Jó hangulatú tömeg előtt avatták fel Szent István király, Álmos vezér és Árpád fejedelem faszobrát a magyar államalapítás ünnepén a megszépített Daru dombon augusztus 20-án. Az emlékművet Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere adta át. Az alkotásokat Sárossy Tibor fafaragó művész készítette. Az avatás után a helyszínen különféle szórakoztató programok, játékok, bemutatók várták az érdeklődőket egész nap. Este tűzijátékkal zárult az eseménydús nap.
A több száz fotó elérhető ide kattintva.
Tarlós István azt emelte ki, hogy Magyarország alighanem legszentebb ünnepe az államalapításunk napja. Minden út Szent Istvántól ered, s ezt a szellemiséget kell követnie az országnak. A történetírók többször megemlítik Csepelt, amely a királyok kedvelt pihenőhelye volt, ugyanakkor tragédiák is jellemezték. Csepel felemelkedése egyben a főváros felvirágoztatását is jelenti, hiszen a kerület Budapest egyik legfontosabb városrésze. Köszönet jár Csepelnek a hagyományápolásért, környezetének megszépítéséért. Az Ősi elődeink szoborcsoport jelképezi azt a törekvést, amely történelmi nagyjainkat jellemezte. Álmos vezér honkereső, Árpád fejedelem honfoglaló, István király honalapító volt.
A felújított és parkosított Daru domb tetején álló szoborcsoportot Kispál György plébános szentelte fel. Az ünnepi esemény része volt a hagyományos kenyérszentelés és a látványos sólyomröptetés.
A csepeliek többsége családostul, sok-sok gyerekkel tekintette meg a délelőttől késő estig tartó különféle programokat, műsorokat a helyszínen. A szabadtéri színpadon először a Magyar Népmese Színház mutatta be zenés előadását, Mirkó király történetét. Csakhamar Mátyás király híres katonáinak, a Fekete Seregnek a fegyverzetét csodálhatták meg.
A délelőtti forgatag délutánra tetemesebbre duzzadt, s a közönség válogathatott a színes programok között. Népszerű volt a galambkiállítás, az íjászat, a gyerekeknek való körhinta és az ingyenes lovagolás. A sebtében felállított pénzverdénél arra kaphattunk választ, hogyan készültek a míves érmék. A Mare Temporis nevű hagyományőrzők azt mutatták be, milyen hadifelszerelésben harcoltak a középkorban. A csoport tagjai között ügyvéd és szoftverfejlesztő is található, s szabadidejükben foglalkoznak a régi korokat felidéző harci eszközökkel. Kiderült, hogy a pajzsok fából készültek a középkorban, s az ellenség nyilai ellen leginkább a páncélruha védett. Egy jól felszerelt, erős páncélzatba öltözött katona öltözéke mai áron egy személygépkocsi árát tennék ki, tehát jobbára csak vagyonosabb lovagok tehettek szert egy teljes harci vértezetre. A páncélt azonban átütötték a csatabárdok és a fokosok. A katonák a legtöbb sérülést a védtelen végtagjukon szenvedték el.
Megtelt a színpad előtti tér, amikor magyar kutyafajtákat sorakoztattak fel. A juhászkutya ősidők óta az ember védelmezője, a pulik pedig kiváló nyájterelő jószágok. A megtermett kuvaszokat szintén nyájak őrzésére használták, de jókora termete miatt alkalmas volt a veszedelmes vadállatok elriasztására is. A magyar vizsla az egyik legjátékosabb és leghűségesebb fajta.
Délután adták a BMX kerékpárpályát a Dunához közelebb eső területen. Rögvest kerékpáros akrobaták szállták meg az emelkedőkkel és meredek lejtőkkel kialakított arénát.
A színpadon közben a Budapesti Utcaszínház mutatta be előadását Mátyás király juhászáról. Utána következett a Csepel Táncegyüttes fellépése, akik magyar népzenei koncertet adtak. Különösen a gyerekek figyelmét kötötte le Tárnok Marica bábművész előadása, amelyben magyar népmeséket játszott el. A Kuruc Hagyományőrző Egyesület kuruc toborzót tartott. Lassan sötétedett, amikor a nagyszalontai Basic Faces nevű együttes lépett a színpadra, majd a Lord együttes adott koncertet.
Este már erősen fújt a szél, de a tűzijáték nem maradt el a jelenlévők nagy örömére.
Cs. A.
Fotók: Tóth Beáta, Halászi Vilmos, Kitzinger Adrienn
Tarlós István ünnepi beszéde
Kedves Csepeli Barátaim!
