Ingyenes újraélesztés képzés

2013. szeptember 12. csütörtök, 11:59

ujraTizenhat európai ország vöröskereszt szervezetének kezdeményezésére 2000 óta minden év szeptember második szombatján rendezik meg az Elsősegélynyújtás Világnapját. A megemlékezés célja felhívni a figyelmet, hogy kívánatos lenne az elsősegélynyújtás szélesebb körű ismerete a laikusok körében is, mert sok esetben életmentő az idejében és szakszerűen érkező segítség.

Idén szeptember 14-én van az Elsősegélynyújtás Világnapja. Ezen a napon az elsősegélynyújtásra kiképzett önkéntesek és laikusok által megmentett emberi életeket ünnepeljük.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, az elsosegely.hu és a webbeteg.hu az Elsősegélynyújtás Világnapja alkalmából szeptember 13-án, péntek délután ingyenes újraélesztés képzéseket tart. Az óbudai helyszínen minden érdeklődő megismerkedhet a felnőtt, a gyermek és a csecsemő újraélesztés alapjaival, kipróbálhatja a legmodernebb szimulációs eszközöket, továbbá elsajátíthatja a félautomata defibrillátor használatát.  
forrás: elsosegely.hu
Előzetes jelentkezés szükséges!

Jelentkezési lap>>

Helyszín: Alternatív Közgazdasági Gimnázium
1035 Bp., Raktár u. 1. (bejárat a Szentendrei út felől)

Csatornzs028Aki nem köt rá, jövőre talajterhelési díjat fizet

Elkészült az új csepeli szennyvízhálózat, az elmúlt hónapokban már több mint 1000 család váltott a kényelmetlen szippantásról a korszerű, környezetbarát csatornára! Ha még nem tettük meg, az előírások szerint indítsuk el mihamarabb a rákötést, hiszen jövő évtől talajterhelési díjat kell fizetnünk, ha nem csatlakozunk a kiépült szennyvízhálózatra.

 

Közel 4000 család szennyvízproblémájára jelent megoldást a nemrég elkészült 54 kilométernyi, új csatornahálózat. A szennyvízelvezetés kényelmét egyre többen élvezik: eddig összesen 2200 tulajdonos indította el a rákötési folyamatot, több mint 1000 család pedig már használja is az új szennyvízrendszert.

A csepeli önkormányzat ez év végéig biztosít mentességet a talajterhelési díj megfizetése alól azoknak a tulajdonosoknak, akik még nem kötöttek rá a megépült szennyvízhálózatra. Akik ez év végéig sem csatlakoznak az új rendszerre, a vízfogyasztás alapján jövő januártól 3600 Ft/m3 talajterhelési díjat kell fizetniük. Érdemes tehát mihamarabb elindítani a házi hálózat terveztetését, engedélyeztetését, majd kiépítését a már ismert előírások szerint.

Kényelem, megtakarítás, tisztább környezet – megéri csatlakozni!

A szennyvízhálózathoz való csatlakozás számos kézzelfogható előnnyel jár. Végleg elfelejthetjük a kényelmetlen és költséges szippantást és nem kell fizetnünk a talajterhelési díjat sem, ami jelentős megtakarítás a családi költségvetésben. A rákötéssel óvjuk környezetünket, hiszen a háztartás szennyvize a csatornahálózaton keresztül a szennyvíztisztító telepre jut, ahonnan megfelelően megtisztítva kerül vissza a természetbe. Végül ne feledjük, szennyvízcsatornával ellátott ingatlanunk magasabb komfortfokozatú, ezáltal értékesebb is lesz.

NOVEMBERIG ÚJABB 2 KM CSATORNA ÉPÜL

A már elkészült 54 kilométernyi szennyvízcsatornán felül, az önkormányzat közbenjárásának köszönhetően további 2 kilométer vezeték épül a kerület csatornázatlan utcaszakaszain. A munkálatok tavasszal kezdődtek és várhatóan novemberig tartanak, a vezetékek ellenőrzése után indulhatnak a rákötések. 

