A rendszerváltást követően megcélzott nagyberuházások folyamatban vannak vagy lezárultak az elmúlt három évben. Most már a kerület jövőjét meghatározó, a csepeliek boldogulását elősegítő új fejlesztések előkészítése és elindítása a cél – állítja Németh Szilárd polgármester, aki szerint fontos, hogy ezek irányában egyetértsenek az emberek, és a csepeli pártok is.

Polgármester úr, az elmúlt három évben többször is hangsúlyozták, hogy évtizedes ígéreteket valósítanak meg. Ezek közül voltak állami, fővárosi és uniós finanszírozású nagyberuházások valamint csepeliek is. Miket emelne ki közülük?

Nem sorolom a legfontosabbak közé, de tapasztalatban az első nagy lépés a gerincút első ütemének megépítése volt. A fővárosi beruházásban jelentős csepeli segítség kellett. Problémát jelentettek a tervezési és előkészítési hiányosságok, finanszírozási gondok. Meg kellett küzdenünk a kivitelezőkkel, akik először tapasztalták, hogy a kerület vezetése kiáll a csepeliek mellett, és ez nem tetszett nekik. Azóta minden itt dolgozó kivitelező tudja, hogy nem vehetik félvállról a lakossági panaszokat.

Erős lobbi kellett a csatornázás megindításáért is. Itt nem az előkészítetlenség volt a legnagyobb baj - pedig küszködünk vele eleget -, hanem a politikai akadályok. Az MSZP egészen Brüsszelig elfutott, hogy megakadályozza Csepel csatornázását. Ezt személyesen is zokon vettem, mert szerintem ez már nem a választók képviselete.

Az uniós forrásból segített két nagy bicikliútról kevés szó esik, de mérföldkőnek tartom a megépítésüket. Szégyenletes volt, hogy a kerékpárjairól híres Csepelről nem lehetett biztonságosan átkerekezni a belső kerületekbe. Ma ezeken az utakon olyan nagy a forgalom, ami számunkra is meglepetés.

Igyekezszünk a fejlesztéseket úgy elosztani, hogy Csepel minden polgárának haszna legyen belőlük. Az új utak építését és a csatornázást jellemzően a családi házas övezetekben várták-várják nagyon, a városrehabilitációs beruházásokat a panelházakban, lakótelepeken élők, míg a közterületek rendbetételét mindenki. 2010-ben a Szent Imre tér kivételével még Csepelen voltak a legelhanyagoltabbak a terek és közparkok egész Budapesten. Felújítottuk a Petőfi teret, a Daru dombot, rendbe tettük a Tamariska dombot, a Radnóti környékét, a Kis-Duna parti sétányt - amit ezekben a hónapokban is tovább fejlesztünk -, erdei tornapályát alakítottunk ki a szemétlerakóvá züllesztett Akácfa úti Kiserdőben. Több más park rendbetétele is folyamatban van, de az elődeink által felújított Szent Imre teret sem hanyagoljuk el. Vannak hiányosságok, de ma mindenhol kevesebb a szemét, és ápoltabb a környezet, mint 2010 előtt. És ezt úgy értük el, hogy a korábbinál sokszorta több csepeli embernek adunk munkalehetőséget, amire különösen büszke vagyok.

A városrehabilitációs beruházásokat külön ki kell emelnem, hiszen ebben is megmutatkozott, hogy Borbély Lénárd alpolgármesterrel, országgyűlési képviselő-társammal milyen hatékonyan tudunk lobbizni. Több milliárd forintot sikerült szereznünk fejlesztésekre. A városrehabilitáción belül eddig Csepel legelhanyagoltabb lakótelepi részeit fejlesztettük. Ezt a munkát folytatni kell, több lakótelep van, ami még nem került sorra.

Egy önkormányzatnak szolgáltatnia is kell. Mi történt ezen a téren?

A rendszerváltás óta eltelt húsz év alatt az államigazgatási és az oktatási rendszerünk versenyképtelenné és tarthatatlanná vált. A 2013-as nagy átalakulás persze sok problémával, konfliktussal járt, de az említett okok miatt nem lehetett tovább halogatni.

Az orvosok, tanárok bérrendezése ezzel egy időben megkezdődött, de például a járási központ, az okmányiroda ideiglenesen méltatlanul kicsi helyszínre költözött. 2014-re már ismét színvonalas körülmények között folytatódhat ez a munka a Csepel plázában. Terveink szerint az önkormányzat melletti, egykori MSZMP-székház felújításra kerülő épületében kapnak majd végül munkájukhoz méltó elhelyezést.

Az önkormányzati szolgáltatások között is voltak nagy előrelépések. Bevezettük a méhnyakrák-elleni védőoltást a csepeli lányok között, külön figyelünk az újszülöttekre és idősekre, segítséget kapnak az ikerszülő édesanyák. Új, fontos gyógyító és életmentő eszközöket kaptak a csepeli orvosok, először lesz a kerületben éjjel-nappali felnőtt és gyermekorvosi ügyelet, több iskola mosdóit, a Jedlik tornatermét felújítottuk, több pénzt biztosítottunk az oktatás színvonalának emelésére, a bölcsődés és óvodás gyerekek tisztasági csomagjára, új óvodai férőhelyekre és egy új csepeli nyugdíjas központ kialakítására.

