Felsült az a martonvásári tanú, akit Deme Gábor ügyvédjének, Ruttner Györgynek a javaslatára idéztek be a Fővárosi Bíróság csütörtöki tárgyalására a 2009. január 7-én történt csepeli kettős emberölés ügyében.Lászik András igazságügyi orvos szakértő leszögezte, hogy a helyszínen kizárólag négy ember – a két áldozat, valamint a két vádlott – DNS mintáit találták meg, tehát Kun Tamáson és Deme Gáboron kívül más elkövető nem jöhet szóba. Tóth Péter fegyverszakértő szintén a vád állításait támasztotta alá.
N. Miklós vállalkozó tanúként arról beszélt, hogy 2007-ben a Deme Gábor által vezetett alapítványi iskolának nem volt tornaterme, s télen gondot okozott a testnevelés órák megtartása. A férfi az iskola eszközbeszerzésében közreműködött, így kérte meg őt Deme Gábor a tornaterem biztosítására. Egy alkalommal jelen volt azon a találkozón, amelyen Deme Gábor egy fiatalembernek 40 ezer forintot fizetett ki a tornaterem bérléséért, de erről számlát nem állítottak ki. A tanú szerint az esetről néhai Takács József intézményvezető is tudott, mert „őt nem lehetett megkerülni”. Egy másik esetben 12 ezer forintot kapott borítékban Deme Gábortól a közreműködésért, s rajta kívül még három illető is kapott pénzt számla nélkül ugyanazon a napon. Deme utalt rá, hogy a tanárok fizetésének egy részét is zsebből szokták fizetni, tehát nem kell megrökönyödni az eseten.
Ki lehetett a bérgyilkos?
K. Imréné tanút Ruttner György ügyvéd kérésére idézték be a bíróságra, de zavaros és szövevényes elbeszéléséből hamar kiderült, hogy a védelem gyakorlatilag betanította, milyen vallomást tegyen. Már az is szemet szúrt a bíróságnak, hogy a Martonvásáron élő idős asszony előre megírt szöveggel rukkolt elő, amely tele volt olyan jogi szakkifejezéssel, amelyeket maga sem ismert. A bírói kérdésre, hogy miféle nyomtatón nyomtatta ki a precízen összeállított szöveget, az asszony zavarba jött, mert nem tudta, mi az a nyomtató. Vallomásának lényege az volt, hogy Kun Tamást 2001-ben ismerte meg, s már akkor sejtette róla, hogy „bérgyilkos”. Most is teljes bizonyossággal állította, hogy Kun Tamás a tettes, amin a bíró elcsodálkozott, mert az ügyben még nem született ítélet. Az asszonyt nyilvánvalóan arra akarták rávenni Deme védői, hogy Kun Tamást vádolja meg a gyilkossággal. K. Imréné elmondta, hogy 2001-ben a martonvásári rendőrőrs akkori parancsnoka, Cs. Mihály (a későbbi csepeli rendőrkapitány) ajánlotta be neki Kun Tamást, aki segítségére lesz a fia és annak barátja részéről őt ért zaklatások elhárításában. Kun állítólag azt közölte akkor, hogy „100 ezer forintért elintézi az ügyet”, de nem részletezte, hogy mire gondolt. Kun végül semmit nem csinált, mert az asszony elállt szándékától, mivel megijedt, hogy Kun talán gyilkosságra készül, s Cs. Mihály egy „bérgyilkost” küldött a védelmére. K. Imréné nem adott érdemleges választ arra a bírói kérdésre, hogy az eltelt tíz évben miért nem jelentette fel Kunt, ha bérgyilkosnak nézte, s miért nem tett bejelentést Cs. Mihály ellen hivatali visszaélés miatt.
Cs. Mihály nem emlékszik
A tárgyaláson Cs. Mihály közölte, hogy tíz év távlatából nem emlékszik az asszonyra, s – noha valóban ismerte Kun Tamást – nem ajánlotta be neki. A védelem ennek kapcsán egy újabb tanú beidézését kérte, aki állítólag közreműködött Kun Tamás kiajánlásában.
