A keresztények pünkösdkor a Szentlélek eljöveteléről és az egyház alapításáról emlékeznek meg. Pünkösdkor ünnepi szentmiséket, istentiszteleteket tartanak vasárnap és hétfőn országszerte. A keresztények ezen az ünnepen a Szentlélek eljöveteléről és az egyház alapításáról emlékeznek meg. A magyarországi egyházi vezetők Esztergomban, Debrecenben, illetve Budapesten mutatnak be ünnepi szertartást.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vasárnap 10.30-kor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét. A szertartás keretében esztergomi és a főegyházmegyéből érkező fiatalok és felnőttek részesülnek a bérmálás szentségében - közölte az esztergom-budapesti főegyházmegye az MTI-vel.
Pünkösdhétfőn hagyományosan a fővárosi máriaremetei kegytemplom kertjében rendezik meg a főegyházmegye ifjúsági és családi napját, a karizmák ünnepét, amelynek mottója: a hit kapuja mindig nyitva áll előttünk. Erdő Péter 13.30-kor tart előadást a hit évéhez kapcsolódóan, majd szentmisét mutat be a jelen lévő papokkal.
Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke pünkösdvasárnap 10 órától a debreceni Nagytemplomban hirdet igét úrvacsorás istentiszteleten - közölte az egyházkerület hivatala.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az MTI-nek elmondta: pünkösdvasárnap 11 órakor a Deák téri evangélikus templomban tart ünnepi istentiszteletet.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa arról tájékoztatta az MTI-t, hogy péntek este budapesti székházukban pünkösdi zenés vigíliát tartanak, amelyen Csernák István metodista szuperintendens hirdet igét.
A keresztények pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére emlékeznek. Az ünnep elnevezése a pentekoszté (ötvenedik) görög szóból ered, azt ugyanis kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten, az azt követő ötvenedik napon tartották meg.
A magyar emberek nem keresnek olyan jól, mint a nyugat-európai országokban, ennek ellenére az unióban a magyar rezsiárak a felső negyedben foglalnak helyet, ez így nincs rendjén - fogalmazott Hoppál Péter a köztévé Az Este című műsorában pénteken.
Majdnem felére csökkenhet a kéményseprés díja, július 1-jével. Az erről szóló törvényjavaslatot ma nyújtotta be a parlamentnek Németh Szilárd, a Fidesz rezsiügyekért felelős politikusa. A szennyvíz-szippantás díja is csökkenhet 10 százalékkal. Ezt egyébként az összes többi rezsicsökkentéssel együtt ellenőrzi majd a fogyasztóvédelmi hatóság, amelynek jog- és hatáskörét is kiszélesítik.
Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője az M1 Az Este című műsorában elmondta: az 50 százalékos mérséklés a rezsi óradíjat fogja érinteni, vagyis a kéményseprők kiszállási díját és az elvégzett munka időtartamát. Mint mondta, ez jelenleg Budapesten 4000 forint óránként, a számítások szerint a járulékos költségekkel együtt egy fél éves díj 2011 forintról 1100 forintra fog csökkeni. Minden településen csökkenteni kell a kéményseprés díját – emelte ki Hoppál Péter.
Már most érezheti mindenki 10 százalékos csökkentést mind az áram, a villany és gáz, távhőszolgáltatás díjában – mondta. Már a január 1-től életbe lépett tételek egy átlagos magyar családnál 7-8 ezer forintos nettó megtakarítást jelent, ez éves szinten közel 100 ezer forint. A következő sorozat az ezt megközelítő megtakarítást fog eredményezni.
A kéményseprési díj csökkentésével kapcsolatban Hoppál Péter azt mondta: a budapesti tételek azt mutatják, éves szinten több mint kétezer forintot takaríthatnak meg a családok.
Kiemelte: 2002 és 2010 között háromszorosára emelték a gáz árát, az áram ára pedig kétszeresére növekedett. A szolgáltatók haszna most is megmarad, de kisebb hasznuk lesz – mondta.