A mai nap talán Magyarország legszentebb ünnepe. Ez az a nap, amikor elődeinkre, mindenekelőtt az államalapító Szent István királyra, honalapítóinkra emlékezünk. István király emlékezete a magyar nemzet legfontosabb összetartója évszázadok óta, és hitünk szerint az is marad. Tűz Tamás, költő szavai szerint: „Jól megjelölte ezt az ezredévet: kereszttel írta rá kemény nevét, mint hallhatatlan győzelmi ék.” A magyarok és a Kárpát-mendencében együtt élő népek történelmük során mindig is megőrizték és hűen ápolták ennek szellemiségét, és hazát teremtve fogadtak be más népeket is. Az emlékezet megtartotta számunkra azoknak a helyeknek az üzenetét is, ahol elődeink elsőként telepedtek meg. A nemzet nagy krónikása, Anonymus, a honfoglalás történetét taglalva, több helyütt is említi Csepel-szigetet, melynek nevéhez is sok történet fűződött már Álmos és Árpád vezér korában is.
Jól ismerjük, hogy a magyar nép történelme igen változatosan alakult: sorsunkat tragédiák és felemelkedések egyaránt jellemzik. Igaz ez a főváros valamennyi területére, így Csepelre vonatkozóan is. Volt ez a vidék a nagy magyar királyok pihenője, német falu és magyar iparváros. Volt poros telepek sora, és világmárkák útra bocsátója. Alig három esztendeje azonban Budapest és a Csepeli Önkormányzat új utakon jár. Ennek közös jellemzője, hogy minden örökséget, a terhekkel együtt is vállalnunk kell és a jó hagyományok ápolását folytatva, közös akarattal élhetőbb várost kell teremtenünk. Vállaljuk a hibák és a tévedések kijavítását, de vállaljuk a jó hagyományok ápolását is. Ebbe épp úgy beletartozik a honalapítók emléke, mint az egykori munkásváros, a magas ipari és munkakultúra hagyománya. Hosszú és bonyolult múlt áll mögöttünk, de úgy hisszük, hogy a realitások figyelembevételével, körültekintő és gondos építéssel haladhatunk előbbre. Nem hirdetjük, mint egykoron, hogy egyetlen út van, de tudjuk, hogy minden út közös. Nem hirdetjük, hogy egyetlen cél van, mint az iparvárosok mega-poliszában deklarálták oly sokszor, de minden jó célt felmérünk, és értéke szerint megbecsülünk.
Budapest mai tervei nem világvárosi ködben sejlenek, mint egykoron. A nagy tervek utópiái helyett ma a megőrzés, a működőképesség, a biztonság és megalapozott előbbre lépés útján kell járnunk. Természetesen vannak ennek látható jelei is, az új buszok, a folyamatosan megújuló járműpark, az újjáépülő terek, a közműépítések, a befejezés előtt álló négyes metró szakasza, megfelelő módon jelzik mindezt. A fejlődés lehetséges útjai nyitva állnak előttünk, ez az ipari, üzleti gazdagodásra épp úgy igaz, mint arra a tervre, hogy a sport, a kultúra területén éljünk jobban lehetőségeinkkel, használjuk ki jobban Budapest különleges természeti és földrajzi adottságait.
A fővárosi és a csepeli önkormányzat közötti kapcsolat sok területen, - mások számára is példaszerűen – ebben az irányban fejlődik. Számos területen, így például a közművek megújításában, közös együttműködéssel már eddig is jó eredményeket értünk el. Budapest vezetése ma úgy tekint Csepelre, melynek fejlődése kiemelten fontos nemcsak a főváros, hanem az egész ország számára is. A nagyobb fővárosi fejlesztéseknél is figyelembe vesszük Csepel értékeit. Bizonyos vagyok abba, hogy a sokszínű, átalakuló Csepel értékei a jövő forrásait is jelentik.
Tisztelt Ünneplő Közönség!
A mai szent történelmi napon a kötelességünk, hogy méltóképpen emlékezzünk elődeinkre, mert a hagyományok méltó ápolása minden átgondolt cselekedet alapja. Az utóbbi években itt Csepelen, ennek is szép kezdetei alakultak ki. Egyik fontos állomása a most elkészült Ősi elődeink címet viselő szoborcsoport is, Sárossy Tibor képzőművész alkotása.