Rabstein Margit igazságügyi elmeorvosi szakértő szerint Deme Gáborról az derült ki, hogy ambiciózus, törekvő ember, de feldolgozatlan kisebbrendűségi érzésekkel küzd. Nagy jelentőséggel bír számára a nagyapja, akinek komoly munkásmozgalmi múltja van. Kun Tamás szintén határozott, megfontolt ember benyomását keltette, aki tudja, mit akar. Szerinte Demét ki akarták szorítani az iskolából, s erről az egész akkori csepeli MSZP vezetés tudott. Deméről csak jókat mondott, kapcsolatuk szoros volt. A szakértő szerint azonban nem létezik olyan objektív vizsgálat, amely a két ember kapcsolatát pontosan kimutatja.
Deme Gábor Temesvár utcai lakásán lefoglalták azokat a ruhaneműket, amelyeken vérnyomokat, DNS mintákat találtak – közölte Lászik András igazságügyi orvos szakértő, aki a DNS vizsgálatokat végezte el. Kun Tamás öltözékén található DNS-nyomok szintén kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a gyilkosság helyszínén volt. A szakértő aprólékosan elmagyarázta, hogy a különféle vérnyomok kiktől származhattak, és a DNS minták hogyan kerülhettek egyik emberről a másikra. Kun Tamás fekete melegítőjén és edzőcipőjén megtalálták néhai Takács József vérmintáit, amelyből arra is lehetett következtetni, hogy az elhunyt DNS mintái mikor kerülhettek Kun ruházatára. Deme edzőcipőjén szintén vérnyomot fedeztek fel. A szakértő leszögezte, hogy kétséget kizáróan megállapítható: a helyszínen csak négy ember – a két áldozat és a két vádlott – mintája volt fellelhető. Senki más nem volt jelen a gyilkosság elkövetésekor rajtuk kívül.
Lövés 10 centiméterről
A tárgyalás a nyilvánosság kizárásával jövő hét kedden folytatódik a gyilkosság pillanatait rögzítő hangfelvétel meghallgatásával, ami minden bizonnyal perdöntő lesz.
Ismeretlen tettesek – vélelmezhetően szerda éjjel - ellopták az Antenna Hungária Zrt. tulajdonát képező, átjátszó berendezést a Kossuth Lajos utca egyik tízemeletes ház legfelső szintjének zárt terméből.
Ezen műszaki berendezés segítségével sugározta adását a Csepp TV a kertvárosi és királyerdei lakosok számára. A Csepp TV bejelentésére – adáskimaradás – az Antenna Hungária Zrt. szerelői megjelentek a helyszínen, s ők tapasztalták, hogy – zárva talált ajtók ellenére – az átjátszó berendezést ellopták. A rendőrség helyszíni szemlét tartott és ismeretlen tettes ellen indít nyomozást. A Csepp TV műsora a DIGI TV és a UPC hálózatán zavartalanul fogható. Az Antenna Hungária ígérete alapján a televíziós sugárzás holnapi napon már működni fog.
A Gyermekek Világnapja alkalmából Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzata és a Csepp TV Kft. rajzpályázatot hirdet csepeli 6 - 18 éves diákok számára A FÖLD GYERMEKEI címmel.
A Gyermekek Világnapját az UNICEF, az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapjának kezdeményezésére 1954 óta szeptember 20-án ünnepeljük. E napon a gyermekekre, elsősorban a fejlődő országok gyermekeire gondolunk, az ő támogatásukra, jogaik védelmezésére.
Újabb gyanúsítottat fogtak el a csepeli erdőben elásott emberek ügyéhez kapcsolódó gyilkossági ügyben szerdán. A férfit a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tájékoztatása szerint Ausztriában, Bécsben kapták el.
Az NNI közleménye szerint az osztrák hatóságokkal együttműködve fogták el B. Zsolt 32 éves magyar állampolgárt, a férfi megalapozottan gyanúsítható annak a diósdi férfinak a megölésével, amely bűntettel B. Dragan szerb és Cs. János magyar állampolgárt már meggyanúsították.