A kiegészítő beruházás keretében eddig az alábbi utcákban fektették le a csatornát: Arany János u., Muskátli u., Szentmiklósi út, Lázár Vilmos u., Mátyás u., Dunadűlő u., Corvin út

A munkálatok a következő hetekben itt folytatódnak: Damjanich u., Hód u., Káposztás u., Katona József u., Királyerdő u., Ófalu u. Szatmári u., Szent István út, Szentmiklósi út, Tinódi u., Vesszősfia János u. Völgy u.

kiall2Varga Krisztina grafikus és Lukács József Jóka szobrász közös kiállításának a Csepel Galéria adott otthont. A szeptember 11-ei, szerda esti megnyitón Pálffy Katalin csepeli szobrászművész bevezetőjében, a megnyitó beszédet tartó Vanyúr István szobrász, és a két kiállító művész- pedagógus kapcsolatát ismertette.

Vanyúr István elmondta, hogy: „Jókát régről ismeri, hiszen együtt nyitották meg a Baranya Megyei Művésztelepet. Jóka állandóan mozgásban van, mégpedig nagy táskával (melyben hol szerszám, hol szobor, hol alapanyag található) jár-kel szerte az országban. Tulajdonképpen együtt van az utunk. Jóka hagyományos értelemben vett festőnek indult. Formavilágával különféle hangulatokat kíván kelteni. Azt hinné az ember, hogy a szobrainak nincsen feje, de nem mert ezek mind fejek. Visszafelé irányuló mozgás van az általa megrajzolt és kifaragott formákban. A kőnek és a fának a színét keresi. Szobrai megkövesedett élőlények. Grafikáiban a szobrok modellként szolgálnak. Alkotásaira jellemző az anyaggal szembeni áhítat. Varga Krisztina képépítkezése és formavilága rokonságban van Jóka alkotásaival, nemcsak azért mert grafikáinak nincsen feje, de  nincs  politikai állásfoglalása sem.”

kiallA megnyitó végén Lukács József Jóka megköszönte azok segítségét, akik lehetővé tették a szobrok és a grafikák bemutatását. Köszönetet mondott továbbá a szép számmal egybegyűlt művészetkedvelőknek is. Tőle azt is megtudhattuk, hogy Csepelen utoljára tíz éve mutatta be az alkotásait és fény derült arra is, hogy miért lett a kiállítás címe: Születésnapra. A jelen lévő kisfia Lukács Zénó Zakariás nemrégiben (szeptember 6-án) lett egy éves, az édesapja pedig a zárónapon lesz 82 éves.

A Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata által támogatott tárlat október 6-ig lesz nyitva és az érdeklődők hétköznapokon, 9 órától 16 óráig tekinthetik meg.

Czapp József

fotó: Halászi Vilmos

Közel negyven éve nem volt ilyen alacsony az infláció

2013. szeptember 12. csütörtök, 08:13

Augusztusban a vártnál alacsonyabb, 1,3 százalékos volt az éves infláció, ez közel 40 éve a legalacsonyabb érték, ennél alacsonyabbat utoljára 1974 júniusában mértek, akkor 1,2 százalék volt a fogyasztói árindex. A fogyasztói árak az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek augusztusban.

Augusztusban a vártnál alacsonyabb, 1,3 százalékos volt az éves infláció, ez csaknem 40 éve a legalacsonyabb érték, a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. Eelemzők szerint mindez főként a háztartásienergia-árak, a víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek árcsökkenésének köszönhető. Augusztusban ötödik hónapja volt 2 százalékosnál alacsonyabb a fogyasztói árak éves növekedési üteme.

A KSH szerdán kiadott jelentése szerint az Európai Unió módszertana szerint számított harmonizált fogyasztóiár-index évi 1,6 százalék volt augusztusban a júliusi 1,7 százalék után. A szezonálisan kiigazított maginfláció 3 százalékra emelkedett a júliusi 2,8 százalékról, míg havi összevetésben 0,3 százalékot tett ki a júliusi 0,2 százalék után. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 1,1 százalékra csökkent a júliusi 1,5 százalékról.

