Tornászi pályafutása a Postás SE-ben indult. A következő években magyar bajnoki címek, Universiade győzelem egyéniben és csapatban, majd a tokiói olimpia ezüstérme felemás korláton mind-mind egy jelentős állomása a sikereinek. Az 1970-es években már az egész ország ismerte és szerette meg tündéri kislányaival együtt a Magyar Televízió tv torna műsoraiban. Edzőként tevékenykedett nevelőegyesületében, átadva tudását, a tornasport iránti szeretetét és alázatát a fiataloknak. Az aerobik egyik hazai meghonosítója volt, elsők között kezdte meg a sportág edzőképzését Magyarországon. Napjainkban is jelentős szerepet tölt be a közéletben, támogatva az egészséges életmód, jövő generációinak testi, szellemi és lelki fejlődését.
1934. június 23-án született Csepelen, 1957-ben szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakán. Bábtervezéssel szeretett volna foglalkozni, ezért a Pannónia Filmstúdió bábfilmosztályára jelentkezett. Mivel nem vették fel, a rajzfilmeseknél kötött ki, és ott is maradt negyven éven át, egészen nyugdíjba vonulásáig. 1957–1961 között háttérfestőként, 1961-től rendezőként dolgozott, és mellette tanított az Iparművészeti Főiskolán is.
Első önálló munkája a Szenvedély, szellemes, könnyed stílusú mű, amelynek hőse a kisember a maga hétköznapi botladozásaival, ő lett a későbbi Gusztáv prototípusa. 1964-1968 között Dargay Attilával és Jankovics Marcellel közösen készítette minden idők egyik legsikeresebb magyar rajzfilmsorozatát, a Gusztávot. A pálcikalábú és karú, pocakos, csaknem kopasz, csúnya kis rajzemberke meghódította a közönséget, szinte "bejárta" az egész világot. Alakja fogalommá vált, a jellegzetes kisemberről, aki egyaránt rendelkezett jó és rossz tulajdonságokkal 120 részes sorozat készült.
Nepp József az egyik alkotója a hatvanas és nyolcvanas évek között igen népszerű, a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt szórakoztató Mézga család-sorozatnak.
Szintén fogalommá vált a gyerekek nagy kedvence, a Dr. Bubó sorozat, amelyet a művész a hetvenes évek közepén készített. Alkotásait groteszk stílus, ötletes cselekményszövés, elementáris humor jellemzi. A magyar rajzfilmkészítés mestere az animáció "mindeneseként" igen sok forgatókönyvet írt (köztük például a Macskafogóét, a Vili a verébét, Az erdő kapitányáét), emellett minden részterületen kollégái rendelkezésére állt. 1973-ban ebben a mindenesi minőségében lett animátora az első egész estés magyar rajzfilmnek, a János vitéznek. Szintén egész estés rajzfilm a Grimm-mese szokatlan, szatirikus feldolgozása, a Hófehér (1983), majd a Gréti is, amelyben egy nőstény német juhászkutya meséli el, hogyan szelídítette meg gazdáit (1986).
Tevékenységéért számos elismerésben részesült. 1967-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1974-ben érdemes művész lett, 1981-ben kiváló művész címet vehetett át, 1999-ben Kossuth-díjjal jutalmazták sokoldalú filmművészeti munkásságát, 2006-ban A Magyar Mozgókép Mestere lett. Több filmje - így a Szenvedély és természetesen a Gusztáv-sorozat - nemzetközi díjat nyert.
50 éve, 1964-ben szerezte diplomáját az ELTE Természettudományi Kar matematika - fizika szakán. A diploma megszerzése után 5 évig az Ady Endre Gimnázium tanáraként dolgozott, majd 1970-től nyugdíjazásáig, illetve nyugdíjazása után napjainkig a Jedlik Ányos Gimnáziumban oktatja, neveli a diákokat. Közel 20 évig igazgatóhelyettesi feladatokat is ellátott a gimnáziumban. Számos helyi, szakmai és miniszteri kitüntetés dicséri 50 éves pedagógusi munkáját. A teljesség igénye nélkül: Kiváló Pedagógus, Csepelért-díj, Arany Katedra Emlékplakett, Németh László-díj, Rátz Tanár Úr Életmű-díj, Bárczy István-díj, Csepel Örökség díj.
Mindig a csepeli gyermekekért dolgozott, a kerület nagyon sokat köszönhet neki és áldozatos munkájának. Türelme, empátiája határtalan, mindenkihez van egy kedves szava. Sok fiatal kolléga példát vehet Nelli néniről, aki a mai napig fáradhatatlan.
1968-ban írta meg első dalszövegét „Lakájdal” címen. Ez a dal az Eötvös Klubban működő Omega zenekart, valamint annak közönségét ócsároló Népszabadságos cikk ellen szólt. Rendőrségi, majd egyetemi eljárás indult Hobo ellen, ezért elhagyta az ELTE-t.
1978-ban megalakítja a Hobo Blues Band-et. A remek bandával több emlékezetes koncertet adtak a Csepeli Ifiparkban is. Több színházi darabban és filmben játszott, zenét szerzett.
József Attila születésének 100. évfordulójára készített műsorát 2005-ben mutatták be Vidnyánszky Attila rendezésében, amelyet azóta több száz alkalommal adott elő nagy sikerrel, tavaly itt Csepelen is. Számára mindig egyetlen kritérium létezett és létezik: a hitelesség.
Ahogyan Hobo fogalmaz: „Csinálom a dolgom, én a hétköznapok embere, csavargó vagyok”
Feith Bence neve szorosan összeforrt Csepellel, a Nagy Imre Általános Művelődési Központtal, amely idén ünnepli 30. születésnapját. Az intézmény első vezetője, aki életének közel egyharmadát töltötte a Simon Bolivár sétányon sajnos e jeles évfordulót már nem élhette meg…
A kerület Oktatási Bizottságának Elnökeként, majd alpolgármesterként nagyon sokat tett az iskolák helyzetének javításáért, a pedagógusokért.
Feith Bence különleges ember volt, aki itt hagyta keze nyomát az ÁMK-ban és Csepelen. Ezzel az örökséggel kell méltó módon bánnia az utódoknak.
A doktor úr nagyon régóta ismert alakja Csepel közéletének. 1974-2011 között háziorvosként szolgálta a csepelieket. Betegei nagyon szerették, elismerték munkáját.
A mindennapos gyógyítás mellett 1978-tól 1996-ig a Csepel SC kosárlabda szakosztályának sportorvosa, bajnoki sikerek részese, a Csepel SC örökös tagja. Körzeti, majd háziorvosként nemcsak medicinumokkal, hanem jó szóval, igaz emberséggel is segítette a betegek gyógyulását. Tevékenysége, szakmai tudása, humánuma példa lehet a fiatal orvosok és valamennyi csepeli számára.
Minden Csepelhez köti. Kis megszakítással közel húsz évig játszott a Csepel SC csapatában, játékosként 1972-ben magyar bajnoki címet szerzett. 137 alkalommal öltötte fel a címeres mezt, a római olimpián – minden idők legjobb szereplésével – 9. lett a csapat. Edzőként a Csepel SC női csapatát, majd a férfiakat vezette. 1989-ben a Csepeli kosarasok az ő irányításával bajnokságot nyertek. Ebben az évben „Csúzli” bácsi az Év edzője címet is megkapta.
Liptai István sportolóként és edzőként is kiváló volt. Csak a győzelem, az akarat, a sportszerűség, a játék szeretete az igazi meghatározó érték az életében.
1970-es évek közepétől táncolt a Soroksári Német nemzetiségi táncegyüttesben, melyet csak a 3 gyermek születésének idejére függesztett fel. 1994 óta a Csepeli német - akkor még kisebbségi – nemzetiségi Önkormányzat elnöke a mai napig is. 1994-2002-ig a Fővárosi Német Önkormányzat képviselője, az oktatási Kulturális bizottság elnöke.
Elévülhetetlen érdeme a Csepeli nemzetiségi oktatás megszervezése óvoda és iskolai szinten egyaránt. A Csepeli Német nemzetiségi gyermek és ifjúsági táncegyüttesek vezetője koreográfusa.
Az elmúlt 2 évtizedben számos dobogós díjat nyertek ezen együttesek. Szintén minden évben külföldi vendégszereplésekre hívják az együtteseket, melyek nemzetközileg öregbítik Csepel hírnevét. Erdély, Ausztria, Németország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Lengyelország, Litvánia, Szlovénia és még hosszan sorolhatnánk…
Csepel számos rendezvényén szerepelnek az általa tanított gyerekek (Erzsébet bál, Svábbál, stb..), német táncos hitvallását az egész családjára átörökítette.
A mai napig tanítja a feltörekvő ifjúságot az általános iskolásoktól kezdve a gimnazistákig. Fáradtságot nem ismerve vezeti ezen együtteseket úgy, hogy emellett családanyaként is helyt áll.
A csepeli kötődésű, két gyermekes családapánál már fiatal korában megmutatkozott a színészi ambíció, rendszeresen szavalt és tagja volt az iskolai színjátszó csoportnak is. 1984-ben a Filmművészeti Főiskolán végzett. Sokoldalú színész, ugyanolyan remekül játszik modern és klasszikus darabokban, operettekben és királydrámákban. Több filmben és tévéjátékban is megmutathatta tehetségét, mint például: Akli Miklós, Napló apámnak, anyámnak, Találka Párizs mellett vagy a Te rongyos élet! Alapítója a Kelemen László Színkörnek. 2012 óta a Vörösmarty Színházban lép fel. Több díj is fémjelzi munkásságát. 1985-ben megkapta a Rajz János-díjat, ’89-ben Jászai Mari díjas lett, 2012 óta Érdemes művész.