Felfoghatatlan, amit tett
Dragan Bajić volt már szerb, görög és magyar börtönben is. Otthonról tizenhét évesen szökött meg, szüleinek azt mondta, Boszniába megy harcolni – mondta az MTI-nek Saveta Bajić, Dragan Bajić anyja. Mint mondta, fiuk 2007 szilveszterén szökött meg a nagybecskereki (Zrenjanin) börtönből, azóta nem hallottak róla, úgy vélték, valaki megölhette.
A férfi apja, Mirko Bajić úgy nyilatkozott, mindent elkövettek, hogy jó útra térítsék őt. "Nem tudom elhinni, hogy képes volt arra, amivel gyanúsítják. Sosem viselkedett erőszakosan (...). De aki ilyenre képes, legyen akár a fiam, életfogytiglanit érdemel" – fogalmazott. Anyja azt mondta, nem tudna találkozni újra fiával, és felfoghatatlan, amit tett. "Holnap emberek közé kell mennem. Nem tudom. Szégyellek kimenni az utcára."
Többször elítélték
A Blic című belgrádi lap szerdai közlése szerint a 38 éves bácsföldvári (Bačko Gradište) Dragan Bajićot Szerbiában már többször elítélték közokirat-hamisítás, autólopás, rablás és egyéb bűncselekmények miatt.
Bajićot azzal gyanúsítják, hogy egy magyarországi házaspárral együttműködve Csepelen kirabolt, majd élve eltemetett több embert.
A rendőrök augusztus 11-én Csepelen, egy erdős területen négy, feltehetően emberölés áldozatává vált ember holttestét hantolták ki. A testek azonosítására, koruk, nemük, haláluk pontos körülményeinek és okának megállapítására igazságügyi orvosszakértőt vontak be az eljárásba. Ez a vizsgálat még tart.
forrás: index.hu
A XXI. kerületi Táncsics Mihály utca 83. számmal szembeni, önkormányzat által kijelölt helyszínre szelektív hulladékgyűjtő sziget kihelyezéséről intézkedett az FKF Zrt.
A fotó illusztráció.
A Csepeli Gerincút kivitelezéséhez kapcsolódóan a 37. héten az alábbi munkavégzések folynak: vízvezeték építés a Weiss Manfréd úton, a HÉV-töltés rézsűjének rendezése a II. Rákóczi Ferenc útnál, járdaépítés a Betű utcában.Továbbra is folyik a zajárnyékoló falak felhúzása, valamint a területrendezés a gerincúton (a Budafoki út- Karácsony Sándor utca között).
Deme Gábort előbb tanúként hallgatták ki a Teve utcai székházban 2009. január 7-én késő este, ám másnap hajnalban már gyanúsítottként folytatták a kihallgatását. Deme akkor egyértelműen Kun Tamást nevezte meg a kettős gyilkosság elkövetőjeként. Egyebek mellett ezt közölte tanúként D. István, a BRFK életvédelmi osztályának munkatársa a Fővárosi Bíróságon folyó per keddi tárgyalásán, amelyen Kun Tamást és Deme Gábort a Csepelen elkövetett kettős emberöléssel, illetve bűnpártolással vádolják.
A Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában két és fél évvel ezelőtt történt bűncselekmény tárgyalását tanúk meghallgatásával folytatták a bíróságon a nyári szünet után. Fény derült arra, hogyan és mikor került a perdöntő hangszalag a nyomozók birtokába, mikor vették őrizetbe a gyanúsítottakat, hogyan keresték a rendőrök a Deme Gábor által elrejtett szervert, illetve csobbanhatott-e a Kis-Duna vize 2009. január 7-én az esti órákban.
Gulyás Gábor, az MSZP korábbi önkormányzati képviselője immár másodjára sem jelent meg a bíróság előtt, hogy tanúvallomást tegyen. Levelében ezúttal tartós külföldi tartózkodására hivatkozott, ám Németh Nándor bíró jelezte, hogy Gulyásnak – aki eredetileg jogász végzettségű – alaposabban kéne tanulmányoznia a büntetőtörvénykönyvet, mert cselekedete törvénybe ütköző. Legközelebb rendbírságot szabnak ki rá, ami több tízezer forint pénzbüntetést jelenthet.