Júliushoz mérten az élelmiszerek ára 1,0 százalékkal csökkent, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 10,1 százalékos árcsökkenésének következménye. Szintén mérséklődött az étolaj ára 2,3 százalékkal, a liszté 2,0 százalékkal, a cukoré 1,4 százalékkal és a száraztészta ára 1,1 százalékkal. Drágult a tej, 2,5 százalékkal, a sajt pedig 1,9 százalékkal, valamint a sertéshús ára átlagosan 1,4 százalékkal volt magasabb augusztusban, mint az előző hónapban.

A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, átlagosan 0,9 százalékkal. Az egyéb cikkek ára 0,3 százalékkal lett magasabb, ide tartoznak: lakás-, háztartás- és testápolási cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek. Ezen belül a járműüzemanyagokért 1,0 százalékkal kellett többet fizetni. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért átlagosan 2,1 százalékkal kellett kevesebb fizetni.

Szintén árcsökkenés volt megfigyelhető a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások esetében, előbbiek ára 0,4, utóbbiaké 0,3 százalékkal csökkent. Ez utóbbin belül a víz- és csatornadíjak átlagosan 8,9 százalékkal csökkentek, a szemétszállítás csoportjában 7,7 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető.

Tavaly augusztushoz viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 2,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a sajt ára, 10,0 százalékkal, az idényáras élelmiszereké 7,8 százalékkal, a sertéshúsé 6,4 százalékkal és a liszté 5,8 százalékkal. A burgonya 67,4 százalékkal drágább, mint tavaly augusztusban volt, a gyümölcsök 4,1 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel ezelőtt.

Csökkent az ára egyebek közt a tojásnak, 12,0 százalékkal, és a cukornak 8,2 százalékkal. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 9,1 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára, alapvetően a cigaretták 14,6 és a bor árának 9,7 százalékos emelkedése miatt, míg a sör és a tömény italok 3 százaléknál kisebb mértékben drágultak.

A háztartási energia ára 8,7 százalékkal csökkent, ezen belül a palackos gázért átlagosan 6,1, a vezetékes gázért, az elektromos energiáért és a távfűtésért egyaránt 10 százalékkal kellett kevesebbet fizetni a múlt év augusztusához képest.  A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti, 2,9 százalékos volt az árnövekedés, ezen belül a víz- és csatornadíjak átlagosan 9 százalékkal csökkentek, míg a helyi tömegközlekedés és a postai díjszabás 5,3, illetve 5,9 százalékkal drágult.

Az egyéb cikkek átlag alatt drágultak, 0,4 százalékkal, ezen belül a járműüzemanyagok ára 1,6 százalékkal csökkent egy év alatt. A tanszerek viszont 4,2, az újságok folyóiratok 6,7 százalékkal kerültek többe. A testápolási cikkek ára stagnált a gyógyszerárak viszont 4,0 százalékkal emelkedtek tavaly augusztushoz képest. A ruházkodási cikkekért átlagosan 0,5, a tartós fogyasztási cikkekért 2,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, a használt autók és a televízió 10 százalékkal lett olcsóbb egy év alatt és a számítógépek és fényképező gépek ára is csaknem 8 százalékot esett.

Az EU 28 tagországában 2013. júliusban a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2012. júliusban. A legkisebb árváltozást Görögországban (-0,5 százalék) és Bulgáriában (0,0 százalék), a legnagyobbat Észtországban (3,9 százalék) és Romániában (3,4 százalék) mérték.

Híradó.hu

Németh Szilárd: Veszteségről szó sincs

2013. szeptember 11. szerda, 16:27

rezsiA szolgáltatók 1060 milliárd forintot vittek ki az országból, tekintettel a kivett osztalék mértékére is, veszteségről szó sincs – mondta a 180 percnek a rezsicsökkentésért felelős munkacsoport vezetője.