Elődeink mindössze 19 szociális lakást pályáztattak meg négy év alatt, jól tudjuk miért. Mi nem a haveroknak utaltuk ki ezeket: három év alatt 85 szociális lakást pályáztattunk meg, de jutottak bérlakások a csepeli rendőröknek is, hogy minél többen maradjanak a kerületben. Komoly erőfeszítéseket tettünk a BKV szolgáltatásainak javításáért, ma sűrűbbek a járatok. Több rendőr szolgál, közel négyszer annyi a közterület-felügyelő, és közel tízszer annyian fognak novembertől a kerület közterületeinek rendbetételén dolgozni, mint 2010 októbere előtt. És mindezt mi kétmilliárd forinttal kevesebb pénzből oldjuk meg évente, mint az elődeink.

Csepel új utakon: nem először találkozhattunk ezzel a szlogennel. Mit is jelent?

A rendszerváltás után megcélzott nagyberuházások folyamatban vannak vagy lezárultak, már nem kell vitázni róluk. Mindenki látja, hogy a közterületeken, a hivatali, oktatási, orvosi intézményeinkben megkezdett fejlesztéseink azt a célt szolgálják, hogy jó legyen Csepelen élni. Jó érzés legyen kimenni az utcákra, terekre vagy éppen a megújult Kiserdőbe, Tamariska dombra, Daru dombra, Kis-Duna partra.

Most a kerület jövőjét meghatározó, a csepeliek boldogulását elősegítő új fejlesztések előkészítése és elindítása a célunk. Az első Csepeli Konzultáció már erről szólt. Az ott meghatározott útépítések, velük a csapadékvíz-elvezetés kiépítése már megkezdődött, várhatóan még évekig folytatódni fog. Ha minden jól megy, a sátortetős uszoda is hamarosan elkészül.

De látható az is, hogy hiába sikerült növelni a rendőrök és közterület-felügyelők számát, telepítünk kamerás rendszámfelismerőket Csepel köré, szervezzük újra a térfigyelő rendszert. Hiába több a bűnözők azonnali elfogásáról szóló hír, és szerepel jó helyen Csepel a bűnügyi térképeken, ha a közbiztonság-érzet még mindig rossz. Nagyjából érezzük a lakosság jövőre vonatkozó elvárásait, de szeretnénk ismét felhatalmazást kapni arra, hogy ezekre az új utakra is ráléphessünk. Fontos, hogy a jövőbeni fejlesztésekben egyet értsenek a csepeli emberek, és a pártok is. Ezért a konzultáció, amit a demokratikus csepeli ellenzék is támogatott, hamarosan folytatódni fog, hogy együtt, közösen határozzuk meg új céljainkat.

Még át sem adták, máris népszerű a Kis-Duna partján létrehozott fitneszpark - értesült a Csepel.info. A Kis Duna parton két helyszínen is kiépített létesítményben erőnyomó, mini sígép, nagy forgató kerekek, evezőpad, lábtológép, és sífutó edzőgép; valamint párhuzamos nyújtó, normál nyújtó és korlát szerek kerültek kialakításra, melyeket – elsősorban hétvégén – csepeli felnőttek és gyermekek tucatjai használnak.

A Csepel.info Bercsik Károlytól, a körzet képviselőjétől valamint Ábel Attila alpolgármestertől kapott képeket. Ezeken jól látszik, hogy kicsik, nagyok s a nyugdíjasok egyaránt gyorsan megkedvelték és használják is a különleges eszközöket. Bár a fitnesz park eszközei bármelyik korcsoport mozgásigényének megfelelnek, az a tapasztalat, hogy leginkább a nyugdíjasok használják. Ennek az lehet az oka, hogy ők kevésbé mernek elmenni edzőtermekbe, mivel úgy érzik, hogy az a fiataloknak való.

Egy év megfeszített munka és két írásbeli forduló után október 8-12. között került sor a Nyirő József Kárpát-medencei irodalmi és műveltségi vetélkedő döntőjére. A versenyt 2012-ben indította útjára Csepel Önkormányzata az író halálának 60. évfordulója alkalmából. A 12 legjobb csapat felkészültsége, kitartása, alapossága a szervezőket és a zsűri tagjait is meglepte. Kerületünket a Jedlik Ányos Gimnázium és a Csete Balázs Szakközépiskola egy-egy háromfős csapata képviselte. A megmérettetésnek a székelyudvarhelyi Tamás Áron Gimnázium Kollégiuma adott otthont. A fiatalok a Nyirő József díszteremben adtak számot tudásukról, azok között a falak, ahol egykoron az író is a padokat koptatta.

A több száz helyszínen készült fotó elérhető ide kattintva.

Ki volt Nyírő József?