A honkereső, a honfoglaló, az államalapító
1. Álmos:
Születéséről (i.sz.819.) az egyetlen információ Anonymus Gesta Hungarorumából való. A hét ősmagyar vezér közül az elsőként indult szülőföldjéről új hazát keresni, s lelt rá Pannoniára, hite szerint őse, Attila földjére. Ő maga sosem lépett Pannonia földjére, de a honfoglalást előkészítő vezérként tiszteljük. 895-ben halt meg. A hét honfoglaló vezér esküje első szakaszában fogadta meg, hogy ameddig csak az ő életük, sőt az utódaiké is tart, mindig Álmos vezér ivadékából lesz a vezérük.
Álmos tehát a HONKERESŐ
2. Árpád:
845 közül született – meghalt 907. július. Álmos fia. Az Etelközből a Kárpát- medencébe telepedett magyar törzsszövetség nagyfejedelme.
895-ben a Vereckei hágón át lépett az Alföldre, és elfoglalta a területet.
900-ban, a nyitrai hódításokkal került az egész Kárpát-medence magyar fennhatóság alá, s ezzel Árpád vezetése alatt végéhez ért a honfoglalás.
Árpád a HONFOGLALÓ
3. Szent István: első királyunk.
Vajk néven 969-ben született Esztergomban Géza fejedelem és az erdélyi gyula lánya, Sarolt gyermekeként.
A magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt.
Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért utódaival együtt viselhette az apostoli király címet. Európa is a keresztény értékrend alapján válhatott egykor erőssé és Magyarország is – I. István jóvoltából – a keresztény értékek alapján vált hajdan nagyhatalommá. 1038-ban augusztus 15-én halt meg.
A székesfehérvári bazilikában temették el. I. László királyunk (később maga is szent) 1083. aug. 20-án VII. Gergely pápa engedélyével I. István ereklyéit ezüst ládába zárva a székesfehérvári bazilikában oltárra emelte, ami István szentté avatását jelentette. Ezzel ő lett az első magyar katolikus szent és egyben szent király.
2000. augusztus 20-án a konstantinápolyi ortodox pátriárka bejelentette, hogy a keleti keresztények is felvették egyházuk szentjei közé, így az 1054-es egyházszakadás óta Szent István király az első, akit mind a római katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek.
Ma, és aug. 20-án minden évben I. István királyunk szentté avatásának napját ünnepeljük.
Szent István királyunk tehát az ÁLLAMAPÍTÓ.
Kedves Barátaim!
Budapest hatalmas szellemi mentora, a város nagy építője, Széchenyi István az első magyar szentben, István királyban a legnagyobb élő emlékezetet látta. Ma sincs okunk kételkedni ennek igazságában. Minden út tőle ered és csak szellemiségében haladhat tovább. Szent István nem mellőzte, hanem építette, erősítette a kereszténységet, aminek alapján lett erős egykor Európa és lett hajdan nagyhatalom Magyarország.
Kívánom, hogy itt a Daru-dombon és szerte a városban, és az idelátogatóknak öröme teljék az impozáns szobrokban.
Köszönetet mondok Csepel jelenlegi Vezetőinek a hagyományápolásért, az együttműködésért, a jövőépítésért.
A 96. Sólyom Cserkészcsapat tagjai a Gödöllő melletti Teleki Pál Cserkészparkba látogattak a nyáron. A fiatalok a csapatközi nagytáborba a nagymarosi és újpesti cserkészbarátaik meghívására érkeztek, ahol gazdag programokon – csapatépítő játékok, sportnap, szám- és bioháború, kereskedős játék, főzőverseny, tudomány és kultúra napja, métázás, lelki gyakorlat, beugró-honfoglaló-activity, vizesnap, kézművesnap – vettek részt.
Egyik alkalommal a festői szépségű Domonyvölgybe portyáztak, ott a tóparti strandon leáztatták magukról az elmúlt napok porát. Esténként tábortüzet tartottak, egyszer meseerdőben jártak, utolsó éjjel pedig fogadalomtétel és -újítás történt.
A táborhelyi pontversenyben a Sólyom csapat körlete fölényesen szerezte meg az első helyet, ami az igényes tábori építményeknek, lelkiismeretesen megoldott feladatoknak és cserkészügyességeknek volt köszönhető. A szokásos körletkapu, étkezőasztal, pad, kézmosó, szemetes és tűzhelyen túl a körletben ajtócsengőt és riasztóberendezést is készítettek. A táborban útjelző táblákat, központi edényszárítót és egyebeket barkácsoltak.
A tízedik napon fáradtan és elcsigázva, de a fénykép tanulsága szerint vidám hangulatban tértek haza a csepeli cserkészek.