A lakossági villanyáram-, gáz- és távhőszolgáltatás díjának újabb, 11,1 százalékos csökkentéséről a Fidesz-KDNP visegrádi frakcióülésén született döntés, amit Orbán Viktor kormányfő hétfőn a parlamentben is megerősített. A miniszterelnök az energiaszolgáltatókra utalva megállapította: „Eddig ők voltak erősebbek, és eddig a szocialista kormányok meghajoltak az erejük előtt, most viszont mi vagyunk az erősebbek, és nekik kell alkalmazkodniuk a magyarokhoz, és nem a magyaroknak hozzájuk.”

"Az ország jobban teljesít, s azoknak, akik ehhez hozzájárultak, megérdemlik, hogy segítsünk" – indokolta az újabb intézkedést a Kossuth Rádiónak Németh Szilárd, a rezsicsökkentéssel foglalkozó munkacsoport vezetője. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy „a teljes energiaszektort annak idején a Horn-kormány mintegy hat nap alatt privatizálta, és ezek a cégek gyakorlatilag kiszivattyúztak mindent (…), és ezt a magyar családokkal fizettették meg". Most a magyar családok vissza kell hogy kapjanak valamit – hangoztatta a politikus rámutatva: a novemberi rezsicsökkentés után a 2012-es árakhoz képest összességében 20 százalékkal olcsóbban kaphatja majd a lakosság a gázt, a villanyt és a távhőt.

Az Eurostat adatai alapján még a novemberi rezsicsökkentés után is olcsóbb marad a magyarországihoz képest a lakossági gáz és villamos áram ára Bulgáriában, Romániában, Észtországban, Litvániában és Horvátországban – hangzott el a 180 percben. Németh Szilárd kiemelte: a szolgáltatók 1060 milliárd forintot vittek ki az országból, ez Csepel kilencvenéves költségvetésének felel meg. Figyelemmel a kivett osztalék mértékére is, veszteségről szó sincs – jegyezte meg.

Elemzők arra számítanak, hogy a rezsicsökkentés nyomán a bővítő, fejlesztő beruházások maradnak el elsősorban, azaz nem az ellátásbiztonságot szolgáló, hanem a hatékonyságot, a fogyasztók kényelmét célzó beruházásokat adják fel. Ságodi Attila, a KPMG energetikai tanácsadó csoportjának vezetője megjegyezte azt is: vannak olyan szereplők is, amelyek egész tevékenységüket meg akarják majd szüntetni, azaz elhagynák az országot.

Híradó.hu

rezsi_sajttaj_09_11_037A rezsicsökkentés fogyasztóvédelmi hatásainak a magyar családokat érintő pozitívumairól beszélt Németh Szilárd országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatóján. A Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának vezetője kiemelte, hogy a rekordmélységű infláció elsősorban a rezsicsökkentésnek köszönhető.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint augusztusban a vártnál alacsonyabb, 1,3 százalékos volt az éves infláció, mely közel 40 éve a legalacsonyabb érték. Ez a rekordalacsony számadat legfőképpen a rezsicsökkentés javára írható – hangsúlyozta a képviselő. Hozzátette: „Pontosan ez volt a célunk, hogy a négymillió magyar családot egyformán segítsük meg, hiszen az ezt megelőző időszakban, 2002-2010 között a Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt ennek ellenkezőjét tapasztalhattuk. Akkoriban Európa rekorderként fizették a magyar családok a rezsit, beszorították az embereket a devizahitelbe, ebben az időben 15-ször emelték a gáz és az áram árát.”

Az inflációs adatok is azt mutatják, hogy a rezsicsökkentés következtében több pénz marad a családoknál, ezáltal többet költhetnek a kiskereskedelemben – közölte Németh Szilárd.

Ahogy a politikus beszédében fogalmazott: a rezsicsökkentés nemcsak a családok megsegítésében szimbolikus nemzeti ügyünk, hanem atekintetben is, hogy Magyarország megengedheti magának, hiszen hazánk jobban teljesít, sokkal jobb a gazdaság teljesítménye. Emlékeztetett: nyáron az unió megszüntette a túlzottdeficit-eljárást, tartósan 3 százalék alatti a költségvetési hiány, utolsó centig visszafizettük az IMF-hitelt, miközben nőtt a foglalkoztatottság, 207 ezerrel többen dolgoznak, csökkent a munkanélküliség, valamint nőttek a bérek. Németh Szilárd szimbolikusnak nevezte a rezsicsökkentést abból a szempontból is, hogy Magyarország visszaszerezte önállóságát a bankokkal, az EU-bürokratákkal és a multikkal vívott küzdelemben. Kitért arra, hogy új közszolgálati kódexre, új közműszabályozási rendszerre van szükség, amelynek fontos elme a fogyasztóvédelem megerősítése. Elmondta, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az idei első félévben több bírságot szabott ki, mint tavaly egész évben. A reklamáció alapja minden esetben az egyszerűsített számlakép, ugyanis e dokumentummal léphetnek kapcsolatba a fogyasztók a szolgáltatóval.

rezsi_sajttaj_09_11_031A Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának vezetője felhívta a figyelmet több fogyasztóvédelmi intézkedésekre. A törvény értelmében október 11-től az ötezer főnél nagyobb településeken a szolgáltatók kötelesek panaszkezelő irodát működtetni, továbbá a fogyasztó dönthet arról is, mikor olvassák le a mérőóráját. Ezen kívül módosult a szociális közműtörvény, és jogszabálymódosítás biztosítja a számla és kötbér-tartozások szétválasztását. Az új szabályok alapján tízezer forintos kötbér jár a fogyasztóknak, ha a szolgáltató nem teljesíti a rezsicsökkentést, illetve nem ad róla megfelelő tájékoztatást a számlán. Ennek alapján az első fokon lezajlott eljárások adatai szerint hat hőszolgáltatónak összesen 560 millió forint kötbért kell fizetnie – tette hozzá a képviselő.

Németh Szilárd beszámolt a Tigáz ügyéről is, miszerint a szolgáltató korábban 419.350 hibás számlát küldött ki. 71 ezer esetben túlszámlázás történt, 348 ezer esetben pedig kevesebbet számlázott ki a szolgáltató. A Tigáz élt a törvény biztosította lehetőséggel, új hatósági szerződést kötött a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, így közel tízmillió forintot kapnak vissza a túlfizetők.

A képviselő megerősítette, hogy a rezsicsökkentés újbóli folytatása várhatóan november 1-jén lép hatályba.


Antal Zsuzsa

fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu

tuzoltosag_0292013. szeptember 11-én, 14 óra 46 perckor (a támadás magyar idő szerinti kezdetekor) a tűzoltóságok szolgálatban lévő tagjai a szereken bekapcsolt kéklámpákkal egy perces néma tiszteletadást teljesítettek az elhunytak emlékére. Így történt ez Csepelen, a XXI. Kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság épülete előtt is.

A tűzoltók a tizenkét évvel ezelőtt New Yorkban, terrortámadás következtében elhunyt közel 3000 áldozatra, köztük 343 hősi halált halt tűzoltóra emlékeztek.

tuzoltosag_003tuzoltosag_032szöveg és fotó: Kitzinger Adrienn - Csepel.hu

Csepeli baywatch Olaszországban

2013. szeptember 11. szerda, 11:58

magyarcsapatAz olaszországi Riccione adott otthont szeptember 6. és 8. között a Vízimentő junior Európa-bajnokságnak, ahol hét csepeli sportoló is képviselte a magyar színeket. Pataki Zoltán csapatvezető beszámolója szerint kiváló körülmények között, 15 ország 126 versenyzője mérette meg magát a medencében és a nyílt tengerben is.

 

Magyarországon kívül Belgium, Csehország, Dánia, Franciaország, Németország, Anglia, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország és Svájc legjobbjai tették tiszteletüket a versenyen. A magyar csapatot a lányoknál Nyári Enikő, Ilosvay Bettina, Kalocsa Lilla, Koricsánszky Kamilla és Rádi Dóra alkotta, míg a fiúknál a Kardos Bence, Pataki Balázs, Rajszki Péter, Lengyel Zsombor, Gréczi Martin összeállítású gárda vette fel a versenyt a vetélytársakkal.