Arra a felvetésre, hogy a kéményseprő cégek – amelyek kizárólag magyar tulajdonban lévő kisvállalkozások - úgy számolnak, hogy a díj felső határa egy átlagos háztartás esetében 1000 forint lehet, vagyis, mivel ketten kellene kiszállniuk, 500 forint lenne csupán a bevétel, Hoppál Péter azt mondta: bízik abban, hogy a tárgyalások július elsejéig lezajlanak, és mindenki számára megfelelő megoldást találnak.
Azzal kapcsolatban, hogy az ipartestület elnöke szerint egy belügyminisztériumi szakanyag 3200 forintos tarifán húzza meg azt a határt, ameddig a szolgáltatás üzembiztosan üzemel, azt mondta: nem hallott ilyen belügyminisztériumi anyagról. A rezsicsökkentés tételeit szakértői szervezetek készítik elő, és sok fórumon megy keresztül. Ha a kormányzat asztalára valamilyen javaslat kerül, és a kormány dönt, akkor a döntés a magyar emberek javát fogja szolgálni, és meg fogják találni a módját annak, hogy a szolgáltatók és a dolgozók se járjanak rosszul – mondta.
Felschmann Balázs, a Corvinus Kutatóközpont vezetője, korábbi szakállamtitkár szerint nem fenntartható a lakossági energiahatósági árazás és az államosítás sem jelentene megoldást. Ezzel kapcsolatban Hoppál Péter azt mondta: miután július 1-jén az új árak életbe lépnek, és a szolgáltatások minőségét is monitorozni fogják, akkor ha bármilyen információ fennakad a rendszeren, hozzá lehet nyúlni.
Ha összehasonlítjuk a szolgáltatási díjakat más uniós országokkal, látható, hogy indokolatlanul magasak a magyar árak. A magyar emberek nem keresnek olyan jól, mint a nyugat-európai országokban, ennek ellenére az unióban a magyar rezsiárak a felső negyedben foglalnak helyet, ez így nincs rendjén – mondta Hoppál Péter.
(hirado.hu-fidesz.hu)
Európai Piknikre és egy különleges gyermeknapi programra várják az érdeklődő fiatalokat, gyermekes családokat május 26-án, vasárnap az ELTE Füvészkertben. A program és – a rendezvénynek köszönhetően – a Füvészkert látogatása a regisztrációt követően ezen a napon ingyenes.
Mind az Európai Unióval kapcsolatos információk, lehetőségek miatt, mind a szórakoztató programok miatt, de akár csupán a helyszín szépsége miatt is érdemes kilátogatni május 26-án 10 és 18 óra között az ELTE Füvészkertbe az Európai Piknikre.
A rendezvényen a látogatóknak interaktív foglalkozások, workshopok keretében lehetőségük nyílik közelebbről is megismerkedni az EU-val, a nemzetközi ifjúsági munkával, miközben koncertek, színházi előadások is szórakoztatják a közönséget. Az esemény megvalósítója a Europe Direct – Budapest, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Fiatalok Lendületben Programiroda és az Eurodesk Magyarország.
A gazdag programkínálat része például az improvizációs színház, a projekt piknik, az európai játszótér, kézműves foglalkozások, nyereményjátékok, EU-s tájékoztató standok és az EU-tanóra is. Fellép többek közt: Madrián, Energetic Voice Sentiments, Metamorfózis színházi csoport, Malaga Quintet, Romano Glaszo és a Momentán Társulat.
Az esemény alkalmat teremt a hazai és nemzetközi ifjúsági munka eredményeinek bemutatására, a fiatalokat érintő európai uniós pályázati lehetőségek megismerésére, valamint a találkozásra a fiatalok és az ifjúsági szervezetek között.
Az Európai Piknik az Európai Ifjúsági Hét nyitó eseménye, amely útjára indítja a hét során országszerte és a fővárosban is zajló ifjúsági programokat.
