A csepeliek kétharmada lakótelepen él, nem mindegy tehát, hogy a közös képviselők miféle gondokra hívják fel a figyelmet, illetve milyen megoldásokat javasolnak az élhetőbb környezetért. Jó tudni, hogy a csepeli rendőrök két közvetlen számon érhetők el a leggyorsabban. Egyebek mellett ez is elhangzott az önkormányzat által szervezett közös képviselők napján, amelyet a polgármesteri hivatal épületében tartottak meg csütörtökön. Az eseményen javarészt a társasházak közös képviselői vettek részt, de megjelentek a rendőrség, tűzoltóság, a Csepeli Városgazda Zrt. munkatársai is.
Németh Szilárd polgármester arról beszélt, hogy a közös képviselők ismerik a legjobban a lakók gondjait, ezért is rendezték meg a közös képviselők napját. Az önkormányzat jelenleg a lakótelepi felújítási projekt 3. ütemét készíti elő. A korábbi projektek során mintegy 200 millió forintot spóroltak meg, mert nem kötöttek szerződéseket olyan vállalkozókkal, akik korábban irreálisan magas áron végezték el az építési munkákat. Szóba került, hogy az ingatlantulajdonosoknak nemcsak jogaik, hanem kötelességeik is vannak; ez vonatkozik például arra, hogy rendben tartsák házaikat és környezetüket. Aktuális témaként szó esett a hajléktalanokról is, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a törvényt, amely szabálysértésként kezelte a fedélnélküliek közterületen való életvitelszerű tartózkodását. Tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság döntését, a polgármester elgondolkodtatónak tartotta, hogy helyes-e, ha az emberek utcán laknak – különösen most, a tél közeledtével. Tavaly egy ember szenvedett fagyhalált Budapesten, míg a korábbi esztendőkben jóval magasabb volt ez a szám. Félő, hogy megint számos, sorsukra hagyott honfitársunkat veszítjük el közterületeken.
Kálcsics Ferenc, a Csepeli Városgazda Zrt. városfejlesztési menedzsere azt emelte ki, hogy célként szerepel a panelházakban élők lakáskörülményeinek javítása. Ezt szolgálta az Ady-projekt és a Csepel kapuja szociális város-rehabilitációja. A közös képviselőknek jól kell gazdálkodniuk a pénzzel, mert a támogatások nem elegendőek a felújításokra, a lakók anyagi hozzájárulása is szükséges. Arra is ügyelniük kell, hogy a nyílászárók cseréjét ne télen, hanem tavasszal, nyáron végezzék el.
Szitza András tűzoltó százados egyebek mellett arról szólt, hogy a lépcsőházakban elhelyezhetők virágok, növények, de legalább
Papp Péter ezredes, csepeli rendőrkapitány előadásában közölte: az elmúlt 10 évben ezerrel csökkent a regisztrált bűncselekmények száma a kerületben. Jelenleg Csepelen naponta nyolc olyan esemény történik, amelyek miatt a rendőrök bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja miatt intézkednek. A felderítés eredményességi mutatója 35-40 százalék körül mozog, ami évek óta változatlan. A rendőrség kiemelten fontos feladatként kezeli a betöréses lopások számának visszaszorítását. Tavaly 407 ilyen bűncselekmény történt, de ebbe beletartoznak a gyár területén lévő cégekhez való betörések is. A felderítési arány alacsony, nem éri el a 3 százalékot, a rendőrség azonban terveket dolgozott ki, hogyan buktathatók le a betörők és az orgazdák. A rablások terén jobb az elfogási arány. A falakat összefirkálókkal szemben jó megoldás lenne, ha a bíróság közmunkára ítélné az elkövetőket, és kötelezné őket a firkák eltávolítására. A trükkös lopások esetében jó tudni, hogy már a lépcsőházba való bejutás is magánlaksértésnek számít. Ha a lakók gyanúsat észlelnek, azonnal értesítsék a hatóságokat.