„Az első napon zajlottak le az uszodai számok, másnap pedig a tengeri és tengerparti számok, ami a 25 fokos tengernek köszönhetően ideális környezetben történt" - mondta Pataki Zoltán, aki egyben a Csepeli Futó, Szabadidő és Életmód Egyesület, (CSEFUSZ) vezetője is. Azt tudni kell, hogy 2006 óta nem létezett  junior válogatott ebben a sportágban, ugyanis Magyarországon egész egyszerűen nincs utánpótlás nevelés, s most ezt próbáljuk újra elindítani. A Csepeli Öttusa és Vízi Sport Egyesület úttörőszerepet vállal ebben, hiszen elindított egy programot, melynek egyik fontos állomása volt az Európa-bajnoki részvétel.

- Hogy sikerült a szereplés?
- Fő célunk a tapasztalatszerzés volt, s az hogy minden versenyszámot szabályosan fejezzünk be és ne zárjanak ki minket, amit 99%-ban sikerült is megvalósítani. Versenyzőink mindegyike egyéni csúcsot javított, váltóink mindkét szakágban (tengeri, uszodai) B döntőbe jutottak, sőt egyéniben is volt B döntősünk. A rendkívül tapasztalt mezőnyben jól megállták helyüket sportolóink, nem beszélve arról, hogy velünk együtt csupán három olyan ország vett részt, aki nem rendelkezik tengerrel. Jó néhány versenyszámban a középmezőnyben illetve annak is az elején végeztek úszóink, miközben maximálisan bebizonyosodott, hogy komoly fizikai felkészülést igényel a sportág, melynek társadalmi hasznossága is kiváló, hiszen az életmentésre, a bajba jutottak megsegítésére épül. Itt szeretném megköszönni a szülők és az egyesületek áldozatvállalását, hogy anyagilag támogatták a kiutazást, ugyanis nélkülük ez nem valósulhatott volna meg. Reméljük jövőre már komolyabb támogatókat is magunk mögött tudhatunk, hogy sokkal zökkenőmentesebb legyen az utazásunk, és méltóan képviselhessük Csepelt és Magyarországot is! - zárta a beszélgetést a csapatvezető.

 

partonmentesvizbolmentesmentesBaywatchCsepelparton

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Légrádi G.
Fotók:Pataki Zoltán

A különböző ágazati szabályokban szereplő, eddig is meglévő kötelezvényeket foglalnák egységes keretbe - mondta egy lapinterjúban az államtitkár.

A kormány a közműszolgáltatások színvonalának egységesítése érdekében új közműtörvényt készít - írta a Népszabadság szerdán. Ez azt jelenti, hogy a különböző ágazati szabályokban szereplő, eddig is meglévő kötelezvényeket foglalnák egységes keretbe, ugyanakkor a meglévő törvényeket lényegileg érintetlenül hagynák - mondta el a lapnak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.

A rezsicsökkentésről más jogszabály rendelkezne - tette hozzá Fónagy Hános, aki fontosnak nevezte, hogy csökkenjenek a közműdíjak közötti, területektől függő, akár többszörös különbségek. Ugyanannyi vízért például akár hétszer többet is kérhetnek az ország egyik, mint a másik szegeltében - jegyzi meg a lap.

Híradó.hu

Orbán: Magyarországgal számolni kell

2013. szeptember 11. szerda, 08:29

mlszEgy rangos nemzetközi verseny megrendezése nemcsak az ország tekintélyét növeli, hanem az idegenforgalmát, a befektetéseit és a munkahelyek számát is- jelentette ki Orbán Viktor Michel Platinival, az UEFA elnökével és Csányi Sándorral, az MLSZ elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján, kedden.

Az eseményen Orbán Viktor és Csányi Sándor aláírta az MLSZ létesítményfejlesztési koncepcióját, amelyet a kormány jóváhagyott. Ennek értelmében 2016-ig 40 milliárd forintot fordítanak majd felújításra, a meglévő pályák komfortosítására. A program 27 NBI-es, illetve NBII-es klub stadionját, illetve további ezer pályát érint.