Antal Zsuzsa
Forrás és fotó: Szöllősy Vágó János
Orbán Viktor kormányfő szerint Szent István király tettei nélkül ma aligha beszélhetnénk önálló magyar nemzetről, hiszen első országvezetőnk nagyszerű államférfiként túllépett az ország mindennapi kormányzásához szükséges küzdelmeken, taktikákon, és az emberek összekapcsolásával egyben tartotta a magyar nemzetet.
A miniszterelnök erről hétfőn Székesfehérváron, a zsúfolásig megtelt Városház téren beszélt a Szent István emlékév alkalmából, amelynek részeként délután kihelyezett kormányülést is tartanak a Fejér megyei városban.
A kormány mai székesfehérvári ülése tiszteletadás és főhajtás. Fejet hajtunk e nagyszerű városunk történelmi érdemei előtt és tisztelettel adózunk mai lakói iránt – mondta Orbán Viktor. A kormány azzal, hogy Székesfehérváron tartja ülését, elismeri azt az életerőt, melynek a fehérváriak újra és újra jelét adják – emelte ki a miniszterelnök. Önök 807 kisebb-nagyobb fejlesztést indítottak meg a kormánnyal közösen, melyekből már 378 meg is valósult. Ez a szám pedig még gyarapodhat is a mai kormányülésen – tette hozzá.
A kormány tiszteletét fejezte ki az a lépés is, amellyel átvállalta a város adósságának 70 százalékát, 9,5 milliárd forintot. Kiváltotta ezzel a várost és polgárait a fenyegető adósrabszolgaság megpróbáltatásaiból – mondta a miniszterelnök.
Egy nagyszerű államférfit látunk
Orbán Viktor úgy fogalmazott: amikor Istvánra emlékezünk, egy nagyszerű államférfi képét látjuk. Ők azok, akik egyben tartják a magyar nemzetet, hiszen a kötelékek időről időre meglazulnak, és ha valaki nem erősíti meg a megereszkedett abroncsokat, a dongák széthullanak. Így enyésztek el tucatszám Európa hajdanvolt nemzetei, melyeknek már a nevét is elfeledtük. Hogy mi magyarok ezt a sorsot elkerültük, államférfiak hosszú sorának köszönhettük. Közöttük első helyen István király áll – húzta alá a miniszterelnök.
„Nem csak egy jó vezető képét idézzük fel, hanem egy jó férj, egy jó apa, egy jó keresztény, vagyis egy jó ember képét is” – mondta. Orbán Viktor végezetül, miután idézett Szent István Intelmeiből, azt kérte a fehérváriaktól, legyenek hűséges őrzői és képviselői ezeknek az intelmeknek, melyek nélkül ma sem állhat fenn erős haza, szerető család és boldog ember.
A kormányfő és Cser-Palkovics András polgármester a Városház téri ünnepséget megelőzően a nemzeti emlékhelyen virágot helyezett el Szent István király szarkofágjánál.
|
Fotó: Illyés Tibor / MTI |
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfő hajnalban visszavonta a korábban hét megyére és a fővárosra a hőség miatt kiadott elsőfokú figyelmeztetését. Keddre egyelőre elsőfokú figyelmeztetéseket jeleznek előre a várható heves zivatarok és felhőszakadás miatt.
A meteorológiai szolgálat hétfő hajnalban az MTI-hez eljuttatott figyelmeztetésében azt írta: a napi középhőmérséklet a hűvösebb hajnali, reggeli óráknak köszönhetően az ország nagyobb részén nem éri el a 25 Celsius-fokot. A helyi adottságoktól függően főként a délebbi tájakon és városi környezetben azonban helyenként e küszöbérték körül alakul a középhőmérséklet.
Az előrejelzés szerint hétfőn a hőmérséklet délután 32 és 35, késő este 20 és 26 fok között alakul.
A meteorológiai szolgálat figyelmeztetésében arra is kitért, hogy hétfőn este, késő este északnyugat felől előbb a Kisalföld, Alpokalja térségébe megerősödő, helyenként viharossá (60 kilométer/óra fölé) fokozódó széllel hidegfront érkezik. A záporok mellett esetleg zivatar is kialakul, melyhez 70-80 kilométer/órát elérő szél is társulhat.
Keddre, augusztus 20-ára kilenc megyére és a főváros területére a várható heves zivatarok és a felhőszakadás miatt is citromsárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. E szerint Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Tolna és Pest megyében valamint Budapesten kialakulhat olyan heves zivatar, amelyet károkozó szél és jégeső kísérhet, és rövid idő alatt jelentős mennyiségű, akár 25-30 milliméternél is több csapadék hullhat.
