Gáspár utcát, ahol emiatt dugó alakult ki. A HÉV-szerelvényt 10:30 körül vitték el, a Károli Gáspár utcán újra lehet közlekedni.
Forrás: Csepel.info
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata a II. Világháború áldozatainak emlékére 2011. szeptember 2-án, 8.30 órakor koszorúzással egybekötött megemlékezést tart.
Helyszíne: Csepel, Szent Imre tér, II. világháborús emlékmű
Minden érdeklődőt tisztelettel hívunk és várunk!
A szabadnapjukon merülési gyakorlaton részt vevő tűzoltósági búvárok mentették meg szombaton egy ember életét, aki elmerült egy csepeli bányatóban – mondta a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság szóvivője. Kisdi Máté kifejtette: a csepeli bányatavaknál tartottak merülési gyakorlatot a fővárosi tűzoltóság búvárai, amikor a parton tartózkodók segítségért kiáltottak, mert valaki elmerült a vízben. A bajba került embert az egyik búvár egy percen belül megtalálta, felhozta a víz alól, majd több társával megkezdte az újraélesztést, ami sikeres volt.(MTI)
A csepeli önkormányzat közterület-felügyeleti csoportja a kerület több pontján is kezdeményezte a kóbor kutyák befogását. Az akció csütörtökön kezdődött, és a Francia öböl valamint a Háros környékét érintette.
A kutyák befogását a lakosság részéről is több bejelentés sürgette, hiszen sokan féltik a beoltatlan, esetenként teljesen elvadult, agresszív ebektől a gyermekeiket. A Francia öböl környékén a hajléktalanok által tartott, és most magukra hagyott kutyák különösen nagy gondot okoznak, mivel befogásuk a terepviszonyok miatt eleve nehézkes. Az akciót hamarosan újabbak követhetik, a befogott állatokat az Illatos Úti Állatrendészetre szállítják.
Az Országos Tiszti Főorvos Asszony a 2011. augusztus 26-án kiadott harmadfokú hőségriasztást augusztus 27-én 00.00 órától másodfokúra csökkenti és 2011. augusztus 28-án 24:00 óráig meghosszabbítja az ország egész területére vonatkozóan.