 

Sokat tettünk, de még nem tettünk eleget – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy valóban stratégiai ágazattá váljon a sport. A kormányfő kiemelte a mindennapos testnevelés bevezetését, ami 314 ezer gyereket érint az idén.

Az MLSZ pályázik az egyik Eb-helyszínre

Rámutatott, a magyaroknak a sport az identitás részét jelenti, de ez emellett gazdasági kérdés is. Egy rangos nemzetközi verseny megrendezése nemcsak az ország tekintélyét növeli, hanem az idegenforgalmát, a befektetéseit és a munkahelyek számát is – mondta a miniszterelnök. Mint mondta, hazánk benevezett azon országok közé, akik nagy sportrendezvényeket szeretnének tető alá hozni. Emlékeztetett, nemrég ért véget a vívó világbajnokság, megnyertük a junior és a felnőtt vizes világbajnokság rendezési jogát, valamint szerdán tárgyal a kormány arról, hogy nevezzünk-e az Universiade megrendezésére. Magyarországgal a nagy sportrendezvényeknél, amelyek jelentős gazdasági súlyt is jelentenek, számolni kell – fűzte hozzá.

mlsz2A mai napon Csányi Sándor úrral megerősítettük az MLSZ-nek azt a döntését, hogy a 2020-ban esedékes labdarúgó Európa-bajnokság szervezői közé szeretnénk kerülni – jelentette ki. Szavai szerint ezáltal egy régi történelmi adósságot rendeznek. A Népstadiont nem bontjuk el, hanem befejezzük, és ebbe „beleépítjük az új stadiont” – mondta a kormányfő. Ennek kapcsán szólt arról is, a kettő között „létrejönnek óriási terek”, ahol a többi sportág számára kínálkozik majd edzéslehetőség, valamint ahol a stadiont a város részévé tudják majd tenni.

Még több munkára van szükség

Orbán Viktor a magyar labdarúgás helyzetéről szólva arról beszélt, „Magyarországon ma egyáltalán nem magától értetődő dolog, hogy a kormány a labdarúgást támogatja”. Hozzátette, megérti azokat, akik kételkednek, és azokat is, akik ezt ellenzik, azonban - mint fogalmazott – „egy-egy rossz eredmény sem jelentheti azt, hogy be kellene zárnunk az akadémiákat, és sóval kellene behintenünk a pályák helyét”. Én most nem azért vagyok itt, hogy dicsérjem a magyar futballt, de nem is azért, hogy temessem, hanem azért, hogy azt mondhassam, egy vereségből kétfajta következtetést lehet levonni. Az egyik, hogy beletörődünk, és egymás után jönnek a vereségek és marad az örök szégyen. Nem javaslom a magyaroknak, hogy ezt az utat kövessék – jelentette ki a miniszterelnök, aki azt javasolta, „dolgozzunk még többet, törjünk győzelemre, és szerezzünk dicsőséget, úgy, ahogyan erre régen is képesek voltunk”.

Orbán Viktor szerint „még több munkára és még több támogatásra van szükség, mert a vereség még több munkára kell, hogy sarkalljon bennünket, amiből mindenkinek ki kell vennie a részét”. A kormányfő kifejtette, a kormány két dolgot hajlandó támogatni, ha labdarúgásról van szó: az egyik a fiatalok, azaz az utánpótlás, a másik a szurkolók bevonzása a létesítményekbe. A pályákat a futballistáknak építjük, a lelátókat meg a nézőknek, hogy kulturált körülmények között nézhessék meg a játékot – szögezte le a miniszterelnök.

mlsz3Orbán Viktor szólt arról is, az MLSZ elkészített egy többéves - a már megkezdetteken túl - konkrét beruházásokat magában foglaló létesítményfejlesztési programot, amit a kormány jóváhagyott. A kormányfő hozzáfűzte, ezt a programot a tervek szerint a közeljövőben megtárgyalandó Országos Sportlétesítmény Fejlesztési Programba fogják beilleszteni.

