A lengyel tisztek Kozelszkbe, Osztaskovba, Sztarobelszkbe szállítását 1939 szeptemberében kezdik meg. Az NKVD 15 400 lengyel tisztet „válogat” össze Sztálin parancsára. A deportálások novemberre érik el csúcspontjukat, és a hónap végére befejeződnek. Az NKVD minden lengyel tisztet kihallgat, leírja társadalmi helyzetét, feljegyzi politikai nézeteit. Legfontosabb kérdésük, hogy az adott személy részese volt-e az 1920-as, bolsevikok felett aratott győzelemnek. Ekkor még meg akarták téríteni a lengyel tiszteket.
1939 novemberére a 15 400 deportált lengyel tisztből hat olyan gazember akadt, aki átállt a szovjethez. Nem véletlenül jelentette ki amúgy Edward Smigly-Rydz tábornok, a lengyel fegyveres erők főparancsnoka a háború előestéjén: „A németekkel a szabadságunk elvesztését kockáztatjuk. Az oroszokkal a lelkünket veszítjük el.”
Kozelszk, Osztaskov, Sztarobelszk: Katyń előszobái.
1939 átkozott novembere: az iszonyat első felvonása.
Sztálin: Hitler. Kommunizmus: nácizmus.
Galeazzo Ciano gróf úr, 1939 rettenetes esztendejében olasz külügyminiszter. Ő hallja először Hitlertől, hogy a „Birodalom és a Szovjetunió eljutott a kiengesztelődés határára, és közösen kívánják megoldani a kelet-
európai problémákat”. 1939. március 10-én pedig maga Sztálin tart monstre rádióbeszédet, amelyben kifejti, hogy rengeteg hasonlóság van a nemzetiszocializmus és a kommunizmus között. És ő már csak tudta. Olyannyira tudta, hogy 1939. május 3-án hirtelen leváltja külügyminiszterét, a zsidó Litvinovot. Azért váltja le, mert Ribbentrophoz mégsem küldhet tárgyalni egy zsidót. Küldi hát legbelső bizalmasát, a frissen kinevezett Molotovot, „Oroszország legjobb hivatalnokát”, ahogy egyszer Lenin nevezte őt.
És meg is kötik a Molotov–Ribbentrop-paktumot.
Hitlernek szüksége volt a szovjet támogatására. Abban ugyanis biztos volt, hogy az angolok és a franciák – a „kis férgek”, ahogy a brit és francia vezetőket nevezte – nem szállnak harcba Lengyelországért. A „kis férgek” ölbe tett kézzel nézték Lengyelország haláltusáját, és ölbe tett kézzel nézték Sztálin árulását. Igen, Hitler mindent tudott. Lengyelország lerohanásának előestéjén, a Berghofban összegyűlt vezérkari tisztjeinek tartott beszédében azt mondta: „Oroszország nem lesz ellenségünk Lengyelország elfoglalása után. (…) Ellenségeink kis férgek. Találkoztam velük Münchenben. Biztos voltam benne, hogy Sztálin soha nem fogadná el az angolok ajánlatát. Csak vak optimizmussal hihetné bárki, hogy Sztálin olyan őrült, hogy nem lát át Anglia szándékain. Oroszországnak nem érdeke Lengyelország fennmaradása. Litvinov elbocsátása bizonyító erejű. Olyan volt ez számomra, mint egy ágyúlövés (…) a moszkvai változások jele a nyugati hatalmakkal kapcsolatban. Lengyelország most abban a helyzetben van, amiben látni akartam. Megkezdődött Anglia egyeduralmának megsemmisítése. Most, hogy megtettem a politikai előkészületeket, a katonákon a sor.”
Hitler mindent tudott. És szeptember 1-jén lerohanta Lengyelországot. Moszkvában pedig szeptember 17-én hajnali három órára a külügyminisztériumba rendelték Waclaw Grzybowski lengyel nagykövetet, ahol felolvasták neki Molotov üzenetét: „A lengyel állam nem létezik többé. (…) A Vörös Hadsereg átkelőben van a lengyel határon, hogy testvéri segítséget nyújtson a lengyel népnek, és kiszabadítsa őket a sajnálatos háborúból, amelybe oktalan vezetői miatt kerültek, és hogy hozzásegítse őket a békéhez.”