A titokzatos véres lábnyom
I. Attila, a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola tanára arról tett vallomást, hogy az iskolában rendkívül rossz hangulat uralkodott, s ennek Deme Gábor gazdasági igazgató volt az oka. Deme módszere a fenyegetés és a félelemben tartás volt, a gyerekekkel nem tudott bánni. A hibákért sosem vállalata a felelősséget, folyamatosan hazudott. Deme indirekt módon megfenyegette a számára nemkívánatos tanárokat, hogy esetleg fehér port találhatnak a táskájukban… Deme Gábor a bíróságon cáfolta az ellene felhozott vádakat, s kijelentette, hogy nem szokott hazudni.
Megdőlni látszik számos olyan állítás, amelyet Deme Gábor, illetve ügyvédje, Ruttner György hozott fel védekezésképpen a tárgyalás korábbi szakaszában. Az iskola berúgott szerverszobájának ajtaján látható hatalmas véres lábnyom ugyanis aligha lehet másé, mint Kun Tamásé. A lábnyom legalább 46-47-es cipőnek felel meg, s ekkora méretű lába sem a helyszínelő rendőröknek, sem a kiérkezett mentőknek, sem a Kun által meggyanúsított diákoknak sincsen. M. Gábor annak a mentőnek a gépkocsivezetője volt, amely elsőként érkezett az iskolához. A férfi megerősítette kollégái tanúvallomását, hogy Kun Tamás elhallgatta az épületben lévő további sérülteket. Civil ruhás nyomozók közölték velük, hogy az iskolában két férfi fekszik élettelenül. Kun Tamás meglőtt keze nem vérzett súlyosan, amikor ápolni kezdték, ami arra utal, hogy már beállt a véralvadás, vagyis maga a lövés nem percekkel, hanem korábban történt. A mentős közölte, hogy az iskolában minden helyiségbe benéztek, hátha további sérültre bukkannak, de valamennyi ajtó be volt zárva. Ez azért lényeges, mert Kun Tamás szerint a „csuklyás elkövető” az épületben lehetett, de ez a verzió ezek után végképp kizárható. Kun Tamást a Merényi Gusztáv Kórházba szállították, majd a nyomozók hamarosan – egészen pontosan január 8-án hajnali 2 óra 45 perckor – őrizetbe vették.
De mi történt közben Demével?
D. István, a BRFK életvédelmi osztályának munkatársa arról számolt be, hogy elsőként ő hallgatta ki Deme Gábort a Teve utcai rendőrszékházban január 7-én éjjel. Előbb csak tanúként kérdezgették, majd másnap hajnal 5 óra 10 perckor gyanúsított vált belőle, miután kiderült, mit tartalmaz a gyilkosság pillanatairól készült hangfelvétel. Deme Gábor ekkor Kun Tamást vádolta meg a gyilkosságok elkövetésével, és sosem beszélt egy „álarcos gyilkosról”.
A perdöntő hangfelvétel
Ú. Mihály alezredes, a BRFK életvédelmi osztályának nyomozója volt az, aki a diktafont a helyszínen az éjjeli órákban magához vette, s mint perdöntő bizonyítékot bűnjelként lefoglalta. A nyomozók már a helyszínen belehallgattak a diktafonba, de teljes terjedelemében a rendőrszékházban játszották le a felvételt a január 8-ára virradó hajnalon. A diktafont Ú. Mihály vitte be a székházba, s jegyzőkönyv készült arról, hogy ezt követően kik és milyen körülmények között férhettek hozzá a hanganyaghoz. Ezzel cáfolta Deme és ügyvédje védekezését, hogy a hangfelvételt megmanipulálták. (A bíróság a hangfelvételt várhatóan a szeptember 20-ai tárgyaláson hallgatja meg a nyilvánosság kizárásával kegyeleti okok miatt. Németh Nándor bíró, aki természetesen ismeri a hanganyagot, ügydöntőnek nevezte a felvételt.)