A kapitány felhívta rá a figyelmet, hogy a csepeli kapitányság a leggyorsabban a következő telefonszámokon érhető el: 427-4640, illetve 06-70-460-
Cs. A.
fotó: Bede Orsolya
November 13-án fejeződött be a III. korcsoportos fiú röplabdázók kerületi diákolimpiai selejtezője. A tornának otthont adó Kék Iskola csapata veretlenül nyerte meg a selejtezőkört.
Az iskola tornatermében 5 csapat vetette magát a küzdelmekbe: a házigazdákon kívül a Kazinczy, a Herman, a Móra és a Katona iskolák ifjú röplabda palántái mérték össze tudásukat. A játékvezetést Fehér Gábor testnevelő és Börcsök Csaba röplabda edző vállalta magára, akik elmondták, hogy izgalmas, helyenként színvonalas mérkőzéseket eredményező tornán vannak túl, ahol számos tehetséges gyerek csillogtatta meg tudását. A tavaly országos döntőben szereplő Kék Iskola csapata ezúttal sem talált legyőzőre és magabiztosan nyerte meg a tornát, csatlakozva az intézmény másik három gárdájához, akik ugyancsak veretlenül végeztek az első helyen korosztályuk versenyében.
Csepeli kerületi röplabda diák olimpia selejtező 2012-2013
1.Kék Iskola
2. Kazinczy
3. Herman
4. Móra
5. Katona
Légrádi G.
Forrás és fotó: Kék Iskola
November 13-án fejeződött be a III. korcsoportos fiú röplabdázók kerületi diákolimpiai selejtezője. A tornának otthont adó Kék Iskola csapata veretlenül nyerte meg a selejtezőkört.
Az iskola tornatermében 5 csapat vetette magát a küzdelmekbe: a házigazdákon kívül a Kazinczy, a Herman, a Móra és a Katona iskolák ifjú röplabda palántái mérték össze tudásukat. A játékvezetést Fehér Gábor testnevelő és Börcsök Csaba röplabda edző vállalta magára, akik elmondták, hogy izgalmas, helyenként színvonalas mérkőzéseket eredményező tornán vannak túl, ahol számos tehetséges gyerek csillogtatta meg tudását. A tavaly országos döntőben szereplő Kék Iskola csapata ezúttal sem talált legyőzőre és magabiztosan nyerte meg a tornát, csatlakozva az intézmény másik három gárdájához, akik ugyancsak veretlenül végeztek az első helyen korosztályuk versenyében.
Csepeli kerületi röplabda diák olimpia selejtező 2012-2013
1.Kék Iskola
2. Kazinczy
3. Herman
4. Móra
5. Katona
Légrádi G.
Forrás és fotó: Kék Iskola
A kereszténység szilárd alapjára épülő Európa fontosságát hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Parlamentben, ahol átadta a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést Christoph Schönborn bíborosnak, bécsi érseknek.
Áder János köztársasági elnök a közép-európai katolikus összefogás előmozdításáért, a Magyarország melletti határozott kiállásáért és Európa keresztény gyökereinek következetes védelméért adományozta a kitüntetést a bécsi érseknek, az Osztrák Püspöki Konferencia elnökének.
A keresztény gyökereiről megfeledkező Európa hasonlatos ahhoz az emberhez, aki alap nélkül homokra építette a házát, majd jött az áradat, beleütközött ebbe az épületbe, amely az összeomlás szélére került - fogalmazott méltatásában az elismerést átadó kormányfő, aki szerint ezért ma sok felelősen gondolkodó ember közös célja az, hogy az új Európa ismét a kereszténység sziklaszilárd alapjára épüljön.
Orbán Viktor azt mondta, Európának a válsággal való sikeres szembenézéshez tisztáznia kell saját keresztény múltjához fűződő viszonyát, és meg kellene szilárdítania identitását. "Európa és Magyarország számára csak akkor lehetséges gazdasági felemelkedés, ha megtörténik a lelkek és a szívek felemelkedése is. Meggyőződésünk, hogy Európának a nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke" - fejtette ki.
A miniszterelnök idézte az új magyar alaptörvényt, amely kimondja, hogy a kereszténység nemzetmegtartó erő, és a család, valamint a nemzet képezi a társadalmi együttélés alapját.
