Evés-ivás, zene, játékok és májusfa - a Királyerdei Művelődési Ház udvarában május 4-én a jó időt és a jókedvet ünnepelték a Csepeli majális résztvevői. A szervezők a gyerekekre és a felnőttekre is gondoltak, a felszabadult hangulatú szabadtéri rendezvényen senki sem unatkozott. A meghívásos főzőverseny résztvevői már 8 órakor a bográcsok felállításán, a zöldségek pucolásán serénykedtek. A befektetett munka megtérült: ebédidőben
A pályamunkákat háromtagú zsűri: Jenei János pedagógus, Ábel Attila alpolgármester és a vendégek képviseletében Tóthné Soponyai Annamária bírálta el. A zsűri tetszését a csepeli rendőrök által elkészített, gazdag gulyás nyerte el.
A hivatalos program 10 órakor kezdődött a Micimakó és Róbert Gida című zenés interaktív mesejátékkal, majd a Cibere Együttes koncertje szórakoztatta a családokat. A gyerekek egy percig sem pihentek: kézműves játékok, autó-szimulátor, arcfestés, hinta, ugrálóvár, trambulin, csillámtetoválás és ügyességi feladatok csábították játékra a kicsiket. Az aktív pihenést kedvelők is megtalálták számításukat, disco-tánc bemutatón és oktatáson vehettek részt a táncoslábú csepeliek. A mozgás után többek között marhagulyás, kürtőskalács és fagylalt enyhítette a vendégek éhségét.
Természetesen nem maradhatott el a májusfa-állítás sem, az ehhez kapcsolódó népdalokat Szórádi Réka Rozália tolmácsolta. Szeretettel fogadta a közönség Palcsó Tamás koncertjét, a csepeli énekes sokszínű, mozgalmas repertoárral készült a nyári hangulatú rendezvényre.
Angel Marianna
fotó: Halászi Vilmos
Május 3-án este Anno Domini MMXIII. címmel 27 képzőművész 54 alkotását mutatta be az a kiállítás, mellyel a Csepeli Alkotó Fórum születésnapját ünnepelték a kiállítók, a barátok és a nézőközönség. Bevezetőjében az est háziasszonya, Hollné Farkas Enikő művelődésszervező egy kis történeti visszatekintést tartott.
„A Csepeli Alkotó Fórumot még 1999-ben tizenhat festőművész alapította. 2001 óta tartanak kiállításokat - így ez már sorban a tizenharmadik. Korábban a Csepel Galériában, mostanában pedig az ÁMK-ban célunk mindig ugyanaz volt: bemutatni a nagyközönségnek az alkotók fejlődését és szint vinni Csepel képzőművészeti életébe".
Erdei Éva, a Csepeli Alkotó Fórum elnöke felelevenítette az eddigi kiállításokat, a megnyitók neveit és megemlítette az „új tagokat”, akik már most is küldtek be alkotásokat. Ide tartozik az örmény származású Martaian Ermone-Zabel (János evangelista, Páva), Fekete Gyula (Holt-ág) és Bali Sándor (Apáca, Vihar előtt) cukrászmester is.
Mielőtt a tárlatot Zsellér Jenő művészeti szakíró megnyitotta, precízen kielemezte mind a huszonhét alkotó műveit.
A kiállítást nemcsak az alkotások, hanem a Dr. Szűcs Lajos zongoraművész által játszott darabok (Sinding: Tavaszi zsongás és Chopin: Nocturne) is színesítették.
A tárlat a Nagy Imre ÁMK Galériában május 24-ig tart nyitva.
Czapp József
fotó: Tóth Beáta
Május 3-án a Nagy Imre ÁMK aulájában Tóth Endre intézményvezető egy olyan kiállítást nyitott meg, mely korábban Csepelen teljesen elképzelhetetlen volt. Először Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere üdvözlő szavait tolmácsolta, majd egy Wass Albert idézettel színesítette beszédét:
„Tudod, kisfiam, a világon nagyon sok a csalán, a tövis, a gyom. Mert az emberek sokkal több rosszat cselekszenek, mint jót. És a csalán, a tövis meg a gyom a rossz cselekedetek nyoma ezen a földön. De láthatod, hogy pillangó is van azért. A sok kicsi pillangó a sok kis jóság hírét hordozza magával. És vannak aztán szép, nagy, tarka szárnyú pillangók: ezek a ritka, nagyon jó cselekedetek. Minél szebb és nagyobb jót teszel, annál szebb, nagyobb és színesebb pillangó száll föl a nyomában.
Igyekezz, kisfiam, hogy amerre jársz, sok pillangó legyen. Ne lépj reá a csigára, hanem tedd félre az útból, hogy más se léphessen reá. És ebből újra megszületik egy pillangó.
