2011. szeptember 22-25. között a lengyel fél meghívására Csepel testvérvárosa, Kielce fogadta kerületünk küldöttségét, melyet Ábel Attila alpolgármester vezetett.
Kielce valamennyi testvérvárosát vendégül látta: a kongresszusi központban rendezett konferencián a bemutatkozások mellett nagy figyelmet fordítottak Lengyelország uniós elnökségének politikájára és szó esett a keleti bővítés lehetőségeiről is. A delegációk mécsest gyújtottak a Homo Homini emlékműnél, melyet Wojciech Lubawski, Kielce polgármesterének kezdeményezésére emeltek a terrorizmus áldozatainak emlékére.
Kitzinger Adrienn- csepel.hu
Százötven éve, 1861. szeptember 23-án halt meg Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda alapítója.
1775. július 27-én Pozsonyban született, arisztokrata családban. Apja Mária Teréziától kapta a grófi címet, sőt a királynő az elsőszülött Teréz keresztanyai tisztét is vállalta. Teréz és testvérei az esztendő egy részét Bécsben töltötték, itt ismerkedtek meg Ludwig van Beethovennel is, akit később martonvásári kastélyukban is vendégül láttak. Sokan az ifjú Terézt tartják a "halhatatlan kedvesnek", akinek a zeneszerző a Cisz-moll szonátát ajánlotta.
Teréz korán elhalt apja síremlékénél fogadta meg, hogy soha nem megy férjhez, és esküjét meg is tartotta. Amikor 1808-ban egyik húga négy gyermekkel megözvegyült, megfelelő nevelőintézetet akart keresni a gyerekek számára. Bejárta Európát, a svájci Yverdonban a neveléstörténet egyik legnagyobb alakjával, Johann Heinrich Pestalozzival is találkozott. Ő beszélt neki először a gyermek értékeiről, méltóságáról: ennek hatására határozta el, hogy a gyermeknevelésnek szenteli az életét. Felismerte és hirdette: "A korai nevelés a legfontosabb! Az, amit az ember ebben az életkorban felfog, kihat egész életére."
Hazatérve haladéktalanul tervei megvalósításához látott, de falakba ütközött. Nemcsak közöny, de meg nem értés, sőt gúny is fogadta, sem az arisztokrácia, sem a helytartótanács támogatását nem sikerült megszereznie. Ő mégsem adta fel, gyűjtést szervezett, mígnem a szükséges összeg a rendelkezésére állt.
Az első magyarországi óvoda 1828. június 1-jén Budán, a Mikó utcában nyílt meg. Igazi úttörő vállalkozás volt, hiszen még az európai kontinensen is kevés kisdedóvó létezett, a Habsburg Birodalomban pedig a legelső volt ez a budai intézmény. Brunszvik Teréz közreműködésével tizenegy, az ő szorgalmazásával pedig haláláig nyolcvan óvoda létesült Magyarországon. A kettő-hét éves korú gyermekek világi nevelésben részesültek, olvasni, számolni, énekeket, környezetismeretet tanultak, vallásos tartalmú foglalkozásokat tartottak számukra, és idegen nyelvi alapokat is kaptak. Brunszvik Teréz ugyancsak 1828-ban megalapította az óvodából kikerülő, hét éven felüli leányok számára a krisztinavárosi ipariskolát, ahol kézműipari jártasságot sajátítottak el a tanulók. A nemesi ellenzék haladó szellemű képviselőivel - Kossuth Lajossal, Bezerédj Istvánnal - 1836-ban megszervezte a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesületet.
Egyik legkövetkezetesebb támogatója volt a hazai nőnevelésnek és a nők egyenjogúsításának. Az 1840-es években jelentős szerepet vállalt unokahúga, Teleki Blanka leánynevelő intézetének létrehozásában. Elsőként fogalmazta meg, hogy a nevelést tanulni kell, még a családi nevelést is. Hihetetlen munkabírással dolgozott, hajnalban kelt és az éjfél még az íróasztalánál találta. Emlékiratai, kiterjedt levelezése, pedagógiai feljegyzései, nem csak forrásértékű neveléstörténeti dokumentumok, hanem társadalomtörténeti korrajzok is, noha máig kiadatlan kéziratként hevernek a könyvtárakban.
Brunszvik Teréznek a reformkor nagyjai közt van a helye, élete, közéleti tevékenysége ma is példát mutat. 1861. szeptember 23-án halt meg Martonvásáron.
Az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola és Ének - Zenei Gimnázium fennállásának 10. évfordulója alkalmából Jubileumi Gálahangversenyt tartottak a Csepeli Munkásotthon színháztermében. Az est díszvendége Dr. Kövér László, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke volt, míg az ünnepi köszöntőt Németh Szilárd, Csepel Polgármestere mondta el.