A kormányfő szavai szerint Christoph Schönbornra a Magyarország elleni közelmúltbeli támadások idején "mindig barátként számíthattunk", ő ugyanis nem azt kereste, mit lehet kifogásolni a magyar alaptörvényben, hanem éppen arra mutatott rá, hogy a szekularizált Európában milyen értékeknek kell újra hangot adni.
Beszédében a bécsi érsek azt mondta, a kitüntetés kifejezi az Ausztria és Magyarország egyházai közötti kapcsolat mély gyökereit, a több évszázados közös történelmet.
"Mindannyian tudjuk, hogy Európa gyökerei a zsidó-keresztény hagyományokban, a nagy római jogforrásokban, illetve a görög kultúrában találhatóak. Mindazonáltal tudjuk azt is, hogy ezek a gyökerek manapság veszélybe kerültek" - mutatott rá Christoph Schönborn, aki köszönetet mondott Orbán Viktornak azért, hogy ma is bátran kiáll ezen értékek mellett, és az új magyar alkotmány központi helyet biztosít nekik.
Az Országház Munkácsy termében rendezett ceremónián részt vett mások mellett Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és több államtitkár is.
Orbán Viktor miniszterelnök júniusi bécsi látogatása alkalmával - amikor megkoszorúzta Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek emléktábláját - köszönetet mondott Christoph Schönborn bíborosnak, bécsi érseknek azért, hogy egy magyar népi hős, Mindszenty József előtti "főhajtásban a társunk, ez a magyarok számára egy fontos gesztus az osztrák katolikus egyház részéről".
(MTI)
A Hely - Harci- és küzdő sportok - 1. rész
A Hely című riportműsor szokatlan, érdekes és fontos helyekre viszi el a hallgatókat. Helyszíneinkre egy hónapon keresztül négyszer is visszatérünk.
Szerkesztő: Kiss Bea és Kiss Rita
Műsorvezető: Farkas Erika
Felelős szerkesztő: Markovits Ferenc
Nemcsak gazdasági válság alakult ki 2010-re, hanem szellemi és morális válság is - mondta Kövér László Kecelen, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) győri szervezetének Mit? Miért? Hogyan? Magyarország talpra áll! című országjáró kerekasztal-beszélgetésén.
Az Országgyűlés elnöke a szerda esti rendezvényen tartott előadásában hangsúlyozta: az ország 2010-ben "történelmének a legnagyobb válságába került Mohácsig visszamenőleg". A fideszes politikus szerint nemcsak gazdasági válság volt, hanem az egész állam került válságba. Emlékeztetett a közbiztonság gyengülésére, a cigánygyilkosságokra, amelyekről a titkosszolgálatoknak volt információjuk. Szellemi, morális válság is kialakult az "őszödi böszmének" köszönhetően - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a Bajnai-kormány által elfogadott 2010-es költségvetést az IMF és az Európai Bizottság is elfogadta, annak ellenére, hogy a költségvetés szerint az ország csak az év szeptemberéig lett volna finanszírozható. A nemzetközi pénzügyi körök, "akik cinkosak voltak annak a hazugságnak az elfogadásában", nem engedték azt meg, hogy a hivatalba lépő Orbán-kormány a költségvetési hiányt módosítsa, ezért "kényszer szülte vállalásokat" kellett elfogadni.
Az Orbán-kormány álláspontja szerint az Európai Unió ötödik legalacsonyabb bérszínvonalú országában nem lehetett tovább terhelni a lakosokat, ezért kellett a korábban extraprofitot termelő bankokra is terheket rakni. A számítások szerint a bankok a kivetett új adókkal 3 ezer milliárd forinttal járultak az Orbán-kormány első két évben a magyar közteherviseléshez - mondta.
Kövér László az átalakításokat azzal indokolta, hogy húsz év után akkor is fel kell újítani egy rendszert, ha nem történik semmi.