Az MTI úgy tudja, hogy az állami rendezvények - köztük az esti budapesti tűzijáték - biztonságos lebonyolításáért is felelős operatív törzs kedden hozza meg a végleges döntést arról, hogy az időjárás alakulásának függvényében megtartják-e a tűzijátékot, vagy sem.
Híradó.hu
Nyolcvanöt éves korában elhunyt Gyarmati Dezső, a magyar vízilabdázás legendás alakja. A Nemzet Sportolója pályafutása során játékosként háromszoros, szövetségi kapitányként egyszeres olimpiai bajnok volt. Az egykoron a Csepeli MTK-ban is megfordult sportember temetéséről a család és a Magyar Vízilabda Szövetség a későbbiekben intézkedik.
Negyedszázados játékos-pályafutása során a Gamma, a Csepel, az Újpest és a Ferencváros színeiben játszott, első olimpiáján 1948-ben vett részt, Londonból ezüstéremmel tért haza. Helsinkiből és Melbourne-ből azonban már aranyérmesként, miként a római bronzérem (1960) után Tokióból is. Páratlan gazdag éremkollekcióját két Eb-győzelemmel gazdagította.
Gyarmati Dezső halálára
Meghalt. A bajnokok bajnoka. A számunkra felülmúlhatatlan játékos. A vízilabdázó. Az ember. Gyarmati Dezső.
A háromszoros olimpiai bajnok és edzőként is a legnagyobb, az utolérhetetlen – még ha csak egyszer is vezette győzelemre a magyar vízilabda-válogatottat.
Volt képviselő, az MDF egyik pillére, de a tekintélyét nem a politikai pályafutása adta, ő volt a sportolók képviselője, támasza a Parlamentben is, mint ahogy a maga igazi otthonában, az uszodában is.
Nyolcvanöt éves volt. A szelleme mindig friss, a játékszeretete mindig a régi, a test és a lélek összhangja volt pusztán aszinkronban az utóbbi időben.
Nem vitte a lába, de még vitte a szíve.
Közvetlenül a világbajnokság előtt még ott láthattuk a margitszigeti vízilabda-tornán. Bosszankodott, hogy nem olyan a csapat, mégis azt hangsúlyozta, hogy – olyan lesz. Ki akart utazni a 2021-es vb-pályázati csapat tagjaként Barcelonába. Aztán mégsem élt a lehetőséggel. Tudta, hogy már nem mehet; maradnia kell.
Velünk maradt.
Ha most kellene dönteni, hogy kinek a nevét viselje a majdani úszókomplexum, ez aligha lenne kérdés.
Azt hisszük, azt valljuk, ez négy év múlva, az avatáskor sem lesz másként.
(a Magyar Úszószövetség – Magyar úszóválogatott facebook oldala)
Légrádi G.
Forrás: NSO, MÚSZ
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint a gazdaság motorjai beindulóban vannak. Furcsának nevezte, hogy Brüsszel a mostani uniós ciklus végén a magyar kamarai tagságot kifogásolva függesztett fel projekteket. Úgy vélte: a brüsszeli bürokrácia az európai bankvilág érdekképviselete. Egyértelművé tette azonban, hogy a kormány megmenti a devizahiteleseket. Szerinte Brüsszel nagyon aggódik a demokráciáért, az azonban már kevésbé érdekli, ha valakinek elviszi a házát a víz. Beszélt arról is, hogy az állam beavatkozik azoknál a közműberuházásoknál, amelyek két-három éve állnak.
A következő uniós ciklusra előirányzott 8200 milliárd forint uniós forrásból 500 milliárd forint felhasználásáról még nem döntött a kormány, de a célokat már kijelölte – jelentette ki Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Hozzátette: körülbelül 50 és 100 milliárd forint körüli az az összeg, amiről teljesen szabadon dönthet a kormányzat. Mint mondta: a legutóbbi kormányülésen is tárgyaltak a kérdésről, és várhatóan az augusztus 28-án zárják le a fejlesztési ügyeket. Lázár János leszögezte, hogy 600 milliárd forintos forrásvesztés fenyeget bennünket. Amikor egy vállalkozó, vagy egy önkormányzat nem él a lehetőséggel, az nem a kormány felelőssége. Ha egy iskolafenntartó, vagy egy kórházfenntartó nem él a lehetőséggel, az már a kormány felelőssége, és ilyenkor nagyon keménynek kell lenni. Európában az a szokás, hogy amelyik tárca forrást veszít, annak a forrásvesztés arányában csökkentik a költségvetését a következő esztendőben. Ez itt is kilátásban van – hangoztatta az államtitkár.