A háziorvosok és a tanárok bérének megemelését, valamint egy népesedési program elindítását említette a következő időszak feladatai között Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A kormányfő a rádióinterjúban a szerdán közzétett GDP-adatokat úgy kommentálta: minden a kabinet tervei szerint halad, a magyaroknak sikerült elhárítaniuk a 2012-es európai válsághullámot, Magyarország már az egész világ szerint jobban teljesít, ám még nem elég jól. Jól ugyanis majd akkor teljesít, ha mindenki, aki munkából akar megélni, talál a képességeinek megfelelő állást, és tisztességes körülményeket képes biztosítani magának és családjának - mondta.
Arra a kérdésre, hogy mire akarják fordítani a gazdasági növekedésből eredő bevételeket, Orbán Viktor először is jelezte: végrehajtják az unió által javasolt, de nem a megszorítások irányába mutató intézkedéseket, például a bürokráciára fordított kiadások csökkentését és azt, hogy az egyszeri kiadásokkal szemben az állami vagyonból "mozgósítanak". "És természetesen nem zárkózom el attól, hogy megemeljük a bankok, a multinacionális cégek adójának vagy éppen a tranzakciós adónak a mértékét", ha az EU ragaszkodik ahhoz, hogy még javítani kell a költségvetési számokon - tette hozzá.
Ezen túlmenően tervei szerint a következő egy évben javítanak majd a praxisalapon működő, "legatyásodott" háziorvosok helyzetén, és szeretnék elindítani a pedagóguséletpálya-modellt is.
Emellett a tervek között szerepel egy népesedési program elindítása, hogy 25-30 év távlatában garantált legyen: az ország nem fogyni, hanem nőni fog. Megjegyezte, a felmérések szerint a magyar fiatalok több gyermeket szeretnének, mint amennyit később vállalnak, vagyis erős a családközpontú gondolkodás, ezért a gazdasági növekedés "jótékony árnyékában" el kell indítani egy ilyen programot.
Sikert hozhat a magyar válságkezelés
A más uniós tagállamokétól eltérő magyar válságkezelésről szólva úgy vélekedett, hogy bár Magyarország nem tudja befolyásolni az egész európai válságkezelést, "de a saját házunk táján olyan válságkezelést folytatunk, amelyről szerényen, de jó reményekkel mondhatjuk, hogy eltér a többiekétől, és talán éppen ezért sikeres is lesz".
Orbán Viktor ismét kijelentette: nem hajlandó azokra megszorításokra, amelyeket az unió kér, vagyis a minimálbér- és a nyugdíjemelés marad, a személyi jövedelemadó kulcsát nem növeli a kormány, és a rezsicsökkenést sem vonja vissza. Brüsszelben nemcsak arról beszélnek, hogy a magyar gazdaság adatai szerintük nem lesznek jók, hanem azt is mondják, mit kellene tennie Magyarországnak. "És én azt sohasem hajtom végre, megmondom őszintén" - fejtette ki a miniszterelnök, amit azzal magyarázott, hogy az EU folyamatosan azt akarja, hogy a kormány vegyen el az emberektől.
Brüsszel és Magyarország vitája értékelése szerint egyébként abból fakad, hogy a nagy nemzetközi cégek a magyar kormány több intézkedésének, a bankadónak, a multiadónak és a rezsicsökkentésnek a visszavonását szeretnék elérné az EU-ban. "Erről szól Brüsszel és Magyarország vitája, az összes többi ügy, politikai, emberi jogi és egyéb ügy, csak ürügy" - mondta, majd az alapjogok magyarországi helyzetét vizsgáló európai parlamenti jelentés tervezetéről - amelyet a portugál, zöldpárti Rui Tavares mutatott be a múlt hét elején - szintén úgy fogalmazott: "a közjogi köntösben megjelenő" bírálatok is csak ürügyek a magyar gazdaságpolitika miatt, amely sérti a nagy nyugati cégek érdekeit. "Hogyan lehet kifogásolni az Alkotmánybíróság jogkörének bizonyos mértékű korlátozását, amikor a velünk egy közösségbe tartozó országok némelyikében még Alkotmánybíróság sincs?" - tette fel a kérdést példaként.
Azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkel német kancellárt a minap arról kérdezték, lovasságot kell-e küldeni Magyarország ellen vagy sem, Orbán Viktor úgy fogalmazott: "a németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be".
Nem politikai szempontok alapján születtek döntések
A miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban visszautasította azt a vádat, amely szerint politikai szempontok alapján születtek döntések a trafikpályázaton. Orbán Viktor egyúttal nyomatékosította: a kormány nem hajlandó arra, hogy elhalassza a tervezett szerződéskötéseket.
A kormány nem hajlandó arra, hogy elhalassza a tervezett szerződéskötéseket - tette egyértelművé a dohányboltokkal kapcsolatban a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a megállapodások megkötése után a pályázati feltételeket és a bírálók személyét is nyilvánosságra hozzák majd. Kérdésre válaszolva megjegyezte, nem tart attól, hogy bírósági ítéletek később visszájára fordítanák az eredeti kormányzati szándékot.
A kormányfő visszautasította azt a vádat, amely szerint politikai szempontok alapján születtek döntések a pályázaton. Százas nagyságrendben vannak baloldaliak, akik dohánybolt-koncessziót nyertek - mondta, majd úgy fogalmazott: "szelíd ember vagyok, tehát nem fenyegetőzésképpen mondom, de hogy ha mi egyszer politikai szempontokat akarnánk egy ilyen pályázati rendszerben érvényesíteni, ott egy, azaz egyetlen baloldali sem nyerne". De nem politikai szempontok, hanem a pályázatok minősége alapján születtek döntések - hangsúlyozta.
Orbán Viktor leszögezte ugyanakkor azt is: "sohasem fogok hátat fordítani a saját támogatóinknak". Feltette a kérdést: "miért lenne baj, ha egyébként a mi értékrendünket valló vállalkozók is, ha megfelelnek a pályázatokon, nyerhetnének?" Hozzátette, nem értene egyet azzal sem, hogy valaki csak azért ne nyerjen, mert az ellenzékkel szimpatizál, "de hogy a saját szavazóinknak, híveinknek, támogatóinknak hátat fordítsunk csak azért, hogy mi, politikusok kevesebb bírálatot kapjunk, ezt sosem fogom elfogadni".
Ezeket a bírálatokat el kell tudni viselni, mert "ha a saját híveink sem számíthatnak ránk, akkor kicsoda számíthat?" - fogalmazott. Közölte egyúttal azt is, hogy 200 alatt van azoknak a "veterán" trafikosoknak a száma, akik ugyan nem nyertek a pályázaton, de folytathatják majd munkájukat.
(MTI-fidesz.hu)
Mérséklődik a szennyvízszippantás, valamint a kéményseprés díja – jelentette be Németh Szilárd pénteki sajtótájékoztatóján. A rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője ugyanitt elmondta azt is, javasolja, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság jogkörét és hatáskörét terjesszék ki a rezsicsökkentéssel kapcsolatos minden területre.
Ma benyújtom a rezsicsökkentés folytatására vonatkozó törvényjavaslatomat a parlament elé, ennek három fő eleme van: a kéményseprés, a szennyvízszippantás, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság körébe tartozó ellenőrzési ügyek kiterjesztése – tájékoztatott Németh Szilárd. A fideszes politikus elmondta, a kéményseprés nettó 4000 forintos rezsióradíja július elsejétől 2000 forintra csökken majd. Példaként említette, hogy a fővárosban egy szilárdtüzelésű kémény esetén a mostani féléves díj - amely a különböző szorzókkal és áfával terhelve 2127 forint - 1194 forintra módosul. Ez 44 százalékos csökkentést jelent – tette hozzá.