Mások mellett H. Csaba és N. Jenő nyomozók, a BRFK életvédelmi osztályának munkatársai végezték a helyszínelést a végzetes napon, s ők voltak azok, akik D. István kollégájukkal együtt január 8-án délelőtt a már őrizetbe vett Deme Gáborral együtt az eltűnt szerver keresésére indultak Csepelre. A rendőrök házkutatást tartottak Deme édesapjának, valamint Deme Gábor lakásán is, de semmi érdemlegeset nem találtak. Deme azt mondta, hogy az iskolában készült filmfelvételt őrző szervert hazavitte, szétszerelte, majd egy kukába dobta. Előbb egy, a Kolozsvári úton található kukához vezette a nyomozókat, de ott csak a számítógép egy darabját találták meg. Utána a Hollandi út végéhez, a Kis-Dunához hajtottak, mert Deme úgy emlékezett, hogy a Dunába hajította a szervert, s még azt is megjegyezte: „hallotta a víz csobbanását, amikor az alkatrész elmerült”. Ez azonban lehetetlen volt, mert a Duna vize befagyott, legalább 15 centiméteres volt a jég. A rendőrök közölték Demével, hogy ne járassa velük a bolondját, s végre árulja el a szerver valódi helyét. Deme ekkor a József Attila út 20. szám elé vezette a nyomozókat, ahol egy konténer kukát jelölt meg, ahová bedobta a számítógép alkatrészeit. A kukát a közterület-fenntartó vállalat munkatársainak segítségével kiürítették és átkutatták, de a szervert ott sem találták meg. Deme a bíróságon arra hivatkozott, hogy a rendőrök nem őrizték kellő alapossággal a konténert, és tán guberálók vihették el a szervert. A tanúvallomást tevő nyomozók viszont állították, hogy a konténerhez senki nem nyúlhatott a jelenlétükben. A környéken lakókat is kikérdezték, akik szerint nem jártak arra guberálók a január 8-ára virradó hajnalon. Ezek után továbbra is az a kérdés, hol lehet a szerver?
A tárgyalást csütörtökön folytatják a tanúk meghallgatásával.
Csarnai Attila
A Budapesti Rendőr-főkapitányság XXI. kerületi Rendőrkapitánysága rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást folytat a képen látható személyek ellen.
Forrás: BRFK XXI. kerület
foto: Csordás Andrea
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 2011. szeptember 15-én (csütörtök) 8.00 órai kezdettel rendkívüli ülést tart. A meghívót itt tekinthetik meg.
Immáron tizedik esztendeje rendezték meg a Nyitógató – Zöldalma Családi Napot szeptember 10-én délután a Rákóczi kertben. Az idelátogató családok egyáltalán nem unatkoztak, mivel mindenki megtalálhatta a kedvére való szabadtéri programot.
Ebben segítettek a csepeli civil szervezetek (NOE Csepeli Csoport, Kertbarát Kör, Nincs Határ Egyesület) és az önkéntesek. A családi nap főszervezője a Zöldalma Egyesület volt, amelynek elnöke Jászné Kajmádi Mónika az akadályversenyek lebonyolítása közben elmondta, hogy az évadnyitó kezdetekor elapadtak az anyagi források, ezért is veszik örömmel minden alkalommal az új önkéntesek jelentkezését.
A családi nap egyes állomásai a népi kultúrákból vett ötletekből táplálkoztak. A Zöldalma Egyesület tagjai által készített gólyalábakon először félve döcögtek a kicsik, akik annál inkább érdekesebbnek találták a varázsdoboz rejtelmeit, ahol különféle hangszerek felismerése bűvölte el őket. A nagyobbak olyan játékokban tették próbára ügyességüket, mint a békatalpas járás, a labdával kapura rúgás, a teniszlabdával egyensúlyozás vagy a fára és padra kötözött kötélen a karikát végigvezetés. A legnehezebb feladatnak a kis lapáttal labdát szorítva a kézben az akadályok átmászása bizonyult. Természetesen a kézi kukoricamorzsolás és darálás aratta a nagy sikert, mert itt a szülők is kiélhették gyermekkori élményeiket. A nyolcpróbás állomások végén a még szunnyadó fölös energiákat a kicsik és nagyok a Kobzos moldvai táncházban mozogták le. A játékos akadályversenyeket sikeresen végrehajtó gyermekek csekély jutalommal tértek haza.
Antal Zsuzsa
fotó: Mizik Zsuzsa