Az est házigazdája – az Egressy néhány korábbi rendezvényéhez hasonlóan- Madarász Iván, Erkel-díjas zeneszerző volt, aki ezúttal is könnyed humorral fűszerezve konferálta fel az elhangzó zeneműveket. A koncerten megjelent több, a tanintézmény falai között korábban pallérozódó diák, akik közül néhányan fel is léptek a széles skálájú zenei kínálatot nyújtó gálán. A klasszikusok mellet felcsendült jazz muzsika, saját feldolgozású mű is, s végül az iskola fúvószenekarának előadása zárta a bensőséges hangulatú jubileumi koncertet. Balogh Gábor, az intézmény igazgatója fotók segítségével felelevenítette az Egressy kezdeti időszakától egészen napjainkig tartó történetét, s a színpadra szólította az iskola meghatározó személyiségeit, tanárait, valamint a „legidősebb” (egykoron az iskolában végző) és legfiatalabb (ma is ott tanuló) diákját. A közönség lelkes tapsa köszöntötte mindannyijukat, és a köszöntés végére egy hatalmas torta is megérkezett a színpadra, amit Balogh Gábor saját kezűleg szelt fel. Csepel egyik meghatározó tanintézménye így ünnepelte 10. születésnapját, s ahogy Madarász professzor úr is fogalmazott: remélhetőleg még több tíz, sőt akár 100 év is megadatik ennek a méltán elismert zeneiskolának.
Légrádi Gábor
Komplex, külső, és belső védelmi gyakorlatot tartottak kerületünkben szeptember 23-án. A katasztrófavédelem, a rendőrség, a tűzoltóság és társszerveik, egy esetleges, a MOL Nyrt. csepeli bázistelepén bekövetkezett katasztrófa elhárítását imitálták. A szimulációs gyakorlaton mindenki teljes erőbedobással vett részt, így a nap végén Csepel alpolgármestere kiválóra értékelte az elvégzett feladatot.
A csepeli önkormányzat tanácstermében Loós Zoltán polgárvédelmi alezredes (gyakorlatvezető helyettes) köszöntötte a résztvevőket, majd Morovik Attila alpolgármester hivatalosan is megnyitotta a gyakorlatot. Egy rövid előadást követően a MOL Nyrt. Bázistelepén folytatódott a nap programja, ahol a „katasztrófahelyzet” kialakult: a forgatókönyv szerint egy 5000 köbméteres benzintartály, karbantartás közben sérült meg és a benne lévő üzemanyag, illetve a tartályt körülvevő védőgödör -egy robbanás után- lángolt, sőt személyi sérülés is történt. Pillanatokon belül riadókészültség alakult ki a bázison, s mint egy jól működő gépezetben, mindenki azonnal tette a dolgát: először a MOL belső tűzoltó egységei, majd a csepeli és fővárosi tűzoltóság emberei, s végül, de nem utolsósorban a százhalombattai kőolaj finomítóból idevezényelt speciális tűzoltó egységek is egyesítették erejüket, s mindannyian a tűz szakszerű megfékezésén munkálkodtak. Előkerültek a vizes, később pedig a habbal oltó fecskendők is, és a tartályok speciális tűzoltó berendezései is teljes kapacitással üzemeltek.
A szakemberek mindvégig kézben tartva a dolgok irányítását, a lehető leghamarabb elhárították a veszélyt, és semlegesítették a katasztrófahelyzetet. Az üzemanyagtelepen végrehajtott gyakorlat után következett a második, úgynevezett külső védelmi terv megvalósítása. Mivel a bekövetkezett esemény már a telephelyen kívül tartózkodókat is veszélybe sodorhatta volna, azért volt szükség erre a mozzanatra. Első lépésként a katasztrófavédelem autóbuszában,- ami az Ady Endre út és a Rákóczi út találkozásánál parkolt- megalakult az irányító törzs, melynek tagjai tájékozódtak a kialakult helyzetről és a gondoskodtak a lakosságvédelmi intézkedések meghozataláról. A rendőrség és a polgárőrség munkatársai lezárták a veszélyeztetett területet és „kimenekítették” a veszélyzónában lévő lakosságot, akiket ezúttal egy iskolás osztály alakított. Miután sikeres volt a menekítés, a Csete Balázs iskolában berendezett ú.n. befogadó helyre érkezett a kitelepített „lakosság”, ahol ellátták őket a helyszínen tartózkodó Vöröskereszt, polgári védelem és egyéb önkéntes szervek munkatársai. Dióhéjban így nézett ki a mai komplex külső és belső katasztrófavédelmi gyakorlat Csepelen, amit mind a Csepeli Önkormányzat, mind a Tűzoltóság, mind pedig a Katasztrófavédelem elöljárója sikeresnek értékelt. Légrádi Gábor
Fotók:Mizik Zsuzsa
További fotók:
Emberfeletti munka vár az őszi parlamenti ülésszak alatt a honatyákra Kövér László szerint. Az Országgyűlés elnöke a csongrádi megyeszékhelyre látogatva a törvényhozásról és a szegedi politikai helyzetről is nyilatkozott a szegedma.hu-nak.