S mindehhez a Nyugatnak nem volt szava. Csak a New York Times volt akkor tisztességes, mert szeptember 18-i vezércikkében így foglalt állást: „Miután Németország elejtette a zsákmányt, a szovjet Oroszország megkapja a tetem azon részét, amire Németországnak nincsen szüksége. Eljátssza a nemes hiéna szerepét a német oroszlán mellett. A hitlerizmus barna kommunizmus, a sztálinizmus vörös fasizmus. A világ most végre megérti, hogy csak egy valódi ideológiai megoszlás létezik: egyfelől a demokrácia, a szabadság és a béke, másfelől az önkényuralom, a veszély és a háború között.”
És aztán a világ persze nem értett meg semmit. És elkövetkezett a rettenetes november – és elkövetkezett aztán Katyń is. Az eltussolt világbotrány. Igen: Szymanski alezredes már 1941. november 23-án jelenti amerikai feletteseinek, hogy valami iszonyat történt a száműzött lengyelekkel. Erre Strong tábornok azt válaszolja neki, hogy „ne bonyolódjon politikába”, és jelentését eltussolják. Aztán 1944 májusában Roosevelt bizonyíthatóan meggyőződik róla, hogy a katyńi mészárlásért a szovjetek felelősek, de magához rendeli George Howard Earle-t, titkos megbízottját, és közli vele: „Teljesen meggyőződtem, hogy a nácik a bűnösök.”
S aztán következett sok évtized, amikor minderről hallani sem lehetett. Csak a „felszabadítókról”. És most?
MHO - Bayer Zsolt
A következő napokban átterelik a forgalmat az M0-ás autóút szigetszentmiklósi csomópontjában, a terelés várhatóan jövő tavaszig tart - közölte a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF). Az ideiglenes átterelésre a csomóponti ágak átépítése miatt van szükség: azért, hogy a meglévő pálya mellé építeni lehessen egy másik, 3 sávos, plusz leállósávos pályát, el kell bontani a szigetszentmiklósi csomópont fel- és lehajtó ágait, és az új pályához alkalmas új ágakat kell építeni.
A kivitelező - a csomópont teljes lezárása helyett - olyan ideiglenes forgalmi rendet alakít ki, amin keresztül a lehajtó ágak és a csomópontban található kereskedelmi egységek is elérhetőek maradnak.
forrás: MTI
10:00 - Rendhagyó művészettörténeti óra
Lacza Márta festőművész és Dékány Ágoston grafikus vezetésével
Helyszín: Csepel Galéria (1215 Budapest, Csete Balázs u. 15.)
17:00 - Csepeli Irodalmi Kávéház
Versek szódával – avagy költők másképp
Vendég: Lackfi János, József Attila – díjas költő
Helyszín: Csepel Galéria (1215 Budapest, Csete Balázs u. 15.)
18:00 - Csepeli Freetime SZKTE előadása
Helyszín: Radnóti Miklós Művelődési Ház (1214 Budapest, Vénusz u. 2.)
18:30 - Egressy Béni Református Művészeti Középiskola koncertje
Helyszín: Királyerdei Művelődési Ház (1213 Budapest, Szent István út 213.)
Huszonhat csepeli, illetve a kerülethez kötődő művész kiállításával kezdődött el a Csepeli Művészeti Hét november 26-án. A Csepel Galériában megnyílt Tisztelet Csepelnek című tárlaton festmények, grafikák, szobrok, fotók, textilek várják a látogatókat.
A képgaléria elérhető ide kattintva.
A szervező Csepeli Városkép Kft. ügyvezetője, Vida István köszöntötte a megjelenteket, majd Morovik Attila alpolgármester tolmácsolta Németh Szilárd polgármester köszöntését és üdvözlő szavait. „Csepel ezen a héten a kultúra szigetévé alakul át, hiszen öt helyszínen a képző- és iparművészet, az irodalom, a zene és a tánc különböző formában kel majd életre. Erre az alkalomra a rendezők egy szép és tartalmas programfüzetet adtak ki, amely egy alkalmi „súgóként” segít majd a tájékozódásban, a programok kiválasztásában” – emelte ki az alpolgármester. (Az ingyenes programfüzetet a Csepel Galériában, a Királyerdei és a Radnóti Miklós Művelődési Házban, a Görgey téri felnőtt és – gyermek szakrendelőkben keressék olvasóink.)
„Ha tehetném – és időm engedné – jómagam valamennyi helyszínen ott lennék.
A kiállítóteremben, a művelődési házakban és a templomban, hogy részesévé válhassak a minden műalkotásnak, minden csodának…
A csodának, amely megjelenik a festővásznon, megszólal a hangszerek által, suttog a vers sorai között és láthatóvá válik a tánclépésekben.
Mindezt a csepeli művészek és művészpalánták közreműködésével.