Bárki, ha bajban van, segítesz rajta, ugye? Nem baj, ha az emberektől nem kapsz érte hálát. Minden jótettedet egy pillangó viszi hírül.” –majd így folytatta: „Mert pillangó ez a kiállítás, egy jó cselekedet, amivel már régóta adósok vagyunk nemcsak önmagunknak, de gyermekeinknek és tanítványinknak is. Én még nem ismerem ezeket a betújeleket de máris úgy érzem, hogy van közöttünk kapcsolat.”
Szakács Gábor, a Forrai Sándor Rovásíró Kör elnöke Dr. Hoffman Rózsa oktatásért felelős államtitkár 2013 januárjában írt megemlékező gondolatait olvasta fel, melynek kiragadott részlete is szorosan csatlakozik a mostani kiállítás témájához.
„Tavaly, amikor Forrai tanár úr halálának ötéves évfodulójára emlékeztünk úgy fogalmaztam, hogy csak alapigazságot kellene tiszteletben tartani. Például azt, hogy a magasabb kultúra az írással teszi meg az első mérföldes lépéseket, tehát annak a népnek, amelynek saját írása volt és van ki tudja mióta, a kultúrnépek között a jog szerint az első helyek egyike jár. Most úgy vélem lassan-lassan közeledünk az első helyek egyikéhez, amikor egyre több kincsünket fedezzük fel és tesszük közismertté utcanevekkel, emléktáblákkal, köztéri alkotásokkal, Nemzeti alaptantervvel, az irodalmi, művészeti és hazafias neveléssel, a magyar néptánc és népdal csodáinak felszínre hozatalával".
Szakács Gábor a továbbiakban Forrai Sándor életrajzát ismertette és egy tartalmas előadást tartott a rovásírásról, majd elmondta: ”Köszönöm a meghívást Németh Szilárd polgármester úrnak, mert először fordult velem elő, hogy egy önkormányzati vezető kérje tőlem a kiállítás megrendezését és igényt tartson az előadásomra is. Köszönetemet fejezem még ki Tóth Endre intézményvezetőnek, aki ezt az aulát a rendelkezésünkre bocsátotta és lehetőséget adott itt az iskolán belül egy tanóra megtartására. (Erre május 6-án kerül sor - a szerk.). Végezetül szeretném, ha a kiállítást minél több csepeli lakos, nem csak gyermek, hanem felnőtt is megnézné!”
A kiállítás május tizedikéig tart nyitva és egész nap látogatható.
Czapp József
fotó: Tóth Beáta
A HPV védőoltásról tartottak Szülői Tájékoztató Fórumot a polgármesteri hivatalban május 3-án. Az önkormányzat 2011 óta támogatja a 13 éves csepeli lányok méhnyakrák elleni oltását oly módon, hogy ingyen biztosítja számukra a háromadagos oltássorozatot. Ebben az évben a 2000. január 1. – december 31. között született XXI. kerületi (állandó és ideiglenes lakcímmel rendelkező) leánygyermekek szülei kaptak értesítő levelet.
A tájékoztató fórumon az érdeklődőknek dr. Póta György gyermekorvos ismertette a méhnyakrák elleni oltási programot, majd a vakcina beadásának fontosságára hívta fel a figyelmet, amivel a leghatékonyabban védekezhetünk a HPV, vagyis a humán papilloma vírus kialakulásával szemben. A gyermekorvos előadásában kiemelte, hogy Magyarországon a nőknél a méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos betegség, és évente közel 400-an halnak meg emiatt. A HPV rákkeltő típusai – mint mondta az előadó – szexuális úton jutnak a szervezetbe. Hangsúlyozta, hogy rendszeres szűréssel és a védőoltással megelőzhető lenne a kór. Ahogy a gyermekorvos tájékozatójában fogalmazott: a legfrissebb vizsgálatok szerint a HPV védőoltás rendkívül biztonságos, valódi szövődményei nincsenek, ami miatt az oltás beadását mérlegelni kellene.
A fórumon Lantai-Metz Tímea intézményfelügyeleti referens elmondta, hogy a Magyar Vöröskereszt által meghirdetett „Tegyünk a méhnyakrák ellen” című pályázaton a csepeli önkormányzat 21 darab oltást nyert, 969 570 forint értékben. Ezt kiegészítve a jelentkezőkkel összesen 184 fő leánygyermek oltására kerül sor a 2013. évi programban. Az általános iskolákban a vakcinák beadását már elkezdték az iskolaorvosok.
A HPV védőoltásról bővebb információ a 427-5100-as vagy a 427-5171-es telefonszámon kérhető.
Antal Zsuzsa
fotó: Tóth Beáta
Lezárult egy fejezet a Csete Balázs Középiskola végzős tanulóinak életében: május 3-án elballagtak a középiskolából. A fiatalok könnyek között, virágok alatt roskadozva járták végig az épületet, ami nemsokára újabb kihívás, az érettségi vizsga helyszíne lesz.
