24 óra elteltével a Csepp TV stábja ismételten felkereste az előző napi helyszíneket, az áldatlan állapotokat mutató csepeli szelektív hulladékgyűjtő szigetek környékét. Hogy mi történt 24 óra múltával, mit látott a kamera? Nézzék meg, nagyon tanulságos, s egyben megdöbbentő, elszomorító, felháborító!

A Csepeli Gerincút építése kapcsán a 41. héten folytatódnak a járdaépítési munkák a Kapisztrán János- Csőgyár utca között, valamint a Betű utcában. A II. Rákóczi Ferenc útnál földmunkát végez a kivitelező a víznyelők kialakítása mellett.

Csatorna fedlapok beépítése zajlik a Budafoki út és a Károli Gáspár utca között, esővíz-csatorna bekötés a Magyar utcában. Szakaszos útépítési munkálatokra kell számítani a gerincút- Posztógyár utca csomópontjában.

Kitzinger Adrienn- csepel.hu

A Transparency International nemzetközi korrupció ellenes kampányát 2011 őszén indítja It's Time to Wake Up / Ideje Felébredni címmel.

A fővárosi fejlesztések kockázatait, a források szűkülését, a ppp-konstrukciók előnytelenségét, a belső kontroll működésének hiányosságait, továbbá a közútfenntartással kapcsolatos szerződések célszerűtlen elszámolási gyakorlatát állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a főváros 2007-2010 közötti gazdálkodását vizsgáló, most elkészült átfogó jelentésében.

A jelentés több – Domokos László szavai szerint – „figyelemre méltó és súlyos” megállapítást tartalmaz. 2007 és 2010 között a bevételek és az előző évi pénzmaradványok összességükben fedezetet nyújtottak a kiadásokra. A pénzmaradványok viszont úgy keletkeztek, hogy a felhalmozási kiadásokat – összesen 426 milliárd forint értékben – alulteljesítették azzal, hogy nagyberuházások maradtak el vagy a következő évre húzódtak át. (Ide sorolható a 4-es metró, a csepeli központi szennyvíztisztító, a városrehabilitáció, a metrókocsi-csere, a híd- és útfelújítások, valamint az 1-es és 3-as villamosvonalak meghosszabbítása.)

A cikk további része itt olvasható

forrás: budapest.hu

A csepeli közterület-felügyelők több alkalommal is elkaptak már olyanokat, akik a szelektív gyűjtőket fosztogatták, azonban a jelenlegi jogszabályok és rendeletek mellett se ők se a rendőrök nem tehetnek ellenük semmit. A közterületeken újra meg újra lerakott illegális szemetelés is súlyos probléma.

Mindezek miatt Csepelen is rendelet-módosítás következhet, de hamarosan megkezdi működését az új polgárőrség is. A kukarablás szabálysértés lesz, azaz büntethetővé válik, és az illegális szemetelők ellen is kampány indul – értesült a Csepel.info.

Mercedes kisteherautókkal, biciklis utánfutókkal, kézikocsikkal vagy éppen zsákokkal, gyalogosan járják a lomgyűjtők a kerület utcáit: az elmúlt öt-hat év alatt gyakorlatilag ipari szintre emelték a szelektív hulladékgyűjtők fosztogatását. A hétköznapivá vált látvány ellen egyelőre semmit nem lehet tenni: ilyen esetekben a jelenlegi szabályozás mellett csak akkor indulhatna eljárás, ha a szelektív gyűjtőket is szétvernék. Ez pedig nyilván nem érdekük a hulladékgyűjtőknek.

A közelmúltban a VIII. kerületben született olyan rendelet, amely tiltja és büntethetővé teszi a kukázást, ott azonban az MSZP és az LMP élesen bírálta, és a hajléktalanok jogfosztásaként értékelte az új szabályozást. A Csepel.info úgy tudja, hogy dacára az itt is várható tiltakozásnak, Csepelen is hasonló rendelet-módosítást akar kezdeményezni a kerület vezetése. A szelektív hulladékgyűjtők fosztogatása ugyanis elviselhetetlen mértéket öltött, a lomisok, akik közül sokan kisteherautóval járják az utcákat, naponta négy-öt alkalommal is felborogatják a szelektív gyűjtőket. A lakosság se bírja már cérnával az állandó üvegcsörgést, kukaborogatást és szemetelést. 

“A fal” – ezt már megszüntették

Hasonló a probléma az illegális szemétlerakókkal is, akik közül nem kevesen szintén ipari méretekben űzik ezt a tevékenységet. A lerakott szemét alapján például nem kevés vállalkozás is ezt az utat választja arra, hogy megszabaduljon a veszélyes hulladéktól vagy éppen az építési törmeléktől. Ez ugyan jelenleg is büntethető, az önkormányzati választások óta pedig több illegális szemetelőt is elkaptak, de láthatóan nem eleget.

A Csepel.info úgy tudja, hogy – bár évek óta van jelen a kerületben térfigyelő kamerarendszer – csak az új kerületi vezetés fellépését követően sikerült velük bűncselekményeket és szabálysértéseket is leleplezni. A választások óta a térfigyelő kamerák segítségével tolvajokat, illegális szemetelőket és köztéri vandálokat egyaránt sikerült rendőrkézre keríteni. A térfigyelő kamerák működésével azonban információink szerint a kerületi vezetés továbbra is elégedetlen. Az új közterületi csoport segítségével és határozott fellépésével megszüntették a piac melletti illegális árusítást, elkaptak egy 26 fős fémtolvaj-bandát, de mentettek életeket és folyamatosan büntették a tiltott helyen parkolást is.

Mivel azonban a közbiztonságon bőven van még mit javítani, lapunk információi szerint hamarosan megkezdi a működését egy újjáalakult csepeli polgárőrség, és a “Szomszédok Egymásért Mozgalom” munkáját is tovább erősítik. A kerületi vezetés olyan bűnmegelőző és bűnüldöző rendszert kíván kiépíteni, amely a rendőrség és a közterület-felügyelet mellett a csepeli polgárok önkéntes munkájára is számít.

Csepel.info

A Magyar Festészet Napja alkalmából Varga Patrícia Minerva Palladium-díjas festőművész képeiből Ének a búzamezőkről címmel nyílt kiállítás október 8-án az Erdei Éva Galériában.

Matits Ferenc művészettörténész megnyitó beszédében méltatta a festőművész munkásságát, akinek alkotásait mindinkább az ösztönösség jellemzi. Az őszi hangulatot idéző festményeken a Stonehenge-szerű szakrális építmények, a planétaívek és domboldalak, az égen látható kettős napok, az asztráltestszerű lélekalakok, valamint a gabonakörök és a búzamezők látványa narancsos-sárgás színárnyalatokban tükröződnek. A művész festményei mégsem tájképek, hanem belső érzelmei jegyében született festői látomások, víziók egyvelege.

A kiállítás elején és végén Vaskó Andrea csángó népdalokat énekelt.

Varga Patrícia Minerva október 18-án, Szent Lukács napján, 17 órától tárlatvezetést tart az Erdei Éva Galériában (Kondor u. 29.). Festményei november 2-ig előzetes bejelentkezéssel (tel.: 420-1728) tekinthetők meg.

Antal Zsuzsa

Fotó: Mizik Zsuzsa

A kétharmados többség olyan összefogást jelent, amely minden politikai és gazdasági siker kiindulópontja. A megosztott országok, kötéltáncot járó országok képtelenek végigvinni vagy kezdeményezni azokat a megoldásokat, amelyek nélkül egyetlen európai ország sem kerülheti el, hogy Görögország sorsára jusson - jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) VIII. országos kongresszusán az Országházban.

Az évek óta tartó folyamatos világválság aligha orvosolható a jelenlegi keretek között - fogalmazott beszédében a kormányfő. Orbán Viktor szerint ezért alapvető fordulatra van szükség, mert nemcsak pénzügyi, gazdasági, ökológia világválság dúl az egész bolygón, hanem szellemi is, és valószínű, hogy ez a többi válság alapja is. A Teremtőjétől elszakadt embernek bomlik a hite, erkölcse, családja és a társadalma. Önző lesz, és pillanatnyi érdekeit többre tartja az igazságnál, megszűnik együttműködni, többé nem tekint mások, de az egész Föld javára sem – jelentette ki a kormányfő, hozzáfűzve: megtapasztalhatjuk ezt manapság a devizaadósok megsegítésének akadályozásában.