Mint mondta, ugyanilyen mértékű csökkenést tudnak elérni a gáz- és tartalékkémények esetében is. A gázkémények esetében 2263 forint helyett csak 1270 forintot kell majd fizetni, a tartalékkémények esetében pedig 1358 forintról 762 forintra módosul az összeg – hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.
Szólt arról is, hogy július elsejétől a szennyvízszippantás díja is mérséklődik. A törvény előírja majd, hogy az önkormányzatok és a szolgáltatók közötti szerződésekben a 2013. január 31-én alkalmazott árakhoz képest mindenhol 10 százalékkal csökkennie kell a díjaknak – jelentette ki.
Németh Szilárd leszögezte azt is, javasolja, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság jogkörét és hatáskörét terjesszék ki a rezsicsökkentéssel kapcsolatos minden területre.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a rezsicsökkentésről szóló törvényben előírták, hogy a szolgáltatók kötelesek a számlaadással egy időben tájékoztatni a fogyasztókat a díjak mérséklődéséről. Ezek szoktak elmaradni, ezért rótt ki nemrég egy 10 és egy 8 milliós büntetést a fogyasztóvédelmi hatóság – jegyezte meg.
Úgy fogalmazott, a terveik között szerepel az is, hogy a következő fűtési szezonban tovább csökkenjenek a háztartási energia-, tehát a villany-, a gáz- és a távhőárak. Emellett a nyáron áttekintjük a temetkezési díjak mérséklésének ügyét is – húzta alá Németh Szilárd.
(fidesz.hu)
A Humán Szolgáltatások Igazgatósága Védőnői Szolgálatának szervezésében május 11-17. között rendezték meg a Születés Ünnepe rendezvénysorozatot Csepelen. Magyarországon több mint tíz éve indult a mozgalom, melynek célja, hogy bemutassa az áldott állapot csodálatosságát, a csecsemőgondozási lehetőségeket és hiteles információkkal ismertesse meg a kismamákat.
A kerületben rendezett egyhetes szakmai és tájékoztató programokon védőnők, szülésznők, orvosok, civil szervezetek és tanácsadók nyújtottak segítséget a várandós édesanyáknak. A tudatos gyermekvárásról, családtervezésről, szülés-születésről, az anyaságról, gyermeknevelésről, szoptatásról, babaápolásról, hordozó alkalmatosságokról, babamasszázsról és a dúla szerepe témakörökben hallhattak előadásokat az érdeklődők. A Sétáló utcai könyvtárban dr. Pálláné Sándor Edina vezető védőnő nyitotta meg a rendezvényt.
Kedden a Csepeli Védőnői Szolgálatban a szülésre való tudatos felkészülés témáját járták körbe a résztvevők, kitérve a császármetszéssel való szülés és a természetes módon történő szülés következményeire. A Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházból érkező vezető szülésznő kötetlen beszélgetést folytatott a kismamákkal, majd beszámolt az intézményükben folyó szülési lehetőségekről. A terhesség idején végzendő ultrahangszűrések fontosságáról dr. Nahm Krisztina radiológus tartott ismeretterjesztést. Igen népszerűnek bizonyult a csepeli védőnők szoptatásról tartott interaktív előadása, mely folyamatosan foglalkoztatja a kisgyerekes anyukákat. Hangsúlyozták az anyatejes táplálás előnyeit, mivel az első hat hónapban ez lehet a babák nélkülözhetetlen tápláléka. A védőnők az elsősegélynyújtással, a babamasszázzsal és a várandósságon keresztül a női szerepek megélésével is megismertették az érdeklődőket.
A Nagy Imre Általános Művelődési Központban zárult a rendezvény, ahol az egész heti események aktív résztvevői ajándékot kaptak.