Ebben a hatalmas értékválsággal is küzdő és küszködő világunkban nagyon fontosak ezek a meghitt pillanatok, percek, órák.
Amikor igazi, valódi értéket alkotnak és közvetítenek felénk a művészek.
Ez a Művészeti Hét, az elmúlt két esztendő programjai, rendezvényei mind-mind arról tanúskodnak, hogy Csepelen az értéket teremtő és közvetítő kultúra igen is jelen van! Itt a Galériában, a művelődési házainkban, iskoláink és a templomok fala között egyaránt” – áll Németh Szilárd polgármester levelében.
Morovik Attila megnyitója után Pálffy Katalin szobrászművész köszönte meg művésztársai munkáját, s elmondta: nagy öröm számukra, hogy ismét a Csepel Galériában találkozhatnak és mutathatják be alkotásaikat.
A kiállításon a következő művészek alkotásai láthatók: Bessenyei Bence, Budahelyi Tibor, Csőregh Éva, Deák Zoltán, Dékány Ágoston, Fark László, Geisbühl Tünde, Gvardián Ferenc, Kelemen Dénes Lehel, Kohári Krisztina, Kutas Ágnes, Lacza Márta, Lukács József Jóka, Málik Irén, P. Boros Ilona, Pálffy Katalin, Sántha Péter, Sédli István, Szécsi Ilona, Székács Zoltán, Szigeti Árpád, Tóth Alíz, Varbanov Gábor, Vanyúr István, Varga Krisztina, Várnagy Ildikó.
A kiállítás december 10-éig tekinthető meg a Csepel Galériában hétfőn és szerdán 8 és 16 óra között; csoportoknak előzetes bejelentkezés szükséges a következő telefonszámon: 278-0711 (Csete Balázs u. 15.)
Csepel.hu
fotó: Zarándi Bence
A miniszterelnök szerint egész Magyarország érzi, hogy szükség van a teljes átalakulásra, így az ahhoz szükséges társadalmi nyugalom fennmaradt, nincsenek az országban nagy kormányellenes megmozdulások és sztrájkok. Orbán Viktor ezt hétfői ljubljanai sajtótájékoztatóján mondta, miután megbeszélést folytatott Janez Jansa szlovén kormányfővel, aki fontosnak nevezte az egymás országaiban élő szlovén, illetve magyar nemzetiségek identitásának megőrzését.A magyar kormányfő arról is beszélt, hogy rossz irányba tolódott el a következő európai uniós költségvetésről szóló vita, ezért nem jött létre megállapodás a brüsszeli csúcstalálkozón.
A magyar kormány igyekszik minél versenyképesebbé tenni az országot, mindeközben azonban egy nagy adóssághegy alól is ki kell magát ásnia - mondta Magyarország helyzetét értékelve a miniszterelnök, hangsúlyozva: a kabinet tudja, hogy nem minden lépése hibátlan, de "az egész ország érzi, egy olyan nagy munkában vagyunk, amelyet, ha már belevágtunk, mindenképpen érdemes végigcsinálnunk". Ezért fontos, hogy Magyarországon ma nincsenek nagy kormányellenes megmozdulások és nagy sztrájkok - hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy Magyarország termelési központtá akar válni, iparpolitikájának alapelve ezért úgy szól: olcsóbban termelni és rugalmasabbnak lenni.
Az egynapos szlovéniai látogatáson tartózkodó magyar kormányfő megerősítette egyúttal azt az álláspontját, amely szerint értelmetlenek és kudarcra vannak ítélve azok a kísérletek, amelyeket ma Európában azért folytatnak, hogy megvédjék a válság előtt felépített gazdasági-társadalmi rendszert. A baj ugyanis sokkal nagyobb annál, mint azt gondolni szokás - vélekedett, jelezve, hogy Magyarországon ezért nem is strukturális reform, hanem - egy bizonyos vízió szerint és politikai kompromisszumok nélkül - teljes megújulás és átszervezés zajlik.
A szlovén-magyar kapcsolatokat konfliktusmentesnek, a szlovén gazdaságot pedig - még ha Magyarországgal és az egész európai gazdasággal együtt nehéz időket is él át - sikertörténetnek nevezte a kormányfő. Kitért arra is, hogy bepótolnak egy évekkel ezelőtti, ám késedelmet szenvedett megállapodást, amely két, szlovénok lakta magyarországi település közötti útszakasz megépítéséről szól. Éppen hétfőn hirdetnek eredményt az építkezést érintő közbeszerzési eljárásban, az út pedig 2013-ban megépül - tájékoztatott. Hozzátette azt is, hogy a szlovén és magyar határ menti települések között is szeretnének több, közúti kapcsolatot biztosító átkelőt létesíteni. A kisebbségek kérdéséről Orbán Viktor közölte: Magyarország büszke tizenhárom nyilvántartott kisebbségére, ez ugyanis színesebbé teszi az életet, növeli Magyarország értékét, a kormány pedig minden segítséget megad a nemzetiségek kultúrájának, nyelvének megőrzésére.