Nyirő József 1889. július 28-án született Székelyzsomborban. Életét végigkísérte a hit: édesapja a helyi katolikus gimnázium igazgatója volt, ő maga a Székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban, majd a gyulafehérvári papnevelő intézetben és a bécsi Pázmáneumban végezte tanulmányait. 1912-ben teológiai doktorátust szerzett, ugyanebben az évben pappá szentelték Nagyszebenben. Előbb hittant oktatott, majd a Kolozs megyei Kide plébánosa lett. Miután Erdélyt Romániához csatolták, kilépett az egyházi rendből és családot alapított. Tíz éven át a kolozsvári Keleti Újságnál dolgozott újságíróként. 1920-ban Haldoklik a székely című novellájával megnyerte a Zord Idő pályázatát, a későbbiekben pedig több irodalmi elismerésben is részesült. A korabeli Erdély meghatározó szellemi alakjaként szerkesztette a Pásztortűz folyóiratot, az Erdélyi Szépműves Céh egyik alapítója. 1924-ben jelent meg egyik legismertebb munkája, a Jézusfaragó ember című novelláskötet, amellyel Erdélyben és Magyarországon is sikert aratott. 1928-tól az Erdélyi Helikon munkatársa. 1945-től Németországban élt, 1950-ben Madridba költözött. 1952-ben részt vett a clevelandi Kossuth Lajos Könyvkiadó megalapításában. Hosszas betegség után, megtérve az egyházhoz, 1953. október 16-án hunyt el Madridban. Legismertebb művei a Jézusfaragó ember (1924), az Uz Bence (1933), a Havasok könyve (1936), a Madéfalvi veszedelem (1939) és a Zöld csillag (1950). Darabjait 1945 és 1988 között a színházak nem játszották, a magyar és román kommunista rendszerek műveit betiltották. Első köztéri szobrát 2004-ben avatták fel Székelyudvarhelyen.

Tanulni és gyarapodni

A döntőbe jutott fiatalok október 8-án, kora reggel indultak el a Szent Imre térről, hogy az író szülőföldjén, Székelyföldön bizonyítsák: megértették, átérezték, átszűrték magukon Nyirő József alkotásait, a kor hangulatát, irodalmi és történelmi összefüggéseit. A hosszú út tanulással, ismétléssel telt: a csapatok még utoljára elővették az Uz Bencét, a Jézusfaragó embert, történelmi atlaszaikat és jegyzeteiket. Megérkezésük után Stiglmayer Gábor programvezető tájékoztatta a verseny lázában égő fiatalokat és felkészítőiket: nem egy hagyományos vetélkedőn vesznek részt, a megmérettetés első napján, október 9-én a 12 csapatból összeállított 4 csoportban kell egy-egy témát kidolgozniuk. A helyszínen követte az eseményeket Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, a vetélkedő védnöke, Borbély Lénárd alpolgármester, országgyűlési képviselő, Morovik Attila alpolgármester és Samna Gábor kabinetfőnök. Csepel polgármestere köszöntőjében elmondta: Nyirő József újratemetésén született meg az elhatározás, hogy az író emlékét és emlékezetét ápolni fogják. Kiemelte: a verseny végeredményétől függetlenül mindenki nyertesként térhet majd haza, hiszen az is cél, hogy a résztvevők feltöltődjenek, gyarapodjanak, új barátságok köttessenek. A versenyzők megismerték a zsűri három tagját: Takaró Mihály irodalomtörténészt, a zsűri elnökét, Cserhalmi Zsuzsa irodalomtörténészt és Fráter Olivér történészt, akiktől megkérdeztük:

Mit várnak a versenytől?

"Azt várom, hogy ezek a gyerekek megértsék, nem légüres térben születik, keletkezik valami. Az irodalomszervezés megelőzi azt, hogy írók szülessenek, írói munkaközösségek, folyóiratok legyenek. Erdélyben az történt, mint a mi korai reformkorunkban: a semmiből kellett megmenteni a magyar írást, a magyar szót, a magyar irodalmat". - Cserhalmi Zsuzsa, irodalomtörténész

"Elsősorban azt várom, hogy az a közel félszáz ember, aki idejött a verseny döntőjére, jól érezze magát. Élményeket kapjon, mélyüljön benne a magyar nemzeti identitástudat. Az értéke az ismeretgyarapodásban van, amelynek éppen híján vagyunk, hiszen itt erdélyi irodalomról beszélünk, amit Magyarországon 70 éve nem tanítanak. Olyan írókat és költőket fogunk megismerni mélyebben, alaposabban, akikkel a tankönyvekben nem találkozhatnak a gyerekek, márpedig ott lenne a helyük a magyar irodalmi kánonban." - Takaró Mihály, irodalomtörténész

"Nyirő Józsefnek fontos helye és szerepe van a magyar irodalomtudományban. Ehhez még hosszú utat kell megtennünk, a Nyirő József irodalmi és műveltségi vetélkedő utat nyit az erdélyi irodalom irányába. Nyirő József életében Székelyudvarhely egy fontos állomást jelentett, fiatalkorában, majd felnőttkorában is, 1993-tól 1939-ig itt élt és itt alkotott. Nem véletlenül és nem esetlegesen választottuk a döntő helyszínéül." - Fráter Olivér, történész