Antal Zsuzsa
fotó: Tóth Beáta
Júniustól emelkedik a fogyatékossággal élők támogatása és a vakok személyi járadéka. A parlament hétfői döntése értelmében az ellátások a jövőben nem a 2009 óta változatlan összegű nyugdíjminimumhoz igazodnak, hanem az évenkénti nyugdíjemeléssel egyszerre és azonos mértékben növekednek.
A jogszabályt 234 igen szavazattal, 24 nem ellenében, 73 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
A kormánypártok igennel voksoltak, az ellenzéki frakciók tartózkodtak, a nem szavazatok nagy részét függetlenek adták le.
A vakok személyi járadéka havi nyolcszáz forinttal emelkedik, 16 ezer 160 forint lesz, míg a fogyatékossággal élők támogatása 19 500, illetve 24 ezer forint (az eddiginél 975, illetve 1200 forinttal több).
Mivel az Országos Fogyatékosságügyi Tanács működését a jövőben kormányrendelet szabályozza, a jelenlegi tanácstagok megbízatását a jogszabály szeptember 30-ai hatállyal megszünteti.
A módosítás hatályon kívül helyezi az akadálymentesítésre vonatkozó, már lejárt határidőket.
A jogszabály új határidőket nem rögzít, a jövőben az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának ütemezése az Országos Fogyatékosságügyi Program része lesz.
Európa jelenlegi problémáinak jellemző vonása a gyengülő versenyképesség - állapítja meg Orbán Viktor a Euromoney májusi kiadásának Magyarországról összeállított ismertetőjében.
A miniszterelnök a Londonban szerkesztett nemzetközi gazdasági-pénzügyi folyóirat mellékletében kifejti: Európa a világnépesség 8 százalékát és a globális termelés 25 százalékát adja, viszont a világon összesen kifizetett szociális juttatások 50 százalékát Európában folyósítják.
Az EU 27 tagállamának teljes adósságállománya 11 ezer milliárd euró, az éves adósságszolgálati teher kétezer milliárd euró, és az újonnan felvett hitelek értéke eléri az évi 400 milliárd eurót. Így az európai hitelállomány naponta 1,2 milliárd euróval növekszik.
Ki fogja finanszírozni ezt a modellt? - teszi fel a kérdést Orbán Viktor, megállapítva: egyértelmű, hogy Európa egyedül nem képes ennek finanszírozására.
A gazdasági és a szociális rendszer megújítására van szükség
A miniszterelnök szerint Európa ereje és világgazdasági, kereskedelmi befolyása néhány év leforgása alatt jelentősen csökkent, és ez valószínűleg megfordíthatatlan; ezen a helyzeten még reformokkal sem lehet segíteni.
Orbán Viktor szerint a magyar tapasztalatok is azt mutatják, hogy a reform nem elégséges; ehelyett a gazdasági és a szociális rendszer megújítására van szükség.
A kormányfő ismerteti írásában a Magyarországon végrehajtott változtatásokat, kiemelve, hogy a jóléti állam helyébe - amely szavai szerint Európa-szerte bajban van - munkaalapú állam épült ki.
A végéhez közeledő átalakulási folyamat révén Magyarország jó helyzetbe került ahhoz, hogy a világgazdaság egyik legversenyképesebb országává váljék a jövőben - írta a Euromoney mellékletében Orbán Viktor.
Magyarország a saját lábán áll
A miniszterelnök szerint az első jelek biztatók: Magyarország az egyetlen ország, amelyik lezárta IMF/EU-hitelprogramját a válság idején, és most már képes megállni saját lábán e program nélkül is. Magyarország azon nagyon kevés európai országok egyike, amelyek csökkentik államadósságukat, államháztartási deficitjét pedig a 2010 májusában mért 7 százalékról 2012 végéig 2 százalékra mérsékelte.
A 2011-ben elért gazdasági növekedést tavaly elsöpörte az európai gazdasági válság újabb hulláma, de minden elemző gazdasági növekedést jósol Magyarországnak 2013-ra vagy 2014-re - írta a kormányfő.