Transzferunió felé tolódik az EU
Rossz irányba tolódott el a következő európai uniós költségvetésről szóló vita, ezért nem jött létre megállapodás a brüsszeli csúcstalálkozón - így értékelte Orbán Viktor miniszterelnök az EU-s állam- és kormányfők múlt heti tanácskozását hétfői ljubljanai sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére. Az EU lassacskán eltolódik a transzferunió irányba, holott az elején nem erről volt szó, hanem arról, hogy egy olyan politika valósul meg, amely összességében mindenki javára válik - fogalmazott a Janez Jansa szlovén kormányfővel közös tájékoztatón Orbán Viktor, aki szerint Európának a költségvetési vitában el kell döntenie: üzleti transzferunióvá alakul, vagy fenntartja, hogy elvei vannak, gazdaságpolitikai filozófiája van, például a fejletlen régiók felzárkóztatásáról.
Azzal kapcsolatban, hogy egy múlt heti kormányhatározat szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter uniós főtárgyalóként felel a 2014–2020-as programozási időszak előkészítéséért, a kormányfő jelezte: a tárcavezetőnek az intézményrendszer átalakítása a feladata. Mint fogalmazott, a pénzről a miniszterelnökök tárgyalnak, a gazdasági miniszter pedig az intézményrendszerrel kapcsolatban tartozik felelősséggel.
Janez Jansa: Fontos, hogy a nemzetiségek megőrizzék identitásukat
Janez Jansa szlovén miniszterelnök a sajtótájékoztatón gyümölcsözőnek nevezte a szlovén-magyar kapcsolatokat, külön kiemelve a Szlovéniában élő magyar és a Magyarországon élő szlovén kisebbségek helyzetét mint a hétfői tárgyalások egyik fő témáját, majd úgy fogalmazott: nagyon fontos, hogy a nemzetiségek megőrizzék identitásukat. Üdvözölte egyúttal, hogy megépül az említett, szlovénok lakta két magyarországi települést összekötő út, az ugyanis hozzájárulhat az életkörülmények javításához. A politikus szólt arról is, hogy Magyarország fontos gazdasági partnere Szlovéniának, e kapcsolat fokozása pedig kölcsönös érdek. Janez Jansa elmondta továbbá, hogy Magyarországhoz hasonlóan Szlovénia is támogatja a Nyugat-Balkán európai uniós integrációját.
A sajtótájékoztató előtt a miniszterelnökök aláírták az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló keretmegállapodást, a két ország innovációs hivatala a technológiai és innovációs területen való együttműködésről szóló dokumentumot írt alá, Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára pedig a szlovén féllel a magyar-szlovén, szlovén-magyar tudományos szótár elkészítéséről rendelkező nyilatkozatot szignált.
(MTI-fidesz.hu)
Olyan, az európai palettán egyedülálló politikai vezetőnek tartja a magyar miniszterelnököt a róla A csatár - elbeszélés Orbán Viktorról címmel könyvet író Igor Janke újságíró, aki a nehéz időkben is meg merte hozni a komolyabb gazdasági, politikai döntéseket, emellett pedig még az emberek érzelmeire is tudott hatni.
A lengyel Rzeczpospolita című konzervatív lap munkatársa, a salon24.pl független publicisztikai fórum elnevezésű portál vezetője az mno.hu-n vasárnap megjelent interjúban elmondta, hogy könyve megírása előtt - könyvek, cikkek tanulmányozása mellett - kormánytagoktól kezdve fideszes és liberális felfogású politikusokon át Orbán Viktor egykori felcsúti futballedzőjéig sok emberrel beszélgetett a magyar kormányfőről, a kötet azonban "személyes sztorija" Orbán Viktorról, nem objektív kép.
Igor Janke szerint Orbán Viktor - mivel rengeteg döntést hoz meg saját maga -, magától értetődően sok hibát is elkövet. "Erős emberekkel vette körül magát, és azzal a váddal is illetik, hogy sokszor ezeknek a köröknek kedvez egyes lépésekkel. Ez bizonyos szempontból érthető, hiszen alapvetően szakítani akar a kommunista múlttal és azokkal az emberekkel, akik ebből a korszakból megmaradva pozíciókat keresnek" - fogalmazott az mno.hu-nak Janke, aki úgy látja, kívülről nézve problémásnak látszik az is, hogy a médiapiac látványosan két részre szakadt: vannak az Orbán-kormányt támogató médiumok és a vele szemben állást foglalók, köztes, úgymond semleges terület szinte nincs is. Azt azonban ostobaságnak tartja, hogy Magyarországon ne lenne sajtószabadság.
A lengyel újságíró szerint a magyar miniszterelnök céljai elérésével nem a hatalomvágyát elégíti ki, hanem "valóban meg akarja változtatni a dolgok állását". Orbán Viktor az ország szuverenitásának megerősítését jelölte meg legfontosabb céljaként - idézte fel egy beszélgetésüket Janke, hozzátéve: olyan embert lát a magyar kormányfőben, aki le akarja építeni az emberek elméjében a posztkommunista beidegződéseket.
A lengyel újságíró szerint unortodox kormányfőnek lenni a posztkommunista térségben egyet jelent a lázadással, morális alapon azonban a legtöbb vitatott kérdésben Orbán Viktornak van igaza, így az őt célba vevő uniós kritika zöme igazságtalan. A kormány országhatárokon túli kommunikációjára azonban - véli - Orbán Viktornak jobban oda kell figyelnie, hogy a külvilág megértse a javaslatai, céljai mögötti ideológiát, módszereinek lényegét.
(MTI - fidesz.hu)
Bár a csatlakozással még néhány hónapot várnunk kell, jó hír, hogy rövidesen elkészül a nyár óta épülő, összesen 54 kilométernyi korszerű csatornahálózat Csepelen. A lefektetett csatornát a szakemberek alapos vizsgálatnak vetik alá annak érdekében, hogy jó minőségű, üzembiztos hálózatot használhassunk a későbbiekben. Azokban az utcákban, ahol a vezetékek ellenőrzése megtörtént, és a megépült csatorna minden szempontnak megfelel, ott már elkezdhetjük a telken belüli hálózatunk tervezését, ami a házi rákötés első fontos lépése.
Ahogy arra már többször felhívtuk olvasóink figyelmét, az új szennyvízrendszert legkorábban 2013 első felétől használhatjuk, addig a hálózatra nem szabad rákötni, mivel ekkor helyezik majd üzembe a most még épülő csepeli csatornarendszer összes elemét. Az érintett családok szennyvízhálózatra történő csatlakozása, azaz a házi rákötés első lépése a telken belüli csatorna megterveztetése, amit azokban az utcákban lehet megkezdeni, ahol a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) elvégezte az elkészült gerincvezetékek ellenőrzését, illetve a szükséges méréseket. A már ellenőrzött szakaszokról rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat lapunk hasábjain, a csepeli önkormányzat honlapján (www.csepel.hu), valamint a szennyvízberuházás honlapján (www.eloduna.hu).
Fontos tudnunk, hogy a házi hálózatunk tervét – amit megfelelő végzettséggel és tapasztalattal, kamarai tagsággal rendelkező szakemberrel készíttettünk - előzetesen be kell nyújtani az FCSM-hez ellenőrzésre, és a belső csatorna megépítését is csak az FCSM külön, erre vonatkozó Szolgáltatói hozzájárulásának birtokában kezdhetjük meg.
A házi rákötés pontos menetéről, előírásairól, főbb tudnivalóiról is részletesen szó esik a Királyerdei Művelődési Házban november 22-én 17 órától megrendezésre kerülő lakossági fórumon, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Házi rákötés garanciával a Csepeli Városgazdától
A csepeli önkormányzat kiemelt feladatának tartja, hogy a többlépcsős, szigorú előírásokhoz és engedélyekhez kötött házi rákötés megvalósításában is segítséget nyújtson az érintett családoknak. Ezért lehetőséget biztosít arra, hogy az érintett ingatlantulajdonosok a Csepeli Városgazdától egy csomagban, garanciával rendeljék meg a házi rákötéssel kapcsolatos munkákat. Mit foglal magában a „rákötési csomag” és milyen előnyökkel jár a lakosok számára?
„Kulcsrakész” házi hálózat
Ha a Csepeli Városgazdát bízzuk meg a házi hálózattal kapcsolatos munkák elvégzésével, teljes körű szolgáltatást kapunk, mely magában foglalja a csatorna tervezését, valamint a hálózat kivitelezését a szükséges anyagokkal együtt. A tervezéshez, kiépítéshez szükséges engedélyeztetéssel sem kell bajlódnunk, hiszen a rákötési csomag részeként a Csepeli Városgazda térítésmentesen vállalja a kapcsolódó ügyintézést, a szükséges dokumentumok beszerzését is.
Megbízható megoldás hosszú távra
A házi szennyvízhálózat építése során a legfontosabb szempont, hogy az elkészült rendszerünk hosszú távon, megbízhatóan működjön. A Csepeli Városgazda – az önkormányzat 100%-os tulajdonú cégeként - a megtervezett és kiépített házi rákötésekre garanciát vállal, és ezt a garanciát a jövőben érvényesíthetjük majd.
Amennyiben további információra lenne szüksége a szolgáltatással kapcsolatban, vagy szeretné megrendelni, kérjük, keresse az ÉlőDuna Ügyfélszolgálat zöld számát: 06 (80) 296-830
fotó: Kitzinger Adrienn
Nagyon időszerűnek tartja Kerpen Gábor oktatáskutató a komolyabb állami felelősségvállalást az iskolák esetében, mert óriási különbségek alakultak ki az országban. A lapunknak adott interjúban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és az Oktatási Hivatal volt elnöke, beszél a korábban százával bezárt falusi iskolákról, a várható színvonal-emelkedésről és arról, hogy a pedagógus-életpályamodellt miért csak minden elemével, így a bérrendezéssel együtt lehet bevezetni.
– Miért kell ilyen komoly változtatásokat levezényelni a közoktatásban?
– Az előző kormányok idején nagyon jelentős pénzeket vontak ki a közoktatásból, több százmilliárd forintra tehető nagyságrendben. Ennek közvetlen következményeként százával zártak be falusi iskolákat. De nagyobb településeken is sok iskola veszítette el az önállóságát, és számos esetben intézmény-összevonásokra is sor került. Nem egy olyan helyről tudok, ahol szó szerint be se férnek a gyerekek az összevont intézménybe, ezért többműszakos tanítási rendet kellett bevezetni. A fenntartók sokszor a pedagógusok bérével és túlóradíjával is adósok maradtak. Óriási különbségek alakultak ki az iskolák között annak függvényében, hogy milyen forrásokat tudtak bevonni a fenntartásra az önkormányzatok.
– A nagyobb állami szerepvállalás segít ezen?
– Ebben a szorult helyzetben határozott intézkedésre van szükség, ezért nagyon időszerűnek tartom a komolyabb felelősségvállalást. Ez valóban jó irányban hathat a társadalmi felzárkóztatásra. A rossz körülmények között működő iskolákban nem lehet felzárkóztató vagy tehetséggondozó programokat működtetni. Amikor a gyerekek két-három településen át jutnak csak el az iskolájukba, mert lakóhelyükön nincs, akkor nem lehet esélyegyenlőségről beszélni. Az erős állami felelősséget jelzi az is, hogy ahol legalább nyolc gyermek van, ott lesz a jövőben is alsó tagozat.
– Indokolt, hogy nemcsak a kis falvak, hanem valamennyi nagyváros iskolája állami kézbe kerül?
– Magam is olvastam korábban olyan oktatási koncepciót, amelyben a teljes körű átvétel még nem szerepelt. Ám kormányzati, jogalkotási, fenntartási szinten igencsak visszás, kezelhetetlen helyzetet teremtene, ha lennének olyan önkormányzatok, amelyek intézményfenntartók, s lennének olyanok, amelyek nem.
– Sokszor elhangzott a vád, hogy sehol nem működik ilyen rendszer, mint amilyen nálunk alakul. Valóban hungarikumról beszélünk?
– Az, hogy kipróbálatlan lenne ez a fajta rendszer, információhiányt jelez, vagy egyenesen csúsztatásról van szó. A skandináv államok jelentős részében ez így működött egészen a kétezres évek elejéig, Svédországban például az önkormányzatiságot csak akkor vezették be a közoktatás tekintetében. Szinte közhelyszerű, hogy Franciaországban is mennyire centralizált az oktatási rendszer. Ráadásul eddig is az állam tartotta fenn az oktatási intézményeket – az önkormányzati fenntartás az állami közigazgatás része.
– Hogyan fogadják az önkormányzatok az új rendszert?
– Vegyesen. Vannak önkormányzatok, amelyek, ha nem is örömmel, de megkönnyebbüléssel nyugtázzák, hogy nem kell bezárniuk oktatási intézményüket, sőt akár iskola nyílhat az adott településen. De vannak persze olyan helyhatóságok is, amelyek még most is „harcolnak” azért, hogy valamilyen módon náluk maradhasson az intézmény fenntartása.
– Említette a korábbi évek forráskivonását. Az átszervezés nem jár ezzel?
– Légből kapottan lehet ilyesmit mondani bármikor bármire, de döntéshozatal közben egy ilyen állítás nem állja meg a helyét. A beterjesztett költségvetési tervben látható, hogy nem forráskivonás történik, hanem nőnek a közoktatásra fordítható pénzösszegek.
– Nem tart attól, hogy a rendszer egységesebb lesz ugyan, de az eddiginél alacsonyabb színvonalú?
– A jogszabálytervezet szerint nem tilos, hogy az önkormányzatok működtetőként beszálljanak az esetleges bővebb kínálat megteremtése érdekében. Amelyik helyhatóság eddig több pénzt fordított oktatásra, annak ezután is módja lesz erre. Ezzel párhuzamosan viszont emelkedhet a színvonal mindegyik, korábban nehéz helyzetben lévő oktatási intézményben.
– Az egységesítést szolgálja az új alaptanterv is. Mennyi mozgástere lesz az iskoláknak az eddigiekhez képest?
– Az intézmények önállósága tulajdonképpen még erősödik is a pedagógiai program elfogadásával, hiszen nem a fenntartó fogja azt elfogadni, hanem a nevelőtestület jóváhagyása után az intézmény vezetője. A helyi tantervek esetében a korábbiaknál valamivel szűkebb sáv marad az intézményeknek a tartalom meghatározásában. De úgy tapasztaltam, korábban sem volt tíz százaléknál jelentősebb eltérés az egyes pedagógiai programok között, sőt az iskolák legtöbbször csak átvettek egy akkreditált programot. A mostani tíz százaléknyi mozgástér elegendőnek látszik.
– Az órarend kialakításánál nem okoz nehézséget az új kötelező elemek, különösen a heti öt testnevelésóra beillesztése?
– Régebben ezt a döntési felelősséget egyszerűen „odadobták” a tantestületeknek. Csökkentették is a diákok kötelező óraszámát 2003-ban, ugyanakkor a megoldandó oktatási-nevelési feladatok megmaradtak. Tették ezt annak ellenére, hogy kutatások szerint a diákok terhelésérzete nem attól volt magas, hogy az iskolában túlterhelték őket, hanem mert különórára jártak, vagy egyszerűen keveset aludtak. Amikor ebben a „kényszerhelyzetben” a nevelőtestületeknek végre kellett hajtaniuk az óraszámcsökkentést, általában a művészeti nevelés járt pórul, esetleg a reáltárgyak és a nem érettségi tárgyak. Ez nagyon álságos és rossz irány volt. A döntéshozók azt sugallták a társadalom felé, hogy a diákok mindenekfelett való érdekeit képviselik, de valójában rosszabb helyzetbe hozták őket. Ami a mindennapos testnevelést illeti, e tekintetben rugalmas maradt a rendszer, hiszen nem kötelező mind az öt órát a szokásos tornatermi keretben végezni. Kétségtelen viszont, hogy a szakiskolákban problémát jelenthet a magas óraszám. Ott ugyanis a közismereti tárgyak között jelent meg a testnevelés is. Igen ám, de a közismereti időkeretet a törvény 33 százalékban határozta meg, s így alig marad idő a közismereti tárgyakra. Tudomásom szerint a kormány jelenleg azon dolgozik, hogy a szakiskolákra ne vonatkozzék teljes mértékben a mindennapos testnevelés elvárása.
– Ön szerint van sztrájkhangulat ma az iskolákban?
– Az utóbbi időben úgy éreztem, mintha a szakszervezetek nem olvasták volna értően a jogszabályokat, hisz csak az utóbbi hetekben láttuk, hogy alternatív javaslatokat tettek le az asztalra. Olyan témákat vetettek fel, amelyek nem voltak kiolvashatók egyik jogszabályból sem. A végén eljutottak a köznevelési törvény teljes elvetéséig, amit, lássuk be, sokkal egyszerűbb követelni, mint részletes oktatás- és pedagóguspolitikai elképzeléseket kidolgozni. Ha tartalmi javaslatokkal álltak volna elő tavaly is, akkor talán nem alakult volna ki ez a helyzet. A kormányzatnak meg kell fontolnia, milyen lehetőségek visznek a megállapodáshoz. Úgy látom, jelenleg mindkét fél ennek irányába halad.
