Ízig-vérig csepeli, a kerülethez ezer szállal kötődik. A polgári foglalkozását tekintve építészmérnök asszony hosszú évekig vezető tisztséget töltött be a Nagycsaládosok Országos Egyesületében és annak helyi szervezetében, melynek napjainkban is elismert tagja, szakértője. Számára a szociális érzékenység a családok békéjét és biztonságát, a gyermekek mosolyát és boldogságát, valamint a róluk való gondoskodást jelenti. Éva nénit – ahogyan Csepelen sokan szólítják - mindenki szereti és tiszteli, nemcsak saját imádott gyermekei és unokái, hanem sok-sok „fogadott” csepeli család kisebb és nagyobb tagja egyaránt.
Talán nincs Csepelen olyan ember, aki ne ismerné a tanár úr nevét. És talán nincs olyan négyzetméternyi hely Csepelen, amit Dr. Bolla Dezső ne ismerne. A kerületi iskolákban régóta kötelező tananyag a „Csepel helytörténeti olvasókönyv” sorozata, amely segítségével a tanulók teljes alapossággal megismerhetik kerületünk és az egész Csepel-sziget múltját, történetét, történelmét. Számára Csepel a teljességet jelenti: az otthont, a barátokat, a Kis-Duna partját, a Weiss család történetét, a gyár zeg-zugos szegleteit. Jelenti az írást, a tárgyat, az emléket, amely Csepel múltját jelképezi, okulással szolgálva a jelen és jövő nemzedékeinek. A CSHVE elnökeként is élenjár a hagyományok ápolásában, a történelmi és kulturális értékek mentésében, őrzésében.
Pásztoriban működő lazaristák hatására és plébánosa tanácsára került a Nagyváradi Gimnáziumba a hatgyermekes, mélyen vallásos család jó eszű gyermeke. 1956-ban szentelték pappá. Csepelre, a Jézus szíve plébániára 1985-ben került, ahol a közösség népszerű plébánosa lett. Szerzetesi karizmájához méltóan mindig mindenkin segített. Csepelen működött az ún. Erdélyi Szeretetszolgálat, melynek neve az erdélyi menekültek körében fogalommá vált, pedig ez akkor nem volt veszélytelen. Életútjának megkoronázása volt a Kalocsai Iskolanővérek kolostorának felépítése, melyben aktív közreműködött. Végrendeletében azt kérte, hogy hamvait a Béke téri Jézus Szíve templomban helyezzék el.
1919-ben született, 23 évesen szentelték a Kalocsai főegyházmegye papjává. 1945-től a Képzőművészeti Főiskolán tanul, tanulmányait Rómában fejezi be. Hazánkkal a Rómában eltöltött évtizedek alatt sem szakad meg kapcsolata, sőt 1990-ben, az akkor épülő csepeli Szent József kolostor alapkőletételénél már jelen van. Ettől fogva élete helyszínei a Szent István Ház – Róma illetve Csepel, a kolostor. Képeinek jelentős része hazajövetelekor került Csepelre, a kolostor falait ma is ezek díszítik. Kívánságának megfelelően sok iskola, plébánia, egyházi intézmény rendelkezik csodálatos festményeinek egy-egy kollekciójával.
Fodor Tamás sport iránti szeretetével és szakmai elkötelezettségével szolgált rá a Csepel SC sportiskolájának igazgatói kinevezésére. Munkáját hatalmas lelkesedéssel és hozzáértéssel végezte. Ugyanebben a szellemben irányította a Csepel SC-t, elnökhelyettesként. Pályafutása során betöltötte a Csepeli Birkózó Club elnöki posztját és az ő hathatós támogatásával stabilizálódott a csepeli birkózók helyzete. Irányítása alatt sikeres éveket élt meg a kék-vörös birkózás. Bánkúti Zsolt és Ritter Árpád Európa-bajnoki címein kívül még számtalan nemzetközi versenyeken elért siker fémjelzi Fodor Tamás tevékenységét.
Több mint 50 évet tanított a korábbi Gombos, a mai Herman Ottó Általános Iskolában. Generációk kerültek ki szárnyai alól, akik hosszú évek múltán is vissza-visszajártak hozzá. Szinte észrevétlenül került be az iskola falai közé szülőföldje, Bösztörpuszta szegény, de csodálatos világa. A több száz darabból álló gyűjteményét 1981-ben a Néprajzi Múzeum védetté nyilvánította. Élete az iskola volt. Hatalmas szívében mindenki talált helyet. „Isten ezt az utat jelölte ki nekem” – mondta, s ő boldogan, fáradhatatlanul haladt ezen az úton.
Fél évszázada került kapcsolatba az egyik legeredményesebb magyar olimpia sportággal, a birkózással és ezzel egy időben Csepellel. Rendkívüli akaraterejének és küzdőképességének köszönhetően kétszer nyert magyar bajnoki címet, háromszor szerepelt Európa - bajnokságon. „Kicsi a bors, de erős” – mondta gyakran. Vidám, jókedélyű, igazi közösségi ember volt, komoly helyzetekben igyekezett oldani a feszültséget. Rengeteg fiatalt „oltott be” a birkózás szeretetével: Klauz László, Gulyás István, Gelénesi Nándor és még nagyon sokan, akiknek Baracsi Imre példakép volt, és az ma is. Példakép, mint sportoló, mint edző, és mint ember egyaránt.