Az ország legnagyobb valutatartaléka a szellemi tőke

Orbán Viktor aláhúzta: senki nem hagyunk az út szélén, az értelmiségit, az alkotó embert sem. Hiszen az ország legnagyobb valutatartaléka a szellemi tőke, amely alkot, és az igaz, az erkölcs számára járható utat keresi, kutatja, mint a most elhunyt Makovecz Imre is tette – fűzte hozzá a kormányfő. A miniszterelnök szerint lehetőségeink korlátozottak, az ország hajója egy hosszan tartó, és egyelőre végeláthatatlan válság viharában imbolyog a nyugati világ összes hajójával együtt. A legnagyobbak sem mondhatják, hogy elkerülik a jéghegyet, vagy a zátonyt, ráadásul a hajósok között sem felhőtlen a viszony – jegyezte meg. A miniszterelnök arra kérte a KÉSZ-kongresszus hallgatóságát, hogy segítsenek megértetni a magyar emberekkel, hogy csak összefogással kerülhetünk ki a bajból. A magyar kormány sem képes csodákra. Nem nyújtózkodhatunk tovább, csak ameddig a takarónk ér, és ezt a takarót is állandóan szaggatják a nemzetközi valutapiacról idecsapó inflációs hullámok, melyek eddig hogy, hogy nem soha nem sodortak a mi fedélzetünkre arannyal telt kincses ládákat – fűzte hozzá.

Mi, keresztény magyar emberek nem akarjuk tétlenül nézni, hogy az egész civilizációnk hanyatlik. Bármerre is tekintünk a nyugati világban, a maga nyelvén ma mindenki azt kérdezi: mit hoz a holnap. Orbán Viktor szerint a jó válaszhoz először is egy alapvető kérdést tisztáznunk kell: kik vagyunk mi? Erre a kérdésre van egy biztos történelmi válaszunk: mi keresztények vagyunk – szögezte le a kormányfő. Aki európai, az keresztény, mert keresztény kultúrában nevelkedett. Kereszténynek lenni pedig annyit jelent, mint cselekedni – fűzte hozzá. A keresztény kultúra Orbán Viktor felfogása szerint a cselekvés kultúrája.

A cselekvés biztos alapot jelentett az európai civilizáció számára – folytatta beszédét Orbán Viktor. Hozzátette: ma elfogyóban van a cselekvés, elveszett a tett, a cselekvő, dolgos, munkát végző ember tisztelete. Éppen az veszett el, ami Európát és a Nyugatot nagy és győztes civilizációvá tette – szögezte le a miniszterelnök. Szavai szerint a keresztény értékrend cselekvésre tanított, a tétlenséget, a restséget pedig a főbűnök közé sorolta. Elfelejtettük, hogy minden, amit a Nyugat teremtett maga körül, a tettre váltott hitet, a tettre váltott gondolatokat dicsérte – emelte ki.

"Jól kell gazdálkodni a ránk bízott értékekkel"

Mint mondta: a különféle utópiák és divatos elméletek szószólói szerint lehetséges gyarapodni és boldogulni szorgalom, tehetség és munka nélkül is. A miniszterelnök hangsúlyozta: hagytuk leértékelődni a munkát, és „nem a szorgalmas embereket dicsértük meg, hanem a svihákokat, az ügyeskedőket, a kiskapukat keresőket és a spekulánsokat”. Véleményem szerint ez vezetett az európai országok iszonyatos eladósodásához, a nihilizmus, a cinizmus elterjedéséhez, a deviancia és a szélsőségek elharapódzásához – szögezte le Orbán Viktor.

Mi lesz hát velünk, van-e erőnk megújulni? – tette fel a kérdést a kormányfő.

Úgy folytatta: mi magyarok már választ adtunk erre a kérdésre. Hozzáfűzte: a kétharmados többség olyan összefogást jelent, amely minden politikai és gazdasági siker kiindulópontja. Úgy fogalmazott, hogy „megosztott országok, kötéltáncot járó országok képtelenek végigvinni vagy kezdeményezni azokat a megoldásokat, amelyek nélkül egyetlen európai ország sem kerülheti el, hogy Görögország sorsára jusson”.