– A bajba jutott devizahitelesek megsegítése kapcsán sok szó esik a végtörlesztésről, amit jelenleg a Bankszövetség támad, sőt egyenesen alkotmányellenesnek tart. Változhat-e a jelenlegi kormányzati elképzelés?
– Nem hiszem, hogy bármilyen elmozdulás történhet ezen a téren, a kormány és az Országgyűlés döntött. A Bankszövetség ellenállása pedig senkit sem érhet meglepetésként, hiszen az ő dolguk a bankok érdekeinek védelme, még akkor is, hogyha némely bankvezető pontosan tudja, hogy az elmúlt években sok esetben inkorrektül jártak el az ügyfelekkel szemben. Ezért nem feltétlenül azok az emberek a felelősek, akik ma Magyarországon ezeket a leányvállalatokat vezetik, hiszen az volt a külföldi tulajdonosi érdek, hogy azt a hitelezési politikát folytassák a hazai bankok, aminek következményeként több százezer embert fenyeget ma az egzisztenciális összeomlás veszélye.
Az interjú bővebben itt olvasható
forrás: fidesz.hu
Fotó: belföldihirek.com
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete meghívja önt 2011. szeptember 29-én (csütörtök) 15.00 órai kezdettel tartandó rendes ülésére, melynek helyszíne a Polgármesteri Hivatal Nagytanácsterme (1211 Budapest, Szent Imre tér 10. földszint 5.)
Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata kerületi rendezvény miatt időszakosan lezárhatja 2011. szeptember 24-én 9 órától 14 óráig a következő útszakaszt kerékpáros rendezvény miatt.
Csepel művek I-es kapu - Csepel Művek területén Fő utca - Perem utca - Rózsa utca - II. Rákóczi Ferenc út - Csepel Vízművek belső szerviz útja a Tököli kompig.
Kérjük az autósok megértését és türelmét!
Kivégzésszerűek voltak azok a lövések, amelyek kioltották Takács József intézményvezető és Papp László tanár életét 2009. január 7-én a Csepel-sziget Általános és Szakiskolában – ezt közölték azok az igazságügyi orvos szakértők, akiket a Fővárosi Bíróságon folyó per csütörtöki tárgyalásán hallgattak meg.
A halálos lövéseket a bizonyítékok alapján gyakorlatilag kétséget kizáróan Kun Tamás elsőrendű vádlott adta le. Deme Gábor másodrendű vádlott szemtanúja volt a vérengzésnek, de nem avatkozott közbe, és nem is sietett az áldozatok segítségére. Éppen ellenkezőleg cselekedett: a tragédia után azért aggódott, hogy eltüntessék azt a szervert, amely az iskolai felvételeket tartalmazta.
Dunai György, Molnár Miklós és Kovács Gábor igazságügyi orvos szakértők egybehangzóan azt állapították meg, hogy a gyilkos előbb néhai Takács Józsefet lőtte le. A tragédia perceit rögzítő hanganyagból tudható, hogy a halálos lövés a beszélgetés 12. percében történt, de előtte sem vitára, sem nézeteltérésre utaló párbeszéd nem volt. Kecsmár László igazságügyi fegyverszakértő arra hívta fel a figyelmet – tekintettel a hanganyagra is, amelyben nem hallható, hogy a pisztolyt felhúzták volna --, hogy a gyilkos már az első lövés előtt kibiztosította fegyverét. A pisztolyt ezután orvul, kegyetlen módon szegezte az intézményvezető halántékához, majd meghúzta a ravaszt. A cselekménysor a korábbi párbeszéd alapján váratlanul zajlott le, de a bizonyítékok egyértelműen arra utalnak, hogy Kun Tamás előre megfontoltan követte el tettét. Kérdéses Deme Gábor szerepe ezekben a másodpercekben, akinek a hangja nem hallatszott akkor, de sejtések szerint akár hang nélkül is jelezhetett Kun Tamásnak.