„Kultúrát szeretnénk, biztonságot és jó hangulatot”

A miniszterelnök kitért rá, a megállapodás mögött komoly állvárások vannak, amelyeket a kormány az MLSZ-szel szemben támaszt. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a profi klubok továbbra is fizessék be az adót – mondta Orbán Viktor. Szeretnénk kivinni a gyerekeinket a meccsekre. Nemcsak a fiúkat, hanem a lányokat is, ezért a stadionokban nem hangozhatnak el olyan kijelentések, amelyek miatt egy jóérzésű szülő a gyerekeket otthon tartja. Ha ezen változtatni akarunk, akkor az MLSZ-től erőteljes döntésekre van szükségünk – folytatta a kormányfő, leszögezve, „sem rasszizmusnak, sem civilizálatlan viselkedésnek a stadionokban nincs helye”. Mi azt szeretnénk, ha a stadionok a magyar családok kedvelt időtöltésének helyszínévé válhatnának. Kultúrát szeretnénk, biztonságot és jó hangulatot, ezért azt kérjük azt kérjük az MLSZ-től, hogy a rendbontókat szűrjék ki, és ne engedjék a pálya közelébe, ha pedig ehhez jogszabályok kellenek, akkor bátran forduljanak a kormányhoz, aki ebben partner lesz – mondta Orbán Viktor.

Orbán Viktor hangsúlyozta, a mostani megállapodás nem érinti a korábbi stadionépítési döntéseket, azok mind futnak. A mostani megállapodás a második ütem lépéseit tartalmazza – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy arra kérte Csányi Sándor MLSZ elnököt, hogy legyen egy külön budapesti csomag is. Azt tudjam mondani a magyar választóknak, ha ezt a programot végrehajtjuk, akkor Budapesten ismét legalább annyi pálya lesz, mint a rendszerváltás előtt. A fővárosi gyerekeknek is megadjuk az esélyt arra, hogy sportolhassanak – fogalmazott.

A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy Budapesten nincs komoly utánpótlás-nevelés, és nem is a nagy fővárosi klubok, hanem a vidéki csapatok nyerik a bajnokságokat. Budapest nélkül nincs magyar futball – jegyezte meg. A rendszerváltás szégyenének nevezte, hogy a futballpályák helyére kereskedelmi létesítmények épültek, és állami cégeket úgy adtak el, hogy a sportpályákat a privatizációs vagyonnal együtt kivitték, az új tulajdonosok pedig felszámolták azokat.

Az MLSZ pályázik az egyik Eb-helyszínre

A kormány egyetértésével a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pályázik a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság egyik helyszínére - jelentette be Csányi Sándor kedden. Az MLSZ elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel és Michel Platinivel, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnökével tartott sajtótájékoztatón elmondta, az új Puskás Ferenc Stadion adhatna otthont Eb-mérkőzéseknek.

Az eseményen Orbán Viktor és Csányi Sándor aláírta az MLSZ létesítményfejlesztési koncepcióját, amelyet a kormány jóváhagyott. Ennek értelmében 2016-ig 40 milliárd forintot fordítanak majd felújításra, a meglévő pályák komfortosítására. A program 27 NBI-es, illetve NBII-es klub stadionját, illetve további ezer pályát érint.

Fontosak a megfelelő körülmények

Michel Platini kifejtette, nagyon örül, hogy Budapest pályázik a kontinensviadal egyik helyszínére. AZ UEFA vezetője - aki a tavaly elhunyt Imre Mátyás sportújságíróra is emlékezett - beszédében hangsúlyozta, fontos, hogy a fiatalok megfelelő körülmények között űzzék a szenvedélyüket, ehhez pedig a magyar kormány megfelelő feltételeket teremt. Platini beszélt az UEFA további törekvéseiről, így a rasszizmus visszaszorításáról, ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, kizárólag a zéró tolerancia elvét követve lehet kiűzni az ilyesfajta magatartást a stadionokból.

A hét év múlva esedékes kontinensviadalra 13 ország egy-egy városában kerül sor. Az UEFA csütörtökig várja az előzetes jelentkezéseket, majd április 25-ig a végleges pályázatokat. A végrehajtó bizottság jövő szeptemberben dönt a rendezőkről.

(fidesz.hu-MTI)