A mi célunk, hogy jól gazdálkodjunk a ránk bízott értékekkel, talentumokkal, jól gazdálkodni az emberek tudásával, szorgalmával, a természet kincseivel, vagyis a Teremtő ajándékaival – hangsúlyozta a miniszterelnök. Szavai szerint Európa keresztény gyökerei világos útmutatást adnak: vissza kell térni a cselekvés útjára, helyre kell állítani a munka státuszát, és helyre kell állítani a munkát végző emberek becsületét.

Ezért teszünk meg mindent új munkahelyek létesítése érdekében, és ezért akarunk visszavezetni mindenkit a munka világába – tette hozzá a kormányfő. Emlékeztetett arra, hogy a Start-munkaprogram keretében újra az emberhez méltó cselekvő élet lehetőségét kínálják, hadjáratot hirdettek az uzsora minden formája ellen, valamint nem engedik azt sem, hogy akik keveset keresnek, leszakadjanak. Az ő érdekükben jelentősen növeljük a minimálbért, a gazdasági lehetőségekhez képest, és megfékezzük a mindennapi létfenntartás költségeit – húzta alá.

„A nemzet a tettek közössége”

Megvédjük a magyar családok otthonait, akik egy hazugságra épülő korszak áldozataivá váltak, akiktől a bankok olyan pénzt követelnek vissza, amit sosem adtak oda nekik – fogalmazott Orbán Viktor.

Mindenki számára, aki a tétlenség helyett munkát választja, Magyarország biztosítani fogja a stabil megélhetést. Biztosítjuk, hogy munkából, ha ma még nem is könnyen, de becsülettel el lehessen tartani egy családot – mondta a kormányfő, aki a legerősebb és leghatékonyabb cselekvő közösségnek a nemzetet nevezte meg. Úgy folytatta, látható, hogy a nemzetek nélküli nemzetköziség utópiája szertefoszlik, és ha baj van, akkor minden intézmény és szervezet, ami a nemzetek fölött van, csak beszél, de nem cselekszik. A nemzet ezzel ellentétben a tettek közössége – húzta alá a miniszterelnök.

Magyarország megújul, ennek a megújulásnak van egy világos és egyértelmű célja, ami nem más, mint a sikeres, XXI. századi magyar nemzet megteremtése – hangsúlyozta Orbán Viktor. Mint mondta, a sikeres magyar nemzet olyan közösség, amely mindenki számára értelmes munkát ad, olyat, amiből el lehet tartani egy családot, ami által saját otthont lehet teremteni.

A sikeres nemzet rendet és biztonságot jelent minden törvénytisztelő tagja számára. Gondoskodik az idősekről, valódi lehetőségeket nyújt a felnövő nemzedékeknek – fűzte hozzá az előző gondolathoz a kormányfő, aki 2011-et az átszervezés évének nevezte, 2012-ről szólva pedig azt mondta, ebben az évben az ország reális célja az európai válságzónától való elrugaszkodás lehet. A sikeres XXI. századi magyar nemzet attól lesz erős, amitől a kereszténység: hisz a tettekben, a cselekvésben és az emberek felelős, összetartó közösségében - mutatott rá Orbán Viktor.

Keresztény örökség

A transzcendenciát elfelejtő ember, aki csak a mának él, aki nem tudja honnan jön és hová megy és nem is érdekli, talán lehet a fogyasztói világ ideális alanya és tárgya, de alkotó ember aligha lesz belőle. Nem tudja átvenni ősei örökségét, és nem tudja átadni az utána következő nemzedéknek sem – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor az ülésteremben jelenlévőkhöz szólva úgy fogalmazott, a keresztény értelmiségiek képviselik azt az örökséget, amely a magyar nemzetet naggyá és erőssé tette. Manapság nagy szükség van olyan emberekre és közösségekre, akik különbséget tudnak és akarnak tenni a jó és a rossz, az igaz és a hamis, az építés és a rombolás, a szigorú szeretet és az engedékeny relativizmus között. Ha a megújulás forrásait vesszük számba, akkor mindenfajta pénzügyi, természeti erőforrás előtt tartjuk számon azokat az embereket, akik új eget és földet várnak, s közben békességben, tisztán és feddhetetlenül akarnak élni. Magyarország megújítása nem lehetséges ilyen emberek nélkül – szögezte le a kormányfő.

szöveg és fotó: fidesz.hu

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete meghívja Önt 2011. október 13-án (csütörtök) 08.00 órai kezdettel tartandó rendkívüli ülésére, melynek helyszíne a Polgármesteri Hivatal Nagytanácsterme (1211 Budapest, Szent Imre tér 10., földszint 5.).