Zászlóvivők, Szószólók

A verseny első fordulója a Zászlóvivők nevet viselte. A négy, 3 csapatból álló alkotóműhely október 9-én egy-egy nagyobb témát dolgozott ki közösen: előadásaikban Nyirő József ünnepi eseményt, múzeumot, emlékművet terveztek és irodalmi folyóiratot szerkesztettek. A zsűri szigorú szakmai szempontok szerint értékelt. Pontosították, új információkkal látták el a csapatokat, kiemelték erősségeiket. A fiatalok példát mutattak összefogásból, a tanulás és a fejlődés iránti alázatból és kitartásból. A második fordulóban, október 10-én a csapatok már egyedül dolgozták ki témáikat, amelyekért egy tárgyi tudást számonkérő versenyen, egy úgynevezett témaárverésen mérettek meg. A Szószólók elnevezésű második forduló második felében ezt a 12 témát mutatták be a versenyzők. A témák kerettörténete egy film készítése volt: az Erdély Művészeti Társaság filmet forgat Erdélyről, a csapatoknak ehhez kellett egy konkrét témára filmkészítési javaslatot kidolgozniuk. A 12 csapat mindegyike ötletgazdag, leleményes, alaposan előkészített előadásokkal lépett a színpadra. A zsűri többszempontú, összetett értékelései alapján mindenki számára világossá vált: erős, felkészült, elszánt fiatalok küzdenek egymással - a végső eredményre azonban estig kellett várniuk.

A magyar géniusz

A verseny eredményét október 10-én, este tudták meg a résztvevők. Az ünnepélyes eredményhirdetésen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a vetélkedő fővédnöke, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, dr. Zsigmond Barna, csíkszeredai főkonzul és Veress László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke. Kövér László beszédében az anyaországi magyarok nevében is köszöntötte a versenyzőket, szervezőket. A vetélkedőt az Országgyűlés épületéhez hasonlította: "az Önök szépapái, szépanyái, ükapái, ükanyái adták össze azokat a forintokat, azt a tudást, azt a munkaerőt, amelyik létrehozta és a mai napig a magyar géniuszt szimbolzálja." Hozzátette: a verseny ugyanazt testesíti meg, mint az Országgyűlés: az összetartozásunkat "attól függetlenül, hogy hol élünk mi, akik magyar ősöktől származunk, magyar nyelvet beszélünk, a magyar kultúrát tartjuk a magunkénak."

Takaró Mihály, a zsűri elnöke kiemelte: 1948 óta most először fordult elő, hogy Kárpát-medencei irodalmi és műveltségi versenyre nem csak szándék van, hanem meg is valósult, ezért a csapatok ennek az eseménynek úttörői, történelemírói. "Törökbálinttól Veszprémen keresztül Dunaújvárosig, Budapesten keresztül, Pásztót is beleértve, Barótról vagy Székelyudvarhelyről érkező csapatok mutatják azt, hogy bár politikai értelemben szét lehetett szaggatni Magyarországot, azonban van valami - ez a kultúrális értelem - amiben egyek vagyunk" - emelte ki a zsűrielnök. Németh Szilárd szerint "nem könnyű ma Nyirő József mellett kiállni, de azt gondolom, hogy mindenkinek, aki magyar, aki magyarnak érzi magát, ezt kell tennie. A kiállást hol kezdhetnénk máshol, mint a fiatalok körében?" Csepel polgármestere bejelentette: folytatják a kezdeményezést: jövőre minden résztvevő diákot, tanárt vendégül látnak Csepelen egy irodalmi táborban. "Azt is megbeszéltük, hogy olyan nagyszerű dolgozatok születtek, hogy ezeket nem lehet parlagon hagyni, megjelentetjük őket" - mondta el az esemény védnöke, hozzátéve: egy következő lépésben feltámasztják az Erdélyi Helikon emlékét.

Legjobbak a legjobbak között

Az egyéves, háromfordulós verseny végén a csepeli Csete Balázs Szakközépiskola Csete 2012 nevű csapata győzedelmeskedett: Halász Boglárka, Szabó Mihály és Bács Keve 12. évfolyamos tanulók. Felkészítő tanáruk, aki a döntőn is segítette a fiatalokat, Fux Ernőné. A legjobbak 400 000 Ft értékű utazást nyertek a Kárpát-medence egy választott pontjára. A küzdelem végén a képzeletbeli dobogó második fokára a pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnázium Tündérek nevű csapata állhatott fel, ők 300 000 Ft értékben szervezhetnek kirándulást. A harmadik helyen a vendéglátó Székelyudvarhely csapata végzett, az Erdélyi boszorkányok 200 000 Ft-os jutalomban részesültek. A Jedlik Ányos Gimnázium Erdélyi Kürtőskalács nevű csapata a 8. helyen végzett.