A szocialista kormányok 2002 és 2010 között brutálisan eladósították az országot, 8 ezer milliárd forintról 21 ezer milliárd forintra emelték az államadósságot. A Medgyessy-, a Gyurcsány-, végül a Bajnai-kormány a GDP - a bruttó nemzeti össztermék - 53 százalékáról 81 százalékra emelte az államadósságot - mondta Lanczendorfer Erzsébet, a KDNP országgyűlési képviselője.
A kereszténydemokrata politikus emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány 1998 és 2002 között az államadósságot a GDP 62 százalékáról 53 százalékra csökkentette. A politikus szerint az államadósság növekedés azt jelenti, hogy az éves kamatteher 500 milliárd forintról 2012-re 1300 milliárd forintra emelkedett. A különbözetből évente 20 új Duna-hidat lehetne felépíteni - szemléltette a különbséget.
A keceli művelődési központot megtöltő több száz ember előtt, a KÉSZ 194. kerekasztal-beszélgetésén a KDNP-s politikus hangsúlyozta: nem a visszafelé mutogatás miatt kell ezeket az adatokat elmondani, hanem azért, hogy tisztán lássanak az emberek.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy Bajnai Gordon kormányzása alatt az államadósság a GDP 70 százalékról 81 százalékra emelkedett. Az nem művészet, hogy felvesszük a hiteleket, majd a következő kormányra hagyjuk - fogalmazott.
A kereszténydemokrata államtitkár kiemelte: az államadósság legnagyobb terheit, 2100 milliárd forintot 2012-ben és 2013-ban kell törleszteni. Ez megközelíti az évente a nyugdíjakra kifizetett összeget, mely 2500 milliárd forint. A nyugdíjrendszer valamint a szociális rendszerek átalakítását a társadalom többsége elfogadta - tette hozzá.
Soltész Miklós örvendetesnek nevezte, hogy az év első nyolc hónapjának adatai szerint nőtt a születések és csökkent az abortuszok száma az előző évek hasonló időszakához viszonyítva.
(MTI-fidesz.hu)
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Oktatási Szolgáltató Intézmény (1212 Budapest, Bajcsy Zs. u. 59/a.) pályázatot hirdet a Csepeli Önkormányzat tulajdonát képező HYK-960 forgalmi rendszámú, 9 személyes Mercedes Vito 112 cdi típusú kisbusz eladására.
Kikiáltási ár: 1.550.000,- HUF (áfával)
Extrák: ABS, ASR, álló fűtés, szervokormány, külön kapcsolható vezető és utas oldali klíma.
Újonnan vásárolt, folyamatosan karbantartott, korának megfelelő állapotban van. Szervizmunkák elvégzését számlákkal igazoljuk. Cserélve lett többek között a turbó, a váltókar bowden, a kinyomó csapágy, fékpofák, féktárcsák, futómű, olaj, olajszűrő, pollenszűrő.
Az autóbusz megtekinthető: 2012. november 14-től november 19-ig, munkanapokon, 15-16 óráig, előre egyeztetett időpontban az Oktatási Szolgáltató Intézmény 1212 Bp., Bajcsy Zs. u. 59/a. sz. alatti székhelyén.
Időpont egyeztetés céljából telefonszám: (+36) 1/420-8961
A pályázat leadási határideje és helye:
2012. november 20., 12.00 óráig, az Oktatási Szolgáltató Intézmény titkárságán, zárt borítékban, „Kisbusz pályázat” felirattal.
Eredményhirdetés: 2012. november 21-én, 14 órakor az Oktatási Szolgáltató Intézmény tárgyalójában.
Bírálati szempont: A kikiáltási árat leginkább meghaladó árajánlat. Azonos árajánlat esetén a beadás időrendisége a mérvadó.
Az autóbusz átvételi időpontja: A vételi ár megjelenése az Oktatási Szolgáltató Intézmény bankszámláján.