Magyarország nem kíván más európai országok adófizetőinek pénzéből élni, a magyarok keményen dolgoznak 500 euró körüli átlagos havi nettó bérükért, miközben az átlagnyugdíj havonta hozzávetőleg 340 euró. Magyarország megérdemli, hogy sikeres legyen - zárul Orbán Viktor írása a Euromoney magazin májusi kiadásának országismertetőjében.
Új fejezet a magyar gazdaságpolitikában
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kiadványban azt írta, hogy Magyarország ma sokkal jobb állapotban van gazdaságilag, mint 2008-ban, a pénzügyi válság mélypontján volt.
A miniszter szerint a kormány hivatalba lépése után, 2010 közepén végrehajtott kiigazítások nélkül sokkal magasabb, az EU-előírásokat több mint kétszeresen meghaladó államháztartási hiány keletkezett volna abban az évben.
Varga Mihály szerint az idén új fejezet nyílik a magyar gazdaságpolitikában, amely a konszolidációra és a növekedés újraindítására összpontosít. Ennek eléréséhez stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükség.
Az MNB támogatja a kormány gazdaságpolitikáját
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt írta a Euromoney-kiadványban, hogy a jegybank - elsődleges célja, az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - támogatni fogja a kormány gazdaságpolitikáját.
Az MNB-elnök szerint a legutóbbi adatok azt mutatják, hogy a jegybank inflációs célja teljesült, és a gyenge hazai keresletből eredő, lefelé ható nyomás révén az infláció középtávon is nagy valószínűséggel 3 százalék alatt marad.
A magyar gazdaságban meglévő kapacitások jelenlegi kihasználtsága messze van azoktól a szintektől, amelyeket normálisnak lehet tekinteni, így a jelenlegi körülmények közepette a jegybank mandátumai közé tartozik a kormány gazdaságpolitikájának támogatása - írta Matolcsy György.
A Euromoney-kiadvány a magyar gazdaság teljesítményét elemezve kiemeli, hogy a közvetlen külföldi befektetések értéke 2009-ben 1,9 milliárd dollárra csökkent a pénzügyi válság hatására, 2010-ben azonban 2,2 milliárd, 2011-ben már 4,9 milliárd dollárnak megfelelő működőtőke érkezett az országba. Tavaly pedig csaknem megháromszorozódott a működőtőke-beáramlás az előző évihez képest, megközelítve a 14 milliárd dollárt - áll a Euromoney-mellékletben.
A Euromoney hangsúlyozza azt is, hogy a folyóirat által számos kritérium alapján összeállított országkockázati osztályzati rendszerben Magyarországnak jelenleg a megszerezhető 100 pontból 74 pontja van. A globális pénzügyi válság alatt romlott a magyar osztályzat, ám mélypontján is jóval a közép- és kelet-európai átlag felett volt - áll az ismertetésben.
(MTI-fidesz.hu)
A Népművészeti és Kézműves Óvoda a nevelési évet záró hagyományos pünkösdi rendezvényükkel együtt ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját május közepén. Ebből az alkalomból tartott ünnepi beszédében Pomothy Györgyné óvodavezető az elmúlt évek szakmai munkájára, eredményeire emlékezett. Elmondta, hogy az 1973-ban épült hat csoportos, 150 gyermek foglalkoztatását biztosító óvoda hatalmas udvarral, játékházakkal és többfunkciós termekkel rendelkezik.
Egyéni arculata az 1990-es évek elején kezdett kialakulni. 1996-tól a Csepeli Német Önkormányzat és a szülők kezdeményezésére német nemzetiségi kétnyelvű csoportot indítottak, ami később bővült. Beszédében kiemelte: „20 éve óvodai nevelőmunkánk célja, hogy biztosítsuk a gyermekek anyanyelvi, értelmi, erkölcsi, esztétikai, testi fejlődését. Megismertessük, megszerettessük a népi mesterségek gazdag világát, a népi hagyományokat, a német nyelvet, a hagyományokat, a reformpedagógiai irányzatok technikáit, színességeit. Programunk a gyermekeknek, szülőknek, nevelőtestületnek egyaránt örömforrás, sikerélmény” – tette hozzá az óvodavezető, majd megköszönte a szakmai partnerek, fenntartók és támogatók munkáját.