A forrásvesztés egy másik fajtájának nevezte azokat a csatornaberuházásokat, amelyeknél a különböző helyi érdekcsoportok nem tudnak megegyezni. Ezekben az esetekben államosítani fogják a beruházást, és minden kérdést el fognak dönteni – tette egyértelművé.
Van olyan település, ahol 2008-2009 óta gyűjtik a lakossági hozzájárulást a csatornázásra, és egyetlen kapavágás sem történt. Itt mire várjunk? A közösségi önrendelkezésnek is van határa. 2014-re a települések nagy részének rendelkeznie kellene csatorna- és ivóvízhálózattal, mely megfelel az uniós szabványoknak. Ezen kívül a hulladékkezelést említette, mint a harmadik kritikus területet. Ahol két-három éve állnak ezek a projektek, ott a kormány be fog avatkozni, egyébként el fogjuk veszíteni az uniós forrásokat. Majd ha mindent rendeztünk, akkor kell feltenni a kérdést, melyik az a vállalati, vagy önkormányzati vezető, akinek a hibájából ez a helyzet kialakult – mondta az államtitkár.
Beszélt arról is: azt szeretné, ha a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tagjai a jövedelmüket 2014-től teljes egészében a magyar adófizetőktől kapnák, és nem a brüsszeli érdekeket képviselnék Magyarországon, hanem a magyar érdekeket Brüsszelben. Ez nem egy tehetségtelen társaság, a fejlesztési ügynökség európai összehasonlításban inkább professzionálisnak mondható. Rendet kell vágni a fejekben, világosan el kell magyarázni, mi az ország érdeke. Tartani kell azt a fegyelmet, rendet, mely nem engedi az öncélt érvényesülni – emelte ki Lázár János, aki elismerte: mindenhol van korrupciós fertőzöttség, a kérdés az, hogy ez milyen mértékű.
Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy 13 program áll le különböző vizsgálatok, és brüsszeli támadások miatt. Ennek a kockázatnak a csökkentése a cél – szögezte le Lázár János, aki elfogadhatónak azt tartja, ha a 600 milliárd forintos várható forrásvesztést sikerül 100 milliárd forint alá csökkenteni.
Annak kapcsán, hogy Magyarország az előírtnál hamarabb visszafizette az IMF-hitelt, azt mondta: ha egy adós a törlesztési pont előtt fizet, akkor az az adós megbízhatóságát kell, hogy erősítse. Magyarország minden megrázkódtatás nélkül tudta előtörleszteni a hitelt, míg mások IMF-program alá kerülnek, és nem tudnak a hiteltől megszabadulni. A hitel visszafizetése a társadalmi-gazdasági mozgásterünket is bővíti – hangsúlyozta az államtitkár, aki szerint hazánkban a gazdasági visszaesés korszaka lezárult, a gazdaság motorjai beindulóban vannak.
Az államtitkár furcsának nevezte, hogy a hamarosan lezáruló, 2007-2014-es uniós költségvetési ciklus végén Brüsszel előjött azzal, hogy súlyosan sérülnek a portugál és a litván műszaki ellenőrök érdekei, mert Magyarország a beruházásoknál előírta a magyar mérnöki kamarai tagságot. Ez 2007-es gyakorlat, és eddig soha senkinek fel sem tűnt. A 8200 milliárd forint 97 százalékáról már döntöttünk, ezután függesztettek fel 15 programból 13-at – hívta fel a figyelmet.
Arra a felvetésre, hogy az Európai Bizottság szóvivője azt nyilatkozta, a magyarországi árvízkárok mértéke messze elmarad attól, hogy hazánk súlyos természeti károkra hivatkozva pénzt igényelhessen az Európai Unió szolidaritási alapjából, Lázár János úgy reagált: ebből is lemérhető, hogy az integrációnak az egyik oldalán néha nagyon nagy figyelmet érdemlünk, Brüsszelt nagyon érdekli, hogy áll a demokrácia Magyarországon, nagyon aktív ebben a kérdésben, de amikor valakinek épp a házát viszi el a víz, az már kevésbé foglalkoztatja. Attól tartok, hogy a két probléma közül az utóbbi a magyar választókat jobban érdekli – fűzte hozzá.
Szólt arról is, hogy a brüsszeli bürokrácia szerinte az európai bankvilág érdekképviseleti szervezete. Nem véletlenül fenyegetnek a bankok azzal, hogy Brüsszelhez fordulnak, ha a kormány segít a devizahiteleseknek. Márpedig ez a kormány segíteni fog a devizahiteleseknek – hangoztatta Lázár János.