2012 november 19-én, hétfőn 18 órakor a Vienna Konzervatórium nagytermében (1211 Budapest, II. Rákóczi F. út 121.) Balassa Sándor szerzői estjére kerül sor. Az est fővédnöke: Németh Szilárd, Csepel polgármestere, országgyűlési képviselő
Műsor:
Tizenkét könnyű zongoradarab op.123 | Suki András |
Három intermezzo op.23/1 | Ittzés Zsuzsa fl.- Gábor Nagy Nóra zong. |
Tavaszváró kettős op.125. | Girgás Ágnes engh.– Zs.Szabó Mária heg |
Eszterlánc op.96. | Csetényi Gyula fl. – Zs.Szabó Mária heg. |
Nyári intermezzo op.71. | Girgás Ágnes ob. - Mocsári Emma zong. |
I. Fafúvóstrio op.23/3 | Ludmány Péter ob. Kollátos Jorgos kl. Ujfalusi Ivett fg. |
Csepeli kvártett /ősbemutat/ op.127 | Makó Rita fl. Ludmány Péter ob. Kollátos Jorgos kl. Ujfalusi Ivett fg. |
Műsorvezető:
Madarász Iván
Néhány nappal 95. születésnapja előtt, november 14-re virradóra elhunyt Kovács Sándor „Suhu”, aki a magyar kajak-kenu sport kezdeteinek egyik ismert, közkedvelt, tevékeny résztvevője volt.
Az 1930-as években, cserkészként kezdett kajakozni Csepelen a WMTK-ban, Hábl Károly csapatában.
1940-ben faltbootban, 10.000 méteren Blahó Kálmánnal párosban országos bajnokságot nyert a WMTK színeiben, 1941-ben a BSZKRT. színeiben, 1942-ben pedig az Elektromos SE színeiben.
1942-ben tagja volt annak a magyar válogatottnak mely első nemzetközi sikereit aratta a Starenberg-ben rendezett nemzetközi versenyen. Akkor a Balatoni Kamill által vezérelt négyesben 1000 méteren győztek.
Kajakban – szintén Blahó Kálmánnal kettesben, illetve négyesben, 10.000 és 1000 méteren - még 6 magyar bajnoki címet szerzett. Összesen 10 alkalommal állt a dobogó tetején.
Nagyon intelligens, jó szervezői, vezetői képességekkel, humorérzékkel megáldott sportember volt. A magánéletben egy soproni szövőgyár vezérigazgatójaként dolgozott.
1945 – 1948 között az Országos Magyar Kajak Szövetség szövetségi kapitányaként tevékenykedett, később, a 60-s években az MTK kajak szakosztályának vezetője is volt.
Szellemi frissességét sokáig megőrizte, az MKKSZ megalakulásának 70 évfordulója alkalmával még interjú is készült vele. November 13-án szerettük volna személyesen köszönteni, sajnos, erre már nem kerülhet sor. Emlékét az interjú és emlékezetünk őrzi.
Kajakkenusport.hu
Papcsák Ferenc zuglói polgármester feljelentette az őt rágalmazó „kommentelőket”. A hírre azonnal kitört a „forradalom” az internetes nyilvánosság pöcegödrében – a Kuruc.infótól az Indexig mindenütt megszólaltak a bloggerek és a „kommentelők”, és temetni kezdték a sajtószabadságot és a demokráciát.
Beszállt a kórusba a nyomtatott sajtó nehezebben elviselhető része is, lásd Népszava: „Az internetet is eléri a fideszes cenzúra”. A Véleményvezér névre hallgató blog pedig imigyen foglalja össze a lényeget: „A becsületsértés és rágalmazás régi jogintézmények. Egy olyan kor szülöttei, amikor az emberek egyrészt ritkán mondtak nyilvánosság előtt véleményt, másrészt – talán kissé fennkölten és romantikusan hangzik, de így igaz – az egyik legnagyobb érték az életben a becsület és a jó hírnév volt. (…) Ennek a kornak vége. (…) korunkban minden arra sarkall mindenkit az iskolától a munkahelyen át a közéletig, hogy mindenről mondjon véleményt: szólj hozzá, szavazz, kommentelj, lájkolj, tüntess, blogolj, állj és mondd! Ez a tömegdemokrácia, ahol tényleg bárkinek lehet szava.”