– Az egyik legkényesebb pont az egyeztetéseknél a pedagógus-életpályamodell.
– Akik bírálnak valamit, nem árt, ha pontosan tudják, mit is bírálnak. Az nem elég, hogy azt mondják a másik félnek, hogy írja újra, vigye haza. Tavaly december óta lett volna idő javaslatokat tenni, és ez az a terület, amelynél tényleg fontos egyeztetni. A törvény csak a kereteket fogalmazza meg, a részletekről a leendő végrehajtási rendelet mentén igenis van miről tárgyalni. Az új köznevelési törvény nagyon fontos eleme az életpályamodell, amely nemcsak a bérstruktúráról, hanem a minősítési rendszerről, és a munka elrendelésének új módozatáról is szól. Régóta szorgalmazom, hogy legyen lehetőség a szakmai előmenetelre. A pedagógus-életpályamodellben ez jelentős béremeléshez kötött, tehát nemcsak a végzettség és a szolgálati idő növekedése növeli a pedagógusok fizetését, hanem a minősítés eredményeként megvalósuló szakmai besorolás is. A foglalkoztatási szabályokról viszont számos tévedést olvashattunk a sajtóban. Ilyen például az a közkeletű vélekedés, hogy a köznevelési törvény előírja, hogy a pedagógusoknak harminckét órát bent kell tartózkodniuk az intézményben, vagy hogy huszonhat órát osztálytermi tanítással kell majd tölteniük. A törvény szövegében ez nem szerepel.
– Mi a véleménye az esetleges halasztásról?
– A kormány nem térhet el attól, ami jelenleg a köznevelési törvényben szerepel: egyszerre kell bevezetni az új bérrendszert és a foglalkoztatás új szabályait. Ha utóbbi külön lépne életbe, az nagyon komoly feszültséghez vezetne. Remélem, hogy ez nem fordul elő.
A közelmúltban rendezték meg a Nagykun Kupa gyermek, serdülő, ifjúsági, junior, felnőtt, nyílt nemzetközi kyokushin bajnokságot, ahol a Csepeli Padaván Egyesület sportolói is kitettek magukért.
A Karcagi SE Kyokushin Karate szakosztályának rendezésében 6 korcsoportban 12 versenyszámban mérték össze tudásukat a versenyzők a városi sportcsarnokban. A csepeliek 9 fővel képviseltették magukat, akik közül Molnár Evelin, Kondrát Flóra, Keller Tamás,és Fontana Gábor nem talált legyőzőre a népes mezőnyben. Egy szintén kiválónak mondható 2. helyezést pedig Rácz Alex kaparintott meg.
A Padaván Egyesület többi sportolója (Viola Károly, Keller Dániel, Madár Balázs és Árvai József), ezen a versenyen ugyan nem állhatott dobogóra, de így ők is kitették magukat, és a lehető legteljesebb erőbedobással küzdöttek meg a sikerekért. A már 15 esztendeje működő, csepeli klub következő megmérettetése az övvizsga lesz, december 18-án, az egyesület otthonául szolgáló Radnóti Miklós Művelődési Házban.
Légrádi G.
Forrás és fotók: Csepeli Padaván Egyesület
A közelmúltban rendezték meg a Nagykun Kupa gyermek, serdülő, ifjúsági, junior, felnőtt, nyílt nemzetközi kyokushin bajnokságot, ahol a Csepeli Padaván Egyesület sportolói is kitettek magukért.
A Karcagi SE Kyokushin Karate szakosztályának rendezésében 6 korcsoportban 12 versenyszámban mérték össze tudásukat a versenyzők a városi sportcsarnokban. A csepeliek 9 fővel képviseltették magukat, akik közül Molnár Evelin, Kondrát Flóra, Keller Tamás,és Fontana Gábor nem talált legyőzőre a népes mezőnyben. Egy szintén kiválónak mondható 2. helyezést pedig Rácz Alex kaparintott meg.
A Padaván Egyesület többi sportolója (Viola Károly, Keller Dániel, Madár Balázs és Árvai József), ezen a versenyen ugyan nem állhatott dobogóra, de így ők is kitették magukat, és a lehető legteljesebb erőbedobással küzdöttek meg a sikerekért. A már 15 esztendeje működő, csepeli klub következő megmérettetése az övvizsga lesz, december 18-án, az egyesület otthonául szolgáló Radnóti Miklós Művelődési Házban.
Légrádi G.
Forrás és fotók: Csepeli Padaván Egyesület