A csepeli erdőben elásott emberek egy nyáregyházi család tagjai voltak, a gyilkosságokat 2011 januárjában követték el- erről Csizner Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója és Deme Tamás, az életvédelmi osztály vezetője beszélt.

Csizner Zoltán az MTI kérdésére elmondta: a 30 éves fiatalembert, 40 éves élettársát, a fiatalember 53 éves anyját és annak 48 éves élettársát, továbbá a másik gyilkossági ügyben a 32 éves diósdi áldozatot az értékeikért ölték meg. A négytagú család hasonlóan az elkövetői körhöz a csepeli erdőben élt, alkalmi munkákból, lomtalanításokból és kukázásból próbálták a megélhetésüket biztosítani, míg a diósdi áldozattól, akinek munkája, jövedelme volt a fizetése folyósításának a másnapján próbálták megszerezni az értékeit.

A családot 2011 januárjában ölték meg, a holttestük augusztusban került elő a csepeli erdőből, miután B. Dragan a helyszínre vezette a rendőröket. B. Dragant mindhárom bűncselekménnyel meggyanúsították, így most már egy eljárásban vizsgálják a rablást és a két emberölési ügyet. Csizner Zoltán arról beszélt, hogy maga a nyomozás olyan sajátos környezetben zajlott, ahol a szereplők egyedi életvitelt folytattak. Sem Csizner Zoltán, sem Deme Tamás nem nevezte hajléktalanoknak az ügy szereplőit, mert azok közül néhánynak volt lakhelye, de életvitelszerűen mégis a csepeli erdőben laktak.

A mozgatórugó B. Dragan volt

Csizner Zoltán közlése szerint ez a sajátos életvitel nem könnyítette meg a nyomozók dolgát, a tanúk felkutatása során is gondot jelentett. Az NNI igazgatója hozzátette: az ügyek brutalitása megviselte még a tapasztalt kollégáit is. Mint mondta, olyan bűncselekmény-sorozatot sikerült megszakítani, amilyenre Magyarországon még nem volt példa.

Deme Tamás azt mondta: a bűncselekmény-sorozat központi figurája B. Dragan, 38 éves szerb állampolgár, aki korábban N. Alexander macedón állampolgárként azonosította magát. A férfi augusztus 3-án követett el egy rablást két másik társával, akik személye nem merült fel gyanúsítottként az emberölési ügyekben. A diósdi férfi megölése esetében, továbbá a megölt család ügyében összesen négy embert gyanúsítanak: B. Dragant, a 42 éves Cs. Jánost, a 28 éves K. Krisztiánt és a 32 éves B. Zsoltot. Utóbbit szeptemberben fogták el Bécsben és csütörtökön adták ki Magyarországnak. Gyanúsítottként hallgatták ki, őrizetbe vették és kezdeményezték az előzetes letartóztatását.

Deme Tamás osztályvezető az MTI-nek elmondta, hogy K. Krisztián és két másik ember ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság is eljárást folytat, rablás miatt. A sajtótájékoztatón elhangzott: a gyanúsítottak egy része feltáró, beismerő, továbbá másra is terhelő vallomást tett. A nyomozók szerint jól körül lehet határolni, hogy az egyes bűncselekmények mozzanatai hol és milyen körülmények között történtek. A diósdi férfi megölésével kapcsolatban az ő holtteste még nem került elő Deme Tamás azt mondta: olyan nyomokat, anyagmaradványokat rögzítettek és olyan bizonyítékokkal rendelkeznek, amelyek láncolata alapján megnyugtatóan rögzíthető, hogy a gyanúsítottak követték el a bűncselekményt, s az ügy holttest nélkül is alkalmas lehet a vádemelésre.

Forrás: Híradó, MTI

2011. október 1-jétől Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata főépítészi feladatait Nagyné Bácskay Nóra látja el. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként és rendelkezik főépítészi vizsgával is.

Dolgozott a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál, a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalatnál, majd az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán. Ezt követően tervezőiroda, majd a Kiskunlacházi Polgármesteri Hivatal munkatársa volt.

Kitzinger Adrienn- csepel.hu