Az évfordulóra készült emlékkönyvet adott át Morovik Attila alpolgármesternek, Láng Ferencnének, a Német Óvodai és Iskolai Egyesület elnökének, Szárkiszján Ádámnak, a Csepeli Örmény Önkormányzat elnökének és Kaltenecker Antalnénak, a Csepeli Svábok Szabad Kulturális Egyesülete elnökének.
A csepeli önkormányzat nevében Morovik Attila alpolgármester köszöntötte a megjelent vendégeket. Örömhírrel szolgált a szülőknek, amikor bejelentette, hogy az önkormányzat várhatóan szeptembertől a bölcsődei és óvodai tisztasági csomagok megvásárlását átvállalja. Ezután homokozó- és gyerekjátékokat adott ajándékul minden óvodacsoport képviselőjének.
Az ünnepség a gyerekek műsorával folytatódott. Az óvodapedagógusok színvonalas nevelő munkáját mi sem bizonyította jobban, minthogy az ovisok népi mondókákkal, német énekekkel, dalos népi gyermekjátékkal, s az iskolába készülők énekes-táncos bemutatóval léptek színpadra. A születésnap pünkösdi vásárral és kézműves foglakozással zárult.
Antal Zsuzsa
fotó: Tóth Beáta
Az elmúlt néhány nap időjárása kedvezett a növények – és emellett a gyomnövények, gazok – elburjánzásának. Sajnos a parlagfű és egyéb allergén gyomfajok is növekedésnek indultak.
A védekezés legegyszerűbb módja a tavaszi megjelenésétől kezdve a korai gyomlálás (gyökérrel együtt történő kihúzás), illetve tömegesebb előfordulása esetén a virágzás előtt végzett rendszeres kaszálás. Fontos a területek utóellenőrzése, mert az újabb hajtások megjelenése esetén a védekezést meg kell ismételni. A gyepesítés, a rendszeres kertgondozás az egyik leghatásosabb védekezés.
A parlagfű veszélyes gyomnak tekinthető, ezért kötelező az ellene való védekezés! Az ingatlantulajdonosok, földhasználók kötelezettsége a gyom irtása, és a parlagfű virágzásának, az allergén pollen levegőbe kerülésének folyamatos megakadályozása.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény előírja, hogy „a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbó kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani”.
A parlagfű-mentesítést elmulasztókkal szemben a hatóság közérdekű védekezést rendelhet el, nemcsak termőföldön – amelybe a zártkertek is beletartoznak –, hanem belterületen is. A kényszerkaszálás teljes költségét a föld használója, tulajdonosa köteles megtéríteni.
A megtérítendő költség nem azonos a növényvédelmi bírsággal. 15 ezer Ft-tól 5 millió Ft-ig szabható ki növényvédelmi bírság azzal szemben, aki a parlagfű elleni védekezési kötelezettségét elmulasztja; a növényvédelmi hatósági tevékenységet akadályozza, a hatóság intézkedését figyelmen kívül hagyja, az állami vagy közérdekű védekezés végrehajtását akadályozza.
Akinek a területén pedig 3 éven belül ismételten parlagfüvet találnak, annak a bírság másfélszeresét kell kifizetnie. A költségek meg nem fizetése esetén azok adók módjára behajthatóak.
Kérjük hatósági felszólítás nélkül is tegyen meg mindent egészséges környezetünkért, ÖN IS IRTSA A PARLAGFÜVET,az allergiás megbetegedésben szenvedő gyermekek, felnőttek és a ma még egészségesek védelme érdekében!
Budapest XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal Városrendezési Iroda