Lehajolt az áldozathoz
A drámai fordulatot követően Kun Tamás parancsolóan utasította Papp Lászlót, hogy keresse meg a kulcsot, illetve adjon át neki egy táskát (minden bizonnyal Takács József táskájáról volt szó). Papp László igyekezett engedelmeskedni, s közben folyamatosan az életért könyörgött. Kun ekkor rászólt Papp Lászlóra, aki addig féloldalt, illetve szemben állt vele, hogy forduljon meg. Papp megfordult, s a gyilkos tüzelt. A diktafonon ez a lövés a 13. percben hallatszott, tehát nem egészen egy perc telt el azóta, hogy az intézményvezető életét kioltották. (Előző tudósításomban arról volt tudomásom, hogy a Papp Lászlót ért lövés a 17. percben történt. A félreértés abból származott, hogy csak közvetett információk álltak a rendelkezésemre, mivel a tárgyalás zárt volt. Most azonban a bíró pontosan közölte az időpontokat). A 13. percben gyorsan egymás után két lövés hallatszott. Az egyik Papp László hátát találta el egy-két méterről, a másik golyó az ablakba fúródott. Az orvos szakértők szerint már ez a lövés is halálos volt, de a tanár életjelet mutatott. A vád szerint Kun Tamás észlelte, hogy Papp László él, ezért lehajolt a földön fekvő emberhez, s mintegy 10 centiméterről halántékon lőtte. Ez a lövés a 13. perc 39. másodpercében történt. Az áldozat ezután még 11 percig élt. Az orvos szakértők szerint a Papp Lászlót ért mindkét lövés halálos volt, és az azonnali orvosi ellátás sem tudta volna megmenteni az életét. A diktafonon a 13. perc 54. másodpercében hallani egy újabb lövést: ez volt az, amikor Kun Tamás saját kezét lőtte meg véletlenül.
Kun Tamás nevetgélt
Kun Tamás a csütörtöki tárgyaláson a megbánás legkisebb jelét sem mutatta, noha súlyos, megdönthetetlen bizonyítékokat soroltak fel ellene. Továbbra is kitart amellett, hogy nem ő sütötte el a fegyvert. Az azonban szembetűnő volt, hogy a szokásosnál zaklatottabban és ingerültebben viselkedett. Igyekezett ellentmondani a szakértői véleményeknek, és a saját javára kiforgatni a bizonyítékokat. Ez nem sikerült neki, ezért bosszús lett. A szünetben a fotósoknak látványosan hátat fordított a tárgyalóterem előterében, majd cinikusan nevetgélni kezdett, amikor a hallgatóság részéről odaszóltak neki, hogy hagyja abba az összebeszélést Demével. A két vádlott a szünetekben folyamatosan kommunikál egymással.
Deme Gábor sem tett beismerő vallomást, s rajta sem látszik, hogy lelkiismeret-furdalás gyötörné. A fegyverszakértővel vitába szállt a gyilkos pisztolyt illetően, ám a szakértő elmagyarázta neki, hogy tévedésben van. Ezzel a védelem újabb pillére omlott össze. A két vádlott védője most a diktafonra felvett hanganyag eredetiségét kérdőjelezte meg, ezért kérték az eredetiségvizsgálatot.
A Fővárosi Bíróságon folyó per novemberben folytatódik tanúk és szakértők meghallgatásával.
Csarnai Attila
Nem lesz Európai Egyesült Államok az EU-ból, de mivel a nagy hiányt felhalmozó tagállamok nincsenek abban a helyzetben, hogy saját adósságaikról ítélkezzenek, az Európai Bizottság és a Parlament várhatóan több beleszólást követel a költségvetési ügyekbe – egyebek mellett ezt mondta az Index olvasóinak az Európai Parlament elnöke.
Jerzy Buzek szerint a magyarok büszkék lehetnek Orbán Viktorra és Schmitt Pálra, akiket nem ingat meg a kritika. Az EP-elnököt a magyar elnökségről, az euroszkeptikusokról, a közép-európai népek összefogásáról is faggatták emailekben az olvasók.
Az interjú teljes terjedelmében itt tekinthető meg.
forrás: index.hu
Fotó: Barakonyi Szabolcs
Az Európai Unió szeptember 22-re Autómentes Világnapot hirdetett meg. A minden évben megrendezett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a motorizáció és az elavult közlekedésszervezés által okozott súlyos környezeti és egészségügyi problémákra.
A rendezvényre először 1997-ben került sor a franciaországi La Rochelle-ben. 2001 elején megszületett az autómentes napról szóló Európai Charta, melyet másodikként – az unión kívüli országok közül elsőként – Magyarország írt alá.