Híradó.hu
Éppen 23 éve állították fel a Királymajorban azt a hatalmas köztéri alkotást, mely azon a mesterséges dombon kapott helyett, ami a szobor egyik fő motívumáról kapta a nevét. Szórádi Zsigmonddal, Magyar Művészetért-díjas szobrászművésszel, a mű egyik alkotójával beszélgettünk, aki több csepeli alkotást is jegyez. Többek között az 1956-os emlékművet, vagy Weiss Manfréd szobrát.
1990-ben adták át a Daru dombon Seres János és a Szórádi Zsigmond alkotását: a mű felülről nézve kifeszített íjat szimbolizál, a középső oszlop daru figurái - innen a domb neve – a szabadságot jelképezik, míg az oszlophoz vezető lépcsősor nyílvesszőt formál. Az alkotás 23 évvel az átadása után most végre megújul: az elmúlt bő két évtized elmaradt állagmegóvási munkái elkezdődtek. Augusztus 20-ára – az első ütemben – átfestik, kijavítják a középső, magas oszlopot, és ekkor kerül felavatásra Sárossy Tibor: Ősi elődeink nyomában című szoborkompozíciója is. Középen, az oszlop előtt Szent István, a lépcső mellett Árpád és Álmos kap helyet.
A felújítás második ütemében – a tervek szerint 2014-ben – megkezdődnek a nagyobb rekonstrukciós munkák. Ekkor állítják vissza többek között az íjforma eredeti, faoszlopok alkotta nyomvonalát, s
– mondja az 1982 óta Csepelen élő Szórádi Zsigmond szobrászművész, akinek a királymajori szobor volt az első nagy köztéri munkája. A művész a Szent Imre téren álló 1956-os emlékmű alkotója is: ezt a művet meghívásos pályázatra készítette el, s nyerte el vele az első díjat. „Amikor ezt a szobromat avatták 2005-ben, felkerestem az akkori polgármestert, hogy felhívjam a figyelmét a Daru dombi alkotásra, hiszen átadása óta semmilyen festés, vagy javítási munka nem történt rajta. Mivel a fa szárad, repedések keletkeznek az oszlopokon, ezeket a szabadban álló műveket nem lenne szabad elhanyagolni. S bár akkor ígéretet kaptam a felújítási munkák elvégzésére, semmi sem történt.”
Tegyük hozzá, a dombon hajléktalanok tanyáztak, drogosok jártak ide, gyűlt a szemét, kutyák futtatóhelye lett a szobor környéke, kisebb-nagyobb gödrökkel. „Méltatlan dolgok történtek itt, a nagyobb oszlopon égésnyomok is láthatóak, valószínűleg fel akarták gyújtani. Nagyon ráfér már a gondoskodás, a felújítás: köszönet ezért a csepeli önkormányzatnak” – teszi hozzá Szórádi Zsigmond. Az alkotó még elmond néhány érdekességet a 23 éves térplasztikáról. Az íjat formázó oszlopokhoz összesen
A Daru dombon az önkormányzat végez parkelújítási munkákat. Elszállítottak már több száz tonna szemetet, s hasonlóan Csepel több területéhez, a királymajori domb is megújul, s felújított és új történelmi alkotásoknak ad helyet.
Ebben a nagy nyári hőségben felüdülést jelentett az augusztus 16-án a kora esti órákban az Erdei Éva Galériában megtartott kiállítás.
A közel két hónapos szünet után ezúttal B. Bodnár Éva mutatta be művészetét. Bevezetőjében Erdey Kvasznay Éva művészetszervező-képzőművész, a galéria tulajdonosa a kulisszák mögé is bepillantást engedett. Tőle tudhattuk meg, hogy a művésznő már negyven éve fest és a most kiállított képei kimondottan a mai napra készültek. Boldog házasságban él a kiállítás zongorakíséretét adó Kóródi Györggyel, aki a nemrégiben elhunyt Erdei Jenő egykori pilóta barátja és tanítványa volt. A zongora aláfestést bemutató pilóta mondta korábban, hogy Erdei Jenő úgy repült, mint egy Isten.
Erdei Éva külön köszöntötte a Kóródi György édesanyját, aki nemrégiben múlt kilencven éves, majd rátért a kiállító életútjának és az itt kiállított képeinek az ismertetésére. Górcső alá vette B.Bodnár Éva azon kijelentését, hogy ő amatőr művész, ami nem keverendő össze a dilettantizmussal. Ahogyan fogalmazott: ” nagyon kevesen vállalják ezt fel, pedig az emberiséget az amatőrök nevelték. Az amatőr műkedvelőt jelent, amely egy gyönyörű pozitív tartalmú szó. Jobbára együtt jár az autodidakta képzéssel, ami nélkül nem élhetünk értelmes életet. Ki merné komolyan gondolni, hogy valamelyik bizonyítvány vagy diploma megszerzése után már képzettek vagyunk és tanulmányink befejeződtek.”