Az ünnepi díszbe öltöztetett épületben 12.30 órakor, az első emeleti aulában kezdődött a rendezvény. Immár negyedik éve hagyomány, hogy a közepiskolában négy éven át példamutatóan teljesítő, a közösséget kiemelkedően szolgáló végzősök névtáblája felkerül az itt elhelyezett kopjafára. Idén Gerely Beatrix és Jakab Éva éremelte ki a megtiszteltetést, amit Kormosné Laboncz Johanna igazgató a Csete Balázs Középiskola legnagyobb elismeréseként jellemzett. Megemlékeztek Fodor Istvánról, az iskola egykori pedagógusáról, emléktáblájánál mécsessel és koszorúval rótták le tiszteletüket a diákság és a tantestület képviselői. 120 éve született az intézmény nevadója, Csete Balázs, szobránál koszorúval emlékeztek az országszerte elismert etnográfusra.
14 órakor került sor a Csepel-zászló ünnepélyes átadására és a ballagásra. Kormosné Laboncz Johanna szerint "a zászló a nemzedékek közötti kapocs", beszédében kiemelte: becsben fogják tartani Csepel jelképét. A zászlót Morovik Attila alpolgármester adta át az intéménynek, aki arra kérte a iskolát, hogy "őrizzék és vigyázzák ezt a zászlót". A közösség összetartozásának jelképeként a zászlóra minden évben egy szalagot kötnek, idén a két Csete Balázs-díjas végzős tanuló helyezte el a szimbólumot. A tantestület névsorával ellátott nemzetiszínű szalagot is felhelyeztek a zászlóra, amelyet az épület aulájában helyeznek el. Az ünnepségen megjutalmazták a legjobban teljesítő tanulókat, a fiatalok munkáját emléklapokkal ismerték el. Kormosné Laboncz Johanna igazgató Kossuth Lajos szavaival búcsúzott a végzősöktől: "Soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, ha kell, mindig újra kezdeni."
Angel Marianna
Orbán Viktor elutasította a vádat, hogy Magyarország lenne az Európai Unió "legantiszemitább országa", zéró toleranciát hirdetett meg az antiszemitizmussal szemben, és elvetette az esetleges együttműködést a következő választások után a Jobbikkal a Jediót Ahronót című izraeli napilap pénteki számának adott interjújában.
A miniszterelnök kifejtette, hogy "egyértelműen nem vagyunk antiszemiták. Kötelességünk visszautasítani ezeket a vádakat, és ugyanakkor végiggondolni, vajon miért látják itt és ma az antiszemitizmust országunk jellemzői közt a Magyarországot kívülről megítélők". Orbán szerint ez a történelem velejárója. "Nézzen körül Európában, elsősorban annak keleti felén: Magyarország az egyetlen ország, melyben - a náci rémuralom ellenére is - eredeti, nagy zsidó közösség él... Ezért a magyarországi antiszemitizmus nem teoretikus kérdés, hanem személyes ügy" - mondta. Élnek azok a zsidó családok, akik túlélték a holokausztot és azok a magyarok, kollaboráltak a nácikkal. Ez az együttélés több problémát vet fel, mint más országok esetében - tette hozzá.
Zéró tolerancia
A jobbikos Gyöngyösi Márton a zsidók listázására vonatkozó kijelentésével kapcsolatos kérdésre a kormányfő úgy válaszolt, hogy a parlamentben van egy szélsőjobb párt, amely a szavazatok 17 százalékát kapta. Véleménye szerint a Jobbik képviselői időnként elfogadhatatlan dolgokat mondanak. "Ha személyesen jelen vagyok a parlamentben, amikor ilyen dolgok elhangzanak, én mindig egyértelműen kijelentem, hogy nem értünk egyet velük. A mi politikánk a zéró tolerancia politikája az antiszemitizmussal szemben" - tette hozzá.
A kormányfő elmondta, hogy bántja a Zsidó Világkongresszus vezetői részéről személyét ért kritika. Ronald Lauderrel, a Zsidó Világkongresszus elnökével kapcsolatban azt állította, hogy bírálata "üzleti okokon alapul. Bírósági eljárás folyik az Ő cége képviselői és a magyar kormány között. Amikor személyesen érintett vagy, akkor nem lehetsz objektív" - utalt a sukorói kaszinóépítés kudarcba fulladt tervére.
Az interjúban beszélt az antiszemita vádakkal szembeni érzelmi érintettségéről is. "Első alkalommal szíven ütött, második alkalommal fájt, harmadik alkalommal visszautasítottam. Kereszténységem véd meg engem ezektől. A vádak abban gyökereznek, hogy én nemzeti politikus vagyok. Én ugyan Európa-párti, de mindemellett magyar és kereszténydemokrata vagyok. Egy igazi keresztény nem képes támogatni semmit sem, ami az emberi szabadság és méltóság ellen való" - tette hozzá.
"Elszántnak kell lennünk a Jobbikkal szemben"
A Jobbik veszélyességére vonatkozó kérdésre egyértelmű igennel felelt. "Valós, növekvő veszély" - mondta. Szerinte ennek okai az EU-t sújtó gazdasági recesszióban keresendők. Az egész világon felbukkannak olyan politikai irányzatok, amelyeket a gyűlölet éltet, düh és csalódottság a kialakult társadalmi helyzet miatt. Létezik egy európai bűnbakkeresési hajlam, és ez mindig veszélyes - tette hozzá. "Nekünk Magyarországon nagyon óvatosnak kell lennünk és a leghatározottabban fellépünk e jelenséggel szemben. Ha meg akarjuk védeni a demokráciát, akkor elszántnak kell lennünk a Jobbikkal szemben" - mondta.
A kormányfő megemlítette ezen fellépés eddigi lépéseit. A szólás szabadsága nagyon fontos egy demokráciában, de amikor összetűzésbe kerül a szólás szabadsága az ember tiszteletével, a mostani kormány ezt nem fogadhatja el. Betiltották a Jobbik félkatonai szervezeteit, amelyek a baloldali liberális kormány idején működhettek. Olyan törvényeket hoztak, amelyek szerint az ilyen szervezkedések bűncselekménynek minősülnek. Világossá tették, hogy az uszítás és a holokauszttagadás bűncselekménynek számít - sorolta. "Ha valaki egy közösség tiszteletét sérti meg, egyaránt indítható ellene büntető- és polgári eljárás. Ilyen nem létezik Európa más országaiban és erre mi büszkék vagyunk" - tette hozzá.
"Isten a magyar nemzetet nagyon színesnek alkotta meg"
A Fidesz elnöke az interjúban egyértelműen kizárta egy esetleges jövendő együttműködést a Jobbikkal, és azt is hogy külső támogatásukkal alakítson majd kisebbségi kormányt. "Nem vezettem és nem is fogok kisebbségi kormányt vezetni" - közölte. "Ez nem jó a demokráciának" - indokolta.
Az antiszemitizmus a miniszterelnök szerint gyakran kisebbségi érzésből fakad. Sok emberből hiányzik az önbizalom, azt gondolják, hogy a zsidók erősebbek náluk és ezért kárt okozhatnak bennük. "Nincs semmilyen szándékuk bántani bennünket" - mondta. "Azt magyarázom az embereknek, hogy nekünk tilos a zsidókra, mint veszélyre tekintenünk, inkább tekintsünk rájuk, mint Isten ajándékára. Isten a magyar nemzetet nagyon színesnek alkotta meg, melynek részei a zsidók is" - jelentette ki.
A miniszterelnök kifejtette: létezik az újfajta antiszemitizmus Európában, amely egy mély Izrael-ellenes politika. Szerinte azonban nem szabad azt mondani, hogy mindenki, aki Izrael politikáját kritizálja, az antiszemita. "Világossá kell tenni, hogy, ha az Izrael iránti kritika túllépi a racionalitás határait, az már antiszemitizmus. Azonban, ha bármilyen logikus érvünk van Izrael bármely kormányának politikájával kapcsolatban, jogunk van elmondani azt" - tette hozzá.
Nem zárkózhatunk el a múlt elől
A miniszterelnök a magyar holokauszt közelgő hetvenedik évfordulójával kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy "a holokauszt zsidó és magyar áldozatai, akiket nem megfelelően védtünk meg, köztünk élnek, ezért nehéz szembenézni a múlttal, de nem zárkózhatunk el előle. Az elmúlt években többet tettünk e témában, mint bárki az előző évtizedekben." Emlékeztette az olvasókat, hogy első kormányzása idején miniszterelnökként bevezette a Holokauszt Emléknapot minden iskolában.
Az Izrael és Magyarország közti kapcsolatokban a kormányfő különösen fontosnak tekinti a zsidó állam magyar közösségét. "Az én értelmezésem szerint ők a magyar nemzet részei" - hangsúlyozta.
(MTI-fidesz.hu)
Nem engedhető meg, hogy elveszítsék a megélhetésüket azok, akik eddig főállásban trafikot működtettek, de nem nyertek a dohányboltpályázaton - jelentette ki a kormányfő péntek reggeli rádióinterjújában.
Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában felvételről sugárzott beszélgetésben közölte, a kormány keresi a jogi lehetőséget arra, hogy azok a trafikosok, akik eddig dohánytermék-kiskereskedelemből éltek, ne veszítsék el megélhetésüket. Most összesítik, hogy hány ilyen ember van.
A miniszterelnök a trafiktendert azzal indokolta, hogy a kormány a jelenlegi 44 ezerről 5 ezerre akarta csökkenteni a cigarettát árusító üzletek számát. Ugyanis - folytatta - évente 35 ezren halnak meg dohányzás következtében, és felmérések szerint a fiatalok negyede cigarettázik, mivel ma lényegében ellenőrzés nélkül hozzájuthatnak a dohányáruhoz.
A profit igazságosabb szétterítése a cél
A kormányfő elmondta, hogy a népegészségügyi okokból megkezdett átalakítást a kormányzati gazdaságpolitikába illesztették; ezzel az volt a céljuk, hogy igazságosabban osszák szét a dohányértékesítésből származó profitot, hogy az multinacionális áruházláncok helyett magyar vállalkozásokhoz kerüljön. A kabinet számítása szerint az eddigi haszon nagyjából kétszerese lesz magyar kis- és közepes vállalkozásoké - közölte, megjegyezve: nemzeti szempontból az a lényeges, hogy nemzetközi cégek helyett magyaroké legyen a profit nagy része.
Orbán Viktor azt is elmondta, minden olyan adatot nyilvánosságra hoznak, amely nem akadályozza, hogy az átalakítás július 1-jével végbemenjen. A szerződéskötések után pedig mindenki az összes adatot megismerheti - tette hozzá, megjegyezve, a koncessziós szerződések világossá teszik majd a pályázók vállalásait.
Magyarország megtette a magáét
Már nem Magyarországról, hanem Európáról szól az a kérdés, hogy hazánk kikerül-e a túlzottdeficit-eljárás alól. Magyarország megtette a magáét, a költségvetési hiányát arra a szintre csökkentette, ahová az Európai Unió azt kérte, ezért, ha az EU tartja magát a saját alapelveihez – különösen az egyenlő elbírálás és az igazságosság elvéhez –, akkor meg kell szüntetniük a hazánk elleni túlzottdeficit-eljárást – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 180 percnek adott, pénteken sugárzott interjújában. A csütörtökön rögzített beszélgetésben a kormányfő hangsúlyozta, az eljárás uniós csatlakozásunk óta folyamatosan fennáll, miután Magyarország 2004 és 2010 között egyszer sem teljesítette a megszüntetéshez szükséges vállalásait.
Gyakran nem adják meg a tiszteletet az európai nemzeteknek
Annak kapcsán, hogy várhatóan pénteken jelenik meg az Európai Bizottság tavaszi országjelentése, amelyből az is kiderülhet, hogy hazánk kikerül-e a túlzottdeficit-eljárás alól, Orbán Viktor csütörtökön azt mondta, a kormányzatnak mindenféle egymásnak ellentmondó hírei vannak a dokumentum tartalmáról, „ilyenkor a legbölcsebb dolog hallgatni és várni”. Hozzátette: függetlenül azonban a jelentéstől, a Magyarország elleni támadások, és az a körülmény, hogy egyes államoknak engedményt adnak a deficit ügyében – hazánknak pedig sosem – világossá teszi, hogy egy igazságtalan Európában élünk. Látható, hogy a válság terheit gyakran a szegényekre akarják hárítani, gyakran alkalmaznak kettős mércét, gyakran nem adják meg a tiszteletet az európai nemzeteknek, és gyakran tárgyalás nélkül ítélnek, Magyarország esetében is – ezek szemben állnak az igazságosság elvével – tette hozzá a kormányfő.
Ez a differenciálás nagyon helyes
Arról, hogy a túlzott deficitről szóló mellett kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van Magyarország ellen, Orbán Viktor kérdésre válaszolva azt mondta, a kormányzatnak ezekről nincs új, írásos információja. Megemlítette azonban, hogy van két ügy, amely jól leírja, milyen helyzetben van jelenleg Európa. Az egyik, hogy az EU kifogásolja, hogy Magyarország különbséget tesz a kommersz rövidital és a valódi, gyümölcsből készült pálinkák adóztatása között. Ez a differenciálás nagyon helyes, de úgy tűnik, az unió, illetve a brüsszeli szeszipari lobbi erről más véleményen van – fogalmazott a miniszterelnök, aki azt is elmondta, a kormányzat a bíróságon is megvédi az álláspontját. A másik ügy, hogy érkezett egy leirat, hogy Magyarországnak a tengeri hajóin bizonyos szabályokat életbe kell léptetnie. „Most írunk egy levelet, hogy nincsenek tengereink, ezért ez a probléma nem minősül fontos és lényeges ügynek Magyarország szempontjából” – tette hozzá.
Orbán Viktor hangsúlyozta, az EU sok százmillió ember közössége és rengeteg a vitás kérdés, ezért senki nem lepődik meg, ha a franciáknak vagy az olaszoknak több kötelezettségszegési eljárása van, mint Magyarországnak. „A dolog ettől még lényeges, mert miután nemcsak sok száz millió ember él az Európai Unióban, hanem hatalmas nemzetközi cégeknek is ez az otthona, ezek a cégek Brüsszelben a nemzeti érdek ellen elég gyakran lépnek fel, és nem is mindig sikertelenül” – fogalmazott.
Orbán alapos vizsgálatot követel a kiengedett bűnözők ügyében
Ugyancsak a kettős mérce újabb bizonyítéka lenne, Orbán Viktor szerint, ha az Európai Bizottság Magyarország ellen fellépne az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési jogköre kapcsán, miközben Hollandiában lényegében ugyanaz a rendszer működik, amit Magyarország is bevezetett.
Ennek kapcsán a kormányfő hangsúlyozta, vérlázító, hogy kiengedtek előzetesből olyan bűnözőket, akik nemcsak súlyos bűncselekményeket követtek el idős emberek rovására, hanem rablás közben meg is öltek embereket. A magyar igazságszolgáltatási rendszer nem volt képes arra, hogy négy év alatt ítélettel lezárja az ügyet. Közöttünk járnak idős embereket pénzért meggyilkolók, mert nem tudták őket időben elítélni, ami megengedhetetlen – hangsúlyozta. A kormányfő elmondta, konzultációt kért az igazságügyi minisztertől, akitől az ügy alapos kivizsgálását követeli. „Ki kell vennünk azokat az akadályokat a magyar jogrendszerből, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a hatóságok kellő időben ítélettel zárjanak le ügyeket.”
Bűnözőkkel nem lehet összeállni
Orbán Viktor miniszterelnök azt várja, derüljön ki, ki adott megbízást Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi vezetőjének arra, hogy "bűnözőkkel szűrje össze a levet". A kormányfő a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti találkozókról szólva közölte, tudni akarja azt is, kik azok a tisztek, akik ezt követően a konkrét akciókban részt vettek, és ki utasította őket erre. "Ezt mindenképp tisztáznunk kell, különben a demokrácia törékeny marad" - mondta.
A miniszterelnök azt mondta, mára tudni lehet, hogy a Laborc-Portik-találkozókon "nem a levegőbe beszéltek", hanem "az ott létrejött megegyezést elkezdték végrehajtani", amikor Kósa Lajost, a Fidesz alelnökét, Debrecen polgármesterét "mindenfélével megvádolták". Orbán Viktor az ügy részleteinek feltárását sürgetve azt mondta: a kommunizmus alatt sok politikai aljasság történt, és ennek az ügynek is "kommunista szaga van", ezért fontos, hogy 23 évvel a rendszerváltás után az ország és a politikusok is kialakítsák viszonyukat a történtekhez.
"Tegyük világossá: bűnözőkkel nem lehet összeállni. Ez nem pártpolitikai kérdés. És az, hogy az MSZP-sek ezt megtették, nagyon súlyos ügy" - mondta. Hozzátette: "ugyanakkor az is fontos, hogy a jobboldal tudja: ezek nem a baloldali választók, nem szabad kétségbe vonni a baloldalra szavazó emberek jóhiszeműségét és tisztességét csak azért, mert azok, akikre szavaztak, ilyesmit csináltak." Orbán Viktor azt mondta, biztos abban, hogy a baloldali szavazók nem azért szavaztak a szocialistákra, hogy ők - bizalmukkal visszaélve - gyilkosokkal, "a maffiabűnözés központi figuráival" álljanak össze.
(MTI - hirado.hu - fidesz.hu)
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket a kerületi Művészeti Szemle gálaműsorára.
Helyszín: Királyerdei Művelődési Ház (1213 Budapest, Szent István út 230.)
Időpont: 2013. május 09. 17.00 óra
A május 2-án este - a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata által szervezett - az Egressy Béni Református Zeneművészeti Szakközépiskolában megtartott jótékonysági koncert teljes bevételét a Csepelen épülő zsinagóga javára fordítják. A rendezvény fővédnöke Dr. Fónagy János államtitkár volt. A szervezők hívó szavára pedig olyan zenészek mondtak igent, akik nemcsak hazai, hanem világviszonylatban is az élvonalba tartoznak.
A fotóalbum elérhető ide kattintva.
Itt volt Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, Kerekes Ali gitárművész, Peresné Hadnagy Andrea zongoraművész, Dr. Dráfi Kálmán zongoraművész, Suki András hegedűművész, ifj. Suki András zongoraművész Szeredy Krisztina énekművész és a Vienna Konservatorium tanárainak jazz zenekara (ifj. Szakcsi Lakatos Béla zongora, Szalay Gábor gitár, Barcza Horváth József nagybőgő).
A fellépőket és a közönséget Szeredy Krisztina, az est háziasszonya üdvözölte. Ő mutatta be a vendégeket, Németh Szilárd országgyűlési képviselőt, Csepel polgármesterét, Borbély Lénárd országgyűlési képviselőt, alpolgármestert, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármestereket, Kerényi Andrást, a Dél-pesti Zsidó Hitközség elnökét, nagy tiszteletű Hantos Péter református lelkipásztort, Bődi Szabolcsot, Kunszentmiklós polgármesterét, Balogh Gábort az Egressy Béni Református Zeneművészeti Szakközpiskola igazgatóját, Fináli Gábor vallási vezetőt és Balogh Ernő önkormányzati képviselőt, a jótékonysági koncert szervezőjét.
A fellépő művészek olyan darabokat játszottak, amelyek egyáltalán nem voltak ismeretlenek a közönség számára Felhangzott többek között a Monti csárdás, Bartók Béla egy műve, latin dallamok, jazz variációk és természetesen izraeli slágerek is rendkívüli előadásmódban és mély átéléssel. Két dal – az Anya és az Egy ősz hajú asszony- pedig a közelgő anyák napi köszöntések előfutára volt.
A vendégek közül Hantos Péter szerint nagyon jó, hogy a történelmi egyházak lelkészei összetartanak, találkoznak, beszélgetnek és megosztják egymással a tapasztalataikat. Majd a Zsoltárok könyve 108. fejezetéből idézett.
Németh Szilárd elmondta, mindannyian vártuk ezt a pillanatot azóta, hogy január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapján, a csepeli önkormányzat által adományozott üres telken elhelyeztük a zsinagóga alapkövét. Ez a jótékonysági koncert is fontos állomása a zsinagóga megépülésének. Csepelnek a zsidó közösség egy olyan embert adott, báró Weiss Manfréd személyében, aki ipari- és munkáskultúrát teremtett, világhírűvé tette Csepel nevét és komoly szociális beruházásokat – lakóházakat, Munkásotthont, sportpályát, kórházat – hozott létre, sőt leszármazottai legnagyobb támogatói voltak katolikus és református templomaink megépítésének is. Amik a vészkorszakban megtörténtek a csepeli zsidósággal, azok soha többé nem történhetnek meg. Csak közös összefogással érhetjük el, hogy Csepelen ne legyen soha többé antiszemitizmus és rasszizmus. Jó példa erre a mai este is, amikor egy református iskolában, többek között roma zenészek adnak koncertet a megépülő zsinagóga javára, jelezve azt is, hogy közösen mondunk ellent a gonosznak.
Ezt követően Szeredy Krisztina bejelentette, hogy 147 ezer forint jött össze, amit Balogh Gábor adott át Kerényi Andrásnak. A Dél-pesti Zsidó Hitközség elnöke megköszönte Németh Szilárdnak, a művészeknek és a csepelieknek, hogy lehetővé tették a zsinagóga megépítését, majd Radnóti Miklóstól vett versrészlettel és annak magyarázatával zárta beszédét. „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága.” Majd így folytatta: „Nem tudhatom, hogy másnak mit jelentenek e sorok, de nekem az ifjúságom, a boldog gyermekkorom az elfeledhetetlen emlékek bizsergetik a lelkemet. Aki ismer, tudja, itt nőttem fel Csepelen, amely az évek során nagyon sokat változott. Amikor egy gyermekkori barátom visszaköltözött Csepelre, együtt végig jártuk azokat a helyeket, ahol az ifjúságunkat töltöttük. Az egyórás sétánk háromórásra sikeredett, mert az úton az eszünkbe jutó emlékek többször feltartóztattak.
Azt remélem, hogy a zsinagóga emelni fogja majd a kerület fényét és azoknak is érdekes lehet, akik nem a vallást gyakorolni térnek be oda. Még egyszer köszönöm és mindenkit szívesen látok az avatáson.”
Czapp József
fotó: Halászi Vilmos
Ilan Mor, I
zrael Állam nagykövete május 2-án – ebben az évben második alkalommal - látogatott Csepelre. Mostani programjában – többek között – jedlikes diákoknak tartott előadás, Weiss Manfréd egykori gyárában tett látogatás, és a kerület polgármesterével tartott négyszemközti megbeszélés is szerepelt.
A látogatás képei elérhetők ide kattintva.
Ilan Mór ez év január 27-én, a Csepelen felépülő zsinagóga ünnepélyes alapkőletételére érkezett a kerületbe. Ahogy arról akkor beszámoltunk, a tervek szerint 120 személy befogadására alkalmas új zsinagóga a körzet vallási és kulturális központja lesz. Az épületben kulturális eseményeket rendeznek majd és lehetőséget teremtenek a zsidóság alaposabb megismerésére. Különösen nagy hangsúlyt fektetnek a vallási, vallástörténeti, etikai, nyelvoktatási programokra. A zsinagóga építését várhatóan idén júliusban kezdik el, s jövő év nyarán adják át az épületet.
A mostani nagyköveti vizit első állomása a Jedlik Ányos Gimnázium volt, ahol Ilan Mor – aki fontos missziójának tartja Izrael megismertetését a fiatalokkal – rövid filmekkel, képekkel színesített előadásban mutatta be országa elmúlt 65 esztendejének történetét. A több mint egy órás előadás után a diákok is feltehették kérdéseiket, amelyek főleg a kultúrával, az izraeli mindennapokkal voltak kapcsolatosak, de az egyik fiatal érdeklődésére azt is megtudtuk, hogy a nagykövet úr úszással kezdi napjait, szabadidejében szívesen olvas, hallgat zenét és jár komolyzenei koncertekre.
Az előadás után megkérdeztünk néhány résztvevőt, mi a véleményük a rendhagyó történelemóráról? Az érettségire készülő Sütő Bence elmondta, nem sokat tudott Izraelről, de az előadás „szemlétesen bemutatta az országot és szimpatikussá tette az ott élő embereket”. A szintén tizenkettedikes Kovács Dominika is azt emelte ki, hogy sok újdonságot hallott az izraeli életről, az ott élőkről, a hétköznapjaikról. „A nagykövet úr nagyon barátságos, és jó előadó” – tette hozzá.
Ilan Mor az óra után interjút adott a Csepeli Hírmondónak. Elmondta, bár másodszor jár a kerületben, még nem sikerült igazán körülnéznie, de a mostani alkalom erre is lehetőséget ad. „Ugyanakkor sokat olvastam Csepelről, felkészültem a kerülettel kapcsolatos tudnivalókból, ismerem nehézipari múltját, Weiss Manfréd munkásságát. Fontos hangsúlyoznom, hogy Csepel különleges hely számomra, hiszen 80 esztendő után – ennyi ideje nem épült zsinagóga a fővárosban - éppen ebben a kerületben lesz új épületünk. Meg vagyok győződve arról, hogy a csepeliek különleges emberek; nem véletlen, hogy a zsidó közösség itt épít új zsinagógát” – hangsúlyozta a nagykövet.
A rendhagyó történelemóráról szólva, elmondta: a diákok figyeltek, jó kérdéseket tettek fel. „Ilyen rövid idő arra elég, hogy ízelítőt adjak arról, milyen a modern Izrael, milyen fejlődésen ment át. Missziónak, fontos feladatomnak tartom, hogy a fiatalok érdeklődését felkeltsem Izrael iránt. Az a célom, hogy bemutassam nekik ezt a számukra kevésbé ismert országot, azt az országot, ami nem terrorveszéllyel fenyegetett, hanem egy normális ország. Egy olyan országot, ami fontos Magyarországnak, amellyel együtt tud működni. Így aztán beszélek az országom kultúrájáról, a tudományos életről, a gazdaságról, bemutatom a természeti szépségeit. Azt szeretném, ha a fiatalok eltöprengenének a hallottakon, s úgy gondolnának Izraelre, mint egy vonzó, érdekes, sokszínű országra” – tette hozzá Ilan Mor.
A nagykövet úr ezután gyárlátogatásra indult, Weiss Manfréd egykori gyárának néhány részét járta be. Kíséretében jelen volt - többek között - Németh Szilárd, Csepel polgármestere, és Vezér Endre helytörténész, aki a gyár történetéről mesélt. Ezután rövid séta következett a Szent Imre téren, majd a négyszemközti tárgyalásra került sor a kerület polgármestere és az izraeli nagykövet között.
Németh Szilárd még a megbeszélés előtt nyilatkozott lapunknak. Hangsúlyozta, az kapocs, ami összeköti a két felet, Weiss Manfréd alakja. Azé a zsidó nagyiparosé, aki egy kis, vidékies településből fejlődő várost csinált. „Nagyon fontos, hogy ezt az emléket sok évtizedes hallgatás és elhallgatás után ápolni tudjuk: ez az én törekvésem. Nem szabad ismét elfelejtkezni arról, hogy Weiss Manfréddal sok zsidó - főleg műszaki és gazdasági – értelmiségi, és kereskedő jött Csepelre. Gondoljunk csak a Chorin, Kornfeld, Mautner zsidó családok ipartelepítő tevékenységére. A nagykövet úr missziója pedig az, hogy megismertesse az emberekkel, a fiatalokkal az országát. Az egykori nagyiparos személye, itteni múltja kiváló kapcsolódási pont közös céljainkhoz” – hangsúlyozta a polgármester, aki azt is elmondta, támogatja, hogy megvalósuljon – országosan is – az izraeli-magyar diákcsereprogram. „Ez kiváló alkalom lenne egymás kultúrájának, iskolai életének, hétköznapjainak megismeréséhez, hiszen a diákok családoknál vendégeskednének, ami a legjobb kapcsolatteremtési lehetőség" – tette hozzá Németh Szilárd.
Este az Egressy Béni Zeneművészeti Középiskolában tartottak jótékonysági koncertet az épülő zsinagóga javára. Az összegyűlt pénzt – 147 ezer forintot - Kerényi András, a Budapesti Zsidó Hitközség Dél-pesti körzetének világi vezetője vette át Balogh Gábortól, az iskola igazgatójától.
Csepel.hu