Eleddig nincsen semmi hiba a fenti összefoglalóban. Olyannyira nincsen, hogy mindezt egy Jose Ortega nevű szerző már majd száz éve összefoglalta: „Nem arról van szó, hogy a közönséges ember inkább kiválónak, mintsem közönségesnek tartja magát, hanem arról, hogy a közönségességhez való jogot, a közönségesség jogát hirdeti és érvényesíti. (…) az átlagembernek nagyon is pontos »ideái« vannak arról, hogy mi történik és mi történjen az egész világon. Ezért nem tud már másokat meghallgatni. Minek is hallgatná őket, ha benne már minden megvan? Már nem divat a másik meghallgatása, ellenkezőleg, ma ítélkezni kell, elítélni és határozni. A közéletnek nincs olyan kérdése, amelybe – süketen, vakon – ne szólna bele, és ne érvényesítené »véleményét«”. Egy másik fontos szerző, bizonyos Julien Benda pedig így ír, nagyjából ugyanannyi esztendeje: „Ma elég bármelyik reggel csak egy pillantást vetnünk akármelyik hírlapra, hogy megállapíthassuk: a politikai gyűlölség ma már egyetlen napig sem pihen. Legfeljebb az esik meg olykor, hogy valamennyi politikai gyűlölség elhallgat az egyik javára egy-egy órában, amely az összes erőket megkívánja: ezek az órák az union sacrée-k, a '»szent egységek” órái, amelyek azonban korántsem valamely gyengédebb világ eljöttét hirdetik, szeretetet és megbékélést - ellenkezőleg, ezek az órák akkor ütnek, amikor valamely általános gyűlölet parancsszava hangzik el, mely pillanatnyilag uralkodik az összes rész-gyűlöleten.”
A legutóbbi „union sacrée« órája a Jeszenszky Géza elleni keresztes háború volt – mondanám, ha lenne bármi köze mindehhez a kereszténységnek…
S egy picike „union sacrée-t” megért Papcsák kínzása is. A legáltalánosabb „union sacrée” pedig az ország, a magyarság és a kormány fasisztázása, nácizása – lásd legutóbb szegény hülye Mesterházy Attila akcióját a nyugati világ legundorítóbb lapjában, a L’Unitában.
S az „union sacrée” legkitartóbb hívei a kommentelők. A tömegdemokráciák névtelen kártevői, a lázadó tömeg, amely kézen fogva jár az áruló írástudókkal. Ó, igen, a tömeg:
„(…) hisz a tömeg
A végzet arra ítélt állata,
Mely minden rendnek malmán húzni fog,
Mert arra van teremtve.”
Ez a tömeg most éppen a „sajtószabadság” és a „liberalizmus” malmán húz. Így, idézőjelek között, mert mindennek már semmi köze sincsen sem a sajtószabadsághoz, sem a liberalizmushoz. Ez már csak két üres fogalom, amelyből a valóságban ezt az eszement rettenetet farigcsálták az írástudók. Azok az írástudók, akik megbocsáthatatlan árulásuk során maguk lettek a BŰN. S ez a BŰN természetesen az erényt szólítja fel önigazolásra. E felszólítás része, amikor ideológiát farigcsálnak a megmagyarázhatatlan megmagyarázására. S ezen ideológia mentén lesz helyénvalóvá, ha a tömeg mindenről véleményt nyilvánít, s amikor a Homo erectusok névtelenségbe burkolózva rágalmaznak és mocskolnak mindent és mindenkit. S legrettenetesebb perceinkben ez tűnik demokráciának és szabadságnak. S mivel ez elviselhetetlen, az ellenreakció is elviselhetetlen lesz.
Mert soha nincsen új a nap alatt.
S azért, mert – ahogy Thomas Mann leírta 1924-ben a Varázshegyben: „Akarni mindig csak a végzetet lehet. A kapitalista Európa a maga végzetét akarja.”
Hát ezért. S azért is, mert sikerült a legnagyobb szemfényvesztés: a tömeg most azt hiszi, ez a szabadság. A tömeg másik része meg azt, hogy nem kell szabadság.
A kevesek pedig belemenekülnek a régiekbe, és látják a készülődő iszonyatot. De ettől nem lesz jobb senkinek.
Bayer Zsolt - Magyar Hírlap