Élő Székelyföld

A kötelességen és a munkán túl a résztvevők megismerkedtek Székelyföld több nevezetességével is. Amit mostanáig elképzeltek Nyirő leírásai alapján, az most a valóságban kápráztatta el őket. Október 9-én Szejkére utaztak, ahol meglátogatták Orbán Balázs emlékművét. Október 11-e a pihenésről, az élményszerzésről szólt: Lövéte és Székelyzsombor épített és természeti szépségei, Homoródkarácsonyfalva temploma maradandó élményt jelentettek a Havasok ölelésében kiránduló versenyzők számára. Székelyzsomborban Nyirő József szülőházában és a vele szemben álló templomban is találkozhattak az élő történelemmel a friss barátságaikat elmélyítő, a verseny terhét maguk mögött tudó fiatalok.

Felülemelkedni a problémákon

Nyirő József témái gyakran az élet sötétebb oldalát mutatják be: a fennmaradás nehézségeit, az emberi és a természeti törvények összeütközését, a gyászt, a székelyek traumáit, az elszakadás fájdalmát és a hűség terheit. Fux Ernőné, a nyertes Csete 2012 csapat felkészítő tanára szerint "Nyirő meglehetősen komor világot tár az olvasók elé, de ebben az életkorban a fiatalok nagyon fogékonyak, nyitottak, szembesülni tudnak a problémákkal." A tanárnő szerényen nyilatkozik eredményeikről, a többi csapat tudását, kreativitását, talpraesettségét dícséri. A győzelem mámorában kiemeli: nem csak az élmény, egyfajta konstruktív, előretekintő szemlélet is gazdagítja a résztvevőket. Nyirő József pedagógiai értékét annak krónikási képességeiben látja: "Megmutatja, milyen volt az élet abban a világban, mit gondoltak az emberek a múltról és hogyan keresték a megoldást a jövőre." Kiemeli: amikor a második fordulóban a csapat a színpadon bemutatta előadását, Keve személyes véleményét is beleszőtte szövegébe. "Keve azt mondta: ha valamikor a jövőben az életében válaszút elé kerül, fellapozza az Uz Bencét. Feleleveníti, hogy Bence a humorral, a talpraesettséggel, a góbésággal hogyan tudott felülemelkedni a nehézségeken. Hogyan tudta legyőzni a félelmeit az olvasással" - hozzáteszi: ez a személyes hangvétel, az olvasó és a mű összekapcsolódása teszi büszkévé tanárként. Halász Boglárka, Szabó Mihály és Bács Keve évek óta jóbarátok, felkészítőjük szerint ez nagyban hozzájárult sikerükhöz: a felkészülés, az elődöntők és a döntő folyamán is olajozottan tudtak együttműködni. A csapattagokkal beszélgetve kiderül: mindenki a saját erősségeinek megfelelően kapott feladatot: van, aki olvasni szeret, más a történelemben érzi otthon magát. Boglárka színpadi rutinja sokat segített, biztonságérzetet jelentett a fiúk számára. "Szinte nem is hittük el, hogy megnyertük a versenyt. Egy éve készülünk, a tanárnő külön foglalkozott velünk. Rengeteg olvasás, böngészés, magolás, értelmezés van mögöttünk, de megérte" - mondta hazafelé Boglárka. Keve kiegészíti: sokat tanultak a többi csapattól, felnéznek tudásukra. "Fantasztikus előadásokat láttunk, a többiek is mind kifogástalanul felkészültek." Mihály még nem mondta el a nagy hírt otthon: "Szeretném büszkévé tenni őket, ajándéknak szánom."

"Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ."

A vesenyben résztvevő fiatalok, tanáraik, a szervezők és Csepel képviselői október 11-én reggel virágokkal rótták le kegyeletüket a székelyudvarhelyi Papkertben Nyirő József emléke előtt. A virágok nem a sírhelyre vagy emlékmű lábához, hanem a földre kerültek. Nyirő József hamvai máig nem kerülhettek oda, Székelyudvarhelyre, ahol az író élt, alkotott és holtában nyugodni szeretett volna.

Nyírő József 1953-ban halt meg Madridban. Az élete utolsó éveit emigrációban töltő író végakaratában rögzítette: földi maradványai nyughelyéül szülőföldjét jelöli meg. A Magyar Országgyűlés 2012-ben kezdeményezte Nyirő József madridi sírjának feltárását. A székely apostol azév pünkösd vasárnapjára tervezett újratemetése meghiúsult, mivel a Hargita Megyei Törvényszék formai hibákra hivatkozva megsemmisítette a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal által kibocsátott temetkezési engedélyt. Az eset a magyar és a román közéletben is nagy visszhangot keltett, politikai feszültséget szült. A Magyar Nemzet Online 2012. június 27-ei cikkében

Veress László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke elmondta: a Hargita megyei prefektus korábban elismerte, hogy az újratemetés szervezői nem hibáztak. A hibát a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal követte el, a prefektus véleményét a bíróság is megerősítette. Veress László hangsúlyozta: bíznak a román jogállamban, mivel a hatályos román polgári törvénykönyv 80. szakasza értelmében az elhunyt személy megállapítható végakaratát tiszteletben kell tartani. A hamvak újratemetésére ezidáig nem került sor.

Angel Marianna

fotó: Halászi Vilmos

Németh Szilárd, a rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport elnöke a Ma reggelben elmondta: hétfőn óriási többséggel döntöttek az újabb rezsicsökkentés mellett, de véleménye szerint többen egyáltalán nem támogatják azt. Az igenre a politikus szerint azért nyomtak, mert a lakosság körében nagyon népszerű az intézkedés, s nem szeretnének ellene menni – nyilatkozta. A szóban forgó tervezett csökkentésről néhány nappal ezelőtt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is beszélt.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a baloldali kormányzás idején 2002-2010 között 15 alkalommal emelkedtek a háztartási energiaárak, ezzel szemben az Orbán-kormány már 1998-2002 között is megfogta az árakat, nem engedték, hogy az infláció felett emelkedjenek.

Történelmi léptékű csökkentés

Németh Szilárd történelmi léptékűnek nevezte a 2013-as döntést. Mint fogalmazott: „50 éves vagyok, 40 évre visszatekintve soha nem csökkent a háztartási energia ára; most először 2013-ban”.

A hétfői 11,1 százalékos díjmérséklést az LMP-n kívül minden párt támogatta, így csupán 16 nem állt a 311 igennel szemben. Az Országgyűlés arról is határozott, hogy a szolgáltatókra terhelik a gázkazánok és vezetékek felülvizsgálati költségét. A Fidesz-KDNP egyúttal benyújtotta a Parlamentnek a rezsicsökkentés megvédéséről szóló politikai nyilatkozat tervezetét, amit az Európai Unió nyomásgyakorlása miatt tart szükségesnek. Az MSZP ezzel kapcsolatban leszögezte: a rezsicsökkentés támogatják, a rezsiharcot viszont nem. Az LMP pedig a Fidesz kampánygépezete újabb húzásának minősítette a beadványt.

Az Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány október 10. és 13. között idén hatodszorra indította útjára országos 72 óra kompromisszum nélkül önkéntes ifjúsági akcióját. A magyar fiatalok közösen összefogva három napon keresztül teljesítettek közhasznú feladatokat: intézményeket, játszótereket újítottak fel, erdőket takarítottak, parkokat és köztereket tisztítottak, valamint szociális segítségnyújtáson vettek részt.

A példamutató megmozdulásba Győrtől kezdve Csákvár, Mohács, Eger, Kecskemét, Nyíregyházán át egészen Csengerig Csepel is bekapcsolódott. A hétvégén Békásmegyerről 14 végzős középiskolás a Humán Szolgáltatások Igazgatóságában önkéntesen dolgozott. A fiatalok lefestették a Táncsics Mihály utcai kerítést, a központi épület folyosóin különböző festéseket, javításokat végeztek, és az irodák átköltöztetése miatt a pakolásban segítettek.

A 72 órás önkéntes munkaakciót a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezésében az ökumenikus alapítvány koordinálja. A kezdeményezés Németországból indult 2002-ben, azóta évente számos országban sikerrel rendezik meg. Magyarország 2006-ban csatlakozott először a háromnapos összefogáshoz, akkor még csak a Szombathelyi és a Győri Egyházmegyében indult a program. 2007 márciusától azonban országos szinten rendeztek önkéntes projekteket. Tavaly itthon mintegy 8000 fiatal vett részt a programban.

A közösségi szolgálat végzése azoknak a nappali tagozatos diákoknak lesz kötelező, akik 2016. január 1. után érettségiznek.

Antal Zsuzsa

Tisztelt Csepeli Polgárok!

A kerületben rendszeresített polgári védelmi szirénák működőképességét időszakonként ellenőrizni kell. A szirénák "morgatását" 2013. október 25-én délelőtti időpontban tervezzük, pár perces időtartamra. A tisztelt Lakosságnak tennivalója nincs, az okozott esetleges kellemetlenség miatt türelmüket és megértésüket kérem!

Dr. Szeles Gábor jegyző

Munkacsoport vizsgálja, van-e értelme alkotmányban szabályozni a rezsicsökkentést, arra azonban mindenképpen szükség van, hogy a magyar kormány hatékonyan képviselje a magyar érdekeket Brüsszelben; ha az Európai Unióval vita alakul ki a kérdésben, az akár kötelezettségszegési eljáráshoz is vezethet.

Döntött az Országgyűlés az újabb rezsicsökkentésről: november 1-jén 11,1 százalékkal csökken a gáz, az áram és a távhő ára. A Fidesz frakcióvezetője azt kérte: az Országgyűlés politikai nyilatkozattal álljon ki a döntés mellett és utasítsa vissza az Európai Bizottság nyomásgyakorlását.

Szájer József szerint nem lesz elég alkotmányban védeni a rezsicsökkentést, ezért a politikus további kormányzati lépéseket vár. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely az M1 Az Este című műsorában elmondta: munkacsoport vizsgálja, van-e értelme alkotmányban szabályozni a kérdést, és ha van, akkor milyen formában.

Ez egy lehetséges megoldás, de önmagában nem elegendő, azonban arra szükség van, hogy a magyar kormány hatékonyan képviselje a magyar érdekeket Brüsszelben, hogy ne engedjünk az Európai Bizottság nyomásának, amely Magyarországot olyanra kényszerítené rá, amely a közösségi jogból egyébként nem vezethető le - fogalmazott a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki hozzátette azt is: árszabályozási eszközzel a közszolgáltatások területén 28 uniós tagországból 18-an élnek.

Mint hangsúlyozta, nem szabad azt a látszatot kelteni, hogy van olyan jogi megoldás, amely megvédené az országot azoktól, akik emelnék a rezsit. Ám ha bármilyen plusz biztosítékot lehet a rendszerbe építeni – például hogy sarkalatos lesz a közszolgáltatásokról szóló törvény – akkor ez egy megfontolásra érdemes felvetés – mondta Gulyás Gergely.

A kormány szerint a közösségi jognak nem része a hatósági ármegállapítás a közszolgáltatások terén, ezért nincsen ilyen jogköre az Európai Bizottságnak, ebben csak a magyar Országgyűlés, a magyar kormány jogosult dönteni. Ha ebből vita lesz, az kötelezettségszegési eljárással is járhat - húzta alá Gulyás Gergely.

(hirado.hu)

A parlament hétfői döntésével november 1-jétől 11,1 százalékkal csökken a gáz, az áram és a távhő ára.

Németh Szilárdnak, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselőjének erről szóló törvényjavaslatát hétfőn fogadta el az Országgyűlés 311 igen szavazattal, 16 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett. A Fidesz-, a KDNP-, az MSZP- és a Jobbik-frakció igennel, az LMP és tíz független képviselő nemmel szavazott. 

Az újabb rezsicsökkentéssel a gáz, az áram és a távhő ára a tavaly decemberihez képest összesen 20 százalékkal esik vissza. Az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi bizottság javaslatára arról is határozott, hogy az egyetemes földgázszolgáltatókra terhelik a csatlakozó vezetékek és a felhasználói berendezések, például a gázkazánok műszaki-biztonsági felülvizsgálatának költségét. Németh Szilárd vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ez eddig a családoknak akár 50-60 ezer forintjába is kerülhetett. A vezetékek és a berendezések felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóságot kormányrendeletben jelölhetik majd ki.

A parlament hétfői döntésével lehetővé tette a gáztárolók nyomásáért felelős úgynevezett párnagáznak a felhasználását, amit az ellenzék többször is kifogásolt. Ennek lényege, hogy azok a földgáztárolói engedéllyel rendelkezők, akiknek legalább 120 millió köbméter mobilgázzá átminősített párnagázuk van, kötelesek ezt a mennyiséget - az egyetemes szolgáltatók földgázforrásainak biztosítása érdekében, könyv szerinti értéken - eladásra felkínálni egyetemes szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedőnek. Az ajánlatot akkor kell megtenni, ha a szakminiszter rendeletben meghatározta annak napját. Az ajánlati kötöttség öt munkanapig tart. Németh Szilárd korábban az MTI-nek azt mondta, hogy a párnagáz kivételének nincs semmilyen biztonsági vagy ellátási kockázata.

(MTI - fidesz.hu)

2013. november 1-jétől újabb rezsicsökkentés lép életbe számos pozitív hatással. Németh Szilárd és Borbély Lénárd ezzel kapcsolatos interpellációja, melyet 2013. október 14-én a Parlamentben Fónagy János államtitkárhoz intéztek, alább olvasható:

Tisztelt Elnök Úr!

Tisztelt Államtitkár Úr!

Egyre inkább közeledik a rezsicsökkentések harmadik hulláma, mellyel párhuzamosan egyre inkább nőnek a brüsszeli kritikák és a multi cégek extraprofitját védő bal oldali politikai ellenvélemények is. Már az első küzdelmet is nehéz volt megvívni, aminek eredményeként január 1-től 10%-kal csökkentettük a lakossági gáz, villamosenergia és távhő árát, de most egy újabb nehéz meccs előtt állunk, hiszen a multinacionális vállalatok vezérei, az Európai Unión és azok vezetőin keresztül próbálják meg eltántorítani a Kormányt a lakossági terhek további csökkentésétől. A Kormány számos intézkedésével egyértelművé tette, hogy a magyar fogyasztók, a magyar családok oldalán áll és nem enged teret a multi cégek által vezérelt, brüsszeli zsarolásnak. Nyilvánvaló, hogy fájó pontja a rezsicsökkentés az energiaszektor bizonyos szereplőinek, hiszen közel 1.150 milliárd forint profitot vittek ki az országból a magyar fogyasztók kárára. Ez a lehetőség számukra 2010-től fogva, folyamatosan csökkent és remélhetőleg a non-profit alapú közszolgáltatási rendszer eredményeként, teljesen meg is fog szűnni. Számos kimutatás bizonyítja, hogy a magyar háztartások fizették a legmagasabb díjakat gáz- és villamosenergia tekintetében még 2010-ben az EU 27-ek tagállamain belül. Ez nem csupán a korábbi szocialista Kormányok felelőtlen politikájára mutat rá, de arról is tanúbizonyságot tesz, hogy egy „paradicsom” volt a multinacionális vállalatok számára Magyarország és annak fogyasztói. Itt bármit meg lehetett csinálni az emberekkel, az árakat bármeddig lehetett emelni, a fogyasztókat pedig ott verték át ahol csak tudták. Ez véget ért Magyarországon, ami ellen értelemszerűen most küzdenek és akár azt is kijárják maguknak Brüsszelben, hogy hazánk ellen egy újabb kötelezettségszegési eljárás induljon.

Ha egyáltalán kezdeményezik is hazánk ellen az újabb kötelezettségszegési eljárás megindítását, úgy gondolom akkor is kiemelten fontos, hogy a Kormány vigye végig a rezsicsökkentést, és az újabb rezsiháborúban se engedjen teret a különböző brüsszeli zsarolásoknak és fenyegetéseknek, álljon ki továbbra is a magyar családok mellett. Hiszen a Kormány intézkedéseinek köszönhetően 2013. november 1-től, a teljes rezsicsökkentéssel számolva akár évi 100-150 ezer forintot is meg tud spórolni egy négyfős család ingatlanjuk típusától és fogyasztásuk mértékétől függően. A rezsicsökkentésnek a háztartásokon túl még számos pozitív hatása van, elég ha csupán a háztartások közüzemi tartozásait vesszük figyelembe. A 2010-es rezsibefagyasztásnak és a rezsicsökkentéseknek köszönhetően 143 milliárd forintról 123 milliárd forintra csökkent a háztartások 90 napot meghaladó tartozásának összege. Ez egy rendkívül nagy eredmény, hiszen rámutat arra, hogy a szocialisták idején eladósodott háztartások, mindent megtesznek azért, hogy ha plusz pénzhez jutnak –amit jelen esetben a rezsicsökkentés jelent – akkor becsületesen fizessék tartozásaikat.

Ebben a politikai nyilatkozatban egyértelműen ki kell állnia az Országgyűlésnek a rezsicsökkentés mellett. Ki kell nyilvánítania azt, hogy fontosnak tartja annak a két és félmillió embernek az akaratát, akik aláírták a rezsicsökkentés megvalósulása és megvédése érdekében indított aláírásgyűjtő íveket - jelentette ki Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői, napirend előtti felszólalásában.

Az előző héten nyilvánosságra került, hogy az Európai Unió brüsszeli bürokráciája részéről egy újabb támadás körvonalazódik a rezsicsökkentéssel szemben – fogalmazott Rogán Antal, emlékeztetve, miután 2013. január 1-jével tíz százalékkal csökkentették a villamosenergia, a gáz és a távhő árát, a szolgáltatók „heves támadásba indultak és alapvetően jogi természetű kifogásokkal próbálták szabotálni a rezsicsökkentés megvalósulását”. A frakcióvezető elmondása szerint a parlament erre reagálva sürgős törvényalkotással, a megfelelő jogszabályok módosításával lehetővé tette a rezsicsökkentés érvényesülését, amely már a februári közüzemi számlák tekintetében látható eredményt produkált.

A fideszes politikus kitért rá, amennyiben a parlament a mai napon megszavazza, 2013. november 1-jétől ismét csökkenni fog 11,1 százalékkal a gáz, a távhő, illetve a villamosenergia ára, amelynek köszönhetően a magyar családok 2013 decemberében a 2012-es decemberi árakhoz képest húsz százalékkal fognak kevesebbet fizetni a felsorolt közüzemi szolgáltatásokért. Rogán Antal hozzáfűzte, a gáz ára a 2008 júliusi, az áramé pedig a 2007 februári szintre csökken.

A Fidesz frakcióvezetője felidézte, a szocialista kormányok ideje alatt - 2002 és 2010 között - a villamosenergia ára a kétszeresére, a gázé a háromszorosára emelkedett. Hozzátette, a közszolgáltató cégek a privatizáció óta eltelt időszakban 1040 milliárd forint profitot vallottak be és vittek ki az országból.

Az újabb támadást most nem jogi fronton, hanem az unió brüsszeli bürokráciáján keresztül indítják a szolgáltatók. A brüsszeli bürokrácia vizsgálatot készül indítani Magyarország ellen, azt vizsgálva, miért van hazánkban szabályozott energiaár. Ezzel a támadással szemben nemcsak a kormánynak kell határozottan fellépnie, hanem az Országgyűlésnek is – szögezte le Rogán Antal. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője elmondta, a mai napon a Fidesz-KDNP frakciók nevében benyújtott egy politikai nyilatkozat-tervezetet, amely a rezsicsökkentés védelmét célozza „az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben”.

Ebben a politikai nyilatkozatban egyértelműen ki kell állnia az Országgyűlésnek a rezsicsökkentés mellett. Ki kell nyilvánítania azt, hogy fontosnak tartja annak a két és félmillió embernek az akaratát, akik aláírták a rezsicsökkentés megvalósulása és megvédése érdekében indított aláírásgyűjtő íveket – húzta alá Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője arra kérte a parlamenti pártokat, támogassák a nyilatkozat napirendre vételét és egyhangúan álljanak ki Brüsszellel szemben a rezsicsökkenés megvédése érdekében.

(fidesz.hu)