„Rátérve a festési technikákra és a kiállított művekre elmondhatom, nekem tetszenek a temperával és akrillal készített diófapác rajzok és a kiállítás gerincét adó gyűrített pasztellek. Nézzük csak meg: minden kép kellemes, derűs és mosolygós. Nem csak azért, mert a négy évszakból kimaradt a tél, hanem azért mert ha csak azt a két egymás melletti képet figyelmesen nézzük, akkor láthatjuk, hogy harmóniában vannak egymással. Színekben kifejezve ez a lilás és a sárga-vörös. Egyszerűbben fogalmazva, a képek fel vannak öltöztetve.
Zárásként nem felejtem el megemlíteni, hogy a most Agárdon élő művésznő sok szállal kötődik al szigetünkhöz, hiszen Csepelen és Szigethalmon is sokáig alkotott”.
A megnyitót B. Bodnár Éva gondolatai zárták, aki megköszönte a galéria tulajdonosának, hogy az Ómagyar Máris-siralom egy sorával találó címet adott a kiállításának. A megnyitó már a ház kertjében kötetlen beszélgetéssel zárult, ahová a galériából kiszűrődtek Kóródi György ide illő kellemes, múltbéli hangulatot idéző zongorán játszott dallamai.
A kiállítást szeptember 10-ig tart nyitva és bejelentkezés alapján ( 06 1 420-1728 ) minden nap megtekinthető.
Czapp József
fotó: Tóth Beáta
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata, az Országos Mentőszolgálat, a XXI. kerületi Rendőrkapitányság és a Fővárosi XXI. Kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság tisztelettel meghívja Önöket a Sport,- Szabadidő- és Rendezvényközpontban (1213 Budapest, Hollandi út 8.) tartandó Kéklámpás napra.
15.15 órától fellép Vastag Tamás.
Program:
A rendezvény fővédnöke: Németh Szilárd polgármester, országgyűlési képviselő
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A korábbinál is nagyobb szerepet kapnak a színek az augusztus 20-ai fővárosi tűzijátékon, amelynek három felvonását a Balatonon is előadják.
Megkezdődtek az előkészületek az augusztus 20-ai ünnepségre. A jövő keddi fővárosi tűzijáték kellékeit már ráemelték az uszályokra, hamarosan a rakétákat is elkezdik szerelni. A 20 tonnányi felszerelést hatalmas daruval emelték a három bárkára – összesen ötezer rakétát kell majd elhelyezniük a következő napokban. A tűzijáték szervezői azt ígérik, idén a korábbinál is nagyobb szerepet kapnak a színek, az élményt pedig először pedig hat balatoni városban is átélhetik az ünneplők. A budapesti tűzijáték hét felvonásából a középső hármat a tó partján is bemutatják.
A fellépők is az utolsó próbáknál tartanak. A Margitszigeten, ahol augusztus 19-én este mutatják be Erkel Ferenc: István király című operáját. gőzerővel építik a díszletet, a jelmezeken az utolsó simításokat végzik. A darabban kétszázan vesznek részt, köztük az MR Szimfonikusok és az Énekkar is. Ez Erkel utolsó operája, amely attól is különleges, hogy az 1885-ös ősbemutató óta mindössze ötször adták elő, akkor sem teljes terjedelemben, a rendező pedig csak az eredeti kéziratokból tudott meríteni. Teljes erőbedobással próbál a Rába táncegyüttes is, ugyanis a Fölszállott a páva című műsor döntősei is fellépnek 20-án a Clark Ádám téren, ahol a közmédia más különleges programokkal is készül.
Hasonló előkészületek zajlanak a nemzeti ünnep másik főhelyszínén, a Balatonnál is. Zamárdiban már épül a színpad, és vasárnap startol a Nagyon zene fesztivál. A hosszú hétvégén összesen 11 helyszínen lesznek állami programok, a cél, hogy a fiatalok is kivegyék részüket az ünnepből.
A kettős főhelyszín miatt a szokottnál többen figyelnek majd a biztonságra augusztus 20-án – összesen 12 ezren, köztük rendőrök, katasztrófavédők és mentősök is.
(hirado.hu)
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Cser-Palkovics András polgármester (b2) koszorút helyez el Szent István szarkofágjánál a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen